disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Mindez, az identitásfilozófiai kiindulás mellett, összefügg azzal a görögségképpel és mitológiafelfogással, melyet Schelling elénk tár. Ugyanis a Művészetfilozófiai előadásokban - szemben például F. Schlegellel, 462 Hölderlinnel vagy éppen a görög Phantasiereligion korai hegeli koncepciójával 463 - a görögség egészének egysége majdnem kizárólag mitológiája felől konstituálódik, s e mitológia elsősorban esztétikai szempontból értelmeződik, míg a társadalmi-politikai vonatkozásokról kevés szó esik. Az új mitológia felvázolása pedig analóg módon történik a régi mitológiáéval, így Schelling elsősorban az ideális istenségek természettel való kapcsolatának megteremtésére koncentrál. Lehet-e azonban mitológiát előzetes terv alapján teremteni? Úgy tűnik: nem. Főként, ha a mitológia egyetemes érvényére és szubjektív szándékokon túli mivoltára gondolunk. Midőn Schelling lemond a Mythologie der Vernunft tervezetéről, mely a Rendszerprogramban aufklärista örökségről tanúskodik, az észelvűség feladásával együtt a hangsúly az aktivizmusról áttolódik egyfajta készenléti állapot felé. Ez az állapot a keresztény istenség(ek) természetbe plántálására utal, s ebben a spekulatív fizika játszhat fontos szerepet: "... az idealista elvből kialakult természetfilozófiában megteremtődött ama jövendő szimbolikának és annak a mitológiának az első távoli elgondolása, amely nem egyvalakinek, hanem az egész kornak az alkotása lesz. Nem mi vagyunk azok, akik a fizika segítségével isteneket akarnak adni az idealista 462 Schlegel több helyütt is hangsúlyozza a görög műveltség és képzés (Bildung) egész-mivoltát, így például a Die Griechen und Römer. Historische und kritische Versuche über das klassische Altertum (1797) bevezetőjében. E mű központi tanulmányában - Über das Studium der Griechischen Poesie (A görög költészet tanulmányozásáról, 1795/96) - pedig az alkotások politikai megítélésének (die politische Beurteilung) magasabbrendűségéről értekezik, mely a neki alárendelt morális, esztétikai és intellektuális szempontokat egyesíti önmagában (Ld. id. kiadás S. 206 ill. S. 324 ff., ez utóbbi szövegrész magyarul id. kiadás 185. sk. o.). A görög kultúra különböző komponenseinek egybelátásához, illetve a görögséghez való schlegeli viszonyhoz, összefüggésben az Universalpoesie és a neue Mythologie fogalmaival: ld. Ernst Behler bevezetőjét az idézett német Schlegel-kiadásban (S. CI f., ill. S. 85 ff.) 463 A Bernben munkálkodó Hegel szövege, A keresztény vallás pozitivitása (Die Positivität der christlichen Religion) 1795/96-ra datálható. Hegel összekapcsolja a religiöse Phantasie-t a politische Phantasie-val. (Ld. Frühe Schriften, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1986, S. 197 ff., ill. Unterschied zwischen griechischer Phantasie- und christlicher positiver Religion, uo. S. 202 ff., ez utóbbi szövegrész magyarul: A görög fantázia-vallás és a keresztény vallás különbsége, in: Ifjúkori írások, Gondolat, Budapest, 1982, 74. skk. o.). Ahogy Christoph Jamme interpretálja, Hegelnél itt a görög fantáziavallás remitologizáló funkciójáról van szó, mely a későbbiek során eltűnik Hegelnél. Az új mitológia korai hegeli ideálja ennek megfelelően egy új nemzeti mitológiát takar, melynek újra létre kell hoznia a szépségidea és a nép erkölcsi önmegvalósításának egységét, vagyis az esztétika és a politika egységét. Ld. Chr. Jamme: "Ist denn Judäa der Tuiskonen Vaterland?". Die Mythos-Auffassung des jungen Hegel (1787-1807) (in: Früher Idealismus und Frühromantik 1. id. kiadás S. 141 f.). V. ö. Lukács Gy.: A fiatal Hegel (Magvető, Budapest, 1976, 86. skk. o.) 170
