A felhasznált irodalom jegyzéke

Szakdolgozat 

- 1 - 

Fábián Ákos 

2009

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA 

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR 

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK 

Nappali tagozat 

Külgazdasági vállalkozás szakirány 

SVÉD GAZDASÁG ÉS VÁLLALATI 

KULTÚRA, MAGYAR KAPCSOLATOK 

Budapest, 2009 Fábián Ákos 

- 2 -

Tartalomjegyzék 

Bevezető 5. oldal 

1.1 Miért választottam Svédországot? 5. oldal 

1.2 Kérdések, feltevések 6. oldal 

1.3 Módszerek 6. oldal 

Tárgyalás 8. oldal 

2. Minden, amit Svédországról tudni kell 8. oldal 

2.1. Svédország földrajza 8. oldal 

2.1.1. Regionalizmus 9. oldal 

2.1.2. Regionális együttműködés – Øresund régió 10. oldal 

2.2. Történelem 12. oldal 

2.3. Politika, államigazgatás, közigazgatás 14. oldal 

2.4. Környezetvédelem 16. oldal 

2.5. Társadalom, vallás 17. oldal 

3. Gazdaság 18. oldal 

3.1. A svéd jóléti állam 18. oldal 

3.2. A gazdasági fejlődés szakaszai 20. oldal 

3.2.1. Stabilizáció korszaka (1932-1950-es évek közepe) 20. oldal 

3.2.2. 1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig 20. oldal 

3.2.3. 1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig 20. oldal 

3.2.4. 1970-es évek elejétől 1990-ig 21. oldal 

3.2.5. 1991-től napjainkig 22. oldal 

3.3. A gazdaság szerkezete 22. oldal 

3.3.1. Az ipar szerkezete 23. oldal 

3.4. Svédország gazdasága napjainkban 24. oldal 

3.5. Svédország külkereskedelme 26. oldal 

3.5.1. Tőkeáramlás, statisztika 28. oldal 

3.5.2. Kereskedelmi állásfoglalás 29. oldal 

3.6. Adó- és pénzrendszer 30. oldal 

3.6.1. Pénzrendszer – Korona vs. Euró 30. oldal 

3.6.2. Adózás 34. oldal 

4. Svéd-magyar kapcsolatok 35. oldal 

4.1. Svéd-magyar kereskedelem 36. oldal 

4.2. Befektetések 37. oldal 

4.3. Magyar szempontból perspektívikus ágazatok, termékcsoportok 39. oldal 

4.4. Magyar szempontból perspektívikus privatizációs, 

akvizíciós vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek 40. oldal 

- 3 -

5. Svéd vállalati környezet, üzleti kultúra 41. oldal 

5.1. A svéd emberek 42. oldal 

5.2. Szállítás, címkézés, hirdetés 42. oldal 

5.3. Üzleti szokások 44. oldal 

5.4. Meghívások, ajándékok 46. oldal 

5.5. Szerződéskötési tanácsok 47. oldal 

5.6. Befektetések 48. oldal 

5.6.1. A befektetések jellemzői 48. oldal 

5.6.2. Miért érdemes befektetni Svédországban? – 10 érv 49. oldal 

6. Híres svéd multinacionális vállalatok és a környezetvédelem 51. oldal 

6.1. Ericsson 51. oldal 

6.1.1. A cég bemutatása 51. oldal 

6.1.2. Környezettudatosság 53. oldal 

6.2. Tetra Pak 54. oldal 

6.2.1. A cég bemutatása 54. oldal 

6.2.2. Mottó – „megőrzi, ami jó” 54. oldal 

6.2.3. Környezetvédelem 55. oldal 

6.3. Volvo 56. oldal 

6.3.1. A cég rövid bemutatása 56. oldal 

6.3.2. Környezetvédelem 56. oldal 

7. Mélyinterjúk vállalati vezetőkkel 59. oldal 

7.1. Kérdések 59. oldal 

7.2. Egy svéd kisvállalkozás helyzete, válaszok és elemzés 60. oldal 

7.3. Egy külföldi kisvállalkozás helyzete Svédországban 62. oldal 

Befejezés 64. oldal 

Ábrák és Táblázatok jegyzéke 67. oldal 

A felhasznált irodalom jegyzéke 68. oldal 

- 4 -

Bevezető 

A szakdolgozat fő célja, hogy bemutasson egy jól működő modellt a gazdaság 

területén. Éppen ezért választottam Svédországot, Európa egyik legfejlettebb, legsikeresebb 

