disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
olümpiai Zeusz-szobrának is. 43 Viszont történeti fejlődésük eltérő ütemére is a legjobb<br />
példa ez, hiszen a két alkotást körülbelül háromszáz év választja el egymástól. Ezen<br />
kívül számolnunk kell a művészeti közegének, anyagának karakterével is, mivel ez<br />
előfeltétele az isteni megjelenésének. Lessing a Laokoónban rámutatott a költészet és a<br />
képzőművészet saját törvényszerűségeire az ábrázolásban, s mindez kihat a mitológia<br />
feldolgozására is. A szobor és a festmény - bár ez utóbbiról keveset tudunk - olyat és<br />
úgy tud felmutatni az isteniből, amire a költészet nem képes és viszont. Kérdés, hogy<br />
Schelling mennyiben vet számot ezzel. Gondolatmenete szerint a reális világ egésze,<br />
eredetét illetően, egyfajta beszéd és ebből következően a művészeti világ reális oldala,<br />
vagyis a képzőművészet nem más, mint a kimondott szó (das gesprochene Wort), mely<br />
Niobéhez hasonlóan halottá merevedett. 44 A mitológia pedig eredendően éppen azért<br />
költemény, mert Isten mondódó szavának (das sprechende Wort), a logosznak ez a<br />
legadekvátabb közege. E nagy jelentőségű gondolat tehát eleve megszabja azt a pályát,<br />
amin a művészet értelmezése haladhat. A képzőművészet ugyanis olyan elmúltság-<br />
jelleggel ruházódik fel, ami a görögöknek valóban a halál alakjában mutatkozott meg.<br />
De vajon eltűnhet-e az élet a képből, a szoborból vagy az épületből?<br />
Szintén ez a fejezet tárgyalná a Kunst és a Poesie alfajainak sajátos esztétikáját<br />
és teológiáját is. Elsőként kínálkozó probléma az, hogy Schelling - a görög felfogástól<br />
eltávolodva - a zenét a képzőművészetek között helyezi el. Ez az önmagában véve<br />
izgalmas kísérlet a zenét - melynek antik formájáról egyébként ismereteink még<br />
szűkösebbek, mint a festészetről - kioldja abból a szerves összefüggésből, melybe a<br />
költészettel együtt volt beágyazva, s amely a poiészisz világát alkotta. Mindezt csak<br />
olyképpen tehette meg, hogy a hallható zenét, püthagoreus és platóni hagyományt<br />
követve, az elgondolhatóra, az aritmetikai viszonyokra vezette vissza. Így viszont<br />
háttérbe szorul a zene érzéki oldala, mely a nem leírt, hanem előadott költői művek nagy<br />
részének velejárója volt. A következő kérdés a festészetet érinti. Ez a művészet a<br />
43 Ld. pl. Sztrabón VIII. 3, 30 (ld. Geógraphika, Gondolat, Budapest, 1977, 381-382. o.) Vö. J. G.<br />
Herder: Kalligone (Hermann Böhlaus Nachfolger, Weimar, 1955, S. 141) Herder itt általában a költészet<br />
elsőbbségéről értekezik a képzőművészettel szemben a görög istenábrázolás tekintetében. A Plastik-ban<br />
viszont a testszerű, tapintható igazság (tastbare Wahrheit) fogalmának bevezetésével közelít a kérdéshez.<br />
Ld. Johann Gottfried Herder: Plastik. Einige Wahrnehmungen über Form und Gestalt aus Pygmalions<br />
bildendem Traume (1770 ill. 1778) (in: Werke Bd. II: Herder und die Anthropologie der Aufklärung, Carl<br />
Hanser, München - Wien, 1987, S. 472 ff., S. 502)<br />
44 Ld. 73. §, PhK 312 (184. o.)<br />
18