Letöltés PDF-ként - ombke

Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ× 

WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ× ÔßÐÑÕ 

ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ× WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ× ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß 

ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóÞßÒ 

Û²»®¹·¿·¹7²§»µô µ+±´¿µ7¦´»¬»µ 

Ê±´¬ »¹§¦»® »¹§òòò Ê»¦°®7³· Í¦7²¾?²§?µ 

Õ*¦*²¬$µ «¾·´»«³· ±µ´»ª7´´»´ 

µ·¬$²¬»¬»¬¬ ¬¿¹¬?®¿·²µ¿¬ 

îððèñëò ¦?³ 

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 

ïìïò 

7ªº±´§¿³

ÓÛÌÍÑ Ó×ÒÛÎßÔÍ øß«¬®·¿÷ Ù³¾Ø 

ïîíð É·»²ô Ö±»º Þ»²½ Ù¿» íò 


Képviselete: 

1146 Budapest, 

Hungária krt. 162. 

Telefon: 

+36-1-471-9201 

+36-20-9514-799 

Fax: +36-1-471-9200 

e-mail: 

laszlo.gaszner@ 

metso.com 

web: www. 

metsominerals.com

Bányászati 

és Kohászati Lapok 

Aszerkesztõségcíme: 

Postacím:Tapolca –Pf. 17–8301 

Felelõsszerkesztõ: 

PodányiTibor 

(tel.:30-2955-718) 

e-mail: bkl.banyaszat@t-online.hu 

Aszerkesztõ bizottság tagjai: 

Bagdy István (szerkesztõ) 

dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ) 

dr. Gagyi Pálffy András 

(hírszerkesztõ) 

Kovács Béla (szerkesztõ) 

Bariczáné Szabó Szilvia 

Bircher Erzsébet 

dr. Dovrtel Gusztáv 

Erdélyi Attila 

dr. Földessy János 

Gyõrfi Géza 

dr. Horn János 

Jankovics Bálint 

Kárpáty Erika 

Livo László 

Lois László 

Mara Márta-Éva 

dr. Mizser János 

Sóki Imre 

dr. Sümegi István 

dr. Szabó Imre 

Szilágyi Gábor 

dr. Turza István 

Vajda István 

Kiadja: 

Országos MagyarBányászati 

ésKohászatiEgyesület 

Budapest,II.,Fõutca68. 

Telefon/fax:1-201-7337 

www.ombkenet.hu 

Felelõskiadó: dr.TolnayLajos 

Nyomdaielõkészítés: 

VoráknéSzecseiMónika 

Nyomda: 

Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza 

Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi 

forgalombanem kerül 

HUISSN0522-3512 

TARTALOM 

DR.KOVÁCS FERENC,DR.LAKATOS ISTVÁN: Energiaigények, 

kõolajkészletekés ellátottságaXXI.században ..............2 

Energydemands,Worldnaturaloilreservesin the21 st century 

ID.NOVÁK SÁNDOR: Dízelgépekkipufogógázainakfelhígításához 

szükséges légmennyiségmeghatározása ....................12 

Determinationthenecessaryrateofventilationdilutingthe 

exhaustgasesofdieselpoweredminingmachines 

MARTÉNYI ÁRPÁD,SZÜTS HUBA: Voltegyszeregy… 

VeszprémiSzénbányák .................................15 

Atonetime…therewereVeszprémCoalMines 

SZEMÁN ATTILA: Aschinzeugeddigismeretlenábrázolása .......22 

Adepictionofschinzeugunknown tillnow 

DR.RAVASZ ÉVA: EmlékezésVidaJenõre .....................26 

InremembranceofJenõVida 

Helyreigazítás ...........................................14 

Egyesületiügyek ........................................29 

ABKL Bányászat2007.évinívódíja ........................34 

KöszöntjükTagtársainkatszületésnapjukon ..................35 

Köszöntjükvas-,gyémánt-ésaranyoklevéllelkitüntetett 

kollégáinkat ...........................................37 

Felértékelõdikaszén .....................................46 

Hazaihírek .............................................47 

Közlemény .............................................52 

Gyászjelentés ...........................................53 

Zsuffa Miklós ...........................................53 

Rácz József .............................................54 

RoskovenszkyIstvánLajos ................................54 

SzokodyLászló .........................................55 

Id.KaptayGyörgy .......................................56 

Próza Tibor .............................................57 

Dr.EbingerJózsef .......................................57 

SonkolyIstván ..........................................58 

Könyvismertetõ,lapszemle .............................11,59 

Külföldihírek ...........................................62 

Cikkíróinkhoz ...........................................64 

Megjelenik2008.november13. 

BányászatiésKohászatiLapok –BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 1 

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Energiaigények, kõolajkészletek és -ellátottság aXXI. században 

DR. KOVÁCS FERENC okl. bányamérnök ME Mûszaki Földtudományi Kar, Bányászati és Geotechnikai Tanszék, 

DR. LAKATOS ISTVÁN okl. vegyészmérnök ME Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet MTA-ME Mûszaki Földtudományi 

Kutatócsoport (Miskolc-Egyetemváros) 

Bevezetés, energiaigények 

ABKLBányászat2007.évi2.számában 

megjelent cikkben –„Energiaigények, és az 

energiahordozók várható arányai a XXI. 

században” címmel –foglalkoztunk avilág 

népességének növekedésére tett elõrejelzésekkel, 

valamint anépességnövekedés és az 

életminõség-javulás által kiváltódó energiaigények 

elõrejelzéseivel, az energiaigények 

kielégítésének lehetõségeivel. 

Számos kutató vizsgálata alapján becslést 

adtunk akülönbözõ energiafajták várható 

szerepérõl, az energiafajták – köztük a 

megújulók – várható felhasználási arányairól. 

Kiemelten foglalkoztunk a szénkészletekkel, 

azok szerepével ahosszú távú energiaigényekkielégítésében.[1]Számosnemzetköziszervezetisközzétetteelõrejelzésétaz 

elmúlt évekbenavárható energiaigényés -forrásalakulására[2-5],amelyeklényegébenkonvergálnaka2007.évicikkbenemlítettszerzõkadataival.Ennekátlagát 

tükrözi az 1-2. ábra, az utóbbin az energiaigény 

diverzifikációja isláthatóaz idõfüggvényében. 

Szakértõi értékelések szerint amegújuló energiák 

reálisan kiaknázható mértéke nem olyan kimeríthetetlenülnagy,amintaztsokanfeltételezik.Ezértillúzióazt 

várni,hogyazásványitüzelõanyagokésazatomenergia 

helyettesítését, illetve pótlását kizárólag a megújuló 

energiákra támaszkodva meg lehet oldani. Amegújuló 

energiák fontos lehetõséget jelentenek ugyan, de csu- 

1.ábra: Prognózisokavilágenergiaigényének 

alakulására(EJ:exajoule=10 18 joule) 

Aszerzõk –mintegy korábbi vizsgálódásukat folytatva –irodalmi adatok, tanulmányok 

alapján megvizsgálják avilág következõ 50-100 évben várható energiaigényeit, 

annak fosszilis energiahordozókkal kielégítendõ részét és az ellátottság helyzetét különös 

tekintettel anapjainkban kiemelkedõ szerepû kõolajra és földgázra. 

2.ábra: AzenergiaforrásokvárhatódiverzifikációjaaXXI.század 

folyamán 

pán hozzájárulást és nem radikális megoldást képviselnek 

aglobális energiaellátásban. Gyors térhódításuk a 

viszonylag nagy beruházási költség, sok esetben alacsonyhasznosítási 

hatásfokmiatt nem tételezhetõ fel a 

közeljövõben [6]. Ezen alapvetésekbõl kiindulva kívánunk 

rövid áttekintést adni afosszilis, elsõsorban szénhidrogén 

energiahordozók XXI. századi szerepérõl az 

igényekésalehetõségekösszehasonlításával. 

Akorábbiakban közölt adatok és az 1. ábra szerint 

2050-ben a várható összes primer energiaigény 

700–1000 EJ/év között, illetve a2. ábra alapján ~1000 

EJ/évnagyságrendbenprognosztizálható. 

Az arányok mellett természetesen alapvetõ mutató 

azegyesenergiafajtákmennyiségeis.A2000.évitényés 

a 2050-re prognosztizált adatokból kiszámíthatók az 

elõttünk álló 45 évre afosszilis energiahordozóból a 

globálisigények: 

kõolaj: 7500–9400EJ, 

földgáz: 5700–7300EJ, 

szén: 5500–6900EJ. 

Ajövõkérdéseezekutánaz,hogyafosszilisenergiahordozók 

eddig (jelenleg) kimutatott ipari (igazolt) 

készleteimilyenmértékben,illetõlegmeddigbiztosítják 

aglobálisigényekmegbízhatókielégítését,ill.amárkimutatottföldtaniésajövõben„megkutatandó”vagyon, 

továbbá akitermelési technológiák kihozatalt növelõ 

hatása az adott kor (idõszak) gazdasági-piaci körülményeiközöttmilyentöbblet-újabbforrásokatjelentenek. 

2 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 


Aglobális termelés és igény jelenlegi helyzete 

Akõolajtermelés és -felhasználás globális egyensúlya 

látszólagosan megnyugtató képet mutat. AJournal 

of Petroleum Technology [7] által folyamatosan közölt 

statisztikai adatok szerint (3. ábra) a kínálat/ 

igény kisebb-nagyobb eltéréstõl tekintve egyensúlyban 

van. Az idõszakos fluktuáció nagyrészt objektív tényezõkre, 

így például afejlett országok stratégiai készletének 

ingadozására, az off-shore termelést befolyásoló 

természetikatasztrófákra,regionálisháborúkra,avilággazdasági 

fejlõdésnek periodicitására stb. vezethetõ 

vissza.Azegyensúlymegbomlásátavizsgáltidõszakban 

KínaésIndiakiemelkedõgazdaságifejlõdése,illetveaz 

enneknyománjelentkezõkõolaj-ésföldgázigénynövekedése,máramianaturáliákatilleti,méglátszólagnem 

befolyásoljaérdemben. 

3.ábra: Akõolajkínálat/igényegyensúlyánakalakulása 

aközelmúltban 

Anapikõolajtermeléskiegyensúlyozottságátjóltükrözi, 

hogy mérsékelten emelkedõ trend mellett 70-80 

10 6 bbl/nap-os termeléssel aglobális igény hosszú idõ 

ótakielégíthetõ.Ezenbelülazismegnyugtatónaktûnik, 

hogyamegtermelt kõolajnak csak40%-a származik az 

OPEC tagországoktól, és a nagyobb hányadot az 

OPEC-en kívüli országokban hozzák a felszínre. A 

4. ábra adataiból az is látszik, hogy az OPEC termelés 

szignifikánsanegyenletesebb,mintazegyébrégióra,országrajellemzõtermelés.AzOPECországoktermelésés 

árstabilizáló szerepének mozgásterét azonban az is 

jóljellemzi,hogyatermelésikvóta ±5%-onbelülimegváltoztatásatöbbnyireelegendõakiegyensúlyozottellá 

4.ábra: Avilágnapiolajtermelésénekalakulása 

aközelmúltban (gázcsapadék-ésnemkonvencionális 

olajtermelésnélkül) 

tást biztosítóállapot visszaállításához, ha az valamilyen 

okból átmenetileg megbomlik. Nyomatékosan alá kell 

azonbanhúzni,hogyakiegyensúlyozottkínálat/igényviszony, 

illetve termelés/fogyasztás szcenárió látszólagos, 

és atovábbiakban ismertetésre kerülõ adatai aggodalomra 

adnakokot. 

Forrás oldalról aggodalomra ad okot, hogy Butler 

[8] napjainkban közzétett adatai szerint 1983 volt az 

utolsó év, amikor az ipari készlet éves növekménye 

meghaladta az adott évben felszínre hozott kõolaj 

mennyiségét (5. ábra). Ez nem áll ellentmondásban az 

elõzõekben említett megállapítással, amely szerint kiegyensúlyozott 

a termelés/igény egyenlege. Az ipari, 

vagykitermelhetõkõolajkészletnagysága ugyanis nemcsak 

az újonnan feltárt földtani forrásból táplálkozik, 

hanem akitermelési hatékonyság javulásából is. Mivel 

az utóbbi hozzájárulása éves viszonylatban jelenleg 

meghaladja az elõbbit, kijelenthetjük, hogy akínálat/ 

igényjelenlegiegyensúlyánakfennmaradásaelsõsorban 

azinnovációnak,atechnológiaifejlesztéseknekköszönhetõ. 

Végeredményben ez azt jelenti, hogy aglobális 

kõolajtermeléskétévtizedeaföldtanikészletcsökkenésemellettmegyvégbe.Egyebekmellettezisokaannak 

aténynek, hogy akõolaj ára 1999-tõl elõször 20-25 

$/bbl-re, majd 2004-tõl 50-60 $/bbl-re növekedett, és e 

tanulmány írása idején elérte aközel 100 $/bbl értéket 

[7] (6.ábra). 

Nemtagadhatótermészetesenazsem,hogyakõolaj 

árának alakulásában kétségtelenül Kína és India rendkívüligazdaságifejlõdése,illetveazehhezszükségeskõolajigény 

növekedése az egyik fõ mozgatórugó. Várható, 

hogy ez atrend középtávon komoly befolyást fog 

5.ábra: Aziparikészletnövekedésés-termeléskülönbsége 

6.ábra: Akõolaj(Brent) világpiaciáránakalakulásaa 

közelmúltban 

BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 141.évfolyam,5.szám 3 


gyakorolni aszénhidrogének árára. Yergin [9] közlése 

szerintugyanisagazdaságifejlõdésésakõolajigényközöttszorosösszefüggésállfenn.A7.ábránláthatógörbék 

lefutását elemezve megállapítható, hogy az elmúlt 

két évtizedben aglobális gazdaságátlagosan3,73%-kal 

növekedett,amihezátlagosan1,95%-osolajigény-növekedéstartozott.Ebbõlegyenesenkövetkezik,hogy1%os 

gazdasági növekedés közelítõen 0,5%-os olajigény 

növekedésselpárosul.Yerginközlésévelkonvergálnaka 

BPStatisticalReviewofWorldEnergy2007júniusában 

közzétettadataiis,amelyszerintKínakõolaj-felhasználása 

1996 és 2006 között megduplázódott (173 Mt-ról 

349 Mt-ra nõtt). A2005/2006 évek közötti növekedés 

6,7%-os volt (szemben aglobálisan jellemzõ 0,7%-os 

növekedéssel) [10], ami megerõsíti aGDP és az olajigény 

szoros kapcsolatát. Kína tartós importfüggõségét 

vetítielõreazEnergyBusinessegyiklegújabbkiadványa 

[11]is,amelyszerint2020-banazországvárhatókõolajfelhasználása 

ajelenleginek közel két és félszeresére 

növekszik, miközben ajelenlegi 50%-os importfüggés 

70%-ranõ.Ténykéntkezelhetõtehát,hogyafeltörekvõ 

országokrendkívüliszénhidrogénigényeazelkövetkezõ 

évtizedekben meghatározó és tartós hatást fog gyakorolniakõolajárára. 

7.ábra: AglobálisGDPésakõolajigénynövekedése 

1970és2006között 

Nem vitatható azonban az sem, hogy akõolaj árának 

drasztikus növekedése kedvezõen visszahatott az 

innovációra, aK+F tevékenységre és akitermelhetõ 

ipari készlet növekedésére. Ennek eredménye egyebek 

mellettaz,hogyatermelésitevékenységfokozatosankiterjedtazokra 

az elõfordulásokra is,amelyekakorábbi 

olajárak mellett nem voltak gazdaságosan hasznosíthatók, 

vagykedvezõtlen, rendkívülitermészeti környezetbenhelyezkedtekel.Báratermelésiköltségekfolyamatosan 

növekednek, a jelenlegi 

árviszonyok soha nem látott ext- 

raprofitot eredményeznek atermelõ 

vállalatok részére, és ez a 

technológiai fejlesztésekre gyakoroltkedvezõhatásánkeresztül 

jelentõsen hozzájárul akitermelési 

hatásfok javulásához, a 

feltárt földtani vagyon egyre 

nagyobb hányadának hasznosításához. 

Akõolajkészletek és az ellátottság helyzete 

Avilág kõolajkészleteinek összehasonlítása során 

bizonytalanságot jelent, hogy amegkutatottság mértéke,avagyonbecslésmegbízhatóságaországonként,illetveakülönbözõadatforrásokeseténiseltérõlehet.Másmásfogalmiértelmezéslehetazipari,azigazoltkészlet,amûrevaló,akitermelhetõ,ageológiai(földtani),abecsült,areménybelivagyonokszámbavételénél.Egyebek 

mellett az ásványi elõfordulások többségénél, így akõolajnálisjelentkezikazaprobléma,hogyazegyesterületeken 

eltérõ megbízhatóságú módszerrel történt a 

földtanikutatás,ésváltozottaszámbavételmélységihatára. 

Bizonytalanságot jelent továbbá, hogy az egyes 

földrészek(horizontálisés mélységbeli)megkutatottságiszintjeigeneltérõ. 

A„mûrevaló” vagy a„kitermelhetõ” minõsítés országonként 

más-más technikai, gazdasági kritériumrendszer 

szerint történhet. Aglobális szénhidrogénvagyonlegújabb 

osztályzása és az egyes elemekmeghatározásaEtheringtonésRitter[12]tanulmányábanközöltekszerinta8.ábrán 

látható. 

Az egyes kategóriákhoz tartozó fogalmi elemek 

megkülönböztetésénekalapját már egyértelmûen valószínûségimegfontolásokképezik.Ezvonatkozikminda 

földtani kutatásra, mind ajelenlegi és ajövõbeni technológiai 

alkalmazására. A gyakorlatban azonban 

egyszerûbb osztályzási módszert használunk atovábbiakban. 

Ezek szerint az alábbi készletfogalmakat alkalmazzuk: 

• Iparikészlet (provedreserve):ajelenlegitechnológiai 

színvonal mellett gazdaságosan kitermelhetõ, részletesenmegkutatottvagyon[13]. 

• Bizonyítottkészlet (recoverablereserve):„arendelkezésre 

álló technológiával az adott piaci körülmények 

közöttgazdaságosankitermelhetõkõolaj”. 

Akét,lényegébenazonosfogalom általtakart készlet 

egyike sem tekinthetõ idõben állandónak. Mindkettõrehatássalbírakõolajáránakrövididõnbelüligyors 

éshektikus50–80dollárközöttiváltozása,amidöntõen 

apiaci körülmények függvénye. Ezzel szemben atechnológiai 

fejlõdés általános hatása csak hosszabb távon 

érvényesülakészletbecslésben. 

• Földtani vagyon (resource): akutatási adatokkal 

igazolt, az ásványi nyersanyagokra jellemzõ paraméterekkel 

(vastagság, minõség) rendelkezõ vagyon, amely 

mûszaki-gazdasági korlátok alkalmazása nélkül számítottvagyon. 

Kitermeltkészlet 

Maitechnológiávalgazdaságosankitermelhetõkészlet 

Bizonyított Valószínû Esetleges 

Jövõbelitechnológiávalkitermelhetõkészlet 

Bizonyított Valószínû Esetleges 

Nemkitermelhetõkészlet 

Perspektivikusankitermelhetõvagyon 

Nagyonvalószínû Közepesenvalószínû Kevésbévalószínû 

Nemkitermelhetõvagyon 

8.ábra: Aglobálisszénhidrogénvagyon,illetve-készletosztályzása 



• Reménybeli vagyon (resouce to be proven, yet-tofind 

resource): aföldtani feltételezések alapján, bizonyosvalószínûséggelbecsültásványvagyonmennyisége. 

Areménybeli vagyon valószínûségi alapon történõ 

számításánaktöbbmódszerevan.Aszénhidrogén-kutatásban 

általánosan elterjedt és elfogadott módszert az 

US Geological Survey (USGS) dolgozta ki [14]. Ezek 

szerint areménybeli vagyon megadása 95%–50%–5% 

valószínûségiszintmelletttörténik,amelybõllogaritmikus 

átlagot (mean) számolnak, és ez tekinthetõ a(korántsem 

kritika nélkül elfogadott) várható értéknek. 

Egy adott valószínûségi szinten becsült és még megkutatásra 

váró földtani vagyonnak idõben változó részét 

lehetvárhatókészletnektekinteni.Akorábbiakbanemlített 

Etherington és Ritter [12] által vázolt megközelítésbõl 

következik továbbá az is, hogy avalószínûségi 

alaponvárhatóföldtanikészletnekiscsakegy,atechnológiai 

fejlettségtõl függõ része tekinthetõ kitermelhetõ 

iparikészletnek. 

Akõolajtermelésnek az 1858. évi elsõ olajkút fúrásátólszámíthatókezdeteótarendszeresenjelentekmeg 

becslések, melyek mind akészletek gyors kimerülését 

vetítettékelõre,deezekafolytonosannövekvõkitermelés 

ellenéreis megalapozatlannakbizonyultak. 

Akészlet és ellátottság vonatkozásában talán elvi 

állásfoglalásként is idézhetünk Baade könyvébõl [15] 

(p.157.): „A világ kõolajtermelésénekgyors növekedéseésafogyasztásnakezzeltermészetszerûenegyüttjáró 

fokozódása miatt az emberek állandóan attól féltek, 

hogyatartalékokhamarosankifogynak.Dealegfontosabb 

tény, amit akõolajjal kapcsolatban meg kell jegyeznünk 

az, hogy az ilyen aggodalmak, amelyeket nagyon 

hozzáértõ és tekintélyes helyeken újra meg újra 

hangoztattak, mindig hamisnak és megalapozatlannak 

bizonyultak. Sami helytálló amúltra vonatkozóan, azt 

nyugodtan elmondhatjuk aközeljövõrõl is” (írta ezt a 

szerzõfélévszázada,ésmegállapítása amaitekintélyek 

„hisztériájára”isvonatkozhat). 

Atanulmány korábbi fejezetében említést tettünk 

arról,hogyaglobálisGDP-növekedésszoroskapcsolatbanvanafelhasználtszénhidrogénekmennyiségével,ésvárható,hogyafüggõviszonyméghuzamosideigfennmarad.Akérdésvilággazdasági,sõtgeopolitikaifontosságánaktudhatóbe,hogyaszénhidrogénkészletekésazellátottságalakulásával,elõrejelzésévelszámosnemzetközi 

és országos szervezet foglalkozik. Autentikus forrásnak 

tekinthetjük többek között a BP Statistical 

Reviewlegújabb,2007júniusábanközzétett kiadványát 

[10].Aglobáliskitekintésszerintavilágbizonyított,ésa 

jelenleg alkalmazott technológiai feltételek mellett kitermelhetõ 

földtani készlete konvencionális kõolajból 

164,4Gt,amelynekregionálismegoszlásaa9.ábrán látható. 

Aregionális termelési adatok megoszlását 2006. 

évvégéna10.ábrán közöltadatoktükrözik,bizonyítva, 

hogyatárgyévbenavilágon 3,914 Gt kõolaj kitermelésérekerültsor. 

Ekét adatból kiszámítható aregionális termelési 

„élettartam”,amelyösszességében40évesellátottságot 

vetít elõre. Ez azonban igen nagy szórást mutat nem- 

9.ábra: Aglobálisbizonyítottkõolajkészlet regionális 

megoszlása 2006végén 

10.ábra: Aregionálisolajtermelésévesmegoszlása 

2006végén 

11.ábra: A2006végénvárhatótermelésiélettartam 

regionálismegoszlása 

csak arégiók között, (11. ábra), hanem az egyes régiókon 

belül is; aKözel-Keleten a80 éves átlag mögött 

Szíria 19,7 éves és Irak 158 éves termelési élettartalma 

között általában hosszú, de változatos termelési periódusokvalószínûsíthetõk. 

Aközölt átlagos adatokkal kapcsolatban már itt fel 

kell hívni afigyelmet arra is, hogy az effektív termelési 

periódus zérus készletnövekedés nélkül is hosszabb lehet 

amegadottnál, mivel atermelési adatsor minden 

mezõ esetében maximum görbe szerint alakul, és alecsengõágáltalábanhosszabbafelfutóágnál.Másfelõlabecslésnemveszifigyelembeatermelésitechnológiajövõbeli(ésajelenlegvégbemenõolajárradikálisnövekedése 

által különösen felgyorsuló) fejlõdésének az ipari 

készletregyakoroltkedvezõhatását. 

Az elõzõekben közölt globális ellátottsági adatok 

látszólagkomolyaggodalomraadnakokot.Ezazonban 

korántsemolyansúlyos,mintamilyennekelsõpillantásra 

látszik. Egyfelõl, arendelkezésre álló szénhidrogén- 



készletetnövelianemkonvencionálisforrásbólszármazó 

kõolaj és gáz mennyisége. Az idézett BP Statistical 

Review [10] 26,5 Gt-ban jelöli meg 2006-ban, Kanadában(Albertanégyolajhomok-elõfordulásán)abizonyítottiparikõolajkészletet,ésígyaszámbavehetõkészlet 

atárgyévben nem 164,4 Gt, hanem 191 Gtvolt. Ez önmagában 

16%-kal, 46 évre módosítja aglobális termelésiélettartamot. 

Bár akésõbbiekben részletesebben kitérünk anem 

konvencionális források kérdésére, az ellátottságot lényegesennagyobbmértékbenjavíthatjaamégfeltárandó,reménybeliföldtanivagyonnövekménye.AzUSGS 

2000-ben publikálta aminõségtõl független kõolaj és a 

folyékony halmazállapotú földgáz (gázcsapadék, kondenzátum) 

feltételezhetõ globális vagyonra vonatkozó 

adatokat [14]. Anagy nemzetközi elismertséggel rendelkezõ 

szervezet szerint a még feltáratlan vagyon 

95–50–5%valószínûség mellettbecsültésebbõl–logaritmikus 

eloszlást feltételezve –képezett átlag (mean) 

globális,mégmegkutatásraváróvagyonalapjánkõolajból~120Gt,míggázcsapadékból35Gt,azazösszességében 

155 Gt folyékony szénhidrogén feltárására lehet 

számítaniazelkövetkezõévtizedekben. 

Aföldtanivagyonnövekedéseajelenlegikitermelési 

hatásfok (33%) mellett tehát minimálisan 50 Gt-val 

növeli akitermelhetõ ipari készletet, ami az ellátottságot 

szerény becslés szerint is további 20%-kal növeli. 

Ezzelatöbblettel,valamintakanadaiolajhomokbólkinyerhetõ 

nem konvencionális (syncrude) kõolaj hozzájárulástisideszámítva,aXXI.századbanrendelkezésreállókõolajmennyiségeszerénybecslésszerintis244Gtra 

növekszik, ami közel 60 éves megnyugtató ellátást 

biztosítkõolajbólazemberiség számára. 

Azutóbbiévekbenszámoselõrejelzéslátottnapvilágot 

avárható készletek és az ellátottság vonatkozásában. 

Ezek lényegében megegyeznek, vagy nagyon hasonlóakafenti–aBritishPetroleumCo.statisztikaiévkönyvében 

szereplõ –adatokkal. Az egyezésnek minden 

bizonnyal az az oka, hogy akülönbözõ közlemények 

ugyanabból aforrásból táplálkoznak, vagy hasonlószámítási 

modellt használnak. Az alábbiakban, ateljességre 

való törekvés nélkül, megemlítünk néhány, 

gyakranidézettelõrejelzést. 

Elsõ lépésként aMagyar Geológiai Szolgálat [13] 

2004. évben publikált adataiból merítünk jellegzetes 

példákat, zárójelbe téve aBP legújabb, 2006-ra vonatkozótényadatait.EzekszerintSzaúd-Arábiaiparikészletekõolajból36(36,3)Gt,Oroszországé8,2(10,9)Gt, 

azUSA-é3,8(3,7)Gtésavilágiparikõolajkészlete143 

(164,6) Gt. Az éves termelés Szaúd-Arábiában 475 

(514) Mt, Oroszországban 421 (480,5) Mt és az USAban 

341 (311,8) Mt, míg avilág összes éves termelése 

3,697 Gt volt. Ebbõl számszerûen következik a 76 

(66,7),19(22,3),és11(11,9)évesellátottságazemlített 

országokban, valamint globálisan 39 (40,5) éves átlag. 

Az adatok összehasonlítása arra enged következtetni, 

hogy az elõrejelzések az elmúlt két év alatt érdemben 

nem változtak, és kisebb-nagyobb eltéréssel (Szaúd- 

Arábia,Oroszország)jóegyezéstmutatnak. 

Vajda György [2] adatai szerint 2001-ben avilág 

konvencionális ipari kõolajkészlete 140 Gt, az évi termelés 

3,6 Gt/év, ami megfelel 41 éves globális ellátottságnak. 

Büki [16] tanulmánya szerint, 2006. évi adatok 

alapján, avilág ipari kõolajkészlete 1293 Gbbl, anapi 

termelés 71,8 Mbbl, az évitermelés 26,3Gbbl,tehát az 

ellátottság 49,1 év. Az utóbbi szerzõadatai közel 20%os 

hibát jelentenek ajelenleg érvényes értékekhez képest, 

ez nyilvánvalóan az idõközben eltelt 6–7 év alatt 

folyamatosan pontosított becslések következménye. 

Bárdossy és Lelkesné-Felvári [17] avilág kõolajkészletei, 

illetõleg az ellátottsági szintre vonatkozóan tanulmányukban 

egyrészt a Bundesanstalt für 

Geowissenschaften und Rohstofffe (BGR) 2004. évi 

adataira hivatkoznak, és ennek megfelelõen aglobális 

ellátottságot43évbenadjákmeg.Areménybelikõolajvagyont 

ugyanez a forrás 300–1500 Gbbl, azaz 

47,7–235,5Gm 3 közöttjelölikmeg,ésígyafeltételezett 

konvencionális készletekkel való ellátottság már 67 évnek 

adódik. Atanulmány szerzõi amár idézett BP 

Statistical Review korábbi adataira is támaszkodnak, 

és a világ 2005. évi ipari kõolajkészleteit 1200,7 

Gbbl=190,9Gt-banhatározzákmeg,amiglobálisátlagban 

40,6 éves ellátottságot jelent. Hasonló nagyságrendbe 

esnek atovábbi elõrejelzések is. Így például 

Kumar [18] avilág 2002. évi ipari kõolajkészletét 142,7 

Gt-ban, a termelését 3,556 Gt/év-ben jelöli meg, és 

ennek megfelelõen az ellátottság 40,6 év. Lakatos [19] 

egyNATO kiadványban2006.évi adatként az ipari kõolajkészletet 

170 Gt-ban, a 2002. évi termelést 3,88 

Gt/év-benadja meg,ésígyazellátottság43,8év.Ehhez 

igen hasonló elõrejelzést tett közzé aközelmúltban az 

USGS [20], amely szerint 95%-os megbízhatósági szinten 

az igazolt minimális ipari kõolajkészlet avilágon 

1298 Gbbl (206 Gm 3 ),ami r=0,8 t/m 3 sûrûséggel számolva 

165 Gt-nak felel meg, és ennek alapján a2002. 

évi3,88Gt/évtermeléstalapulvéve42,5évesellátottság 

prognosztizálható. 

Gyakran idézett és ugyancsak autentikus információforrásnak 

tekintik világszerte aUS Department of 

Energy háttérintézményeként mûködõ Energy InformationAdministrationévesjelentését[21].A2004-ben 

megjelentösszefoglalókiadványszerint az igazoltipari 

készlet1227Gbbl=195Gm 3 » 156Gt,amiatárgyévre 

vonatkozó 3,88 Gt/év termelés alapján 40,2 éves ellátottságnak 

felel meg. 2006-ban a„Kõolaj és Földgáz” 

folyóirat6.számábanmegjelentközleményébenPápay 

[22] egyebek mellett részletesen foglalkozott az ellátottságkérdéseivelis.AszerzõelsõlépéskéntazUSGS 

optimális (mean) becslésére hivatkozva megadja a 

várható készlet adatait, ami 2058 Gbbl =327 Gm 3 @ 

261Gt,ésez 67évesellátottságotigazol. Eztkövetõen 

közliaz5%-osmegbízhatóságiszintheztartozó,aszakemberekáltaljelenlegirreálisannagykészletjellemzõit 

is.Ezelvileg2946Gbbl=468Gm 3 @ 373Gt,ésezmár 

96 éves ellátottságot jelent. Ezek után Pápay [22] 

személyes véleményként mondja ki, hogy az újabb 

kutatások és a technikai fejlõdés eredményeként a 

szénhidrogénipari készletek a jelenleg általánosnak 



tartott 50 éves ellátottsági szintet 80 évre, ezen belül a 

42,5 éves kõolaj-ellátottsági szintet 42,5 x1,5 =63,75 

évre emelhetik. Bár atechnológiai fejlõdés készletnövelõ 

hatása és az új mezõk feltárásából származó 

tényleges többlet ma még nem számszerûsíthetõ, a 

szerzõkijelentésévelösszecsengazEnergyInformation 

Administration maximális ipari készletre vonatkozó 

elõrejelzése, ami igazolt készlet +új mezõk +technikai 

fejlõdés együttes értékét rendre (1227 +730 + 

939) Gbbl =2896 Gbbl értékben adja meg. Ez pedig 

megfelel 460 Gm 3 @ 368 Gt kitermelhetõ kõolajnak, 

ami az évszázad végéig biztos (94,8 éves) ellátottságot 

jelent. 

Abemutatott, lényegében összevágó irodalmi adatokalapjánavilágkonvencionálisiparikõolajkészleteia 

jelenlegitermelésiszintmellett40–60évesellátottságot 

igazolnak. Visszatérve atanulmányelsõ részében meghatározott 

45 éves kõolajigényre, azt kaptuk, hogy a 

prognózis szerint 2050-ig összesen 7500–9400 EJ energiát 

kellene akõolajtermelésbõl biztosítani. Az átlagos 

40GJ/tfûtõértékmellettezenenergiamennyiségbiztosításhoz 

187,5–235,0 Gtkõolaj-kitermelésadna fedezetet. 

Anyilvántartott konvencionális ipari készlet ilyen 

volumenû termelést várhatólag nem biztosít. Ezért indokoltakészletnöveléslehetõségeitszámba 

venni. 

Afosszilis energiahordozók szerepe aglobális 

ellátottság biztosításában 

Tanulmányunkbaneddigszigorúancsakakõolaj-ellátottsággalfoglalkoztunk.Ez 

azonbantöbbokbólnem 

szakíthatóelaföldgázésaszénenergiaellátásbanbetöltött 

szerepétõl. Elég csak arra hivatkozni, hogy aföldgáz 

aFisher-Tropsch eljárással folyékony motorhajtó 

anyaggáalakítható(GTLtechnológia),illetveszénbõla 

cseppfolyósenergiahordozóelõállításátközelszázévvel 

ezelõtt,magyar kutatókközremûködésévelmár megoldották.Ígyaföldgázésszénnemcsakazenergiatermelésben 

alternatívája akõolajnak, hanem motorhajtó és 

vegyiparialapanyagkéntis.Akétfosszilisanyaggalvaló 

foglalkozást indokolja az is, hogy egyes forrásokakõolaj-ellátottság 

vonatkozásában is „kõolaj egyenértékkel”(Tons 

OilEquivalent,TOE,toe) számolnak,ésígy 

esetenként nehéz –ha nem lehetetlen –megállapítani, 

hogy aközölt adat milyen additív elemeket tartalmaz. 

Ennek egyik példája az EURACOAL [23] által 2005ben 

közölt adat, amely szerint avilág ipari kõolajkészlete 

318,08 Gtoe, az évi termelés 5,125 Gtoe, tehát az 

ellátottság62év.Tekintettelatoedefiníciójáraésazátszámítási 

tényezõkre, afenti két adat pontosan megfelel318,08Gtiparikészletnekés5,125Gtévestermelésnek.Figyelembevéveaténylegeséskõolajravonatkozó 

adatokat(164,5Gt,illetve3,91Gt/év),azEURACOAL 

által közöltadat vagyhibás, vagy tartalmazza például a 

földgázra vonatkozó additív kõolaj egyenértéket is. 

Ezértazalábbiakbantekintsükátkülön-különésegyüttesen 

is aföldgáz és aszén kõolaj egyenértékben kifejezetthozzájárulásátaglobálisellátottsághoz. 

ABP Statistical Review [10] közlése szerint 2006ban 

aföldgáz bizonyított ipari készlete 181,46 Tm 3 (T: 

tera=10 12 ),azévestermelés2,865Tm 3 volt,melyekregionálismegoszlásaa12. 

és 13.ábrán naturáliában(m 3 ) 

ill. atermelés kõolaj egyenértékben is látható. Az adatokbólközvetlenkövetkeztetéstvonhatunkleaföldgázellátottságra 

ama rendelkezésre állóforrásokés az évi 

termelésalapján (14.ábra).Azábrákbantalálhatóadatokatrészleteibennemelemezzük,csupánarrateszünk 

kísérletet, hogy akumulatív kõolaj egyenérték alapján 

vonjunk le következtetéseket. Aföldgáz vonatkozásában 

rögzíthetjük, hogy az ismert ipari készlet alapján a 

globálisellátottság 63,3év. 

Ha az USGS reménybeli vagyonra vonatkozóbecslését 

is figyelembe vesszük (15. ábra), akkor azt mondhatjuk,hogyaz 

optimálisbecsléseseténaXXI. században 

elõreláthatólag és remélhetõleg a181,46 Tm 3 ismert 

készlet 147,16 Tm 3 -rel nõ. A feltehetõen rendelkezésre 

álló 328,62 Tm 3 földgáz alapján, ajelenlegi 

termelési kapacitás mellett csaknem megduplázódik a 

termelési élettartam és 114,7 év ellátottságot biztosít. 

12.ábra: Abizonyítottipariföldgázkészletregionális 


13.ábra: Aföldgáztermelésregionálismegoszlása 

2006végénm 3 -ben,illetvekõolajegyenértékben 

14.ábra: A2006végénvárhatótermelésiélettartam 

regionálismegoszlásaföldgázesetén 



15.ábra: Areménybeli,megkutatásraváróföldgázvagyon 

nagysága 

Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy az ellátottság 

ennél lényegesen kisebb lehet, mert aföldgázigény 

évente 2,5%-kal nõ (egyes régiókban, pl. Ázsiában 

6,5%-kal),szembenakõolaj0,8%-osnövekedésével. 

Akõolaj- és aföldgáz-ellátottságot együttesen kezelve 

megállapíthatjuk, hogy az ismert ipari készletek 

kõolaj egyenértékben gyakorlatilag azonosak, és 327,7 

(164,4+163,3) Gtoe értéket tesznek ki. Ajelenlegi kumulatív 

termelést 6,5 (3,914+2,586) Gtoe-nek véve az 

ellátottság 50,4 évnek adódik, köszönhetõen annak, 

hogy az olajegyenértékben kifejezett és közel azonos 

ipari készlet mellett aföldgáztermelés közelítõen kétharmadaazolajtermelésnek.Amennyibenareménybelikitermelhetõkészleteketajelenlegikitermelésihatásfok 

(33% kõolaj és 70% földgáz) mellett figyelembe 

vesszük, akkorazelõbbiforrás50Gtkõolajés92Gtoe 

földgáz többletével, az ipari készlet 470 Gtoe-ra nõ, és 

ez hasonló számítást követve 72,3 év ellátottságot 

eredményez. Végül végezzük el az elõbbi számítást a 

szénféleségekre is, összevonva az antracitra, fekete- és 

barnakõszénre,valamintlignitrevonatkozóadatokat.A 

bizonyított készletek regionális eloszlását a16. ábrán 

láthatjuk Gt-ban, illetve a17. ábrán aregionális termeléstMt-ban,illetveMtoe-benkifejezve. 

16.ábra: Abizonyítottipariszénkészletregionális 


Az adatokatösszesítvemegállapíthatjuk,hogyakülönbözõszénféleségekbõlaglobális 

készletmegközelíti 

aTt nagyságrendet (a pontos adat909 Gt,más itt nem 

idézettadatokszerint1.088Tt).A17.ábrából számíthatóéves 

termelés 6,184Gt, és akétadat hányadosaként 

abiztonságosellátás147év.Aregionálistermelésiélettartam 

avonatkozó készlet és atermelési adatok ismeretébenittismegadható(18.ábra):ajelentéktelenkészletteléstermelésselrendelkezõKözel-Keletrekapottir 

17.ábra: Aszéntermelésregionálismegoszlása 

2006végén 

reális adatotleszámítva megállapíthatjuk,hogyakulcsrégiókkétszázévetmeghaladó,vagyahhozközelállóellátottsággal 

rendelkeznek, de az ázsiai régió is megközelíti 

aszáz évet, még ahatalmas széntermelést produkálóKína 

ellenéreis. 

Aszéntermelésvolumenemegadhatókõolajegyenértékbenis.Azátszámításalapjátazképezi,hogy1tonna 

szén 0,498 tkõolajnak felel meg. A17. ábrán ezt a 

léptéket is feltüntettük. A régiós adatok összeadása 

3,079 Gtoe értéket eredményez, tehát aszénféleségek 

formájában kitermelt fosszilis energiahordozó kõolaj 

egyenértékben kifejezett mennyisége megközelíti a 

konvencionáliskõolajtermelésnagyságát,annakközelítõen 

75%-át adja. Az egyenértékû készlet nagysága viszont 

megdöbbentõen nagy számot, kb. 450 Gt-t eredményez,ésezönmagában114évesellátottsággalegyenértékûkõolaj-termelésnekfelelmeg. 

Ezek után, areménybeli forrásokat nem számítva, 

csakatényszerû,kõolajegyenértékbenkifejezetttermelési 

adatok felhasználásával összefoglalódiagramot készíthetünk, 

ami megadja az egyes fosszilis energiahor- 

18.ábra: Aszéntermelésélettartamaakülönbözõ 

régiókban2006végén 

19.ábra: Afelhasználtfosszilisenergiahordozók 

részarányaazegyesrégiókban2006végén 



dozókrészarányátakülönbözõrégiókban (19.ábra),illetve 

egy kördiagrammal jellemezhetjük a2006-ra jellemzõösszesítettmegoszlást 

(20.ábra). 

20.ábra: Aglobálisanfelhasználtfosszilis 

energiahordozókrészaránya2006végén(Gtoe) 

Végül abemutatott, aglobális készletekre és ellátottságra 

vonatkozó adatok mellett „érdekességként” 

az USA és Kína adatait emeljük ki. Az 1. táblázat az 

USA kõolajtermelésének XX. századi alakulására vonatkozó 

adatokat tartalmazza. Az ellátottsági szint 

1935–2004 közötti alakulása arra utal, hogy 70 év alatt 

azipari (kitermelhetõ)készletekés atermelésis lényegesenváltozott,azellátottságazonban(10–12év)lényegébenállandómaradt.Ezegybenbizonyosésfeltehetõen 

tudatos „olajpolitikát”is jelent. Mivel az USAterületén 

számottevõ új produktív terület konvencionális 

kõolaj esetében már aligha várható és a kitermelés 

technikai színvonala nemzetköziösszehasonlításbanbizonyosan 

a legfejlettebbek egyike, az USA olajigényének 

megszerzése érdekében ma is és ajövõben is, 

kénytelen„speciális”stratégiátkövetni. 

1.táblázat AzUSAkõolajravonatkozókészletéstermelésiadatai[10 

9 hordó] 

Év Készlet Termelés Ellátottság,év 

1900 2,900 0,063 46 

1905 3,800 0,135 28 

1910 4,500 0,209 22 

1915 5,500 0,281 20 

1920 7,200 0,442 16 

1925 8,500 0,620 14 

1930 13,600 0,898 15 

1935 12,400 0,994 12 

1940 19,025 1,503 13 

1945 20,827 1,714 12 

1950 25,268 1,973 13 

1955 30,012 2,484 12 

1960 31,613 2,574 12 

1965 31,352 2,849 11 

1970 39,001 3,517 11 

1975 32,682 3,057 11 

1980 29,802 3,146 9 

1985 28,416 3,275 9 

1990 26,254 2,684 10 

1995 22,351 2,394 9 

2000 22,045 2,130 10 

2004 21,371 1,893 11 

Hasonló módon Kína kõolaj-ellátottságát is egyedi 

helyzet jellemzi. Deren adatai [24] szerint az ipari kõolajkészlet 

3,3 Gt, az évi termelés 167 Mt, ami aktuálisan 

20 éves ellátottságot jelent. ABP többször idézett 

évkönyve ennél is kedvezõtlenebb helyzetre utal, 

amennyiben akészletet 2,2 Gt-ban, atermelést 183,7 

Mt-banjelölimeg,amimindössze11,9évellátottságnak 

felelmeg.Nyilvánvalóazonban,hogyakínaifelhasználásiigényjelentõsennõnifog.BárKínábansohanemlátott 

méretû off-shore és on-shore kutatások indultak 

meg, változatlanul nagy kérdés, hogy akészlet és az 

igényaránya hogyan alakul ajövõben, és az ország milyenmódonhatározzamegimportpolitikáját. 

Általános megjegyzések, következtetések 

Az egyes szerzõk közepes (átlagos) megbízhatóság 

mellettajelenlegitermelésiszintenazismertiparikészletek 

alapján többnyire 40 éves, areménybeli földtani 

készletetisszámításbavéve60–70évesellátottságotvalószínûsítenek. 

Akülönbözõ szerzõk és szervezetek által 

közölt adatok között számos esetben jó egyezés tapasztalható,azonbananagyeltéréseksemritkák.Mindenekelõttfigyelembekellvenni,hogyazidõelõrehaladásával 

mind akészletek, mind atermelési volumen is 

változik,abecslésekalapjáulszolgálószámításokésmodellek 

pontossága javul. Ennek ellenére változatlanul 

csak trendjelleggel hivatkozhatunk atechnikai-technológiai 

fejlõdés kihozatali hatásfokra –és ezenkeresztül 

amegkutatott földtani vagyon kitermelhetõ hányadát 

képezõ, ipari készletre –gyakorolt kedvezõ hatásáról. 

Tudomásul kell venni, hogy aszénhidrogén-termelés a 

kezdetektõl fogva nem egyszerûen eredménycentrikus 

vállalkozás, hanem alegbrutálisabb extraprofit-orientált 

ipari tevékenység. Ennek már ma is kézzelfogható 

jele, hogy akõolaj árának 11 $/bbl-rõl 150 $/bbl-ra történõ 

növekedése pezsgést hozott aK+F tevékenységben,annakvolumeneésfõlegahatékony,harmadlagos 

eljárások rutinszerû alkalmazása azonban messze 

elmaradnemcsakazindokolttól,hanemalehetõségektõl 

is. Ezért ajelenleg rendelkezésre álló ipari készleteken 

túlmenõen újabb lehetõségeket kell keresni az 

ellátottság növelésére és atermelés/igény egyensúlyának 

hosszú távú fenntartása érdekében. Ezen lehetõségekelsõsorbanazalábbiak 

•újabb elõfordulások megkutatása (a földtani vagyonnövelése); 

•technológiai fejlesztésekkel akihozatali tényezõ 

növelése(aziparikészletnövelése); 

•nem konvencionális olajtelepek kitermelésének 

megkezdéseésfokozása; 

•természetes szénhidrogének (olaj, gáz) szénbõl 

történõszintetikus elõállítása; 

•alternatív (bio) üzemanyagok termelésének növelése. 

Az újabb elõfordulások feltárása egyrészt bizonyos 

múltbeli tapasztalatok alapján lehetséges, bár ebben a 

kérdésben az extrapolálás alapja egyrészt vitatható, 

másrészt hipotetikus kérdés. Sajnálatos tény, hogy a 



Föld „megkutatottsági” fokának növekedésével atalálati 

valószínûség csökken. Ennek nem mond ellent, 

hogymaisfeltárásrakerülnekóriásikiterjedésûésnagy 

szénhidrogénvagyonnalrendelkezõ„gigant”mezõk(pl. 

Kazahsztánban), azonban ez inkább kivételnek, mint 

gyakoriesetnektekinthetõ.Ahagyományosterületeken 

anagymélységûkutatásadújlehetõségeket,elsõsorban 

aföldgáztartalékok feltárása területén. Ebbõl aszempontbólaFöldegyesterületeinakutatás5000malátörténõ 

kiterjesztése (pl. Afrikában, Dél-Amerikában, a 

Mexikói-öbölben – de Magyarországon is) jelentõs 

eredménythozhatmagával.Érintõlegesenmegkellemlíteniaztis,hogyanemkonvencionálisszénhidrogének 

nemcsak elméleti, hanem egyre növekvõ gyakorlati jelentõséggelbírnakaglobáliskõolaj- 

és földgázigénykielégítésében.Elégarrautalni,hogyazUSAévesgáztermelésénektöbb 

mint20%-át anem konvencionális gázokképezik,és 

Kanada olajtermelésénekdöntõhányadátolajhomokbólkinyert„syncrude”képezi. 

Anem konvencionális szénhidrogénkészletekre vonatkozóföldtani 

készletekegy közelmúltbanmegjelent 

tanulmány [25] szerintelképesztõennagyok, és sokszorosan 

meghaladják aszokványos kõolajra és földgázra 

vonatkozóhasonlókészleteket: 

1.palaolaj(shaleoil): 5,51Tbbl(»900Gt) 

2.homokolaj(tarsandoil): 3,74Tbbl(»620Gt) 

3.palagáz (gasshale): 321,0Tcf(»11,5Tm 3 ) 

4.homokgáz(tightsandgas): 85,90Tcf(»3,1Tm 3 ) 

5.széntelepekmetánja (CBM): 

193,9Tcf(7,0Tm 3 )–pesszimista becslés 

554-1385Tcf(20-50Tm 3 )–optimistabecslés 

6.metánhidrát: 0,5-5,0Em 3 (500000-5000000Tm 3 ) 

A fenti földtani készletek még akkor is évszázadokrabiztosíthatnakkiegyensúlyozottellátást,hatudatában 

vagyunk a termelési technológia nehézségeinek, 

arendkívül alacsony, sok esetben 1% alatti 

kitermelési hatásfoknak. Bizakodásra adnak okot 

azonban aszénhidrogén-bányászat másfél évszázadot 

átfogó kiemelkedõ eredményei. Atechnológiai haladást 

jól jellemzi, hogy néhány évtizeddel korábban 

megvalósíthatatlannak ítélték az arktikus területen, a 

mélytengeri környezetben és az 5000 méter alatti formációkból 

történõ termelést, ami ma már általánosnak, 

rutinszerûnek tekinthetõ. Reményt táplálhatunk 

azontényalapjánis,hogyaXX.századsorántöbbmint 

nyolcvanévenkeresztülamegkutatottújföldtanikészleteknagyságameghaladtaazidõszaktermelését.Erre 

találhatómeggyõzõ példa Vajda [2] könyvében, miszerint 

1964 és 1998 között amûrevaló kõolajvagyon 50 

Gt-ról140Gt-ra nõtt,miközbenazellátottság 35évrõl 

45 évre emelkedett. Ennek a folyamatnak a fennmaradásában 

bízva, de az alábbi figyelmeztetést sem 

elfeledvezárjuktanulmányunkat. 

