új mitológia programja pedig a kultúra elmélete mellett az alternatív természetszemléletek problematikáját érinti, s teheti világosabbá. Végül, de nem utolsó sorban az antikvitás, illetve az antikvitáskép értelmezése és története olyan szempontokat és kutatási irányokat jelölnek ki, melyek révén szűkebb és tágabb önmegértésünk is gazdagodhat. A kétszáz évvel ezelőtti schellingi előadásokkal való számvetés tehát nagy fontossággal bírhat, mind tudományos, mind egzisztenciális értelemben. Miután megközelítésével szemben számos kritika felmerülhet és számtalan alternatíva áll rendelkezésünkre, saját pozíciónk elhelyezése nem könnyű feladatot jelent. Úgy vélem azonban, hogy a szöveg és a további vizsgálódás segítségével az antikvitás érzékelése, az antik görög mitológia és művészet befogadása élesebbé válhat, történeti távolságunk tudata a közelség tapasztalatának sajátos módozataival találkozhat. E találkozás egy olyan játékteret nyit meg, melyen az antikvitás csodálata vagy a vele való vetélkedés, a tudományos vizsgálat vagy az esztétikai élvezet ugyanúgy megengedett játékformák, mint a csendes szemlélődés. És ebben a játéktérben a mitológia s a művészet istenei talán mégis megmutatják jelenvalóságuk elviselhető formáját. 178
IRODALOMJEGYZÉK Allwohn, Adolf: Der Mythos bei Schelling, Pan-Verlag Rolf Heise, Charlottenburg, 1927. Arendt, Hannah: Múlt és jövő között, Osiris - Readers International, Budapest, 1995. Auerbach, Erich: Mimézis, Gondolat, Budapest, 1985. Bachofen, Johann Jakob: A mítosz és az ősi társadalom, Gondolat, Budapest, 1978. Bacsó Béla: Határpontok, T-Twins - Lukács Archívum, Budapest, 1994. Bacsó Béla: A megértés művészete - a művészet megértése, Magvető, Budapest, 1989. Bacsó Béla: "Mert nem mi tudunk ...". Filozófiai és művészetelméleti írások, Kijárat, Budapest, 1999. Baumgartner, Hans Michael - Korten, Harald: Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, C. H. Beck, München, 1996. Becker, Claudia: "Naturgeschichte der Kunst" - Aspekte eines Programms von August Wilhelm Schlegel, in: Athenäum - Jahrbuch für Romantik 1997, Ferdinand Schöning, Paderborn - München - Wien - Zürich, hrsg. von E. Behler, M. Frank, J. Hörisch, G. Oesterle Behler, Ernst: Natur und Kunst in der frühromantischen Theorie des Schönen, in: Athenäum - Jahrbuch für Romantik 1992, Ferdinand Schöning, Paderborn - München - Wien - Zürich, hrsg. von E. Behler, J. Hörisch, G. Oesterle Behler, Ernst: Schellings Philosophie der Kunst, in: Athenäum - Jahrbuch für Romantik 1993, Ferdinand Schöning, Paderborn - München - Wien - Zürich, hrsg. von E. Behler, J. Hörisch, G. Oesterle Behler, Ernst: Einleitung, in: Friedrich Schlegel: Studien des klassischen Altertums, Ferdinand Schöning, Paderborn - München - Wien/Thomas-Verlag, Zürich, 1979, hrsg. von Ernst Behler Benjamin, Walter: A német szomorújáték eredete, in: Angelus Novus, Magyar Helikon, Budapest, 1980. Benjamin, Walter: Német emberek, Európa, Budapest, 1984. 179
- Page 1 and 2:
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖRÖG MI
- Page 3 and 4:
2. Az esztétikai perspektíva és
- Page 5 and 6:
Bevezetés "Nah ist Und schwer zu f
- Page 7 and 8:
való rákérdezésről, úgy e gon
- Page 9 and 10:
elvéről című írása 1802-ből,
- Page 11 and 12:
applikációknak, avagy inkább ön
- Page 13 and 14:
értelmezési módjait feltárva e
- Page 15 and 16:
márpedig Schelling itt tulajdonké
- Page 17 and 18:
istenalakok sajátos "teológiája"
- Page 19 and 20:
fénynek és ellentétének, a söt
- Page 21 and 22:
További probléma a görög művé
- Page 23 and 24:
a misztikus költeményekben vagy a
- Page 25 and 26:
Bertel Thorvaldsen: A három Gráci
- Page 27 and 28:
kettő tudatos azonossága. 65 Mind
- Page 29 and 30:
transzcendentális idealizmus műv
- Page 31 and 32:
Mielőtt a rendszer alapelveit felk
- Page 33 and 34:
A következő kérdés az abszolút
- Page 35 and 36:
§). Isten idealitásának a realit
- Page 37 and 38:
mégpedig úgy, ahogyan azok Istenb
- Page 39 and 40:
