disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
görög mitológia bázisán dolgozott ki. Példának okáért egyfelől a költészetet mint olyat naivnak tekinti, másfelől se nem naivnak, se nem szentimentálisnak, ahol is a naiv már mást, valami korlátozottabbat jelent, hiszen a modern művészettel szembeállított antik e szembeállítás révén relativizálódik, míg eredetileg ő maga volt a költészet egész lényeg- meghatározásának alapja. Az antik és modern közti aszimmetrikus viszony kiegyenlítéséhez ezért szükséges volt számára a modernitáson belül megtalálni az igazi mitológia lehetőségét, s amennyiben ez (még) nem realitás, úgy legalábbis a követelés szintjén. Ezt az eszményt rejti magában az új mitológia programja. Ezzel kapcsolatban Schelling a következőket mondja: "Egyetemességre, amely minden költészet szükséges követelménye, ebben az újabb korban csak annak van lehetősége, aki maga képes saját elhatárolásából egy mitológiát, a költészet egy zárt körét megteremteni." 456 Ez az univerzalitás tehát paradox módon partikuláris, mivel az emberiségre, vagy legalábbis egy egész népre kiterjedő mitológia helyett egyes alkotók és korok magánmitológiáit takarja. E paradoxon - melyben Schelling éles szemmel látja meg a modern művészet egyik fő tendenciáját - csak akkor oldódik fel, ha ezek a parciális mitológiák egy egésszé olvadnak össze. A megoldás az új mitológia (neue Mythologie) még eljövendő korszakának gondolata. Ez viszont történetfilozófiailag kínál paradox megoldást, hiszen itt olyan korról van szó, melyben bizonyos tekintetben a történelem felszámolódik, egy olyan jövőről, mikor majd a világszellem (der Weltgeist) befejezte a nagy költeményt, amelyet tervezett, és a modern világ egymásutánja (das Nacheinander) egyszerrevalósággá (Zumal) alakult át. 457 Az új mitológia programja szinte egyfajta "messiási korszakot" körvonalaz, s eszkatologikus perspektívája A transzcendentális idealizmus rendszerének azon történetfilozófiai meglátását idézi, mely szerint Isten létének bizonyítását csak a történelem egésze fejezheti be. 458 A történelmi időnek ez az egésze és teljessége az időtlen abszolútum felől nyílik meg, s feltárását a művészetfilozófiai előadásokban egyfajta sajátos "esztétikai apokaliptika" biztosítja. 456 42. §, PhK 272 (147. o.) [A fordításon módosítottam – S. D.] 457 PhK 273 (148. o.) 458 I. m. S. 671 (373. o.) 168
Az új mitológia gondolata - miként azt Manfred Frank kimutatta 459 - a Herder írásaiban meglévő kezdemények nyomán ott munkál a Systemprogramm szövegében és megtalálható Novalis vagy Friedrich Schlegel írásaiban is. A Rendszerprogram és a schlegeli Beszélgetés a költészetről hatása tetten érhető Schellingnél, feltűnő ugyanakkor az új mitológia schellingi vázlata esetében a közvetlen társadalmi és politikai konnotációk részleges és időleges háttérbe szorítása. Tulajdonképpen csak az előadások végén jelenik meg a politikum szempontja, s ezzel összefüggésben Schelling itt mintha egy alternatív lehetőséget is megemlítene az új mitológia megteremtésére. Meglátása szerint az opera lehet az a műfaj, melynek révén lehetségessé válhat minden művészeti ág újbóli egyesítése, ám nem korabeli formájában, mert az csak az ókori dráma karikatúrája. Ugyanis a régi nyilvános közélet eltűnésével, melyben a népnek mint politikai avagy erkölcsi totalitásnak (politische oder sittliche Totalität) a léte fejeződött ki, megszűnt annak a reális, kifelé irányuló drámának (reales, äußerliches Drama) a lehetősége, mely ezzel az élettel egybefonódott. A modernitás csak az ideális, befelé irányuló drámának (ideales, innerliches Drama) adhat teret, a (keresztény) istentiszteletnek (der Gottesdienst), mely a valódi nyilvános cselekvés (wahrhaft öffentliche Handlung) egyedüli módja. Ennek alapján az opera eljövendő megújulása egyesíthetné magában az antik-reális és a keresztény-ideális drámai istentiszteletet. A wagneri Gesamtkunstwerk 460 programját és Nietzsche ehhez kapcsolódó elgondolásait anticipáló schellingi gondolatmenetnek azonban az előadásokban nincs folytatása. 461 459 Ld. Der kommende Gott. Vorlesungen über die Neue Mythologie I., 5-7. előadás (id. kiadás S. 123 ff.). V. ö. Walter Jaeschke: Ästhetische Revolution (in: Früher Idealismus und Frühromantik 1: Der Streit um die Grundlagen der Ästhetik (1795-1805), Felix Meiner, Hamburg, 1990, S. 1 ff.), Heinz Gockel: Zur neuen Mythologie der Romantik (in: uo. S. 128 ff.), Christoph Jamme: Aufklärung via Mythologie. Zum Zusammenhang von Naturbeherrschung und Naturfrömmigkeit um 1800 (in: Christoph Jamme - Gerhard Kurz [hrsg.]: Idealismus und Aufklärung. Kontinuität und Kritik der Aufklärung in Philosophie und Poesie um 1800, Klett-Cotta, Stuttgart, 1988, S. 43 ff.) 460 Ld. ehhez Odo Marquard: Gesamtkunstwerk und Identitätssystem. Überlegungen im Anschluß an Hegels Schellingkritik (in: Aesthetica und Anaesthetica. Philosophische Überlegungen, Wilhelm Fink, München, 2003, S. 100 ff.) 461 Az 1804-es würzburgi előadások - System der gesammten Philosophie und der Naturphilosophie insbesondere - művészettel és mitológiával foglalkozó része (317-326. §), bár sok mindenben követi a jénai előadások gondolatmenetét, már elmozdulást mutat. Hangsúlyossá válik a nyilvános életnek a modernitásban privátszférákra való szétbomlása, s ennek megfelelően megfogalmazódik az az állítás, hogy az igazi, nem csupán parciális mitológia csak egy nemzet totalitásából (Totalität einer Nation) fakadhat, miként azt a görög polisz esetében láthatjuk. (in: Ausgewählte Schriften Bd. 3: 1804-1806, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1995, S. 579 ff.). Ld. ehhez M. Frank: Der kommende Gott (id. kiadás S. 195 ff.). Az új mitológiához, s ennek politikai aspektusaihoz ld. Weiss János: Mi a romantika? Filozófiai tanulmányok (Jelenkor, Pécs, 2000, 94. skk. o., ill. 137. skk. o.) 169
- Page 117 and 118: Ezenkívül a Winckelmanntól és H
- Page 119 and 120: térbelisége a szemlélőt inkább
- Page 121 and 122: hagyományokból is jól ismert - a
- Page 123 and 124: évén a hallható költeményre b
- Page 125 and 126: nem más, mint valamiféle - szem
- Page 127 and 128: alapzatból mint háttérből kieme
- Page 129 and 130: Schelling is utal rá, e gondolatok
- Page 131 and 132: emberek megistenüléséről szól
- Page 133 and 134: osztatlan világot (eine ungetheilt
- Page 135 and 136: mitológia vagy a tragédia sok sze
- Page 137 and 138: megjelenése egy magasabb szintre u
- Page 139 and 140: V. Hermeneutikai problémák "Az eg
- Page 141 and 142: Van azonban a Platónhoz kapcsolód
- Page 143 and 144: egyáltalán e befolyás felől kö
- Page 145 and 146: szembeni esztétikai beállítódá
- Page 147 and 148: mégis, a folyamat kezdetei - legal
- Page 149 and 150: szembeni magatartást is erősen be
- Page 151 and 152: vagyis az isteni természet örök
- Page 153 and 154: értékelés már nem ennyire egyé
- Page 155 and 156: Kleio (Egy i. e. III-II. századi s