„Felelõs szervezetek és személyek figyelmeztetnek, 

hogyafogyóolaj-ésgázkészletek,azelavultenergia-hálózatokésazújkörnyezetvédelmiszabályokújenergiakrízisselfenyegetikafejlett(nyugati)világot.Ennélfogva 

az emberiség ismét szénhidrogénhiánynak, ár-sokk- 

nak,ellátásihiányosságoknakés–alegrosszabbesetben 

– politikai és háborús zsarolásnak kitetté válik.”; 

EmersonT.:Newsweek,April,2002 

Megjegyzés: Atanulmányban közölt adatok átszámítása 

(energia,EJ és termelés, GtvagyTm 3 )afosszilisenergiahordozók 

fajlagos hõtartalma, illetve átlagos fûtõértéke alapján 

történt,amelyek azalábbiak: 

kõolaj 40GJ/t 

földgáz 40GJ/1000m 3 

szén 25GJ/t 

IRODALOM 

[1] Kovács,F.: „Energiaigényekésazenergiahordozókvárható 

arányaiaXXI.században”BKLBányászat2007/2.pp 

13-21.(2007) 

[2] Vajda, Gy.: „Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón”,StratégiaikutatásokaMagyarTudományosAkadémián", 

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 

(2001) 

[3] Nekicenovic, N., Grubler,A., McDonald, A. (eds): „Global 

Energy Perspectives”, University Press, Cambridge 

(1998) 

[4] Shell International Inc.: „Exploring the Future: Energy 

Needs,ChoicesandPossibilities”,London (2001) 

[5] Goldemberg, J. (ed.): „World Energy Assessment: 2004 

updates”, UN Development Programme, New York 

(2004) 

[6] Goldemberg, J. (ed.): „World Energy Assessment: Energy 

and the Challenges of Sustainability”, UN DevelopmentProgramme,NewYork(2000) 

[7] Journal of Petroleum Technology „Performance Indices”, 

(1990-2007) 

[8] Butler,B.: „World Oil Depletion and Inevitable Crisis” in 

Durango Bill's Energy Analysis (2007) 

http://www.durangobuill.com/Rollover.html 

[9] Yergin, D.: „Meeting the Growth Challenge”, World 

Petroleum,SpecialIssue,pp.20-22(2005) 

[10] BP Review of World Energy, June (2007) London, UK, 

www.bp.com/statisticalreview 

[11] Energy Business Reports: „Growing Energy Demand in 

Indiaand China”WashingtonDC,USA(2007) 

[12] Etherington, J. R., Ritter,J. R.: „Reserves and Resources 

Classification, Definition, and Guidelines: Defining 

the Standards!”, Journal Petroleum Technology, 12: 

63-67(2007) 

[13]MagyarGeológiaiSzolgálat:„Magyarországásványinyersanyagvagyona”Budapest(2004) 

[14] US Geological Survey: „World Petroleum Assessment, 

2000 –Descriptions and Results”, Washington DC 

(2000) 

[15] Baade,F.: Versenyfutása2000.évig,KözgazdaságiésJogi 

Könyvkiadó,Budapest,(1963) 

[16] Büki,G.: „Ajövõésazenergia”,MérnökÚjság,XIII(11), 

12(2006) 

[17] Bárdossy,Gy., Lelkesné-Felvári, Gy.: Gondolatok és kételyek 

Földünk szénhidrogénkészleteivel kapcsolatosan, 

MagyarTudomány,166(1):62-71(2006) 



[18] Kumar,S: „GlobalCoalVision–2030”,Mininginthe21 st 

Century –Quo Vadis? Proceedings pp. 137-148, 19 th 

WorldMiningCongress,NewDelhi(2003) 

[19] Lakatos, I.: The Role of Fossil Fuels in the 21 st Century, 

Energy Scenario and Climate Aspects”, pp. in LombardiS.etal.(eds.):„AdvancesintheGeologicalStorageofCarbonDioxide”,Springer,Dordrecht(2006) 

[20]USGeologicalSurvey:„WorldPetroleumAssessment,2006 

–DescriptionsandResults”,WashingtonDC(2006) 

[21]EnergyInformationAdministration(EIA):„International 

Energy Outlook, 2004”, US Department of Energy, 

Washington(2004) 

[22] Pápay, J.: Kõolaj- és földgáztermelés aXXI. században, 

Bányászati és Kohászati Lapok Kõolaj és Földgáz, 

139:(3)1-12(2006) 

[23] EURACOAL: Coal Industry Across Europe 2005, 

LewerenzMedien+DruckGmbH,Berlin,Germany, 

(2005) 

[24] Deren, Z.: „China Coalbed Methane Development 

Outlook and Opportunity. Mining and Sustainable 

Development” Proceedings pp, 17-20, 20 th World 

MiningCongress,Tehran(2005) 

[25] Lakatos, I., Lakatosné Szabó, J.: „Global Scenario of 

Conventional and Unconventional Hydrocarbons in 

the 21 st Centrury”, in Lakatos, I. (ed.) „Smart Fields, 

Smart Wells and Smart Technologies”, Progress in 

Oilfield Chemistry, Vol 7., pp. 59-74, Akadémiai 

Kiadó,Budapest(2007) 

DR.KOVÁCSFERENC 1962-ben bányamérnöki,1968-ban külfejtésiszakmérnökiokleveletszerzettaNehézipariMûszakiEgyetemen.1962-tõl 

aBányászatiésGeotechnikaiTanszék oktatója,1977-tõlegyetemitanár, 1984-tõltanszékvezetõ.1987-tõlaMagyarTudományosAkadémialevelezõ,1993-tólrendestagja.Számoshazaiéskülföldiszakmaiésállamikitüntetéstulajdonosa,hatkülföldiegyetemtiszteletbelidoktora. 

DR. LAKATOS ISTVÁN 1966-ban aVeszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1968-tól az 

MTAOlajbányászatiKutatólaboratórium,majd azannak jogutódjakéntmûködõ MEAlkalmazottKémiaiKutatólaboratóriumánakmunkatársa.1976-tól2008-igaFizikaiKémiaiOsztályvezetõje,1994és2008közöttazintézetigazgatója. 

JelenlegazMTA-MEMûszakiFöldtudományiKutatócsoportvezetõje.AMiskolciEgyetemen1996-banegyetemitanári 

kinevezéstkapott.2004-ben azMTAlevelezõ tagjáváválasztották. 

ABányászati Közlöny tartalmából 

ABányászatiKözlöny2008/1.száma(augusztus) közli 

személyirész: 

–Megbízások, közszolgálati jogviszony létesítések és megszûnések ill. kitüntetések aMagyar Bányászati és 

FöldtaniHivatalnál 

jogszabályok: 

–2007.éviCXXXIII.törvényabányászatrólszóló1993.éviXLVIII.törvénymódosításáró1 

–54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és ageotermikus energia fajlagos értékének, 

valamintaz értékszámításmódjánakmeghatározásáról 

–57/2008.(III.26.)Korm.rendeletabányászatrólszóló1993.éviXLVIII.törvényvégrehajtásárólszóló203/1998. 

(XII.19.) Korm.rendeletmódosításáról 

–14/2008.(IV.3.)GKMrendeletabányászatihulladékokkezelésérõl 

utasítások: 

–Agazdaságiésközlekedésiminiszter22/2008.(IV.18.)GKMutasításaaMagyarBányászatiésFöldtaniHivatal 

SzervezetiésMûködésiSzabályzatáról 

–AMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalelnökének1/13/2008.MBFHszámúutasításaaMagyarBányászatiés 

FöldtaniHivatalésjogelõdeiegyesutasításainakhatályonkívülhelyezésérõl 

hirdetmények,közlemények: 

–Pályázatbányászatijogmegszerzésére 

–Pályázattámogatáselnyerésére 

–Tájékoztatásabeérkezettpályázatokeredményérõl 

–Robbantásvezetõiigazolványérvénytelenítése 

–Robbantómesteriigazolványérvénytelenítése 



PT

Adízelgépek kipufogógázainak felhígításához szükséges 

légmennyiség meghatározása 

Az 1970-es évek második felében akincsesbányai 

mélymûvelésûbauxitbányászatbanismegjelentek,majd 

a80-as évek elsõ felében szinte egyeduralkodókká váltakadízelüzemû,hidraulikusmûködtetésûJoy,késõbb 

aGHHtípusú–63kW-osDeutzmotorralfelszerelt,2,4 

m 3 -es kanálûrtartalmú rakodó-szállító gépek. Az omlasztásos 

kamra-pillér fejtésmódból következõen ezek 

túlnyomórészt parciális fúvószellõztetésû bányatérségekben 

üzemeltek. Agépek kipufogógázaiban –abányabeliüzemközbeniellenõrzõmérésekszerint–aCO 

mennyiségecsakkb.kétszereseaNO X gázoknak(0,02- 

0,05% emissziós értékek), így a NO X gázoknak az 

ÁBBSZ-ben elõírt 0,0005% alá történõ imissziós felhígításavoltakritikuspont. 

Amegfelelõ légmennyiség biztosítása végett az addigalkalmazott300és400mmátmérõjûvaslégcsövekrõlát 

kellettállni500és600mm átmérõjû, kevésbésérülékeny 

flexibilis (mûanyag ill. vászon) légcsövekre, és 

nagyobb teljesítményû (SZVM-6M és Szuperaxiál 

VLB-2e) ventilátorokra. 

Kincsesbányán abauxit telepes kifejlõdésû, 10-16°osÉ-ÉK-idõléssel,változó(max.20m)vastagsággal.Az 

1. ábrán egy tipikus kamra-pillér fejtésmódúsiklómezõ 

látható. 

Aszállító sikló akihúzó légáramú, ebben van a 

szállítószalagill.aszalagfeladósurrantó.Atermelõsiklóbóljobbra-balramax.40-50m-es,csapásirányúfejtési 

ID. NOVÁK SÁNDOR okl. bányamérnök (Kincsesbánya) 

Abauxitbányászatban általánosan alkalmazott kamra-pillér fejtésekben atermelvény dízelgépes kiszállítása 

során olyan intenzívalégkeveredés, hogy afejtési mezõben ill.annak egy-egy szakaszán közel azonos 

agázterhelés. Aszerzõ az ilyen bányaterekben kialakuló imissziós értékek meghatározásához aszakirodalomban 

megtalálhatóktól eltérõ megoldást dolgozott ki. A80-as évek közepén elkészített számításokon 

alapuló tanulmány kidolgozásában és közzétételében –mikor Magyarországon már alig van mélymûvelésû 

bánya –aszerzõt annak általános érvényessége, más területeken való alkalmazhatósága is vezette. 

kamrák indulnakki. Arakodógépek abauxitot közvetlenül 

aszalagra töltötték. Asiklók Z4-es acélíves, a 

kamrákhidraulikusalutámosbiztosításúak,10-12m 2 -es 

szelvénnyel. 

Adízelgépekmûködésesoránakipufogógázbanjelenlévõ 

mérgezõ gázok mennyisége függ amotorok 

állapotátólésaterheléstõl.Agázmosóvalellátottrakodógépeknélátlagosan~1l/percNO 

X gázkeletkezett. 

A'70-es, '80-as években aBKL Bányászatban megjelent 

tanulmányok foglalkoztak abányákban üzemelõ 

dízelgépekkel kapcsolatos szellõztetés elméleti és gyakorlatikérdéseivel.[2],[3],[4] 

Nyilvánvaló,hogyakülönleges és változóbányabeli 

körülményekbõl és az egyenetlen gépterhelésbõl adódóancsakközelítõjellegûelméletiszámításokvégezhetõk.Akülönszellõztetésûomlasztásoskamra-pillérfejtésekben,arövididejûgépfordulókból,aviszonylagnagy 

gépsebességbõl, alégcsövek légveszteségeibõl és afelmelegedett 

gépekbõl adódóan, olyan intenzív légkeveredésalakulki,hogyabányatérségbenvagyannakegyegyszakaszánközel 

azonos gázterhelésmérhetõ. Ezért 

ezeketabányatérségeketatermelvénykiszállításiidejébenegységeslégkeveredésitérkéntkezelve,agázterheléstabenntartózkodásigépidõ 

(gázkibocsátás) és abejuttatottlégmennyiségfüggvényekénthatározzukmeg. 

Arobbantási gázok kiszellõztetési idejének meghatározását 

szolgáló számításhoz [1] hasonlóan feltételezhetjük, 

hogy alégkeveredési térségben aturbulencia 

hatására agáz egyenletesen oszlik el, így atérség 

kihúzólevegõjébenmindigazadottpillanatrajellemzõ 

gázösszetételûlevegõtávozik.Ezafeltételezéslegegyértelmûbben 

afúvószellõztetésû diffúziós légterekre 

vonatkoztatható. 

1.ábra: Fejtésimezõ 2.ábra: Fejtésikamra 



A 2. ábra az 1. ábra Cpontján lévõ omlasztásos 

munkahelyetábrázolja,ahol: 

V(m 3 ) adiffúzióslégtértérfogataafejtési 

üreggelegyütt, 

Q(m 3 /sec) abefúvottszellõztetõlevegõmenynyisége, 

M di (m 3 /sec) adízelgép átlagos NO X gáztermelése 

avizsgált térségben való tartózkodásiidejealatt, 

y(m 3 ) a„V” légtérbenlévõNO X gáz pillanatnyimennyisége, 

x(sec) akezdeti0idõponttólelteltidõ, 

t = t 1 +t 2 (sec) egygépfordulóideje,amelybõl t 1 a 

diffúziós térségen belüli mûveleti 

idõ, t 2 akintimûveletiidõ. 

Adiffúziósbányatérségbenapillanatnyigázterhelés 

mérlegegyenleteafentibetûjelekfelhasználásával: 

adifferenciálegyenletmegoldása: 

átalakítva: 

(1) 

Agépirakodásimûveletindulásakorakezdetifeltétel: 

x =0és y =0,így 

Az (1)egyenletátalakítvaés y-ra kifejezve: 

A C-tbehelyettesítveésegyszerûsítve: 

(2) 

(m 3 ) (3) 

Általánosságban feltételezhetõ, hogy a gép beilletvevisszaérkezésekoradiffúzióstérségbenvan 

y = y 0 

m 3 mennyiségûNO X gáz,ésaz x =0. 

Így: 

A C-t behelyettesítve a(2) egyenletbe és egyszerûsítve: 

(m 3 ) (4) 

Amikor agép már nem adiffúziós szellõztetésû 

bányatérségbentartózkodik,akkor M di =0,ésígy: 

(m 3 ) (5) 

A(3) és (4) egyenletek akkor is használhatók, ha a 

befúvott levegõnek van valamilyen elõszennyezettsége 

(pl. visszaszívás). Ekkor alégáram által idõegység alatt 

szállított mérgezõ gázt (esetünkben az NO X -et) hozzá 

kelladniagép„gáztermeléséhez”. 

A(3), (4), (5) egyenletekbõl aszázalékos gázösszetételt(y%)kapjuk,haazegyenletekjobboldalát100/Vvelbeszorozzuk. 

Az (5) egyenlet átalakítva, és az idõtényezõre kifejezveazonosaz[1]-benközölt,illetveazabbóladódó,a 

robbantási füst kiszellõztetési idejére vonatkozó 

(sec) egyenlettel,ahol: 

C =akezdeti (robbantás utáni) %-os gázkoncentráció, 

C m =az ÁBBSz által megengedett max. %-os gázkoncentráció. 

Az is nyilvánvaló, hogy akeveredési térségben a 

gázkoncentráció csak addig növekszik, ameddig a 

kihúzó légáramban lévõ gáz mennyisége nem egyezik 

megagépáltaltermeltgázzal, 

tehát: (6) 

Ugyanezkövetkezika(3)egyenletbõlis,amikoraz x 

(idõ) növekedésével a zárójelben lévõ második tag 

közeledika0-hoz.A(6)-ból: 



és 

azaz: (7) 

Az ÁBBSz által megengedett maximális NO X 

gázkoncentráció y meg =0,0005%, ennek alapján a(7)bõl 

számíthatjuk aminimálisan szükséges (Q SZ )légmennyiséget,agépfolyamatosanbentüzemel. 

(m 3 /sec) (8) 

Akövetkezõkben afenti egyenletek felhasználásával 

vizsgáljuk meg, hogy az idõ függvényében hogyan 

alakul a2. ábrán látható munkahely y gázterhelése, az 

alábbiparaméterekesetén: 

V =200m 3 , 

M di =1,5 l/min=0,000025m 3 /secNO X gáz 

(kanálmerítésközbenaz átlagosnálnagyobbterhelés) 

t =150sec(egyfordulóideje,ebbõl t 1 =30sec,t 2 =120sec) 

Q=Q SZ =5m 3 /sec. 

Amunkahely gázterhelését agép benti mûködése 

alatt a(3) egyenlettel, agép visszaérkezéséig agáztisztulástaz(5)egyenlettelszámoljuk.Egyszerûbba(4)he-

lyettaz(5)egyenletteltovábbszámolniakövetkezõfordulóbentigépidejéreis,ésazígykapottrészeredményt 

a(3)egyenlettelszámítottgázterheléshezfordulónként 

hozzáadni.Amunkahelyhomloki%-osgázterheléséta 

számítások alapján szerkesztett diagramm –3. ábra – 

3.ábra: Amunkahelyigázterhelésalakulása 

ábrázolja, az idõ és afordulók függvényében. Afelsõ 

(folyamatos)görbeagéphuzamosbentitartózkodására 

vonatkozik,amikor: 

y meg =0,0005% aQ sz =(100/0,0005)×0,000025=5m 3 /sec. 

A szaggatott vonalú görbék lefutása ábrázolja a 

munkahelykitisztulásátaszállításbefejezéseután. 

Afenti egyenleteket alkalmazhatjuk afejtési mezõ 

egy-egy nagyobb (a munkahelyi homloktól számított) 

térségéreis.Bárakapotteredményekinkábbcsaktájékoztatójellegûek,mivelalégcsövekmenténazintenzívszállításmiattijólégkeveredésmellettisfellépkismértékû 

gázkitolódás. A 4. ábrán a diagramok az 

1. ábra szerintiB-Cszakasz(kb.50m) NO X gázterhelésétábrázolják,amikoragépaCmunkahelyrõlszállít. 

4.ábra:AB-Cszakaszgázterhelése 

Paraméterek:V=700m 3 

M di =1l/min=0,000017m 3 /sec 

Ekkor: Q sz =(100/0,0005)×0,000017=3,4m 3 /sec 

Egyfordulóideje: t =150sec(t 1 =70sec, t 2 =80sec). 

Folyamatoshomlokigépimunka(pl.fúrókocsi)eseténadiffúzióstérségbenagázterhelésegy-kétpercalatt 

megközelítheti a(7) szerint számolt y max aszimptótát. 

Ilyenkor az aszimptóta a(4) szerint szerkesztett görbe 

alá is kerülhet (azaz y min lesz), pl. amikor M di csökken 

vagy Q nõ. Ilyen egyensúlyi helyzet körüli ingadozás 

jellemziadinamikusegyensúlytis. 

Akitisztulási(szaggatott)görbecsakadiffúzióslégtérben 

érvényes (3. ábra), mivel agépek leállása után 

máshol megszûnik az intenzív légkeveredés. Alégcsövek 

mentén ekkor már jobban érvényesül agázkitolódás. 

Abányabeli körülményekbõl adódóan az elméleti 

számítások csak közelítõ, tájékoztató jellegûek. Az 

megállapítható,hogyaparciális szellõztetésûlégtérben 

(3. ábra) már az elsõ forduló –anagyobb légterekben 

(4. ábra) 4-5 forduló (10-12 perc) –után agázterhelés 

már érzékelhetõen nem nõ tovább. A diagrammok 

alapjánaz is megállapítható,hogyha avégpontbólszámítva 

(1. ábra Cpont) visszafelé szakaszoljuk abányatereket,agázokelõírtfelhígításáhozagépbentitartózkodási 

idejével arányos (benti gáztermelésével) légmennyiség 

szükséges a Q sz -bõl számolva. A fordulónkénti 

csúcsokat figyelembe véve ezt ajánlatos 

10-20%-kalmegnövelni. 

AKincsesbányán bevált gyakorlat szerint egy-egy 

siklómezõtlegalább400m 3 /minfriss(másmunkahelyet 

még nem érintett) áthúzó légárammal, és ebbõl egy 

vagy két –egyenként 150-250 m 3 /min levegõt szállító – 

légcsõrakattalfúvólagszellõztettünk. 

IRODALOM 

[1] HáziJózsef: Bányabelimunkahelyekrobbantásutánszükséges 

kiszellõztetési idejének vizsgálata és meghatározásaBKLBÁNYÁSZAT103.évf.3.sz.(1970) 

[2] Lois László: Adízelmotorok üzemeésabányaszellõztetés 

összhangjának elméleti alapjairól. BKL BÁNYÁ- 

SZAT114.évf.11.sz.p.767-770.(1981) 

[3] GalántaiMihály: Összefüggésekbelsõégésûmotorokalkalmazásakor 

áthúzó szellõztetésû bányatérségekben. 

BKLBÁNYÁSZAT118.évf.7.sz.p.440-442.(1985) 

[4] Galántai Mihály: Összefüggések abelsõégésû motorok alkalmazásakor 

külön szellõztetésû bányatérségekben. 

BKLBÁNYÁSZAT118.évf.8.sz.p.526-530.(1985) 

ID.NOVÁK SÁNDOR ny. okl. bányamérnök aMiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem elvégzésétõl nyugdíjaztatásáig 

Kincsesbányán, a Fejér megyei Bauxitbányáknál dolgozott, üzemmérnök, üzemszervezõ, bányamester, külfejtési 

üzemvezetõ,szellõztetésiéstûzvédelmifelelõsbeosztásokban. 

Helyreigazítás 

Dr.BaksaCsaba tagtársunkhívtafelafigyelmünket,hogy 

aBKLBányászat(ésmivelezközösszámvolt,aKohászatés 

aKõolajésFöldgáz)2008/4.számának37.oldalán akülföldi 

hírekben hibásan jelöltük anephelin nevû ásványtzsírkõnek, 

ami nemzsírkõ,hanemegyföldpátpótlóásvány.Magasalumíni- 

umtartalma teszi lehetõvé atimföldgyártást ebbõl az anyagból. 

Maga acikk is említi, hogy robbantással bányásszák a 

„kemény ércet”, tehát ez semmiképpen nem lehet puha 

zsírkõ.Nem tévesztendõ összeanephrittel. 

Az észrevételt köszönjük és tisztelt Olvasóink elnézését 

kérjük ahibáért. 

Podányi Tibor felelõs szerkesztõ 



Bevezetés 

AVeszprémi Szénbányák aDunántúl középsõ részénlévõszénbányákatmûködtette,ígyakorábbineve, 

aKözép-dunántúli Szénbányászati Tröszt illetve Vállalatelnevezéssokkaljobbanfedteavalóságot.Avállalat 

tevékenysége tulajdonképpen négy medencére terjed 

ki,ezek:azajkai,abalinkai,adudariésavárpalotai.Így 

anégymedenceföldtanisajátosságaitkülön-különmutatjukbe.Egyesidõszakokbanabányákönállóanismûködtek,ezekreamedencéket 

bemutatórészbentérünk 

ki külön, abányászattörténeti részben atérség közös 

szervezeten belüli szénbányászatával foglalkozunk. Az 

anyag nagy terjedelmére tekintettel atörténeti részben 

csakvázlatos áttekintéstadunk, deszentelünk egyfejezetet 

néhány, amedencék, illetve avállalat életét meghatározóésjellemzõérdekességnek. 

A Veszprémi Szénbányák felszámolása 1991. december 

28-án indult és 2007. május 8-án fejezõdött be, 

azaz csaknem16évigtartott. Bemutatjuk,hogyhogyan 

zajlott le a felszámolás, 

megpróbáljukindokolniannakelhúzódását. 

Különrészbenszólunka 

területszénbányászatáravonatkozószakirodalomrólis. 

Aszénmedencék, azok 

földtani felépítése és 

bányászatuk 1946-ig 

Tekintettel arra, hogy 

nemcsakamedencékgeológiája, 

de szénbányászatuk 

története is más és más, 

ezértazalcímekalattaföldtani 

felépítésen túl abányászat 

kezdeteit és az államosításig 

tartó történetét is itt 

mutatjukbe. 

A Közép-Dunántúl 

szénmedencéi földtani felépítésének 

kutatásával és 

Volt egyszer egy… Veszprémi Szénbányák 

MARTÉNYI ÁRPÁD okl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök, ny. fõtanácsos (Szészek) – 

SZÜTS HUBA okl. bányamérnök, okl. alkalmazott matematikus, ny. mûszaki igazgató (ÉD-i BVH Rt.) 

Abból az alkalomból, hogy 2007 nyarán, csaknem 16 év után befejezõdött a 

VeszprémiSzénbányákfelszámolása,szerzõka„Volt egyszeregy…”cikksorozat keretében 

bemutatják avállalat egykor volt szénmedencéit, azok rövid földtani leírását, aszénbányászat 

történetét, néhány érdekességet acsaknem 150 éves mûködés idejébõl, továbbá 

az igencsak elhúzódott felszámolás lefolyását. 

megismertetésével sok kutató és a mindenkori 

bányaföldtani szolgálat szakemberei foglalkoztak. A 

XIX. században Hantken Miksa, Szabó József, Böckh 

János és Lóczy Lajos neves geológusokat említhetjük, 

késõbb Papp Károly,VitálisSándor,Telegdy Róth Károly, 

majd Greguss Pál és Góczán Ferenc emelkedtek ki a 

megismerés folyamatában, de a legújabb korban – 

többek között –Bak László, Kerekes Árpád, Klespitz 

János, Kozma Károly és Makrai László munkássága is 

segítetteajobbmegismerést. 

Az érintett szénmedencék aDunántúli Középhegységben,azonbelülaBakonyban,annakisazészakiésadéliterületénhelyezkednekel,nagyobbrészbenVeszprém 

megyében, kisebb részben Fejér megyében fekszenek. 

(1.ábra) 

Az ajkai szénmedence 

A medence Ajka településtõl K-DK-re fekszik, 

hossza az ÉK-DNy irányú tengely mentén 10 km körül 

van,szélessége1,5-2,0kmközöttváltozik.Fekükõzeteit 

1.ábra:Aközép-dunántúliszénmedencék 

(MagyarBányászat ÉvezredesTörténeteII.kötetp.133.) 



atriász fõdolomit és adachsteini mészkõ alkotja, erre 

települ afelsõkréta korú,mintegy120mvastag széntelepesösszlet,amelyközel130szénpadottartalmaz,ésa 

jólazonosíthatómeddõbeágyazásokkalalsó,középsõés 

felsõtelepcsoportraosztható. 

Az alsó telepcsoport 14-25 mvastag, és alegtöbb 

széntelepettartalmazza.Atelepeket0,3-2,0mvastagságú 

meddõbeágyazások választják el egymástól. AII. és 

III.telepetaz elválasztóközkõvelegyüttfejtették,fûtõértéke8000és16000kJ/kgközött 

változott. AIV.telep 

alegáltalánosabb elterjedésû, vastagsága 2,5 és 5,5 m 

közöttváltozik,fûtõértékeelértea20000kJ/kg-otis. 

Aközépsõtelepcsoportotazalsótólegy10-20mvastag, 

egyveretû agyag-agyagmárga-homokkõ összlet választjael.Atelepcsoportvastagsága4-7mközöttváltozik.Legjobbkifejlõdéseamedenceközépvonalamellett 

észlelhetõ. Ebben acsoportban egy mûvelhetõ telep 

van, az ún. borostyán telep, amely abenne található 

megkövesedett fenyõgyantáról, aborostyánról kapta a 

nevét.Atelepvastagságaáltalábaneléria2,5-3m-t,fûtõértékepediga16-18000kJ/kg-ot.Afelsõtelepcsoportegyújabb,5-20mvastagagyagagyagmárga 

réteg után következik. Ez a4-5 mvastag 

szenesagyag-agyagosszénnemmûrevaló. 

Afedõtfelsõkréta,eocén,oligocén,pliocén,helyenként 

pleisztocén és holocén rétegek alkotják többnyire 

mészkõ, agyagmárga, márga, lepusztult vulkáni kõzetek, 

konglomerátumok, kavicsok és homokok formájában.Amedencetektonikaihelyzetéttöbbszörmegismétlõdõ 

kéregszerkezeti mozgások alakították. Ezek hatására 

jelentõs vetõrendszerek alakultak ki, amelyek 

20-150 melvetési magasságukkal elkülönült szerkezeti 

egységeket hoztak létre. Ezekhatároztákmeg az egyes 

bányákmûködésiterületétis. 

Atérségben aszenet kibúvások, majd próbaásatások 

nyomán 1865-ben találták meg. 1869-ben már vállalkozásalakultaszénkitermelésére.Avasútközelsége 

adott lendületet afeltárásnak, így 1872-ben már mélyítették 

az Ármin aknai Gyula tárót. 1873-ban készült el 

az Ajkát Felsõcsingerrel összekötõ vasútvonal, ezután 

lépettbeabécsiSzénipariEgyesülésatulajdonosokközé 

és kezdett nagyarányú fejlesztésekbe. 1924-ben került 

abánya abudapesti székhelyû Ajkai Kõszénbánya 

Rt.tulajdonába.1935-benazEgyesültIzzóésVillamosságiRt. 

vásárolta megarészvényektöbbségét,és újabb 

fejlesztésekbe kezdett. Bõvítette abányaterületet, ekkormélyítettékaGizellatárót,aJolánésaTáncsicsaknákat. 

ACsinger-völgyben kriptongyárat, villamos erõmûvetés 

timföldgyárat létesítettekaz egyesszéntermékekhasznosítása 

érdekében. 

ABalinka-Kisgyón-i szénmedence 

Aterület az Északi-Bakony és aMóri-árok között, 

Mór, Bodajk, Balinka, Isztimér, Bakonycsernye és 

Nagyveleg települések területénhelyezkedik el, akörnyék 

hullámos dombvidék. Amedence hossza 10 km, 

átlagos szélessége4km, területe így 40 km 2 .Az elõfordulás 

eocénkorú barnakõszén. Afeküt felsõtriász, jura 

éskrétaképzõdményekalkotják,afedübenalsómiocén, 

felsõoligocén, pleisztocén és holocén rétegsorok vesznekrészt.Aterületalaphegységétatriászfõdolomit,valamint 

különbözõ korú mészkõ, agyag és márga képezik.Aszéntelepesrétegsor30-50mvastag,Kisgyóntérségében 

kibúvásoktól afelszín alatti 100 mmélységig, 

Balinka térségében pedig afelszíntõl 100 més 550 m 

közötti mélységben települt. Amûrevaló széntelepeket 

felülrõllefeléhaladva I.,II.ésIII.számmaljelölik. 

Az I. telep összefüggõ, táblás kifejlõdésû és amedence 

egész területénmûrevalóvastagságban található 

meg.Átlagosvastagsága2,0-2,5m,egyeshelyekeneléri 

a4,5m-tis.Fényes,kagylós törésûbarnakõszén. 

AII. telepet az I. teleptõl 0,2-3,0 mvastag agyag, 

agyagmárgarétegválasztjael.Aszénteleplencséskifejlõdésû,mûrevalósága 

amedencekis részérekorlátozódik.Kisgyóntérségében1,8-2,0mvastagságúvolt. 

AIII.telepetaII.teleptõl0,3-1,8mvastagkövületes 

márga választja el. AIII. telep alul agyagos, felsõ része 

tiszta barnaszén, amedence nagyobb részén mûrevaló 

vastagságban fordul elõ, különösen amedence Ny-i, 

DNy-irészén. 

Amedence tektonikája illeszkedik aBakony tektonikájába,azuralkodótörésvonalakÉK-DNy-iirányúak. 

Ezek ahosszanti vetõk zártabbak és kevésbé vízveszélyesek, 

aharántvetõk nyitottabbak. Amedence legnagyobb 

törésvonala aK-Ny-i irányú kisgyón-balinkai határvetõ. 

Amedence minõségi és biztonsági feltételek 

alapjánlefejthetõnek ítélt szénvagyona mintegy 15Mtravolttehetõ.Aszénfûtõértéke16-18000kJ/kg11-16% 

nedvesség és4,6%hamutartalommellett. 

Abányászataterületen1842-benkezdõdöttSzápár 

község határában, aSzápáry család birtokán mélyített 

30 mmély aknában. 1873-ban Bakonycsernye környékén 

is megindult abányászat. Akisgyóni medencét 

1913-14 között aMagyar Általános Kõszénbánya Rt. 

tárta fel, majd1923-banmegalakítottákaKisgyóni Kõszénbánya 

Rt.-t. Abakonycsernyei területen 1922-ben 

alapították aBakonyvidéki Kõszénbánya Rt.-t. Fellendülést 

atérség bányászatában az 1924-ben átadott Bodajk 

Kisgyón-i vasútvonal hozott. Afejlõdés mértékét 

jellemzi, hogy míg 1924-ben atermelés 23 kt, addig 

1935-benmár145ktvolt.1934-benegyesültakéttársaság,ésaz 

1946.éviállamosításigKisgyón-Bakonyvidéki 

Kõszénbánya Rt.névenmûködött. 

Adudari szénmedence 

Amedence az Északi-Bakonyban, Dudar, Csetény, 

BakonynánaésNagyesztergártelepülésekközöttKÉK- 

NyDNy-iiránybanmintegy12kmhosszban,erremerõlegesen 

5km körüli szélességgel terül el kb. 50 km 2 területen. 

Egyes szakirodalmakban Dudar-Csetény-i medencenévenismegtalálhatjuk.Azelõforduláseocénkorúbarnakõszén. 

Az alaphegységet felsõoligocén fõdolomit és karsztosodott 

dachsteini mészkõ alkotja. Ezen fekszenek a 

szén feküjét képezõ, duzzadásra hajlamos, krétakori 

tengeri üledékek, különbözõ agyagok és márgák. Efö- 



lött következik aszéntelepeket is magába foglaló édesvízi 

rétegsor. Több széncsík, illetve széntelep keletkezett,deezekközülcsakkéttelepmûrevaló,azún.felsõ(I.)ésalsó(II.)telep.Vastagságuk0,1és3,5mközött 

változik,különösenaperemirészekenelvékonyodik.A 

közvetlenfedõteocénmárgákésmészmárgákalkotják, 

dejelenvannakazeróziósdiszkordanciávaltelepültfiatalabb 

kõzetek: márgák, agyagmárgák, konglemerátok 

éshomokkövekis. 

Adudari szénmedence tektonikailag erõsen zavart, 

gyakran találkozunk hosszanti- és harántvetõkkel, ritkábban 

feltolódással és redõzöttséggel. Aszéntelepekben 

jelentkezõ csapásirányú vetõk elvetési magassága 

néhola100m-tismeghaladja.Aharántvetõkáltalában 

nemnagyobbak30m-nél,denagyszámukhelyenkénta 

mûveléstislehetetlennétette. 

Amedence kutatását 1911-ben kezdték, de azok 

nemváltottákbeahozzáfûzöttreményeket.AzI.világháborúutánújra 

afigyelem középpontjába került aterület,többfúrástvégeztek,sõtegykutatótárótishajtottak 

Jásd közelében, de nem jártak eredménnyel. Késõbb, 

1926 és 1932 között aSalgótarjáni Kõszénbánya 

(SKB)Rt.ésaMagyarÁltalánosKõszénbánya(MÁK) 

Rt. is kutatott aterületen. Némi szünet után, 1936-ban 

azSKB Rt., VitálisSándor és Heinrich Henrik vezetésévelésadorogi 

SchmidtSándor bevonásávalfolytattáka 

kutatásokat, adudar térségében kihajtott lejtõsaknával 

1,5 mvastag tiszta széntelepet tártak fel, de ajelentõs 

vízhozam miatt akutatást és afeltárást nem folytatták. 

AII. világháború alatti szénigények hatására 1944-ben 

határozták el abányanyitást atérségben. Afeltárással 

egyidejûleg aZirc-Dudar vasút kiépítéséhez is hozzákezdtek.Amunkálatokcsakafrontáthaladásánakidején 

szünetelteknéhány napra, így 1946 áprilisában már 

szenet szállítottak az új szárnyvonalon, igaz ez még a 

kutatási céllal kihajtott lejtõsaknán kihozott szén volt. 

1946. január 1-jén az SKB Rt.-nek ezt abányáját is 

államosították. 

Avárpalotai szénmedence 

Avárpalotai szénmedence Veszprém és Fejér megyékhatárán,Várpalota,Csór,Õsi,PétésÖskütelepülések 

közötti területen helyezkedik el. Aterületet egy 

ÉK-DNyirányútörésvonalkétrészreosztja:abántaiés 

asárrétiterületre. 

Avárpalotai barnakõszén –újabb besorolás szerint 

lignit–amiocéntortoniemeletébenképzõdött. 

Azalaphegységetittisfelsõtriászfõdolomitadja,errerakódtakafiatalabbképzõdmények:mintegy4-500m 

vastagságú, meszes konglomerát-padokkal váltakozó 

homokos márga, amelynek legfelsõ részén helyezkedik 

elazátlag6mvastaglignittelep.Ateleplágy,fásszerkezetûlignit,fûtõértéke9000kJ/kgkörülvan,hamutartalma 

15%, nedvességtartalma 45-48%. Alignittelep közvetlenfeküjébenegy0,5-0,8mvastag 

bentonit réteg található,fedõjétpediga80mvastagpalásagyagjelenti. 

Ami atektonikai viszonyokat illeti, amedencében 

talált hosszanti- és haránttörések különbözõ földtani 

idõszakokban keletkeztek, amedence szélein erõtelje- 

sebben jelentkeznek, máshol folyamatos süllyedéssel 

járt,ígyviszonylagsokakisvetõ. 

Avárpalotaiszénbányászatkezdete–azelsõszénlelésidõpontjaalapján–1876-ratehetõ.AzelsõbányatelketaZichy-Waldstein-Sztáraybirtokon1886-banjegyezték 

be, atényleges termelés 1887-ben indult meg. Az 

egyfüggõlegesésegylejtõsaknávalfeltártbányában30 

fõdolgozottésévi6ezer tonnaszenet hoztakafelszínre. 

Nagyobb változás akkor következett be, amikor a 

századfordulóutánazúj, némettulajdonosnagyarányú 

fejlesztésbekezdett,ésasajáttermelésûszénfelhasználására 

és továbbfeldolgozására avasútállomás mellett 

villamos erõtelepet, brikettgyárat, téglagyárat és mészégetõt 

hozott létre, amelyek abányával együtt VárpalotaiIpartelepekRt.névenmûködtek.Azegyrenövekvõ 

szénigény miatt felhagytak aföld alatti bányászattal 

és–némettapasztalatokalapján–külfejtésretértekát, 

atermelésaz1910-es45kt-ról1920-banmár80kt/év-re 

emelkedett. 

AzekkorÚnióBányászatiésIpariRt.névenmûködõ 

bánya tulajdonosa 1922-ben aSalgótarjáni Kõszénbánya 

Rt. lett, amely –kihasználva akörnyéken beindult 

ipari fejlõdést (péti Ammóniagyár és erõmû) –továbbfejlesztetteabányaüzemetis.Akorkívánalmainak 

megfelelõ föld alatti bányát (Ernõ, Ferenc) nyitottak, 

korszerû fejtésmódokat (szintes szeletosztásos kamrafejtés) 

és szállítást (szkipakna) alkalmaztak, atermelés 

1939-benmár elérteazévi440kt-t. 

1939-ben megszûnt az Únió Rt., abányát az SKB 

Rt. üzemeltette tovább. Atermelés 1942-ben érte el 

maximumát (770 kt/év), majd aháborús körülmények 

miatt visszaesett. 1942-ben itt mûködött az országban 

elõször100m-nélhosszabbfrontfejtés. 

Itt kell megemlítenünk az azonos korú, de területileg 

az Ajkához közelebb esõ Szentgál-Herend-i lignitmedencétis.Amintegy7km 

2 -rekiterjedõproduktívterület 

az ország legkisebbmedencéje.AlignitetaBudapest-Szombathelyvasútvonalépítésekortaláltákmegaz 

1870-esévekben.EmlítésreérdemestermeléscsakazI. 

világháborúutánfolytaherendiállomásmellettkialakítottkülfejtésben(7kt/év),dea8-10mvastagfeltárttelep 

ameddõbeágyazásoktólerõsen szennyezett volt, az 

alacsony fûtõértékû szénre nem volt igény, ezért atermeléssel 

felhagytak. AII. világháború után kezdtekújra 

bányászkodni aterületen aVárpalotai SzénbányászatiTrösztkeretében. 

Említést kell tennünk ahidasi lignit-elõfordulásról 

is, hiszen ezt az ecikksorozatban aMecseki Szénbányákrólkészültcikkünknél(BányászatiLapok,2007/3.) 

mellõztük,bárahidasibányahosszabbideigtartozotta 

Mecseki Szénbányákhoz, mint aVeszprémihez, illetve 

annak egyik jogelõdjéhez, aVárpalotai Szénbányászati 

Tröszthöz.Ahidasilignit-elõfordulásaMecsek-hegység 

ÉK-i részén helyezkedik el, aproduktív terület nagysága 

mintegy18km 2 ,ásványvagyona 20Mtkörülvolt.Az 

elõfordulást1860-bantártákfel,rövidebb-hosszabbszüneteltetés 

mellett a60-as évek közepéig mûködött a 

földalattibánya. 



Hasonlóokokmiattszólnunkkellmégamostanában 

újra az érdeklõdés homlokterébe került toronyi lignitelõfordulásrólis.ANy-i 

határszélen, aFelsõcsatár községközelébenlévõ,mintegy90km 

2 nagyságúproduktív 

területen 1919-ben termeltek elõször lignitet. Kezdetben 

külszínrõl termelték ki agyenge minõségû szenet, 

majdtárókkal tártákfelazelõfordulást, decsakaz 

igazán szénínséges idõkben termeltek. 1948-ban agazdaságtalan 

termelést –fõleg állambiztonsági okokból – 

beszüntették. 

Anégy szénmedence bányái közül valamennyi vízbetörés 

veszélyes és –Dudar kivételével –sújtólég veszélyesvolt. 

AVeszprémi Szénbányák története 

Afenticímalattanevétésmûködésiterületéttöbbszörváltoztatóamacégtörténetétigyekszünkbemutatni 

az 1946-os államosítástól afelszámolás 1991-es kezdetéig, 

amely végül ezen anéven irányította atérség 

elõzõekben bemutatott szénmedencéinek bányászatát. 

Aszénbányákállamosítására1946.január1-jévelkerült 

sor. Addig aKözép-Dunántúl szénbányái különbözõ 

részvénytársaságok illetve bankok érdekeltségéhez tartoztak, 

bár elõfordult néhány magánbánya is aterületen. 

Az államosított bányák nemzeti vállalatok lettek, 

de anagyobb szervezeti formák, irányítási rendszerek 

csakkésõbbalakultakki. 

1947. január 1-jén alakult meg aKözép-Dunántúli 

Bányakerület várpalotai központtal, hozzá tartozott 

Ajka,Dudar,KisgyónésVárpalota,továbbáMór-Pusztavám, 

Brennbergbánya és Torony. Abányakerület hatáskörébe 

tartozott afelügyelt bányák bányamûvelési, 

termelési,létszám-,bér-ésanyaggazdálkodásiügyeinek 

intézése.Abányakerületviszonylagrövidéletûvolt,helyébe 

alakult meg 1948 októberében aKözép-Dunántúli 

Szénipari Központ szintén várpalotai központtal. 

Ennek kebelében három nemzeti vállalat (NV) mûködött:azAjkaiNV,aVárpalotaiNVésaVértes-Bakonyi 

NV,ez utóbbihoz tartozott Balinka, Dudar és Pusztavám. 

ASzénipari Központ 1949 szeptemberében megszûnt, 

ettõl kezdve aNV-ok önállóan mûködtek. 1951benanemzetivállalatokszénbányavállalatokkáalakultakannyi 

változással, hogyDudaron islétrejöttegy önálló 

egység, aDudari Szénbánya Vállalat. 1952. január 

1-jével megalakult aKözép-Dunántúli Szénbányászati 

Tröszt, aKDT,veszprémi székhellyel. Hozzá tartoztak 

az ajkai bányák, Balinka, Dudar, Pusztavám, továbbá 

VárpalotaHerenddelegyütt.1954.július1-jévelVárpalota 

és Herend leváltak, és Hidassal együtt az újonnan 

megalakuló Várpalotai Szénbányászati Trösztbe tagozódtak.1963.január1-jétõlapusztavámiüzemátkerült 

azOroszlányiSzénbányászatiTröszthöz. 

Atrösztökközvetlenminisztériumiirányításalátartoztak, 

ez akkor szûnt meg, amikor 1967-ben létrehoztákamagyarszénbányászatközépirányításiszervezetét, 

az Egyesült Magyar Szénbányákat (EMSZ), az egységekpedigavállalatnevetvettékfel.Ezaszervezetiforma 

1974-ig mûködött, amikor az EMSZ helyett létre- 

hozták aMagyar Szénbányászati Trösztöt, az MSZT-t. 

Az MSZT 1980 végéig mûködött, 1981. január 1-jével 

megalakultaBányászatiEgyesülés,amelyenbelülavállalatokteljesönállósággalmûködtek. 

Ehhez az idõponthoz kapcsolódik aközép-dunántúli 

szénbányászat szervezeti átalakulása is, amikor a 

Közép-Dunántúli Szénbányák Vállalat és aVárpalotai 

SzénbányákVállalategyesültésVeszprémiSzénbányák 

néven folytatta mûködését. Az üzemi szerkezet változatlan 

maradt,illetveVárpalota önállóüzemként tagozódottavállalatba.A'80-asévekvégénekgazdaságiéstársadalmiváltozásai 

aVeszprémi Szénbányákra is hatással voltak, a 

villamos erõmûvek szénigénye csökkent, aszénkereskedelmetliberalizálták,ugyanakkoraszénártámogatása 

megszûnt, így felborult aszénpiac eddigi stabilitása, 

kiszámíthatósága.Atermelésvisszaesett,avállalatveszteségesen 

mûködött. Az általános leépítés keretében 

néhány melléktevékenységet önálló vállalkozásba szerveztek, 

1989-benalakult meg aBevex Kft., amely fõleg 

a pajzsgyártáshoz kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységet,majdaTronixRt.,amelyavárpalotaiírányítástechnikai 

fejlesztést és gyártást, a Pri-comp Kft., 

amelyanyomdaipariésaszámítástechnikaitevékenységet 

végezte ezutánönállóan, detöbbségi vállalati tulajdon 

mellett és továbbra is szerzõdéses kapcsolatban. 

1990-ben az átalakulás már további üzemeket is elért, 

Ajkán agépészeti és villamos mûhely alakult át Avilex 

néven, Padragon ahidraulikai mûhely Padex néven, 

Várpalotán az építõ- és faipari tevékenység szervezõdöttvállalkozásba,demégazalsóörsiüdülõisHoldfény 

Kft.-kéntmûködötttovább. 

Ennek ellenére avállalat gazdálkodása nem javult, 

így tovább folytatódott akiszolgáló üzemek önálló társasággá 

szervezése(pl.GépüzemKft.).Avállalatvégül 

fizetésképtelenné vált, ezért 1991 végén felszámolást 

kértmagaellen. 

Afelszámolás története 

AVeszprémMegyeiBíróságFpk.70.046/1991./5.sz. 

végzésével1991.december28-ánindítottamegaVeszprémiSzénbányákfelszámolását.Abíróságfelszámolóul 

akormány által 1990 õszén, aszénbánya vállalatok felszámolására 

és az ágazat szerkezetátalakítására alapított 

Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot 

(SZÉSZEK)jelölteki. 

Afelszámolásaz1986.évi11.sz.tv.szerintfolyt,de 

érvényesek voltak rá az 1992. január 1-jétõl hatályos 

1991. évi IL. törvény és késõbbi módosításai visszamenõleges 

hatályúelõírásaiis. 

ASZÉSZEK elsõ teendõi között volt, hogy elõkészítette 

az egész szerkezetátalakítási folyamatra vonatkozó 

kormányhatározatot. A3329/1990. sz. határozat 

írtaelõ,hogyaszénbánya vállalatokszerkezetátalakítását 

–így aVeszprémi Szénbányákét is –felszámolások 

keretében, központilag irányított, koordinált és finanszírozott 

program szerint kell végrehajtani. Akésõbbiekbentovábbi,kifejezettenaszénbányavállalatokfel- 



számolása kapcsán alkalmazandó kormányhatározatok 

(3530/1992. és 3439/1993.) születtek. Ezek alapján a 

szerkezetátalakítástaszénbánya-erõmûintegrációkkeretébenkell 

végrehajtani,avisszamaradt vagyonéskötelezettségekkezelésétpedigvagyonkezelõrészvénytársaságokkeretébenkellvégezni.Detérjünkvisszaafelszámoláskezdetére!Afelszámolóamérleget 

1991. december 31-ifordulónapra készítetteel,eszerintavállalatvagyona6.148.122eFtvolt, 

az adósságainak összállománya pedig 3.361.200 eFt. A 

vonatkozó jogszabályok szerint a felszámoló köteles 

értékesíteniazadósvállalatvagyonát,akapottbevételbõlpedig 

kikellelégítenieahitelezõkköveteléseit. 

Avállalatnégyüzemeekkormég3Mtfelettitermeléstprodukált,ennek90%-aerõmûvifelhasználásrakerült.Agazdaságvisszaeséseésazezzelegyüttcsökkenõ 

villamosenergia-igényekmiattazerõmûvekés abányavállalatok 

között feszültség alakult ki aszénátvétel tekintetében. 