műveltségnek (Bildung). Várjuk inkább az idealista műveltség isteneit, és készenlétben tartjuk számukra a szimbólumokat ..." 464 Mint látható, az előkészületben, az istenek alakváltozására való várakozásban a filozófia kulcsszerephez juthat. Habár az új mitológiának a művészet közegében kell létrejönnie, az abszolútum öntranszformációjának beteljesüléséhez a filozófiára is szükség van, hiszen ez egyesíti magában a szép, a jó s az igaz eszméit. Amiképpen a régi mitológia is tulajdonképpen csak post factum, a filozófiában nyerte el tulajdonképpeni értelmét, úgy az új mitológia nagy világkölteménye is csak a még megalkotandó filozófiában jut el céljához. Természet és történelem szintéziséhez a természet újfajta szemléletére van szükség, melynek előkészítése célként lebegett a schellingi természet- és művészetfilozófia előtt. A fentiek során láthattuk, hogy az új mitológia programja visszalép az antikvitáshoz, a kereszténység mögé, hogy onnan elrugaszkodva túljusson rajta. Sőt, magának a görög mitológiának az újrafelfedezése összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy a modern természetkép helyébe egy másikat állítsunk. 465 Azonban úgy tűnik, hogy a keresztény-modern jelenen való túljutás egyúttal túllépés is az antikvitáson. A Schelling által felvázolt történet végpontja ugyanis nem csupán modern világ szétszórt darabjait gyűjtené egybe, hanem az antik és a keresztény világlátást is egyesítené magában. E még nem létező jövőbeli pontból viszont már nem lehet úgy felvázolni az antik mitológiát, ahogy ezt eddig láttuk, mivel ez elveszíti azt a kereszténységgel szembeni kiegyenlítő funkcióját, amit a történelemfilozófiai perspektíva implikál. Ennyiben az új mitológiát magában kihordó művészet (költészet) önmaga megszüntetésén is munkálkodik, hiszen felszámolja annak a görög mitológiai bázisnak az abszolút érvényességét, melyre rá lett építve a filozófiai konstrukció során. Végül mindehhez még a következőket tehetjük hozzá. Az új mitológia programjában bizonyos értelemben Schelling is, mint előtte és utána oly sokan, kísérletet tesz a modern világ remitologizálására. 466 E próbálkozás az antikvitás sajátos befogadásáról 464 42. §, PhK 277 (152. o.) V. ö. A természetfilozófia viszonya általában a filozófiához (1802) gondolataival: " ... a természetfilozófia Isten szemléletének és megismerésének az új forrása lesz." (in: Hit és tudás, id. kiadás 214. o.) 465 Ezt a szálat dolgozza ki Christoph Jamme inspiráló tanulmánya: Aufklärung via Mythologie. Zum Zusammenhang von Naturbeherrschung und Naturfrömmigkeit um 1800 (id. kiadás, S. 46 ff.) 466 Az eredeti mitológia, a mitológia recepciója és a remitizálás szerkezeti összefüggéséhez ld. pl. H. Blumenberg tanulmányát: A mítosz valóságfogalma és hatóereje (in: Hajótörés nézővel. Metaforológiai tanulmányok, Atlantisz, Budapest, 2006.) 171
- Page 119 and 120: térbelisége a szemlélőt inkább
- Page 121 and 122: hagyományokból is jól ismert - a
- Page 123 and 124: évén a hallható költeményre b
- Page 125 and 126: nem más, mint valamiféle - szem
- Page 127 and 128: alapzatból mint háttérből kieme
- Page 129 and 130: Schelling is utal rá, e gondolatok
- Page 131 and 132: emberek megistenüléséről szól
- Page 133 and 134: osztatlan világot (eine ungetheilt
- Page 135 and 136: mitológia vagy a tragédia sok sze
- Page 137 and 138: megjelenése egy magasabb szintre u
- Page 139 and 140: V. Hermeneutikai problémák "Az eg
- Page 141 and 142: Van azonban a Platónhoz kapcsolód
- Page 143 and 144: egyáltalán e befolyás felől kö
- Page 145 and 146: szembeni esztétikai beállítódá
- Page 147 and 148: mégis, a folyamat kezdetei - legal
- Page 149 and 150: szembeni magatartást is erősen be
- Page 151 and 152: vagyis az isteni természet örök
- Page 153 and 154: értékelés már nem ennyire egyé
- Page 155 and 156: Kleio (Egy i. e. III-II. századi s
- Page 157 and 158: tekintett történelemben az egész
- Page 159 and 160: Ezáltal két sajátos képződmén
- Page 161 and 162: tulajdonképpen a "költői teogón
