Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mal EgyesületiEmlékéremmel,PéchAntal-,SóltzVilmos- (2db)<br />
és SzentBorbála-emlékérmek adományozásávalismerték el.<br />
Dr.Kránicz Zoltán okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1934. augusztus 6-án született<br />
Gyõrött. Elemi iskolába Komáromban(maiKomárno)ésGalántán,Somorján,<br />
Szarvaskenden és Körmendenjárt.Azáltalánosgimnázium1-3.<br />
osztályát Körmenden végezte, majd<br />
1953-ban Pápán aTürr István Gimnáziumban<br />
érettségizett. Még ebben<br />
az évben beíratkozott aNehézipari<br />
Mûszaki Egyetem Bányamérnöki<br />
Karára, majd 1958-ban Sopronban<br />
kapottbányamûvelõmérnökioklevelet.<br />
Elsõ munkahelye az akkor önálló Hidasi SzénbányaVállalat<br />
volt, ahol mint üzemmérnök foglalkozott aszellõztetéssel,<br />
amûszaki fejlesztéssel, idõn<strong>ként</strong> bányaméréssel. Késõbb<br />
hozzá tartozott aminõség-ellenõrzés és alaboratórium. Részese<br />
volt ahidasi szén brikettezésével összefüggõ kísérleteknek,melyekvégülisnemhoztakátütõ<br />
sikert.<br />
1966-ban aszénbányászat visszafejlesztésének elsõ áldozataiközétartozottagyengeminõségû<br />
lignitetdrágán termelõ<br />
hidasi szénbánya. Ekkor választotta új munkahelyül aBakonyi<br />
Bauxitbánya Vállalatot és innen ment nyugdíjba, föld<br />
alattikorkedvezménytisigénybevéve1993.január1-jén.<br />
ABakonyi Bauxitbányánál amûszaki osztályon abauxitbányászatban<br />
addig ismeretlen tömegtermelési technológiák<br />
meghonosítása volt afeladat ahozzátartozó gépi berendezések<br />
alkalmazásával. Itt említést érdemel aszintomlasztásos<br />
kamrafejtésitechnológiakidolgozásaésatávirányításosLHD<br />
gépek sikeresbevezetése.<br />
Ittkezdettfoglalkoznibányagazdaságitémákkalésbeíratkozott<br />
abányaipari gazdasági-mérnök szakra, Miskolcon. Az<br />
abszolutórium megszerzése után 1982-ben „A bányajáradék<br />
hatásának ökonometriai vizsgálata és ennek függvényében a<br />
bányavállalatokkomplexhatékonyságánakmeghatározása”c.<br />
doktori értekezése és aszükséges szigorlatok abszolválásával<br />
mûszakidoktoricímetszerzett.<br />
Aktívpályafutásátazidõközben szervezettbányagazdaságiosztályvezetõje<strong>ként</strong>fejeztebe.Ittfeladataavalósalapokonnyugvóköltségfüggvényekmeghatározása,majdazebbõleredõköltségprognózisokvoltak.Atémábantöbbpublikációjaismegjelent.Sohasemtévesztetteszemelõlabányászatihagyományok<br />
ápolását, ésmindvégig aszakmaszereteteésmegbecsülésevezérelte<br />
tevékenységét. Ez avezérelv anyugdíjazása<br />
után is megmaradt. Jelentõs szervezési tevékenységgel járult<br />
hozzáazOMBKEtapolcaicsoportjasikereihez.<br />
Makrai László okl. geológusmérnök<br />
Diplomája kézhezvétele után a<br />
Közép-dunántúli Szénbányászati<br />
Tröszt Padragi Bányaüzeménél kapott<br />
állást üzemmérnök<strong>ként</strong>, üzemi<br />
geológus beosztásban. Akkor került<br />
kiépítésre aHunyadi akna fõfeltáró<br />
rendszere. Elsõ önálló feladata afõfeltáró<br />
rendszer megtervezése, majd<br />
avágathajtás vonalvezetésének irányításavolt.<br />
Amármûködõ Táncsics, ésaki-<br />
vitelezés alatt álló Hunyadi akna területe egyaránt fedõ- és<br />
fekü vízveszélyes volt. Afõ veszélyt aváratlan, nagy hozamú<br />
fedõvízbetörések jelentették. Módszeres fedõvízcsapolással,<br />
termikusmérésselkijelölt helyû bányabelifúrásokkal sikerült<br />