A BDSZ sztrájkbizottságot alakított, és 

1992 januárjában ennek keretében tárgyalt akormánynyal 

akonkrét szénszállítási szerzõdésekrõl és aszénbányászat 

rövidtávú jövõjérõl. Ebben amegállapodásban 

rögzítették, hogy aVeszprémi Szénbányák üzemei 

közül Ajka és Balinka perspektivikus, Dudar és 

Várpalotapedigbezárásrakerülúgy,hogyazutolsótermelési 

év 1993. Amegállapodásnak megfelelõen atermelést 

az üzemekben fenntartották, az ebbõl eredõ 

veszteséget a SZÉSZEK finanszírozta, a hitelezõk 

ebbõl kárt nem szenvedtek. Afokozatos bányabezárásokatamûszakiindokokmellettazisindokolta,hogyaz 

egyszerre jelentkezõ humán költségeket (korengedményes 

nyugdíjak, baleseti és egyéb járadékok stb.) a 

költségvetéssemtudtavolna elviselni. 

Afelszámolás elsõ két évében, 1992-ben és 1993ban 

avállalat 3,2 Mt szenet termelt, ebbõl csaknem 

7MFt árbevétele származott, fizetési kötelezettségeinek 

idõben eleget tett, likviditását fenntartotta, hitelállományanem 

növekedett. 

Idõközben elkezdõdött –akormányhatározatnak 

megfelelõen–aBakonyiErõmû–AjkaiBányaüzemés 

aBakonyi Erõmû –Balinkai Bányaüzem integrációjának 

elõkészítése. Mindkét esetben ez csak abányaüzemek 

mûködõképes vagyonát érintette. Az Ajkai 

Bányaüzem1993.április1-jével,aBalinkai Bányaüzem 

pedig 1994. január 1-jével kapcsolódott a Bakonyi 

Erõmûhöz. Az integrált üzemek mûködõképes vagyonát 

független vagyonértékelõ értékelte, az értékelést 

pedig könyvvizsgáló ellenõrizte. Az integrált egységek 

közötti elszámolás alapja az volt, hogyaz átvett vagyon 

és az átvállalt kötelezettségek értékét összevezették, az 

erõmû akülönbözet értékével megemelte részvényeinek 

mennyiségét, és aVeszprémi Szénbányák ezt lejegyezte. 

Az erõmû az átadott tiszta vagyonért erõmû 

részvényekkel fizetett, ennek megfelelõen aVeszprémi 

Szénbányák az Ajkai Bányaüzemért 2.348,14 MFt, a 

Balinkai Bányaüzemért 2.620,89 MFt értékû részvényt 

kapott. Arészvényeket késõbb piaci áron –jelentõs 

veszteség mellett – értékesítették, a befolyó összeg 

pedigahitelezõkkielégítésétszolgálta. 

Afelszámolás eddigi ideje alatttöbbször meghirdetett, 

de el nem adott vagyon hasznosítására ill. 

értékesítésére,továbbáanem rendezettbányabezárási, 

tájrendezési, bányakár és humán (hûségpénzek 

kifizetése, korengedményes nyugdíjak, különbözõ 

járadékok stb.) kötelezettségek teljesítésére a 

vonatkozókormányhatározatalapján1994.január1-jén 

megalakult az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító 

(ÉD BVH) Rt. Az ÉD BVH Rt.-t a 

SZÉSZEK alapította 10 MFt alaptõkével, és az a 

Veszprémi Szénbányák mellett atatabányai, az oroszlányi 

és a dorogi kötelezettségeket is kezelte. A 

Veszprémi Szénbányák Fa. amaradék vagyonát nettó 

1.057,2 MFt, akötelezettségeit 1,872,7 MFt értékben 

eladtaaBVHRt.-nek.EzutánaVeszprémiSzénbányák 

vagyonának tényleges értékesítését és a korábbi, 

évszázados bányászat környezettel szemben fennálló 

kötelezettségeit az Észak-Dunántúli Bányavagyonhasznosító 

Rt. teljesítette. (Errõl atevékenységrõl a 

Bányászati Lapok 2006/2. számában számoltak be a 

részvénytársaság szakemberei.) 

AVeszprémi Szénbányák Fa. tehát akét nagy tranzakció–azintegrációésaBVHRt.létrejötte–soránkiürült,csakazoka–vállalatellenindított–pereseljárásokmaradtakavállalatnál,amelyekátvállalásáhozvagyafelperes,vagyabíróságnemjárulthozzá.Ekkor,1994benúgytûnt, 

hogy aperesügyekésszerûhatáridõnbelüli 

rendezése afelszámolás gyors lezárását eredményezheti. 

Avalóság azonban ettõl messze különbözött, 

néhánypermegjártaafelsõbbbíróifórumokatis,szakértõkbevonása 

miattrendkívülimértékbenelhúzódott, 

az utolsó per lezárása csak 2006 közepén volt lehetséges.Ekkortudtabeadniafelszámolóabírósághozazárómérlegetéskérniafolyamatlezárását. 

Afelszámolás során ahitelezõk három lépcsõben, 

kétközbensõ(1994.02.15.és 1998.04.30.)ésegyzáró 

(2006. 06.30.) mérleg alapjánösszesen67,5%-os kielégítésbenrészesültek. 

AVeszprém Megyei Bíróság végül a2007. május 

8-án kiadott 6.Fpk.19-91-070046/311 számú végzésével 

aVeszprémi Szénbányák felszámolási eljárását lezárta, 

ésintézkedett,hogyavállalatottöröljékavállalatinévjegyzékbõl. 

Ezzelajogutódvállalatok60 évesés atevékenységi 

körébetartozómedencék150éves történetezárultle. 

Ittköszönjük meg VadászEndrefelszámolóbiztosnak 

afelszámolás történetének feldolgozásában nyújtott segítségét. 

Események és érdekességek 

Ateljességre nem törekedve, ötletszerûen, szubjektív 

válogatás alapján adunk közre néhány eseményt és 

érdekességetavállalatéselõdeiéletébõl,történetébõl. 

•Az Ajkai Kõszénbánya Rt. részvényeinek többségét 

azEgyesültIzzóésVillamosságiRt.1935-benvásárolta 

meg és nagy iparfejlesztésbe kezdett. Ahelyi szén 

gazdaságosabb felhasználása érdekében bõvítette a 

bányaterületet, 1935-tõl téglagyárat üzemeltetett, 



1937-ben felépítette az elsõ európai kripton-üzemet, 

1943-banpedig üzembelépettazAjkaiHõerõmû. 

•1951 decemberében Ajkán lépett üzembe aPetõfi 

fejtõgép. 

•Az országban elsõként Padragon mûködött páncélpajzsos 

frontfejtés. Az 1951-52-ben lefolytatott 

kísérletekhez 16 db Tatabányán gyártott pajzsot 

használtak. 

•Agépesített fejtésbiztosítás alkalmazásában is élenjárt 

az ajkai terület. 1965-ben, Magyarországon elsõként 

Jókai bányában került sor aDobson önjáró fejtésbiztosításüzembeállítására.(Szerzõkemlékeznek, 

hogy az éppen erre az idõszakra esõ egyetemi éveikbenaz 

angol cég az egyetemen is levetítette aberendezést 

bemutató filmjét, ahol a„bányászok” fehér 

kesztyûben kezelték ahidraulikákat.) AVárpalotán 

gyártott VHP-421 típusú pajzsokat is Padragon próbálták 

ki a70-es évek végén. A80-as évek közepétõl 

mindenfrontfejtéshazaigyártásúpajzsokkalüzemelt. 

•Afedõszénomlasztásosjövesztést,amalmozástJókai 

bányán alkalmazták elõször az országban 1967 márciusában. 

•AjkánvoltamaiMagyarországmásodiklegsúlyosabb 

és legtöbb áldozattal járó bányakatasztrófája: 1909. 

január 14-én 55 bányász halt meg egy ventilátortüzet 

követõ gáz- és füstmérgezésben Ármin akna alsó rakodószintjén.(EnnekállítottemléketÖrsiAndrásbányamérnök,szobrászmûvészÁrminaknán,amúzeum 

melletti területen 1979-ben felállított, fából és vasból 

készült, új felfogású szobra, amelyet a90-es évek végén–felújításhelyett–lebontottak.) 

•Az ajkai medencében az elsõbányász kolónia amúlt 

századforduló táján épült. Felsõcsingerben, a4-500 

lakosú telepet 1974-ben bontották le. A20-as években 

Alsócsingerben, a30-as években Jolán aknán és 

Padragonépítettekakorszínvonalánakmegfelelõbányászlakásokat. 

•Amedencében 1870-tõl mûködött Önsegélyzõ Társpénztár, 

1931-tõl orvosi rendelõ. Akulturális élet az 

1920-asévekelejétõlfejlõdött:zeneegylet,olvasókör, 

valamintdal-ésszínjátszóköralakult.Azakkoralapítottbányászzenekarmégmaismûködikazerõmûtámogatásával. 

•Az ajkai Bányászati Múzeumot 1965-ben, az ajkai 

szénbányászat 100. évfordulóján avatták fel az 1904- 

1954 között mûködött Ármin akna körül. Ezt 1993ban,azerõmûszületésének50.évfordulójánerõmûvi 

emlékházzalbõvítették. 

•Az ajkai szénmedence utolsó aknaüzeme, Ármin-bánya 

2005szeptemberébenfejeztebeatermelést. 

•Akisgyóni területen 10 akna mûködött, az 1922 és 

1972közötti50évalatt10,7Mtszenettermeltekki. 

•Akisgyóni bánya energiaellátására már 1924-ben saját 

ún.villanytelepethoztaklétre, az elsõ,5kWteljesítményû 

egyenáramúdinamó amûhelyek, az irodák 

ésapályaudvarvilágításátszolgálta,akésõbbifejlesztésekmáramunkagépekhajtásátiscélozták. 

•Abalinkai bánya nyitása 1950-ben indult, 1952-ben 

lépetttermelésbe,amintabányánakisnevezettüzem- 

benaz integrációig eltelt 40 év alatt közel 18 Mt szenethoztakafelszínre. 

•Balinkabányán, az országban elsõként, 1967 áprilisában 

indult meg agumihevederes személyszállítás. A 

K-ifõlégvágatbanlévõ,szénszállításratelepített865és 

656mhosszúszállítószalagokfelsõágánlehetett fekveutazniigenszigorúbiztonságielõírásokmellett. 

•Abalinkaiüzembezárása2003októberében. 

•Dudaron, aKossuth aknában 1947-ben alkalmaztak 

elõszörhazafeléhaladóomlasztásosfrontfejtést. 

•Dudaron, az Ikeraknán, amely fejlesztés 2000 t/nap 

kapacitású, korszerû nagyüzemmé tette abányát, a 

szállítás1953végénindultmeg,az1990-igeltelt47év 

alattközel18Mtszenethoztakafelszínre. 

•Az 1961 októberében bekövetkezett 30m 3 /phozamú 

vízbetörés az üzem fejlõdését megállította, ahosszadalmas 

vízkizárás után csak 1970 után érték el újra a 

félmilliótonnafelettiéves termelést. 

•Adudaribányában1999decemberébenhagytákabba 

atermelést. 

•AzirciBakonyPanteonban1971-benemléket állítottakadudariszénbányászatfejlesztésébenelévülhetetlen 

érdemeket szerzett Vitális István geológusnak és 

FallerJenõ bányamérnöknek. 

•Avárpalotaimedencébenatöbbmint100évalattközel 

60 Mt szenet termeltek, alegmagasabb termelés 

1965-benvolt,amikorcsaknemelértea2,5Mt-t. 

•A medencében 5 kötélpálya mûködött 11 450 m 

összes hosszúságban. ABleichert rendszerû pályák a 

csillék automatikusfel-éslekapcsolódásátbiztosították. 

•1932-ben alignit nemesítésére megépült –az országban 

elsõként –az ahidráló mû, melyet többször bõvítettek,majd1968-banbrikettgyáratistelepítettekrá. 

•Az ország elsõ szkip-aknáját 1938-ban helyezték 

üzembe a várpalotai Ferenc aknán, amely 1984-ig 

üzemelt. Acseh mintára épített alsó ürítésû bödönös 

aknaszállításmegvalósításaKorompayLajosnevéhez 

fûzõdik. 

•AHerend-Szentgál-i medencében 1952 és abánya 

1967-esbezárásaközöttösszesenközel3milliótonna 

szenettermeltekki. 

•Ahidasilignitbányaésamellettemûködõbrikettgyár 

1954és1956közöttavárpalotaitrösztirányításaalatt 

volt. 

•Atoronyi lignitbánya 1946 és 1948 között aKözép- 

DunántúliBányakerületheztartozott. 

•Avárpalotai Gépüzem a60-as évek végén kezdte el 

gyártaniasajátkifejlesztésûhidraulikuspáncélpajzsokat, 

1971-ben pedig már az NSZK-ba is szállítottak. 

(2.ábra) 

•AGépüzembõl fejlõdött ki a60-as évek közepén az 

Irányítástechnikai Üzem, amelyben amagyar bányászat 

több úttörõ fejlesztését valósították meg: az itt 

gyártott diszpécser rendszereket nem csak helyben, 

hanemazegészhazaibányászatbanisalkalmazták,az 

elsõMAVOXhangosbeszélõt 1975-ben Balinkán helyeztéküzembe,deutána 

széleskörbenelterjedt. 



2.ábra: Avárpalotaigépüzembengyártottpajzsok 

•Várpalotán1923-banépültazelsõ,120lakásosszobakonyhás, 

komfortnélküli lakótelep, 1970-ben már 

többmint1000komfortos lakásálltabányászokrendelkezésére. 

•1958-ban adták át aJószerencsét Mûvelõdési Házat, 

amelybenmaaJószerencsétköszönésemléktáblájais 

van, továbbá itt látható Szabó István Kossuth-díjas 

szobrászmûvészabányászokéletétbemutató,négyrészes,fa 

reliefje. 

•Avárpalotaimedenceutolsóaknája,azÚj-Ferencakna1996júniusábanzártbe. 

•Az Új-Ferenc akna –aCseri légaknával együtt –volt 

egyébkéntamedenceutolsókéntmélyítettaknája,aknapárja.A120mmély,6mbelsõátmérõjûésbetonidomkõvel 

falazott aknát aBányászati Aknamélyítõ 

Vállalat–arendkívülkedvezõtlenhidrogeológiaikörülményekmiatt–fagyasztásostechnológiávalmélyítette. 

•A várpalotai szénbányászat történetét bemutató, 

1976-banlétesítettkiállítás aThurivárbantalálható. 

•Aközép-dunántúli bányászat fejlõdésének eredményeként 

1953-ban alakult meg aVeszprémi Kerületi 

BányamûszakiFelügyelõség. 

•Az 1952-1980 közötti idõszakra jellemzõ szocialista 

munkaversenybenavállalattöbbszörértelkiválóeredményt:kilencszernyerteelakormányésaSZOTvándorzászlaját, 

négyszer kapott Kiváló Vállalat címet, 

1958-banVörösZászlóérdemrenddeltüntettékki. 

• Dr.Zambó János, mindannyiunk szeretett és tisztelt 

professzora, sokunk dékánja és rektora, 1948 és 1951 

közöttelõbbazajkaiüzemekmûszakivezetõje,majda 

KDTfõmérnökevoltés1953-banSopronbatávozott. 

Aközép-dunántúli szénbányászat szakirodalma 

Akiterjedt terület és amásfél évszázados történet 

igen sokrétû és nagyszámú szakirodalmi megjelenést 

eredményez könyvek, tanulmányok, kéziratok és szakfolyóirati 

cikkek formájában. Mind felsorolni nem is 

lennemód,ezértittcsaknéhányat–szubjektívítéletünk 

szerint–,afontosabbakatemlítjükmeg. 

•A magyar bányászat évezredes története, II. kötet 

(fõszerk.: BenkeIstván)RómaiKiadó,Budapest(1996) 

• Kozma Károly: Az ajkai szénbányászat története, 

Veszprém (1991) 

• Marton Károly: Abalinkai szénbányászat története, 


• Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története, 


• Kiss Tamás: A várpalotai szénbányászat története, 


• Jármai Ervin: AKözép-Dunántúl szénbányászatának 

története,Veszprém (1991) 

ABKL Bányászat hasábjain közel ezer cikk jelent 

meg aterületet érintõ témákban. Az érdeklõdõk ma 

már számítógép segítségével is kereshetnek szavak és 

témákutánaszakirodalomban.Szerzõkisafentiforrásokathasználtákcikkükmegírásasorán. 

Utószó 

A„Volt egyszer egy…” cikksorozat keretében közreadott 

dolgozatunk célja, hogy emléket állítson annak 

anagyvállalatnak, amely az elmúlt 60 évben aszénbányászatot 

képviselte atérségben. Avállalat felszámolásával 

és afelszámolás ideje alatt kiszervezett bányák 

bezárásával arégióban aszénbányászat ugyanis befejezõdött. 

AVeszprémi Szénbányák történetét itt igyekeztünk 

összefoglalni,akiszervezettbányák–azintegrációsorán 

aBakonyiErõmûhözátkerült Ajka és Balinka,továbbá 

amagánvállalkozásban még egy ideig mûködött Dudar 

ésVárpalota–önállómûködésénektörténetétazebben 

résztvevõkdokumentáljákmajdazutókorszámára. 

A szénbányászat megszûnésével abbamarad egy 

több évszázados szakmakultúra is, amely hosszú idõn 

keresztül tízezreknek adott munkát és kenyeret. Emlékét 

amúzeumok és emlékhelyek megõrzik, az érintettekszívébenpedigörökkéélnifog. 

Béke(szén)poraira! 

MARTÉNYIÁRPÁD 1966-ban bányamérnöki,majd 1973-ban bányaiparigazdasági mérnöki okleveletszerzettMiskolcon.1966-1978-igaDCMvácikõbányájábanüzemvezetõ,1978-1983-igazOrszágosÉrc-ésÁsványbányáknálosztályvezetõ,illetveterületifõmérnökvolt.1983-1991-ig 

aBányászatiAknamélyítõVállalatnáldolgozottBudapesten,Dorogon 

és Kuvaitban. 1991-tõl aSzénbányászati Szerkezetátalakítási Központ szakfõtanácsosa. Bányászati szaktervezõi, szakértõitevékenységetisfolytat,1992-1998közöttazENSZEGB 

szénbányászatireferensevolt. 

SZÜTSHUBA 1966-banamiskolciNMEBányamérnökiKaránbányamérnöki,1975-benabudapestiELTETermészettudományi 

Karán alkalmazott matematikusi oklevelet szerzett. 1966-tól 1983-ig Várpalotán, majd azt követõen Veszprémben,ajogutódVeszprémiSzénbányákvállalatnáldolgozottkülönbözõ 

beosztásokban.1993-94közöttafelszámolás 

alattlévõvállalatmûszakivezetõje,ill.a2004-esnyugdíjazásáigazÉszak-dunántúliBányavagyon-hasznosítóRt.mûszaki 

igazgatóhelyettese. Jelentõsebb szakmai témái: 1977-tõl 84-ig bányászati irányítástechnika, 1986-89 között a 

bányamûvelés rendszertechnikai összefüggései, 1996-ig a fõteszén-omlasztó pajzs fejlesztése, alkalmazásának 

lehetõségei.1988-tól2005-ig aBKLBányászatszerkesztõbizottságánaktagja. 



Aschinzeug eddig ismeretlen ábrázolása 

SZEMÁN ATTILA fõmuzeológus (Központi Bányászati Múzeum, Sopron) 

Aschinzeugateodolitelõdjekéntszolgáltaabányamérés éstérképezéscéljaita16-18.században akorabeliosztrákbirodalombanésMagyarországon.Atávolabbinémetvidékekenmárnemismerték,helyettetöbb 

különállómûszerthasználtak.Jelenlegismertlegrégebbi–eddigközöletlen–ábrázolása HannsLienpacher, 

alsó-magyarországi kamarai bányatiszt 1607-es datálású címeradományának mellékdíszei közt található. 

Lienpacher késõbb körmöcbányai alkamaragróf lett, és tevékenyen részt vett az elsõ ismert selmec- és körmöcbányai 

bányatérképezésben. 

A„schinzeug” szó szerint mérõ- vagy bányamérõ 

eszközt jelent. Aschinen ige ugyanis régiesen „mérni”, 

„bányát mérni” jelentést hordoz. Mindazonáltal régi 

szakíróink egy részénél valamilyen közelebbrõl meg 

nemhatározottmérõeszközt,másoknálpedigegykonkrét, 

körülírható mérõeszköztípust jelöl ez az elnevezés. 

Ezutóbbieszközaz,amiveljelenmunkámbanfoglalkozom. 

FranzKirnbauer kifejezettenosztrákmérõmûszernek 

tartotta [1], míg Tárczy-Hornoch Antal „schemnitzerschinzeug”-nakneveztemeg[2].Frissebbirodalmát 

HerbertSpickernageltõl ismerem,aki éppaz1972-es budapestibányamérõkongresszusontartotterrõlelõadást 

[3]. Alapvetõen egy fõmûszerbõl és egy mellékmûszerbõl 

álló készletrõl van szó. Afõmûszerrel mérõ bányamérõt 

asegítõje, figuránsa amellékmûszer megfelelõ 

pontokra állításával segítette. Akét mûszert zsinórral 

kötöttékössze.Mindkétmûszerheztartozottegy,egyetlenrúdbólállóstatív. 

Afõmûszer az, amitakésõbbiekbenbemutatottábrázolásonláthatunk,sennekatípusnakpontosmegfelelõje 

az apéldány, melyet aMagyar Nemzeti Múzeum 

TörténetiTáránakgyûjteményébenõriznek (1.kép) [4]. 

Adarabot Ormos Károly és Karlovits Károly mutatta be 

röviden [5], saz MNM 200 éves évfordulójára készített 

1.kép:Azösszeállítottschinzeug 

kötetbe is bekerült [6]. Részletesebben azonban még 

nemközölték.Ezenadarabonkeresztülmutatomtehát 

beaschinzeugábrázolásunkbanismegjelenõváltozatát. 

Falemezekbõl, ellenkezõ szálirányú rétegekkel összeragasztott 

vízszintes kör, melynek szélébe órabeosztású 

skálát véstek. Ez kétszer 12-es, vagy egyszer 24-es beosztást 

jelentett, illetve mindkettõt. Példányunk jávorfából 

készült, és mindkét beosztás látható rajta. Avízszintes 

körönegy,degyakrabban–mintajelenesetben 

is –két kisméretû kompaszt helyeztek el. Atárcsa közepénszögleteslyukatkészítettekamûszermásikrészének 

felhelyezéséhez. A2. képen forgatható fém tengely 

látható,rajtaafüggõlegeskörrel ésannakkis horogban 

végzõdõ, forgatható karjával. Abeosztása kétszer 12-es 

órabeosztás volt. Atengely másik oldalához egy emelhetõkarral 

rögzítették akis függélyezõt, melyamûszer 

pontos beállítását segítette. Találunk még a mozgó 

tengelyen egy kis merev kart, mely aforgatás közben 

mindig avízszintes kör megfelelõ beosztására mutatott. 

2.kép:Aschinzeugfüggõlegestagjánakképe 



Darabunkonezamûszerrész finomanmegmunkáltsárgarézbõl 

készült, és felületét ezüstözték. Avízszintes 

körön túlnyúló alsó szára srófban végzõdik, melyet eredetilegastatívbahajtottakbele.Astatívazonbansajnos 

már hiányzik. A mûszerhez tartozik még egy felrakóvonalzó, 

melyet a levett függõleges mûszerrész 

helyére lehet illeszteni. Ezt beosztással látták el, és úgy 

alakították ki, hogy az asztallapra helyezett vízszintes 

körrõl éppen apapírra érjen. Avázlatpapíron afelrakó 

kis beosztásonkénti lyukacsain keresztül hegyes tûvel 

vagy íróónnal lehetett jelölni a kívánt pontokat. 

Egyszersmindtehát rajzeszközként is szolgált amûszer. 

Amellékmûszersajnoshiányzik,aszakirodalomalapján 

azonban rekonstruálható, hogy valójában afüggõleges 

mûszerrészhez volt hasonló, magassági kör nélkül. 

Tulajdonképpenafüggélyezõbõlésegyhozzácsatlakozó 

horogból állt, mely közvetlen astatívhoz csatlakozott. 

Ormos-Karlovits egyértelmûen alsó-magyarországi 

készítésû,a16.sz.másodikfelébõlszármazómûszernek 

tartja,svélekedésükkelmaximálisanegyetérthetünk. 

Aschinzeug tehát valójában ateodolit elõdje volt, 

mivel vízszintes és függõleges irányt egyaránt lehetett 

mérnivele.A16-17.századbanmégfavízszinteskörbõl 

és aráhelyezhetõ fém anyagú mûszerrészbõl készült, 

mely ahossztengelyt, magassági kört és függélyezõt is 

magában foglalta. Kirnbauer szerint a16. sz. elejétõl 

1600-ig egykompaszos, 1620 és 1680-1700 között kétkompaszos 

schinzeugokat használtak, míg a18. századbanújtípusú 

mûszertkészítettek[7]. Utóbbiakonavízszintes 

kört egy nagyobb szelencés kompasz helyettesítette,pereménaz 

órabeosztással. Ez azonbanugyanúgy 

oldalról csatlakozott amûszer függõleges tengelyéhez, 

mint amagasságikör. Amagasságikörpedig fokbeosztástiskaphatott.A18.századischinzeugastatívonkívül 

minden más részében fémbõl –többnyiresárgarézbõl – 

készült. Kirnbauer az általa közölt 1740-es datálású 

schinzeugot tartja alegkésõbbi darabnak. Spickernagel 

úgyértelmezi,hogya16.sz.elsõfelébenegykompaszos, 

a16. század második felében pedig kétkompaszos mûszerekethasználtak,sabban,hogya18.századbanmegváltozott 

amûszer típusa, egyetért Kirnbauerral [8]. Valójában 

Kirnbauer más helyenegy1586-osévszámúegykompaszos 

mûszert is közölt [9], de aközölt példányok 

túlnyomó többsége a16-17. században kétkompaszos. 

1700 körüli datálással például egy kétkompaszos mûszertõriznekadrezdaiMatematikai-FizikaiSzalongyûjteményében 

[10]. Magam akétkompaszos formát írom 

le, hiszen akésõbbiekben ezzel foglalkozom. Elfogadhatónaktûnik 

Kirnbauer nézeteviszontabban,hogyeza 

mûszer az osztrák területeken, illetve atörténelmi Magyarországon, 

valamint ahozzá tartozó Erdélyben volt 

elterjedt.AmaiNémetországterületénviszont–sebbe 

beleértendõSzászország is –már nem, vagycsakritkán 

alkalmazták.A16-18.századbanterjedtelhasználata. 

Ábrázolásai meglehetõsen ritkák. Magyarországról 

csakkétilyenválteddigismertté,devalójábanmáshonnan 

korai ábrázolástnem is közöltek.AMiksa-féle bányarendtartásAlsó-Magyarországszámáraátdolgozott, 

1703-ban (3. kép), majd 1760-ban megjelent kiadá- 

3.kép:Aschinzeug1703-asábrázolása 

4.kép:Abányamérõjutalomérem hátlapja 

saiban [11] aparagrafusok elõtt található illusztráción 

láthatjuk ajelenetet. Afõ- és mellékmûszer egyaránt 

látható a mérési jelenetben. A másik ábrázolás a 

bányamérõjutalomérmenlátható (4.kép).Mindkétábrázolásonláthatóafõ-ésmellékmûszer. 

Aselmeci Bányászati 

Akadémián 1747-ben vezették be aversenyvizsgákat, 

melyeken ajelentkezõ hallgatóknak üzemi 

gyakorlattal rendelkezõ altisztekkel és munkásokkal 

kellett összemérniük atudásukat. Alegjobbakat 1754tõl 

egy 15 dukát súlyú arany- és egy ugyanolyan ezüstéremmel 

jutalmazták. Az érmeket Matthias Donner 

véste,ésMDjeggyelláttaelõket.Abányamérésiérmen 

pontosan lehet látni aschinzeugot, noha eddigi közlésekben 

esetenként tévesen fokívnek [12] írták le. Ez 

egyszersmindaztisjelenti,hogymég1740utánishasználtak,és–Kirnbauerfelfogásávalellentétben–feltehetõenkészítettekschinzeugot.EzamegállapításSelmecbányára 

vonatkoztatva mindenképp igaz. Ajutalomérmeken 

ugyanis akorabeli gyakorlatot, sígy nyilvánvalóan 

akorabeli mûszereketábrázolták.Ezt erõsítiaz 

atény,hogyahallgatókruházataisakornakmegfelelõ. 

Azismertetettschinzeugnakeddignemközöltábrázolását 

találtuk meg aMagyar Országos Levéltár egy 

1607-bõl származócímereslevelén,acímer külsõ díszei 

közt. Abirodalmi nemességet adományozó címereslevelet 

II.Rudolfcsászár (magyarkirályként Rudolf)adományozta 

aMagyarországon honos Lienpacher család- 



nak 1607. június 2-án, Prágában [13]. Acímerkép csak 

késõbb készült el, ezért viseli az 1608-as évszámot, festõjét 

nem ismerjük. Az oklevél szerint Hanns 

Lienpacher, acímerszerzõ az adományozás idején 14 

éve szolgált aselmecbányai és körmöcbányai kamaránál. 

Ebbõl 6évig aselmecbányai kamaránál, mint az 

üzem számára fontos anyagok gondnoka (Zeugschaffer), 

két évig pedig akörmöcbányai kamaránál 

könyvelõként(Buechhalter)tevékenykedett.Alegutolsó 

lázadás alkalmával (ez nyilván a Bocskai-felkelés 

lehetett) abánya pénztárát megmentette, ssaját költségén 

3lóval kivonult ellenük, saharcokban kétszer 

meg is sebesült. Késõbb, acímeradományozás után – 

1619-tõl körmöcbányai alkamaragróf lett, és az is 

maradt – 1627-ben bekövetkezett haláláig. A 

Lienpacher család acímeradományt megelõzõen és a 

késõbbiekben is bányapolgári és bányászati tisztviselõi 

családvolt.Címerükbelsõdíszeibenazonbannemtalálunk 

egyértelmûen abányászatra utaló elemet: csücsköstalpútárcsapajzsfeketemezejénekaljánheraldikailagjobbraemelkedõ,négyfokúlépcsõn,hárommancsát 

három különbözõ lépcsõfokra helyezõ, háromfarkú 

aranyoroszlánfelemelt negyedikmancsában nyílvesszõt 

tart. Sisak: jobbra fordult nyitott sisak koronával. Sisakdísz: 

két–fekete-arany,vörös-ezüst–sasszárnyközötta 

pajzsbeli oroszlán akoronából kinövõhelyzetben. Takaró:fekete-arany,vörös-ezüst 

(5.kép) [14]. 

Akülsõdíszek,vagyisaszõnyegtöbbbányászativonatkozású 

jelenetet is bemutat. Abal felsõ sarokban 

(6. kép) puttót bányamérõ eszközökkel, ajobb alsó sarokban 

tárószájból csillét kitoló bányászt, abal alsósarokban 

próbamestert láthatunk. Abal felsõ sarokban 

levõ puttó bal kezében aschinzeug statívját fogja. A 

schinzeug vízszintesköreésazarrahelyezettfelsõfém- 

szerkezete is látható. Avízszintes kör szélén jelölték a 

skálát, és beljebb akét kompaszt. Két szürke folt, bennükarannyalfestettmágnestû.(Azaranyozásmeglehetõsen 

gyakori volt avalódi mûszereken is, ami elsõsorban 

akorrózióvédelem miatt volt fontos.) Astatív viszonylaghosszú,ésballuszteresenesztergált.Afüggõleges 

kör arannyal festett, afüggélyezõ ezüsttel. Tisztán 

kivehetõalehajtható,zsinórtartókaréshorogis.Aputtó 

kezével astatívhoz hozzáfog egy kissé nyitott, ezüsttelfestettkörzõtis.Aputtójobbkezévelacsászáriarcképkeretéttartja,alattaazonbanmégegyszögletesdobozú 

bányászkompaszt is találunk. A mûszer lapját 

ezüst színû folt mutatja. Aputtó jobb lába egy acélhegyû 

beosztásos mérõrúdon nyugszik, mely mintegy 

oppozíciójaatúlsósarokputtójánállevõalabárdnak.A 

bányamérõt, schinert gyakran mérõrúddal ábrázolták, 

melyszakmaijelképnekszámított.Az1556-os Schwazer 

Bergbuch ábrázolásában már mérõrúddal tûnik fel a 

„schiner” (Markschaider). Aszögletes fadobozos bányászkompasz 

régi típus, már a16-17. században is 

elterjedtvolt. 

Akép nem nagy –avízszintes kör átmérõje nem 

egészen 1 cm –, de részletei is nagyon világosan 

láthatók. 

Abányamérõmûszerek megjelenése alapján felmerülazemberben,hogyacímerszerzõneklehetettközea 

bányaméréshezis.Acímereslevélbõlcsakannyiderülki 

–mint arról már írtunk –,hogy bányatiszt volt, éspedig 

sáfár, majd könyvvivõ. Ezek atevékenységek éppen 

nematényleges,„farbõrös”bányászmunkakörétjelentették. 

Talán puszta dekoráció lenne abányamérõ eszközökritkaéspontosbemutatása?Alaposabbanutánanézve 

Hanns Lienpacher karrierjének kiderül, hogy 

rendszeresen részt vett bányabejárásokon. Sõt, noha 

körmöcbányaialkamaragróf volt,Selmecbányánissokszorvettrészthivatalosbányabejáráson.Igaz,hogyezek 

az adatok jórészt élete címerszerzés utáni szakaszából 

származnak, hiszen errõl az idõszakról jóval több adat 

maradt fenn. Feltételezhetjük azonban, hogy már acímerszerzéselõttis„farbõrös”bányászvolt,ésfoglalkozottbányamérésselis. 

5.kép:ALienpacher-címer 6.kép:ALienpacher-címerrészlete 



Péch Antal szerint –levéltári adatok alapján –Körmöcbányán1625-ben,Selmecbányán1627-benkészítettekegybányatérképet[15].Ezzelamunkávalkapcsolatban 

állt Lienpacher is! Mint körmöcbányai alkamaragróf 

bizonyára volt köze akörmöci térképekhez, de 

Selmecbányára vonatkoztatva maradt fenn adatunk: 

1625. márc. 12-én felszólítja aBécsben levõ fõkamaragrófLienpachert,hogyafelsõbiebertárnaitérképetterjesszeföl 

minél elõbb. Erre azt válaszolta, hogy„hat sy 

doch von dem Mahler vmb der langsamben vnd vielen 

Arbeith willen, weillen alles mit der feder gerieszen 

werdenmüssen,wieEuerGnadensebstzusehen,ehendernichtverfertigtkönnen”[16].Vagyisarrahivatkozik, 

hogyatérképet arajzolóelszakította atollával és ezért 

nem tudta befejezni azt. Aselmecbányai bányatérkép 

végül csak 1627-ben –Lienpacher életének utolsó évében–készültel.Hasonlóanvanéletrajzi 

vonatkozása a 

próbamester ábrázolásának is, mivel Lienpacher még 

selmecbányai könyvvivõ korában sokat foglalkozott a 

„próbálás”, azaz ércbevizsgálás problémájával, sõt kísérleteket 

is végeztetett ebben atárgykörben. Igaz, ennekadatolhatószakaszamárszinténacímeradományozás 

után történt. Úgy vélem azonban, feltételezhetjük, 

hogy fiatalabb korában is foglalkozhatott agyakorlatbanezekkelatevékenységekkel,hiszenkülönbenalighafestettevolnamegacímerfestõazegyáltalánnemközismert 

mûszert. Sõt, apontos ábrázolás alapján bátran 

feltételezhetjük, hogy a mûszert kezébe is adták. 

Ugyancsak lehetséges, hogy akorábbi bányatérképek 

hiányát ahiányosan fennmaradt adatok rovására írhatjuk,hiszen 

Tárczy-Hornoch professzortaláltadatotmár 

1565-bõl abesztercebányai bányatérképezésre [17]. Az 

1607-escímeradományschinzeugjáttekintvemásoldalrólisbizonyítottnakvehetjük,hogytérképezésimunkának 

korábban is kellett történnie! Hiszen aschinzeug 

nemcsak afelmérés, hanem egyszersmind atérképrajzolás 

eszköze is volt. Sõt, afelmérésnek kevés értelme 

lettvolna,haannakeredményeitnemrögzítiktérképen. 

Afelrakó vonalzóés akörzõpedig éppenséggel kifejezetten 

atérképrajzolást szolgálták. Ebben méltán láthatjuk 

újabb bizonyítékát Tárczy-Hornoch professzor 

megállapításának, mely szerint „a bányatérképezés 

egyikbölcsõjeaz akkoriMagyarországonringott”.[18] 

(A cikk német nyelvû változata elhangzott aNemzetközi 

Bányamérõ Társaság XIII. Nemzetközi KongresszusánBudapesten,2007.09.26-án.) 

IRODALOM 

[1] Kirnbauer,Franz: „Schinzeug”–österreichischeMarkscheiderinstrumente 

des 16. und 17. Jahrhunderts. 

Zeitschrift f. d. Berg-, Hütten- und Salinenwesen 

Berlin,(1937) 

[2] Tárczy-Hornoch, A.: Zur Entwicklungsgeschichte markscheiderischer 

Instrumente. Mitt. D. berg- u. hüttenmännische 

At. Dungarischen Palatin-Josef-Universität.Sopron,(1940) 

[3] Spickernagel, Herbert: Vom Alpenkompass zum Theodolit 

Vorlesung in Internationale Gesellschaft für MarkscheidewesenInternationaleKongressBudapest,1-25. 

p.(1972) 

[4] Magyar Nemzeti Múzeum ltsz.: 1961.3424 Dr.Ihász István 

tárigazgató úr és Dr. Radnóti Klára történész-szakmuzeológus 

segítségét köszönöm. A felvételeket 

DabasiAndrás készítette. 

[5] OrmosKároly–KarlovitsKároly: Magyarbányamérõmûszerek 

aXVI.században BKLBányászat116(1983)597- 

601. Ez a cikk az Internationalaes Symposium für 

Markscheidewesen ISM, Aachen, 1979. szept. 24-29énelhangzottelõadáson 

alapul. 

[6] Radnóti Klára: Óra-ésmûszergyûjtemény448.p.in:A200 

éves Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményei szerk.: 

PintérJános Budapest,444-451.p.(2002) 

[7] Kirnbauer, 1937.334.p. 

[8] Spickernagel, 11.p. 

[9] Kirnbauer,Franz: Der Markscheider und seine Tätigkeit 

LeobenerGrüneHefteNr.164.Wien,Abb.12.(1976) 

[10] Neubert,Karl: JuliusWeisbachderBegründerder„Neuen 

Markscheidekunst” 11-140. p. Freiberger ForschungshefteKultur 

und Technik D16Berlin, Bild 8. 128. p. 

(1956) 

[11] Maximilianische Bergordnung Wien, 1703. 1. p. rézmetszet,továbbikiadásaWien,(1760) 

[12] Káplánné Juhász Márta –Schudik Anna: Bányászati érmek,plakettek118.sz.328-329.p.In:Amagyarbányászat 

évezredes története III. Budapest, 271-341. p. 

(2001) 

[13] Magyar Országos Levéltár (Ungarisches Staatsarchiv) P 

1848 Berényi cs. Lt. 9tétel, Nyulásziné Straub Éva: Öt 

évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár 

címereslevelein. Szekszárd, LXXV.tábla99. p, 200. p. 

(1999) 

[14] Nyulásziné 1987. leírását közlöm LXXV.tábla, 92. p., a 

címerképatáblánlettközölve. 

[15] Péch Antal: Atudományok haladásának befolyása aSelmeczvidékibányamívelésre33.p.in: 

PéchAntal kisebb 

munkáiMiskolc-Rudabánya,5-35.p.(1993) 

[16] Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamívelésének története.II.Buda-pest,219.p.(1887) 

[17] Tárczy-Hornoch, Antal: Zur Geschichte des Grubenrisswesens 

Zeitschrift für Berg- und Hütten- und 

Salinenwesen imDeutschenReich188-189.p.(1941) 

[18] „Wir fühlen uns berechtigt zu behaupten, daß die eine 

Wiege der Grubenkarten im seinerzeitigen Ungarn 

stand.” Tárczy-Hornoch,Antal: AusderGeschichtedes 

ungarischen Markscheidewesen. II. ISM Budapest 

(1972) 

SZEMÁN ATTILA 1985-ben végzett aSzegedi József Attila Tudományegyetem BölcsészettudományiKarán,mint magyar-történelemszakosközépiskolaitanárésrégész.AzegyetemelvégzéseutánaKözpontiBányászatiMúzeumbanhelyezkedettel, 

sjelenleg isottdolgozik.Elsõsorban abányászattörténet tárgyi anyagával foglalkozik. Publikációi bányászatiheraldikábólésnumizmatikából,abányászatkülönbözõmunkaeszközeirõl,dísztárgyairól,ruháiróljelentek 

meg. 



Emlékezés Vida Jenõre (1872-1945) 

AXIX.századutolsóharmadaamagyartörténelem 

virágzó korszaka, amagyar kapitalizmus kibontakozásánakidõszaka. 

Agyors ütemûiparfejlõdés már aXX. 

század fordulójára elmaradott agrár országból intenzív 

növekedést produkáló agrár-ipari országgá változtatta 

Magyarországot.Aziparosodásszükségleteihezigazodva 

ahazai barnaszéntermelés 1890 és 1913 –az utolsó 

békeév –között mintegy megnégyszerezõdött. Ehhez a 

termelési eredményhez nagyban hozzájárult a tatai 

szénmedencébenmegindítottszénbányászat. 

Az 1891-ben alakult Magyar Általános Kõszénbánya 

Részvénytársaság (MÁKRt.)felméretteatataiszénmedencegazdagszénvagyonát,majdmegvásároltaakitermelési 

jogait annak tulajdonosától, atatai Eszterházy 

uradalomtól. Arészvénytársaság lendületes tõkebefektetésekkellátotthozzáabányákmegnyitásáhozésaterület 

iparosításához. Jó érzékkel végrehajtott részvénykibocsátásokkal 

sikerült olyan termelõ beruházásokat 

alapítani,amelyekidõvelmegfelelõhaszonnaljártak.A 

századfordulót követõen atízes évektõl nyereségessé 

váló társulat elnöksége már osztalékot tudott fizetni a 

részvényeseknek. Mindezekhez asikerekhez nagyban 

hozzájárultVidaJenõszemélye. 

Vida Jenõ szegény sorsú családban született Budapesten,1872-ben.AKereskedelmiAkadémiaelvégzése 

után 1897-ben meghívták amagyar gazdasági életben 

még helyét keresõ, feltörekvõ vállalat vezérkarába. Az 

elsõvilágháború gazdasági igényeitjógyakorlati érzékkel 

felismerve kormányozta aMÁK ipari fejlesztéseit. 

AkatonaságigényeinekkielégítésétszolgáltaaFelsõgallai 

Cementgyár felépítése, amely beruházás megvalósítása 

nem kis erõfeszítéstkívántahadigazdaság körülményei 

között. Tekintélyét jelzi, hogy aháború idején 

beválasztották az Országos Szénbizottság és az OrszágosKözpontiÁrvizsgálóBizottság 

tagjaiközé. 

Vida Jenõeddigi, más gazdasági ágazatbanszerzett 

szervezõitapasztalataitkitûnõen kamatoztatva szorgalma 

és tehetsége eredményeképp lendületesen haladt 

elõreahivataliranglétrán,rövidesenarészvénytársaság 

DR. RAVASZ ÉVA levéltárigazgató, Tatabányai Városi Levéltár 

ATatabányaiBányászHagyományokértAlapítványvállalta,hogyösszegyûjtiatatabányai bányászattörténetére 

vonatkozó emlékeket, ápolja aszakma hagyományait, jeles személyiségeinek életútját megismerteti 

ama élõ nemzedékkel. 

Ennekazemlékezésnekajegyébenkértékavárosönkormányzatától,nevezzenekel utcátaz1945-ben elhunyt 

Vida Jenõrõl.* Vida Jenõnagyiparos, nagytõkés, aXX. század elsõfelének fontos gazdasági személyisége 

volt. AMagyar Általános Kõszénbánya Részvénytársaság –atatabányai bánya- és ipartelepek, munkáskolóniák 

létrehozója és tulajdonosa –vezérigazgatója volt 1914-tõl 1941-ig. Vida Jenõ személye meghatározó 

szereppel bírt amai megyei jogú város és megyeszékhely,Tatabánya és elõdtelepüléseinek fejlõdésére, 

ezen keresztül az itt élõk életének alakulására. 

*Az utcanévavató ünnepségrõlaBKL Bányászat 2008/3.számában (78.o.)adtunk hírt. 

cégvezetõje, majd igazgatója, 1914-tõl pedig vezérigazgatója 

lett. 1923-ban megválasztották atársulat alelnökének. 

Aháborút lezáró trianoni határok következtében 

számos fontos ipari tevékenység megszûnt Magyarországon, 

ebbõl is következett, hogy válságos helyzetbe 

került afogyasztóinak zömét elvesztõ magyar szénbányaágazat.VidaJenõkitûnõüzletiérzékétésmunkabírását 

jelzi, hogy az általa vezetett vállalat képes volt alkalmazkodniazújgazdaságiviszonyokhoz,ésmegtalálta 

fejlesztésének lehetséges irányait. Ezt ismerte el a 

társulatrészvényeseinekközgyûlése,amikorgrófTeleki 

Géza,majdazõtkövetõdr.BerzeviczyAlbertelnökhalálaután,1936-banmegválasztjákarészvénytársaságelnök-vezérigazgatójának. 

Vida Jenõ mindent megtett, hogy akormány védõvámokkal 

védje ahazai széntermelést, és akadályozza 

megaszénbehozatalt.Vállalataélénlendületesszénkutatásokat 

finanszírozott az ország barnaszéntelepeinek 

feltérképezésére. Ennek alapján elõadásokban, tanulmányokbanfejtetteki 

aztavéleményét,hogyamagyar 

barnaszénbányákképesekbiztosítaniamagyar iparfejlõdését, 

egyébként szénkészletei több mint száz évre 

elegendõek. 

Atársulat alaptevékenységének megerõsítése céljából1927-benanagygazdaságiriválistól,aSalgótarjáni 



Kõszénbánya Részvénytársaságtól örök áron sikerült 

megvásárolniatataiszénmedenceszomszédságábanlévõ 

nagyegyházai széntelepek bányászati jogait, amely 

tranzakcióvalatársulatvezetõiarészvénytársaságjövõjét 

kívánták hosszú évtizedekre biztosítani. Közismert, 

hogyeterületbányamûvelésénekmegindításaatársulat 

jogutódjának, aTatabányai Szénbányák Vállalatnakkínálttúlélésilehetõségetatataiszénmedenceszénvagyonának 

fogytával az eocén-program állami finanszírozásávalaszázadhetveneséveiben. 

Vezérigazgatóimûködésénekidejealatt többújiparág 

bevezetése köthetõ személyéhez. Eredményesen 

szorgalmazta abányászatra alapított társulat szerkezetének 

vertikális átalakítását. A vállalat legfontosabb 

melléküzemágaiamész-,mészkõ-,mészhidráttermelés, 

portland- és bauxitcementgyártás, amelyek üzemegységei, 

létesítményei zömmel atatai szénmedence térségében 

épültek fel. Meghonosította amagyarországi 

karbidgyártást, amely az ipari robbanóanyag-gyártás 

fontos kelléke. Az õ kezdeményezõkészségének köszönhetõtöbb,eddigMagyarországonnemgyártotttermék,az 

ipariporcelánéskõedény,és számos másiparcikkbelföldönvalóelõállításánakmegindítása. 

AMÁKRt.Magyarországonelsõként ismertefela 

bauxitnakacementiparbanvalófontosságát.Évekenát 

tartókísérletek,tanulmányokeredményekéntvalósította 

meg abauxitcement hazai elõállítását aFelsõgallai 

Portlandcementgyárban. Jelentõs tõkét fordíttatott a 

húszas években felfedezettdunántúli bauxittelepekfeltárásáraésabauxithazaifeldolgozására.Asvájci 

Bauxit 

Rt. igazgatóságábanVida Jenõelnöki pozíciót szerzett, 

amely részvénytársaság amagyarországi bauxitbányák 

részvényeinektöbbségitulajdonosa volt. 

Az általa vezetett társulat eredményesen foglalkozott 

aszén vegyi feldolgozásával. Számos kísérlet bizonyította,hogyanagykátránytartalmútataiszenekkiválóan 

alkalmasak atovábbi ipari felhasználásra. Egyéb 

melléküzemágai közül alegfontosabbak aszénlepárlótelep,amagas 

fûtõértékûkoksz és kokszbrikettgyár, az 

ipari hordógyár, gõz- és agyagtégla-gyárak. Atatai bánya- 

és ipartelepeken túl ipari érdekeltségei voltak a 

magyar ipari kerámiatermelésben, az elektromos energiaszolgáltatásban,ahazaiút-éshídépítésben. 

Vida Jenõ ahúszas években felismerte, hogy az ország 

elektromos energiával való ellátása milyen óriási 

lehetõségeket rejt az ipari és gazdasági élet fejlõdésének 

minden területén, és egyben társulatának gyarapodása, 

hatósugarának kiterjesztése szempontjából. 

1929-ben megalakította a Pannónia Áramszolgáltató 

Részvénytársaságot, majd atovábbiakban számos elektromos 

áramszolgáltató társaság vezetésében szerzett 

érdekeltséget,amelyekaDunántúlésazAlföldjelentõs 

területeinekelektromosenergiávalvalóellátásátoldottákmeg.UgyaneztafeladatotHevesmegyébenaMÁK 

az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. alapításával 

látta el. 

