Letöltés PDF-ként - ombke

munkaköreiben dolgozott. 1963-ban
aKisterenyei Bányaüzem Újlak Lejtõsakna
mûszaki vezetõjének (aknavezetõ),
késõbb aKisterenyei Aknaüzem
felelõs mûszaki vezetõjének
nevezték ki.Amegyeészakirészén a
megszüntetett szénbányákból az
újrahasznosítható berendezések, gépek,
anyagok „kirablását” és akülszínre
szállítását végzõ Felhagyási
Üzemvezetõjelett.
AKözlekedési és Postaügyi Minisztérium önálló megyei
Közúti Igazgatóság létrehozásáról döntött Nógrád megye területén,
salgótarjáni székhellyel. 1970. év végén –ismerve a
szénbányászat elõtt álló perspektívát –afelkérést, igazgatói
kinevezésselelfogadta.Feladatukamegyeterületénlévõállamiközutak
üzemeltetése,fenntartása,fejlesztésevolt.
1983. június végén több megyei igazgatóság összevonása
következtében aNógrád megyei is megszûnt, és kérésére a
NógrádiSzénbányákVállalathozkerültvisszalétesítményifõmérnöki
munkakörbe. Feladata volt Kányás Bányaüzem fejlesztésévelkapcsolatosmunkák
(újlejtõsakna,szénmosó építése)mûszakiellenõrzése.
1989.év végénbetegségmiattkerültnyugdíjba.
Munkája elismeréseként többször Kiváló Dolgozó, két alkalommal
miniszteri kitüntetésben és aMunka Érdemrend
bronzfokozatakitüntetésbenrészesült.
Forisek István okl. bányamûvelõ mérnök
1934-ben született Bánhidán. A
tatabányai Bányaipari Technikum elvégzése
után 1953-tól egyetemi tanulmányait
Miskolcon, majd Sopronbanvégezte,ésmegszerezteabányamûvelõ
mérnökidiplomát.
1958-tól az 1992. évi nyugdíjazásáig
aTatabányai Szénbányák dolgozója
volt. Kezdetben mérnökség-vezetõi,
beosztott mérnöki, majd 1964tõlhúszévenátfelelõsmûszakivezetõibeosztásokbanvégeztemunkáját.Anapiüzemvezetésifeladatokon
túl résztvettabelsõ medenceüzemeinek több lépcsõben
történõ összevonásának kidolgozásában ésgyakorlati,
humánus megvalósításában. Megteremtve ezzel az eocénprogram
sikeres megvalósításához aszakképzett munkaerõ
folyamatosáttelepítését.
Az 1978-as XII/a. aknai sújtólégrobbanás utáni idõszakban
társfeltalálója és gyakorlati irányítója egy olyan biztonságos
fejtési rendszer kidolgozásának, mely lehetõvé tette –az
omladékkezelés bevezetésével –avastag széntelepekben a
vertikálistermeléskoncentrációt,komplexgépesítésûfrontfejtésekfolyamatosegymásalattiváltásával.Avezetésealattibányák
kilencalkalommalnyertek el„Élüzem”címet.
1984-tõl nyugdíjba vonulásáig avállalat termelési igazgatójavolt.Azeocénbányáktermelésfelfuttatásaésstabilizálása
jelentette fõ feladatát, de sikeres volt atatabányai bauxittermelés
bevezetésével és értékesítésével kapcsolatos irányító
munkájais.
1956-tóltagjaazOMBKE-nek.Ahelyiszervezetbentöbb
évtizedenátvezetõségitag.1995-benalapítótagjaabányászati
hagyományõrzést zászlajára tûzõ „Rozmaringos Bányász
Egylet”-nek. Közremûködésükkel eddig három hanghordozó
ésmultimédiáskiadvány(CD,DVD)jelentmeg.Avárosiünnepségekrendszeresfellépõi.
Szakmai kitüntetései: tizenegyszeres Kiváló Dolgozó, KiválóMunkáért
miniszteri kitüntetés, Munka Érdemrend bronz
fokozat, SzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüst,aranyfokozat, Kiváló
Feltaláló ezüst fokozat, valamint Szent Borbálaemlékérem.
Egyesületi munkáját Sóltz Vilmos- és Szentkirályi
Zsigmond-emlékérmek adományozásával ismerték el. A
vezetésével mûködõ „Rozmaringos Bányász Egylet” a
Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata által alapított
EzüstTurul-díjat nyerteel.
Gazdag György okl. bányamûvelõ mérnök
1933. szeptember 12-én született
Vasszilvágyon. Kõszegen érettségizett,1958-banbányamûvelõmérnökkéntvégzettSopronbanaNehézipari
Mûszaki Egyetem Bányamérnöki
Karán.
1958-tól1963-igaKözép-Dunántúli
Szénbányák Jókai bányájában
dolgozott üzemmérnök, szakvezetõ
aknász, körletvezetõ beosztásban.
1963-tól az ajkai bányában volt körletvezetõ,
aknavezetõ és fõmérnök. Az ajkai három bánya
összevonásautánazAjkaiBányaüzemÁrminbányájábanbányavezetõ,
felelõs mûszaki vezetõ feladatot látott el. 1984-tõl
1989-ben történõ nyugdíjazásáig abányaüzem fõmérnöki beosztásáttöltöttebe.1970-tõl1987-igÁrminbányabányamentõparancsnokavolt.
Munkája során részt vett akorszerû jövesztés, biztosítás,
szállítás megvalósításában. Vezetése alatt gépesítették az elõvájások
jövesztését (AM-50 gépek) és aszemélyszállítást. Jelentõs
szerepe volt afõteszén jövesztésére kialakított VHP
730típusúpajzsokbeüzemelésében,kezdetihibáinakkijavításában,amegfelelõtechnológiakidolgozásában.Vezetésealatt
történt az Ármin bányai Gyula-mezõ tervezése, termelésbe
vonása, amivel a bánya élettartamát megnövelték és vált
Ármin bánya az ország legkorszerûbb (elektrohidraulikus
pajzsvezérlés),legtermékenyebbbányájává.
Akövetkezõ kitüntetéseketkapta: Kiváló Bányász, Kiváló
Munkáért, Munka Érdemrend bronz, Bányamentõ Szolgálati
Érdemérem aranyfokozat.
Horváth József okl. bányamûvelõ mérnök
1933. augusztus 11-én született
Kútfejen. Az általános iskolát Lovásziban,aközépiskolátanagykanizsai
ÁllamiÁltalánosGimnáziumban végezte.
Egyetemi tanulmányait Miskolcon
és Sopronban aNehézipari
Mûszaki Egyetem Bányamérnöki
Karán folytatta. 1958 májusában
szerzett bányamûvelõ mérnöki oklevelet.
1958. május 15-tõl 1964. november15-igaFejérmegyeiBauxitbányáknáldolgozottkülönbözõszakterületeken.1960.május16-tólaKincsesI.,KincsesII.
és József II. bányák felelõs mûszaki vezetõje volt aMagyar
Alumíniumipari Tröszthöz (MAT) történt áthelyezéséig. A
Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál eltöltött évek alatt új
mûvelési technológiákat, szállításiésszellõztetési megoldásokat
dolgozott ki, melyek szerves részét képezték abauxitbányászat
kezdõdõ gépesítésének. Irányításával dolgozták ki a
kétbányaönállóköltséggazdálkodási(elszámoló)rendszerét.
40 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com