disszertáció - ELTE BTK disszertációk

megjelenése egy magasabb szintre utal. Mint Schelling írja: "Az empirikus
szükségszerűségnek (die empirische Nothwendigkeit) úgy kell megjelennie, mint a
magasabb rendű és abszolút szükségszerűség eszközének; csupán arra szolgálhat, hogy
megjelenítse azt, ami ebben az abszolút szükségszerűségben már megtörtént." 398 Vagyis
az eposz, a teljes múlt és a tiszta sorsszerűség világával szemben a tragédia olyan jelent
ábrázol, melybe betörnek, beözönlenek a "múltság-darabok", az abszolútban már
megesett történések! Ez az a sajátos elmúltság- és haláltapasztalat, ami a tragikus hős
sajátja. Szabadságának megnyilatkozása így egyúttal harc a múlttá válás, a megtörténtbe
való visszazuhanás, végső soron a jelenlét elvesztése ellen. A reá nehezedő sors
abszolút szükségszerűsége ugyanakkor mégis saját szabadságát is abszolúttá teszi. Sőt, a
sorsnak magát önként alávető Oidipusz példája megmutatja, hogy végső soron e kettő,
az abszolút szabadság (die absolute Freiheit) és az abszolút szükségszerűség (die
absolute Nothwendigkeit) tulajdonképpen egy és ugyanaz. 399
A tragédia schellingi elemzése tehát egy új szituációt tár elénk. A mitikus világ
komponenseinek viszonya megváltozik, az istenekkel szemben megjelenik az emberi
szabadság. E szabadság színre lépése viszont a természet ősképeit reprezentáló
istenvilágot sem hagyhatja érintetlenül. A görög dráma ebből kifolyólag az antik görög
mitológia világán túlra mutat, s e felismerés horderejének felmérése még előttünk álló
feladat.
398 PhK 528 (389. o.)
399 PhK 527 (388. sk. o.)
137