államát, amely híres jóléti társadalmáról, adórendszeréről és számos vezető, multinacionális 

vállalatáról. Dolgozatomban részletesen elemzem a svéd gazdaság, vállalati környezet 

elemeit, a gyökerektől kiindulva. Ahhoz, hogy tisztán lássuk mi a siker kulcsa, meg kell 

vizsgálnunk az ország földrajzi adottságait, társadalmi, politikai berendezkedését, történelmi 

hátterét. 

1.1 Miért választottam Svédországot? 

2009 őszén adódott a lehetőség, s egy félévet a svédországi Växjö városában 

tanulhattam, mint Erasmus diák. A svédek gondolkodása bizonyos kérdésekben eltérő egy 

magyar vagy nyugat-európai emberétől. Számomra rendkívül vonzó a skandináv mentalitás, 

életfelfogás, így nem véletlen, hogy a hideg Észak-Európát választottam. Tanulmányaim 

során rengeteg tapasztalatot szereztem a svéd emberek gondolkodásáról, viselkedési 

normáiról, amit dolgozatomban igyekeztem felhasználni, hiteles információval ellátni az 

olvasót. Svédország talán a világ leginkább diszkriminációellenes állama, s ezzel a felfogással 

az élet minden területén találkozhatnak a kilátogatók. Számukra minden ember egyenlő, 

azonos jogokkal rendelkezik. Rengeteg a külföldi bevándorló, a világ minden pontjáról, 

akiknek sikerült integrálódni a társadalomba, hiszen Svédország rendkívül nyitott ebben a 

kérdésben. 

A svédek élharcosai a női egyenjogúságnak is, a világon itt a legmagasabb a nők 

részvételi aránya a parlamentben, s itt található legkisebb eltérés a bérek között. Sok 

vállalatnál megfigyelhetjük a törekvést, hogy a női vezetők aránya ne legyen sokkal 

alacsonyabb, ez egy olyan kérdés, amire különösen odafigyelnek. A svéd emberek kissé 

ridegnek tűnnek, s valóban távol áll tőlük a mediterrán temperamentum, de ha 

összebarátkozunk velük, akkor rendkívül kedvesek és segítőkészek. A svéd emberek számára 

rendkívül fontos az egyensúly megtalálása a karrier és a család között. Stresszmentes, 

egészséges életet élnek, szinte minden ember űz valamilyen szabadidős tevékenységet, 

sportol. 

- 5 -

A környezetvédelem a legfontosabb témák egyike Svédországban. A természet 

megóvása itt minden ember számára elengedhetetlen, s jogosan büszkék gyönyörű zöld 

tájaikra, kék tavaikra. A svéd emberek gondolkodásmódja, tudatos hozzáállása a természeti 

kérdésekhez példaértékű minden nemzet számára. A svéd állam számos programot fejleszt ki 

arra, hogyan lehet enyhíteni a környezetre háruló terheket. Svédország élen jár az új 

technológiák kidolgozásában, s mára minden jelentős svéd nagyvállalat programja lett ez a 

kérdéskör. 

1.2 Kérdések, feltevések: 

A dolgozat egyik célja, hogy feltárja azokat a tulajdonságokat, amik Svédországot a 

világ egyik legfejlettebb államává tették. Mitől sikeresek a svédek? Miért működik jól a svéd 

gazdaság? Annak ellenére, hogy környezetüket óvják, fejlett iparral rendelkeznek, s 

kereskedelmi tevékenységük is számottevő. Mindez miként valósul meg? 

Svédország rendkívül híres toleráns gondolkodásáról, diszkriminációmentes, 

mindenkire egyenlő, gyengéket, elesetteket segítő politikájáról. Mindez miként valósul meg 

az üzleti életben? Mi a helyzet a svéd vállalati környezetben? Vajon mennyire tud 

érvényesülni egy svéd kisvállalkozás a mindenhol jelen lévő multinacionális cégek 

gyűrűjében? A svéd kormány mennyire védi, segíti, illetve hátráltatja őket intézkedéseivel? 