Arészvénytársaság eredményességi mutatóit sikerült 

ahúszas évek végén aTalbot-Centrale megépítésé- 

vel is emelni. Hosszú és nem kis küzdelem után eldõlt, 

hogy az ország energiaellátásának növekvõ igényeit kielégítõ 

újabb hõerõmû állami beruházással Bánhidán 

valósul meg, atatabányai égõpala felhasználásával. A 

társulat évtizedes társadalmi elismertségét és folyamatosan 

növekvõ gazdasági fontosságát az is jelzi, hogy a 

beruházás elkészülte alkalmával Horthy Miklós kormányzószemélyesentettlátogatástazerõmû-telepen. 

1938-banarészvénytársaságmegszerezteaSiemens 

mûvek vasöntõ gyárának részvényeit, amelynek budapestiüzemétegyelektro-acélöntödévelkorszerûsítette. 

Eberuházásösszefüggaháborúelõttiésegybenutolsó, 

nagy társulati beruházással, aháború elõtt álló ország 

katonai-ipari igényeit is kielégítõ alumíniumkohó létrehozásávalFelsõgallán. 

Amindenkoripiaciigényeketrugalmasankielégítõ, 

szerencsés kézzel és lendületesen beindított beruházásokarészvénytársaságotalegnagyobbmagyarvállalkozásokközéemelték,amelyazelsõvilágháborútésatrianoni 

békekötést követõ gazdasági depressziót szerencsésen 

átvészelve ahúszas évek közepétõl ismét agazdasági 

prosperitás útjára lépett. Avállalat aharmincas 

évekreamagyarországiszéntermelés30-35%-át, mésztermelésének 

mintegy 50%-át és cementtermelésének 

közel60%-átképviselte. 

Az 1941-es esztendõ aMÁK Rt. megalakításának 

ötvenedik évfordulója. Az erre az alkalomra összeállított 

igazgatósági különjelentés akövetkezõképp summázza 

az alapítás éve, 1891 óta eltelt idõszakot: „Tatabányafejlõdéseamodernteremtõmunkatörténete.Ebánya 

dús termékeinek kiválósága, kedvezõ geológiai, illetõleg 

földrajzi helyzete és sok egyéb elõnye az idõk során át 

mindenkor biztató helyzetet teremtett részünkre. Aszerencse 

kedvezésébõl, atatabányai talaj gazdagságából módunknyíltamelléküzemek,mûszaki,munkásjólétiéskulturálisújításokbevezetésére.Ötvenévzárószámadásainak 

fõbbadataiból kitûnik,hogynem számítvaaz állampénzügyi 

tranzakciókban vállalt igen tekintélyes összegû részesedéseinket 

közadókra, illetékekre és szociális célokra, az 

utóbbi évek progresszív haladásával párhuzamosan már 

többszörösét, csaknem négyszeresét költöttük annak az 

összegnek, amelyet atõke hozadékára, osztalékra és jutalékrafordítottunk.” 

VidaJenõ társadalmielismertségét jelezte,hogynemcsak 

avezetése alatt álló vállalatokat irányító minden 

fontos testület tagjává választotta, ezen túl többek között 

aMagyar Gyáriparosok Országos Szövetségének 

tiszteletbeli elnökévé választották, elnöke az Országos 

Iparegyesületnek, aMagyar Bánya- és Kohóvállalatok 

Egyesületének, tagja aCementgyárak és Mészégetõk 

Országos Szövetségének, az Országos Iparügyi Tanácsnak, 

aMagyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának, 

az Energia Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottságának. 

Horthy Miklós kormányzó 1922-ben magyar királyi 

gazdasági fõtanácsosi címet adományozott neki, 1927ben 

az országgyûlés felsõházának megalakulásakor, 



örökös felsõházi taggá nevezte ki. 1935-ben megkapta a 

Magyar Érdemrendnagykeresztjét. 

1927-ben aMÁK Rt.-nél töltött három évtizedes 

szolgálati idejealkalmából kapott jubileumi jutalmából 

munkás segélyalapot hozott létre. Ajubileumi alap az 5 

ezerpengõsjutalomösszegébõl,illetvearészvénytársaság 

igazgatósága által azt kiegészítõ 20 ezer pengõbõl 

állt. Ajubileumi alap kamataiból évenként segélyezték 

azelesettsorsúbányászokcsaládjait. 

Számos helyielismerést iskapott atérség gazdasági 

életében fontos szerepet játszó nagyiparos, nagytõkés. 

Komárom városavármegyeiközigazgatás ügyeinek támogatásábanszerzettérdemeiért1923-ban 

díszpolgárrá 

választotta.1927-benatataiszénmedenceközségei,Alsógalla, 

Felsõgalla, Bánhida, Tatabánya nagyközségek 

ésVértessomlóközség,arészvénytársaságkötelékében 

eltöltött három évtizedes szolgálati jubileuma alkalmából 

díszpolgárukká választották, mint atérség legnagyobbvállalatánakvezetõjét. 

Mint felsõházi tag, aktívan bekapcsolódott afelsõház 

munkájába, amagyar bányászat és ipar fejlesztésénekérdekeit 

képviselve.A'30-as évekmásodikfelében 

afelsõházpolitikaifunkciójaiserõsebbéváltaszélsõségesen 

jobboldali politikai erõk és anyilasok elleni küzdelemben.Ugyanakkorretrográdszerepetképviseltabban,hogyatársadalomhagyományos,tõkés-arisztokratacsoportjainakérdekeitvédteademokratikusreformtörekvésekkel, 

a nagy társadalmi feszültségek csökkentését 

szolgáló és megoldani képes szociális és földreformokvégrehajtásávalszemben.AMÁKRt.1939.áprilisiközgyûlésénarészvényesekazsidótörvényekrendelkezéseiellenére,hivatkozva 

atársulat érdekeire és avezérigazgató érdemeire, 

Vida Jenõt megerõsítették elnök-vezérigazgatói 

pozíciójában. A harmadik zsidótörvény kihirdetése 

után Vida Jenõ belátta, bármennyire is elégedett a 

tevékenységévelarészvényesekköre,apozíciójaatársulat 

vezetésében tovább nem tartható. Avégrehajtó 

bizottság 1941. augusztus 11-i ülésén bejelentette 

azonnali lemondását. Munkatársainak megfogalmazta, 

hogy alemondása súlyos döntés volt számára, és 

egyben lelkiismereti kérdés is, amelyet a társulat 

érdeke kívánt. „Megtettem, mert atársulat érdekében 

meg kellett tennem, most csak azt kérem Istentõl, abban 

nyújtson segítséget, hogy atársulat ajövõben ugyanúgy 

virágozzék, mintmunkásságom alatt.” 

1944. március 19-én anémet hadsereg elfoglalta 

Magyarországot. Amegszállók lényegében ellenállás 

nélkül elfoglalták az ország stratégiai pontjait, megindult 

amagyar ipar és gazdasági élet „gleichsaltolása”, 

azazanagynémetgazdaságiérdekkörbevalóakadálytalan 

beolvasztása. Amegszállást követõnapokbananémet 

biztonsági szervek vélhetõen elõre elkészített név- 

sorok alapján, és nemegyszer magyar segítséggel, százszámra 

fogtak el németbirodalmiérdekekreveszélyesnektartottszemélyeket.Letartóztattákaháborúellenes 

és németellenes politikusokat, aszociáldemokrata és 

szakszervezeti vezetõket, liberális és polgári értelmiségieket. 

Amárcius végiletartóztatásihullámbanszámos 

zsidónagytõkésthurcoltakelacsaládjukkalegyütt,többek 

között aChorin, aWeiss, aMauthner, aGoldbergerésaVidacsaládot.AletartóztatottVidaJenõéscsaládjatovábbisorsáról 

abányatársaság jegyzõkönyveiben nem találunk információt.Életénektovábbi–ésazeseményekismeretében 

mondhatni hátralévõ –idõszakáról keveset, csak 

alényeget tudjuk. Letartóztatása után abudapesti Fõ 

utcába, majd Kistarcsára szállították, amely gyûjtõhelyennovember3-ig,Auschwitzbahurcolásáigfogvatartották. 

Villáját, amelyet acsaládjának az õletartóztatását 

követõenelkelletthagynia,anémetekkatonaicélra lefoglalták,majdteljesenkifosztották.AGellért-hegyoldalában 

épült Bércz utcai villát Otto Winckelmann SS 

Obergruppenführersajátította ki, akitHitler december 

1-jén Budapest harcparancsnokává nevezett ki, majd 

néhány nap múlva abekerített fõváros német katonai 

rendõrparancsnokánakfunkciójátviselte. 

1945. február végére Budapesten és a Dunántúl 

nagyrészénaháborúvégetért.AMÁKRt.vezetõsége 

aharcok befejezését követõen megkezdte munkájának 

folytatását, akárok számbavételét és az újjáépítést különbözõ 

telepeinek, üzemeinek jelentései alapján. Az 

elsõ igazgatósági ülést Budapesten, 1945. április 5-én 

Varga József elnök nyitotta meg. Megrendülten vette 

számon atársulat vezetõségének emberi veszteségeit. 

Budapestostromaalatttragikuskörülményekközöttelhunyt 

amagyar bányászatban nagy szakmai tekintélynek 

örvendõ Vizer Vilmos, aki Vida Jenõ utóda volt a 

társulat vezérigazgatói székében, valamint Melczner 

László igazgatósági tag. Az elnöksajnálattal állapította 

meg, hogyazülésrecsakháromigazgatóságitagtudott 

megjelenni, mivel az említetteken túl atöbbi igazgató 

külföldre menekült. „Külföldön tartózkodik Vida Jenõ 

volt elnökünk is, akit anémetek 1944. március vége óta 

fogva tartanak, múlt év november elején pedig külföldre 

hurcoltak, állítólag Auschwitzba, ahová idõközben az 

oroszhadseregbevonult.” 

Ahetvenháromesztendõsembernembírtakiazátélt 

lelki és fizikai megpróbáltatásokat, atábor oroszok 

általi felszabadítását megélte ugyan, de nem tudta kivárni 

ahazaszállítást. Atársaság június 2-i ülésén vette 

tudomásul ahírt, hogy volt vezérigazgatója „tragikus 

körülményekközöttfolyóhóelejénelhunyt”.Érdemeit 

jegyzõkönyvbenrögzítették. 

DR.RAVASZÉVA azEötvösLorándTudományegyetemBölcsészettudományiKaránszerzetttörténelemtanáridiplomát 

ésújkorosmuzeológusszakképesítést1966-ban.1971-benugyanittszerzettbölcsészdoktoridiplomát„AMagyarÁltalánosKõszénbányaRt.tataividékibányászatánakkezdetei1896-tólaszázadfordulóig”c.disszertációjával.1995-tõlTatabányaMegyeiJogúVárosLevéltáraigazgatója.Számos,atatabányaiszénbányászat,aváros,ill.amegyetörténetét,személyiségeitbemutatókiadvány,monográfiaszerzõje,szerkesztõje,társszerzõje. 



Azért még él ahelyi szervezet! 

Szervezetünk 2007. évi tevékenységének értékelésekor 

felvetõdöttazafontosésvalamennyiünketérintõ kérdés:hogyantovább?Azmindnyájunkelõttmárrégebbenismertvolt, 

hogy olyan helyiséget kell találnunk valahol avárosban, ahol 

rendszeresen ülésezhet avezetõség, és ajól, rendszeresen 

összejövetelt szervezõ Nyugdíjas Baráti Társaság megtarthatjahaviösszejöveteleit35-50fõvel.Keresnikellettegyalkalmas 

helyiséget. 

ASzéchenyi utcai Weidlich-palotába költözött Civil Házbanrendkívülkedvesfogadtatásban 

voltrészünk ésnyomban 

tisztázvaarészleteketúgyéreztük,hosszútávon megoldódott 

azOMBKEgondjaetekintetben.Amintegy240m 2 -en elhelyezkedõ 

CivilHázban kialakítottak szolgáltató irodákat,számítógép-internet 

és rendezvénytermet. Akét nagy terem –a 

Borostyán ésaBordóterem–összejövetelek,megbeszélések, 

közgyûlések alkalmából vehetõ igénybe. Arendezvénytermeket 

aregisztrált, Miskolcon mûködõ civil szervezetek térítésmentesen 

vehetik igénybe. Miután tavalyelnyertükaz„Év civilszervezete”címetaVárosÜnnepealkalmából,aregisztrációnaksemmiakadályanemvolt,sõtörömmelnyugtáztákbejelentkezésünket. 

Ezután avezetõség tagjainak nem maradt 

máshátra,mintjóéseredményesmunkátkívánniegymásnak 

atagság érdekében. 

Szokásunkhoz híven 2008-ban is 10 alkalommal terveztünk 

összejövetelt, kirándulást az elõzetes véleménykérés 

alapján.Eddigazalábbiak valósultak meg: 

Február 7-én autóbusszal Kazincbarcikára utaztunk, ahol 

az Egressy Béni Mûvelõdési Házban meghallgattuk Karikás 

Lajosné alpolgármester asszony tájékoztatóját „Mozaikkép 

Kazincbarcikáról” címmel. Arendívül érdekes beszámoló rámutatott 

aváros gondjaira. Ezer sebtõl vérzik, hangzott el, 

melynekokaBerenteelválásaésígyabefolyóadócsökkenése 

volt. Munkahelyi problémák is felvetõdtek, most alakók létszámacsupán31.857fõ,avegyiüzemmellettcsupán2könnyûipari 

vállalkozás mûködik. Az esetleges befektetõknek biztos 

háttér kell. Alakult egy önálló ipari park, de ezt meg kell tölteni 

tevékenységgel. Említette akórház kérdését, ami most 

már országos jelentõségû. Fontos feladatként említette apanelprogram 

sikeres végrehajtását, avárosközpont rehabilitációját 

és amunkahelyteremtést. Röviden említést tett aBorsodchem 

fejlesztésének fontosságáról is. Ahallgatóság több 

kérdésttettfel,majdtovábbisikereketkívántunkavárosvezetésének.Atalálkozókellemesebédelfogyasztásávalértvéget. 

Április 3-án aCivil Házban jöttünk össze, hogy meghallgassuk 

Újvári Andor mérnök elõadását „Miskolcról építész 

szemmel” címmel. Miskolc anehézipar fellegvára volt, ma 

szegény lett, megnõtt amunkanélküliek száma. Ajövõkép 

meghatározásának alapvetõ kérdése: mi legyen? Ezt aszakemberekre 

kell bízni. Egy olyan városképet kell kialakítani, 

hogy aváros „fiatal” maradjon, alkalmazkodjon az adott körülményekhez. 

Ki kell használni az adottságokat: Lillafüred, 

Tapolca, kohász emlékhelyek. Van egy helyzet, amelyhez 

alkalmazkodnikell,ismertegy„problématérkép”,vannak„lepattant”városrészek,errekellmegoldásttalálni. 

Külön kitért 

aLyukóvölgy problémájára, ahol a2000 fõ bejelentkezettel 

szemben alepusztult területen atöbbszöröse lakik. Abánya 

mûködéseidején gyönyörû kiskertesterületvolt,jó voltnézni 

munkába menet az autóbusz ablakából az ápolt, rendezett 

kerteket. Folytatni kell abelvárosi rehabilitációt, avárosháza 

környékének rendbetételét, végleges kialakítását, az uszoda, 

azErzsébetfürdõ,aszállodaügyeinektisztázását,egyszóvala 

Egyesületi ügyek 

véglegeskialakítást, aminemkönnyû feladat.Hozzászólások, 

észrevételek hangzottak el, melyek valamennyien arendezettebb, 

jobb városkép kialakítását szorgalmazták és sikeres, jó 

munkátkívántak avárosvezetõségének. 

Május 8-án aBükkaljai Borút-at céloztuk meg autóbuszszal.MiutánutunkBükkábrányonkeresztülvezetett,nemmehettünk 

el aBükkábrányi Bányaüzem Múzeuma mellett szó 

nélkül.Amegbeszéltekszerintbányásztestvéreinkvártákcsoportunkat 

UngerPéter bányamérnökbarátunkvezetésével,aki 

köszöntõjében elmondta az emlékhely kialakításának körülményeit 

és beszámolt arról ahatalmas munkáról, amit kollégáival 

véghezvitt ennek agyönyörûen kialakított területnek a 

létrehozása során. Figyelemmel hallgattuk a tájékoztatást, 

majd megköszöntük aszíves vendéglátást és kívántunk sok 

sikertésJószerencsét! 

Utunk célja Cserépfalu megtekintése volt. Bár itt lakunk 

párkilométerreBükkalja„gyöngyszemétõl”,csoportunknagy 

részenemjártezenaterületen.Az1100fõstelepülésaBükki 

Nemzeti Parkkal határos. Atelepülést 7pincesor veszi körül, 

amely egyben védi afalut, mint anya ölelése agyermekét. A 

falubantöbbapince,mintalakóház.Márafalu õsicímereis 

aszõlõmûvelést jelképezi: keresztbe rakott kapák, eke és két 

szõlõág levéllel, szõlõvel. Afaluséta vezetõje apolgármester, 

Kosik István volt, aki bemutatta alátnivalókat: Subalyuk Múzeum,CserépfalviImreemlékszoba,aneogótikusreformátus 

templom,aGazdaház,azArtGaléria,aMillenniumiKilátó,a 

Bezerédy sétány és a fõtéri Honfoglalási Emlékmûvek, 

melyek mind maradandó emlékeket adnak az odalátogatóknak. 

Befejezésül az elfogyasztott ebéd után megkóstoltuk a 

helyi borokat –ha rajtunk múlt volna, talán még most is ott 

szívnánkabükkilevegõt.Megfogjukismételni,határoztukel. 



Június 5-én csoportunk egri kirándulást iktatott be programjába,melyetfirmatársunk, 

SimonSándor szervezettésláttaelkíséretünket.Érkezésután 

megtekintettüka„Földalatti 

Eger”vágatait,végreotthon érezvemagunkatvalahol, hiszen 

nagyon régen voltunk már a föld alatt, mint valamikori 

„bányászok”.Tetszettaszépenkivitelezettbányavágatoksora, 

abenneelhelyezett„meseváros”,ésnagyfigyelemmelhallgattuk 

kísérõnk szakszerû elõadását. Alátottak sokáig megmaradnak 

bennünk,érdekeslátnivaló volt. 

Egerbõl Szomolya irányába fordítottuk a volánt, ahol 

Nagy Lajosnak, szakosztályunk elnökének meghívására tettünk 

látogatást és kóstoltuk meg akiváló borokat. Olyan jól 

éreztemagáta„fiatal”társaság,hogymégadalisfelcsendült, 

állítólag nemisvoltkellemetlenülhangos. 

Lóránt Miklós 

Meglátogattuk aDorogi Hõerõmûvet 

Adorogi helyi szervezet tagságát március 19-én ahõerõmûben 

Kara Béla okl.villamosmérnök,termelésiosztályvezetõ 

fogadta, aki egyben aMagyar Elektrotechnikai Egyesület 

esztergomiszervezeténekelnöke. 

Aszívélyesfogadtatásutánmeghallgattukazigenérdekes 

szakmai ismertetést. Különleges erõmûrõl van szó. Már az is 

érdekes, hogy gáz-, szén-, és biomassza tüzelését végzik. Melegvízzel 

(távhõvel) ellátnak 3420 dorogi, esztergomi lakást, 

villamosenergiáttermelnek,sgõztisértékesítenek. 

Amegtermeltenergia81%-átgáztüzelésselállítjákelõ.A 

szenet, évi 13-15000 tonnát (250-253000 GJ) Oroszországból 

szerzikbe,afeketeszénkéntartalmakisebb,mint0,1%!Aszeneskazánokbanabiomasszátaszénnelegyütttüzelikel,2007ben2655tonnát,amiazösszeshõneka3,2%-a. 

Alapanyagnak legjobban a „szotyihéj” vált be. Amire 

büszkék, hogy atüzeléstechnológiát úgy fejlesztették, hogy a 

szenes kazánokban abiomassza részaránya 30% is lehet. A 

hagyományos tüzeléstechnikátalkalmazó európai energiatermelõerõmûvekben 

ezazarány10%. 

Nagy figyelmet fordítanak a36 MW-os kazán környezetterhelésére. 

Akedvezõ kénkibocsátás alapvetõ oka az, hogy 

kicsiabejövõszénkéntartalma.Akéményenkilépõ200fokos 

hõtfüstgáz-hõcserélõvel80fokracsökkentik.Aziparivíztisztítása 

során keletkezõ szennyvíziszapot nem kéntelenítik, rekultivációscélokrahasznosítják.Természetesenaházigazdánkszakmájábólfakadóanrészletes 

ismertetést kaptunk akiépítettvillamosrendszerek mûködésérõl,fejlesztésérõl,amitabejárássoránmegistekintettünk. 

Az üzemlátogatás baráti beszélgetéssel zárult, melynek 

soránszóbahoztukaszervezeteinkközöttiegyüttmûködéslehetõségeitis. 

Dr.Korompay Péter 

Megnéztük Dorog és térsége vízbázisát 

Izgalmasüzemlátogatáson vettünk résztáprilis4-én,amikor 

meglátogattuk a tokod altárói ereszkéket. Hajnáczky 

Tamás mûszaki vezetõ, Reizer Ottó gépészeti vezetõ és Mráz 

László aknászfogadottminket.Abányajárásokelõttikötelezõ 

munkavédelmi eligazítás után nosztalgiáztunk, hiszen atáróbanadorogiBányagépgyárban 

1954-ben készültnépeskocsival 

utaztunk, melyet román LA4 típusú akkumulátoros mozdonyvontatott. 

Atokodaltárói „vízbányát” azAquaEuropaKft.üzemelteti.Avízkitermeléskétereszkébõl–IV/césÁgnes–történik, 

akapacitás 10 m 3 /perc kitermelési intenzitással napi 2500- 

9000m 3 közöttváltozik. 

Atárót 70 m-ig laza, fiatalkori üledékben, löszben építették,eztkövetõenegynagyvetõhatásáraeocénmárgábanés 

az utolsó 2000 mtriász mészkõben folytatták. Anyitott vágathossz4,5km,felszín 

alattimélység átlagosan 150 m.Avágatokegyrészebiztosítatlan,ill.poligonácsolat,trapézácsolat, 

betonidomkõ,tégla.Atermészetesszellõztetéstatáróbejárat 

és az Ágnes feltörés közötti áthúzó szellõztetés biztosítja. A 

vízemelésre az ereszkékben elõtétszivattyúkat, atárószinten 

nyomásfokozószivattyúkathelyeztek el. 

Akiemelt vízmennyiséggel látják el Dorogot és térségét, 

demódvanmax.4000m 3 /dEsztergombaszállításárais.Avízminõséget 

atárószinten folyamatosan ellenõrzik, aklórozás 

(kb. 0,2 gramm 1000 literenként) afõszivattyúk után aföld 

alatttörténik. 

Abányajárás végén különleges élményben volt részünk, 

amikormegtekintettüka„hasadékot”.Acsodálatostermészeti 

jelenség közepén haladtunk kalcit, aragonit kristályok 

között. 

Atokodaltárói vízbányát adiszpécser központ személyzetévelegyütt12fõüzemelteti. 


A100 éve kialakított szakosított bányaépítés 

Április 14-én szakmai elõadás volt Dorogon. Afelkért 

elõadók Tóth Árpád, avolt Aknamélyítõ Vállalat ny. vezérigazgatója 

és Kárpát Csaba ny. mûszaki vezérigazgató helyettesek 

voltak. Tóth Árpád akadályoztatás miatt nem tudott 

eljönni, selõadását Kárpát Csaba ismertette, kiegészítvesaját 

tapasztalataival és igen érdekes eredeti fotók bemutatásával. 

Aszakmainap tulajdonképpen folytatásavolt a2007-es csolnoki 

Szent Borbála-napi „100 éves amagyar aknamélyítés” 

kiállításnak. Az elõadás részletesen ismertette a magyar 



aknamélyítõ vállalkozások, vállalatok történetét aFrölich és 

Klüpfelcégetképviselõ HanabeckFrigyes Petrozsényben1907benkezdetttevékenységétõlaBAVfelszámolásáig.Bemutattaacégekáltalvégzettmunkákat. 

(Az igen gazdag elõadásból nem kívánunk itt adatokat 

ismertetni, mivel azok megtalálhatók Tóth Árpádnak aBKL 

Bányászat 2007/5. számában megjelent „100 éve alakult ki a 

magyarszakosítottaknamélyítés”c.cikkében.) 

Azelõadóígyfejeztebeazelõadást:„Mindenokommegvan,hogy 

elfogultlegyek avállalattal szemben. Meggyõzõdésem, 

hogy eredményes szanálást lehetett volna végrehajtani, 

deeztaziparirányításnemakarta…Reményeimszerintbízni 

lehet abban, hogy talán eljön az idõ, amikor újra anemzet 

hasznáralehetabányászatotfolytatni.” 

Akérdésekreadottválaszokatsegítette,hogyavoltvállalati 

központból jelen volt SebõIstván ny.gazdaságivezérigazgató-helyettesés 

Medve János ny.gépészetiosztályvezetõ. 


Látogatás az épülõ 4-es metrónál 

Budapestiszervezetünk tagjai2008.május6-án látogatást 

tetteka4-esmetróépülõMóriczZsigmondkörtériállomásán. 

A csoportot Bohus Tamás, a STRABAG Zrt. és Molnár 

György, az EUROMETRO Projektvezetési Tanácsadó Kft. 

munkatársaifogadták ésmutattákbeazépülõállomást. 

Alátogatás idején akelenföldi pályaudvartól (Etele tér) 

induló pajzsok közül ajobboldali éppen aMóricz Zsigmond 

körtéri állomáson tartózkodott, ahol aszükségessé váló karbantartástvégezték.AmásikpajzsaközeliBocskaiútimegállóhozérkezett. 

Avendéglátók alapos,szakmailag korrektismertetéstadtakamegállóépítésérõl,apajzsokmûködésérõl,üzemközbeni 

kiszolgálásukról, azirányításukról. Atájékoztatás kiterjedt 

azalagutakDunaalattiszakaszánakvárhatómérnökgeológiai 

adottságairais. 

Helyiszervezetünktagjaiatartalmasprogramért,akérdésekreadottválaszokértköszönetüketfejezikki. 

Tasnádi Tamás 

AMiskolci Egyetem doktoranduszának elõadása 

Gyöngyösön 

2008.május20-ánazOMBKEMátraaljaiSzervezetLignit 

Baráti Körének szervezésében Gyöngyösön aHonvéd Kaszinóban 

Kupi László tanársegéd, doktorandusz Rudabányának 

van jövõjecímmeltartottnagyérdeklõdéstkiváltó elõadást. 

Elöljárójábanismertettearudabányaiércbányarövidtörténetét.Elmondta,hogyaréz-,bronzkorbanazónt,antimont 

isbányászták,virágkorátazezüstbányászatjelentette1500-ig. 

1692után máravasércekkibányászásatetteismerttéRudabányát. 

Avasércbányászat 1986-ig tartott. 1962-ben még 

ércdúsító mûvet is építettek abánya mellé. Sajnos az ismert 

„visszafejlesztések” az ércbányát is elérték, és 1985-ben döntésszületettabezárásáról. 

1990-ben aTVX kanadai cég revízió alá vette aterületet 

éskutatásokatkezdeményezett.Anyersanyagokvilágpiaciára 

az egész világon emelkedett, ezért újabb és újabb lelõhelyek 

felkutatásátszorgalmaztákésszorgalmazzák. 

Alegújabb paragenetikai telepvizsgálatok, azizotóp geokémiaielemzésekaztsugallják,hogyRudabányánólom,cink, 

ezüst, vas stb. ércek 2000 mmélységben mûrevaló minõségben 

és mennyiségben vannak jelen. Abányászat megkezdéséig 

még sok atennivaló, ki kell dolgozni alegoptimálisabb 

környezetvédelmi megoldásokat, olyan befektetõket kell keresni,akik 

hosszútávongondolkodnakésbíznak abban,hogy 

abefektetetttõkemeghozzaavárteredményt. 

Tudományosan isértékelteadoktoranduszadevoni, permikorszaktólazújkoripliocénigterjedõidõszaknakércesedésifolyamataitazoxidációszónátólahidrotermáliskovásodási 

tevékenységig. 

Az elõadáshoz hozzászóltak, kérdéseket tettek fel a 

következõk: Lovász András, Morvai László, Oláh Sándor, 

SankovicsLászló,HorváthGusztáv,CsizmadiaLajos,dr.Szabó 

Imre. Afeltett kérdésekre az elõadó tömör szakszerûséggel 

válaszolt. 

Dr.Szabó Imre 

Üzemlátogatás aMátrai Erõmû Zrt. 

bükkábrányi bányaüzemében 

2008. június 3-án abudapesti helyi szervezetünk tagjai 

szakmainapkeretébenBükkábránybalátogattak.Acsoportot 

Konkoly Ádám okl. bányamérnök, bányamûvelési és bányamérési 

osztályvezetõ és Szomor László okl. bányamérnök 

technológusfogadta. 

Abányaüzemtanácstermében KonkolyÁdám színvonalas 

szakmaitartalommalösszeállítottrészletestájékoztatástadott 

azüzem földtani ésbányamûszaki adottságairól, azüzemmel 

szembenitermelésiésgazdaságosságielvárásokról. 

Ismertetésében többek között kitért olyan részletekre is, 

mintazigénybeveendõföldterületekkártalanításilehetõségei 

vagy aBudapest –Miskolc vasútvonal bányatelken kívüli új 

nyomvonalrahelyezése,amelynek céljaavasútpillérben lekötöttásványvagyonnak,mintveszteségnek 

azelkerülése. 

Részletesen foglalkozott aközelmúlt földtani, régészeti 

szenzációjával,amocsáritölgyésmocsáriciprusõsfákmegtalálásával, 

aleletanyag megmentése és bemutathatóságuk érdekében 

tettintézkedésekrõl. 

Az ismertetést követõen acsoport Szomor László vezetésévelbányalátogatásonvettrészt.Ennek 

során megismerkedhettünk 

akülfejtéses lignitkitermelés technológiájával, gépi 

berendezéseivel, arekultivációs területekkel, az elvégzett erdõtelepítésekkel, 

aszénpályaudvarral,ahol avisontai erõmûbeinduló 

irányvonatok vagonjaittöltik. 

Megtekintettük aszámítógépes diszpécser központot is, 

amely automatizáltságával lehetõséget teremt aközvetlen információszerzésreésgyorsreagálásra.AprogramaBükkábrányközpontjábanlévõbányászemlékházmeglátogatásávalfejezõdöttbe. 

Arésztvevõk abükkábrányi bányaüzem munkatársainak a 

színvonalasismertetésértésprogramértköszönetüketfejezikki. 

Tasnádi Tamás 



Rudabányai találkozás 

Atöbb évezredes bányászati tevékenység, különösen az 

érc- és szénbányászat kitörölhetetlen nyomokat hagyott Borsod-Abaúj-Zemplén 

megye történelmében. Ez arra kötelez, 

hogynagyfigyelmetszenteljünk etradicionális iparág múltjának, 

és õrizzük annak hagyományait az utókor számára is. A 

megye önkormányzata egy olyan állandó bányászattörténeti 

múzeum létrehozását tervezte, amely õrzi és bemutatja akülönféle 

bányászati tevékenységi formák történelmét. 2006. 

szeptember 1. volt az anap, amikor megnyitottuk az egykori 

rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum telephelyén 

BAZ MegyeBányászattörténetiMúzeumát. Arégi múzeumépületet 

átalakították, és az újonnan összegyûjtött tárgyakat, 

dokumentumokat és mûszaki eszközöketelhelyezve lehetõvé 

vált, hogy új állandó kiállítás örökítse meg abányászat történelmétésemlékeztessenazérc-ésaszénbányászatlegszebb 

hagyományaira. 

Az OMBKE borsodi helyi szervezetének vezetése baráti 

látogatásrahívtaNógrádmegyeszakembereitésanógrádihelyiszervezetvezetõségét.Alátogatásra2008.június10-énkerült 

sor, mikor is Józsa Sándor elnök vezetésével, eleget téve 

meghívásunknak,Rudabányántalálkoztunk. HadobásSándor, 

múzeumigazgató –egyben ahelyi szervezet elnöke –fogadta 

akis csapatot, és az elmúlt idõszak történéseirõl tartott egy 

mindenre kiterjedõ ismertetõt. Ma Rudabányán némi gipsztermelés 

folyik, más tevékenység sajnos megszûnt. Amúzeumbanjelenleg3kiállításvan,deezeketátalakítják,felújítják. 

Említést tett a„Bányászattörténeti Közlemények” kiadványról, 

melynek rendszeres megjelenése nagy sikert arat 

szakmaikörökben. 

Ezutánmegtekintettükazásványkiállítástis,majdbementünk 

a„bányába”felidézniamúltat. 

Akellemes körülmények között elfogyasztott ebéd után 

méghosszasanelbeszélgettünkazegyesületimunkajövõjérõl, 

lehetõségeinkrõl, majd azzal ajólesõ érzéssel mondtunk egymásnak 

Jó szerencsét, hogy az ilyen kellemes találkozásokat 

megfogjukismételni. 

Lóránt Miklós 

Hagyományos baráti találkozó Tatabányán 

Gyönyörû, napos, meleg idõ várta2008.június19-én délután 

az OMBKE tatabányai csoportjának tagjait asíkvölgyi 

Szabadidõ Központban. Acsoport, igazodva az elmúlt évek 

hagyományaihoz, azidén ismegrendezteanyáriszünetelõtti 

barátitalálkozót.Arendezvényre35fõjöttel,akiketautóbusz 

szállított aragyogóan felszerelt szabadidõs házba. Érkezés 

után atársaság azonnal elfoglaltahelyét ateraszon, ató mellett.AtalálkozóhangulatátemelteazOMBKEvárpalotaicsoportjának 

érkezése, hiszen sok közös ismerõs volt akét csoportban. 

Arendezvényen nem volt beszéd, beszámoló, de volt bányász 

nóták éneklése (a Rozmaringos Bányász Egylet közremûködésével)ésvoltgasztronómiaiélvezet.ABársonyLászlóelnökkedvesfeleségeáltalkészített–hidegentálalt–sülthúsok, 

amég meleg meggyes és almás sütemények osztatlan sikert 

arattak. Agasztronómiai élvezetet még fokozta ajó bor 

ésajégkockákkal„hûtött”söris.(Megjegyzema„hûtött”szót 

azértírtam idézõjelben,mertamelegben asörolyan gyorsan 

fogyott, hogy ahûtõszekrényben nem volt ideje alacsonyabb 

hõfokotfelvenni.) 

Annak ellenére, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság 

aktuálismérkõzésénekkezdésiidõpontjaközelgett,atársaság 

abeszélgetést alig-alig akarta befejezni. Ez is bizonyította az 

ilyenjellegû,vidámbarátitalálkozók szükségességét. 

Sóki Imre 

Társas összejövetel Gyöngyösön 

Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének 

szervezésében 2008. július 5-én (szombaton) Gyöngyösön az 

ECOPLÁN Kft. telephelyén gulyás-partival egybekötött társasösszejöveteltszerveztünk. 

Arésztvevõket Füleki Menyhért, az ECOPLÁN Kft. ügyvezetõ 

igazgatója köszöntötte. Amíg agulyás elkészült, Nagy 

László ny. osztályvezetõ bemutatta a történelmi városról, 

Gyöngyösrõl készült több kötetes fotóalbumot, amely ritkaságnakszámítésnagyelismerésselnyilatkozottmindenkialátottakról. 

A„volt központi bányamentõ-állomás” udvarán –zöldövezetben 

–Lovász András üv. igazgató barátunk készítette a 

nagyon ízletes és kiváló gulyást. Segítõi voltak: Sankovics 

László és KatonaZsigmond.LovászAndrás tagtársunknagyon 

finom „ágyas” pálinkával és gyöngyössolymosi különleges fehérborralismegkínáltaavendégeket. 

Ebéd után Füleki Menyhértné, aHozam 2000 Kft. igazgatójadobostortávalkedveskedettamegjelenteknek. 

Jóhangulatban,fehérasztalmellettkésõdélutánigtartott 

azösszejövetel. 


Salgótarjániak Észak- és Dél-Komáromban 

Lehet,hogynémelyeknekmégnemmegszokottehatárvárosokilyenelnevezése,amivelmiisabbanaprospektusbantalálkoztunk, 

mely alapján aSalgótarjáni Osztály július elejei 

több napos kirándulását szerveztük meg. Komárnoban egy 

középiskolai kollégiumban kedvezõ áron tudtunk szállást és 

félpanziós ellátást lekötni. Célunk volt aCsallóköz több magyaremlékhelyénekfelkereséseésaszámunkrais„elhíresült” 

bõsi erõmû legalább külsõ megtekintése. Az autóbuszos kiránduláson 

35-en vettünkrészt. 

Elsõ megállónk még hazai földön, az egykor nemesfémérc-bányászatárólhíres,lassankéntazenyészettéváló,elfeledett 

településen, Nagybörzsönyben volt. Itt sikerült aXIII. 

században épült Szent István-templomot, majd az ugyancsak 

német bányászok által épített Bányász-templomot megtekinteni.Azutóbbibejáratihomlokzatafelett1417-bõlvaló,kõbõl 

faragott bányászcímer látható. Atemplom orgonáját Diósi 

János kollégánk a Bányászhimnusz dallamaival szólaltatta 

meg,amitittközösenelénekeltünk.Ezutána„bányagazdaházában”bányászatikiállítást,majdegymûemlékkényilvánított 

vízimalmotláthattunk. 

Köszönhetõen a megváltozott európai viszonyoknak, 

könnyen jutottunk el utazásunk elsõ szlovák városába, Párkányba,aholazújjáépítettMáriaValériahídrólazesztergomibazilikaésvárrompanorámájavoltszámunkraalegszebblátnivaló. 

Néhányan máris „honvágytól gyötörten” átsétáltak 

Esztergomba, többen aszomjúság elleni védekezésül helyi 

„fontos”helyeken töltöttékelszabadprogramjuk idejét, majd 

továbbutaztunk Komárnoba. 

Komáromban kezdtük amunkahetet (azaz hétfõt) amagyar 

oldalon fekvõ Monostori Erõd megtekintésével. Egy kis 

szervezésihibafolytánhétfõn,azáltalánosmúzeumizárvatartás 

miatt nem lehetne bemenni, de elfogadták érvelésünket, 

hogyhamár200km-rõlodamentünk,beengedtek,mivelkarbantartásimunkák 

és takarításfolytahatalmas erõdrendszer 



több pontján. Külön „beépített” idegenvezetõnk is akadt, 

egyik társunk velünk utazó12évesunokájamártöbbszörjárt 

ottéssokmindenrõltudottmesélniazerõddelkapcsolatban. 

Délután az északi városban kaptunk abelvárosról, avárosról 

és várról tájékoztatót egy ottani idegenvezetõtõl. Az 

elõzõ években elkészült, de még részben építés alattálló Európa 

udvart tartottuk alegérdekesebbnek, amelyben európai 

országokstílusjegyeitmagánhordozóépületeketépítettekegy 

térköré,sezekben kisüzletek mûködnek. 

Harmadik napunkon kívülrõl néztük meg abõsi erõmûvet. 

Akitett táblákrólmegismerhettük alétesítmény történetét,fõbbadatait–bármagyarnyelvenhiábakerestük(valószínûleg 

nem véletlen!). Ezután Somorja, Dunaszerdahely, 

Galánta, Vágsellye,DeákiésGutakövetkeztek.Szintemindegyik 

településsel kapcsolatban emlékeztetnek az 1947-ben 

kitelepített nagyszámú magyar lakosságra. Kiemelkedõ látnivalót 

jelentett Deákiban az 1001-ben alapított bencés templom, 

amit aXIII. században, majd aXIX. században bõvítettek. 

AzÁrpád-kori templomrésztetõterében azegykoriszerzetesek 

szálláshelyét is sikerült megtekintenünk. Ebben a 

templombantaláltákmegabencésekkódexébenaHalottibeszédet, 

amit eredeti ó-magyar nyelven, hanghordozóról meghallgathattunk. 

Az1947-eskitelepítettekemlékmûve 

Ahazautazás során szinte egész úton esett az esõ, ami 

nem sok látnivaló megnézését engedte meg. Voltunk ugyan 

Érsekújváronis,decsakabuszbólnéztükmegafõteret,scsak 

Nyitránengedettazidõegykiskirándulástvállalkozóbbtársainknak, 

hogy felmenjenek avárbasatemplomba,mely utóbbi 

belsejében is ásatások vannak folyamatban. Egy étterembenvigasztalódhattunk,hogysikeresprogramunkatbefejezve 

elfogyasszuk utolsó szlovákiai ebédünket és megigyuk sörünket. 

Így még adélutáni órákban hazaértünk. Búcsúzhattunk, 

egymásnak jó nyaralást ésjövõreis hasonló jó kirándulástkívántunkegymásnak. 

Józsa Sándor –Liptay Péter 

AXLVII. Bányamérõ Továbbképzõ és Tapasztalatcsere 

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 

Bányamérõ Szakcsoportja 2008. június 4-6. között tartotta 

megaXLVII.BányamérõTovábbképzõésTapasztalatcserecímû 

rendezvényét. Aszakcsoport az évenként tartott találkozót 

aMagyar Bányamérõ Alapítvánnyal (MBA) együtt rendezte 

Esztergom-Kertvárosban a Hotel OKTÁV-ban, 110 

résztvevõvel. Atapasztalatcserét aMagyar Mérnöki Kamara 

továbbképzésirendszerében akkreditáltattuk. 

Június4-én délután, szabadon választottprogramként,az 

esztergomi bazilikát néztük meg, benne az altemplomot és a 

kincstárat is, szakavatott idegenvezetõvel. Este közös vacsorán 

beszélgettek akonferenciáraérkezettrésztvevõk. 

Június 5-én aBányászhimnusz éneklésével kezdõdött a 

konferencia. Dr.BarátosiKálmán, aSzakcsoportelnökeüdvözölteamegjelenteket,külön 

köszöntve Pikli Károlyt, azMBA 

elnökét, Németh Lászlót, a Magyar Mérnöki Kamara 

Szilárdásvány-bányászati Tagozat elnökét, Savanyú Katalint, 

az MBFH képviselõjét, dr.Füst Antalt, az MTAdoktorát, 

PatakiLászlót, aMOLNyrt.képviselõjétés dr.EsztóPétert, az 

1. számú tiszteletbeli hites bányamérõt. Meghirdette a„Legjobb 

elõadás” címért induló versenyt, és kitette acímmel 

együttjáró,becsomagolt,csakazeredményhirdetésnélmegismerhetõajándékot. 

A két napon át tartó szakmai üléseken a következõ 

elõadások hangzottakel: 

Dr.Füst Antal: Felszínsüllyedés és aveszélytelen mélység a 

szénhidrogén-bányászatban 

Dr. Havasi István – Szabó László (Miskolci Egyetem): 

Szemelvények aGeodéziai és Bányamérési Tanszék mûszergyûjteményébõl 

Nagy Géza (Geotrade Hungary Kft.): TRIMBLE S8 –egy 

mûszerabányamérõknek 

Dr.BusicsGyörgy (NyME):AhálózatosGNSS technológiaúj 

elemei 

HogyorZoltán (MecsekércZrt.):Geodéziaiirányító-ellenõrzõ 

tevékenység abátaapáti felszín alatti térkiképzési munkák 

során 

Wéber József (Wéber 2000 Kft.): Bányamérés, jogi környezet, 

gazdaságikihívások 

Tarsoly Péter (NyME): Abarlangtérképezés története akorai 

középkortólnapjainkig 

Szabó Richárd (Geolevel Kft.): Az EU-beli és ahazai adatpolitika 

VargaZoltán (SokkiaKft.):Igényesen,kreatívan,precízen 

BarthaCsaba (Navicom-PluszBt.):Megoldások aTOPCONtólésaNavicom-tól 

Horváth Zsolt (Geopro Kft.): Leica eszközök és technológiák 

amozgásvizsgálatban 

Dr. Barátosi Kálmán (MBFH): A bányatérképekrõl és a 

bányamérõkrõlszólójogszabályok módosítása 

BálintBéla (OlajtervZrt.):AzAutodeskCivil3DésaGoogle 

Earth programközöttiadatcserelehetõségei 

VáciLászló (FöldgázszállítóZrt.):Azelhelyezésiszolgalmijog 

alapításasorán felmerülõproblémák ésgondolatok 

WéberJózsef (Wéber2000Kft.):Néhánygondolatabányatérképekésazingatlan-nyilvántartásitérképekkapcsolatáról 

Szabó Richárd (Geolevel Kft.): Atérinformatikai alapokon 

történõ gondolkodás további terjesztése (Szervezési és 

VezetésiTudományosTársaság bemutatása) 

Az elõadások akonferencia kiadványában szerepelnek. 

Az elõadói szekciókon dr.Barátosi Kálmán, dr.Havasi István, 

ParraghFerenc, Pikli Károly,Tóthné M.Zsuzsa és Wéber József 

elnökölt. Az elõadások várhatóan olvashatók lesznek az 

OMBKEhonlapján. 

Akonferencián mint kiállító vettrészt aGeotradeKft., a 

GeoproKft.,aGeoportKft.,aSokkiaKft.ésaNavicom-Plusz 

Bt. 

Ebéd elõtt dr.Barátosi Kálmán tartotta meg ahagyományos 

plenáris ülést, melyen megemlékezett aSzakcsoport és 

az OMBKE elhunytjairól, és beszámolt aSzakcsoportnak a 

legutóbbi Tapasztalatcsere óta végzett tevékenységérõl. Kihangsúlyozta, 

hogy az OMBKE Bányamérõ Szakcsoport 

mindaBányászati,mindaKõolaj-,Földgáz-ésVízbányászati 

Szakosztály bányamérõit tömöríti. Szerencsésnek tartotta, 



hogy aTapasztalatcserék szervezésében abánya-, illetve más 

szakmaivállalkozások résztvesznek,éskértearésztvevõk további,ezirányú 

közremûködését. 

Abeszámolási idõszakból kiemelte az ISM XIII. Kongresszusát(2007.szeptember24-28.),melyrõlbeszámolójelent 

meg aBKL-ben, aPusztazámor Regionális Hulladéklerakó 

megtekintését,aX.BányamérõFórumot.SzóltaKOMPASZról 

–aBányamérõ Szakcsoport belsõ információs füzetérõl, 

mely azanyagiak miatt az utóbbi években több évi összevont 

számkéntjelenikmeg. 

A szakcsoport 1997 óta adományozza a „Tiszteletbeli 

Hites Bányamérõ” címet. Ebben az évben dr.Detrekõi Ákos 

akadémikus, dr. Bõhm József dékán és Tóthné Medvei 

Zsuzsanna hites bányamérõ elfogadását javasolta az intézõ 

bizottság nevében. 

Beszámolt az 1991-ben alapított Magyar Bányamérõ 

Alapítványmûködésérõl. 

Azestihangulatosbarátivacsoraelõtt dr.BarátosiKálmán 

elnökés WéberJózsef alelnökátadtáka„Tiszteletbelihitesbányamérõ” 

címeket. Mindhárom kitüntetett nagy tapsot kapott.Abarátivacsorautánhangulatosszakestélykövetkezett. 

Június 6-án folytatódtak az elõadások. Azárszóban dr. 

Barátosi Kálmán röviden értékelte akonferenciát, megköszöntearészvételt,kihirdette,hogy 

a„Legjobb elõadás”címre 

leadott szavazatok alapján agyõztes Hogyor Zoltán, MecsekércZrt.AzárszóvégénaCentrálGeoKft.képviselõjebejelentette,hogyaszakcsoporttalegyüttakft.vállaljaajövõévi 

konferencia rendezését, egyúttal meghívta ajelenlévõket a 

még meg nem határozott helyen és idõben tartandó rendezvényre. 

Dr.Barátosi Kálmán 

Szakmai kirándulás Egerbe 

Az éves programnak megfelelõen, 2008. április 16-án az 

OMBKETatabányaiHelyiSzervezeténeklelkes,összeszokott 

csapatagyülekezettaSportHotelparkolójában,hogyelinduljon 

azegriszakmaikirándulásra. 

Indulásutánazautóbuszonegyrejobblettahangulat,köszönhetõen 

elnökünknek, Bársony Lászlónak és feleségének, 

akik hasznos tombolanyereményekkel – korsók, poharak, 

stampedlik –örvendeztették meg atagságot. Ajó hangulatot 

fokozta, hogy atársaság „õstermelõi” felvonultatták pálinkaésborcsodáikat.Mindezek 

közepette akilométerek észrevétlenül 

fogytak, és megérkeztünk Egerbe, majd Felnémetre, az 

OmyaKft.nagyon szépkörnyezetbenlévõkõbányájához. 

Az irodaházban ismertették acég történetét, atechnológiát,atermékeketésazértékesítést.Acégegysvájciközpontú 

konszernhez tartozik, mészkõbányászattal, mészkõõrlemény 

elõállításával és értékesítéssel foglalkozik. Éves termelésük 

1millió tonna, az õrlõmû kapacitása 720 000 tonna/év. 

Legnagyobb fogyasztójuk aMátrai Erõmû, melynek füstgáz 

kéntelenítõjéheznapi1400tmészkõõrleménytszállítanak.Az 

új õrlõmû igen korszerû technológiával és berendezésekkel 

üzemel, mûszakonként 6fõ személyzettel. Eredetileg nagy 

mennyiségûgázthasználtakfelazalapanyagszárítására,deaz 

üzemvezetésnek kísérletekkel sikerült agázfogyasztást 90%kalcsökkenteni,ígyjelentõsenjavítaniagazdaságosságon. 

Az üzemlátogatás mindnyájunkat meggyõzött arról, hogy 

akorszerûtechnológia,acélszerûgépiberendezésekésaszámítógépes 

irányítási rendszer nagyságrendekkel tudja csökkentenialétszámot,éstudjanövelniazüzembiztonságotésaz 

eredményt. 

Azüzemlátogatásutángasztronómiaiélvezetekkövetkeztek,egyhangulatosétteremben.EbédutánfolytattukutunkatSzomolyára,aholNagyLajos,azOmyaKft.ügyvezetõigazgatója,azOMBKBányászatiSzakosztályánakelnökeésfelesége 

fogadotthatalmaspincészetükben. 

FelejthetetlenélménytadottNagyLajosköszöntéseéstájékoztatója 

borászati tevékenységükrõl, melybõl kiérzõdött, 

mennyirefontosnaktartjaaszakmaszeretetét–abányászatét 

ésaborászatétis–,azemberikapcsolatokat,abarátságotésa 

hazaszeretetet. Ahideg pincében nem csak jó borai, hanem 

nemesgondolataiismelengették szívünket. 

Ajó hangulatú találkozó Bársony László elnök köszönõ 

szavaivalésaBányászhimnuszeléneklésévelértvéget. 

Pap István 

ABKL Bányászat 2007. évi nívódíja 

ABKLBányászatSzerkesztõbizottságaévenkénthagyományosannívódíjatítélodaaBizottságáltallegjobbnaktartottcikknekvagycikkeknek. 

ASzerkesztõbizottságtagjainakszavazataalapjána2007-benmegjelentcikkekközülNívódíjatnyert: 

Dr.VojuczkiPéter: Atermészetierõforrásokjelentõsége 

c.cikke(megjelenta2007/5.számban) 

A díj átadására ünnepélyes keretek között, 

HuszárLászló,aBányászatiSzakosztálytitkáraközremûködésével 

az október 10-ei szerkesztõbizottsági 

ülésen került sor.Az ülésen PodányiTibor felelõs 

szerkesztõértékeltealap2007.évi,140.évfolyamát. 

Statisztikailag elemezte amegjelent tudósításokat, 

híreket is. Alegtöbb tudósítást ez évben is dr.Horn 

János és Bogdán Kálmán küldte be, de örömmel állapította meg, hogy 

mind ahírt beküldõk, mind az általuk képviselt területek száma növekedett. 

Nívódíjas cikkírónknak, szorgalmas tudósítóinknak –és rajtuk keresztül 

valamennyicikkírónknak,tudósítónknak–ezúton isgratulálunk,köszönjükértékesmunkájukat! 

BKL BányászatSzerkesztõbizottság 



Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon! 

JenetMihály okl.bányamérnökaugusztus10-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

HorváthJózsef okl.bányamérnökaugusztus11-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

PappJános okl.bányamérnökaugusztus23-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

SzabóLászló okl.bányagépészmérnökaugusztus 23-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

SiposErvin bányagazdaságiüzemmérnökaugusztus24-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

BányaiPál tanár,népmûvelõaugusztus25-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

MartinRoland bányaiparitechnikusaugusztus27-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

SzonntagJózsef okl.bányamûvelõmérnökaugusztus28-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

BodnárLászló okl.bányamérnökaugusztus30-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

BábicsGábor tanáraugusztus 30-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

BorlaiKároly okl.bányamérnökszeptember7-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

Trethon Ferencdr. okl.közgazdászszeptember 9-éntöltöttebe85-ikéletévét. 

GyõrfiLajos okl.bányamérnökszeptember10-éntöltöttebe85-ikéletévét. 

GazdagGyörgy okl.bányamérnökszeptember12-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

HontváriJános szerkezetgépész-technikus szeptember17-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

NémethFerenc okl.bányagépészmérnökszeptember18-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

LaudayMiklós okl.bányamérnökszeptember19-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

Eisner Béladr. okl.bányamérnök,okl.villamosmérnökszeptember24-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

Kis-TamásLászló okl.bányamérnökszeptember25-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

RáczMátyás okl.gépészmérnökszeptember29-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

KovácsBéla okl.bányamérnökoktóber2-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

PapFerenc okl.bányagépészmérnökoktóber4-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

TõsérBalázs okl.bányamérnökoktóber12-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

HornyákLajos okl.bányamérnökoktóber19-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

KrullerJános okl.bányamérnökoktóber22-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

BarabásMihály okl.bányamérnökoktóber26-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

PruzsinszkiMiklós okl.bányamérnökoktóber26-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

BocsiOttódr. okl.bányamérnökoktóber29-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

MéraiKároly okl.bányamérnökoktóber29-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

RichterJános gépésztechnikusoktóber31-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

EzútongratulálunktiszteltTagtársainknak,kívánunkmég 

sokboldogszületésnapot,jóegészségetésjószerencsét! 

JenetMihály HorváthJózsef PappJános 

SzabóLászló SiposErvin 



BányaiPál 

BorlaiKároly 

MartinRoland SzonntagJózsef 

Trethon Ferencdr. 

BodnárLászló 

BábicsGábor 

GyõrfiLajos GazdagGyörgy HontváriJános 

NémethFerenc LaudayMiklós Eisner Béladr. Kis-TamásLászló RáczMátyás 

KovácsBéla PapFerenc TõsérBalázs HornyákLajos KrullerJános 

BarabásMihály PruzsinszkiMiklós BocsiOttó 

MéraiKároly RichterJános 



Köszöntjük a2008-ban vas-, gyémánt- és aranyoklevéllel 

kitüntetett kollegáinkat* 

AMiskolci Egyetem szenátusa ebben az évben is vas-, 

gyémánt- és aranyokleveleket adományozott. A Mûszaki 

Földtudományi Karon 2008. augusztus 30-án ünnepélyes keretek 

közöttazalábbiakvették áttiszteletdiplomájukat: 

Vasoklevelet: 

Dr.Kun Béla gyémántokleveles bányamérnök 

Gyémántoklevelet: 

Hollanday József aranyokleveles bányamérnök 

Aranyoklevelet: 

BárdosBartókMiklós okl.geológusmérnök 

BiacsiImre okl.bányamûvelõmérnök 

Dr.BodonyiJózsef okl.bányamûvelõmérnök 

CsákváriAntal okl.bányamûvelõmérnök 

CsizmadiaLajos okl.bányamûvelõmérnök 

DomonkosKálmán okl.bányamûvelõmérnök 

FáklyaKároly okl.bányamûvelõmérnök 

FórisekIstván okl.bányamûvelõmérnök 

GazdagGyörgy okl.bányamûvelõmérnök 

Dr.techn.Gózon József okl.bányagépészmérnök 

HafnerHenrik okl.bányamûvelõmérnök 

HorváthJózsef okl.bányamûvelõmérnök 

Vasoklevelet kapott: 

Dr.Kun Béla gyémántokleveles bányamérnök 

1919. július 2-án született Kolozson. 

Elemi iskoláit Kolozson, gimnáziumi 

tanulmányait a Kolozsvári 

Unitárius Gimnáziumban végezte. 

Egyetemi tanulmányait Temesváron 

kezdteabánya-éskohómérnökiszakon, 

majd abécsi döntés után aMagyarKirályiJózsefNádorMûszakiés 

Gazdaságtudományi Egyetemen fejeztebeSopronban. 

Gyakornokként afelsõbányai és 

nagybányai ércbányák, 1942 októberétõl 1944 októberéig a 

Magyar Királyi Felsõdernai Ásványolaj és Lignitbánya mérnökségén 

dolgozott.Késõbbannak vezetõjelett,aholásványi 

nyersanyag készletszámításokat végzett és iparvasutat tervezett.Aháborúseseményekmiattakomlóiszénbányákhozvezényelték,ahonnanminterdélyimenekültethívtákbekatonának.Hazatérteésigazolásaután1946.április1-jétõl1947októberéig 

arecskiércbányaüzemvezetõ helyetteselett.Recskrõl 

újból Komlórakerült,aholafeltárási munkákatirányította 

és avízöblítéses fúrást igyekezett meghonosítani. Rövid 

ideig a Nagymányoki Szénbányák fõmérnöke, majd ismét 

Komlón aberuházásimunkák megbízottja. 

Komlóról 1951 márciusában áthelyezték a Bánya- és 

Energiaügyi Minisztérium Vegyesbányászati Fõosztályára, 

HorváthSarolta okl.geofizikusmérnök 

JankóGábor okl.geológusmérnök 

JurasitsJózsef okl.bányamûvelõmérnök 

KorondiJános okl.bányamûvelõmérnök 

Kovács Endre okl.geológusmérnök 

Kovács János okl.bányamûvelõmérnök 

Dr.KrániczZoltán okl.bányamûvelõmérnök 

Lajer László okl.olajmérnök 

MakraiLászló okl.geológusmérnök 

Dr.Marczis József okl.bányamûvelõmérnök 

Markovics Máté okl.bányamûvelõmérnök 

MartonKároly okl.bányamûvelõmérnök 

MayerLászlóNándor okl.bányamûvelõmérnök 

Mester György okl.bányamûvelõmérnök 

NémethEde Sándor okl.olajmérnök 

NémethFerenc okl.bányagépészmérnök 

RózsaváriFerenc okl.bányamûvelõmérnök 

SátoryKároly okl.bányagépészmérnök 

Dr.SomfaiAttila okl.geológusmérnök 

Dr.SzabóImre okl.bányamûvelõmérnök 

SzakályMiklós okl.bányamûvelõmérnök 

Dr.SzepesiJózsef okl.olajmérnök 

ThierLõrinc okl.bányamûvelõmérnök 

ZsidayIrén(CsákváriAntalné) okl.bányamérnök 

Ehelyrõl is tisztelettel gratulálunk valamennyi kitüntetettnek. 

Közülük aBányászati Szakosztály tagjainak rövid 

életútjátakövetkezõkben ismertetjük. 

ahonnan 1952. április 1-jével kinevezték az akkor alakult 

Gyöngyösi Ércbánya fõmérnökének. Feladata volt abánya 

feltárása,akutatásokirányításaésazércelõkészítõüzemalapberuházásának 

és bõvítéseinek irányítása,abányafejtésmódjainakkifejlesztése,azércelõkészítésitechnológiaállandófejlesztése. 

Az 1963. évi átszervezéssel irányítása alá került a 

recskibányaésércelõkészítõ,afelnémetimészkõbányaésfeldolgozó(törõ,osztályozó,õrlõ), 

azistenmezejeibentonitésa 

nemtitûzállóagyagbánya.Feladatköreígykiterjedtvalamenynyi,aMátrahegységben 

folyó érckutatásra. 

AGeomincoRt.megalakulásaután,1973.március1-jétõl 

elvállalta aciprusi rézérckülfejtés és ércelõkészítõ beruházásának 

irányításátésazok üzembehelyezését.ACiprusészaki 

részénbekövetkezetteseményekmiatt1976végénhazatértés 

1979-igaGeomincoRt.mûszaki-gazdaságitanácsadója,1979- 

1982-igaKözpontiBányászatiFejlesztésiIntézetbenaRecski 

Rézkombinát tervezési fõmérnöke volt. 1982-ben ismét 

visszakerültamátraiércbányászathoz,mintmûszaki-gazdaságitanácsadó,1983-1984-benaRézércMûfõmérnöke.Szakértõi 

tevékenységétazOÉÁRézércMûvei 1985. december31gyeltörténtnyugdíjbavonulásautánisigénybevette.1991-tõlelvállaltaarecskiércvagyonhasznosításánakelõsegítésérelétrehozott 

Hungarocopper Ércbányászati Fejlesztõ Rt.-ben a 

fejlesztésiigazgatóimegbízatást. 

1964-ben megszerezteabányaiparigazdaságimérnökoklevelet, 

majd 1968-ban amûszaki doktorátust. 1961-72-ben 

tagja volt az MTABányászati Tudományos Bizottság BányászatiSzakbizottságának.1984ótatagjaazMTAMiskolciAka- 

*ÖsszeállításunkaMiskolciEgyetemMûszakiFöldtudományiKaráltalkiadott„Bányamûvelõ-,bányagépész-,földmérõ-geofizikus-,geológusésolajmérnökök 

rövid szakmaiéletrajza”c.kiadványalapjánkészült.Engedélyüket éssegítségüket ezútonisköszönjük! Szerkesztõség 



démiai Bizottság Bányászattörténeti Szakbizottságának. 

KülönmegbízatáskéntvettrésztaKGSTszínesfém-kohászati 

ércelõkészítési, a magyar-mongol mûszaki-tudományos 

együttmûködésimunkabizottságaiban. 

16publikációjaközül14aBKLBányászatban jelentmeg. 

Egy mérnöktovábbképzõ-intézeti könyv önálló, további három 

könyv társszerzõje. Fõszerkesztõje-társszerzõje az 

OMBKE kiadásában megjelent „25 éves az Országos Érc-és 

Ásványbányák”-nak. 

Munkásságát 1953-ban aNépköztársasági Érdemérem I. 

fokozatával, 1955-ben aSzocialista Munkáért I. fokozatával és 

a BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüst,aranyésgyémánt 

fokozatávalismertékel.AzOMBKEtiszteletitagja(2000). 

Az egyesületbe elõször 1943-ban lépett be, de csak 1955 

óta „folyamatos tagja”. 1966-ban tagja volt az OMBKE választmányának. 

Képviselte az érc- és ásványbányászatot a 

MTESZHevesMegyeiElnökségében 1970-73között. 

Aranyoklevelet kapott 

Bárdos Bartók Miklós okl. geológusmérnök 

1933. április 7-én született Lénárddarócon. 

Hatan voltak testvérek. 

Édesapja vájár, édesanyja háztartásbeli.AzózdiJózsefAttilaGimnáziumban 

érettségizett, majd Miskolcon, 

aBányamérnöki Kar geológusmérnöki 

szakán folytatta tanulmányait. 

Diplomáját 1958 tavaszán 

szerezte meg Sopronban. Az egyetem 

elvégzése után aFejér megyei 

Bauxitbányák gánti üzemébe került 

gyakorló mérnöki beosztásban. 1959. év elején avállalatközpontjábahelyezték(Kincsesbánya)fõgeológusi,majdföldtani 

osztályvezetõibeosztásba.Innen mentnyugdíjba1990-ben.A 

munkája zömét aföld alatti bányabeli és külszíni bauxitkutatás, 

abauxittermelés minõségi irányítása, abauxit készletgazdálkodás, 

abauxittelepek víztelenítése(aktív vízvédelem), 

azivóvízminõségvédelme(többmint100.000fõivóvizétszolgáltattaavállalat)jelentette.AMiskolciEgyetemmelközösen 

végezteabauxittelepek (fedõ,fekü, meddõrétegsorok) geofizikaimeghatározását. 

TöbbalkalommalrészesültaBányászatKiválóDolgozója, 

aNehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetésekben, megkapta a 

Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát, aFöldtani KutatásKiválóDolgozójaésaKiválóFeltalálóbronzfokozatakitüntetéseket. 

Több cikke jelent meg aBányászati Lapokban. 

Két közös szabadalomnak tulajdonosa. A Fejér megyei 

MTESZFöldtaniSzakosztályvezetõjevoltarendszerváltásig. 

Dr.Bodonyi József okl. bányamûvelõ mérnök 

Jászapátin értelmiségi családban 

született1928. július16-án.1946-ban 

tett gimnáziumi érettségi vizsgát a 

jászapáti gr. Széchenyi István Gimnáziumban. 

Az egyetemi tanulmányait 

a József Nádor Mûszaki és 

Gazdaságtudományi Egyetem mérnökiésépítészmérnökikaránakmérnökiosztályánkezdtemeg.1949-ben 

tanulmányaitmeg kellettszakítani,a 

mélyépítõiparban helyezkedett el, 

csatornaépítéseknél, alagútépítésnél és felújításnál dolgozott, 

majd az inotai karsztvíz-feltáró akna és vízellátó rendszer lét- 

rehozásátirányította.Abudapestimetróépítésébenkeszonos 

mûszakvezetõként 1951-54 között vett részt. Amunkájáért a 

Földalatti-vasútEmlékérem ezüstfokozataelismeréstkapta. 

1954-ben aBányászatiTervezõIntézetben tervezõkéntalkalmazták, 

egyetemi tanulmányait akorábbiak beszámításávalfolytathatta,és1958-banSopronbanbányamûvelõmérnöki 

oklevelet kapott. 1956-tól aPécsi Uránércbánya Vállalat 

Tervezõ Irodájában abányászati tervezõ-csoport vezetésével 

bízták meg,melyetazirodamegszûnéséiglátottel. 

Tudományosmunkatársbeosztásban aBányászatiKutató 

Intézet bányamûvelési osztályára 1961. január6-án lépett be, 

ahol dr.Martos Ferenc közvetlen munkatársaként kõzetmozgás-kutatássalésazezzelösszefüggõmodell-kísérletekkelfoglalkozott.Anyelvismeretéreistekintettel,megbíztákaBányászati 

Szabványosítási Központ megszervezésével, amiért a 

SzabványügyiHivatalelnökeelismerésben részesítette. 

1963-ban megpályázta és elnyerte az angliai Sheffieldi 

Egyetemen aBányamérnök Továbbképzõ Intézet igazgatója 

melletti asszisztens beosztást. Akötelezõ asszisztensi feladatok 

mellett önálló kutatást is folytatott. Egy év után ismét a 

BKI-ben folytatta abányászati mûveletekkel összefüggõ kõzetmozgások 

meghatározására vonatkozó kutatásait. 1967ben 

tudományos fõmunkatárs lett, 1968-ban megbízták abányamûvelésiosztályvezetésével,és1969-bentudományososztályvezetõi 

kinevezést kapott. Amecseki szén- és uránbányászat 

megbízásából munkatársaival végzett munkáikat elismerõen 

értékelték. 

ABányászatiKutatóIntézetigazgatója1970.január1-jén 

tudományos osztályvezetõként akõzetmechanikai osztályra 

helyezte át, ahol munkatársaival intenzív kutatás-fejlesztést 

hajtott végre, különösen alaboratóriumi és in situ vizsgálati 

eszköz, mérési módszer és technikafejlesztés terén. Aszén-, 

érc-ésásványbányászatonkívülabudapestimetróépítés,akõbányászat, 

aszénhidrogén-bányászat, továbbá az acél-és alumínium-feldolgozóiparmegbízásaialapján 

végeztek fejlesztõ, 

vizsgáló és minõsítõ tevékenységeket. Amunkák eredményességét 

mintegy 20 találmány, hazai és külföldön isbejegyzett 

szolgálati szabadalom bizonyítja. Afeltalálói tevékenységéért1982-ben 

aKiválóFeltaláló kitüntetésarany fokozatát 

kapta. 

ANehézipariMûszakiEgyetemBányamérnökiKaránbenyújtottértekezésealapján 

1976. november5-én avatták mûszakidoktorrá.Aföldalattiüregekstabilitásavizsgálatáraegyszerûenalkalmazhatóiterációseljárástdolgozottki(1975-76). 

Részt vett abudapesti metróépítés következményeként az 

észak-déli vonalon bekövetkezett külszíni felszínmozgások 

okainakfeltárásában.Újeljárástésszerkezetetdolgoztakkia 

talajfelszínalattivéglegescélúnagyméretûterekkialakítására, 

melyet külföldön is szabadalmaztattak. Lerakta az „empírovariatív 

alagútépítési módszer” (EVAM) elméleti és gyakorlatialapjait.1980-banabányászattervezõéskutatóintézeteinekösszevonásakorkértefelmentésétatudományososztályvezetõibeosztásából. 

Az 1987-es nyugdíjazásáig mûszaki és gazdasági 

tanácsadókéntfoglalkoztatták. 

Oktatói tevékenységét az angliai Sheffieldi Egyetemen 

kezdte,majd1970-tõlahazaiszakmérnök-képzésésmérnöktovábbképzés 

keretei között tartott elõadásokat. Az 

UNESCO nyári egyetemén (Budapest, 1975) aföldalatti terek 

létesítésének mérnökgeológiája tárgyat oktatta. RendszeresenvettrésztkülföldiekposztgraduálisképzésébenaBudapestiMûszakiEgyetemÉpítõmérnökiKarán 

(1980–1990). 

1959-ben iparjogvédelmi szakvizsgát, 1993-ban felsõfokú 

értékbecslõ vizsgát tett. Ahivatásos szakértõk nyilvántartó 

jegyzékébe,mint„bányászati-mélyépítési”szakértõt1958-ban 

jegyeztékbe.ANIMésIKMabányamûvelés,tájrendezés,bá- 



nyakár, geotechnika, minõség-ellenõrzés és szervezés szakterületeken 

tartotta nyilván szakértõként (1972-2000). Az 

ENSZ szakértõk névjegyzékében 1968-ban regisztrálták, és 

nyilvántartottmérnök-szakértõkénttöbbkülföldicégnek dolgozott.AMérnökiKamaraáltalbejegyzettgeotechnikaiszakértõ. 

A Nemzetközi Kõzetmechanikai Irodának 1968-tól az 

1993-as megszûnéséig volt atagja, és 1977-tõl vett részt a 

Nemzetközi Kõzetmechanikai Társaság magyar tagozata 

munkájában. Jelenleg is tagja az OMBKE-nek (1958-), a 

Magyar Útügyi Társaságnak (1993-), a Magyar Újságírók 

Közösségének (2000-) és a Magyar Mérnöki Kamarának 

(1996-). 

Szakírói tevékenységét atöbb mint 120 publikált írásmû 

fémjelzi. 

Csizmadia Lajos okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. november 29-én született 

Debrecenben. 1953-ban érettségizett 

aDebreceni Református Fõgimnáziumban. 

Egyetemre Miskolcon és 

Sopronban járt, 1958-ban szerezte 

megabányamûvelõmérnökioklevelet.1958.július1-jénaRecskiÉrcbányaVállalathozkerült.Agyakornoki 

évben végig fizikai munkásként dolgozott 

aföld alatti bányában és az 

ércelõkészítõ üzemben. Agyakorlati 

év után 1960 végéig aknász-fõaknász volt. 1961-ben áthelyeztékaGyöngyösorosziÉrcbányaVállalathozaberuházásiosztályra. 

1964. május 1-jéig amátraszentimrei akna építésének 

ésazércdúsítórekonstrukciójának mûszakiellenõrevolt. 

A 100%-os kapacitásnövelés befejezése után, az 

ércelõkészítési üzemben üzemmérnöki beosztásban dolgozott. 

1965. január 1-jével kinevezték azércdúsító üzemvezetõ 

helyettesének, üzemi fõmérnöknek. Egészen 1975-ig töltötte 

beeztafelelõsségteljes,színes,szépmunkakört.1975.januárban 

elsõsorban perspektivikus okkal váltott munkahelyet. A 

Mátraaljai Szénbányák igazgatóságán, Gyöngyösön a 

beruházás-elõkészítési osztályon helyezkedett el. Új munkahelyén 

1977-ig, aberuházás leállításáig koordinálták atervezett 

bükkábrányi 2000 MW-os erõmûvet kiszolgáló külfejtéses 

lignit bányaüzem nagyberuházásának kivitelezési 

munkálatait.Utánaaberuházás-elõkészítésiosztályújfeladatot, 

avállalat szénen kívüli tevékenységének irányításátkapta 

meg. AMátraaljai Szénbányák szabad kapacitását lekötve 

részt vállalt az eocén program megvalósításában és aPaksi 

Atomerõmû beruházásában (nagy teljesítményû szállító szalagok, 

acélszerkezetek, acélcellák gyártásával és helyszíni 

szerelésével). Az egyéb tevékenység kifutásával, 1984-ben a 

vállalati termelési osztályon kapott csoportvezetõi beosztást. 

1985. július 1-jével a Mátraaljai Szénbányákhoz csatolták 

Heves megye egyetlen mélymûveléses aknáját, az Egercsehi 

Bányaüzemet. Területi referensként segítette anagy múltú 

akna küzdelmes munkáját az utolsó csille szén felszínre 

hozataláig (1989. november 17-ig). Az üzemi bányászati és 

ércelõkészítési gyakorlatot jól tudta hasznosítani avállalat 

igazgatóságán kapott különbözõ munkaköri feladatai 

ellátásában. 

1993-ban, az Erõmû és aMátraaljai Szénbányák integrációjakormentnyugdíjba. 

Szolgálati idejében négyszer részesült Kiváló Dolgozó 

kitüntetésben, megkapta a Bányász Szolgálati Érdemérem 

bronz, ezüst, arany fokozatát. AHeves Megyei MTESZ-ben 

FazolaHenrikemlékéremmeljutalmazták.1982-ben aKiváló 

Társadalmi Munkáért (sport munkáért) jelvényt az OTSH 

elnökétõlvehetteát. 

Domonkos Kálmán okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. augusztus 5-én született 

Gyõrben.Az„elemi”ésazaztfelváltó 

„általános” iskolát, valamint középiskolai 

tanulmányait szülõvárosábanvégezteésfejeztebe.1953-bana 

gyõri Magyar Állami Révai Miklós 

Általános Gimnázium reál osztályában 

érettségizett. AzegyetemitanulmányaitMiskolconésSopronbanvégezte. 

1958. május 5-én nyilvánították 

okleveles bányamûvelõ mérnöknek. 

1960-ban bányamérnök továbbképzésben vett részt 

Miskolcon. 

1958. május15-tõl aFejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál 

–annak mélymûveléses bányájában (Kincsesbánya) és 

külfejtéses üzemeiben (Gánti Bányaüzemek) –gyakornokkéntkezdettdolgozni. 

1960 áprilisától akincsesbányai vállalati központban jelentõsmértékbenazállamiegyedinagyberuházásokIszkaII., 

Kincses I. mélyszintek feltárása, majd József III. bányanyitás 

éskésõbbRákhegyII. bányanyitásberuházáselõkészítési, lebonyolítási, 

ellenõrzésimunkáival éskismértékben –aberuházásielõkészítésidõszakában–-aBitóII.bányanyitással,valamintavízelvonásokmiattibányakárokkalkapcsolatos,beruházási 

jellegû munkák teljes körû lebonyolításával foglalkozott. 

1981. szeptember1-jétõlazalumínium világpiaci keresletének 

ésárának jelentõscsökkenésemiattelõállottfejlesztési 

visszafogások hatására –kérésére –áthelyezéssel az OroszlányiSzénbányákhozkerült.Döntõmértékbenakiemeltállaminagyberuházástképviselõ,azeocén-programegyetlenmegvalósult 

szénbányájának –aMárkushegyi Bányaüzemnek –bányászati 

mélyépítési munkái kivitelezésének ellenõrzését végezte, 

valamint aszinttartó mezõcsatolások beruházásában 

vett részt. Egészségi állapota miatt, 1990 áprilisában vonult 

nyugállományba. 

Munkavégzése során –többek között –megkapta aBányászat 

Kiváló Dolgozója, a Kiváló Dolgozó kitüntetést. 1978ban20évestörzsgárda-tagságotkapottaFejérMegyeiBauxitbányák 

Vállalattól, 1983-ban 25 éves munkáért elismerõ emléklapot 

adott számáraazOroszlányi Szénbányák. Megkapta 

a BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstésaranyfokozatát. 

1960 óta tagja az Országos Magyar Bányászati és Kohászati 

Egyesület, és 1986-tól aMagyar Elektronikai Egyesület 

Oroszlányi Szervezetének. 2000. október 7-én 40 éves 

OMBKEtagságáértmegkaptaaSóltzVilmos-emlékérmet. 

Fáklya Károly okl. bányamûvelõ mérnök 

1932. december 24-én született Arló községben. Ózdon 

érettségizett, majd felvételt nyert amiskolci Nehézipari Mûszaki 

Egyetemre. Tanulmányait Sopronban folytatta és 1958. 

május5-énkapottoklevelet. 

1958.május15-énaNógrádiSzénbányákVállalatZagyva 

Bányaüzeméhezvettékfelüzemmérnökibeosztásba(légvezetési, 

újítási, munkavédelmi felelõsnek). 1959-tõl Székvölgy 

Lejtõsaknafõaknászi,1962-tõlKirálytáróbányabányamesteri 



munkaköreiben dolgozott. 1963-ban 

aKisterenyei Bányaüzem Újlak Lejtõsakna 

mûszaki vezetõjének (aknavezetõ), 

késõbb aKisterenyei Aknaüzem 

felelõs mûszaki vezetõjének 

nevezték ki.Amegyeészakirészén a 

megszüntetett szénbányákból az 

újrahasznosítható berendezések, gépek, 

anyagok „kirablását” és akülszínre 

szállítását végzõ Felhagyási 

Üzemvezetõjelett. 

AKözlekedési és Postaügyi Minisztérium önálló megyei 

Közúti Igazgatóság létrehozásáról döntött Nógrád megye területén, 

salgótarjáni székhellyel. 1970. év végén –ismerve a 

szénbányászat elõtt álló perspektívát –afelkérést, igazgatói 

kinevezésselelfogadta.Feladatukamegyeterületénlévõállamiközutak 

üzemeltetése,fenntartása,fejlesztésevolt. 

1983. június végén több megyei igazgatóság összevonása 

következtében aNógrád megyei is megszûnt, és kérésére a 

NógrádiSzénbányákVállalathozkerültvisszalétesítményifõmérnöki 

munkakörbe. Feladata volt Kányás Bányaüzem fejlesztésévelkapcsolatosmunkák 

(újlejtõsakna,szénmosó építése)mûszakiellenõrzése. 

1989.év végénbetegségmiattkerültnyugdíjba. 

Munkája elismeréseként többször Kiváló Dolgozó, két alkalommal 

miniszteri kitüntetésben és aMunka Érdemrend 

bronzfokozatakitüntetésbenrészesült. 

Forisek István okl. bányamûvelõ mérnök 

1934-ben született Bánhidán. A 

tatabányai Bányaipari Technikum elvégzése 

után 1953-tól egyetemi tanulmányait 

Miskolcon, majd Sopronbanvégezte,ésmegszerezteabányamûvelõ 

mérnökidiplomát. 

1958-tól az 1992. évi nyugdíjazásáig 

aTatabányai Szénbányák dolgozója 

volt. Kezdetben mérnökség-vezetõi, 

beosztott mérnöki, majd 1964tõlhúszévenátfelelõsmûszakivezetõibeosztásokbanvégeztemunkáját.Anapiüzemvezetésifeladatokon 

túl résztvettabelsõ medenceüzemeinek több lépcsõben 

történõ összevonásának kidolgozásában ésgyakorlati, 

humánus megvalósításában. Megteremtve ezzel az eocénprogram 

sikeres megvalósításához aszakképzett munkaerõ 

folyamatosáttelepítését. 

Az 1978-as XII/a. aknai sújtólégrobbanás utáni idõszakban 

társfeltalálója és gyakorlati irányítója egy olyan biztonságos 

fejtési rendszer kidolgozásának, mely lehetõvé tette –az 

omladékkezelés bevezetésével –avastag széntelepekben a 

vertikálistermeléskoncentrációt,komplexgépesítésûfrontfejtésekfolyamatosegymásalattiváltásával.Avezetésealattibányák 

kilencalkalommalnyertek el„Élüzem”címet. 

1984-tõl nyugdíjba vonulásáig avállalat termelési igazgatójavolt.Azeocénbányáktermelésfelfuttatásaésstabilizálása 

jelentette fõ feladatát, de sikeres volt atatabányai bauxittermelés 

bevezetésével és értékesítésével kapcsolatos irányító 

munkájais. 

1956-tóltagjaazOMBKE-nek.Ahelyiszervezetbentöbb 

évtizedenátvezetõségitag.1995-benalapítótagjaabányászati 

hagyományõrzést zászlajára tûzõ „Rozmaringos Bányász 

Egylet”-nek. Közremûködésükkel eddig három hanghordozó 

ésmultimédiáskiadvány(CD,DVD)jelentmeg.Avárosiünnepségekrendszeresfellépõi. 

Szakmai kitüntetései: tizenegyszeres Kiváló Dolgozó, KiválóMunkáért 

miniszteri kitüntetés, Munka Érdemrend bronz 

fokozat, SzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüst,aranyfokozat, Kiváló 

Feltaláló ezüst fokozat, valamint Szent Borbálaemlékérem. 

Egyesületi munkáját Sóltz Vilmos- és Szentkirályi 

Zsigmond-emlékérmek adományozásával ismerték el. A 

vezetésével mûködõ „Rozmaringos Bányász Egylet” a 

Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata által alapított 

EzüstTurul-díjat nyerteel. 

Gazdag György okl. bányamûvelõ mérnök 

1933. szeptember 12-én született 

Vasszilvágyon. Kõszegen érettségizett,1958-banbányamûvelõmérnökkéntvégzettSopronbanaNehézipari 

Mûszaki Egyetem Bányamérnöki 

Karán. 

1958-tól1963-igaKözép-Dunántúli 

Szénbányák Jókai bányájában 

dolgozott üzemmérnök, szakvezetõ 

aknász, körletvezetõ beosztásban. 

1963-tól az ajkai bányában volt körletvezetõ, 

aknavezetõ és fõmérnök. Az ajkai három bánya 

összevonásautánazAjkaiBányaüzemÁrminbányájábanbányavezetõ, 

felelõs mûszaki vezetõ feladatot látott el. 1984-tõl 

1989-ben történõ nyugdíjazásáig abányaüzem fõmérnöki beosztásáttöltöttebe.1970-tõl1987-igÁrminbányabányamentõparancsnokavolt. 

Munkája során részt vett akorszerû jövesztés, biztosítás, 

szállítás megvalósításában. Vezetése alatt gépesítették az elõvájások 

jövesztését (AM-50 gépek) és aszemélyszállítást. Jelentõs 

szerepe volt afõteszén jövesztésére kialakított VHP 

730típusúpajzsokbeüzemelésében,kezdetihibáinakkijavításában,amegfelelõtechnológiakidolgozásában.Vezetésealatt 

történt az Ármin bányai Gyula-mezõ tervezése, termelésbe 

vonása, amivel a bánya élettartamát megnövelték és vált 

Ármin bánya az ország legkorszerûbb (elektrohidraulikus 

pajzsvezérlés),legtermékenyebbbányájává. 

Akövetkezõ kitüntetéseketkapta: Kiváló Bányász, Kiváló 

Munkáért, Munka Érdemrend bronz, Bányamentõ Szolgálati 

Érdemérem aranyfokozat. 

Horváth József okl. bányamûvelõ mérnök 

1933. augusztus 11-én született 

Kútfejen. Az általános iskolát Lovásziban,aközépiskolátanagykanizsai 

ÁllamiÁltalánosGimnáziumban végezte. 

Egyetemi tanulmányait Miskolcon 

és Sopronban aNehézipari 


Karán folytatta. 1958 májusában 

szerzett bányamûvelõ mérnöki oklevelet. 

1958. május 15-tõl 1964. november15-igaFejérmegyeiBauxitbányáknáldolgozottkülönbözõszakterületeken.1960.május16-tólaKincsesI.,KincsesII. 

és József II. bányák felelõs mûszaki vezetõje volt aMagyar 

Alumíniumipari Tröszthöz (MAT) történt áthelyezéséig. A 

Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál eltöltött évek alatt új 

mûvelési technológiákat, szállításiésszellõztetési megoldásokat 

dolgozott ki, melyek szerves részét képezték abauxitbányászat 

kezdõdõ gépesítésének. Irányításával dolgozták ki a 

kétbányaönállóköltséggazdálkodási(elszámoló)rendszerét. 



1964.november16-ávalkerültaMAT-hoz,területifõmérnökibeosztásba. 

1968.január1-jéveltermelési osztályvezetõvé,majd1976.január1-jével–azosztálymegtartásamellett– 

fõosztályvezetõ-helyettessé nevezték ki. Az 1981. évi tröszti 

szervezet korszerûsítése, „karcsúsítása” során (fõosztályok 

megszüntetése stb.) abányászati önálló osztály vezetõje lett. 

Ezen aterületen dolgozott1992-ben történtnyugdíjazásáig. 

AMAT-nál kezdetben abauxitbányászat éves és távlati 

termelési,értékesítési terveinek kialakítása, végrehajtásuk ellenõrzése, 

valamint abányavállalatokkal és timföldgyárakkal 

történõ koordináció volt afeladata. Részese volt amagyarszovjettimföld-alumíniumipariegyezményelõkészítésénekés 

megvalósításának. 

Beosztásaváltozásávaltovábbbõvültatevékenységiköre. 

Szintefelölelteabauxitbányászategészét–bauxitkutatást,bauxittermelést, 

értékesítést, költséggazdálkodást, mûszaki fejlesztést,beruházást,vízvédelmet,nemzetköziszakmaiegyüttmûködést. 

Kezdeményezõje és részese volt aszámítástechnika 

bauxit-bányászati bevezetésének és a költségelemzések 

alkalmazásának. 

Elsõsorban az OMBKE keretében és felkérésére vett 

résztamagyarbányászatiterületeketérintõ tanulmányok készítésében, 

véleményezésében. Egyes idõszakokban szakmai 

oktatástisfolytatott. 

Munkája elismeréseként számos –több alkalommal miniszteri 

és vállalati –kitüntetésben részesült, pl. Miniszteri 

Dicséret, Kiváló Bányász, Kiváló Dolgozó, Bányászat Kiváló 

Dolgozója. Megkapta aBányász Szolgálati Érdemérem mindháromfokozatát.AzOMBKE-nek1953ótatagja.Az1970-es 

években a Bányászati Szakosztály vezetõségének és a 

BányászatiLapokszerkesztõbizottságánakistagjavolt. 

Jurasits József okl. bányamûvelõ mérnök 

Nagykölkeden –Vasmegyében – 

született 1932. szeptember 18-án, 

gazdálkodó szülõk ötödik gyermekeként. 

Az elemi iskolát aszülõfalujában 

végezte el. 1944-ben nyert felvételt 

a szombathelyi Faludi Ferenc 

Reálgimnáziumba, melyet 1948-ban 

államosítás során vontak össze a 

Nagy Lajos Gimnáziummal, ahol 

1953-ban érettségizett. Ez évben felvették 

amiskolci Nehézipari Mûszaki 

Egyetem Bányamérnöki Karára bányamûvelõ szakra. Két 

év elvégzéseután került át Sopronba, ahol1958.évben védte 

meg diplomatervét és kapta meg abányamûvelõ mérnöki 

oklevelet. 

Szakmai pályafutását 1958. május 15-én kezdte el aVárpalotai 

Szénbányáknál különbözõ beosztásokban. Beosztott 

mérnökként foglalkozott szellõztetési teendõkkel, bányamérési 

munkákkal, vájárképzéssel. Aszükséges gyakorlat megszerzése 

után 1962-ben kinevezték S2 bányára bányamesteri 

beosztásba. Ezután áthelyezéssel került avállalat beruházási 

osztályára, ahol mûszaki ellenõri és tervezõi munkákat végzett. 

Fontosabb tervezési munkák: Bánta bánya beruházási 

program készítése, herendikülfejtés tervezéseésmegnyitása, 

Inota November 7. Hõerõmû S2 bányai 35 kV-os távvezeték 

bányászatialáfejtése. 

1968-ban avállalat távlati tervezési és beruházási osztályáraneveztékkiosztályvezetõnek,aholbányászati,gépészeti, 

építészeti és pénzügyi munkák összehangolása és irányítása 

volt a feladata. 1980-ban a Veszprémi és a Várpalotai 

Szénbányák összevonására került sor. Az összevonás után 

továbbraisberuházásimunkákkalfoglalkozott,osztályvezetõi 

minõségben. Részt vett Balinka 1200 m mélységû, 8 m 

átmérõjû peremilégaknaépítésében. 

1984-benneveztékkiaVárpalotai,BalinkaiésDudariBányamentõÁllomásvezetõjévé.Ezenmunkákat2évigvégezte, 

majd áthelyezték Budapest székhellyel a Bányászati Aknamélyítõ 

Vállalat mûszaki osztályára, területi fõmérnöki 

beosztásba.Minttechnológusfoglalkozottalyukóifüggõleges 

légakna fagyasztásos aknamélyítési munkálataival. 1989 decemberében 

abányászatban bekövetkezett változások miatt 

kényszernyugdíjazták. 

Munkáját különbözõ elismerésekkel értékelték: Kiváló 

Ifjú Mérnök, Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és 

aranyfokozat,többszöri KiválóDolgozó, újításimozgalomemlékérmek, 

40 éves egyesületi tagságért Sóltz Vilmos-emlékérem.Várpalotántöbbciklusonátvoltvárositanácstag.Nyugdíjazása 

után aBudapesti Fõvárosi Bíróságon bányakárokkal 

foglalkozott. 

Kovács János okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. október 25-én született Tatabányán. 

Atatabányai Péch Antal 

Bányaipari Technikum elvégzése 

után aNehézipari Mûszaki Egyetem 

BányamérnökiKaránfolytattatanulmányait,ahol1958-ban 

szereztemeg 

oklevelét. 

SzakmaipályafutásátazOroszlányi 

Szénbányák Vállalatnál kezdte 

meg 1958-ban, ahol 1990 decemberéig, 

nyugdíjba vonulásáig dolgozott. 

Közben Budapestenbányaiparigazdaságimérnökiképesítést 

szerzett.Kezdetbenüzemmérnök,majdegyévtizedigmintbányaüzemi 

fõmérnök és bányamentõ parancsnok tevékenykedett. 

Nagy része volt az önjáró biztosítású gépesítettfrontfejtések 

hazaimeghonosításában. 

Avállalatvezetés munkájában 1973-tól vett részt, területi 

fõmérnök,termelésiosztályvezetõés1980-tólvállalatibiztonságifõmérnökibeosztásban.Emunkásságaalattérteelavállalata3,6Mt/évmaximálisszéntermelésikapacitást.Abányabiztonság 

területén bevezetteakorszerû automatikus mûszeres 

metán-védelmet,fokozatosan csökkentette abaleseti mutatókat. 

Szakmai munkája elismeréseként többszörös Kiváló 

Dolgozó, Bányászati Szolgálati Érdemérem (bronz, ezüst, 

arany), KiválóMunkáért (2db), KiválóBányász (2db)miniszteri 

kitüntetés, Bányamentõ Szolgálati Érdemérem arany 

fokozat, Kiváló Újító kitüntetés és Honvédelmi Érdemérem (2 

db)elismerésbenrészesült. 

Az OMBKE-nek 1956 óta tagja. Elõbb az egyetemi csoportban, 

majd az oroszlányi szervezetben tevékenykedett. 

1976-tól 24éven át ahelyi szervezet titkárakéntmegalapozta 

aszakcsoportok tevékenységét, atagság rendszeres szakmai 

továbbképzését és abányász hagyományok méltó ápolását. 

Számos országos egyesületi nagyrendezvényt szervezett. JelentõsszerepetvállaltazoroszlányiBányászatiMúzeummegvalósításában. 

1990-tõl az egyesület Bányászati Szakosztályának titkárhelyettese, 

majd 1994-tõl két cikluson keresztül titkára, valamintazegyesületválasztmányánaktagja.Egyesületimunkáját 

aszakosztályimunkamegújításaésfellendítésejellemezte. 

AzOMBKE-benvégzetttársadalmimunkájátötalkalom- 



mal EgyesületiEmlékéremmel,PéchAntal-,SóltzVilmos- (2db) 

és SzentBorbála-emlékérmek adományozásávalismerték el. 

Dr.Kránicz Zoltán okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. augusztus 6-án született 

Gyõrött. Elemi iskolába Komáromban(maiKomárno)ésGalántán,Somorján, 

Szarvaskenden és Körmendenjárt.Azáltalánosgimnázium1-3. 

osztályát Körmenden végezte, majd 

1953-ban Pápán aTürr István Gimnáziumban 

érettségizett. Még ebben 

az évben beíratkozott aNehézipari 


Karára, majd 1958-ban Sopronban 

kapottbányamûvelõmérnökioklevelet. 

Elsõ munkahelye az akkor önálló Hidasi SzénbányaVállalat 

volt, ahol mint üzemmérnök foglalkozott aszellõztetéssel, 

amûszaki fejlesztéssel, idõnként bányaméréssel. Késõbb 

hozzá tartozott aminõség-ellenõrzés és alaboratórium. Részese 

volt ahidasi szén brikettezésével összefüggõ kísérleteknek,melyekvégülisnemhoztakátütõ 

sikert. 

1966-ban aszénbányászat visszafejlesztésének elsõ áldozataiközétartozottagyengeminõségû 

lignitetdrágán termelõ 

hidasi szénbánya. Ekkor választotta új munkahelyül aBakonyi 

Bauxitbánya Vállalatot és innen ment nyugdíjba, föld 

alattikorkedvezménytisigénybevéve1993.január1-jén. 

ABakonyi Bauxitbányánál amûszaki osztályon abauxitbányászatban 

addig ismeretlen tömegtermelési technológiák 

meghonosítása volt afeladat ahozzátartozó gépi berendezések 

alkalmazásával. Itt említést érdemel aszintomlasztásos 

kamrafejtésitechnológiakidolgozásaésatávirányításosLHD 

gépek sikeresbevezetése. 

Ittkezdettfoglalkoznibányagazdaságitémákkalésbeíratkozott 

abányaipari gazdasági-mérnök szakra, Miskolcon. Az 

abszolutórium megszerzése után 1982-ben „A bányajáradék 

hatásának ökonometriai vizsgálata és ennek függvényében a 

bányavállalatokkomplexhatékonyságánakmeghatározása”c. 

doktori értekezése és aszükséges szigorlatok abszolválásával 

mûszakidoktoricímetszerzett. 

Aktívpályafutásátazidõközben szervezettbányagazdaságiosztályvezetõjekéntfejeztebe.Ittfeladataavalósalapokonnyugvóköltségfüggvényekmeghatározása,majdazebbõleredõköltségprognózisokvoltak.Atémábantöbbpublikációjaismegjelent.Sohasemtévesztetteszemelõlabányászatihagyományok 

ápolását, ésmindvégig aszakmaszereteteésmegbecsülésevezérelte 

tevékenységét. Ez avezérelv anyugdíjazása 

után is megmaradt. Jelentõs szervezési tevékenységgel járult 

hozzáazOMBKEtapolcaicsoportjasikereihez. 

Makrai László okl. geológusmérnök 

Diplomája kézhezvétele után a 

Közép-dunántúli Szénbányászati 

Tröszt Padragi Bányaüzeménél kapott 

állást üzemmérnökként, üzemi 

geológus beosztásban. Akkor került 

kiépítésre aHunyadi akna fõfeltáró 

rendszere. Elsõ önálló feladata afõfeltáró 

rendszer megtervezése, majd 

avágathajtás vonalvezetésének irányításavolt. 

Amármûködõ Táncsics, ésaki- 

vitelezés alatt álló Hunyadi akna területe egyaránt fedõ- és 

fekü vízveszélyes volt. Afõ veszélyt aváratlan, nagy hozamú 

fedõvízbetörések jelentették. Módszeres fedõvízcsapolással, 

termikusmérésselkijelölt helyû bányabelifúrásokkal sikerült 

akorábbanváratlan,100-150m 3 /perchozamúfedõvíz-betöréseketkivédeni.Amódszertabányaüzembezárásáigsikeresen 

alkalmazták. 

Anapifeladatokmellettsikereskísérletekfolytakaziszapolásos 

kamrafejtések tömedékanyagának kiválasztása érdekében 

(erõmûvi pernye+homokos lösz). Ezen idõszak alatt 

történt aKolontári-mezõ –mint területpótlás –, valamint a 

Hunyadi Déli-mezõ lehatároló fúrásainak mélyítése, az adatok 

területikiértékelése. 

1964-ben aKözép-dunántúli Szénbányászati Tröszt vállalati 

fõgeológusának nevezték ki (Veszprém). Itt dolgozott 

nyugdíjazásáig. AVárpalotai és aKözép-dunántúli Szénbányák 

összevonása után az új Veszprémi Szénbányák fõgeológusalett,munkájátmintföldtanifõosztályvezetõfejeztebe. 

Irányítása alatt több külfejtés, mezõpótló fúrásos kutatás 

történt,melyekeredményesenzáródtakéslemûveléstnyertek 

(SzápárI-II.,VárpalotaI-II.,Herend,Gyula-mezõ,Kolontár, 

BalinkaII-III.,DudarCsetényi-mezõ stb.). 

AVeszprémi Szénbányák területén (Ajka II., É-Bakony 

elõtér, Balinka III.) az országban elõször valósították meg a 

fúrásokésgeofizikaikutatás(szelvény-éspontszerûmérések) 

komplex módszerét, mely csaknem 1/5-re csökkentette akutatásiidõszakot. 

RésztvettaKGSTföldtanirészlegénektevékenységében, 

az országos és megyei szakmai fórumok szervezésében, a 

VeszprémiAkadémiaiBizottság,azOMBKE,aFöldtaniTársulat 

munkájában. Ezekben aszervezõdésekben mint országoselnök(SzénbányászatiFõgeológusFórum),megyeivezetõ 

számos publikált szakmunkája, elõadása, tanulmánya volt. 

Mint felkért szakértõ, részt vett aszénvagyon-gazdálkodás, a 

bányatörvényanyagainak kimunkálásában. 

Munkáját Pro Geologia Applicata, Munka Érdemrend 

bronz fokozata, Bányászat Kiváló Dolgozója, Földtani Kutatás 

Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért (3 db) kitüntetésekkel ismerték 

el. Tulajdonosa aBányászati Szolgálati Érem bronz, 

ezüst,aranyfokozatának. 

Nyugdíjazásaóta is résztvesz aváros, amegye, azország 

földtani,bányászatiszakmaiszervezeteinek munkájában. 

Dr.Marczis József okl. bányamûvelõ mérnök 

1920. november 30-án született 

Mezõkövesden. 1928-ban a család 

Tatabányáraköltözött.Ittfolytattaelkezdett 

iskoláit. Anégy polgári elvégzéseutánkülönbözetivelaDolgozók 

Gimnáziumában tanult és mellette 

a XII-es aknában dolgozott, 

megismerveabányászatösszesmunkaféleségét. 

1948-ban érettségizett. 

Érettségi után felvételizett aRákosi 

Mátyás Nehézipari Mûszaki EgyetemBányamérnökiKaránazestibányamûvelõtagozatra.BudapestenaMûszakiEgyetemEstiTagozatán 

tanult. 

1951. szeptember 15-ig Tatabányán atrösztnél dolgozott. 

1951. szeptember 15-tõl aMagyar Állami Földtani Intézetbe 

került, mint technikus. 1953-tól tudományos segédmunkatárs 

lett. 1954-tõl tudományos munkatárs és az adattár osztályvezetõje.1955.július12-énszigorlatozott.Minttudományoskutató 

kb. 10évig azadattárban folytattaadorogi medence negyedkoriképzõdményeinekvizsgálatát. 



Közben tudását gyarapította aBudapesti Eötvös Loránd 

Tudományegyetemen. Az ELTE Természettudományi Karán 

1978-ban alkalmazottföldtanból avatták doktorrá, értekezésétaDorogi-medencenegyedkoriképzõdményeicímenkészítette. 

Lelkiismeretes munkájáért több ízben részesült kitüntetésben. 