- Page 157 and 158: tekintett történelemben az egész
- Page 159 and 160: Ezáltal két sajátos képződmén
- Page 161 and 162: tulajdonképpen a "költői teogón
- Page 163 and 164: vele a végtelen, az idealisztikus
- Page 165 and 166: görög mitológia anyaga a termés
- Page 167: elérendő céllá, melyhez képest
- Page 171 and 172: műveltségnek (Bildung). Várjuk i
- Page 173 and 174: Mnémoszüné (Az Antiochiában lé
- Page 175 and 176: programjának átértékelésével
- Page 177 and 178: Azt látjuk mindeközben, hogy a m
- Page 179 and 180: IRODALOMJEGYZÉK Allwohn, Adolf: De
- Page 181 and 182: Fuhrmans, Horst: Schellings letzte
- Page 183 and 184: Hölderlin, Friedrich: Oidipusz, a
- Page 185 and 186: Lessing, Gotthold Ephraim: Werke Bd
- Page 187 and 188: Sandkühler, Hans Jörg: Friedrich
- Page 189 and 190: Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph
- Page 191: Tatarkiewicz, Wladyslaw: Az esztét
görög mitológia bázisán dolgozott ki. Példának okáért egyfelől a költészetet mint olyat<br />
naivnak tekinti, másfelől se nem naivnak, se nem szentimentálisnak, ahol is a naiv már<br />
mást, valami korlátozottabbat jelent, hiszen a modern művészettel szembeállított antik e<br />
szembeállítás révén relativizálódik, míg eredetileg ő maga volt a költészet egész lényeg-<br />
meghatározásának alapja. Az antik és modern közti aszimmetrikus viszony<br />
kiegyenlítéséhez ezért szükséges volt számára a modernitáson belül megtalálni az igazi<br />
mitológia lehetőségét, s amennyiben ez (még) nem realitás, úgy legalábbis a követelés<br />
szintjén. Ezt az eszményt rejti magában az új mitológia programja.<br />
Ezzel kapcsolatban Schelling a következőket mondja: "Egyetemességre, amely<br />
minden költészet szükséges követelménye, ebben az újabb korban csak annak van<br />
lehetősége, aki maga képes saját elhatárolásából egy mitológiát, a költészet egy zárt<br />
körét megteremteni." 456 Ez az univerzalitás tehát paradox módon partikuláris, mivel az<br />
emberiségre, vagy legalábbis egy egész népre kiterjedő mitológia helyett egyes alkotók<br />
és korok magánmitológiáit takarja. E paradoxon - melyben Schelling éles szemmel látja<br />
meg a modern művészet egyik fő tendenciáját - csak akkor oldódik fel, ha ezek a<br />
parciális mitológiák egy egésszé olvadnak össze. A megoldás az új mitológia (neue<br />
Mythologie) még eljövendő korszakának gondolata. Ez viszont történetfilozófiailag<br />
kínál paradox megoldást, hiszen itt olyan korról van szó, melyben bizonyos tekintetben<br />
a történelem felszámolódik, egy olyan jövőről, mikor majd a világszellem (der<br />
Weltgeist) befejezte a nagy költeményt, amelyet tervezett, és a modern világ<br />
egymásutánja (das Nacheinander) egyszerrevalósággá (Zumal) alakult át. 457 Az új<br />
mitológia programja szinte egyfajta "messiási korszakot" körvonalaz, s eszkatologikus<br />
perspektívája A transzcendentális idealizmus rendszerének azon történetfilozófiai<br />
meglátását idézi, mely szerint Isten létének bizonyítását csak a történelem egésze<br />
fejezheti be. 458 A történelmi időnek ez az egésze és teljessége az időtlen abszolútum<br />
felől nyílik meg, s feltárását a művészetfilozófiai előadásokban egyfajta sajátos<br />
"esztétikai apokaliptika" biztosítja.<br />
456 42. §, PhK 272 (147. o.) [A fordításon módosítottam – S. D.]<br />
457 PhK 273 (148. o.)<br />
458 I. m. S. 671 (373. o.)<br />
168
Change language