disszertáció - ELTE BTK disszertációk

szembeni esztétikai beállítódásnak természetesen megvan a maga hagyománya, melyhez
a schellingi értelmezés is kapcsolódik. E hagyomány újkori gyökerei a reneszánsz s a
klasszicista görögségképben találhatóak, ám genezise az ókorba nyúlik vissza. Az
esztétikai beállítódás kialakulása ugyanis tulajdonképpen már a görög vallás halálával
kezdetét veszi. Kerényi Károly mondja 1968-as palermói előadásában a görög istenek
hegeli újrafelfedezése kapcsán: "A görög vallás eltűntével Görögország istenei
elveszítették e viszonyrendszert, amelyben eredetileg érvényességgel bírtak. Kultusz és
történelmi létezés nélkül maradtak, amelyek addig teljesen meghatározták őket. [...]
Görögország istenei abból a viszonyrendszerből, amelybe eredetileg tökéletesen
illeszkedtek, átléptek egy másik rendszerbe, amelyben másodlagos helyet kaptak. Ott
őrződtek meg a jövő számára. Elsődleges - vallási - értékük már nem volt, csak tisztán
esztétikai vonatkozásban képviseltek értéket, az irodalomban, s egy olyan művészetben,
amely már nem a kultuszt szolgálta." 413 A görög istenek halála - a részben Hölderlin és
Nietzsche nyomdokain járó - Kerényi értelmezésében sajátos tetszhalál, melyből ezen
istenek talán még újraéleszthetőek. Ennek kapcsán Hegel mellett Schelling és Walter F.
Otto kerül szóba, mi pedig hozzátehetjük, hogy Kerényi törekvései is ezen irányba
mutattak. Az antik istenek halála tehát sajátos állapotot eredményezett, egyfajta
máslétet, mely egyfelől nélkülözi hajdani létfeltételeiket, másfelől megőrzi őket az
emlékezetben, lehetővé téve így újjászületésüket. Az irodalom, a művészet így
potenciálisan olyan köztes állapotot képvisel, mely az istenek jelenlétének egykori és
esetlegesen eljövendő megtapasztalása között húzódik. Kerényi interpretációja továbbá
rávilágít arra is, hogy az antik istenek esztétikai létmódja nem egyszerűen egy
szubjektív beállítódás eredménye, hanem kultúránkat meghatározó léteseményt takar. E
beállítódás így tehát legalább annyira reakció erre az eseményre, mint ahogy egyúttal az
esemény következményeinek rögzítése is, ebből kifolyólag pedig az újrafelfedezés
feltétele és akadálya is egyszerre. A Kerényi által méltatott Hegel maga a
Fenomenológiában így ír az antik művészeti vallás haláláról és ennek boldogtalan
tudatáról: "A szobrok most holttetemek, melyekből eltávozott az éltető lélek, mint
413 Kerényi Károly: Hegel és Görögország istenei (in: MFSZ 1990/5-6., 596. skk. o., a bevezetést írta
Antonino Infranca, fordította Turgonyi Zoltán.). Az előadás - némi változtatással - megjelent Hegels
Wiederentdeckung der Götter Griechenlands (Görögország isteneinek hegeli újrafelfedezése) címmel. (in:
Der höhere Standpunkt. Zum Humanismus des integralen Menschen, List, München, 1971, S. 90 ff.) A
cím - Walter F. Otto művén keresztül - Schiller híres költeményére utal vissza.
145