disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tulajdonképpen a "költői teogónia" hozta létre, úgy a költészetben kell a megszűnésének<br />
is végbemennie. Ezért ha feltevésünk helyesnek bizonyul, akkor a döntő lépés a dráma -<br />
lényegében a tragédia - megjelenése lehet, vagyis a művészet csúcsa, "minden költészet<br />
végső szintézise" egyúttal a neki alapanyagául szolgáló mitológiai világ hanyatlását is<br />
előkészíti. Ez viszont azt jelenti, hogy a görög művészet bizonyos tekintetben önmagát<br />
számolta fel fejlődése során! 439<br />
Schelling tehát a görögségen belül lát meg antimitologikus mozzanatokat, így a<br />
kereszténység létrejöttét is innen közelíti meg. S mivel művészetfilozófiai<br />
alapkoncepciójából eredően a vallási-mitológiai anyag a művészetben jelenik meg, így<br />
az antikvitás alkonya és a kereszténység kialakulása művészettörténeti eseményekhez<br />
kapcsolódik. Jézus Krisztus fellépését, az abszolút istenség benne való inkarnálódását a<br />
görög tragédia már anticipálja, vagyis a történelem drámáját a mitológia drámává<br />
változása készíti elő! Schelling megrázó képekben tárja elénk az antikvitás alkonyát:<br />
"Az egész régi történelmet úgy lehet tekinteni, mint a történelem tragikus korszakát. A<br />
sors (Schicksal) is gondviselés (Vorsehung), ám a reális szférában szemlélve, aminthogy<br />
a gondviselés sors, de az ideális szférában szemlélve. Az örök szükségszerűség (die<br />
ewige Nothwendigkeit) a gondviseléssel való azonosság (Identität) korában<br />
természetként (Natur) nyilvánul meg. Így volt ez a görögöknél. A gondviseléstől való<br />
elszakadás által az örök szükségszerűség sorsként nyilvánul meg, keserves és hatalmas<br />
csapásokban. Arra, hogy az ember kivonja magát a sors alól, csupán egyetlen eszköze<br />
van: a gondviselés karjaiba vetnie magát. Ez volt a világ érzése a legmélyebb átalakulás<br />
ama korszakában, amikor a sors végső gonosz játékát űzte az ókor minden szépségével<br />
és dicsőségével. Akkor a régi istenek elveszítették erejüket, a jóshelyek elhallgattak, az<br />
ünnepek elnémultak, s mintha az emberi nem előtt megnyílt volna valami feneketlen<br />
szakadék, melynek mélyén vadul kavargott az elmúlt világ összes eleme. E sötét<br />
szakadék fölött jelent meg a béke és az erők egyensúlyának egyetlen jeleként a<br />
kereszt ..." 440<br />
Mint látható, a szövegben egyaránt visszaköszönnek A transzcendentális<br />
idealizmus rendszerének történelemperiodizálási kategóriái és a Művészetfilozófiai<br />
439 Érdemes e gondolatokat összevetni Hegel fejtegetéseivel, aki A szellem fenomenológiájában a<br />
komédiában látja meg a régi istenvilág hanyatlásának első jelét. (i. m. 378. skk. o.)<br />
440 42. §, PhK 257 (133. o.) [A fordításon változtattam – S. D.]<br />
161