disszertáció - ELTE BTK disszertációk

értelmezési módjait feltárva e specifikusabban esztétikai kérdések megválaszolásához is
közelebb juthatunk, illetve megvilágíthatjuk a mítosz s a műalkotás megértésének
hasonlóságait és különbségeit.
Az istentan továbbá meghatározott esztétikai nézőpontot von maga után. Ha
ugyanis a művészet az abszolútum ábrázolása, mégpedig mint a szépség
ősmintaképének (Urbild) képmásban (Gegenbild) való megjelenítése, 28 és az
ősmintaképszerű szépség oly ideákká különül el, melyek reálisan tekintve istenek, 29
akkor ezen istenek és világuk, a mitológia egyúttal a művészet feltétele és anyaga. 30 Ez
esetben viszont az antik művészet egésze az istenábrázolás elve alá rendelődik, illetve
ezen elv szerint szelektálódnak ki a nem ilyen jellegű művészet alkotásai. A görög
Kunstreligion ama nagyszabású koncepciója áll tehát előttünk, mely - akárcsak
Hegelnél 31 - egyaránt jelenti azt, hogy a görög vallás a művészet közegében létezik, és
hogy a görög művészet tulajdonképpeni formájának vallási jelentése van. 32 Kérdés, hogy
az istenek és a mitológia felől értelmezett művészet alkotásai milyen esztétikát
involválnak.
A fejezet után egy exkurzusban térünk ki a schellingi mítoszfelfogás alakulására
az életművön belül, mégpedig abból a célból, hogy a művészetfilozófiai elképzelései
tágabb kontextusban is értelmezhetőek legyenek. Itt mind a korai, mind a későbbi
művekkel egybevetve eltéréseket tapasztalhatunk. A Schellinget egész életében mélyen
foglalkoztató téma tárgyalásmódja ugyanis minduntalan változott, a korai írások
történeti-racionalista megközelítésétől kezdve e korszak esztétikai felfogásán keresztül
egészen a kései mitológiafilozófia vallásorientált és tudatfejlődési fokokat tételező
koncepciójáig. Mindeközben egyrészt megváltozott a görögség értékelése,
kereszténységhez való viszonyának értelmezése, másrészt előbb előtérbe kerül, majd
jobbára eltűnik az új mitológia megalkotásának koraromantikus programja. 33
28 PhK 197 (76-77. o.)
29 28. §
30 38. §
31
Ahogyan például A szellem fenomenológiájában kifejti. (ld. G. W. F. Hegel: Phänomenologie des
Geistes, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1986, S. 512 ff., magyarul: A szellem fenomenológiája,
Akadémiai, Budapest, 1979, 357. skk. o.)
32 Ez a Kunstreligion valójában inkább Kunstmythologie. Erre a fontos különbségre a későbbiek során
még visszatérünk.
33 Ld. ehhez Adolf Allwohn Der Mythos bei Schelling című írásának hármas beosztását, mely szerint
Schelling mítoszfelfogásában történeti-racionalista, esztétikai és vallási fázisokat különböztethetünk meg.
(Pan-Verlag Rolf Heise, Charlottenburg, 1927.). Allwohn külön tárgyalja az egyes korszakok
13