Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1937-ben felépítette az elsõ európai kripton-üzemet,<br />
1943-banpedig üzembelépettazAjkaiHõerõmû.<br />
•1951 decemberében Ajkán lépett üzembe aPetõfi<br />
fejtõgép.<br />
•Az országban elsõ<strong>ként</strong> Padragon mûködött páncélpajzsos<br />
frontfejtés. Az 1951-52-ben lefolytatott<br />
kísérletekhez 16 db Tatabányán gyártott pajzsot<br />
használtak.<br />
•Agépesített fejtésbiztosítás alkalmazásában is élenjárt<br />
az ajkai terület. 1965-ben, Magyarországon elsõ<strong>ként</strong><br />
Jókai bányában került sor aDobson önjáró fejtésbiztosításüzembeállítására.(Szerzõkemlékeznek,<br />
hogy az éppen erre az idõszakra esõ egyetemi éveikbenaz<br />
angol cég az egyetemen is levetítette aberendezést<br />
bemutató filmjét, ahol a„bányászok” fehér<br />
kesztyûben kezelték ahidraulikákat.) AVárpalotán<br />
gyártott VHP-421 típusú pajzsokat is Padragon próbálták<br />
ki a70-es évek végén. A80-as évek közepétõl<br />
mindenfrontfejtéshazaigyártásúpajzsokkalüzemelt.<br />
•Afedõszénomlasztásosjövesztést,amalmozástJókai<br />
bányán alkalmazták elõször az országban 1967 márciusában.<br />
•AjkánvoltamaiMagyarországmásodiklegsúlyosabb<br />
és legtöbb áldozattal járó bányakatasztrófája: 1909.<br />
január 14-én 55 bányász halt meg egy ventilátortüzet<br />
követõ gáz- és füstmérgezésben Ármin akna alsó rakodószintjén.(EnnekállítottemléketÖrsiAndrásbányamérnök,szobrászmûvészÁrminaknán,amúzeum<br />
melletti területen 1979-ben felállított, fából és vasból<br />
készült, új felfogású szobra, amelyet a90-es évek végén–felújításhelyett–lebontottak.)<br />
•Az ajkai medencében az elsõbányász kolónia amúlt<br />
századforduló táján épült. Felsõcsingerben, a4-500<br />
lakosú telepet 1974-ben bontották le. A20-as években<br />
Alsócsingerben, a30-as években Jolán aknán és<br />
Padragonépítettekakorszínvonalánakmegfelelõbányászlakásokat.<br />
•Amedencében 1870-tõl mûködött Önsegélyzõ Társpénztár,<br />
1931-tõl orvosi rendelõ. Akulturális élet az<br />
1920-asévekelejétõlfejlõdött:zeneegylet,olvasókör,<br />
valamintdal-ésszínjátszóköralakult.Azakkoralapítottbányászzenekarmégmaismûködikazerõmûtámogatásával.<br />
•Az ajkai Bányászati Múzeumot 1965-ben, az ajkai<br />
szénbányászat 100. évfordulóján avatták fel az 1904-<br />
1954 között mûködött Ármin akna körül. Ezt 1993ban,azerõmûszületésének50.évfordulójánerõmûvi<br />
emlékházzalbõvítették.<br />
•Az ajkai szénmedence utolsó aknaüzeme, Ármin-bánya<br />
2005szeptemberébenfejeztebeatermelést.<br />
•Akisgyóni területen 10 akna mûködött, az 1922 és<br />
1972közötti50évalatt10,7Mtszenettermeltekki.<br />
•Akisgyóni bánya energiaellátására már 1924-ben saját<br />
ún.villanytelepethoztaklétre, az elsõ,5kWteljesítményû<br />
egyenáramúdinamó amûhelyek, az irodák<br />
ésapályaudvarvilágításátszolgálta,akésõbbifejlesztésekmáramunkagépekhajtásátiscélozták.<br />
•Abalinkai bánya nyitása 1950-ben indult, 1952-ben<br />
lépetttermelésbe,amintabányánakisnevezettüzem-<br />
