disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A harmadik fejezet a mitológia és az istenek viszonyának kérdését járja körül a<br />
konkrét istenvilágot tekintve. Érdemes szemügyre venni azokat a mítoszokat illetve<br />
mítoszvariánsokat, melyeket bevon vizsgálódásába, hiszen ezek megválasztásának elve<br />
sok esetben elárulja az interpretáció irányultságát. Természetesen az egyes mitologémák<br />
és a mitológia egészének kapcsolata is figyelemre méltó, mivel e kettő értelmezése<br />
kölcsönhatásban áll egymással, így nemcsak a mitológia egésze határozza meg a<br />
kiválogatott mítoszok szerepét, hanem fordítva is így van, tudniillik e példák révén<br />
formálódhat ki a teljes mitológia értelme. Kérdés, hogy az így kirajzolódó görög<br />
mitológia fedésben van-e a kiinduló általános mítoszkoncepcióval, illetve milyen a<br />
viszonya a mitológia általunk ismert sokrétűségéhez. Külön elemzést igényel az egyes<br />
istenfigurák alakja és kölcsönviszonyaik felvázolása. Schelling bizonyos istenekre<br />
koncentrál, pontosabban ezen istenek meghatározott megjelenési formáira, aspektusaira,<br />
míg másokat háttérbe szorít, vagy nem említ. Természetesen nem mitológiai kézikönyv<br />
szerkesztésére vállalkozott és ilyesfajta teljesség igénye itt nem is merülhet fel.<br />
Szeretnék ezen kívül kitérni a szöveg sorsfogalmára éppúgy, mint a káoszéra, mivel az e<br />
fogalmak által jelöltek többféle szereppel is fel vannak ruházva, s ezek viszonya<br />
tisztázást igényel.<br />
Hogy mindez világossá váljék, ahhoz nagy figyelemmel kell odafordulnunk a<br />
preolümposzi és olümposzi világ szembeállításához, illetve ez utóbbi sajátos schellingi<br />
sémájához. Először is fontos gondolat a sötét háttérből a fény birodalmába kiemelkedő,<br />
körülhatárolt és felismerhető istenalakoknak (Göttergestalten) az éjszakai oldaltól való<br />
megkülönböztetése. E teogóniai mozzanat ugyanis egyben a szépség genezise, mivel a<br />
szépség csak e formát öltés révén létezhet. 34 Ily módon megpillanthatjuk a művészet<br />
világának létrejöttét, azaz mintegy mitikus őstörténetét is. Ez azért különösen izgalmas,<br />
mert a görög művészet ideáltipikussága így végső soron a mitológiai folyamatban<br />
alapozódik meg. Ennek a folyamatnak elképzelhető, hogy volt vallástörténeti<br />
párhuzama, vagyis hogy az olümposziak uralma, s az ezen uralmat rögzítő homéroszi<br />
világlátás egy - a régi hittel harcot folytató és végül győzedelmeskedő - új hit<br />
megfelelője. Viszont ha a görögség mitologikus tudata felől szemléljük a dolgot -<br />
reprezentatív műveit, illetve a schellingi felfogást ért hatásokat és a kortársaknál található párhuzamos<br />
megközelítéseket.<br />
34 Ld. pl. 30. § PhK 222-223 (100. o.)<br />
14