Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
örökös felsõházi taggá nevezte ki. 1935-ben megkapta a<br />
Magyar Érdemrendnagykeresztjét.<br />
1927-ben aMÁK Rt.-nél töltött három évtizedes<br />
szolgálati idejealkalmából kapott jubileumi jutalmából<br />
munkás segélyalapot hozott létre. Ajubileumi alap az 5<br />
ezerpengõsjutalomösszegébõl,illetvearészvénytársaság<br />
igazgatósága által azt kiegészítõ 20 ezer pengõbõl<br />
állt. Ajubileumi alap kamataiból éven<strong>ként</strong> segélyezték<br />
azelesettsorsúbányászokcsaládjait.<br />
Számos helyielismerést iskapott atérség gazdasági<br />
életében fontos szerepet játszó nagyiparos, nagytõkés.<br />
Komárom városavármegyeiközigazgatás ügyeinek támogatásábanszerzettérdemeiért1923-ban<br />
díszpolgárrá<br />
választotta.1927-benatataiszénmedenceközségei,Alsógalla,<br />
Felsõgalla, Bánhida, Tatabánya nagyközségek<br />
ésVértessomlóközség,arészvénytársaságkötelékében<br />
eltöltött három évtizedes szolgálati jubileuma alkalmából<br />
díszpolgárukká választották, mint atérség legnagyobbvállalatánakvezetõjét.<br />
Mint felsõházi tag, aktívan bekapcsolódott afelsõház<br />
munkájába, amagyar bányászat és ipar fejlesztésénekérdekeit<br />
képviselve.A'30-as évekmásodikfelében<br />
afelsõházpolitikaifunkciójaiserõsebbéváltaszélsõségesen<br />
jobboldali politikai erõk és anyilasok elleni küzdelemben.Ugyanakkorretrográdszerepetképviseltabban,hogyatársadalomhagyományos,tõkés-arisztokratacsoportjainakérdekeitvédteademokratikusreformtörekvésekkel,<br />
a nagy társadalmi feszültségek csökkentését<br />
szolgáló és megoldani képes szociális és földreformokvégrehajtásávalszemben.AMÁKRt.1939.áprilisiközgyûlésénarészvényesekazsidótörvényekrendelkezéseiellenére,hivatkozva<br />
atársulat érdekeire és avezérigazgató érdemeire,<br />
Vida Jenõt megerõsítették elnök-vezérigazgatói<br />
pozíciójában. A harmadik zsidótörvény kihirdetése<br />
után Vida Jenõ belátta, bármennyire is elégedett a<br />
tevékenységévelarészvényesekköre,apozíciójaatársulat<br />
vezetésében tovább nem tartható. Avégrehajtó<br />
bizottság 1941. augusztus 11-i ülésén bejelentette<br />
azonnali lemondását. Munkatársainak megfogalmazta,<br />
hogy alemondása súlyos döntés volt számára, és<br />
egyben lelkiismereti kérdés is, amelyet a társulat<br />
érdeke kívánt. „Megtettem, mert atársulat érdekében<br />
meg kellett tennem, most csak azt kérem Istentõl, abban<br />
nyújtson segítséget, hogy atársulat ajövõben ugyanúgy<br />
virágozzék, mintmunkásságom alatt.”<br />
1944. március 19-én anémet hadsereg elfoglalta<br />
Magyarországot. Amegszállók lényegében ellenállás<br />
nélkül elfoglalták az ország stratégiai pontjait, megindult<br />
amagyar ipar és gazdasági élet „gleichsaltolása”,<br />
azazanagynémetgazdaságiérdekkörbevalóakadálytalan<br />
beolvasztása. Amegszállást követõnapokbananémet<br />
biztonsági szervek vélhetõen elõre elkészített név-<br />
sorok alapján, és nemegyszer magyar segítséggel, százszámra<br />
fogtak el németbirodalmiérdekekreveszélyesnektartottszemélyeket.Letartóztattákaháborúellenes<br />
és németellenes politikusokat, aszociáldemokrata és<br />
