Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
Letöltés PDF-ként - ombke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
atriász fõdolomit és adachsteini mészkõ alkotja, erre<br />
települ afelsõkréta korú,mintegy120mvastag széntelepesösszlet,amelyközel130szénpadottartalmaz,ésa<br />
jólazonosíthatómeddõbeágyazásokkalalsó,középsõés<br />
felsõtelepcsoportraosztható.<br />
Az alsó telepcsoport 14-25 mvastag, és alegtöbb<br />
széntelepettartalmazza.Atelepeket0,3-2,0mvastagságú<br />
meddõbeágyazások választják el egymástól. AII. és<br />
III.telepetaz elválasztóközkõvelegyüttfejtették,fûtõértéke8000és16000kJ/kgközött<br />
változott. AIV.telep<br />
alegáltalánosabb elterjedésû, vastagsága 2,5 és 5,5 m<br />
közöttváltozik,fûtõértékeelértea20000kJ/kg-otis.<br />
Aközépsõtelepcsoportotazalsótólegy10-20mvastag,<br />
egyveretû agyag-agyagmárga-homokkõ összlet választjael.Atelepcsoportvastagsága4-7mközöttváltozik.Legjobbkifejlõdéseamedenceközépvonalamellett<br />
észlelhetõ. Ebben acsoportban egy mûvelhetõ telep<br />
van, az ún. borostyán telep, amely abenne található<br />
megkövesedett fenyõgyantáról, aborostyánról kapta a<br />
nevét.Atelepvastagságaáltalábaneléria2,5-3m-t,fûtõértékepediga16-18000kJ/kg-ot.Afelsõtelepcsoportegyújabb,5-20mvastagagyagagyagmárga<br />
réteg után következik. Ez a4-5 mvastag<br />
szenesagyag-agyagosszénnemmûrevaló.<br />
Afedõtfelsõkréta,eocén,oligocén,pliocén,helyen<strong>ként</strong><br />
pleisztocén és holocén rétegek alkotják többnyire<br />
mészkõ, agyagmárga, márga, lepusztult vulkáni kõzetek,<br />
konglomerátumok, kavicsok és homokok formájában.Amedencetektonikaihelyzetéttöbbszörmegismétlõdõ<br />
kéregszerkezeti mozgások alakították. Ezek hatására<br />
jelentõs vetõrendszerek alakultak ki, amelyek<br />
20-150 melvetési magasságukkal elkülönült szerkezeti<br />
egységeket hoztak létre. Ezekhatároztákmeg az egyes<br />
bányákmûködésiterületétis.<br />
Atérségben aszenet kibúvások, majd próbaásatások<br />
nyomán 1865-ben találták meg. 1869-ben már vállalkozásalakultaszénkitermelésére.Avasútközelsége<br />
adott lendületet afeltárásnak, így 1872-ben már mélyítették<br />
az Ármin aknai Gyula tárót. 1873-ban készült el<br />
az Ajkát Felsõcsingerrel összekötõ vasútvonal, ezután<br />
lépettbeabécsiSzénipariEgyesülésatulajdonosokközé<br />
és kezdett nagyarányú fejlesztésekbe. 1924-ben került<br />
abánya abudapesti székhelyû Ajkai Kõszénbánya<br />
Rt.tulajdonába.1935-benazEgyesültIzzóésVillamosságiRt.<br />
vásárolta megarészvényektöbbségét,és újabb<br />
fejlesztésekbe kezdett. Bõvítette abányaterületet, ekkormélyítettékaGizellatárót,aJolánésaTáncsicsaknákat.<br />
ACsinger-völgyben kriptongyárat, villamos erõmûvetés<br />
timföldgyárat létesítettekaz egyesszéntermékekhasznosítása<br />
érdekében.<br />
ABalinka-Kisgyón-i szénmedence<br />
Aterület az Északi-Bakony és aMóri-árok között,<br />
Mór, Bodajk, Balinka, Isztimér, Bakonycsernye és<br />
Nagyveleg települések területénhelyezkedik el, akörnyék<br />
hullámos dombvidék. Amedence hossza 10 km,<br />
átlagos szélessége4km, területe így 40 km 2 .Az elõfordulás<br />
eocénkorú barnakõszén. Afeküt felsõtriász, jura<br />