Mik a tárgyalási szokások? Mi jellemzi a svédeket az üzleti világban? 

1.3 Módszerek: 

Dolgozatom nagy része leíró jellegű, melyben ismertetem a svéd földrajzi, történelmi, 

szociális, közigazgatási, társadalmi, vallási helyzetet, valamint Svédország gazdaságát a 20. 

század elejétől napjainkig. Jelenleg hogy áll a svéd gazdaság? Milyen mutatókkal 

rendelkezik? Kikkel kereskednek? Mi jellemzi a svéd adórendszert, monetáris politikát? 

Ezután kitérek Svédország Magyarországgal fenntartott kapcsolatrendszerére, s hazánkra 

gyakorolt hatására, külkereskedelmi mérlegre. Ezt követően bemutatom a svéd vállalati 

környezet adottságait, üzleti, tárgyalási szokásokat, s hogy miért érdemes beruházni 

Svédországban, annak ellenére, hogy nem olcsó. Majd három híres svéd vállalkozás, 

- 6 -

Ericsson, Tetra Pak és Volvo, ismertetésével megpróbálom alátámasztani, hogy a korábban 

említettek markánsan jelen vannak a cégek életében. 

Ezután dolgozatom kissé gyakorlatiasabb része következik, melyben kisvállalkozások 

vezetőivel készített mélyinterjúk segítségével elemzem a vállalatok helyzetét Svédországban. 

Remélem, hogy mindez felkeltette érdeklődését szakdolgozatom iránt, s nagy kedvvel olvassa 

munkám eredményét, sok érdekes, új, hasznos információt tud meg az általam rendkívül 

szimpatikusnak tartott skandináv felfogásról, gazdaságról, vállalatokról. 

- 7 -

Tárgyalás 

2. Minden, amit Svédországról tudni kell 

2.1. Svédország földrajza: 

Ahhoz, hogy egy átfogó képet kapjunk Svédországról, szükség van az alapok 

megismerésére. Mint minden ország esetében, Svédországnál is jelentős hatással voltak a 

földrajzi, domborzati adottságok a gazdaság csapásvonalainak kialakulásában. Az éghajlat, 

természeti körülmények, az ásványanyag forrás nagy mértékben meghatározza, hogy egy 

adott állam a gazdaság mely területére specializálódhat. Természetesen egyéb tényezők, mint 

például társadalmi, szociális berendezkedés, történelem, hagyományok stb. is hatalmas 

befolyásoló erővel bírnak. 

Svédország földrajzilag a Skandináv-félszigethez tartozó állam, nyugatról és északról 

Norvégia, keletről Finnország határolja, és tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország 

450 000 km²-en terül el. A legnagyobb svéd sziget Gotland (fővárosa Visby), amely népszerű 

üdülési célpont. (A Balti-tenger másik nagy szigete Åland, amelynek hivatalos nyelve svéd, és 

lakosságát nagy részben svédek teszik ki, mégis Finnországhoz tartozik.). Svédország nyugati 

vidékein a Skandináv-hegység nevű magashegység fut végig, melynek legmagasabb pontja, 

amely Kiruna közelében található, a 2000 m feletti magasságú Kebnekaise. 

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre (ún. landskap) 

bomlanak a következők szerint: 

� Götaland vidékének tájegységei: Skåne, Blekinge, Halland, Småland, 

Västergötland, Östergötland, Bohuslän, Dalsland, Öland, Gotland 

� Svealand vidékének tájegységei: Södermanland, Närke, Värmland, 

Västmanland,Uppland, Dalarna 

� Norrland vidékének tájegységei: Gästrikland, Hälsingland, Härdejdalen, 

Medelpad, Jämtland, Ångermanland, Västerbotten, Lappland, Norrbotten 

- 8 -

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt égöv uralkodik, a 

Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg 

északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli 

szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi 

vidékeket. Itt szubarktikus klíma, fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 

°C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban +16- 

18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb 

város Kiruna. A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 

és -4 C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi 

középhőmérséklet 17-19 C) Az évi átlagos csapadék 600-800 mm, nyár végi, ősz eleji 

maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a 

hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi 

kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Az ország nagy részét szubpoláris éghajlat jellemzi. 

Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A 

Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, 

enyhe tél). (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g Wikipedia, 2009. 

június 3. 15:12; Hargitai Miklós-Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 21. 

p.) 

2.1.1. Regionalizmus: 

Svédország rendkívül hosszan terül el Európa északi részén. Ez azt eredményezi, hogy 

az állam sokszínű, a különböző földrajzi, éghajlati adottságok különböző iparágakra való 

specializációhoz, s ezáltal eltérő fejlettségi szinthez vezettek. A lakatlan Észak és a virágzó, 

nyüzsgő Dél. Láthatjuk tehát, hogy a regionális különbségek, s az ebből adódó hátrányok 

kiküszöbölése rendkívül nagy feladat a svéd kormány számára, ami szinte megoldhatatlan. 

Különböző programokkal próbálják a lakosságot az északi területek felé csábítani, amihez 

megfelelő ellátási rendszert is ki kell építeni. 

Az ország több mint a felét erdő borítja, további 16% magashegyi övezet, 11% láp és 

mocsár, 9% tó és folyó, 3% a városok, települések és utak területe. Ebből kifolyólag 

mezőgazdasági művelésre alkalmas rész rendkívül kevés, mindössze 8%-nyi szántóföldön 

folyik földművelés. A népsűrűség 21 fő/km 2 és a lakosság 90 százaléka az ország legdélebbi 

- 9 -

25-30 százalékán él, a terület 80%-a gyakorlatilag teljes mértékben lakatlan. Az északi 

térségek Európa utolsó érintetlen természeti tájai közé tartoznak. (Hargitai Miklós-Vizmathy 

Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 21-22. p.) 

2.1.2. Regionális együttműködés – Øresund régió 

Az Øresund régió egy regionális együttműködés, ami Dániában Sjælland, Lolland, 

Falster, Møn és Bornholm, Svédországban pedig Skåne megye területére terjed ki. A két 

országot a Koppenhága és Malmö közötti 

Øresund híd, valamint a Helsingør és 

Helsingborg közötti komp kapcsolja össze. 

A régió 20 859 km²-es területén 3,6 millió 

ember él, ami 171,3 fő/km²-es népsűrűséget 

jelent. Ebből 2,4 millió dán, 1,2 pedig svéd 

nemzetiségű. Az itt működő 12 egyetemen 

150 ezer hallgató tanul és 14 000 kutató dolgozik. Az Øresund régió elképzelése már 

korábban is létezett, de a térség közös fejlődésének az Øresund híd 2000. július 1-jei átadása 

adott nagy lendületet. (http://www.oresundsregionen.org/About.aspx , 2009.10.12. 9:21) 

Ez Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, Svédország és Dánia együttes 

GDP-jének ¼-ét teszi ki a térség. Az EU-n belül a nemzeti határvonalak jelentősége egyre 

inkább csökken, s ez az együttműködés is egy kiváló példa a nemzetek közötti kapcsolatok 

fejlesztésére, a két ország jól kiegészíti egymást, az Øresund régió remekül tükrözi a modern 

kor filozófiáját. Ebben a térségben a vállalkozások bőséges választékával találkozunk, itt a 

legnagyobb a magasan képzett emberek aránya egész Észak-Európában, s ehhez társul még 

egy innovatív környezet, kiváló infrastruktúra, fejlett ipar és megfelelő felsőoktatási 

intézmények. A beruházásokat a jól kiépített közlekedési hálózat, forgalmas repterek, könnyű 

megközelíthetőség, átjárhatóság is serkenti. (http://www.oresundsregionen.org/About.aspx , 

2009.10.12. 9:50) 

A történelem során számos kereskedelmi kapcsolat jött létre Dánia és Dél-Svédország 

között. Tehát annak ellenére, hogy hivatalosan az „Øresund régió” kifejezés a híd 

- 10 -

megépítésével született meg, az ötlet, a közös térség gondolata sokkal idősebb. A régiót két 

nemzet alkotja, s ezért nincs egységes irányító testülete, de ugyanakkor a nemzeti kormányok 

több szinten együttműködnek, hogy a fogalom politikailag hozzáférhetővé váljon a lakosok 

számára. Jó példa erre az Øresund bizottság, amely magában foglalja a két ország politikusait, 

akik már 1993 óta keményen dolgoznak a közigazgatási határok lebontásán. Az Øresund 

Bizottság programja, fő célkitűzései a 2009-2010-es időszakra: 

� Viták generálása, megfelelő jövőkép megformálása, s az ehhez szükséges stratégia 

kidolgozása. A cél, hogy az Øresund régiót Európa legvonzóbb, 

legversenyképesebb, leghatékonyabb határ menti térségévé tegyék. 

� Fejleszteni a munkaerőpiacot a régióban, közös piac kialakítása, a két ország 

kormányának befolyásolása, hogy csökkentsék a jogi korlátozásokat a 

vállalkozások, magánszemélyek számára. Cél az egyszerűsítés a munkavállalók, 

tanulók és befektetők érdekében. 

� Infrastruktúra fejlesztése az emberek, áruk, szolgáltatások szabad mozgása 

érdekében. A hozzáférhetőség javítása, a mobilitás megkönnyítése. 

� Az integráció előmozdítása az Øresund régión belül a nagyfokú állampolgári 

részvétel és kultúra segítségével. Sokféle kulturális intézmény, gazdag és 

változatos kulturális élet kialakítása a cél, hogy a két nemzet állampolgárait 

közelebb hozzák egymáshoz. Ehhez erősíteni kívánja a szervezetek, 

önkormányzatok, egyesületek szerepvállalását. 

(http://www.oresundskomiteen.dk/About--resundskomiteen/Tasks-and-areas-of-activity, 

2009.10.12. 10:20 ) 

- 11 -

Az Öresund régió fejlődése: 

Forrás: Statistics Denmark and Statistics Sweden 

A régió jellegzetessége, hogy egyaránt megtaláljuk a nyüzsgő nagyvárosokat, a 

kulturális sokszínűséget, valamint a ragyogó természeti adottságokat (tengerparti strandok, 

erdők, hegyek, sík vidékek). Az éghajlat mérsékelt, többnyire kellemes. Az életszínvonal a 

régióban rendkívül magas, fejlett jóléti rendszer jellemzi, ami nagyon vonzó a vállalkozások, 

munkavállalók, diákok és turisták számára egyaránt. 

2.2. Történelem: 

Dél-Svédországban 12 ezer éve bizonyíthatóan folyamatos az emberi jelenlét: az első 

ismert emberlakta településnyomok i. e. 10 000 környékéről valók. A ma is sokfelé 

megtalálható emlékek alapján úgy tűnik, a következő 3-4000 évben a helyiek főként 

halászattal és vadászattal foglalkoztak, munkáikhoz egyszerű kőszerszámokat használtak. A 

bronzkorból, a vaskorból, a népvándorlás idejéről (i. sz. 400–500 körül) és a Vendelkorból 

(550–800, a korszak az Uppsalához közeli Vendel csónaksírjairól kapta a nevét) rengeteg lelet 

maradt fenn, a kisebb települések múzeumaiban sem számít ritkaságnak a több ezer évre 

visszamenően dokumentált helytörténet. Az első évezred utolsó évszázadaiban Svédország 

lakói már le voltak telepedve, és virágzó földműves-kultúrát teremtettek. Ez volt a gazdasági 

alapja a vikingkor (800–1050) hódításainak. A terjeszkedés főként keleti irányba haladt, 

- 12 -

mindig vízi úton, és a célja nem csak a rablás volt, hanem elsősorban a kereskedelmi 

útvonalak biztosítása – ezt szolgálták az Oroszországban kiépített helyőrségek, illetve az 

ezekből kinövő, tiszavirág életű fejedelemségek. A vikingek voltak a kor kereskedő-császárai: 

eljutottak egészen a Fekete- és a Kaszpi-tengerig, kereskedtek a bizánci és az arab 

birodalommal, és üzleti érdekeiknek tűzzel-vassal igyekeztek érvényt szerezni. 

1157-ben IX. Erik svéd uralkodó keresztes hadjárat során a Svéd Királysághoz csatolta 

Finnországot. 1397-ben létrejön a Kalmari Unió Norvégia, Dánia és Svédország részvételével. 

1434-től parasztfelkelések zajlanak, 1435-ben megalakul a parlament, megromlik a kapcsolat 

az unióval. 1448-tól a svéd trónért véres harcok folynak. 1523-ban a Grafenfehde (nemesi 

felkelés) trónjától megfosztja II. Keresztélyt, és ugyanebben az évben hivatalosan is felbomlik 

a Kalmari Unió. 1523-ban I. Gusztáv megalapítja a Vasa-dinasztiát. Gusztav Vasa uralma 

alatt elveszik az egyház birtokait, elterjed a reformáció, Svédország örökletes monarchia lesz, 

és 1550-ben megalapítja Helsingforst (Helsinki). A Vasa-dinasztia alatt (1523-1654) 

Svédország nagyhatalommá válik, a harmincéves háború is területi gyarapodást hozott 

számára. A sikeres háborúk hátterében fellendült a gazdaság, új technikai eljárásokat 

kísérleteztek ki, manufaktúrák alakultak és jelentősen növekedett a kereskedelem is. 1809-ben 

IV. Gusztáv Adolfot államcsínnyel megfosztják trónjától, ettől kezdve az ország alkotmányos 

monarchia. Ebben az évben engedi át Finnországot az oroszoknak Svédország a 

fredrikshamni békében. 1810-ben egy francia marsallt választanak uralkodónak, aki a XIV. 

Károly nevet veszi fel, és megalapítja a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni 

háborúk után Norvégia és Svédország perszonáluniót alkotott (1814-1905). (Hargitai Miklós- 

Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005., 26-35. p.) 

Az ezt követő időszakban Svédország a semlegesség elvét vallja, nem vett részt a 

háborúkban. A jelenlegi uralkodó 1973-ban lépett trónra. 1992-ben Svédország az EFTA tagja 

lesz, 1995-ben pedig, Ausztriával és Finnországgal együtt, belép az Európai Unióba. (EU-25, 

2006, http://www.hbmk.hu/eu25/sved/tortenelem.html, 2009.10.12. 13:20) 

- 13 -

2.3. Politika, államigazgatás, közigazgatás: 

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. 

Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A 

miniszterelnök 2006. október 5. óta Fredrik Reinfeldt. A következő választások 2010. 

szeptember 19-én lesznek. 

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A 

svéd törvényhozó hatalom a parlament (Riksdag), amelyben a pártok az általános választások 

eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják 

az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt 

vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik 

vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások. A svéd parlamentben 349 képviselő 

kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya, a 2006-os 

választásokkor 47 % volt, s a kormányban is 40%. Svédországban tehát a politikában is 

erősen jelen van az egyenjogúságért folytatott harc. A szociáldemokraták 2006-ra 

Svédországban is elveszítették 20. századi dominanciájukat, a többi nyugat-európai államhoz 

hasonlóan, s 12 év után nem ők, hanem a mérsékeltek, liberálisok, a centrumpárt és a 

kereszténydemokraták alakíthattak kormányt. A miniszterelnök pedig a mérsékelt Fredrik 

Reinfeldt lett. Svédország történelmében megfigyelhetünk erős politikai szerveződéseket, 

mozgalmakat, szakszervezeteket, melyek fontos szerepet töltenek be. Habár az utóbbi 

években csökkent a választásokon részt vettek aránya, azért még mindig 80%, ami 

nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magasnak számít. A 20. században a svéd 

külpolitika fő jellemzője a semlegesség volt. Az EU tagság óta viszont egyre aktívabb 

szerepet vállal a politikában, főként a békefenntartás és a harmadik világ támogatása élvez 

prioritást. 

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési 

feltétel a választásokon elért min. 4%): 

- 14 -

Kormánypártok: 

• Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt – 97 mandátum 

• Folkpartiet Liberalerna (Liberális Néppárt): liberálisok – 28 mandátum 

• Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) – 29 

mandátum 

• Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): – 24 mandátum 

Ellenzék: 

• Sveriges Socialdemokratiska Arbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): 

szociáldemokrata párt – 130 mandátum 

• Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták – 22 mandátum 

• Miljöpartiet, de Gröna (Zöldek): 19 mandátum 

Svédország területe 21 megyére és 290 községre oszlik. A közszolgáltatások jelentős 

részét a helyi és regionális szint nyújtja, ami ezeknek a szinteknek a széleskörű 

autonómiájával párosul, többek között adókivetési joguk van. Az önkormányzatok feladatai 

részben a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, részben ágazati törvényekben (például 

szociális ellátásokról szóló törvény, tervezési és építési törvény, oktatási törvény, 

egészségügyi törvény) vannak lefektetve. 

