Letöltés PDF-ként - ombke

Letöltés PDF-ként - ombke Letöltés PDF-ként - ombke

10.01.2013 Views

Hasonlóokokmiattszólnunkkellmégamostanában újra az érdeklõdés homlokterébe került toronyi lignitelõfordulásrólis.ANy-i határszélen, aFelsõcsatár községközelébenlévõ,mintegy90km 2 nagyságúproduktív területen 1919-ben termeltek elõször lignitet. Kezdetben külszínrõl termelték ki agyenge minõségû szenet, majdtárókkal tártákfelazelõfordulást, decsakaz igazán szénínséges idõkben termeltek. 1948-ban agazdaságtalan termelést –fõleg állambiztonsági okokból – beszüntették. Anégy szénmedence bányái közül valamennyi vízbetörés veszélyes és –Dudar kivételével –sújtólég veszélyesvolt. AVeszprémi Szénbányák története Afenticímalattanevétésmûködésiterületéttöbbszörváltoztatóamacégtörténetétigyekszünkbemutatni az 1946-os államosítástól afelszámolás 1991-es kezdetéig, amely végül ezen anéven irányította atérség elõzõekben bemutatott szénmedencéinek bányászatát. Aszénbányákállamosítására1946.január1-jévelkerült sor. Addig aKözép-Dunántúl szénbányái különbözõ részvénytársaságok illetve bankok érdekeltségéhez tartoztak, bár elõfordult néhány magánbánya is aterületen. Az államosított bányák nemzeti vállalatok lettek, de anagyobb szervezeti formák, irányítási rendszerek csakkésõbbalakultakki. 1947. január 1-jén alakult meg aKözép-Dunántúli Bányakerület várpalotai központtal, hozzá tartozott Ajka,Dudar,KisgyónésVárpalota,továbbáMór-Pusztavám, Brennbergbánya és Torony. Abányakerület hatáskörébe tartozott afelügyelt bányák bányamûvelési, termelési,létszám-,bér-ésanyaggazdálkodásiügyeinek intézése.Abányakerületviszonylagrövidéletûvolt,helyébe alakult meg 1948 októberében aKözép-Dunántúli Szénipari Központ szintén várpalotai központtal. Ennek kebelében három nemzeti vállalat (NV) mûködött:azAjkaiNV,aVárpalotaiNVésaVértes-Bakonyi NV,ez utóbbihoz tartozott Balinka, Dudar és Pusztavám. ASzénipari Központ 1949 szeptemberében megszûnt, ettõl kezdve aNV-ok önállóan mûködtek. 1951benanemzetivállalatokszénbányavállalatokkáalakultakannyi változással, hogyDudaron islétrejöttegy önálló egység, aDudari Szénbánya Vállalat. 1952. január 1-jével megalakult aKözép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt, aKDT,veszprémi székhellyel. Hozzá tartoztak az ajkai bányák, Balinka, Dudar, Pusztavám, továbbá VárpalotaHerenddelegyütt.1954.július1-jévelVárpalota és Herend leváltak, és Hidassal együtt az újonnan megalakuló Várpalotai Szénbányászati Trösztbe tagozódtak.1963.január1-jétõlapusztavámiüzemátkerült azOroszlányiSzénbányászatiTröszthöz. Atrösztökközvetlenminisztériumiirányításalátartoztak, ez akkor szûnt meg, amikor 1967-ben létrehoztákamagyarszénbányászatközépirányításiszervezetét, az Egyesült Magyar Szénbányákat (EMSZ), az egységekpedigavállalatnevetvettékfel.Ezaszervezetiforma 1974-ig mûködött, amikor az EMSZ helyett létre- hozták aMagyar Szénbányászati Trösztöt, az MSZT-t. Az MSZT 1980 végéig mûködött, 1981. január 1-jével megalakultaBányászatiEgyesülés,amelyenbelülavállalatokteljesönállósággalmûködtek. Ehhez az idõponthoz kapcsolódik aközép-dunántúli szénbányászat szervezeti átalakulása is, amikor a Közép-Dunántúli Szénbányák Vállalat és aVárpalotai SzénbányákVállalategyesültésVeszprémiSzénbányák néven folytatta mûködését. Az üzemi szerkezet változatlan maradt,illetveVárpalota önállóüzemként tagozódottavállalatba.A'80-asévekvégénekgazdaságiéstársadalmiváltozásai aVeszprémi Szénbányákra is hatással voltak, a villamos erõmûvek szénigénye csökkent, aszénkereskedelmetliberalizálták,ugyanakkoraszénártámogatása megszûnt, így felborult aszénpiac eddigi stabilitása, kiszámíthatósága.Atermelésvisszaesett,avállalatveszteségesen mûködött. Az általános leépítés keretében néhány melléktevékenységet önálló vállalkozásba szerveztek, 1989-benalakult meg aBevex Kft., amely fõleg a pajzsgyártáshoz kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységet,majdaTronixRt.,amelyavárpalotaiírányítástechnikai fejlesztést és gyártást, a Pri-comp Kft., amelyanyomdaipariésaszámítástechnikaitevékenységet végezte ezutánönállóan, detöbbségi vállalati tulajdon mellett és továbbra is szerzõdéses kapcsolatban. 1990-ben az átalakulás már további üzemeket is elért, Ajkán agépészeti és villamos mûhely alakult át Avilex néven, Padragon ahidraulikai mûhely Padex néven, Várpalotán az építõ- és faipari tevékenység szervezõdöttvállalkozásba,demégazalsóörsiüdülõisHoldfény Kft.-kéntmûködötttovább. Ennek ellenére avállalat gazdálkodása nem javult, így tovább folytatódott akiszolgáló üzemek önálló társasággá szervezése(pl.GépüzemKft.).Avállalatvégül fizetésképtelenné vált, ezért 1991 végén felszámolást kértmagaellen. Afelszámolás története AVeszprémMegyeiBíróságFpk.70.046/1991./5.sz. végzésével1991.december28-ánindítottamegaVeszprémiSzénbányákfelszámolását.Abíróságfelszámolóul akormány által 1990 õszén, aszénbánya vállalatok felszámolására és az ágazat szerkezetátalakítására alapított Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot (SZÉSZEK)jelölteki. Afelszámolásaz1986.évi11.sz.tv.szerintfolyt,de érvényesek voltak rá az 1992. január 1-jétõl hatályos 1991. évi IL. törvény és késõbbi módosításai visszamenõleges hatályúelõírásaiis. ASZÉSZEK elsõ teendõi között volt, hogy elõkészítette az egész szerkezetátalakítási folyamatra vonatkozó kormányhatározatot. A3329/1990. sz. határozat írtaelõ,hogyaszénbánya vállalatokszerkezetátalakítását –így aVeszprémi Szénbányákét is –felszámolások keretében, központilag irányított, koordinált és finanszírozott program szerint kell végrehajtani. Akésõbbiekbentovábbi,kifejezettenaszénbányavállalatokfel- 18 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