a művészet. Így ír erről: "Min
- Page 41 and 42:
endű ideális reflexiója van meg
- Page 43 and 44:
helyével. 127 Mindezek a problém
- Page 45 and 46:
Praxitelész: Knidoszi Aphrodité (
- Page 47 and 48:
mitológiai szemlélete vagy inkáb
- Page 49 and 50:
ennek antik görög formája és az
- Page 51 and 52:
nyilvánvaló, hogy az antik istene
- Page 53 and 54:
allegorikusban fordítva, a külön
- Page 55 and 56:
tulajdonképpen nem is a végtelen
- Page 57 and 58:
Fenti kritikánkat árnyalhatja a s
- Page 59 and 60:
3. Mítoszfelfogás és műértelme
- Page 61 and 62:
feleltethető meg az alkotás folya
- Page 63 and 64:
utóbbiban a nyelv szimbólumként
- Page 65 and 66:
ütközik, mint a mitológiáé. Ha
- Page 67 and 68:
Exekiasz: Dionüszosz a tengeren (I
- Page 69 and 70:
szükségszerűen és spontán term
- Page 71 and 72:
tendenciáival egyaránt. 196 Winck
- Page 73 and 74:
mitológiával, de ott még inkább
- Page 75 and 76:
Mint látjuk, Schelling a görög m
- Page 77 and 78:
föníciai Héraklész, melynek meg
- Page 79 and 80:
mitológia filozófiája így nem b
- Page 81 and 82:
tulajdonképpen a misztériumok sz
- Page 83 and 84:
Odüsszeusz Teiresziasz árnyát k
- Page 85 and 86:
jellemez. 257 Ez az élettel telis
- Page 87 and 88:
szerepben. 269 A Moirák (Párkák)
- Page 89 and 90:
és Dionüszosz - az a két jelent
- Page 91 and 92:
Az első állomás Homérosz alvil
- Page 93 and 94:
megszólítót. Odüsszeusz így tu
- Page 95 and 96:
éppenséggel az átértelmezett H
- Page 97 and 98:
szerint viszont az istenek nem egys
- Page 99 and 100:
abszolútumfilozófia és a mitoló
- Page 101 and 102:
3. Istenfelfogás és műértelmez
- Page 103 and 104:
emberivé formált istenek ábrázo
- Page 105 and 106:
inkoherenciája fontos felismerése
- Page 107 and 108:
ez az örök alak a görög istenek
- Page 109 and 110:
Niobé és gyermeke (I. e. 350 kör
- Page 111 and 112:
IV. A művészeti ágak és a műfa
- Page 113 and 114:
az életre keltés, a megelevenedő
- Page 115 and 116:
Apollón alakja mutat fel legtiszt
- Page 117 and 118:
Ezenkívül a Winckelmanntól és H
- Page 119 and 120:
térbelisége a szemlélőt inkább
- Page 121 and 122:
hagyományokból is jól ismert - a
- Page 123 and 124:
évén a hallható költeményre b
- Page 125 and 126:
nem más, mint valamiféle - szem
- Page 127 and 128: alapzatból mint háttérből kieme
- Page 129 and 130: Schelling is utal rá, e gondolatok
- Page 131 and 132: emberek megistenüléséről szól
- Page 133 and 134: osztatlan világot (eine ungetheilt
- Page 135 and 136: mitológia vagy a tragédia sok sze
- Page 137 and 138: megjelenése egy magasabb szintre u
- Page 139 and 140: V. Hermeneutikai problémák "Az eg
- Page 141 and 142: Van azonban a Platónhoz kapcsolód
- Page 143 and 144: egyáltalán e befolyás felől kö
- Page 145 and 146: szembeni esztétikai beállítódá
- Page 147 and 148: mégis, a folyamat kezdetei - legal
- Page 149 and 150: szembeni magatartást is erősen be
- Page 151 and 152: vagyis az isteni természet örök
- Page 153 and 154: értékelés már nem ennyire egyé
- Page 155 and 156: Kleio (Egy i. e. III-II. századi s
- Page 157 and 158: tekintett történelemben az egész
- Page 159 and 160: Ezáltal két sajátos képződmén
- Page 161 and 162: tulajdonképpen a "költői teogón
- Page 163 and 164: vele a végtelen, az idealisztikus
- Page 165 and 166: görög mitológia anyaga a termés
- Page 167 and 168: elérendő céllá, melyhez képest
- Page 169 and 170: Az új mitológia gondolata - miké
- Page 171 and 172: műveltségnek (Bildung). Várjuk i
- Page 173 and 174: Mnémoszüné (Az Antiochiában lé
- Page 175 and 176: programjának átértékelésével
- Page 177: Azt látjuk mindeközben, hogy a m
- Page 181 and 182: Fuhrmans, Horst: Schellings letzte
- Page 183 and 184: Hölderlin, Friedrich: Oidipusz, a
- Page 185 and 186: Lessing, Gotthold Ephraim: Werke Bd
- Page 187 and 188: Sandkühler, Hans Jörg: Friedrich
- Page 189 and 190: Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph
- Page 191: Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztét