disszertáció - ELTE BTK disszertációk
disszertáció - ELTE BTK disszertációk disszertáció - ELTE BTK disszertációk
Atlasz és Prométheusz (I. e. VI. századi spártai külix belseje, Róma, Musei Vaticani) 110
IV. A művészeti ágak és a műfajok elmélete Ebben a fejezetben Schellingnek a művészetek különféle formáiról kifejtett gondolatait vesszük szemügyre. Először a képzőművészet és a költészet viszonyát vizsgáljuk meg, különös tekintettel a mitológia és az istenalakok ábrázolására. A vizsgálat vezérfonalául a Niobé-mítosz schellingi értelmezése kínálkozik. Ezután a képzőművészeteken belül a zene, a festészet és a plasztika sajátos problematikájára térünk ki. E művészeti ágak kérdésköre ismételten összefügg a művészetfilozófia metafizikai alapzatával és a konstrukciós elvekkel. Végül a költészet világán belül az egyes műnemek és műfajok felvázolásának összevetésére fordítjuk figyelmünket, legfőképpen az eposz és a tragédia összehasonlító elemzésére. 1. A költészet és a képzőművészet varázsolt. "Élőből kővé a nagy istenek átka Kőből élővé Praxitelész faragott." 325 Schelling az előadások harmadik szakaszában vázolja fel általánosságban a művészet s a költészet szféráját. A művészet világának reális oldala a képzőművészet, ideális oldala pedig a költészet, a beszélő művészet. Mivel a művészet teljes világa a dolgok ősformáinak, ideáinak ábrázolása, ezért a két művészeti ág az univerzumnak a reális és ideális oldalát mutatja, 326 mégpedig a reálisan tekintett ideákon, vagyis az isteneken keresztül, hiszen a filozófiával szemben a művészetnek ez szolgál anyagául. Schelling - mint már szó volt róla - a világteremtés aktusát az isteni szó, a Logosz által közelíti meg, így a világ maga is beszéddé válik. A mitológia, mint a világ ősképeinek ábrázolása, ezt a beszédet mutatja be, és ezért a reális oldalt alkotó plasztikus avagy képzőművészet (plastische, bildende Kunst) és az ideális oldalt alkotó költészet avagy beszélő művészet (Poesie, redende Kunst) mindegyike végső soron a beszéd felől 325 Ismeretlen költő epigrammája Praxitelész Niobé-szobrára az i. sz. I-III. századból (Görög Anthologia XVI. 129, Horváth István Károly fordítása). 326 72. ill. 74. § 111
- Page 59 and 60: 3. Mítoszfelfogás és műértelme
- Page 61 and 62: feleltethető meg az alkotás folya
- Page 63 and 64: utóbbiban a nyelv szimbólumként
- Page 65 and 66: ütközik, mint a mitológiáé. Ha
- Page 67 and 68: Exekiasz: Dionüszosz a tengeren (I
- Page 69 and 70: szükségszerűen és spontán term
- Page 71 and 72: tendenciáival egyaránt. 196 Winck
- Page 73 and 74: mitológiával, de ott még inkább
- Page 75 and 76: Mint látjuk, Schelling a görög m
- Page 77 and 78: föníciai Héraklész, melynek meg
- Page 79 and 80: mitológia filozófiája így nem b
- Page 81 and 82: tulajdonképpen a misztériumok sz
- Page 83 and 84: Odüsszeusz Teiresziasz árnyát k
- Page 85 and 86: jellemez. 257 Ez az élettel telis
- Page 87 and 88: szerepben. 269 A Moirák (Párkák)
- Page 89 and 90: és Dionüszosz - az a két jelent
- Page 91 and 92: Az első állomás Homérosz alvil
- Page 93 and 94: megszólítót. Odüsszeusz így tu
- Page 95 and 96: éppenséggel az átértelmezett H
- Page 97 and 98: szerint viszont az istenek nem egys
- Page 99 and 100: abszolútumfilozófia és a mitoló
- Page 101 and 102: 3. Istenfelfogás és műértelmez
- Page 103 and 104: emberivé formált istenek ábrázo
- Page 105 and 106: inkoherenciája fontos felismerése
- Page 107 and 108: ez az örök alak a görög istenek
- Page 109: Niobé és gyermeke (I. e. 350 kör
- Page 113 and 114: az életre keltés, a megelevenedő
- Page 115 and 116: Apollón alakja mutat fel legtiszt
- Page 117 and 118: Ezenkívül a Winckelmanntól és H
- Page 119 and 120: térbelisége a szemlélőt inkább
- Page 121 and 122: hagyományokból is jól ismert - a
- Page 123 and 124: évén a hallható költeményre b
- Page 125 and 126: nem más, mint valamiféle - szem
- Page 127 and 128: alapzatból mint háttérből kieme
- Page 129 and 130: Schelling is utal rá, e gondolatok
- Page 131 and 132: emberek megistenüléséről szól
- Page 133 and 134: osztatlan világot (eine ungetheilt
- Page 135 and 136: mitológia vagy a tragédia sok sze
- Page 137 and 138: megjelenése egy magasabb szintre u
- Page 139 and 140: V. Hermeneutikai problémák "Az eg
- Page 141 and 142: Van azonban a Platónhoz kapcsolód
- Page 143 and 144: egyáltalán e befolyás felől kö
- Page 145 and 146: szembeni esztétikai beállítódá
- Page 147 and 148: mégis, a folyamat kezdetei - legal
- Page 149 and 150: szembeni magatartást is erősen be
- Page 151 and 152: vagyis az isteni természet örök
- Page 153 and 154: értékelés már nem ennyire egyé
- Page 155 and 156: Kleio (Egy i. e. III-II. századi s
- Page 157 and 158: tekintett történelemben az egész
- Page 159 and 160: Ezáltal két sajátos képződmén
Atlasz és Prométheusz (I. e. VI. századi spártai külix belseje, Róma, Musei Vaticani)<br />
110
Change language