számolása kapcsán alkalmazandó kormányhatározatok (3530/1992. és 3439/1993.) születtek. Ezek alapján a szerkezetátalakítástaszénbánya-erõmûintegrációkkeretébenkell végrehajtani,avisszamaradt vagyonéskötelezettségekkezelésétpedigvagyonkezelõrészvénytársaságokkeretébenkellvégezni.Detérjünkvisszaafelszámoláskezdetére!Afelszámolóamérleget 1991. december 31-ifordulónapra készítetteel,eszerintavállalatvagyona6.148.122eFtvolt, az adósságainak összállománya pedig 3.361.200 eFt. A vonatkozó jogszabályok szerint a felszámoló köteles értékesíteniazadósvállalatvagyonát,akapottbevételbõlpedig kikellelégítenieahitelezõkköveteléseit. Avállalatnégyüzemeekkormég3Mtfelettitermeléstprodukált,ennek90%-aerõmûvifelhasználásrakerült.Agazdaságvisszaeséseésazezzelegyüttcsökkenõ villamosenergia-igényekmiattazerõmûvekés abányavállalatok között feszültség alakult ki aszénátvétel tekintetében. A BDSZ sztrájkbizottságot alakított, és 1992 januárjában ennek keretében tárgyalt akormánynyal akonkrét szénszállítási szerzõdésekrõl és aszénbányászat rövidtávú jövõjérõl. Ebben amegállapodásban rögzítették, hogy aVeszprémi Szénbányák üzemei közül Ajka és Balinka perspektivikus, Dudar és Várpalotapedigbezárásrakerülúgy,hogyazutolsótermelési év 1993. Amegállapodásnak megfelelõen atermelést az üzemekben fenntartották, az ebbõl eredõ veszteséget a SZÉSZEK finanszírozta, a hitelezõk ebbõl kárt nem szenvedtek. Afokozatos bányabezárásokatamûszakiindokokmellettazisindokolta,hogyaz egyszerre jelentkezõ humán költségeket (korengedményes nyugdíjak, baleseti és egyéb járadékok stb.) a költségvetéssemtudtavolna elviselni. Afelszámolás elsõ két évében, 1992-ben és 1993ban avállalat 3,2 Mt szenet termelt, ebbõl csaknem 7MFt árbevétele származott, fizetési kötelezettségeinek idõben eleget tett, likviditását fenntartotta, hitelállományanem növekedett. Idõközben elkezdõdött –akormányhatározatnak megfelelõen–aBakonyiErõmû–AjkaiBányaüzemés aBakonyi Erõmû –Balinkai Bányaüzem integrációjának elõkészítése. Mindkét esetben ez csak abányaüzemek mûködõképes vagyonát érintette. Az Ajkai Bányaüzem1993.április1-jével,aBalinkai Bányaüzem pedig 1994. január 1-jével kapcsolódott a Bakonyi Erõmûhöz. Az integrált üzemek mûködõképes vagyonát független vagyonértékelõ értékelte, az értékelést pedig könyvvizsgáló ellenõrizte. Az integrált egységek közötti elszámolás alapja az volt, hogyaz átvett vagyon és az átvállalt kötelezettségek értékét összevezették, az erõmû akülönbözet értékével megemelte részvényeinek mennyiségét, és aVeszprémi Szénbányák ezt lejegyezte. Az erõmû az átadott tiszta vagyonért erõmû részvényekkel fizetett, ennek megfelelõen aVeszprémi Szénbányák az Ajkai Bányaüzemért 2.348,14 MFt, a Balinkai Bányaüzemért 2.620,89 MFt értékû részvényt kapott. Arészvényeket késõbb piaci áron –jelentõs veszteség mellett – értékesítették, a