1964-tõl aTávlati Földtani Kutatás címû, évente megjelenõ 

kiadvány társszerkesztõje volt. 1969-ben a Központi 

Földtani Kutatás címû és1975-ben aMagyarország Mélyfúrási 

Adatai címûszakkönyveknekvoltszerkesztõje.AKFH-MÁFI 

archív dokumentációs anyagok katalógusát (1950-1975-ig) 

1982. július 1-jei állapot szerint állította össze. 1987. január 

1-jétõlnyugdíjas. 

Markovics Máté okl. bányamûvelõ mérnök 

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése 

után amiskolci BányamérnökiKarranyertfelvételt,ésazakkorioktatásirendnek 

megfelelõen Sopronban 

1958. május 6-án sikeresen 

védte meg diplomatervét és szerzett 

bányamûvelõmérnökiképesítést. 

Avégzés után kihelyezéses alaponaSzénbányászatiFöldkotróVállalatmiskolciigazgatóságáhozkerült, 

melyneknégytermelõegységénélkét 

évalattsok hasznostapasztalatotszerzett. 

1960. március 15-én aBorsodi Szénbányák Mákvölgyi 

Bányaüzemhezkerültáthelyezésselésbiztonságimérnökibeosztást 

kapott. Afeladata ahárom termelõ üzemegység bányabiztonsági 

(balesetek kivizsgálása, megelõzése, technológiák 

ellenõrzése,korszerûsítésestb.)teendõinek ellátásavolt. 

A70-es évek közepén került Rudolf telep IV-es aknára, 

aholrobbantásvezetõiéselõvájásikörletvezetõi,majd késõbb 

fejtésikörletvezetõifeladatokatlátottel. 

AzüzembenlezajlottszemélycserékutánkerültAlberttelep 

I-es aknára fejtési körletvezetõi beosztásba, majd rövid 

idõn belül lett az aknaüzem fõmérnöke. Ezen idõ közben jelentõsmûszakifejlesztésekéskorszerûsítésekzajlottakmindavágathajtásnál,mindafejtésekbiztosításátésajövesztésmódjátilletõen.Alegnagyobbsikert1982.márciushóbanértékelazaknánál,amiországosrekordotjelentett,ugyanisF-8típusúvágathajtó 

géppel, korszerû TH biztosítással 457mvágatothajtottak 

ki. Akövetkezõ évben akorszerû (hidraulikus) biztosító 

berendezésésmarótárcsásfejtõgépalkalmazásamellettszeptemberhóban 

fejeztékbeazévestervet. 

Munkavégzésesorán számoskitüntetésben részesült. 

Abányászat folyamatos felszámolása miatt sajnos egyre 

többmûszakivezetõt nyugdíjaztak,így1987.júliushóbanvitrinbehelyeztebányászlámpáját. 

Marton Károly okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. február 27-én született aZala megyei Pusztaszentlászlón. 

Általános iskolai tanulmányait 1949-ben szülõfalujábanfejeztebe.AgimnáziumotanagykanizsaiÁltalánosGimnáziumreáltagozatánvégezte.1953-bannyertfelvételtamiskolci 

Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karára. 

Két év után –az akkori rendszernek megfelelõen –tanulmányait 

Sopronban folytatta, ahol 1958-ban bányamûvelõ mérnökiokleveletszerzett. 

Nyári termelési gyakorlatait a 

Közép-DunántúliSzénbányákVállalatBalinkaiBányaüzemébentöltötte, 

majd az egyetem befejezése után ott 

kezdte el pályáját. Egy évig –mint 

gyakorlóüzemmérnök–résztvettaz 

acéltámosésacélsüveggerendás biztosítás 

meghonosításában, bevezetésének 

irányításában. Ezt követõen 

beruházásielõadóként, mûszakicsoportvezetõként, 

majd körletvezetõként 

dolgozott. 1971 és 1981 között aknavezetõ és egyben a 

bányaüzem felelõs mûszakvezetõ-helyettese volt. Ebben az 

idõszakban történtafrontfejtéseken apajzsbiztosításos,széngyalusésmaróhengeresjövesztésbevezetése,azelõvájásokon 

ajövesztés és rakodás gépesítése Fés AM típusú vágathajtó 

gépekkel. 

AKözép-Dunántúli és aVárpalotai Szénbányák Vállalat 

összevonásaután, 1981-tõlaBalinkai Bányaüzem igazgatójáváneveztékki.Eztabeosztásttöltöttebeegészen1994.áprilisában 

történtnyugdíjbavonulásáig. 

Felkéréseknekelegettévesokesetbentartottszakmaielõadásokat, 

illetvecikkeketpublikáltaBányászatiésKohászati 

Lapokban.1991-ben írtaakisgyóni ésbalinkaiszénbányászat 

történetét bemutató könyvét (Kisgyón-Balinkai SzánbányászatTörténete). 

Aszakmában,abányászatban eltöltött35 év alatt végzett 

munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült. 

Többszörös VállalatKiválóDolgozója,KiválóÚjító aranyfokozat, 

Kiváló Bányász miniszteri kitüntetés, Munka Érdemrend 

arany fokozat és aSzent Borbála-emlékérem (1993. december 

4.)tulajdonosa. 

Mayer László Nándor okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. július 2-án született Mosonban. 

Ittjártelemi iskolába.Anegyedik 

osztály elvégzése után szülei 

beíratták a mosonmagyaróvári 

Piarista Gimnáziumba. Itt tett érettségi 

vizsgát 1952-ben. 1953-ban 

nyert felvételt amiskolci Nehézipari 

Mûszaki Egyetemre. Két év képzés 

után tanulmányait Sopronban folytatta,ahol1958.május7-énokleveles 

bányamûvelõ mérnöknek nyilvánították. 

Posztgraduális képzés során 1969-ben okleveles munkavédelmiszakmérnök 

islett. 

Munkáját 1958. május 15-én kezdte atatabányai szénbányászati 

tröszt VI. bányaüzemében. Aszellõztetési felelõs 

munkakört látta el. 1961-ben áthelyezték atröszt Központi 

Bányamentõ és Biztonságtechnikai Állomására. Kezdetben 

bányamentõ parancsnok-helyettes, majd parancsnok volt. 

1964-ben az újonnan alakult biztonságtechnikai osztályra helyezték.1965.január2-tõlazOroszlányiSzénbányákKözpontiBányamentõÁllomásánakvezetõje. 

Eztafeladatot1990õszéig, 

nyugdíjba vonulásáig látta el. Feladatához tartozott abányamentés 

szervezése, új technikai eszközök, eljárások bevezetése,bányatüzekkeletkezésénekmegelõzése,felderítéseésoltása. 

Munkavégzéséért többek között akövetkezõ kitüntetésekben 

részesült: Kiváló Bányász, Bányamentõ Szolgálati 

Érdemérem arany fokozat, Bányászati Szolgálati Érdemérem 

aranyfokozat, KiválóMunkáért. 



Több szakmai elõadást tartott különbözõ mûszaki konferenciákon. 

Társszerzõje a„Bányaveszélyek elhárítása” címû 

mûszakikönyvnek. 

Mester György okl. bányamûvelõ mérnök 

1929. július 18-án született Csepelen. 

Aközépiskolát részben Székesfehérváron, 

részben Budapesten 

végezte. 1947-ben érettségizettaFáy 

András Gimnáziumban, és ez évben 

beíratkozottaJózsefNádorMûszaki 

és Gazdaságtudományi Egyetem 

Bánya-, Kohó- és Erdõmérnöki Karának 

erdõmérnöki szakára Sopronba. 

Azerdõmérnöki oklevelet 1952benszereztemeg. 

Bányászati szakterületreaBánya- ésEnergiaügyi Minisztériumfelhívásárajelentkezett.1952szeptemberébenaNagybátonyi 

Szénbányáknál mint üzemmérnök kezdett dolgozni. 

Amunkamellettvégzettbányamérnökitanulmányokbefejeztével 

–1958-ban, Sopronban –bányamûvelõ mérnök okleveletkapott. 

Anógrádi szénmedencében töltött teljes munkaviszonya 

alattkülönbözõfeladatokatlátottel,munkakörökettöltöttbe: 

üzemmérnök,bányafelmérõ, felelõs mûszaki vezetõ, mûszaki 

csoportvezetõ, külfejtési részlegvezetõ, területi fõmérnök. A 

munkahelyeket illetõen aNógrádi Szénbányák szorospataki, 

rónai,zagyvaikülfejtésibányaüzemeinélésigazgatóságándolgozott, 

mely utóbbitól 1987-ben ment korkedvezménnyel 

nyugállományba. Új státusában 2008-ig külfejtési szakértõkénttevékenykedett.Amûszakiirányítóimunkántúlrésztvettakorszerûfejtésibiztosítás–kezdetbenazacéltámok,acélsüvegek,késõbbaz 

önjáró berendezések –nógrádi szénmedencén belüli sikeres 

alkalmazásának kísérleteiben, illetve kiszélesítésében. Részesevoltabányamunkaegyesmunkafolyamataitleírótechnológiák 

kidolgozásának. 

Munkája során három alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetést, 

több oklevelet és a Bányász Szolgálati Érdemérem 

bronz, arany, gyémánt fokozatát kapta. Az OMBKE-nek 

1955-tõltagja,megkaptaaSóltzVilmos-emlékérmet a40és50 

évestagságáért. 

Atársadalmimunkakevésbétartozikaszakmaiéletúthoz, 

esetében mégisösszefügg vele, mivelbányásztelepülést–Salgóbányalakosságát–képviselte23évenátavárositanácsban. 

Munkáját„50évesváros Salgótarján”emlékplakettel és több 

társadalmimunkáértkitüntetésselismertékel. 

Németh Ferenc okl. bányagépész mérnök 

1958 júniusában, az egyetem elvégzése 

után került a Veszprémi 

Szénbányászati Tröszt pusztavámi 

bányaüzemébe.Négyévigagépjavító 

üzemrész vezetõje, majd 1962-1968igabányaüzemgépészetiésvillamos 

vezetõje volt. Pusztavámon abányászatban 

akkor alkalmazott gépészeti 

ésvillamosberendezésekteljesskálájátmegismerte. 

1968-ban az Oroszlányi Szénbányák 

megindulás elõtt álló XXII-es üzemébe helyezték, szinténgépészetiésvillamosvezetõnek.Feladataatermelésmeg- 

indítása, elsõsorban avárpalotai gyártmányú fejtésipajzsszereléseés 

üzemeltetése volt. Itt tervezték meg éskísérletezték 

kiaBányászatiKutatóIntézettelközösenapajzsosfejtéseken 

ma is alkalmazott szállító-vágati keresztezõdési pajzsot. Ez a 

berendezés alapvetõ változást hozott aszállító-vágati keresztezõdésbenvégzettmunkabiztonságaésafejtésisebességnövelése 

területén. Akeresztezõdési pajzs késõbb aBudapesti 

NemzetköziVásáronvásárinagydíjatnyert. 

1976-ban amég ma is üzemelõ Márkushegyi Bányaüzem 

építésénekvezetõje,majdabányaigazgatójalett.Ittdolgozott 

1988végéig. 

Vezetése alatt épült meg a200‰ dõlésû, 1641 mhosszú 

lejtõsakna18hónap alatt.Abbanazidõbenrekordnak számított 

–akésõbb elért –egy elõvájó csapatáltal szénben illetve 

vegyes szelvényben egy év alatt hajtott 3400 més meddõ kõzetben 

szintén egy év alatt kihajtott 16 m 2 szelvényû 1200 m 

hosszú vágat is. Frontfejtésen az egy nap alatt termelt csúcs 

6000tonna(haviátlagban 3500t/nap)isnagyeredményvolt. 

Abánya teljes felfutása után, nyugállományba vonulása 

elõttegyévig az Oroszlányi Szénbányák akkor alakuló vállalkozásifõosztályátvezette. 

Rózsavári Ferenc okl. bányamûvelõ mérnök 

1934-ben született Vörösberényben. 

Az általános iskola elvégzése 

után aszékesfehérvári Mûszaki Középiskolába 

nyert felvételt, ahol 

1953-ban általános gépésztechnikusi 

okleveletszerzett.1958-banaNehézipari 

Mûszaki Egyetem BányamérnökiKar(Sopron)bányamûvelõmérnöki 

szakán szerzett bányamûvelõ 

mérnökioklevelet. 

Az egyetem elvégzése után a 

Várpalotai Szénbányászati Tröszt Beszálló bányájában üzemmérnökkéntkezdettdolgozni.Kétévutánatrösztberuházási 

osztályára került, ahol atröszt beruházási munkáinak elõkészítésében,megvalósításában 

vettrészt,mintmûszakiellenõr. 

1962-benaNehézipariMinisztériumönállóberuházásifõosztályárakerültterületifõmérnökibeosztásba.Feladataiközétartozottaz 

egyedi nagyberuházások és célcsoportos beruházásokkormányzatidöntésrevalóelõkészítése,megvalósításuk 

helyszíniellenõrzése. 

1972-benkerültasiófokiKõolajvezetékÉpítõVállalathoz 

beruházási fõosztályvezetõi beosztásba. Feladatai közé tartozott 

az országos kõolaj- és gázvezetékhálózat, aPB töltõtelepek 

beruházási munkálatainak irányítása. Olajipari belsõ átszervezéseksoránazOLAJTERVsiófokiBeruházásiIrodájának 

vezetõje, majd aGáz- és Olajszállító Vállalat beruházási 

fõosztályvezetõjevolt,feladataiváltozatlanulhagyásamellett. 

1977-benazOrszágosKõolajésGázipariTröszthözkerült 

azOlajipariFõvállalkozóiSzervezetlétrehozásáhozszükséges 

elõkészítõ munkák –szervezeti felépítés, munkaköri leírások 

–végzésecéljából. 

Eztkövetõenaz1978-banlétrehozottKözpontiBányászati 

Fejlesztési Intézet beruházási igazgatóságának beruházási 

osztályvezetõjelett. 

1985-benazOrszágosBányamûszakiFõfelügyelõségigazgatási 

és jogi osztályán bányaigazgatási fõmérnöki beosztást 

kapott. 1996-ban afõfelügyelõség jogutódjától, aMagyarBányászatiHivataltólmentnyugdíjba. 

1996-ban megalapította aBányamérnök Bt.-t, melynek 

ügyvezetõjekéntbányászatiszakmaitervezésselfoglalkozik. 



Dr.Szabó Imre okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. június 26-án aNógrád megyeiKazáronszületett.1953-banSalgótarjánban 

aMadách Imre Gimnáziumban 

érettségizett. A miskolci 

Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki 

Karán kezdte egyetemi 

tanulmányait, ahol Rákosi ösztöndíjas 

volt. 1958-ban Sopronban bányamérnöki,1966-banBudapestenmunkavédelmi 

szakmérnöki oklevelet, 

1984-ben mûszaki doktori oklevelet 

szerzettsummacumlaudeminõsítéssel. 

Petõfibányán a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél 

kezdte mérnöki pályafutását üzemmérnök, majd osztályvezetõ-helyettes 

pozíciókban. Petõfi altáró bányaüzemben mind 

elméleti, mind gyakorlati értelemben érdekelte az endogén 

eredetû bányatüzek lokalizálása. Az õirányításával készült el 

atrösztbányáibanfolyómunkákösszesítetttechnológiaileírása, 

az akkor divatos szóval „paszportok” kidolgozása. 1963ban 

kinevezték aKözponti Bányamentõ Állomás parancsnokává, 

fõmérnökévé. Kikísérletezte és agyakorlatban is alkalmazta 

az endogén eredetû bányatüzek, melegedések „kalciumclorid-agyagszuszpenziós”eljárássaltörténõmegszüntetését. 

Az Országos Kõolaj és Gázipari Trösztnél aDuna-Tisza 

között és aTiszántúlon megszervezte abányamentõ és kitörésvédelmiállomásoklétrehozását,olajbányászbányamentõk 

kiképzését. Irányítása alá tartoztak agyöngyösoroszi, recski, 

istenmezejeiérc-ésásványbányák bányamentõi. 

1962-1967közöttapetõfibányaiBánya-ésGépipariTechnikumbanabányamûveléstárgyatoktatta.1970-tõlavállalatberuházásifõmérnöke,avisontaikülfejtés 

4,7milliárd Ft-osnagyberuházásmegvalósításának felelõse 

volt. Részt vett ama 3millió t/év termelésû bükkábrányi 

külfejtés létrehozásában. 1981-tõl avállalat termelési fõmérnöke, 

fõleg a„szénen kívüli” tevékenység fejlesztése volt a 

feladata.Apaksiatomerõmûrészérenehézvasszerkezeteket, 

„cellákat”, aMagyarVillamosmûvek részéretávvezetékioszlopokat, 

aNémet Demokratikus Köztársaság számárakotró- 

Tanévzárás aMûszaki 

Földtudományi Karon 

AMûszaki Földtudományi Kar végzõs 

hallgatói ünnepélyes keretek között 

2008.június21-énvehettékkézhezdiplomájukat. 

Avalétálók ünnepélyes felvonulására, 

aSzalamanderre június 25-én 

kerültsor.Adiplomátátvevõknévsora: 

ÁrvaiGábor 

BalázsKrisztina 

Baráth Tibor 

BáriEnikõ 

Bíró Krisztina 

BotosBoglárka 

BuraiLászló 

Cservák Ferenc 

Csík Zoltán 

CsorbaGergely 

DomjánAdél 

FerencMarcell 

FogelFerenc 

GremspergerKatalin 

HacskóPéter 

HarasztiTamás 

JuhászGábor 

JuhászIstván 

Kalcsó Benedek 

KardosÁdám 

KelemenÉva 

KeresztesIldikó 

KissPéter 

Koscsó Gábor 

KováchRéka 

KurillaFerenc 

LászlóZsoltÁdám 

LõrinczRenáta 

LukácsAdrienn 

MátyásMelinda 

MolnárGáborPál 

NagyGábor 

NémethÁgnes 

NovákPéter 

PaulovicsJózsef 

RáczÁdám 

RáczMárkBarnabás 

RátkaiSzilvia 

RuzsaPéter 

gép részegységeket gyártottak. Az ecsédi üzem részt vett a 

gáz- és kõolajvezetékek építésében. Sikeresen, milliárdos árbevétellel 

szerepelt aMátraaljai Szénbányák az eocén-program 

megvalósításábanis,mintfõvállalkozó. 

1993-tól aBükki Energetikai Kombinát Alapítvány fõmérnöke.Alignitekkülfejtésesnagyüzemierõmûvifelhasználásaérdekébensikeresen 

lobbizott. 

35cikke,6dbkéziratostanulmánya,150közleménye,híranyaga 

jelent meg, fõleg aBKL Bányászatban. AzOMBKEnek 

1955-tõl tagja, 1974-1989-ig a helyi szervezet titkára. 

Gyöngyösön több alkalommal szervezett nemzetközi részvételûlignit-szemináriumot,rekultivációsankétot,egyesületitapasztalatcseréket, 

kirándulásokat, bálokat. Jelenleg agyöngyösiLignitBarátiKörelnöke. 

1976-tólaBKLBányászatszerkesztõbizottságának tagja; 

2004-tõl az OMBKE tiszteleti tagja; 2007-tõl az ellenõrzõ bizottság 

tagja. 

Szakály Miklós okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. augusztus 26-án született 

Móron. 1953-ban érettségizett Székesfehérváron. 

Tanulmányait amiskolci 

Nehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karán folytatta. Sopronban 

1958. május8-án szerzettbányamûvelõ 

mérnökioklevelet. 

Az egyetem elvégzése után Várpalotára, 

Ferenc bányára üzemmérnöki 

beosztásba került, majd körletvezetõ 

lett. Üzemi fõmérnöknek nevezték 

ki az Ernõ bányai, SI és SII, valamint adúsító üzem 

munkahelyekre. 

1976-tól aTatabányai Szénbányák tervezési fõosztályán, 

1977-ben aVárpalotai Szénbányák beruházási osztályán volt 

mûszaki-gazdasági tanácsadó. 1981-ben lett a Veszprémi 

Szénbányák várpalotai bányaüzemének mûszaki vezetõje. 

Nyugdíjazásáig(1990)aVeszprémiSzénbányáktermelésiosztályának 

vezetõje,valamintfõosztályvezetõ-helyettesevolt. 

SándorZsuzsa 

SósPéter 

SõrésGergõ 

SpéderFerenc 

SpitzmüllerÁdám 

SzalontaiLajos 

Szántó Judit 

SzarkaPéter 

TamásAnita 

TarMelinda 

TóthIldikó Zsanett 

TóthPéter 

TóthPéterSándor 

Török Szilvia 

TõzsérKároly 

VozárZsuzsanna 

VöröskõiZsófia 

ZakharPéter 

Kissé megkésve gratulálunk új kollégáinknak, 

boldogulást, sikereket és jó 

egészségetkívánunk! 

OMBKE Bányászati Szakosztály 



Felértékelõdik aszénbázisú áramtermelés 

Idehazais felértékelõdni látszik aszénbázisú áramtermelés, 

illetve aszénkitermelés, beleértve bányák nyitását, illetve 

újranyitását. 

„Annak érdekében, hogy avillamosenergia-árakat megpróbáljuk 

elfogadható szinten tartani, valamint csökkentsük 

importfüggõségünket, aszén (lignit) részarányát az energiamixben 

20 százalék körül célszerû tartani” –mondta Valaska 

József, aMátrai Erõmû igazgatóságának elnöke. AMátra- és 

Bükkalján meglévõ mintegy 1Mrd tonnás lignitvagyon az 

ország egyetlen olyan hosszú távon is gazdaságosan kitermelhetõenergetikainyersanyaga,amelyegy1000megawattosligniterõmûvet 

alapul véve 120 évre elegendõ (ma az erõmû 

négyblokkjaösszesen 836megawattbeépítettteljesítményû). 

Erre aszénvagyonra alapozvatervezik megépíteni az MVMmel 

közösen azt az új, 400 megawatt kapacitású és rendkívül 

korszerûlignittüzelésûblokkot,amely2015-benkapcsolódhat 

rá a hazai hálózatra. Aprojekt mintegy 850 millió eurós 

beruházástjelent. 

„Az EU formálódó energiapolitikája is jelentõs elõrelépésthozhatásványienergiabázisunkfelértékelõdésében”–jelezte 

Zoltay Ákos, aMagyar Bányászati Szövetség ügyvezetõ 

fõtitkára. Mint mondta: még mindig jelentõs szénvagyonnal 

rendelkezünk,amelyhosszútávonmegfelelõalapjalehetavillamosenergia-termelésnek. 

A leghatékonyabban a Mátrai 

Erõmû bányatelkeiben jelenleg is mûvelésben lévõ lignitvagyon 

hasznosítható, de kiaknázzák az egyetlen még mûködõ 

magyarországi mélymûveléses barnaszénbánya, a Vértesi 

Erõmû Zrt. márkushegyibányájának szénvagyonátis. Ajövõ 

szempontjából fontos szerep juthat a„szûz” területeknek is, 

így akomjáti,illetveTorony térségilignitvagyonnak(bárezek 

kitermeléseegyelõrenagyellenállásbaütközik). 

Márkushegyenmaévi1,2milliótonnaszenetbányásznak, 

eztazoroszlányierõmûnégykazánjábanégetikel,emellettaz 

egyes és kettes kazánban kialakított úgynevezett fluidágyban 

megújuló energiahordozókatiseltüzelnek (faapríték,szalma, 

kínai nád és egyéb anyagok, atüzelõhõ 30 százalékáig). Mint 

HaveldaTamás bányászatiigazgatóelmondta:amaismertásványvagyon 

ajelenlegi kitermelési mennyiség mellett 2018-ig 

elegendõ,demármegkezdõdtekazokakutatások,amelyek a 

környék további szénvagyonának felmérését célozzák. A 

mélymûvelésû bányászat drágább, mint akülfejtésû lignit kitermelése, 

de amai és fõleg ajövõben várható energiahordozó-árakatvizsgálvaegyreinkábbismétgazdaságossáválika 

széntüzelésû villamosenergia-termelés. 

AMecsekbenkecsegtetõlehetõségaMáza-Délelnevezésûterületentalálhatómintegy187milliótonnásfeketeszénvagyon,amelybenjelentõsmennyiségû–azelõkutatásokszerint 

30-50 milliárd köbméter –szénhez kötött metángáz is hasznosítható. 

Akitermelésre itt többféle koncepció látott napvilágot. 

Borsodbanaközel53milliótonnásvagyonnalrendelkezõ 

dubicsányibarnaszénmezõtermelésbevonásaismegfontolandó. 

Aszénvagyon környezetbaráthasznosításaa„tisztaszén” 

technológiáraalapozó,uniósszinten16erõmûbõlállóprojekt 

megvalósításával is elõsegíthetõ; ezekbõl néhány már megépült 

Németországban, ésazt szeretnénk elérni, hogy aMátrai 

Erõmû fejlesztéseisbekerüljön ezek közé.Ennek segítségével 

Európa-szerte elõtérbe kerülhet ismétaszénfelhasználásnövelése;ebbõlazenergiahordozóbólajelenlegifelmérésekszerintvilágszertelegalább200évreelegendõkészletekkel 

rendelkezünk–mondta ZoltayÁkos. 

Felértékelõdik aszén 

Az eddig ismertté vált befektetõi elképzelések szerint 

összesen mintegy2-3ezerMWkapacitásúújnagyerõmû építését 

tervezik akövetkezõ 5-10 évben, ám ezek szinte mindegyikegázbázisú(kivéveaMátraiErõmû400MW-oslignittüzelésûblokkját).Ehhezszámíthatjukhozzámégapaksiatomerõmû 

üzemidõ-hosszabbítását, amelynek révén húsz évvel 

mûködhetnek továbbareaktorok(2000MW). 

A folyamatosan növekvõ energiaigények, valamint az 

emelkedõ olaj- és földgázárak esélyt adnak arra, hogy aMecsekben 

sokévi szünet után újrainduljon aszénbányászat. A 

korábbanéventeátlag3-4milliótonnaszenetadómecsekibányákat 

annak idején döntõen a gazdaságtalan kitermelés 

miattkellettleállítani,ámazótaazárviszonyokmegváltoztak. 

Az 1964-ben bezárt nagymányoki külszíni fejtés mintegy 

42 hektáros területén 2,3 millió tonna, külfejtéssel kitermelhetõ 

ipari szénvagyon van. Évi százezer tonna szén kitermelésévelkalkulálvaNagymányokonújabb25évenátfolyhat 

még akitermelés. Anyitás költsége meghaladja a700 millió 

forintot, afejtés bezárását követõ tájrehabilitációra több tíz 

millióforintotkellletétbehelyezni,aszükségesgépekbeszerzése 

pedig több mintszázmillióba kerül, dea3,2 kilométeres 

elkerülõútsemleszolcsó.Aszakemberekúgyvélik,akitermelésleghamarabbjövõrekezdõdhetel. 

Napi Online 2008. augusztus 12. 

KF 

Új szénerõmû épülhet Magyarországon 

Az amerikai AES Corporation új erõmû építését tervezi 

Magyarországon. Amultinacionális energiaipari nagyvállalat 

állítólag már megkezdte apartnerek kiválasztását az erõmû 

építéséhez. Az Észak-Magyarországon létesítendõ erõmûvet 

szénnelfûtenék–derülkiaFoxBusinesshírébõl,melyetacég 

magyarországi illetékesei nem kívánták sem megerõsíteni, 

sem cáfolni. 

Az AES 1996 óta van jelen amagyar piacon, ahonlapja 

szerintháromerõmûvelrendelkezik,amelyekkapacitása1112 

MW. Munkatársainak száma Magyarországon több mint 

ötszáz. 

Acég volt az elsõ magánbefektetõ amagyar áramtermelésben, 

amikor 1996-ban ahárom erõmûvet megszerezte. Az 

AES110milliódollártfektetettalétesítményekbe,amelyeket 

2004-ben egyébkéntbekellettvolnazárni.Kéterõmûvetbiofûtõanyagokelégetéséreisalkalmassátettek. 

Az amerikai vállalathárom magyar erõmûve közül alegkisebb 

az AES Borsod, amely 96 MW-os biomassza és szénerõmû.AközépsõazAESTiszapalkonya(116MW),többféle 

fûtõanyaggal is mûködik, de elsõsorban aszénre alapozza a 

termelést. Az AES Tisza II. erõmû Magyarország harmadik 

legnagyobb áramtermelõ létesítménye, amely azország teljes 

áramtermelésének 7%-átadja. 

AvirginiaiszékhelyûAESötkontinens29országábanvan 

jelen 123 erõmûvével. Körülbelül 43 ezer MW áramtermelõ 

kapacitással mûködnek ezek alétesítmények. Atársaság 13 

áramszolgáltató részlegetismûködtet.Acégösszesárbevétele 

13,6 Mrd dollár, alkalmazottainak száma 28 ezer. Az AES 

Európában, aFÁK-országokban és Afrikában is aktív. Etérségeketegyetlenrégiókéntkezelik,éshonlapjuknakezenaregionális 

aloldalán amagyar parlament épületét tüntetik fel 

illusztrációként. 

www.origo.hu 2008.08.29. KF 



Új ligniterõmû épül 

Megalakult aMagyar Villamos Mûvek Termelõ Zrt. 

2008.szeptember29-énaláírtaaMagyarVillamosMûvek 

Zrt. (MVM) és aMátrai Erõmû (ME) Zrt. azt aszerzõdést, 

amelyet egy új 400 MW-os erõmû-blokk építésére hoztak 

létre. Az új társaságban az MVM Zrt. 74,9%-os, az ME Zrt. 

25,1%-ostulajdoniaránnyalrendelkezik. 

Az aláírt vegyesvállalati szerzõdés afelek együttmûködésétszabályozzaalétesítéselõkészítéseésszerzõdésesrendszerénekkialakítása,alétesítés,majdamûködtetésésüzemeltetés 

folyamatában. Ennek megfelelõen amegállapodás mintegy 

40 évre szóló együttmûködés kereteit teremtimeg. Abe- 

Ötven éves egyetemi találkozó Sopronban 

1953-banaMiskolciEgyetemenkezdettés1958-banSopronban 

végzett bányamérnökök 2008. június 1-3-án, Sopronban,aLõvérSzállodában 

tartottákötvenévestalálkozójukat. 

1-jénesteaszállodakonferenciatermébenvacsorávalegybekötöttkötetlen 

találkozásvolt.Összesen 91fõ jelentmeg a 

hozzátartozókkalegyütt. 

2-ándélelõttünnepidíszbenjelentünkmegaNyugat-Magyarországi 

Egyetem (Erdõmérnöki Egyetem) dísztermében, 

aholazegyetemrektora,prof. dr.FaragóSándor ésSopronváros 

polgármestere, dr.Fodor Tamás köszöntött bennünket. 

Vass István valétaelnök megköszönte mind arektor, mind a 

polgármester által elmondott meleg szavakat, majd dr.Szabó 

Imre a jubileumi találkozóra készített díszes korsóval 

ajándékoztameg õket. 

Az egyetemkertben aMiskolci Egyetem által felállított 

emlékhelyen koszorúthelyeztünk el. Azebédaszállodateraszánvolt,majdamegjelentektöbbségerövidsétáttettatörténelmivárosban.Esteakonferenciaterembendíszvacsoravolt, 

seztkövetõen jubileumiszakestélyttartottunk. 

Dr.Szepesi József,VassIstván,MakraiLászló,ZoltánIstván 

Aszakestély ahagyományoknak megfelelõen zajlott le. 

Az elnöki tisztet Vass István látta el, aháznagyi szerepet 

Bérczes Zsolt, a kontrapunkt Nagy István volt, nótabírók: 

ForisekIstván és dr.KrániczZoltán, azelhunytakneveit Kovács 

János olvastafel.Aházirendet HermeszLeóMiklós hitelesítette.Komolypohárköszöntõtmondott: 

dr.CsabaJózsef. Néhány 

mondatazelhangzottakból: 

„E komoly pohárköszöntõm során gondoljunk vissza a 

több mint 70 évre, aháborús évek miatt gondokkal teli, nem 

túl boldog gyermekkorra, életünk néhány törésére –amikor 

Hazai hírek 

ruházásteljesértékemintegy200MrdFt,finanszírozása20%bansajátforrásból,80%-banbankhitelbõltörténik. 

Ablokk atervek szerint2015második felébenkezdimeg 

az áramtermelést. Ezt követõen alignitbázisú villamosenergia-termelésteljesítményeajelenlegi 

950 MW-ról közel 1200 

MW-ranövekszik,miközben2500munkahelyfennmaradásáraadódik 

garanciaa2020-asévek közepéig.Azépítésidõszakában 

–2010-2015között–2000újmunkahelyjönlétre. 

Aberuházásazért isigen elõnyös,mertcsökkentihazánk 

gázfüggését,importfüggõségétésjavítjakörnyezetiállapotát. 

Dr.Horn János 

Arésztvevõkafõépületelõtt 

nem úgy történt valami, ahogy elképzeltük. Azt láthatjuk (és 

boldogok, akik azt látják), hogy ilyenkor is velünk volt és 

megvédettazIsten,habárnéhacsakkésõbbvettükészre,hogy 

az akkor miért történt úgy, és hogy az mégis úgy volt jó 

nekünk. 

Gondoljunk kamaszkorunk sok megválaszolatlan kérdésére 

és tanácstalanságainkra, pl. hogy mit tanuljunk érettségi 

után? Sokszornem midöntöttünk.Emlékszem, hogy alegelsõ 

félév kezdetén megkérdezték az évfolyamunktól: Ki akart 

Miskolcra jönni? Ki választotta abányász szakmát? Tegye fel 

akezét!Bizonynagyon kevesenvoltak. 

Azutánamatematikaésafizikavizsgákrostáltákazévfolyamot.Másodéveskorunkbanújabbrostálásislehetettvolna, 

ha 'véletlen' nem aznap kirándulunk Pojják professzor úrral 

Rudabányára és Aggtelekre. Mikor mi Rudabányán ismerkedtünkabányászélettel,'szesztestvéreink',aharmadéveskohászok 

éppen oroszkönyveiket égették aDudujka-dombon. 

Nélkülünk,mertéppen akkormi távolvoltunk. Véletlen egybeesés? 

Közben azonban nagynehezen egyenesberázódtunk 

Miskolcon,demegkönnyebbülésvolt–asárosutak,azépítési 

terület buckái és gödrei, apoloskás diákszálló zsúfolt szobái 

után –Sopronban folytatni diákéletünket. És alig több mint 

egy év után jött 1956 õsze. Haaddig nem is, deakkoravalóban 

veszélyes élethelyzetekben kézzelfogható volt aGondviselõ 

irányítása. Hogy csak a november 4-i eseményekbõl 

egyet-kettõt emeljek ki: Emlékeztek ugye a'kópházi csatára', 

amikorsüketágyúkkaléskézifegyverekkelfelszerelveakartuk 

visszafordítaniatankokkaljövõszovjetmegszállókat.Egyideges 

mozdulattal elsütött kézifegyver következménye könnyen 

lehetettvolnaaz,hogymamásokkoszorúznánakasopronitemetõbenhõsiemlékmûvünknél.VagyaznapéjszakaaMuckon, 

amikor kézigránátokkal és kézifegyverekkel vártuk aszovjet 

tankok támadását,amiszerencsénkrenemkövetkezettbe. 



Azután szétszóródtunk. Az évfolyam egyik része idegenben 

–nyelvtudás, ismeretség és ismerõsök nélkül –kereste a 

boldogulást, anem kis nehézséggel járó diplomaszerzést. Az 

évfolyam másik része kénytelen-kelletlen meghallgatta Kertészdocenselvtárs,amarxizmus-leninizmustanszékvezetõtanárának 

magyarázatait az '56-os eseményekrõl. Felemelõ érzésvolt!Majdaszaktárgyakbóltettsikeresvizsgákésadiploma 

után, amég akkor igencsak kemény diktatúra szorításában, 

lelkében az56-os szellemmel kénytelen voltbeilleszkedniahazaitársadalomba.Nemmindenhelyzetvoltvilágosakkor, 

de visszatekintve biztonsággal mondhatjuk –én mindenképpen 

mondhatom –,hogyIsten gondoskodottrólunk,azÕ 

szereteteátölelteéletünket… 

De most hagyjuk amúltat, most ünnepeljünk, éljük avidámság 

perceit, az együttlét örömének óráit. Nehéz most 

másra gondolni,denekemekomoly pohárhozzászóláskeretében 

mégismegkelltennem. 

Elhalványodnak az együtt töltött kedves órák emlékei és 

késõbb nagy csend is körülvehet bennünket, amagány esti 

csendje, az éjszaka álmatlan óráinak csendje otthon vagy egy 

kórháziágyon,ésakkorarragondolhatunk,hogymithozajövõ? 

Ajövõ miatti aggodalom és félelem –akár jó anyagi körülményeinkellenéreis–amiéletkorunkbanneméletidegen 

gondolat. Ilyenkor boldog az az ember, akinek eszébe jutnak 

ajézusi szavak: Ne aggódjatok, ne nyugtalankodjatok, menynyeiAtyátoktudja,hogymirevan 

szükségetek… 

Végül amikor? és hogyan? kérdésre aBányászhimnusz 

sorainak idézésével válaszolok és fejezem be 'komoly poharam'mondanivalóját:„Éshogyhamajdaföldölében(ésnemcsak 

ott!) végóránkat éljük, Isten kezében életünk: Õmegsegít,reméljük!” 

A vidám pohár hangulatos szószólója volt dr. Szepesi 

József. Hozzászóltak még: Hafner Henrich, Kovács Endre, 

emelveaszakestélyegyébkéntisjóhangulatát. 

Befejezésül Vass István elnök megköszönte Bérczes Zsolt, 

NagyIstván,CsizmadiaLajos és dr.SzabóImre közremûködésétaz50évestalálkozó 

megszervezésében. 

Aszakestélyutánarésztvevõkmégjóvaléjfélutánisfehér 

asztal mellett, jó hangulatban emlékeztek az ötven évvel ezelõttitörténetekre. 

Június3-ánreggelbúcsútvettünkaszállodábanegymástól, 

ésreményünketfejeztükki,hogyötévmúlvaújratalálkozunk. 


Bányászkórusok találkozója Tatabányán 

Május végén egy nagyon sikeres hangverseny zajlott le 

Tatabányán. Akertvárosi mûvelõdési otthonban 13 kórus – 

bennük 300 énekes –részvételévelrendezték meg abányászkórusokmásodiktalálkozóját.Arendezõketmeglepteanagyfokúérdeklõdés,hiszenilyenlétszámranemszámítottak.Eza 

meglepetés azonban nem gondot, inkább örömet okozott a 

vendéglátóknak, akik kiválóan figyelmes házigazdaként rendezték 

megatalálkozót. 

Arendezvényt HámoriIstvánPéter, aBDSZ alelnökenyitottameg.Köszönõszavakkalméltattaabányászkórusokmúlhatatlan 

érdemeit abányászdalok terjesztéséért. Arendezõk 

nevében Lévai Ferenc, Tatabánya alpolgármestere, majd dr. 

HidasiJános, Komárom-Esztergommegyegyûlésénekalelnökeés 

LukácsZoltán országgyûlésiképviselõköszöntötteakórusokat. 

Az ünnepélyes megnyitót gálamûsor követte, amelynek 

keretében amegjelent kórusok 15-20 percben mutatták 

beprodukciójukat. 

Amûsorban felléptek: 

–EgyesítettSárisáp ésTokodaltáróvegyeskara 

–ForrásNõiKamarakórus,Ajka-Padragkút 

–Aranyesõdalkör,Rudolftelep 

–Brennbergbányakórusa 

–Kisterenye,Bányászdalkör 

–Tatabánya,RozmaringosBányászegylet 

–Pécs,BányászNyugdíjasNépdalkör 

–Ajka-Padragkútbányászférfikórusa 

–TatabányaiBányászDalkör 

–TatabányaiBárdosLajosVegyeskar 

–OroszlányiBányászNépdalkör 

–SalgótarjániBányász-KohászDalkör 

Akórusok mûsorát hosszantartó tapssal ismerte el és jutalmazta 

atalálkozó közönsége. Megerõsödött abbéli meggyõzõdésük, 

hogy ha abányászat hõskora már el is múlt, az 

iparágkulturálistradícióit–köztükadalkincset–érdemes,sõt 

szükségesõrizni,ápolni.Acsoportok emléklap melléavárost 

ésamegyétbemutatókönyveketiskaptak ajándékba. 

Befejezésülaközönségésakórusokegyütténekeltékela 

Bányászhimnuszt,majdJószerencsétkívánvaazzalbúcsúztak 

egymástól,hogykétévelteltévelújratalálkoznakTatabányán. 

Vajda István 

Emléknap Petõfibányán 

A„Petõfibányáért Egyesület”2008. június 7-én, aMátraaljai 

Szénbányák Petõfi altáró megnyitásának 65. évfordulója 

alkalmából nagyszabású rendezvényt szervezett. Papp Tamás, 

az egyesület elnöke üdvözölte avendégeket, emlékezett a65 

évvelezelõttiidõkre.Névszerintköszöntötte FeketeLászlót, a 

HevesmegyeiKözgyûléssportbizottságának elnökét, Ambrus 

Zoltánt, aközgyûlésalelnökét, FeketeLászlót, Petõfibányapolgármesterét, 

PápisLászlót, aMátraiErõmûZrt.szakszervezetititkárát, 

dr.DovrtelGusztávot, aMátraiErõmû Zrt.osztályvezetõjét 

és dr.Szabó Imrét, ny. fõmérnököt, aLignit Baráti 

Körelnökét. 

DornerGábor, aPetõfibányáértEgyesülettitkáramindenki 

megelégedésére példásan szervezte az összejövetelt. Ott 

voltak arendezvényen akörnyékbeli községek polgármesterei, 

elöljáróiésanagyobbüzemek,cégekképviselõiis. 

Ünnepi beszédet mondott Pápis László, aki elmondta, 

hogy1942-1943-banindultabányászkodásPetõfibányán,pontosabban 

akkor még Pernye-pusztán. Vázolta, hogy arózsaszentmártonibányák 

termelésemárnemgyõzteaLõrinciben 

megépült128MWteljesítményû erõmû lignittel történõ ellátását, 

aPetõfi altáró termelésére, késõbb az ecsédi külfejtésbentermeltlignitreisszükség 

lett. 

Hozzászólásában dr.Szabó Imre kiegészítette az ünnepi 

megemlékezést:azaltáróEurópa-hírû,korszerûkörszelvényû 

Azemléktáblánál 

(DovrtelGusztáv,dr.SzabóImre,Pápis László) 



vágatát betonidomkõvel biztosították. Szólt továbbá az elért 

teljesítményekrõl,avágathajtásról,azF4-esgépekkelelértrekordokról,apajzsbiztosításrólésmegemlékezett 

az1959-ben 

Szücsi X-es bányaüzemben történt bányatûzrõl, ahol 31 bányászvesztetteéletét.EzutánalakultmegGyöngyösönazország 

egyiklegkorszerûbbbányamentõállomása. 

Dr.Dovrtel Gusztáv avisontai és bükkábrányi külfejtés 

korszerû bányamûvelési módjairól, rendszereirõl, termelési 

eredményeirõl tájékoztatta ajelenlévõket, majd 28 nyugdíjas 

bányásznakadottátemléklapot. 

Akultúrház falára elhelyezett emléktáblánál aMátrai 

ErõmûZrt.,abányászszakszervezet,aHevesmegyeiKözgyûlés, 

apolgármesteri hivatalok, aPetõfibányai MentõállomásértAlapítványképviselõihelyeztekelkoszorút.APetõfialtáró 

bánya még megõrzött részén avendégek Papp Tamás, 

DornerGábor vezetésévelbányalátogatásonvettekrészt. 

Az ünnepi megemlékezést aBányász Fúvós Zenekar a 

Bányászhimnusz eljátszásával zárta. Akultúrház környéke a 

„régi bányásznapok” hangulatát idézte, asátrakban mindenféle 

érdekes dolgokat árusítottak, és bográcsokban fõtt abirka,babgulyásésmás„lacikonyhaiételféleségek”.Jóhangulatban 

ünnepelt abányatelep lakossága és akörnyékbeli települések 

vendégei. 


Bányajárás Mátraszentimrén 

ABányagépészet aMûszaki Fejlõdésért Alapítvány ülése 

Azország legmagasabban fekvõ településén, MátraszentimréntartottaideielsõülésétaBányagépészetaMûszakiFejlõdésértAlapítványkuratóriuma. 

AprogramaNarádPark Hotelbenkezdõdött,aholkellemes 

környezetben hallgathattuk meg a Mecsek-Öko Zrt. 

munkatársainak elõadását aszûkebb környezetünk védelmébenvégzettmunkáról. 

Amúltban ugyanis Gyöngyösoroszitól Mátraszentimréig 

terjedõ,közel30km 2 -nyibányatelkenmélymûvelésûércbánya 

volt,melyet1986ótaszüneteltetnek.Afüggõlegesaknákattömedékelték,azaltárónkifolyósavasésnehézfémszennyezésû 

bányavizet vízkezelõ üzemben semlegesítik, majd aToka patakbaengedik. 

A 2005-ben indult környezetvédelmi beruházás célja, 

hogy akülszínen található meddõhányók (17 db) szakszerû 

rekultivációjával, aföld alatti fejtési üregek tömedékelésével, 

a víz- és zagytározó tavak szigetelésével a kibocsátási 

határérték alá csökkentsék abányából kifolyó vizek fémiontartalmát 

és savasságát, illetve ameddõhányókból és víztározókból 

az esõ és az elszivárgás hatására kijutó szennyezõ 

anyagmennyiségét. 

Kulcsár László okl. bányamérnök, aMecsek-Öko Zrt. 

projektigazgatója vetített képes elõadásában mutatta be a 

nagy léptékû munka eddig elért eredményeit és vázolta a 

jövõ céljait. 

Aberuházás nagyságrendjét jellemzi, hogy az nemcsak a 

külszínenfolyik,hanemakívánteredményeléréseérdekében 

újrakellmélyíteniakorábban betömedékeltmátraszentimrei 

függõlegesaknát. Beszerezték azaknamélyítõ gépetésmindazt 

atechnikát, ami abánya újraindításához és akorábbi fejtésitérségek 

eléréséhezszükséges. 

Aföld alattimunkáról Román Árpád, abányaüzem felelõs 

mûszaki vezetõje beszélt. Elmondta, hogy afeltárás nemcsakafüggõlegesaknában(aholmár300mmélységbentartanak), 

hanem a gyöngyösoroszi altáróban és a kapcsolódó 

Károlytárón (ésvakaknán)isfolyik. 

Elõadását sok-sok fotóval illusztrálta, melyeken jól láthattuk 

avíz összehordta vörös iszapot, és a25 éve nem használt 

vágatokállapotát.Elmondta,hogyaközel6000mhosszúaltáróban 

aszállításhoz mozdonyt kell használni aszállítási igény 

és anagy távolság miatt. Akis vágatszelvény amunkát külön 

nehezíti,ésgondotjelentavillamosenergiaellátásban is. 

Külön akadály, hogy abányából akörnyezetetszennyezõ 

iszapésiszaposkõzetnemhozhatóki,elhelyezésérealkalmas 

bányatérségeket kell felderíteni. Bemutatta az ötletes iszapszállításiéselhelyezési 

technológiátis.Végezetülkérdések és 

válaszokkövetkeztek,majdaGyöngyöskülvárosában,FarkasmályibantalálhatóRegélõBorházbanfolytattukazeszmecserétvacsoraéskitûnõborok 

kóstolgatásaközben. 

Másnapreggelakuratóriumúgydöntött,hogy2008.szeptember 

26-27-én tartja a41. Konferenciát Balatongyörökön. 

Különörömötjelentszámunkra,hogyalapítványunkidéntölti 

bea15.életévét. 

Arövidkuratóriumiülésutánmeglátogattukabányaüzemet, 

ahol megismerkedhettünk az alkalmazott gépekkel, berendezésekkel,azaknamélyítéstechnológiájával.Különemlítést 

érdemel etárgyban azaknamélyítõ gép villamosmeghajtása,amelyaXXI.század 

technológiájátképviseli. 

Egy olyan frekvencia (telítési fluxus) szabályozót sikerült 

beépíteni aberuházó és aSiemens jóvoltából, mely nagyban 

megkönnyíti és elõsegíti abiztonságos mélyítést és aprecíz 

szerelési munkákat,amellett, hogyaz energia-felhasználást is 

optimalizálja. 

Azaltáróban 

Folyikaz aknamélyítés 



Késõbbbányajáráskövetkezett,avállalkozószellemûkollégákbödönbeszálltakésszemélyesen 

vizsgálták mega25év 

utánújranyitott300m-esmélységbenlévõ2.szintvágatállapotát,megcsodálvaatermészetáltalidõközbenépítettiszaptavat 

és abiztosításon kirakódott kõzetkiválásokat, afakadó vizek 

különbözõségétésazalkalmazotttechnikát. 

AlátogatásaNarád Park Hotelben ebéddelfejezõdöttbe, 

melyutánalátogatókhazaindultak.Amunkatovábbieredményeirõla41.konferenciánrésztvevõkbizonnyalhallanakmajd. 

Livo László 

A„KÖNYV” ünnepe 

Az 1951-ben beíratkozott és 1956-ban végzett bányamûvelõ, 

geológus, olaj-, földmérõ és geofizikus mérnöki szakok 

végzettmérnökei elhatározták, hogy mind azegyetemi, mind 

aziparban eltöltöttidõ eseményeit(élményeit)azaranydíszoklevél 

kiadása alkalmával egy közös könyvben foglalják 

össze. A„könyv” 568 oldal terjedelemmel 2007-ben jelent 

meg 300 példányban, melyre aszakok akövetkezõ felosztásban(mennyiségben)tartottak 

igényt: 

Címzettek Szállított példány 

Protokollkapcsolatok 58 

Bányamérnökiszak 98 

Olajmérnökiszak 17 

Geológusmérnökiszak 9 

Geofizikusmérnökiszak 36 

Földmérõmérnökiszak 44 

Postánelveszett 2 

Egyébérdeklõdõk 8 

Összes 272 

AprotokollcímszóalattelsõkéntaMiskolciEgyetemMûszaki 

Földtudományi Kar dékánját, (az elhatározást feltétel 

nélkül támogató) dr.Bõhm Józsefet kerestük fel könyvünkkel, 

továbbá tanszékvezetõk és intézetigazgatók részéreis postáztunk 

könyvet. Tiszteletpéldányt küldtünk dr.Faragó Sándor, a 

Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorarészére, aBudapesti 

MûszakiésGazdaságtudományiEgyetem érdekelttanszékeinek, 

szakmai múzeumoknak, megyei, városi könyvtáraknak, 

levéltáraknak, bányakapitányságoknak. Tájékoztatás céljából 

küldtünk könyvet az OMBKE, aMagyar Bányászati Szövetség 

és aBDSZ részére. Atámogató szervezeteknek utólag is 

köszönveasegítségetküldtük elazélményeinketmegörökítõ 

kötetet. 

A szerkesztõbizottság tagjai: Bodrogi Frigyes, Gádori 

Vilmos, Gerzson István, Karabélyosné Gesztelyi Éva, dr.Kovács 

István, Májay Péter,Nagy Sándor,Németh Géza, Sallay Árpád, 

SimonSándor és Szûcs Imre voltak. 

Akézirat lektorálásában Bodrogi Frigyes, Gerzson István, 

dr. Kovács István, Májay Péter, Nagy Sándor és Chászárné 

SimonAlice segített. 

Avisszajelzésekrészbenszívbõljöttek,részbenaprotokoll 

szabályainak feleltek meg. Akönyvtárak egy része hiánypótlásként 

értékelte akiadványt, és kortörténeti értékûnek minõsítették 

aBányamérnöki, és aFöldmérõmérnökiKarok 10 

félévbeli oktatóit és az elvégzett tantervi anyagot bemutató 

felsorolást.Szemelvények azértékelésekbõl: 

„...Nagyörömmelfogadtuk az„Egyévfolyamtörténete:a 

magyar bányászat sorsfordító évtizedeibõl 1951-2006” címû 

könyvet. Akötet hiánypótló mû, amelyet nagy hozzáértéssel, 

szeretettel készített. Köszönet ezért amunkáért is! Nagyon 

köszönöm, hogy megtisztelte az Eötvös Károly Megyei 

Könyvtárat, eljuttatta nekünk ezt atartalmas kiadványt...” 

Pálmai Judit megbízottkönyvtárigazgató. 

ABányászatiLapok 140. évfolyam4.számában dr.Csaba 

József értékelt: „...Az egyetemi történetek, aszakmai önéletrajzokmellettérdekesösszeállításakönyvbena„Tanszékekés 

tantárgyak”fejezet,melyetnemcsakaz1956-banvégzettekés 

párévvelelõtteésutánavégzettek isörömmelolvashattak. A 

régmúltbólújramegjelennekazoknakaszemélyeknekkedves 

arcai(némelyeketazidõismegszépít),akikigyekeztekatudományosismereteketelültetnibennünk...” 

AMagyarhoniFöldtaniTársulat2008.évijanuár-februári 

Hírlevelében jelent meg értékelés: „...Magánkiadásban 2007ben 

jelent meg az 1951-ben beíratkozott hallgatók életútját 

bemutatókiválószerkesztésû569oldalaskönyv.Sajnosazévfolyam 

nem korábban kezdte tanulmányait, mert akkor ez a 

könyv etalonja lehetett volna akésõbbi évfolyamok hasonló 

tartalmúkönyveinek.Arecenzensírójasajnálja,hogyakönyv 

kereskedelmiforgalombanemkerült...” Dr.Horn János 

Megható az évfolyamtársunk özvegyének levele: „...Köszönöm 

részünkremegküldött'Egy évfolyam története amagyarbányászatsorsfordítóévtizedeibõl'c.könyveket.Atetszetõs 

kivitel mély tartalommal párosul. Érzõdik rajta agondos, 

hozzáértõ munka. Elismerést érdemelnek aszerkesztõbizottság 

tagjai, akik feldolgozták, összeállították emberi sorsokon 

keresztülabányászatvalóban'sorsfordító'évtizedeit.Ekönyv 

maradandó emlék lesz utódainknak arról akorról, amikor 

mégvoltmagyarbányászat...” Surányi Gyuláné 

Figyelemmel arra, hogy példa nélküli összefogással valósultmegaBányamérnöki,aFöldmérõmérnökiKarokötszakja 

volt hallgatóinak közös „aranyemlék” könyve, Simon 

Sándor barátunk, kollégánk javasolta aközös értékelést is. 

Erre az eseményre Sopronban 2008. augusztus 21-22-én került 

sor Simon Sándor szervezésében. Aházigazda aNyugat- 

Magyarországi Egyetem rektora, dr.FaragóSándor volt. A80 

résztvevõafõépületelõttifényképezéstkövetõenarektoritanácsteremben 

gyûlt össze az erdõmérnök hallgatók sorfala 

között. 

Az ünnepi ülés abányász, erdész, kohász himnuszokkal 

kezdõdött, majd avendéglátó dr.Faragó Sándor köszöntõjét, 

illetve dr.Bõhm József dékán elõadását hallgattuk meg. Szót 

kért Molnár László veterán díszvendégünk is. ABányamérnöki 

Kar hallgatóinak nevében dr.Balogh Béla, aFöldmérõmérnöki 

Karhallgatóinak nevében dr.VerõJózsef köszöntötte 

azAlmaMatertésajelenlevõket. 

A SimonSándor általtartottnévsorolvasás(aharangjáték 

és aklopacska hangja mellett) az elhunytakkal kezdõdött, 

melyidõalatt BagiRóbert szakonkéntegy-egygyertyátgyújtott 

Atalálkozóelnöksége 

Dr.BõhmJózsefdékán,MûszakiFöldtudományiKar, 

Miskolc;dr.FaragóSándorrektor,Ny-Magyarországi 

Egyetem,Sopron;SimonSándorszervezõ;Molnár 

Lászlóveterán;GádoriVilmosszerkesztõ-kiadó 



emlékezésül. A névsor a jelenlévõkkel folytatódott. A 

megszólítottakaleglényegesebbekrõltájékoztatták azünnepi 

ülést. 

Arektori tanácstermi program befejeztével arésztvevõk 

estebéd céljából az egyetemi étterembe vonultak át, ahol a 

könyvetértékelõpohárköszöntõkkelindultanapirend. 

Elsõként GádoriVilmos szerkesztõ-kiadóadotttájékoztatást 

azötszak tagjainak (több száz) levélbelimegkeresésefárasztómunkájáról,melyet 

Simon Sándor bonyolított, illetvea 

mindenkori határidõbõl kicsúszó válaszok nyomdai gondjairól, 

melyek aköltségekben jelentettek védhetetlen módosulást, 

miközben anyomda ráfizetésének különbözõ fokozatait 

ismertük meg. Külön megköszönte dr.BõhmJózsef dékánnak 

azegyetemtörténetéletévelfoglalkozófejezetét,melyújmegvilágításba 

helyezte asok vihart megért bányamérnöki oktatást. 

Végezetül megköszönte Bodrogi Frigyes önzetlen felajánlását, 

amely aszínes festményeinek szabad felhasználásával 

megsokszoroztaakötetünk színvonalát. 

Aközösmunkátabányászokrészérõl SallayÁrpád, azolajosokrészérõl 

dr.KovácsIstván, ageológusokrészérõl Bodrogi 

Frigyes, ageodéták részérõl Nagy Sándor és ageofizikusok 

részérõl Gerzson István értékelte. Az ebéd elõtti diszkussziót 

dr.FaragóSándor rektorés dr.BõhmJózsef dékánfelszólalása 

zárta. 

Anap hivatalos része az ebéddel zárult, melyet avárkert 

ismételtbejárásakövetett. 

Amásnapi szabad foglalkozásra az egyetem mellett berendezett 

„Kishordó” fedõnevû pince gyakorlati helyiségeibenkerültsor,felkértelõadókmellõzésével.Ittdicsértükmagunkat,élvezveazötszaksikeresösszefogásánakeredményét, 

skívántunk egymásnak jó egészséget és változatlan létszámbanvaló 

ismételttalálkozást. 

Gádori Vilmos szerkesztõ-kiadó 

Minõségdíjas aMiskolci Egyetem 

Felsõoktatási intézmény kategóriában amiskolci campus 

nyert, alegjobb szervezeti egység pedig aPannon Egyetem 

GazdaságtudományiKaralett.AranyfokozatúelismerõoklevélbenrészesültaKodolányiJánosFõiskola,aBudapestiCorvinus 

Egyetem és aBudapesti Mûszaki Fõiskola viszont az 

ezüst fokozaton osztozott. Az elismeréseket tanévnyitó ünnepségekenadják 

majd át. 

AFelsõoktatásiMinõségiDíjjaléventeazon felsõoktatási 

intézmények teljesítményét ismerik el, amelyek eredményesen 

alkalmazzák aminõségirányítási rendszert. Emellett fontos 

szempont, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék és értékeljék 

aszolgáltatásaikatigénybevevõ partnerek elégedettségét, 

illetveatöbbiegyetemésfõiskolateljesítményét. 

Adíjatakormánykétévvelezelõttazzalacéllalalapította,hogyelismerjeazintézményekminõségfejlesztésieredményeit.Ezlehetõségetteremthazaiésnemzetköziösszehasonlításokra, 

rangsorolásokra, agazdaság igényeihez való alkalmazkodásra,aversenyhelyzeterõsítésére. 

Az idén januárban másodszor meghirdetett felhívásra 10 

pályázat érkezett be, melybõl ötöt felsõoktatási intézmény, 

ötöt pedig szervezeti egység nyújtott be. Aszakértõi véleményekalapjánszületettmegadöntés,hogymelyintézményeket 

keresikfelaszakemberek.Alátogatástkövetõenfogalmazták 

meg az értékelõk ajavaslataikat, és terjesztették afelsõoktatási 

minõség díj és minõségfejlesztési bizottság elé, amelynek 

javaslata alapján Hiller István oktatási és kulturális miniszter 

hoztameg adöntést. 

(FigyelõNet 2008. augusztus 26.) 

Múzeumok éjszakája Salgótarjánban 

2008. június 21-én aNógrádi Múzeumok szervezete és a 

bányamúzeum nagyon gazdag mûsorral várta az idei múzeumiéjszakák 

vendégeit.Programok: 

–AMadáchImreGimnáziumelõadása. 

–Ifjúságiklubmozgalombemutatása. 

–Ahippi-korszakzenéjének ismertetése. 

–BeszélgetésSBTClabdarúgókkalabányamúzeum könyvtárában. 

–„Lõjünk a(bánya) kapuba” címmel abányaudvarban 11-es 

rúgóversenykövetkezettháromkorosztályrészvételével.Az 

eredményesrúgók ajándékban részesültek. 

–Közben azérkezõ vendégeket atárlatvezetõk 30-ascsoportokban 

kísérték le aJózsef-lejtõsakna föld alatti bányamúzeumba. 

–20 órától aBányász-Kohász Dalkör szórakoztatta aközönségetrégiselmecidiákdalokkalésmókás,vidámbányásznótákkal. 

ADalkörelõadása 

–22órától„SzentIván-éjitûz”mellettjólesettazsíroskenyér 

lilahagymávalésutánaazegypohárbor. 

Elmúltegyóraéjfélután,amikorazutolsóvendégeltávozott. 

Arendezõk fáradtan összegezték anap eseményét. A 

több mint 1200 fõ jól érezte magát és hangosan jelezték: jövõreiseljönnek! 

Vajda István 

ANemzetközi Bányamérõ Egyesület (ISM) munkabizottsági 

ülése 

AzISM1.(oktatás,jog,történelem),3.(mérõmûszerekés 

térképezés) és 5. (bányászat és környezetvédelem) munkabizottságánakegyüttesülésevoltAachenben,2008.június9-12én.AzüléstazaacheniRajna-WestfáliaiMûszakiFõiskolaBányamérési, 

Kõzetmozgási és Bányászati Geofizika Intézete 

rendezte,azaacheniBányakárKollokviummalegyütt. 

Az ISM részérõl az ülésen részt vett Michael G. 

Livingstone Blevins (Dél-Afrika), az ISM elnöke, Prof. Axel 

Preusse (Németország) és dr.Barátosi Kálmán, az ISM alelnökei, 

dr.RalfSchulte (Németország), JuergenMayer (Svájc)és 

dr.Martin Vrubel (Csehország)munkabizottság vezetõk, valaminttöbbbizottságitagésvendég. 

Június9-én este az intézettetején adtak arendezõk kedvesfogadástazISMképviselõirészére. 

Június 10-én, amintegy 100 résztvevõvel tartott együttes 

ülésen Prof.Axel Preusse üdvözöltemindkéteseményrésztvevõit. 

Külön üdvözölte Michael G. Livingstone Blevinst és dr. 

Barátosi Kálmánt. 



Abevezetõk után Michael G. Livingstone Blevins tartott 

rövidelõadástadél-afrikaibányászatról.Ezutánakollokvium 

fõtémájáhoztartozótémákkövetkeztek,mint dipl.-ing.Jürgen 

Eikhoff (RAG Rt. Herne) „A bányászat okozta földrengések 

anémet kõszénbányászatban”, valamint dipl.-ing. Hans Alois 

Schmitt, asaarbrückeni bányahatóság igazgatója„Földrengések 

telepek lefejtésénél”címûelõadása. 

Akéteseményittelvált,azISMrésztvevõiszámáravárosnézés 

következett. Aachen nagyon szép város, sok látnivalóval,amibõlarövid 

sétacsak ízelítõt adhatott.Különmeg kell 

említeni aDóm mellett, akerítésen belül álló Szent Istvánszobrot 

(Varga Imre készítette) és aDómban található Magyar 

Kápolnát (1367). Akápolnában Szent István és Szent 

László királyok, Szent Imre herceg és Szent Adalbert esztergomiérsek 

szobrailáthatók. 

Ebéd után amunkabizottságok hivatalos ülése következett.Elõszörabizottságokvezetõiszámoltakbeazelmúltidõszak 

munkájáról és ajövõ terveirõl. Megegyeztek avélemények 

arról, hogy az ISM egyik fõ feladata lehet útmutatások, 

ajánlások kidolgozása. Ugyanis abányászatsúlypontjaiváltozók, 

egyes országokban csökken abányászat, más országokbannövekszik.Azokbanazországokban,aholabányászatnövekszik,fejlõdik,ottszükséglehetatöbbiországbanfelhalmozódottkorábbitapasztalatokra.Ahárombizottságközösenkidolgozegyútmutatót,ésadél-afrikaiKimberleybenszeptemberbentartandóISMelnökségiülésenbemutatjaazelnökségnek.Ottazelnökségdöntatovábbitennivalókrólésazútmutató 

sorsáról. 

Ajövõ évimunkabizottságiülést ahárom bizottság ismét 

együttszeretnémegrendezni.Alehetségeshelyszínek:Anglia, 

NorvégiavagySvájc. 

Este egy török étteremben vacsoráztunk. Június11-én az 

ISM részérõlakövetkezõ elõadások hangzottak el: 

– Stefan Stocks: Elõzetes jelentés egy bányászatiés bányamérésiBScmegszerzésérõl. 

– Juergen Mayer: Technológiai trendek modern mérési érzékelõknél. 

– Norbert Benecke: Haladó mérési módszerek mélymûvelésben. 

– Martin Vrubel: GPS technológia marótárcsás kotrógépekhez. 

AzIndenkülfejtéslátképe 

Az elõadások után meglátogattuk az RWE Power AG 

Inden külfejtését. Akülfejtésben 21,5 millió tonna lignitettermelnekévente(2004-2006)és78,9milliótonnameddõt.Alignittelepeléria45méteresvastagságotisésa230méteresmélységet. 

Az átlagos letakarási arány 3,1:1. Alegnagyobb kotró 

magassága96méter,hosszúsága240méter,tömege13.500tonna.Aporképzõdéstesõztetõautomatákkalakadályozzákmeg.Rekultiváltterületenhatalmaserdõ-ésmezõgazdaságiterületeket 

hoznak létre. Az Inde patakot új mederbe terelték 

úgy, hogy apataknak nagy területet hagytak meg, melyben a 

patak magának alakított ki természetesmedret. Ameddõhányót 

célszerû növények telepítésével rekultiválják. Anövényekközékellérteniazokatazelhaltnagyfákatis,melyeket–mintaztkérdésünkreelmondták–arovarvilágvisszatelepülésénekelõsegítésére„ültettek”tömegesen. 

Akülfejtés érint teljes települést is. Pier települést teljes 

egészében áttelepítik más területre. Kérdésemre elmondták, 

hogyarégiPierlakóitöbblehetõségközöttválaszthattakazúj 

Pierben kapott lakhatási lehetõségtõl arégi pieri ingatlan értékének 

kifizetéséig. 

Akülfejtés látogatása az AG pihenõházában ért véget 

vidám beszélgetés, akisütött különbözõ húsok és finom sör, 

borfogyasztásamellett. 

Dr.Barátosi Kálmán 

KÖZLEMÉNY 

Aszemélyi jövedelemadó 2007-ben felajánlott 1%-ának felhasználásáról 

Atöbbször módosított 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdésében elõírt kötelezettségünknek 

elegettéveakövetkezõkbenadunkszámotannaka 

3834274Ft, 

azaz Hárommillió-nyolcszázharmincnégyezer-kettõszázhetvennégyforintnak 

afelhasználásáról, melyrõlEgyesületünktagjaiés támogatói 2007-ben a2006. évi személyi jövedelemadójukból 

azOrszágosMagyar Bányászatiés KohászatiEgyesület–mintközhasznúegyesület–javára rendelkeztek. 

Ateljes összeget az OMBKE alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységek pénzügyi teljesítéséhez 

használtukfelakövetkezõkszerint: 

–az egyesületiszaklapokkiadásához 2.021.096Ft 

–hagyományápolásra,abányászokéskohászokszakmaimegbecsülésére 1.173.717Ft 

–fiataloktámogatása 432.364Ft 

–kegyeletiköltségekre 207.097Ft 

Egyesületünk minden tagja és választott tisztségviselõje nevében megköszönve ezt ajelentõs támogatást 

kérem,hogyajövõbenistámogassák116évesegyesületünkcélkitûzéseit. 

Budapest,2008.szeptember15. Jószerencsét! 

Dr.TolnayLajoselnök 



Gyászjelentés 

KovácsÁrpád bányaiparitechnikus2007.december4-énéletének67.évébenZircenelhunyt. 

TarczaliLászló építõgépész2007.december25-énéletének57.évébenSzerencsenelhunyt. 

MadárMihály közlekedésiszakközgazdász2008-ban,életének75.évébenRudabányánelhunyt. 

SágiJózsef bányaiparitechnikus,Várpalotadíszpolgára2008-ban,76éveskorábanVárpalotánelhunyt. 

KissZoltán okl.bányamérnök2008.július 10-én,életének74.évébenVárpalotánelhunyt. 

FodorGéza bányaiparitechnikus2008.október16-án,62éveskorábanTapolcánelhunyt. 

NagyOszkár okl.bányamûvelõmérnök2008.október16-án,életének77.évébenSalgótarjánbanelhunyt. 

(Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkban fogunkmegemlékezni.) 

Anógrádibányászokmegdöbbenéssel értesültek,hogy ZsuffaMiklós, aNógrádi Szénbányáknyugalmazottvezérigazgatója 

2008.április10-énváratlanulelhunyt. 

1934.június8-ánKazárbányatelepenszületett.ÉdesapjaaSalgótarjániKõszénbánya 

Rt.társulatitanítója voltKazáron.Ittjártelemiiskolába.Aközépiskolátasalgótarjáni 

Madách Imre Gimnáziumban kezdte és itt érettségizett. Továbbtanulásra a 

környezetihatásmiattegyenesútvezetettaMiskolciNehézipariEgyetemBányamérnökiKarára.Anyáriszünetekben,mintmindentelepigyerek,ameddõhányóndolgozott. 

Késõbb külszíni, majd föld alatti csatlós munkakörben helyettesítette ahiányzó 

dolgozókat. Abányamunka szakmai elemeit, az egyszerû kétkezi munkások gondolkodásmódjaitezekbenazévekbenkezdtemegismerniés 

tisztelni. 

1975-ben védte meg diplomáját, és májusban munkára jelentkezett aNógrádi 

Szénbányáknál.Atiribesiaknaüzembenüzemmérnökkéntkezdettdolgozni.Emlékezetes 

maradt számára az 1961-es szén-dioxid gázkitörés. Mint fiatal bányamentõ, ré- 

ZsuffaMiklós 

Zsuffa Miklós 

(1934–2008) 

szesevoltagázzalelárasztottbányatérségelzárásátvégzõmentõcsapatnak.Avállalatvezetõsége1962-benamizserfaibányaüzembeirányította,mûszakicsoportvezetõi 

beosztásban. Irányításával jelentõs fejlesztések történtek az üzemekben. 

1970 õszétõlaNagybátonyiBányaüzem fõmérnökelett, majd1973 márciusábananehézipariminiszter aNógrádi 

Szénbányákigazgatójánakneveztekiafiatal,nagytudásúszakembert. 

ZsuffaMiklós átszervezteavállalatvezetõség és az üzemekközötti folyamatosinformációcserét. Jókapcsolatot 

alakítottkiaz országmásbányavállalatainakvezetõivel.Szorosabbra fûzteaMiskolciNehézipariEgyetemtanszékeivelvalóegyüttmûködést.Kutatásimegbízásokatadott.Avállalatonbelülakisebbbányákbezárásamiattelõtérbekerült 

akiegészítõtevékenységekkialakítása,majdönállóüzemekkészervezése,amiket nagyon fontos feladatnaktartott. 

1988-banapénzügyminiszterelrendelteaNógrádiSzénbányákfelszámolását.Ekkordöntöttúgy ZsuffaMiklós, 

hogynyugdíjazásátkéri.Azutolsóévtizedbenabányászatbanerõsödõnehézségekmegviseltékegészségét.Munkájában, 

törekvésében abányászat fejlesztésének szentelte életét, és amegváltozott körülményeket már nem tudta 

vállalni. 

Munkába állása óta tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. Tagja volt aMagyar 

TudományosAkadémia általlétrehozottBányaegészségügyi és Komplex RehabilitációsAlbizottságának,aBányaipariDolgozókSzakszervezeteBizottságának. 

ZsuffaMiklóst családjánkívültöbb százmunkatársa,barátja, tisztelõjekísérteutolsóútjára asalgótarjániújtemetõben.Abányászsportolóknevében 

DávidRóbert Bválogatottlabdarúgó,azOMBKEnevében JózsaSándor, a 

helyiszervezetelnöke,abányászmunkatársaknevében VajdaIstván, abányamúzeum vezetõjebúcsúztatta.Ahozzátartozóknakévfolyamtársailevélbenfejeztékkirészvétüket. 

Ahamvaittartalmazóurnát több mint200bányász díszsorfalamellettkísértéksírhelyéhez. ABányászhimnusz 

éneklésévelkívántunkutolsó„Jószerencsét!” 

Vajda István 



Megrendüléssel vettük aszomorú hírt, hogy Rácz József okleveles bányamérnök 2008. május 9-én Gyöngyösön 

elhunyt. 

Rácz József 1932. november 8-án született Mezõkövesden. Az elemi iskoláit, majd 

középiskoláitisittvégezte.1952-benazérettségiutánjelentkezettamiskolciNehézipari 

Mûszaki Egyetemre, ahová fel is vették ajóképességû, tettre kész fiatalembert. 1954benazakkoriképzésirendszerintSopronbanfolytattatanulmányait,ésittszerzettbányamûvelõmérnökioklevelet. 

Elsõ munkahelye aDunántúli Ásványbányáknál volt. AKáli-medence több kis ásványbájábanszereztemegelsõtapasztalatait.Azagiliséstörekvõfiatalmérnököt1962ben 

aRecski Ércbánya Vállalathoz helyezték át. Amûszaki osztályon kamatoztatta 

megszerzetttapasztalatait,majd1964.évbenazígéretesenfejlõdõGyöngyörorosziÉrcbányatermelésiosztályvezetõ-helyetteselett. 

RáczJózsef 

Nagyhozzáértésselvégeztemunkáját,szakmaitudásávalnemkérkedve,mindigalázattalteljesítetteabányamérnöknehéz,defelemelõmunkáját. 

Szervezeti változások révén 1982-ben a Recski Rézérc Mûvek munkavédelmi 

vezetõjelett.Ittdolgozott1988végéig,amikorakilátástalanbányászatilehetõségekelõlakedvezményesnyugdíjazás 

lehetõségévelélvevisszavonult. 

Szakmaimunkájátmindig tisztességgelvégzõbányamérnököt,mintaszakma szürkeeminenciásátmindenmunkatársaszerette,tisztelte,mertmindigsegítõkészésigazibarátvolt.Nagyérdemeketszerzettazújércbányászatifejtésmódokkidolgozásábanéskialakításában.Munkáját 

KiválóDolgozó címeksoradicséri.ABányászatiSzolgálatiÉrdemérem 

mindenfokozatánakbirtokosavolt. 

1959.évtõlvoltazOMBKEtagja,aholmindigsegítettazegyesületiéletszínvonalánakhelyiemelésében. 

2008. május 21-én agyöngyösi Felsõvárosi temetõben hozzátartozói és tisztelõi kísértékvégsõ nyugvóhelyére, és 

bányásztársaimondtakutolsóJószerencsét! 

Lovász 

Roskovenszky István Lajos 

(1927–2008) 

Egyizgalmakkalteli,kalandoséletútzárultle RoskovenszkyIstvánLajos, kedveskollégánkhalálával.Aszeretett 

„Roskó”jellegzetes,utolérhetetlenegyéniségvolt,amelyetbelsõhabitusa ésatörténelem viharaialakítottak. 

1927.augusztus6-ánszületettKassán.Azédesapa42éveskorábanmeghalt.Pista 

11 évesen megismerte amunkát. Fizetségért szenet lapátolt, fát vágott, ebédet hordott,labdátszedettasportpályán. 

1944decemberében17évesenelõszörleventének, 

majdkatonánaksoroztákbe.Amerikaihadifogságután,félévmúlvatérthazaKassára,ahonnanahatóságokMagyarországratoloncolták,aholegyetlenrokona,ismerõsesemvolt.Miskolconavasgyárbanvállaltmunkát,majdbeíratkozottaNehézipariMûszakiEgyetemre. 

Az egyetemet komoly anyagi nehézségek mellett végezte el. 1954-ben valétált, 

amelyensajnos egyikrokona sem vehetett részt,mertegyikõjüket sem engedtékáta 

magyar-szlovákhatáron.Abányamûvelõmérnökidiplomamegvédéseiskésõbbreha- 

Roskovenszky 

István Lajos 

Rácz József 

(1932–2008) 

lasztódott.Viszontatárstalanság megoldódott,mertmegnõsültéscsaládotalapított. 

Az egyetem elvégzéseutánVárpalotára került, ahol atröszt beruházási részlegénél 

kapott komoly feladatokat. Több kezdeményezése, találmánya fémjelezte ifjonti 

lelkesedését. Az 1956-os forradalom idején Várpalotán bányamérnök társaival azon 

munkálkodott,hogyasztrájkokidejénazaknáknekárosodjanak.Megszerveztékatûz-ésvízõrséget.1956.november 

6-án reggel abeosztását átadta ahelyettesének, majd feleségével és kéthónapos leánygyermekével Ausztriába 

távozott. Elõször Svájcba, majd Ausztráliába került. Az utóbbi országban az Australian Iron Steel óriásvállalatnál 

tervezõmérnöki munkát kapott. Itt jól érezte magát, de hiányzott abánya. Kéréséreáthelyezték az egyik nyugat- 



ausztráliaibányatröszthöz.ACopperHeadbányánáltöbbmûszakitalálmányávalsegítetteamunkát, amelynekaz 

lett az eredménye, hogy aWestern Mining Corporation Ltd. vezérigazgatója maga mellé vette, mint asszisztenst. 

Munkájáérttöbbelismeréstésokleveletkapott. 

Ausztráliábanjóléreztemagát,1961-ben–családiokokmiatt–mégishazaköltözöttMagyarországra.Komlóra 

helyezték,majdaz AknamélyítõTröszthöz került,aholaBorsodiKörzetüzemvezetõimunkakörétlátta el. 

1965-benazaknamélyítõknélamunkájafeleslegessévált.EkkorkerültazOroszlányiSzénbányákhozbeosztott 

mérnöknek. Miután nagyonjól beszélteaz angol, német, szlovák nyelveket, rövidesenTatabányán akereskedelmi 

éskutatásifõosztályontaláltamagát.Ittszaktanácsadó,fordítóéstolmácsvolt.RövidesenaVIDUSdolgozójalett, 

majdvisszakértemagátabányához.ÍgykerültaXII/aaknára,aholnéhányévimunkautánrokkantnyugdíjbakényszerült.Ahosszúnyugdíjaséveksemteltekeseményeknélkül.Egyváratlanszívinfarktus,családiproblémák,anyergesújfalusiViskósagyárbaneltöltöttegyév,azévfolyamtársakévkönyvénekszerkesztése,azOMBKErendezvényeken 

valórendszeresrészvételtöltöttekiazidõskort. 

Pistaéletetehátrendkívülváltozatos,eseménydúsvolt.Sohanemdúskáltazanyagijavakban,Magyarországon 

nem haladt elõre aranglétrán, nem kapott magas kitüntetéseket, pedig több mint száz újítása, találmánya volt. 

Mégis kiegyensúlyozottnak,boldognakláttuk.Hiányoznifogjellegzetes modora,mûveltsége, geológiai tájékozottsága. 

2008. július 19-én atatabányai Síkvölgyi temetõben pályatársai, kollégái búcsúztak Tõle, kívánva utolsó Jó 

szerencsét! 

Sóki Imre 

Június 25-én 16.00 órakor az ajkai Új temetõben nagy létszámú gyászoló közösség búcsúzott az életének 73. 

évében,közútibalesetbenváratlanulelhunyt SzokodyLászló bányamérnöktõl. 

1935. május 25-én született Budapesten. Aközépiskolát Kecskeméten végezte. 

Bányamérnöki diplomáját Sopronban, 1959-ben szerezte. 1959-tõl az ajkai Jókai bánya,majdabányákösszevonása 

utánazAjkaiBányákmûszakicsoportvezetõjevolt. 

Agyászszertartás szomorú hangulatát aBányász Fúvós Zenekar zenéje nyitotta 

meg. Ezt követte Vajda István evangélikus lelkész megható gyászbeszéde, mely mély 

nyomothagyottagyászolóklelkében. 

Aravatalnál Németh György bányamérnök, aVeszprémi Szénbánya Vállalat volt 

vezérigazgatója,halottbarátunkegykoriévfolyamtársa mondottbúcsúbeszédet. 

„SzokodyLászló oklevelesbányamérnöktõlbúcsúzom,az1959.évben,Sopronban 

végzett bányamérnöki évfolyam nevében. 1959. május 17-én fiatal mérnökként hármanszálltunk 

leafakaruszról Ajkán, és gyalog jutottunk el aJókaibányára. Laci 49 

SzokodyLászló 

Szokody László 

(1935–2008) 

évet töltöttitt. Haláláig hû maradt ehhez atájhoz. Ittvoltak fiatalházasokaMiskolconvelünkegyütttanultgeodéta 

NeuporJutkával,akitkoraihalálszólítottel.Ezatáj 

voltLaciszakmaisikereinektanújais.Afelívelõhazaibányászatbanazajkaiszénme- 

dencére vitathatatlanul atechnikai fejlõdés éltanulójánakszerepe jutott. Az egykor volt szépszakmánkon belül is 

talán alegszebbet, az igazi mérnöki munkát választotta és hû maradt amérnökségvezetõi munkakörhöz. Szokody 

Lászlót nyugdíjbavonulásáigõszinteelismerésésmegbecsülésövezte. 

Évfolyamtársunk, barátunk Szokody Laci, gazdag életed volt. Isten veled! Volt évfolyamod nevében mondok 

utolsóJószerencsét!Nyugodjbékében.” 

Barátunk sírjánál Gazdag György bányamérnök, az Ajkai Bányaüzem volt fõmérnöke, bányavezetõje mondott 

búcsúbeszédet: 

„Szomorúan, nehéz szívvelálljuk körül Szokody László hamvait, hogy végsõ búcsút vegyünk kedves munkatársunktól, 

barátunktól. Emlékezzünk afiatal bányamérnökre. Õvolt az, aki mindvégig hû maradt elsõ munkahelyéhez,bárképességeialkalmassá 

tettékvolna vállalati,trösztimunkahelyekbetöltésére. 

EmlékezünkazOMBKEbakonyicsoportjánaktagjára,akiremindenrendezvényen,szakestélyenszámítanilehetett.BúcsúzunkaSóltzVilmos-emlékérem 

tulajdonosától,amelyethosszú,lelkestagságávalérdemeltki. MunkájamellettjutottenergiájaszakmaicikkekírásáraisaBányászatiLapokban. 

Emlékezünkmunkatársunkra,akisikeresszakmaimunkájáérttöbbkitüntetésbenrészesült.MegkaptaaKiváló 

Bányász,KiválóMunkáért kitüntetéseketés aBányászSzolgálatiÉrdemérem mindenfokozatát. 



Búcsúzunkés emlékezünk arra akollégára, aki munkája folyamán mindig aháttérbenmaradt, pedig munkája 

Jókai bánya, majd abányák összevonása után abányaüzem szempontjából fontos és szükséges volt. Mûszaki csoportvezetõkéntfeladata 

voltazelõkészítési,termelési,minõségitervekrészleteskidolgozása. 

Búcsúzomazismerõsök,munkatársak,barátok,kollégáknevében. 

Most,amikortisztelthalottunk,barátunkutolsóleszállásrakészül,kívánokagyászolómunkatársak,barátoknevébenacsaládnakmielõbbimegnyugvást.Nekedpedig 

Laci barátom,utolsó Jószerencsét!” 

AgyászszertartásrésztvevõiaBányászhimnusszalbúcsúztaktisztelt,szeretetthalottjuktól. 

Kozma Károly 

Id. Kaptay György 

(1933–2008) 

Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy egyesületünk tagja, id. Kaptay György aranyokleveles kohómérnök 

2008.július25-énelhunyt. 

Felsõgallán,aMagyarÁltalánosKõszénbányákRt.VI-ostelepénszületett1933.október5-én,erdészcsaládmásodikgyermekeként.Azelemiiskola1-4.osztályátaMÁK 

általmûködtetetthelyiiskolábanvégezte.1944-benszüleiatataiPiaristaGimnáziumba 

íratták, 1948-tól az akkor induló tatabányai gimnáziumban folytatta tanulmányait, és 

1952-benjeleseredménnyelérettségizett. 

EgyetemitanulmányaitaMiskolciNehézipariMûszakiEgyetemKohómérnökiKarának 

vas- és fémkohász szakán végezte. Az 1956-os forradalom során Miskolcon az 

ötödéves egyetemistákból szervezett nemzetõr szakaszok egyikének volt parancsnoka. 

Diplomatervét1957-benvédtemegaTatabányaiAlumíniumkohóbankészített–akkor 

újdonságnakszámító–„háromrétegesAl-raffinálás”témakörben. 

Id.KaptayGyörgy 

AzAlumíniumkohóbanfelvételizárlatvolt,ezértaz AlmásfüzitõiTimföldgyárban keresett 

munkát. Elsõsorban56-os múltja miatt szivattyúkezelõi fizikai munkát kapott 12 

órásmunkarendben.Akésõbbiekbencsoportvezetõként,mûszakosdiszpécserkéntmegismerte 

az egész timföldgyárat. 1960-tól technológusként, majd fejlesztõ mérnökként tevékenykedett. Az NDK-tól 

Kazahsztánigtanulmányoztaabauxitosvörösiszapkomplexfelhasználásánaklehetõségeit.Másodállásban,hetiegyalkalommalazALUTERV-benisdolgozott.1969-tõlnyugdíjazásáigakülönlegestimföldekfejlesztésével,gyártásávalés 

marketingjévelfoglalkozott.Húsználtöbbszakcikkéskonferenciaelõadás,valamint16szabadalomtársszerzõje. 

Szakmaikitüntetései: KiválóMunkáért miniszterikitüntetés, KiválóDolgozó (hétalkalommal), KiválóÚjító. 

AzOMBKE-bemásodévesegyetemistakéntlépettbe.Azegyesületalmásfüzitõicsoportjánakegyciklusonkeresztülvoltelnöke.KezdeményezõjeésszervezõjevoltaBayeremlékünnepségnek1987-ben,aMikovinySámuelemlékünnepségnek1997-ben.ÖtletgazdájaésfõszervezõjevoltazÁltalérenéventemegtartandóMikovinySámuelvízitúrának.2001-tõl 

tagja volt aSzeniorokTanácsának. Egyesületitevékenységéért CentenáriumiEmlékérmet, SóltzVilmosemlékérmet,EgyesületiMunkáértPlakettet,z.ZorkóczySamu-emlékérmet 

kapott. 

Nyugdíjaséveibenjelentettemegaz UnokáimÕsei,aDokumentumokaforradalomról,Az56-osforradalomésmegtorlásAlmásfüzitõn 

c.írásaitésaFüzitõiÉletrajzok I-IV.kötetét. 

Részt vett lakóhelyeközéletében. Egyciklusonkeresztül önkormányzatiképviselõ,akörnyezetvédelmibizottság 

elnökeésapénzügyibizottságtagjavolt.Kezdeményezõjevoltegytemplomépítésnek,mintegyházközösségiképviselõ-testületitag.Az1996-banmegalakulóFüzitõiBarátiKörszervezõjeéselöljárójavolt. 

Végrendelete szerint hamvait acsalád 2008. július 31-én akomáromi hídról aDunába szórta. Atatabányai 

OMBKEképviselõiaznapdélutánadunaalmásifolyószakaszonegygántibauxitoskõzet,egyvadvirágcsokorDunába 

dobásával,valamintaKohászhimnuszelénekléséveltisztelegtekelhunyttagtársunk,barátunkemlékeelõtt. 

Balogh Csaba 

(Bár tisztelt elhunyt tagtársunk aFémkohászati Szakosztály tagja volt, olyan szoros kapcsolatai voltak aBányászati 

Szakosztálytatabányaicsoportjával,hogykérésükrenekrológjátaBányászatbanisközöljük.–Szerkesztõség) 



1926.október6-ánBudapestenszületett.Egyévesvolt,amikorszüleivelSalgótarjánbaköltöztekavároshoztartozóBaglyasaljarégibányatelepre.ÉdesapjaaSalgótarjániKõszénbányákegyikaknájánakfõaknásza 

volt. 

ElemiiskoláitisSalgótarjánbanvégezte.Atöbbitelepifiúkhozhasonlóanaszénosztályozón 

kezdett el dolgozni. Itt érte õt amásodik világháború, 1944 õszén már a 

városhatárábanfolytakaharcok.December14-énafiatal,18évesemberttöbbtársávalegyüttbevonultattákFülekrekatonának.Aszovjetcsapatokbevonulásautánafiatal 

katonákat nyugat felé sodorta aháború és Németországban estek hadifogságba, 

négyévetadonyecibányamedencébentöltött. 

Hazakerüléseutánatûzhelygyárbanhelyezkedettel.Munkamellettfejeztebetanulmányait, 

majd néhányévutánbeíratkozott aMiskolci Mûszaki Egyetem levelezõ 

tagozatára. Elõbb bányagépész szakonindult, majd amásodik évtõlátment abányamûvelõszakraésittszerzettdiplomát1964-ben.ANógrádiSzénbányákzagyvaiigazgatóságmûszakicsoportjáhozvettékfel.Ahat- 

PrózaTibor 

Próza Tibor 

(1926–2008) 

vanas évek második felében avállalat északi bányait bezárták, visszament atûzhelygyárba,amûszakifejlesztésiosztályra.Háromévutánagyárfõmérnökévéneveztékki. 

Négy év után áthelyezték, és kinevezték anagybátonyi Fûtõber gyárába igazgatónak. 

Néhány év múlva elkezdõdött aFûtõber visszafejlesztése, és emiatt ismét visszatért aNógrádi Szénbányákhoz, 

szervezésiosztályravezetõibeosztásba.1983-tólavállalatititkárságvezetõjelett.1985-beninnenmentnyugdíjba. 

Fiatal korában abaglyasi bányász dalkör tagja volt és játszott atelep futballcsapatában. A80-as években az 

OMBKEhelyicsoportjánakistagjavolt.Anyugdíjbavonulásautánmegszakadttagságiviszonya,de2007-benmegújítottaazt.Asors 

fintora,hogyegészségiállapotarövidesenmegromlott,és2007.december24-énmeghalt. 

Temetésén kollégái aBányászhimnusz éneklésével kívántak utolsó Jó szerencsét! Kedves Tibor Bátyánk, nyugodjbékében! 

Vajda István 

Dr.Ebinger József 

(1927–2008) 

Szomorúszívvelbúcsúzunk dr.EbingerJózsef aranyoklevelesbányamérnöktõl,kedvesbarátunktóléskollégánktól, 

akit2008.május6-ánváratlanulragadottkikörünkbõlahalál. 

ASomogymegyeiGamásonszületett.Bányamérnökioklevelét1950-benSopronban, 

jogász diplomáját 1962-ben Pécsett szerezte. Üzemi évei akomlói feketeszénbányászathoz 

kötötték, különösen abányaszellõztetés, asújtólégrobbanás-elhárítás 

ésszénpor ellenivédelem terénjeleskedett.Fõmérnök-helyettesként Zobákbányán 

megszervezte abányamentõ-állomást. 1957-ben került apécsi bányahatósághoz, 

majd 1963-ban az Országos Bányamûszaki Fõfelügyelõséghez helyezték át 

Budapestre. Itt bõven kamatoztatta amecseki gázkitöréses bányászatban szerzett 

tapasztalatait. Vizsgálatvezetõ volt több Pécs- és Tatabánya-környéki tömeges balesetnél. 

1979-ben az akkor szervezett Központi Bányászati Fejlesztési Intézethez 

(KBFI) került, ahol az intézet keretében létesített Bányászati Szabványosítási 

Dr.EbingerJózsef 

Központ vezetésével bízták meg. Ezt amunkakört nyugállományba vonulásáig sikeresen 

töltötte be. Beválasztották a KGST Szénbányászati és Gépipari Együttmûködés 

Állandó Bizottsága szabványosítási albizottságába. Több évig végezte a 

Magyar Tudományos Akadémia X.osztálya szilikózisalbizottságánaktitkári teendõit. 

Dr.EbingerJózsef sokoldalúfeladataitmindenkor példamutatószorgalommal,alapossággalés hozzáértéssellátta 

el. Mosolygós emberszeretete, kiváló kapcsolatteremtõképessége, aközösségi szellem önzetlen ápolása sok barátot 

szerzett számára. Szakmaimunkásságát aMunka Érdemérem, aBányászati Szolgálati Érdemérem fokozatai, aBányamentõÉrdemérem,aBányászatKiválóDolgozójastb.kitüntetésekkelismertékel.Atársadalmifeladatokvállalásábanisélenjárt.AzOMBKE-neképpen50évótavolttagja,abányászatiszakosztálybudapestiszervezeténekmunkájábanvezetõségitagként(egyciklusbantitkárként)vettrészt.Rendszeresenláto- 



gatta azegyesületirendezvényeket.PublikációijelentekmegaBKLBányászatban.ASóltzVilmos-emlékéremtulajdonosa.AKBFINyugdíjasokSzervezeténekaktívtagja,az1994-benlétrehozottKBFINyugdíjasaikértAlapítványkuratóriumánakhaláláigelnökevolt.Hamvait2008.május19-énBudapestenaMagyarSzentekTemplománakurnatemetõjébenhelyeztéköröknyugalomra.Népes,szeretõcsaládja 

ésbarátainak,tisztelõineksokaságaengesztelõszentmisekeretébenbúcsúzotttõle.A 

hamvakbeszentelésétkövetõenelsõként TasnádiTamás bányamérnökemlékezettazelhunytra.Beszédétazalábbiakkalzárta:„Ittaföldinyughelyedenapályatársak,atöbbmintmásfélévtizedemegszûntKBFImégélõmunkatársai,a 

KBFI NyugdíjasokSzervezete, abányahatóság, az OMBKE tagsága nevében, afeltámadás hitét vallva az utolsó Jó 

szerencsével köszönök el Tõled.” Az egykori középiskolai osztálytársak búcsúszavait Szabados György bányagépészmérnök,acsaládétazegyikfelnõttunokatolmácsoltaszívhezszólóan.ABányászhimnuszközöselénekléseutánabányászharangjátékésaklopacskatompahangjaikísértékEbingerJóskátvégsõnyughelyére. 

Tasnádi Tamás –Kárpáti Lóránt 

Akövetkezõemlékezõsorokkalbúcsúzunk–kissémegkésve–kedveskollégánktól, SonkolyIstván okl.erdõ-és 

bányamérnöktõl, aki 2007. augusztus 17-én, Budapesten hunyt el. Temetése augusztus 27-én volt az óbudai 

temetõben. Személyében szénbányászatunk egyik kiváló biztonságtechnikai szakértõjétvesztetteel. 

1929.augusztus4-énszületettMiskolcon,földmûvelõcsaládban.Amiskolci Lévay 

József református gimnáziumban érettségizett 1947-ben. Ugyanebben az évben a 

Mûegyetem soproni kara erdõmérnöki szakának lett hallgatója. Erdõmérnöki 

diplomáját is itt, atöbbszörösen átszervezett Alma Materben kapta meg 1951-ben. 

Rövid putnoki erdõgazdasági mûködés után az akkori kívánalmaknak megfelelõen a 

komlóiszénbányászatban vállaltmunkát, miközben átképzéssel1953-ban, Sopronban 

bányamérnöki oklevelet is szerzett. Tizenegy évig állt arohamtempóban felfutó; de 

rendkívüli természeti veszélyekkel küzdõ, meredek településû komlói feketeszénbányászat 

szolgálatában, mint Kossuthés III. bányaüzemi üzemmérnök, Anna aknai 

SonkolyIstván 

Sonkoly István 

(1929–2007) 

üzemvezetõ, majd Béta bányaüzemi mûszaki csoportvezetõ fõmérnök. 1961-1965 

között amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem bányaipari gazdasági mérnöki szakánaktanulmányaitiselvégezte. 

1952-ben megnõsült, harmonikus házasságából két fiuk született, õk az Egyesült Államokban élnek és dolgoznaksikeresen. 

1963 õszén az ágazati bányabiztonsági feladatok felsõ szintû összefogása érdekében Budapestre, aNehézipari 

Minisztérium bányászati fõosztályára helyezték át osztályvezetõ-helyettesként, 1967-tõl pedig az Egyesült Magyar 

Szénbányák szervezetébenaközépéshosszútávútermelésprogramozásifeladatokkoordinátoralett.Az1974-ben 

tatabányai székhellyel alapított Magyar Szénbányászati Trösztben (MSzT) abányabiztonsági önálló osztályt vezette 

odaadással és elsõrendû szakértelemmel. Az MSzT utolsó jogutód szervezetének, aBányászati Egyesülésnek termelési–fejlesztésifõosztályvezetõjekéntvonultnyugállományba1989végén.1962-tõlaktívszolgálatavégéighivatalos 

megbízottként folyamatosan tagja volt aKGST bányabiztonsági és bányamentési együttmûködési szervezetének.Rendelkezettahivatásosbányászatiszakértõiigazolvánnyal. 

Küzdelmespályafutásánakösszesszakaszábanszívóskitartássalszorgalmaztaabányaveszélyekelhárításátésaz 

egészségvédelmet szolgáló új technikai eszközök beszerzését, illetve a korszerû biztonságtechnikai eljárások 

bevezetését.EtárgybanpublikációiisjelentekmegaBKLBányászatban(részbentársszerzõkkel).Kitûnõmunkáját 

feletteseiszámoskitüntetésselismertékelaz1954-esKomlóÉpítéséértEmlékéremtõlkezdveaBányászSzolgálati 

Érdeméremgyémántfokozatáig. 

Egyesületünknek1952-tõlvoltaktívtagja.1979-1985közöttabányabiztonságiszakcsoportotirányította,majda 

bányászati szakosztályt képviselte az érembizottságban. 1986-ban Szentkirályi Zsigmond-emlékérem kitüntetésben 

részesült. 

Egyesületibarátaiésmunkatársaiszívükbenõrzikkedvesemlékét,ésittmondunknékiutolsójószerencsét. 

Kárpáty Lóránt 



Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon 2. kötet 

TilhofEndre, azajkaivárosikönyvtárnyugdíjasigazgatója, 

helytörténész„Ajkaiéletrajzilexikon1.kötet”címûmunkáját 

2003-ban adtákki.Errõltudósításisjelentmeg lapunkban. 

Amunkafolytatásaként elkészült a2. kötet, melynek bemutatóját 

2008. június 20-án délután tartották az ajkai Nagy 

LászlóVárosiKönyvtárésSzabadidõ Központban. 

ArendezvényenBölcskeinéKocsisZsuzsanna,akönyvtár 

igazgatóhelyettese köszöntötte amintegy 200 résztvevõt. Ezután 

Nagy Lajos, az Ajka-Csingervölgyi Bányászati Múzeum 

vezetõje és Sebõ József, ajkai származású középiskolai tanár 

(PadányiKatolikusGyakorlóiskola, Veszprém) beszélgetetta 

szerzõvel. 

TilhofEndre munkájamelletteleintekiadványokszerkesztésében 

vett részt, majd 2000 után 6könyve jelent meg, melyekmindegyikeAjkaéskörnyéketörténetévelfoglalkozik.Akötetlenbeszélgetésbõlmegtudhattuk,milyennehéz,deérdekes 

feladatokkal járt az adatgyûjtés, kik segítették aszerzõt 

munkájában, ésaztis,hogyeztamunkátfolytatnikell. 

Alexikonban aszerzõ avárost alkotó községekben élt – 

Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bódé, Csékút, Padrag, 

Tósok,Tósokberénd–325nevesszemélyéletrajzátmutatjabe. 

Amásodik kötetben is olyan embereket mutat be, akik a 

városban,vagyazaztalkotóegykoriközségekvalamelyikében 

születtekvagyhaltakmeg,nevükhözvalamilyenjelentõshelyi 

alkotás, esemény fûzõdik, valamint tagjai, tisztségviselõi voltak 

országos, megyei szervezetnek, továbbá kiemelkedõ helyi 

vezetõkvoltak. 

