You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
20Bejárat a bordélyházba. Mair von Landshut (?–Landshut, 1520) rézmetszete (E. Fuchs: Illustrierte<br />
Sittengeschichte I. München, 1909. nyomán) A bejárat ívében jól látható az ötszirmú rózsa.<br />
A rózsa jelkép történeti fejlıdéséhez adatokat keresve többek között kezembe vettem Csatkai Endre és<br />
Dercsényi Dezsı lenyőgözı adatgazdagságú mővét, <strong>Sopron</strong> és környéke topográfiáját is 3(90). Érthetıen a<br />
Rózsa utca ragadta meg a figyelmemet. Errıl a 37<strong>1.</strong> lapon 21az alábbiakat olvashatjuk: „Története: Elsı<br />
említése 1414-ben mint Rasengasse (Heimler: 268). Lehetséges, hogy eleinte gúnynév volt és a közeli patak<br />
kigızölgése miatt tréfálkoztak ezzel az elnevezéssel. (A mai Torna utcát, amikor a szennyvíz még nyíltan<br />
folyt a közepén, Rozmaring utcának csúfolták.)…” 4(91) A magyarázat <strong>szám</strong>omra nemcsak bizonytalannak,<br />
de teljesen valószínőtlennek is tőnt. Évek teltek el, amíg a hasonló témájú kutatás során Tergit könyvét 5(92)<br />
is elolvastam. A nyitva maradt kérdésre nagyon is hihetı választ az 5<strong>1.</strong> lap szövegében találtam:<br />
„Nîmesben még a múlt században is rózsának nevezték az örömlányokat, és megkülönböztetésül rózsát<br />
13
Change language