befolyó összeg pedigahitelezõkkielégítésétszolgálta. Afelszámolás eddigi ideje alatttöbbször meghirdetett, de el nem adott vagyon hasznosítására ill. értékesítésére,továbbáanem rendezettbányabezárási, tájrendezési, bányakár és humán (hûségpénzek kifizetése, korengedményes nyugdíjak, különbözõ járadékok stb.) kötelezettségek teljesítésére a vonatkozókormányhatározatalapján1994.január1-jén megalakult az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító (ÉD BVH) Rt. Az ÉD BVH Rt.-t a SZÉSZEK alapította 10 MFt alaptõkével, és az a Veszprémi Szénbányák mellett atatabányai, az oroszlányi és a dorogi kötelezettségeket is kezelte. A Veszprémi Szénbányák Fa. amaradék vagyonát nettó 1.057,2 MFt, akötelezettségeit 1,872,7 MFt értékben eladtaaBVHRt.-nek.EzutánaVeszprémiSzénbányák vagyonának tényleges értékesítését és a korábbi, évszázados bányászat környezettel szemben fennálló kötelezettségeit az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító Rt. teljesítette. (Errõl atevékenységrõl a Bányászati Lapok 2006/2. számában számoltak be a részvénytársaság szakemberei.) AVeszprémi Szénbányák Fa. tehát akét nagy tranzakció–azintegrációésaBVHRt.létrejötte–soránkiürült,csakazoka–vállalatellenindított–pereseljárásokmaradtakavállalatnál,amelyekátvállalásáhozvagyafelperes,vagyabíróságnemjárulthozzá.Ekkor,1994benúgytûnt, hogy aperesügyekésszerûhatáridõnbelüli rendezése afelszámolás gyors lezárását eredményezheti. Avalóság azonban ettõl messze különbözött, néhánypermegjártaafelsõbbbíróifórumokatis,szakértõkbevonása miattrendkívülimértékbenelhúzódott, az utolsó per lezárása csak 2006 közepén volt lehetséges.Ekkortudtabeadniafelszámolóabírósághozazárómérlegetéskérniafolyamatlezárását. Afelszámolás során ahitelezõk három lépcsõben, kétközbensõ(1994.02.15.és 1998.04.30.)ésegyzáró (2006. 06.30.) mérleg alapjánösszesen67,5%-os kielégítésbenrészesültek. AVeszprém Megyei Bíróság végül a2007. május 8-án kiadott 6.Fpk.19-91-070046/311 számú végzésével aVeszprémi Szénbányák felszámolási eljárását lezárta, ésintézkedett,hogyavállalatottöröljékavállalatinévjegyzékbõl. Ezzelajogutódvállalatok60 évesés atevékenységi körébetartozómedencék150éves történetezárultle. Ittköszönjük meg VadászEndrefelszámolóbiztosnak afelszámolás történetének feldolgozásában nyújtott segítségét. Események és érdekességek Ateljességre nem törekedve, ötletszerûen, szubjektív válogatás alapján adunk közre néhány eseményt és érdekességetavállalatéselõdeiéletébõl,történetébõl. •Az Ajkai Kõszénbánya Rt. részvényeinek többségét azEgyesültIzzóésVillamosságiRt.1935-benvásárolta meg és nagy iparfejlesztésbe kezdett. Ahelyi szén gazdaságosabb felhasználása érdekében bõvítette a bányaterületet, 1935-tõl téglagyárat üzemeltetett, BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Hasonlóokokmiattszólnunkkellmégamostanában<br />