Alexikonban több mint 30 olyan személy –többségében 

fényképpelisellátott–rövidéletrajzaisszerepel,akikvalamilyen 

formában az ajkai és akörnyékbeli bányászathozkötõdtek.Azajkaiszénbányászathelyiésvállalativezetõimellettazajkaikõbányászat,atérségbauxitbányászatánakAjkáhozkapcsolódóképviselõitismegtaláljuk.Akönyvetazérdeklõdõka 

helyszínenmegvásárolhatták. 

Alexikonhoz Tornavölgyi István, aNagy László Városi 

KönyvtárésSzabadidõ Központigazgatójaírtelõszót. 

Károly Ferenc 

Bányászattörténeti közlemények. IV.kötet 

Közreadja az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány.Rudabánya:2007. 

Szerkesztõ: HadobásSándor.Ekötet 

13olyan,eddignemközöltbányászattörténetitanulmányttesz 

közzé, ami tovább gazdagítja anagy múltú érc- és ásványbányászattörténetét,dokumentációsadatait. 

Papp Péter:Abánya szíve az érc (A XVII. századi Selmec 

Marsigli-félebemutatásaalapján) 

F.L.Marsigli pontosanfeljegyezteaselmecinémetbányászok 

szóhasználatát, abányavágatok egyes részeinek és afémesásványokneveit,azércszóeredetét.Alaposszóhasználati 

elemzéssel veti össze ezeket aszakszavakat az 1590-ben VizsolybankinyomtatottKároli-bibliaszóhasználatával,hiszena 

biblia szövege több mint 50 bányászattal és kohászattal kapcsolatos 

szót használ. Természetesen ezek vizsgálatánál mindigfigyelembekellvenniazadotttechnológiaihátteret,amely 

lényegesen megváltoztathatja a szó értelmét, különösen a 

latin nyelvû fordításokban. 

Mendly Lajos: Emlékek a borsod-gömöri bányászat 

múltjából 

Tichy Kálmánnak, a Rozsnyói Múzeum egykori igazgatójának 

1944-ben két tanulmánya jelent meg aBányászati 

Könyvismertetõ, lapszemle 

és Kohászati Lapokban. Aszerzõ ennek alapján ad összefoglaló 

visszaemlékezést enagy múltú egyesületrõl és ahajdani 

virágzó bányászat múltjáról az alábbi fejezetekben: A 

rozsnyói Bányászati Egyesület alakításának kísérlete. A 

Gömör megyei bányászati kar díszzászlója. Az OMBKE 

Borsod-Gömöri Osztályának megalakulása. Az osztály elsõ 

közgyûlése. Az egyesület ezen osztálya egészen amásodik 

világháborúig mûködött. Jogutódja az 1950-ben újjáalakult 

Borsodi Csoport, amely 1957 óta kiemelkedõ tevékenységet 

folytat. 

Csiffáry Gergely: A bükkszéki kõolaj-elõfordulás és a 

„lidércfény” 

Az elmúlt években abükkszéki olajmezõ felfedezésével 

kapcsolatban számoscikk jelentmeg azoknak atollából,akik 

valamilyen kapcsolatban voltak az ottani kutató- vagy termelõmunkával. 

Atörténetiadatok közel megegyeznek,deafelfedezés 

elsõbbségének jogát sok geológus magáénak tartja, 

ezért ez több szakmai vitára adott alkalmat. Csiffáry Gergely 

tanulmányaazértértékesésújszerû,mertazolajmezõjelenlététösszevetialidércfényjelenséggel,amimegjelenikamagyar 

népi hitvilágban is. Részletesen kitér arra, hogy igazolható-e 

mocsárgáz jelenléte történeti adatokkal Bükkszéken. Újabb 

ipartörténeti adatokat közöl az olajmezõ felfedezésével kapcsolatban. 

ZelenkaTibor: Id.dr.GagyiPálffyAndrás,akutatóbányász 

és agyakorlati földtankapcsolata 

Aszerzõa2003.szeptember9-énRecsken,azemléktábla 

avatásánelhangzottelõadásszerkesztettváltozatátadjaközre, 

kiegészítve id.dr.GagyiPálffyAndrás kéziratbanésnyomtatásbanmegjelentgazdagszakirodalmimunkásságánaklistájával. 

BenkeIstván: 50éves apálházaiperlitbánya 

50 évvel ezelõtt indult útjára amagyar perlitipar azzal a 

mintaszállítmánnyal, amelyet afûzérradványi lovas fogatok 

vittek apálházai kisvasút rakodójára. Annak ellenére, hogy 

kevésmagyariparágnakjutottolyankalandossors,mintapálházaiperlitnek, 

amíg azelsõlaboratóriumikísérlettõleljutott 

anagyüzemifelhasználásig,mégisezváltamagyarásványbányászategyiklegsikeresebbexportéshazaitermékévé.Aszerzõ 

ír aperlit mûszaki tulajdonságairól, abányanyitás és õrlõépítésselkapcsolatoselsõlépésekrõl,azüzemindításkörülményeirõl,ésarról,hogyanváltapálházaiperlitmûEurópaegyik 

legmodernebbásványbányászatiüzemévé. 

Hadobás Sándor: Arozsnyói Szent Anna-kép amûvészettörténeti 

szakirodalomban. 

Aközépkori magyarországi bányászat kevés mûvészi ábrázolása 

között jelentõs arozsnyói székesegyházban õrzött 

„Szent Anna harmadmagával” (Metercia) címû táblakép. A 

szerzõazokataképzõmûvészetivonatkozásúcikkeketésadatokat 

gyûjti össze, amelyek emûrõl adnak értékelést, elemzést. 

Dr. Bíró József: A Victoria Rt. mecseki szénbányáinak 

eladása 1895-ben 

AVictoria Feketeszén- és Kokszbányászati Részvénytársaság, 

amelynek székhelye Bécsben volt a19. század végén, 

úgy döntött, hogy eladja aDuna Gõzhajózási Társaságnak a 

mecsekiterületen lévõ összestermelõ bányáit.AVictoriaRt. 

elõször1850-benvettbányákatPécsenésamecsekiszénterület 

északi része felé terjeszkedett, de állandó versenyben volt 

aDGT-vel.Akonkurenciaharcotésazeladáskörülményeitismertetiaszerzõ. 

Hadobás Sándor: Emlékezésdr.VastaghGáborra 

Annak ellenére, hogy Vastagh Gábor vegyészmérnök volt, 

nemcsakavegyiparterületénvégzettkiemelkedõkutatómun- 



kát, hanem akohászat történetének feltárásában is eredményesen 

tevékenykedett. Számos tanulmányt közölt levéltári 

kutatásai alapján ahazai vas- és színesfémkohászatrólahonfoglalástól 

a19. század elejéig. Különösen értékesek aRudabánya 

környéki vaskohászattal és abörzsönyiszínesfémkohászattalkapcsolatostanulmányai. 

Hadobás Sándor: Szembratovics Sándor szakvéleménye a 

telkibányai arany-,ezüstbányászatról. 

Eddig ismeretlen szakértõi véleményrõlszámolbeaszerzõ,amelyhezSzembratovicsSándorkészített–akincstármegbízásából–tanulmánytatelkibányainemesércbányászatújranyitásánaklehetõségérõl.Bárazújabbkutatásoknéhánymegállapításátnemigazolják,deértékesekazokamûszakiadatok, 

amelyeket Telkibánya 19. század végi nemesérc-termelésével 

kapcsolatban közöl. 

Hadobás Sándor: ViktorGyula (1933-2007) 

Viktor Gyula Istvánffy-díjas néprajzkutató szorosan kapcsolódikRudabányáhozésszámostanulmánnyalabányászattörténethez.Sokoldalúirodalmiéshelyismereti-néprajzimunkássága 

nevétszéles körben ismerttétette. Irodalmimunkásságávalkapcsolatbanenekrológbanrészletesösszefoglalástalálható. 

Két évig volt az Érc- és Ásványbányászati Múzeum 

igazgatója. Bányászati tárgyú türelemüvegeivel európai hírnévre 

tettszert. ViktorGyulát 2007 novemberében helyezték 

öröknyugalomraarudabányaitemetõben. 

Hadobás Sándor: BúcsúBorcsákJánostól 

Emegemlékezésbenaszerzõarudabányaimúzeumegyik 

munkatársától vesz búcsút, aki tragikus hirtelenséggel 2007 

novemberében hunyt el. Mûvészetkedvelõ, sokoldalú dolgozójavoltamúzeumnak.Õvoltaz,akitmindenkiszeretett,aki 

asegítségre mindig készen állt. Talán az önzetlensége okozta 

azt, hogy nem sikerült kitörni alelki béklyóiból, ami gátolta 

emberikiteljesedésében. 

Dr.Pandula Attila: Reprezentatív könyv aselmeci kamaragrófok 

portréiról 

Aszerzõ arról az új könyvrõl számol be, amely három 

szlovák szerzõ: Celkova Mária, Celko Mikulás és Graus Igor 

munkája.Ekötet58történetifestményt,25grafikátésszámos 

egyébmûvészetialkotástközölrészleteselemzésselésipartörténeti 

háttér ismertetésével. Értékesek azok az ábrázolások, 

amelyek amagyar bányászviseleteket mutatják be. Akönyv 

értéke, hogy igen jó minõségûek amás szlovákiai gyûjteményekben 

megtalálható bányászattörténettel kapcsolatos 

alkotások is. 

Hadobás Sándor: Bányászattörténeti konferencia-kötet 

Rozsnyóról 

AFelsõ-magyarországiBányavárosokSzövetségemegalakulásának 

520. évfordulója tiszteletére2007.november30-án 

rendezett nemzetközi konferencián elhangzott elõadásokat 

adjaközreekötetízlésesformában 

AIV.sz. közlemény A/5 formában, színes borítóval 130 

oldalterjedelemben jelentmeg. 

Benke István 

Bányászattörténeti közlemények V.kötet 

Közreadja az Érc- és Ásványbányászati Múzeum 

Alapítvány,Rudabánya2008.Szerkesztõ:HadobásSándor. 

Szemán Attila: A magyarországi bányászegyenruhák 

történeti rétegei 

A2007. november29-30-án Budapesten ésTatabányán,a 

Bányászélet-Kultúra-Hagyomány címû tudományos konferencián 

elhangzott elõadás szerkesztett változata. Aszerzõ 

gondosanösszeállítotttanulmányaazalábbifejezetekettartalmazza: 

Munkaruha adíszruha megjelenése elõtt. Díszruha 

munkaruhából.Újabb,általánoseurópaibányászruha.Amagyar 

bányászruha. Abányászegyenruha-rendelet a19. század 

elejétõl az I. világháború végéig. Akét világháború között. A 

bányászegyenruha, 1952. A jelenlegi bányászegyenruhánk, 

1978. 

Atanulmányt gazdagítja abányászviselettel kapcsolatos 

bõségesirodalmiforrásésa40ábra. 

Dr.PeterCengel,PavolHorváth: VasgyártótelepaMuránypatakáttörésében(Bretka-Beretke,Szlovákia) 

A19. században virágzó bányászatával és kohászatával 

Gömör megye volt amai Szlovákia legjelentõsebb területe. 

Ezen ipari területhez tartozott Beretke és Melléte között a 

Murány-pataksziklásvölgyébenépültvasgyár.Errõlazüzemrõlakutatásokcsakazutóbbiévekbenkezdõdtekmeg.Eközlemény 

az elsõ feltárási eredményeket foglalja össze értékes 

irodalmijegyzékkelés15ábrával. 

CsathBéla: Díszes artézikútfõkazAlföldön 

Adíszesartézikútfõknemcsakfontosipartörténetiemlékeink, 

hanem amagyar építõmûvészet remek alkotásai is. A 

19.század második felében azegészségesivóvíz elõteremtése 

voltazelsõéselengedhetetlen követelmény.Azerreirányuló 

iparágkifejlesztéseZsigmondyVilmoskísérletezéseinekéskitartó 

munkájának eredményeként jött létre. Afelszállva termelõartézikútesetébenakútfejlényegébenavízmûszerepét 

töltöttebe.Ezekakutakáltalábanatelepülésekközpontjában 

épültek díszes,mûvészikivitelben.Aszerzõ írakutakmûszaki 

kiképzésének körülményeirõl, és számos illusztrációt mellékelthazánklegszebbközkútjairól. 

BenkeIstván: Ércõrlõmalomkövek Telkibányán 

A15évvelezelõttkezdõdöttgyûjtéseredményeatelkibányai 

múzeum kertjében az amalomkõpark, ahol megtalálhatókolyanõrlõkövekis,amelyeketaközépkorbanabányászat 

kezdeteinek idején használtak. Amúzeum kertjében kialakított 

malomkõpark közel nyolc évszázad ércelõkészítési 

technológiájának egy-egykorszakátmutatjabe. Atelkibányai 

ércek dúsításánál azõrlésvoltalegnagyobb feladatot igénylõ 

munkafázis. Ennek köszönhetõ, hogy itt megtalálható az 

ércõrlõ malomkövekeddigismertmindenformája. 

Hadobás Sándor: Pocsubay Sámuel rudabányai bányamesteremléklapja1939-bõl 

Az 1880-ban indult rudabányai nagyüzemi vasércbányász 

szakembergárdája nagyrészt a Gömör megyei Dobsináról 

származott. Közéjük tartozott Pocsubay János bányamester, 

akinek anyugalomba vonulása alkalmára készült díszes emléklapotmutatjabeaszerzõ. 

Hadobás Sándor: 130évehunytel Volny József 

Volny József, Selmecbányán végzett bányamérnök munkásságaamagyar 

vasiparkorszakváltásának idõszakáraesett. 

Minden erejével a modern európai színvonalú vasgyártás 

megteremtésénfáradozott.Szakismereténekésrendkívülivezetésiképességénekköszönhetõ,hogymûködéseidejénaborsod-gömöri 

vasgyártásrövid idõ alatt fellendült. Részt vett az 

1848-as szabadságharcban egy önkéntes csapat tagjaként, 

ezértegyideig bujdosnikényszerült. 

Hadobás Sándor: Megkésettemlékezésdr.LuxGyulára 

2007-ben volt ötven esztendeje annak, hogy elhunyt dr. 

Lux Gyula tanár, nyelvész, oktatás szervezõ, adobsinai és a 

dél-szepesi német nép és nyelv jeles kutatója. Aszerzõ munkásságának 

állítemléketetanulmányával. 

Dr.IzsóIstván: Körmöcbányabányászatánaktörténete 

Az OMBKE 1909. szeptember 19-én Körmöcbányán 

megtartott közgyûlésérõl írt közleményben egy tanulmány 

jelent meg Körmöcbánya bányászatának történetérõl feltételezhetõen 

LitschauerLajos tollából.Akezdetektõl1899-igterjedõ,tömörtörténet-áttekintésmaisérdeklõdésretarthatszámot. 



Hadobás Sándor: Két régi sorozatújkötete Prágából 

APrágai Nemzeti Mûszaki Múzeum alábbi két kiadványára 

hívja fel afigyelmet aszerzõ: Studie zdejin hornictví. 

(Tanulmányokabányászattörténetébõl.)Zdejinhutnictví.(A 

kohászattörténetébõl.) 

AzV.sz.közlemény126oldallaljelentmegA/5méretben, 

színesborítóval. 

Benke István 

Bányászat és építészet Pécsett a19-20. században 

Anapokban jelent meg Pilkhoffer Mónika szép kiállítású 

könyveaPannóniaKönyvekkiadógondozásában,acímetteljes 

mértékben lefedõ tartalommal. Abemutatót 2008. június 

4-én18órakorapécsiMûvészetek ésIrodalomHázában tartották. 

Szirtes Gábor vitaindítója után a könyvet a szerzõ 

Pilkhoffer Mónika történészen kívül Szirtes Béla és Sallay 

Árpád bányamérnökök mutatták be. Építészeti kritikai megjegyzéseketfûzöttamûhözHübnerMátyásfõiskolaitanár. 

Akönyvbemutatása 

Akönyv aPécsi Bányásztörténeti Alapítvány (PBTA) tevékeny 

közremûködésével és anyagi támogatásával készült. 

Szerkesztette SzirtesGábor, tervezte KatonaCsaba.Atervezõ 

igényes belsõ képein éstérképein túl kikellemelniahatásos 

éstöbbfélejelentéstartalmathordozóelsõ-éshátoldaliborító 

tervét.Agazdagfotó-ésdokumentumanyagszámosforrásból 

táplálkozik. Aszövegközi építész dokumentumok, ahelyszín, 

valamint az épület alap- és homlokzatrajzok aszerzõ által a 

munkasoránfolytatottújalapkutatásokeredményei.Az1945 

elõtti (fekete-fehér) fotók és „A DGT pécsi kõszénbányái. 

Üzemberendezések, album, 1896” színes mûszaki rajzai a 

PBTAfotódokumentációjából kerültek akönyvbe. Az 1945 

elõttikorszakottárgyaló egyesfejezetekvégénazépítmények 

mai állapotát bemutató, gazdag, színes fénykép-illusztrációk 

nagyrészt ajelen könyv elõfutárából, a2005-ben megjelent 

„Emlékképek apécsi szénbányászat történetébõl” c. kiadványbólszármaznak. 

Afényképeketjóízlésseléslényeglátássalkészítette Dicsõ 

Rudolf, Katona Csaba, Kollár Levente, Romvári Ferenc, Sallay 

Árpád, valamint SzirtesBéla. 

Szerzõnkmûvekétnagyfejezetrebontható.Azegyikaterület 

1945-ig tartó, egyenetlenül alakuló építkezéseit mutatja 

be,majd az1945 után márazuránércbányászattalis számoló 

terület- és építészfeladatok eredményeképpen született alkotások 

máig meghatározó körét ismerheti meg az olvasó. A 

munkaerõ elhelyezése, mintatermeléslegfontosabbfeltétele 

amecseki bányászat egész történetében meghatározó volt. 

1945elõttaszénbányászatgyorsfejlõdésenagyszámúmunkaerõtigényelt.Azideérkezetteketelõbbazaknákközelébenlétesített 

kolóniákon, majd nagyobb telepeken helyezték el. Az 

építkezések aterület urbanizációs folyamatának meghatározóilettek.Azújonnan 

létesítetttelepek infrastruktúrája,alakóépületekahierarchiátésapatriarchálisviszonyokattükrözték.Aterületígyélhettemegamunkáslétszámnövekedésévelszükségszerûenegyrebõvülõésakorszakoknakmegfelelõfejlettségiszintûépítkezéseket.Ezekazépületekapraktikumjegyében 

készültek és az élet minden részét szolgálták (1896banpéldáulakétfõtelepmellett14kisebbtelepvolt,a289lakóház 

mellett négy társulati vendéglõ, három kenyérsütõ és 

két füstölõ-ház, egy fõkórház és két szükségkórház, három 

élelmiszerraktár, egy templom, egy kioszk és egy hullakamra 

szolgálta atelepeket). Szerzõnk az épületek bemutatásánál a 

tervezõk, kivitelezõk ismertetésével, stílustani megjegyzéseivel 

akor építészetének történeti értékeit hangsúlyozza. Pécsbányatelep, 

Szabolcs és Vasas községek fokozatosan épültek 

összePécsvárosával,dePécsvárosábanisfolyamatosanépültek 

avárosképetmeghatározó bánya-éslakóépületek, bõvültek 

iskolák, kórházak, kulturális, mûvelõdési intézmények. 

Kötetünk szerzõje, PilkhofferMónika történészielhivatottsággalésszakszerûséggelazemberésegyágazatkultúrateremtõ, 

jövõépítõfelelõsségétörökítimeg. 

Az1945utánimunkáslakásépítésiterveketavárosrésznyi 

lakótelep-építések követtékelsõsorbanaszénbányászatiterületek 

közelében, majd belépett ateljes városrészt megtervezetturánvárosépítése.Bemutatjákezutóbbinakrészletterveit 

éppúgy, mint akész épületek fényképeit. Aszerzõ azonban 

nem szorítkozik az épületek, építmények rajzi ésképi megjelenítésére, 

hanem láttatni akarja aházakhoz kapcsolódó mûvészeti 

alkotásokat, köztéri szobrokat és az építészeti díszítõ 

elemeket. Külön alfejezet ismerteti meg az olvasót anem jelentéktelen 

városkép-alakító szórványépületekkel, amiknek 

építésztervezõimégjórésztköztünkélnek.Akötetetösszegzõ 

fejezeteáttekintéstadazipari-éslakóépületekjelenlegihelyzetérõl,tulajdonviszonyairól,azokrólagondokról,amelyekaz 

építés ideje óta bekövetkezett társadalmi, gazdasági változásokbólkövetkeznek(állagmegóvás,felújítás,érték-ésmûemlékvédelemstb.). 

Köszönet illeti atámogatókat, akik apécsi bányászathoz 

kapcsolódó hiánypótló munka megjelentetését lehetõvé tették: 

Mecsekérc Zrt., Mecsek-Öko Zrt., Pannon Hõerõmû 

Zrt., Neolit Kft., Quartz Kft., Geo-Faber Zrt., Bányavagyonhasznosító 

Kht., Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, 

Eco-InfraSzolgáltatóKft.,UránuszKft. 

AkönyvaPécsiBányásztörténetiAlapítványésaProPannonia 

Kiadói Alapítvány közös kiadásában jelent meg. Ára 

könyvesboltokban 3500Ft. 

Dr.Biró József –dr.Krisztián Béla 

Új! ABKL kereshetõ, tárgyszavas cikkbibliográfiája 

az interneten 

ABányászati ésKohászati Lapok 1867-1950, ésaBányászat 

1951-2007 (1-140.) évfolyamainak dr.Izsó István által 

összeállított teljes bibliográfiája már elérhetõ az interneten: 

http://marki.lib.uni-miskolc.hu/bkl/nyito.php 

A „Kereshetõtárgyszavascikkbibliográfia” szövegrekattintvaazadatbázis(MS 

Access)ésannak kezelésiútmutatójaletölthetõ.Továbbiinformációvalakövetkezõszámunkbanszolgálunk. 

Gratulálunk ésköszönjük dr.IzsóIstvánnak! 

Szerkesztõség 



Frontfejtések 2007-ben 

Avilág szénbányászati iparánakfrontfejtésitechnológiája 

2007-benhatalmasméretekbenfejlõdött–ottaholageológiai 

adottságok megfelelõek voltak. Alegtöbb frontfejtés Kínában,azUSA-ban,Ausztráliában,Oroszországban,Lengyelországban, 

Csehországban, Mexikóban, Ukrajnában, az EgyesültKirályságban 

ésNémetországbanvan. 

Afejlõdés komplexen, afrontfejtés minden részére, berendezésére 

kiterjedt. Megnövekedtek afejtéshosszak –általános 

lett a400-450 m-es homlokhossz –, de Ausztráliában 

márfelszerelték azelsõ 550m-estis. 

Ezek ahosszak megkövetelték afronti láncos vonszolók 

teljesítmény növelését is: 6000 t/órás szállítási teljesítmény 

3×1800 kW-os meghajtással, hozzá tartozó teknõvel és 

2×42×148mm-eslánccal(50évvelezelõttafronti„páncélkaparók”2×40kW-oshajtásúakvoltak 

18×64mm-eslánccal). 

Az alkalmazott jövesztõgépek ezen fejtésekben változatlanul 

akéttárcsás maróhengerek 2×860 kW-os hidraulikus 

karokkal, kétdb 150kW-osvontató vitlávalésegy270kW-os 

törõvel. Egy ilyen gép összsúlya 138 t, afejtési teljesítménye 

4500t/óra.(50évvel ezelõttamaróhenger80kW-os villamos 

motorralésegyfixtárcsávalvoltfelszerelve.) 

Agépesített biztosításoknál általános lett az automatizált 

mûködésû pajzsos rendszer, 2mszéles süveggerendákkal és 

2×875 tteherbírású hidraulikus támokkal. Egy egység súlya 

60t. 

Ugyancsak terjed afõteomlasztásos fejtés: Kínában 8m 

fejtésimagasságfelettmáreztarendszertalkalmazzák.Ausztráliában 

az Austar Bányaüzemben elindították az elsõ 

Bucyrus (DBT) gyártmányú pajzsokkal felszereltfõteomlasztásosfrontfejtést. 

Elfogadott lett, hogy hasonló fronthosszak mellett 1,5 mes 

telepvastagság alatt automatizált széngyalut alkalmaznak. 

Egy ilyen 3,6 m/sec-os sebességû, új típusú Gleithobel gép 

42×148mm-esvonólánccalés2×800kW-oshajtássalvanfelszerelve. 

Afejlõdés itt sem áll meg, mert már elkészült a 

2×2000 kW-os hajtással és 52 mm-es átmérõjû vonólánccal 

ellátott széngyalu is. (50évvel ezelõtt aLöbbe–Hobel2×45 

kW-oshajtássalés18×64mm-eslánccalüzemelt,asebessége 

0,2m/secvolt). 

Mining Magazine 2007. december 

Bogdán Kálmán 

Egy új 405 m-es frontfejtés 

ABeltanaHighwallbányaüzem2008.januárbanmegállapodást 

kötött aJoy Mining Machinery vállalattal egy 405 m 

hosszú frontfejtésgépiberendezéseinekaszállítására.Aszerzõdés 

szerint aJoy 200 db 2mszéles pajzsot fog szállítani 

2×635tonnástámokkalésRS-20stípusú,elektro-hidraulikus 

vezérlõ rendszerrel. Az 1100 mm széles fronti láncos vonszolót 

3×1600 kW-os hajtással látják el, aszállító vágatban egy 

400kW-ostörõberendezésésegy1550mm széles,600kW-os 

ún. átfedõ láncos vonszoló lesz felszerelve. Ajövesztõ gép 

7LS6típusú kétkaros,2×1000kW-osmaróhenger150kW-os 

vontatóvitlávalésautomatizált,Facebossnavigációsrendszerrel. 

Afrontfejtéstervezetttermelése8Mt/év. 

Mining Magazine 2008. április 


Külföldi Hírek 

Az orosz Norilsk Nickel vállalat megrendelései 

AnémetSiemens,aSiemag ésaThyssen vállalatok megrendelést 

kaptak az orosz Norilsk Nickel vállalattól (amely a 

világ vezetõ nikkel- és palládium-termelõje, valamint fontos 

platina- és réz-exportõr is) két aknaszállító berendezés és az 

aztkiszolgálóegységek szállítására. 

Akét akna Szibériában aTajmir régióban aSkalisty bányaüzemnélkerülmegépítésre,mélységük2000mlesz.Akétdobos 

aknaszállító berendezést úgy kell megtervezni, hogy 

azokkalvégzikazaknákmélyítésétis.Azegyikgép amélyítés 

befejezése után kasos-ellensúlyos személy- és segédanyagszállítást, 

amásik pedig szkip-bödönökkel azércek szállítását 

fogjavégezni.Mindkétgéphajtásiteljesítménye2900kW,kötélsebessége8m/sec,amiaszkipekkel85t/óraszállítástjelent. 

Az aknák mélyítését 2010-ig kívánják befejezni, atermelést2015-ben 

fogják megkezdeni. 



Koszovó bányászata 

Koszovó területe gazdag ásványkincsekben. Aszínesfémérc 

kutatások 1927-ben kezdõdtek, majd az elsõ ólomérc bányátTrepcatérségében1930-ban,ahozzátartozóflotálóüzemet 

1932-ben nyitották meg, míg akohó 1940-ben kezdett 

dolgozni. 

Alegutóbbi politikai krízis (1985) elõtt több mint 23000 

fõtfoglalkoztattak abányák. 

Az utolsó években az alábbi tiszta fém mennyiségeket 

termelték: ólom: 60 000 t/év; ezüst: 117 345 kg/év; bizmut: 

120 000 kg/év; arany: 230 kg/év; cink: 80 000 t/év; kadmium: 

290 000 kg/év; indium: 20 000 kg/év; réz: 1000 t/év; ezeken 

kívülbányásztak méggermániumot,szeléntéstellúrt. 

1985 után kezdõdött abányák (Trepca, Zijaca, Melenica, 

Kisnica, Kopaonik) bezárása és atermelés 1990-re teljesen 

megszûnt, abányák víz alákerültek, az aknaszállító gépek és 

azércelõkészítõ mûvek berendezéseiüzemen kívülállnak. 

2008. február 17-én Koszovó önálló állam lett, és megkezdték 

abányák életrekeltését. 



Az orosz vasércbányászat hírei 

Oroszország vasérc-koncentrátum termelése 104 Mt/év, 

melyhezazérc90%-átkülfejtésekben termelik.Abányák,az 

ércelõkészítõmûvekésahatalmasacélmûvekegy-egyvállalati 

egységbe tartoznak. Az iparág gerincéthárom nagy konszern 

–aMagnitogorszkiVas-ésAcélmûvek,aMechel ésaSeverstal – 

alkotja, további kisebb vállalatok az EVRAZ (Evrazruda, 

Kachkanarsky és Vysokogorsky bányák), a Metalloinvest 

(Lebedinsky,Mikhailovskybányák,NovolipetskiAcélmûvek) 

ésaStoilenskyBányák azércelõkészítõ mûvel. 

A Magnitogorski Vas-és Acélmûvek Cseljabinszk városban 

vannak (azUral déli részén), ahozzátartozó két külszíni bányaaMalyKuibasésaPodotvalnoyeszinténarégióterületén 

fekszik. Akonszern több mint 3,1 Mrd tmegkutatott ércvagyonnal 

rendelkezik. Abányák vasérckoncentrátum-termelése16Mt/év(50,31%Fe). 

A Mechel székhelyeMoszkvábanvan,azirányításaalátartozó 

külszíni bányák az ércelõkészítõ mûvekkel pedig 



Korshunovsk, Rudnogorsk, Tatyaninsk és Krasnoyarks. A 

Bashkortostan régióban vannak acég vas- és acélkohói, a 

Beloretski Fémmûvek. AMechel vállalat termelése 5Mt/év 

vasérckoncentrátum. 

A harmadik nagyvállalat, a SEVERSTAL központja 

Cherepovets (Moszkvától 620 km-re észak-nyugatra). Két 

nagybányaközpontjavan,aKarelskyOkatysh(30Mt/év29% 

Fe) és az Olkon (16 Mt/év 67,5% Fe). AKarelsky Okatyshnakkétkülszínibányaüzemevan;aKostomukshalegmélyebb 

pontja 400 m-rel van atengerszint alatt. Az Olkon székhelye 

Murmanszk,ésötkülszínibányatartozikhozzá. 

Az orosz vasércbányászatraáltalánosságban elmondható, 

hogy abányamûvelésnél ahagyományos technológiát alkalmazzák,aletakarást(aletakarásiarány0,65-1,7m 

3 /t),fúrást, 

robbantást, rakodást és aszállítást. Az ehhez szükséges gépi 

berendezések pedig hazai és külföldi gyártmányok (BELAZ 

dömperek, Uralmas EKG kanalas rakodók, Liebherr és Komatsu 

hidraulikus exkavátorok, Rudgormas és Atlas Copco 

fúrók). 

Azérelõkészítõmûvektechnológiájaésazehhezalkalmazottgépiberendezésekishagyományosak–törõk,golyósmalmok, 

mágneses szeparátorok, vákuum szûrõk –szintén hazai 

éskülföldigyártmányok. 

Mining Magazine 2008. május 


Hatalmas fejlesztések Kína és India szénbányászatában 

Kínaszénigénye2010-benmármeghaladjaazévi3Mrdtát,melynekkielégítéséreelsõsorbanakülszínifejtésektermelését 

akarják növelni. Ecél érdekében már most üzembe helyeztekaShenhuatartományban37dbMT5500AC(maeza 

legnagyobb avilágon) és MT 4400 AC, valamint Komatsu 

gyártmányú 45930 Etípusú teherautókat. Ugyancsak itt nagy 

teljesítményû elektromos kanalas rakodókat vásároltak a 

Bucyrus(495és395 típusok)és aP&H(4100és2800-as modellek) 

cégektõl. Természetes, hogy akülföldi cégek versenybenállnakezennagypiacmegszerzéséért.Aföldalattibányászati 

fejlesztésekre például 2007õszén 50 millió dollárt ruházottbeaJoyGlobal'svállalat. 

Akínai Szénipari Egyesülés elnöke –Wang Xianzheng – 

mondta,hogyazidén akapacitásuk eléria2Mrdt-át,ésmár 

mostjóváhagytak200Mt-ástovábbifejlesztést. 

Indiának256Mrdtmegkutatottszénvagyonavan,amelybõlévesszinten455Mt-átbányásznakki,demégígyisévente40Mt-átimportálnak.Terveikszerint2031-32-benazévesigényük 

eléri a2Mrd t-át, melynek legnagyobb részét az erõmû 

szektorfogjafelhasználni. 

Indiábanaszénbányászatjelenlegmégállamitulajdonban 

van,deegyreinkábbnövekszikamagáncégekrészvételeis.A 

Reliance Industries pl. aTalcher szénmezõ 3blokkjában épít 

több Mrd dolláros beruházással egy széncseppfolyósító üzemet, 

melynek teljesítménye 80 000 hordó/nap lesz, és ehhez 

évesszinten30Mtszenetfog felhasználni. 

ALeightonHoldingscégazindiaiészak-keletiszénmezõk 

külszínibányáinakafejlesztésérekötött1Mrd ausztráldollár 

értékben szerzõdést. 

HasonlózöldmezõsberuházástindítaTheissAsiaNy-IndiábanJharkhandállamban 

azÉ-Karanpuraszénmezõben. 

Avilágbányagépgyártóimindkétországbanottvannak,és 

résztvesznekaberendezéseikkel,hogyezeketagyorsan növõ 

igényeketkilehessen elégíteni. 



Lengyel szénbányászati beruházás 

Alengyel Jastrzebska Spolka Weglowa bányavállalat – 

Lengyelország legnagyobb koksz-szén termelõje – egy 

GleithobelGH800típusúszéngyaluvalfelszerelt,teljesenautomatizált 

fronti pajzs-biztosító berendezést vásárolt a 

Bucyrus (DBT) vállalattól. Afronthomlok hossza 255 m, a 

gyalusebessége3m/s,maximálisvágásimélysége180mm,beépített 

teljesítménye 2×400 kW. A láncos vonszoló PF-4 

típusú. 



Platinát bányásznak aKamcsatka-félszigeten 

Oroszország távol-keleti vidékén, aKamcsatka-félszigeten 

platinát tartalmazó ércet találtak ageológusok. Nemcsak 

atávolság,hanemazordidõjárásésazinfrastruktúra(út,vasút, 

villamos hálózat, víz, gázvezeték) hiánya is akadályozza a 

termelést.EzértjelentettelismeréstazAtlasCopcocégvállalása, 

hogy azáltala gyártottnagyteljesítményû hidraulikustörõberendezést(HB5800Dusttip.)elszállítja(vasúton,hajón, 

majd úttalan utakon vontatókkal) és üzembe helyezi Kamcsatkán.Mindezmegistörtént,ésazAtlasCopcoszervizembereinek 

és ahidraulikus törõ segítségének köszönhetõen az Icy 

(Jeges)nevûkülszínibányaüzematervezett3t/évtisztaplatinátmegtudtatermelni. 

Mining Magazine 2008 május 


Alengyel frontgépesítés Oroszországban 

Alengyel FAMUR cég életében rekordnak számít az az 

üzlet, amit Oroszországban, aSzibériai Kemerovo Régióban 

lévõ Kuzbaszrazrez-ugol (KRU) bányaüzemmel kötött. Egy 

250 mhosszú frontfejtéshez 138 db, 1,75 mszéles, 2,8-5,2 m 

telepvastagsághoz alkalmas komplett pajzsos fejtésbiztosító 

berendezést szállítanak (FAZOS –25/53 –POz), afrontvégi 

vágatkeresztezõdésekbespeciálisegységekkel(KGE–750F). 

Továbbá 985 kW-os maróhengert, 950 mm széles fronti és 

1000 mm széles szállítóvágati láncos vonszolókat, melyek teljesítõképessége1200t/óra. 

Afrontfejtést 15 fõ szolgálja ki, napi 3termelõ és 1karbantartó 

mûszakban. Afejtés dõlése 25°-os, ezért az egész 

rendszertstabilizálóberendezésekkelkellettellátni. 



Új foszfátbánya Ausztráliában 

ALegend International elkészítette Ausztrália Queensland 

tartományában lévõ 1,46 Mrd t16%-os foszfátvagyonra 

abányászati terveket. Eszerint abánya kapacitása 10 Mt/év, 

amit 300 km-es csõvezetéken hidraulikusan szállítanak el a 

Lady Annie bányától aKarumba kikötõhöz. Ott víztelenítik, 

hatalmas tartályokban tárolják, majd hajókon szállítják az 

ázsiaimegrendelõkhöz.Aberuházásköltsége826,6milliódollár. 

Az élelmiszerek növekvõ igénye egyre jobban emeli a 

foszfátrátis.Azára2004.évi90dollár/t-ról2008-ra400dollár/t-raemelkedett. 

Engineering and Mining Journal 2008. május 




Tiszteltjelenlegiésreménybeli 

Cikkíróink,Hírt-adóink! 

ABKLBányászat célja és feladata, hogy az Olvasóközönségéttájékoztassaabányászattal(elsõsorbanaszilárdásvány-bányászattal)kapcsolatoseseményekrõl,gazdaságiés 

mûszaki eredményekrõl, továbbá hogy beszámoljon az 

Egyesületünk tevékenységérõl és atagjainkkal történtekrõl.Eztafeladatotaszerkesztõségabeküldöttkéziratok,hírek, 

tudósítások felhasználásával, szerkesztett leközlésével 

tudjateljesíteni.Ezútoniskérünkésbátorítunkmindenkit, 

hogy a megjelölt céloknak megfelelõ cikkeket, híreket 

küldjön szerkesztõségünknek! (8301 Tapolca, pf. 17., ill. 

bkl.banyaszat@t-online.hu) 

A lap szerkesztése, nyomdai szedése számítógépes 

programok segítségével történik –sõt, ma már alegtöbb 

kéziratisszövegszerkesztõvelkészül–,ígyakorábbiformai 

követelmények jelentõsége megszûnt. Emellett azonban 

kérjük, hogy munkánk megkönnyítése érdekében az alábbiakatvegyékfigyelembe: 

A/ Szakcikkek esetében 

1.Haaszerzõ(k) akéziratotnemcsakaBKLBányászatrészére 

nyújtottákbe, kérjükamásiksajtótermékmegnevezését 

abenyújtás vagy megjelenés idõpontjának megjelölésével. 

Ha akézirat valamilyen rendezvényen elhangzott 

elõadás (vagy abból készült), kérjük arendezvény 

megnevezését (név, idõ, hely). Kérjük aszerzõ(k) 

címénekmegadását,valamintarcképénekésnéhánysoros 

szakmai bemutatkozásának megküldését a cikk 

mellettileközléshez. 

2.Akézirat terjedelmelegfeljebb15 –hagyományos–gépelt 

oldal, azazaszóközökkelegyüttmaximum23.000karakterlegyen. 

Areálismegjelenésiterjedelem(max.5-6 oldal) 

érdekében átlagosnál több ábra ill. táblázat esetén 

kérjükaszövegterjedelménekcsökkentését. 

3.Akéziratelsõoldalánszerepeljenacím,aszerzõ(k)neve, 

legmagasabb szakképzettsége(i), tudományos fokozata, 

szolgálati beosztása, munkahelyének pontos neve és telephelye,eztrövid 

(5-10 soros) tartalmi kivonat, majd a 

cikkszövegekövesse. 

4.Akéziratszövegétfolyamatosan,atöbbszintûfelsorolások 

lehetõség szerinti kerülésével, bekezdésekkel tagolva,azönállórészeketszámozásnélkülialcímmelellátott 

fejezetekbe foglalva kérjük. Aforrásokra az irodalomjegyzék[]zárójelbetettszámaivalkellhivatkozni.Abetûszavak(pl.MBFH)jelentését,azokelsõelõfordulásakorteljesszövegûkiírássalkellmegadni.Aszövegbenés 

aképletekbenazSImértékegységeketkellhasználni,ill. 

abányászatigyakorlatbanáltalánosan használtegységeket(pl.t/mû).Képletekesetén–alevezetéseketmellõzve 

–különös gondosságot kérünk, ajelek, idegen betûk 

megnevezését (pl. görög kis ró, végtelen stb.) amargón 

megkelladni.Atáblázatok,ábrákszámáraaszövegben 

hivatkoznikell,tervezettszövegköztielhelyezésüketkérjük 

jelölni. Lábjegyzet esetén aszövegben felsõ indexet 

kellalkalmazni. 

CIKKÍRÓINKHOZ 

5.Ajónyomdaiminõség érdekébenkérjük,hogy aszámítógépes 

ábrákat, táblázatokat, lábjegyzeteket, diagramokat, 

fényképeket stb. ne illesszék be aszövegbe, vagy 

ha beillesztik is, az eredeti fájltípusban is adják meg! (Pl. 

Excel,vagykép-ill.rajzfájlok.)EzenanyagokWord-fájlbavalóbeillesztése–bárkönnyebbétesziacikkösszeállítását,ésaképernyõn,ill.papírranyomtatvaisjólmutat 

–nagyban rontja avégsõ minõséget, mivel anyomda 

nemWord-bendolgozik. 

6.Acikkvégénkellfelsorolniazalábbiakat: 

– irodalomjegyzék: aszövegközi elõfordulás sorrendjébenésszámával;aszerzõ(k)neve,amûcíme,amegjelenés 

helye és éve, valamint –ha szükséges –ahivatkozásmûvönbelülioldalszáma(p.:59-61.) 

– lábjegyzetek 

– ábrajegyzék: ábra(kép,fénykép)aláírások(címek). 

A rajzolt ábrákat anyomtatásban tervezett méret kb. 

kétszeresében, de legfeljebb A4 méretben kérjük elkészíteni.Afekete-fehérmegjelenés 

miatt színek helyett 

különbözõ vonaltípusok használatát kérjük 

(ugyanígy pl. az Excel diagramoknál is). Nagyméretû 

tervrajzokat, térképeket csak kicsinyítve és egyszerûsítve 

tudunk leközölni. AutoCad alapú rajzokat nem 

tudunk feldolgozni, kérjük amegjelentetni tervezett 

változatotjpgképformátumraátalakítani. 

Az elektronikus képeket (jpg fájlok) –szintén avégsõ 

minõség érdekében – kérjük, ne tömörítsék túl, 

legalábbamegjelentetnikívántméretûés300dpifelbontással 

készült, 500-800 kilobájtnál nem kisebbre 

tömörített színes képek általában megfelelnek, sõt a 

kisebbmegjelenésiméretûarcképeknél150-200kBis 

elegendõ. 

–atáblázatokat címmel és arab sorszámmal ellátva 

kérjükelkészíteni. 

B/ Híranyagok esetében 

Kérjük a fentieket értelemszerûen alkalmazni, és 

amennyiben ahír valamilyen médiában vagy elõadáson, 

konferencián megjelenteken/elhangzottakon alapul,aforrás(név,hely, 

idõpont)megjelölésétis. 

Aszerkesztõség fenntartja ajogot, hogy abeküldött 

anyag megjelentetésérõl döntsön, aszükségesnek ítélt stiláris 

és formai javításokat, rövidítéseket elvégezze, de a 

megjelentanyagoktartalmáértnem felel. 

Kéziratot, egyéb beküldött anyagot–akár megjelenik, 

akárnem–nemõrzünkmegésnem küldünkvissza. 

Amennyiben akézirat és/vagy mellékletei (táblázat, 

diagram, rajz) szerkesztése számítógépes programmal készült, 

aszámítógépes anyagot kérjük beküldeni lemezen, 

vagy alape-mailcímére.Ez esetben akinyomtatottváltozatelhagyható. 

Tájékoztatásul közöljük, hogy 2004-tõl lapszámaink 

megjelenésükutánegyhónappalfelkerülnekazinternetre 

(azOMBKEhonlapjára:www.ombkenet.hu). 

Amunkánkhoznyújtottsegítségetezútonisköszönjük! 

Szerkesztõség 



3000 Hatvan–Nagygombos 

Tel./Fax: 06-37/341-231; 

Közvetlen faxszám: 06-37/540-035 

Mobil: 06-20/3131-612 

E-mail: hutter@h-s.hu 

Weboldalunk: www.h-s.hu 

Termékeink: 

–Feszítõperemes fém és mûanyagrosták 

–Mûanyagrosta/rendszerek 

(CLIP–TEC, UNIPLANK,UNISTEP 

Vibro–Elastic,Síkrosta) 

–Hárfarosták,préshegesztett rosták, perforáltlemezek 

–Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez, 

magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis 

–Allgaierszitabetétek javítása, felújítása 

–Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással,jólhegeszthetõ 

anyagból,rozsdamentes kivitelbenis 

–Mûszakiszövetek,szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes, 

rugóacél,horganyzottésszénacélanyagokból 

–Szúnyoghálók széleinszegett, szõtt kivitelben(barna, fehér, 

szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben) 

–Vadhálók tûzihorganyzott kivitelben 

–Kerítéselemek,kerítésmezõk 

Ú¿´·²¿°¬?® ¿ ¾?²§¿ª?®±±µ ½3³»®»·ª»´ 

ß Ó±²¬¿²óÐ®» Õº¬ò ¿ ²¿¹§ 7®¼»µ´,¼7®» ª¿´- ¬»µ·²¬»¬¬»´ º±´§¬¿¬¿ ¿ œÞ?²§¿ª?®±±µ ½3³»®»·Œ ²¿°¬?®ó 

±®±¦¿¬?¬ô ¿ µ*¦7°µ±®· Ó¿¹§¿®±®¦?¹ ª?®±¿·²¿µ ½3³»®»·¾,´ ª?´±¹¿¬ª¿ò 

ß îððçó» ²¿°¬?® ¿ µ*ª»¬µ»¦, ¾?²§¿ª?®±±µô ·´´ò ¾?²§¿¸»´§»µ ½3³»®»·¬ ¬¿®¬¿´³¿¦¦¿æ Ü±¾·²¿ô Ò§·¬®¿¾?²§¿ô 

Ý»¬²»µô Ö±´ª¿ô Ò7³»¬´·°½»ô Í¬-¦ô Þ»®¦7¬»ô Í¦»°»®»³»¬»ô Ò¿¹§µ$®¬*ô Õ±®±³°¿ô Íª»¼´7®ô Ú»´,óÓ»½»²¦7ºò 

ß ²¿°¬?®´¿°±µ ±´§¿² ³7®»¬¾»² 7 º±®³?¾¿² µ7¦$´²»µô ¿³»´§»µ »¹§»²µ7²¬ ¾»µ»®»¬»¦ª» ¿´µ¿´³¿¿µ ´¿µ?ó 

±µ ª¿¹§ µ*¦·²¬7¦³7²§»µ ¼3¦3¬77®»ò 

ß ²¿°¬?® ïî õ ï ´¿°±ô ³¿¹§¿® 7 ¿²¹±´ ²§»´ª% º»´·®¿¬¬¿´ô ¦3²» µ·ª·¬»´¾»² µ7¦$´ò 

Ó7®»¬»æ ßíó¿ ø?´´-÷ 

Î»µ´?³¸»´§æ íð ¨ ë ½³ 

Ó»¹»´»²7æ îððè ²±ª»³¾»®7¾»²ò 

_®¿æ ïðð ¼¾ó·¹ îððð Ú¬ñ¼¾ 

ïððóëðð ¼¾ ïèðð Ú¬ñ¼¾ 

ëðð º»´»¬¬ ïêðð Ú¬ñ¼¾ 

Õ»¼ª»¦³7²§æ îððèò ²±ª»³¾»® ïðó7·¹ ¬*®¬7², 

³»¹®»²¼»´7 »»¬7² ïðûò 

ß µ»³7²§µ¿®¬±² ¸?¬´¿°±² ø®»µ´?³¸»´§÷ 

¿ ½7¹ »³¾´7³??²¿µ ¦·¬?¦?¿ 

¦3²»²µ7²¬ ïîð Ú¬ô 

¦»®¦?³µ*´¬7¹ êððð Ú¬ò 

Ó»¹®»²¼»´7æ ´»ª7´¾»²ô º¿¨±²ô »ó³¿·´»² 7 ¿ ©©©ò³±²¬¿²°®»ò¸« ©»¾´¿°±² µ»®»¦¬$´ô º±´§¿³¿¬±¿²ò 

Í¦?´´3¬?æ ·¹7²§ »»¬7² ¿ ³»¹®»²¼»´, µ*´¬7¹7®»ò 

_®¿·²µ ¿¦ ?º¿ *¦»¹7¬ ²»³ ¬¿®¬¿´³¿¦¦?µò 

ÓÑÒÌßÒóÐÎÛÍÍ Î»²¼»¦ª7²§¦»®ª»¦+ô Ì¿²?½¿¼- 7 Õ·¿¼- Õº¬ò 

ïðîé Þ«¼¿°»¬ô Ý¿´±¹?²§ «ò íñÞô ×××ò ìò Ì»´òæ øï÷ îðï èðèíô Ú¿¨æ øï÷ îîë ïíèî 

Ûó³¿·´æ ³±²¬¿²°®»à¬ó±²´·²»ò¸« ©©©ò³±²¬¿²°®»ò¸« 


Sandvik 

in Ac�ion 

ASandvik avilág vezetõ berendezés- és megoldásszállítója afelszíni és a 

mélymûveléses bányászatban, anagytömegû anyagmozgatásban, szállítószalag 

rendszerekben, valamint az építõipar különleges területein – 

mint az alagútépítés, bontás, újrahasznosítás. Kínáljuk komplett- és 

résztechnológiák tervezését, valamint aszükséges berendezéseket homok-, 

kavics- és kõbányászathoz. Telepített és mobil törõ-, valamint osztályozóberendezéseinkkel 

különféle törési, osztályzási feladatokat megoldunk. 

Sandvik termékek –többek között –aközismert Rammer hidraulikus 

bontókalapácsok, aFintec és az Extec mobil törõ- és osztályozógépek is. 

Amagyarországi képviselet kínálja Önnek aSandvik teljes termékválasztékát, 

gyártói szakszervizzel és eredeti alkatrészek biztosításával. 

SANDVIKMININGANDCONSTRUCTIONCENTRALEUROPE GMBH–SANDVIK MAGYARORSZÁGKFT.H-1103BUDAPEST,GYÖMRÕIÚT31. TEL.:+361431-27-56FAX:+361431-27-60janos.mizser@sandvik.comwww.sandvik.com

Letöltés PDF-ként - ombke

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?