éskrétaképzõdményekalkotják,afedübenalsómiocén,<br />
felsõoligocén, pleisztocén és holocén rétegsorok vesznekrészt.Aterületalaphegységétatriászfõdolomit,valamint<br />
különbözõ korú mészkõ, agyag és márga képezik.Aszéntelepesrétegsor30-50mvastag,Kisgyóntérségében<br />
kibúvásoktól afelszín alatti 100 mmélységig,<br />
Balinka térségében pedig afelszíntõl 100 més 550 m<br />
közötti mélységben települt. Amûrevaló széntelepeket<br />
felülrõllefeléhaladva I.,II.ésIII.számmaljelölik.<br />
Az I. telep összefüggõ, táblás kifejlõdésû és amedence<br />
egész területénmûrevalóvastagságban található<br />
meg.Átlagosvastagsága2,0-2,5m,egyeshelyekeneléri<br />
a4,5m-tis.Fényes,kagylós törésûbarnakõszén.<br />
AII. telepet az I. teleptõl 0,2-3,0 mvastag agyag,<br />
agyagmárgarétegválasztjael.Aszénteleplencséskifejlõdésû,mûrevalósága<br />
amedencekis részérekorlátozódik.Kisgyóntérségében1,8-2,0mvastagságúvolt.<br />
AIII.telepetaII.teleptõl0,3-1,8mvastagkövületes<br />
márga választja el. AIII. telep alul agyagos, felsõ része<br />
tiszta barnaszén, amedence nagyobb részén mûrevaló<br />
vastagságban fordul elõ, különösen amedence Ny-i,<br />
DNy-irészén.<br />
Amedence tektonikája illeszkedik aBakony tektonikájába,azuralkodótörésvonalakÉK-DNy-iirányúak.<br />
Ezek ahosszanti vetõk zártabbak és kevésbé vízveszélyesek,<br />
aharántvetõk nyitottabbak. Amedence legnagyobb<br />
törésvonala aK-Ny-i irányú kisgyón-balinkai határvetõ.<br />
Amedence minõségi és biztonsági feltételek<br />
alapjánlefejthetõnek ítélt szénvagyona mintegy 15Mtravolttehetõ.Aszénfûtõértéke16-18000kJ/kg11-16%<br />
nedvesség és4,6%hamutartalommellett.<br />
Abányászataterületen1842-benkezdõdöttSzápár<br />
község határában, aSzápáry család birtokán mélyített<br />
30 mmély aknában. 1873-ban Bakonycsernye környékén<br />
is megindult abányászat. Akisgyóni medencét<br />
1913-14 között aMagyar Általános Kõszénbánya Rt.<br />
tárta fel, majd1923-banmegalakítottákaKisgyóni Kõszénbánya<br />
Rt.-t. Abakonycsernyei területen 1922-ben<br />
alapították aBakonyvidéki Kõszénbánya Rt.-t. Fellendülést<br />
atérség bányászatában az 1924-ben átadott Bodajk<br />
Kisgyón-i vasútvonal hozott. Afejlõdés mértékét<br />
jellemzi, hogy míg 1924-ben atermelés 23 kt, addig<br />
1935-benmár145ktvolt.1934-benegyesültakéttársaság,ésaz<br />
1946.éviállamosításigKisgyón-Bakonyvidéki<br />
Kõszénbánya Rt.névenmûködött.<br />
Adudari szénmedence<br />
Amedence az Északi-Bakonyban, Dudar, Csetény,<br />
BakonynánaésNagyesztergártelepülésekközöttKÉK-<br />
NyDNy-iiránybanmintegy12kmhosszban,erremerõlegesen<br />
5km körüli szélességgel terül el kb. 50 km 2 területen.<br />
Egyes szakirodalmakban Dudar-Csetény-i medencenévenismegtalálhatjuk.Azelõforduláseocénkorúbarnakõszén.<br />
Az alaphegységet felsõoligocén fõdolomit és karsztosodott<br />
dachsteini mészkõ alkotja. Ezen fekszenek a<br />
szén feküjét képezõ, duzzadásra hajlamos, krétakori<br />
tengeri üledékek, különbözõ agyagok és márgák. Efö-<br />
16 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám<br />
<strong>PDF</strong> created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
Change language