- Page 163 and 164: vele a végtelen, az idealisztikus
- Page 165 and 166: görög mitológia anyaga a termés
- Page 167 and 168: elérendő céllá, melyhez képest
- Page 169: Az új mitológia gondolata - miké
- Page 173 and 174: Mnémoszüné (Az Antiochiában lé
- Page 175 and 176: programjának átértékelésével
- Page 177 and 178: Azt látjuk mindeközben, hogy a m
- Page 179 and 180: IRODALOMJEGYZÉK Allwohn, Adolf: De
- Page 181 and 182: Fuhrmans, Horst: Schellings letzte
- Page 183 and 184: Hölderlin, Friedrich: Oidipusz, a
- Page 185 and 186: Lessing, Gotthold Ephraim: Werke Bd
- Page 187 and 188: Sandkühler, Hans Jörg: Friedrich
- Page 189 and 190: Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph
- Page 191: Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztét
műveltségnek (Bildung). Várjuk inkább az idealista műveltség isteneit, és készenlétben<br />
tartjuk számukra a szimbólumokat ..." 464 Mint látható, az előkészületben, az istenek<br />
alakváltozására való várakozásban a filozófia kulcsszerephez juthat. Habár az új<br />
mitológiának a művészet közegében kell létrejönnie, az abszolútum<br />
öntranszformációjának beteljesüléséhez a filozófiára is szükség van, hiszen ez egyesíti<br />
magában a szép, a jó s az igaz eszméit. Amiképpen a régi mitológia is tulajdonképpen<br />
csak post factum, a filozófiában nyerte el tulajdonképpeni értelmét, úgy az új mitológia<br />
nagy világkölteménye is csak a még megalkotandó filozófiában jut el céljához.<br />
Természet és történelem szintéziséhez a természet újfajta szemléletére van szükség,<br />
melynek előkészítése célként lebegett a schellingi természet- és művészetfilozófia előtt.<br />
A fentiek során láthattuk, hogy az új mitológia programja visszalép az<br />
antikvitáshoz, a kereszténység mögé, hogy onnan elrugaszkodva túljusson rajta. Sőt,<br />
magának a görög mitológiának az újrafelfedezése összefüggésben áll azzal a<br />
törekvéssel, hogy a modern természetkép helyébe egy másikat állítsunk. 465 Azonban úgy<br />
tűnik, hogy a keresztény-modern jelenen való túljutás egyúttal túllépés is az<br />
antikvitáson. A Schelling által felvázolt történet végpontja ugyanis nem csupán modern<br />
világ szétszórt darabjait gyűjtené egybe, hanem az antik és a keresztény világlátást is<br />
egyesítené magában. E még nem létező jövőbeli pontból viszont már nem lehet úgy<br />
felvázolni az antik mitológiát, ahogy ezt eddig láttuk, mivel ez elveszíti azt a<br />
kereszténységgel szembeni kiegyenlítő funkcióját, amit a történelemfilozófiai<br />
perspektíva implikál. Ennyiben az új mitológiát magában kihordó művészet (költészet)<br />
önmaga megszüntetésén is munkálkodik, hiszen felszámolja annak a görög mitológiai<br />
bázisnak az abszolút érvényességét, melyre rá lett építve a filozófiai konstrukció során.<br />
Végül mindehhez még a következőket tehetjük hozzá. Az új mitológia programjában<br />
bizonyos értelemben Schelling is, mint előtte és utána oly sokan, kísérletet tesz a<br />
modern világ remitologizálására. 466 E próbálkozás az antikvitás sajátos befogadásáról<br />
464 42. §, PhK 277 (152. o.) V. ö. A természetfilozófia viszonya általában a filozófiához (1802)<br />
gondolataival: " ... a természetfilozófia Isten szemléletének és megismerésének az új forrása lesz." (in: Hit<br />
és tudás, id. kiadás 214. o.)<br />
465 Ezt a szálat dolgozza ki Christoph Jamme inspiráló tanulmánya: Aufklärung via Mythologie. Zum<br />
Zusammenhang von Naturbeherrschung und Naturfrömmigkeit um 1800 (id. kiadás, S. 46 ff.)<br />
466 Az eredeti mitológia, a mitológia recepciója és a remitizálás szerkezeti összefüggéséhez ld. pl. H.<br />
Blumenberg tanulmányát: A mítosz valóságfogalma és hatóereje (in: Hajótörés nézővel. Metaforológiai<br />
tanulmányok, Atlantisz, Budapest, 2006.)<br />
171
Change language