újra az érdeklõdés homlokterébe került toronyi lignitelõfordulásrólis.ANy-i<br />

határszélen, aFelsõcsatár községközelébenlévõ,mintegy90km<br />

2 nagyságúproduktív<br />

területen 1919-ben termeltek elõször lignitet. Kezdetben<br />

külszínrõl termelték ki agyenge minõségû szenet,<br />

majdtárókkal tártákfelazelõfordulást, decsakaz<br />

igazán szénínséges idõkben termeltek. 1948-ban agazdaságtalan<br />

termelést –fõleg állambiztonsági okokból –<br />

beszüntették.<br />

Anégy szénmedence bányái közül valamennyi vízbetörés<br />

veszélyes és –Dudar kivételével –sújtólég veszélyesvolt.<br />

AVeszprémi Szénbányák története<br />

Afenticímalattanevétésmûködésiterületéttöbbszörváltoztatóamacégtörténetétigyekszünkbemutatni<br />

az 1946-os államosítástól afelszámolás 1991-es kezdetéig,<br />

amely végül ezen anéven irányította atérség<br />

elõzõekben bemutatott szénmedencéinek bányászatát.<br />

Aszénbányákállamosítására1946.január1-jévelkerült<br />

sor. Addig aKözép-Dunántúl szénbányái különbözõ<br />

részvénytársaságok illetve bankok érdekeltségéhez tartoztak,<br />

bár elõfordult néhány magánbánya is aterületen.<br />

Az államosított bányák nemzeti vállalatok lettek,<br />

de anagyobb szervezeti formák, irányítási rendszerek<br />

csakkésõbbalakultakki.<br />

1947. január 1-jén alakult meg aKözép-Dunántúli<br />

Bányakerület várpalotai központtal, hozzá tartozott<br />

Ajka,Dudar,KisgyónésVárpalota,továbbáMór-Pusztavám,<br />

Brennbergbánya és Torony. Abányakerület hatáskörébe<br />

tartozott afelügyelt bányák bányamûvelési,<br />

termelési,létszám-,bér-ésanyaggazdálkodásiügyeinek<br />

intézése.Abányakerületviszonylagrövidéletûvolt,helyébe<br />

alakult meg 1948 októberében aKözép-Dunántúli<br />

Szénipari Központ szintén várpalotai központtal.<br />

Ennek kebelében három nemzeti vállalat (NV) mûködött:azAjkaiNV,aVárpalotaiNVésaVértes-Bakonyi<br />

NV,ez utóbbihoz tartozott Balinka, Dudar és Pusztavám.<br />

ASzénipari Központ 1949 szeptemberében megszûnt,<br />

ettõl kezdve aNV-ok önállóan mûködtek. 1951benanemzetivállalatokszénbányavállalatokkáalakultakannyi<br />

változással, hogyDudaron islétrejöttegy önálló<br />

egység, aDudari Szénbánya Vállalat. 1952. január<br />

1-jével megalakult aKözép-Dunántúli Szénbányászati<br />

Tröszt, aKDT,veszprémi székhellyel. Hozzá tartoztak<br />

az ajkai bányák, Balinka, Dudar, Pusztavám, továbbá<br />

VárpalotaHerenddelegyütt.1954.július1-jévelVárpalota<br />

és Herend leváltak, és Hidassal együtt az újonnan<br />

megalakuló Várpalotai Szénbányászati Trösztbe tagozódtak.1963.január1-jétõlapusztavámiüzemátkerült<br />

azOroszlányiSzénbányászatiTröszthöz.<br />

Atrösztökközvetlenminisztériumiirányításalátartoztak,<br />

ez akkor szûnt meg, amikor 1967-ben létrehoztákamagyarszénbányászatközépirányításiszervezetét,<br />

az Egyesült Magyar Szénbányákat (EMSZ), az egységekpedigavállalatnevetvettékfel.Ezaszervezetiforma<br />

