disszertáció - ELTE BTK disszertációk

VI. Történelemfilozófiai kérdések
"Er ist ... der letzte Gott." 430
"Csak türelem, néhány száz év múlva
a görögök és a latinok kortársai leszünk ..." 431
A következő s egyben utolsó fejezet az előadások történelemfilozófiai
aspektusaival foglalkozik, mégpedig azt tekintve, hogy e történelemfilozófia milyen
viszonyban áll a görög mitológia és művészet összefüggésével. Az első alfejezet
magának a történelemfilozófiai horizontnak a rekonstrukciójára tesz kísérletet, melyet
Schelling beépít a szisztematikus vizsgálódásokba. A második alfejezet az antikvitás
végének és a kereszténység megjelenésének problematikáját járja körül. Végül a
harmadik az antikvitás és a modern kor ellentétét, s ezzel összefüggésben az új
mitológia programját elemzi.
1. A történelemfilozófiai horizont
Dolgozatunk második fejezetének második és harmadik alfejezete tárgyalta
kifejezett formában a schellingi mitológiafelfogást és ennek kihatását
művészetfilozófiájára. Most azt a történelemfilozófiai keretet vesszük szemügyre,
amelyen belül a mitológia korszaka megjelenik, majd ennek a történelemfilozófiának az
esztétikai relevanciájára kérdezünk rá. Ebben segítségünkre lehet, ha röviden ismét
visszatérünk a transzcendentálfilozófiai rendszerhez.
A transzcendentális idealizmus rendszerében a történetfilozófiai fejtegetések az
Én önszemléleti fokozatainak tárgyalásába vannak beillesztve. 432 Ez a történetfilozófia
reflektál a történelem nem evidens módon való adottságára, megkonstruálása így tudatos
aktus, s nem módszertanilag naiv elbeszélés. Schelling ugyanis - Kant nyomán, Fichtét
és Hegelt megelőlegezve - utal arra, hogy a történelem felvázolása csak egy
meghatározott pozícióból lehetséges, melynek elfoglalása filozófiai feladat. Az így
430 42. §, PhK 260 (136. o.)
431 Bernard le Bovier de Fontenelle: Elmélkedés a régiekről és a modernekről (Lakatos Mária fordítása).
432 A történetfilozófiai rész: i. m. S. 655-672 (353-375. o.)
156