szakszervezeti vezetõket, liberális és polgári értelmiségieket.<br />
Amárcius végiletartóztatásihullámbanszámos<br />
zsidónagytõkésthurcoltakelacsaládjukkalegyütt,többek<br />
között aChorin, aWeiss, aMauthner, aGoldbergerésaVidacsaládot.AletartóztatottVidaJenõéscsaládjatovábbisorsáról<br />
abányatársaság jegyzõkönyveiben nem találunk információt.Életénektovábbi–ésazeseményekismeretében<br />
mondhatni hátralévõ –idõszakáról keveset, csak<br />
alényeget tudjuk. Letartóztatása után abudapesti Fõ<br />
utcába, majd Kistarcsára szállították, amely gyûjtõhelyennovember3-ig,Auschwitzbahurcolásáigfogvatartották.<br />
Villáját, amelyet acsaládjának az õletartóztatását<br />
követõenelkelletthagynia,anémetekkatonaicélra lefoglalták,majdteljesenkifosztották.AGellért-hegyoldalában<br />
épült Bércz utcai villát Otto Winckelmann SS<br />
Obergruppenführersajátította ki, akitHitler december<br />
1-jén Budapest harcparancsnokává nevezett ki, majd<br />
néhány nap múlva abekerített fõváros német katonai<br />
rendõrparancsnokánakfunkciójátviselte.<br />
1945. február végére Budapesten és a Dunántúl<br />
nagyrészénaháborúvégetért.AMÁKRt.vezetõsége<br />
aharcok befejezését követõen megkezdte munkájának<br />
folytatását, akárok számbavételét és az újjáépítést különbözõ<br />
telepeinek, üzemeinek jelentései alapján. Az<br />
elsõ igazgatósági ülést Budapesten, 1945. április 5-én<br />
Varga József elnök nyitotta meg. Megrendülten vette<br />
számon atársulat vezetõségének emberi veszteségeit.<br />
Budapestostromaalatttragikuskörülményekközöttelhunyt<br />
amagyar bányászatban nagy szakmai tekintélynek<br />
örvendõ Vizer Vilmos, aki Vida Jenõ utóda volt a<br />
társulat vezérigazgatói székében, valamint Melczner<br />
László igazgatósági tag. Az elnöksajnálattal állapította<br />
meg, hogyazülésrecsakháromigazgatóságitagtudott<br />
megjelenni, mivel az említetteken túl atöbbi igazgató<br />
külföldre menekült. „Külföldön tartózkodik Vida Jenõ<br />
volt elnökünk is, akit anémetek 1944. március vége óta<br />
fogva tartanak, múlt év november elején pedig külföldre<br />
hurcoltak, állítólag Auschwitzba, ahová idõközben az<br />
oroszhadseregbevonult.”<br />
Ahetvenháromesztendõsembernembírtakiazátélt<br />
lelki és fizikai megpróbáltatásokat, atábor oroszok<br />
általi felszabadítását megélte ugyan, de nem tudta kivárni<br />
ahazaszállítást. Atársaság június 2-i ülésén vette<br />
tudomásul ahírt, hogy volt vezérigazgatója „tragikus<br />
körülményekközöttfolyóhóelejénelhunyt”.Érdemeit<br />
jegyzõkönyvbenrögzítették.<br />
DR.RAVASZÉVA azEötvösLorándTudományegyetemBölcsészettudományiKaránszerzetttörténelemtanáridiplomát<br />
ésújkorosmuzeológusszakképesítést1966-ban.1971-benugyanittszerzettbölcsészdoktoridiplomát„AMagyarÁltalánosKõszénbányaRt.tataividékibányászatánakkezdetei1896-tólaszázadfordulóig”c.disszertációjával.1995-tõlTatabányaMegyeiJogúVárosLevéltáraigazgatója.Számos,atatabányaiszénbányászat,aváros,ill.amegyetörténetét,személyiségeitbemutatókiadvány,monográfiaszerzõje,szerkesztõje,társszerzõje.<br />
28 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám<br />
<strong>PDF</strong> created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Change language