akorábbanváratlan,100-150m 3 /perchozamúfedõvíz-betöréseketkivédeni.Amódszertabányaüzembezárásáigsikeresen<br />
alkalmazták.<br />
Anapifeladatokmellettsikereskísérletekfolytakaziszapolásos<br />
kamrafejtések tömedékanyagának kiválasztása érdekében<br />
(erõmûvi pernye+homokos lösz). Ezen idõszak alatt<br />
történt aKolontári-mezõ –mint területpótlás –, valamint a<br />
Hunyadi Déli-mezõ lehatároló fúrásainak mélyítése, az adatok<br />
területikiértékelése.<br />
1964-ben aKözép-dunántúli Szénbányászati Tröszt vállalati<br />
fõgeológusának nevezték ki (Veszprém). Itt dolgozott<br />
nyugdíjazásáig. AVárpalotai és aKözép-dunántúli Szénbányák<br />
összevonása után az új Veszprémi Szénbányák fõgeológusalett,munkájátmintföldtanifõosztályvezetõfejeztebe.<br />
Irányítása alatt több külfejtés, mezõpótló fúrásos kutatás<br />
történt,melyekeredményesenzáródtakéslemûveléstnyertek<br />
(SzápárI-II.,VárpalotaI-II.,Herend,Gyula-mezõ,Kolontár,<br />
BalinkaII-III.,DudarCsetényi-mezõ stb.).<br />
AVeszprémi Szénbányák területén (Ajka II., É-Bakony<br />
elõtér, Balinka III.) az országban elõször valósították meg a<br />
fúrásokésgeofizikaikutatás(szelvény-éspontszerûmérések)<br />
komplex módszerét, mely csaknem 1/5-re csökkentette akutatásiidõszakot.<br />
RésztvettaKGSTföldtanirészlegénektevékenységében,<br />
az országos és megyei szakmai fórumok szervezésében, a<br />
VeszprémiAkadémiaiBizottság,azOMBKE,aFöldtaniTársulat<br />
munkájában. Ezekben aszervezõdésekben mint országoselnök(SzénbányászatiFõgeológusFórum),megyeivezetõ<br />
számos publikált szakmunkája, elõadása, tanulmánya volt.<br />
Mint felkért szakértõ, részt vett aszénvagyon-gazdálkodás, a<br />
bányatörvényanyagainak kimunkálásában.<br />
Munkáját Pro Geologia Applicata, Munka Érdemrend<br />
bronz fokozata, Bányászat Kiváló Dolgozója, Földtani Kutatás<br />
Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért (3 db) kitüntetésekkel ismerték<br />
el. Tulajdonosa aBányászati Szolgálati Érem bronz,<br />
ezüst,aranyfokozatának.<br />
Nyugdíjazásaóta is résztvesz aváros, amegye, azország<br />
földtani,bányászatiszakmaiszervezeteinek munkájában.<br />
Dr.Marczis József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1920. november 30-án született<br />
Mezõkövesden. 1928-ban a család<br />
Tatabányáraköltözött.Ittfolytattaelkezdett<br />
iskoláit. Anégy polgári elvégzéseutánkülönbözetivelaDolgozók<br />
Gimnáziumában tanult és mellette<br />
a XII-es aknában dolgozott,<br />
megismerveabányászatösszesmunkaféleségét.<br />
1948-ban érettségizett.<br />
Érettségi után felvételizett aRákosi<br />
Mátyás Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnökiKaránazestibányamûvelõtagozatra.BudapestenaMûszakiEgyetemEstiTagozatán<br />
tanult.<br />
1951. szeptember 15-ig Tatabányán atrösztnél dolgozott.<br />
1951. szeptember 15-tõl aMagyar Állami Földtani Intézetbe<br />
került, mint technikus. 1953-tól tudományos segédmunkatárs<br />
lett. 1954-tõl tudományos munkatárs és az adattár osztályvezetõje.1955.július12-énszigorlatozott.Minttudományoskutató<br />
kb. 10évig azadattárban folytattaadorogi medence negyedkoriképzõdményeinekvizsgálatát.<br />
42 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám<br />
<strong>PDF</strong> created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Change language