disszertáció - ELTE BTK disszertációk

művészetek közé sorolja a zenét, a festészetet és a plasztikát, mely utóbbiba az
építészet, a dombormű és a szobrászat tartozik. Schelling e formák közt hierarchiát állít
fel, melynek csúcsán a szobrászat áll. Mivel ez utóbbival már részletesebben
foglalkoztunk, most a többi forma felvázolására térnék ki, mégpedig a tematikánk
szempontjából releváns gondolatokra.
Ha a képzőművészetek (Kunst) világát nézzük, rögvest szemünkbe ötlik két
furcsának tűnő tézis. Az egyik a zene besorolása ebbe a csoportba, a másik az építészet
alárendelése az általános szobrászatnak, a plasztikának. Azt is érdemes kiemelnünk,
hogy a zene-festészet-szobrászat hármasság visszatér a plasztikában és rendre
megfeleltethető az építészet-dombormű-szobrászat hármasságának. E megfeleltetés
talán legérdekesebb hozadéka a zene és az építészet párhuzamba állítása.
Kezdjük tehát a zene vizsgálatával. Vajon mi lehet az oka annak, hogy a
képzőművészetek közé lett beillesztve? Ez ellentmond mind a zene általában elfogadott
megközelítésének, mind pedig a musziké antik fogalmának. Ha ez utóbbit tekintjük, úgy
azt látjuk, hogy Schelling jórészt eloldja a zenét abból az összefüggésből, melyet a
költészettel együtt képezett, és egy másikba illeszti, mely mozdulat mögött
meghatározott filozófiai állásfoglalás érhető tetten. 349 Az ókorban a költészet és a zene is
múzsai tevékenységnek számított és a műfajok többségében a kettő elválaszthatatlan
volt. Az olyan mitikus dalnokok, mint Orpheusz, Thamürisz, Muszaiosz vagy Linosz
figurája ezt éppúgy megmutatja, 350 mint a líra vagy a dráma története. Mivel a költészet
"eredetileg" nem olvasásra szánt irodalom volt, hanem élő előadás, így a zenei kíséret
jobbára szerves egységet képezett vele. 351 A Schelling által a mitológiával
egylényegűnek tartott homéroszi eposzok is ezt dokumentálják. Amikor például Helené
ezeket a figyelemre méltó szavakat mondja Hektórnak: "ránk Zeusz mérte a rossz
sorsot, hogy majd a jövőben / éneket rólunk zengjen sok megszületendő" 352 - akkor a
szöveg önreflexiója a mitikus hagyományozódásra való utalást a felzengő dalra
vonatkoztatja, s ezáltal a történetnek s hőseinek továbbélését a kollektív emlékezet
349 A jénai előadásokban még megvolt a zene és a költészet közötti szorosabb kapcsolat, mint azt
Robinson már említett jegyzetei között fennmaradt táblázatok igazolják (i. m. 86. o.). Ezekben másfelől a
művészetek bővebb rendszerét találjuk, ahol szerepet kapott például a színház és a tánc is.
350 Ld. ehhez Borzsák István (szerk.): A görög irodalom világa (Gondolat, Budapest, 1966, 15. skk. o.)
351 Bár egy helyütt utal arra, hogy "a költészet eredetileg mindig a hallást szolgálja", e felismerés nem
vezet továbbiakhoz. Ld. PhK 465 (329. o.)
352 Íliász VI, 357-358
122