1974-ig mûködött, amikor az EMSZ helyett létre-<br />

hozták aMagyar Szénbányászati Trösztöt, az MSZT-t.<br />

Az MSZT 1980 végéig mûködött, 1981. január 1-jével<br />

megalakultaBányászatiEgyesülés,amelyenbelülavállalatokteljesönállósággalmûködtek.<br />

Ehhez az idõponthoz kapcsolódik aközép-dunántúli<br />

szénbányászat szervezeti átalakulása is, amikor a<br />

Közép-Dunántúli Szénbányák Vállalat és aVárpalotai<br />

SzénbányákVállalategyesültésVeszprémiSzénbányák<br />

néven folytatta mûködését. Az üzemi szerkezet változatlan<br />

maradt,illetveVárpalota önállóüzem<strong>ként</strong> tagozódottavállalatba.A'80-asévekvégénekgazdaságiéstársadalmiváltozásai<br />

aVeszprémi Szénbányákra is hatással voltak, a<br />

villamos erõmûvek szénigénye csökkent, aszénkereskedelmetliberalizálták,ugyanakkoraszénártámogatása<br />

megszûnt, így felborult aszénpiac eddigi stabilitása,<br />

kiszámíthatósága.Atermelésvisszaesett,avállalatveszteségesen<br />

mûködött. Az általános leépítés keretében<br />

néhány melléktevékenységet önálló vállalkozásba szerveztek,<br />

1989-benalakult meg aBevex Kft., amely fõleg<br />

a pajzsgyártáshoz kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységet,majdaTronixRt.,amelyavárpalotaiírányítástechnikai<br />

fejlesztést és gyártást, a Pri-comp Kft.,<br />

amelyanyomdaipariésaszámítástechnikaitevékenységet<br />

végezte ezutánönállóan, detöbbségi vállalati tulajdon<br />

mellett és továbbra is szerzõdéses kapcsolatban.<br />

1990-ben az átalakulás már további üzemeket is elért,<br />

Ajkán agépészeti és villamos mûhely alakult át Avilex<br />

néven, Padragon ahidraulikai mûhely Padex néven,<br />

Várpalotán az építõ- és faipari tevékenység szervezõdöttvállalkozásba,demégazalsóörsiüdülõisHoldfény<br />

Kft.-<strong>ként</strong>mûködötttovább.<br />

Ennek ellenére avállalat gazdálkodása nem javult,<br />

így tovább folytatódott akiszolgáló üzemek önálló társasággá<br />

szervezése(pl.GépüzemKft.).Avállalatvégül<br />

fizetésképtelenné vált, ezért 1991 végén felszámolást<br />

kértmagaellen.<br />

Afelszámolás története<br />

AVeszprémMegyeiBíróságFpk.70.046/1991./5.sz.<br />

végzésével1991.december28-ánindítottamegaVeszprémiSzénbányákfelszámolását.Abíróságfelszámolóul<br />

akormány által 1990 õszén, aszénbánya vállalatok felszámolására<br />

és az ágazat szerkezetátalakítására alapított<br />

Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot<br />

(SZÉSZEK)jelölteki.<br />

Afelszámolásaz1986.évi11.sz.tv.szerintfolyt,de<br />

érvényesek voltak rá az 1992. január 1-jétõl hatályos<br />

1991. évi IL. törvény és késõbbi módosításai visszamenõleges<br />

hatályúelõírásaiis.<br />

ASZÉSZEK elsõ teendõi között volt, hogy elõkészítette<br />

az egész szerkezetátalakítási folyamatra vonatkozó<br />

kormányhatározatot. A3329/1990. sz. határozat<br />

írtaelõ,hogyaszénbánya vállalatokszerkezetátalakítását<br />

–így aVeszprémi Szénbányákét is –felszámolások<br />

keretében, központilag irányított, koordinált és finanszírozott<br />

program szerint kell végrehajtani. Akésõbbiekbentovábbi,kifejezettenaszénbányavállalatokfel-<br />

18 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám<br />

<strong>PDF</strong> created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!