benaz integrációig eltelt 40 év alatt közel 18 Mt szenethoztakafelszínre.<br />
•Balinkabányán, az országban elsõ<strong>ként</strong>, 1967 áprilisában<br />
indult meg agumihevederes személyszállítás. A<br />
K-ifõlégvágatbanlévõ,szénszállításratelepített865és<br />
656mhosszúszállítószalagokfelsõágánlehetett fekveutazniigenszigorúbiztonságielõírásokmellett.<br />
•Abalinkaiüzembezárása2003októberében.<br />
•Dudaron, aKossuth aknában 1947-ben alkalmaztak<br />
elõszörhazafeléhaladóomlasztásosfrontfejtést.<br />
•Dudaron, az Ikeraknán, amely fejlesztés 2000 t/nap<br />
kapacitású, korszerû nagyüzemmé tette abányát, a<br />
szállítás1953végénindultmeg,az1990-igeltelt47év<br />
alattközel18Mtszenethoztakafelszínre.<br />
•Az 1961 októberében bekövetkezett 30m 3 /phozamú<br />
vízbetörés az üzem fejlõdését megállította, ahosszadalmas<br />
vízkizárás után csak 1970 után érték el újra a<br />
félmilliótonnafelettiéves termelést.<br />
•Adudaribányában1999decemberébenhagytákabba<br />
atermelést.<br />
•AzirciBakonyPanteonban1971-benemléket állítottakadudariszénbányászatfejlesztésébenelévülhetetlen<br />
érdemeket szerzett Vitális István geológusnak és<br />
FallerJenõ bányamérnöknek.<br />
•Avárpalotaimedencébenatöbbmint100évalattközel<br />
60 Mt szenet termeltek, alegmagasabb termelés<br />
1965-benvolt,amikorcsaknemelértea2,5Mt-t.<br />
•A medencében 5 kötélpálya mûködött 11 450 m<br />
összes hosszúságban. ABleichert rendszerû pályák a<br />
csillék automatikusfel-éslekapcsolódásátbiztosították.<br />
•1932-ben alignit nemesítésére megépült –az országban<br />
elsõ<strong>ként</strong> –az ahidráló mû, melyet többször bõvítettek,majd1968-banbrikettgyáratistelepítettekrá.<br />
•Az ország elsõ szkip-aknáját 1938-ban helyezték<br />
üzembe a várpalotai Ferenc aknán, amely 1984-ig<br />
üzemelt. Acseh mintára épített alsó ürítésû bödönös<br />
aknaszállításmegvalósításaKorompayLajosnevéhez<br />
fûzõdik.<br />
•AHerend-Szentgál-i medencében 1952 és abánya<br />
1967-esbezárásaközöttösszesenközel3milliótonna<br />
szenettermeltekki.<br />
•Ahidasilignitbányaésamellettemûködõbrikettgyár<br />
1954és1956közöttavárpalotaitrösztirányításaalatt<br />
volt.<br />
•Atoronyi lignitbánya 1946 és 1948 között aKözép-<br />
DunántúliBányakerületheztartozott.<br />
•Avárpalotai Gépüzem a60-as évek végén kezdte el<br />
gyártaniasajátkifejlesztésûhidraulikuspáncélpajzsokat,<br />
1971-ben pedig már az NSZK-ba is szállítottak.<br />
(2.ábra)<br />
•AGépüzembõl fejlõdött ki a60-as évek közepén az<br />
Irányítástechnikai Üzem, amelyben amagyar bányászat<br />
több úttörõ fejlesztését valósították meg: az itt<br />
gyártott diszpécser rendszereket nem csak helyben,<br />
hanemazegészhazaibányászatbanisalkalmazták,az<br />
elsõMAVOXhangosbeszélõt 1975-ben Balinkán helyeztéküzembe,deutána<br />
széleskörbenelterjedt.<br />
20 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám<br />
<strong>PDF</strong> created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Change language