Az önkormányzatok adót vethetnek ki feladataik finanszírozására. A helyi adók 

személyi jövedelemadó típusúak, és átlagos mértékük 30%, melyből 20% a községekhez, 

10% a megyékhez kerül. Az ingatlanadók az állami költségvetésbe folynak be. Mivel a 

jövedelmi különbségek jelentősek az országban, az állam egy adókiegyenlítési rendszert 

alkalmaz, amely az adóbevételek és a kiadások függvényében újraosztja az önkormányzatok 

között a helyi adóbevételeket. Az adókon felül általános (lakosságszám alapú) és 

céltámogatásokat nyújt az állam az önkormányzatoknak. 

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g#T.C3.B6rv.C3.A9nyhoz.C3.A1s. 

2C_v.C3.A9grehajt.C3.A1s.2C_igazs.C3.A1gszolg.C3.A1ltat.C3.A1s, 2009.11.04. 10:00) 

- 15 -

2.4. Környezetvédelem: 

Svédország eltökélte, hogy olyan társadalmat hagy a következő nemzedékre, 

amelyben a leglényegesebb környezetvédelmi problémák már megoldottak. A legfontosabb 

környezetvédelemmel kapcsolatos szerződések a helsinki egyezmény, illetve az osloi és a 

párizsi egyezmény, amelyek a környező tengerek megóvására születtek. Egy fontos példa a 

Balti-tenger ügye, ahol a mezőgazdasági kibocsátások a tenger eutrofizációjához vezettek. A 

svéd kormány 2010-ig 500 millió svéd koronát (60 millió dollárt) különített el 

tengerpolitikára. Svédország tagja továbbá az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának. A 

fenntartható városi életmódra rengeteg példát szolgáltat az ország. Malmőben, a „nyugati 

kikötő” lakásépítési projektben részt vevő 1300 lakásban hulladékkezeléssel, megújuló 

energiával es fenntartható fejlődéssel kapcsolatos újítások szerepelnek. A fejlesztők olyan 

intézkedéseket is beépítettek, amelyek a biodiverzitást mozdítják elő. A dél-svédországi 

Växjőbe is folyamatosan érkeznek külföldi látogatók, akik az ottani fenntartható fejlődéssel, 

bioenergiával és erdőgazdálkodással kapcsolatos gyakorlatra kíváncsiak. A környezettudatos 

technológiák iparága egyre többet állít elő exportra, hiszen a svéd vállalatok rendszerszerű 

megoldást kínálnak például a hulladékkezelés vagy a megújuló energiák terén. 

„Zöld” adatok, érdekességek: 

� A Svédországban fogyasztott összes energia egyharmada megújuló forrásból 

származik. 

� A Svédországban használt fűtésnek körülbelül a fele távfűtés. 

� 2008-ban a svédek 40%-a mondta, hogy vásárolt valamilyen fajta öko-feliratot viselő 

árucikket a megelőző egy hónap folyamán, szemben a 17%-os európai átlaggal. 

� A háztartási hulladék 96%-át valamilyen anyag vagy energia formájában 

újrahasznosítják. 

- 16 -

� Az ország déli részén, Lund közelében épül jelenleg Svédország első „pluszenergia 

háza”, amely több energiát termel, mint amennyit elhasznál, és a felesleget a nemzeti 

villamosvezeték-hálózatba adja le. 

� A stockholmi egyezmény, amelynek célja a folyamatosan szennyező szerves anyagok 

előállításának és használatának fokozatos leállítása, jórészt svéd kezdeményezésre 

készült el. 

(http://www.sweden.se/eng/Home/Work-live/Government-politics/Facts/The-Swedish- 

System-of-Government/, 2009.10.22. 14:15) 

2.5. Társadalom, vallás: 

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 

16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon 

országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség 

körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%. Svédország három legnagyobb 

városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok 

európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, – a legnépesebb városnak – 

a lakosságszáma alig éri el a félmilliót. Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, 

hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi 

területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU 

keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. 

(Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, 

Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.) 

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik 

magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes 

arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök. A 

történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban 

élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd 

állampolgárság keretein belül. Ebből következik, hogy az ország vallási összetétele rendkívül 

vegyes. Évről évre növekszik a vallásnélküliek száma, ami Európában Svédországban az 

- 17 -

egyik legmagasabb. A 2005-ös Eurobarométer-felmérés szerint a svédek 23%-a vallja, hogy 

létezik Isten, 53% szerint léteznek szellemek vagy valamiféle földi erő és 23% gondolja úgy, 

hogy egyik sem létezik. 

Népesség alakulása Svédországban, 2008-2009: 

3. Gazdaság 

3.1. A svéd jóléti állam: 

2008 2009 

Népesség az 

év végén (fő) 9,223,562 9,316,256 

Születések 

száma - 

halálozások 

száma 14,718 16,058 

Születések 

száma 75,800 76,650 

Halálozások 

száma 61,082 60,592 

Bevándorlók 

száma 67,718 69,326 

Kivándorlók 

száma 31,492 25,040 

Házasságok 

száma 38,078 34,269 

Válások 

száma 14,033 14,070 

Forrás: SCB (svéd statisztikai hivatal) 

A jóléti állam hétköznapi megfogalmazásban lényegében annyit jelent, hogy az állam 

felelősséget vállal a polgárai elemi jólétéért. Svédország esetében ennek az alapja egy 

széleskörű társadalombiztosítási rendszer, forrása pedig – a már a bevezetőben is említett - a 

jövedelmeket világviszonylatban is túlzott mértékben megadóztató adórendszer. Vajon mitől 

jóléti egy állam, mire terjed ki a fogalom, s hogyan mérhető? 

Az állam struktúrájából vezethető le, hogy az állam jóléti-e vagy sem. Ha ugyanis az 

állam hétköznapi tevékenységének többsége a háztartások jóléti szükségleteinek kielégítésére 

irányul, akkor és csakis akkor beszélhetünk jólétről. (Therborn 19. Galiné Veres Emma - 

Svédország gazdasága napjainkban, 2003) 

- 18 -

Elméleti megközelítésben különbséget teszünk úgynevezett reziduális és 

institúcionális jóléti állam között. Míg az előbbiben az állam csak a család vagy a piac 

kudarca esetén avatkozik be, az utóbbiban az állam elkötelezi magát a jólét mellett, és 

széleskörű az állam felelőssége, nemcsak néhány réteget érintő. (Titmuss 19. Galiné Veres 

Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) 

Olyan megközelítések is ismertek, ahol az ideálok, a mögöttes cél vizsgálata alapján 

szokás az államokat csoportosítani, úgymint liberális, konzervatív (korporativista), 

szociáldemokrata állam. Az utóbbi legtipikusabb példája Svédország, ahol 50 évig 

lényegében a hatalom a szociáldemokraták kezében volt és a politika formálásában 

kiemelkedő szerepe van a szakszervezeteknek. Ezt a politikai erőt szokás demokratikus 

szocializmusnak, szociál-liberalizmusnak avagy harmadik útnak nevezni. 

A magánvállalatok aránya nagyon hasonló az USA-éhoz, Svédországban a vállalatok 

több mint 90 %-a magántulajdon, 10 % alatti a szövetkezetei és az állami tulajdon. (így aztán 

nem meglepő, hogy majdnem minden 4.-ik svéd a Wallenbergeknél dolgozik.). Svédország 

alapvető gazdasági fejlődési folyamatainak az alábbi fő összetevőit lehet megkülönböztetni: 

- Keynesi típusú, aktív költségvetési politika, 

Ahol a fogyasztás és nem a befektetés van ösztönözve. 

- erős, meghatározó magánszektor 

amint azt már az előbbiekben már leírtam az állam nem avatkozik be a piacba, 

pedig centralizált a döntéshozatal.. Így biztosítható leginkább a mikroökonómiai 

hatékonyság. 

- szolidáris bérpolitika 

célja a bérkülönbségek csökkentése. 

- aktív munkaerő-piaci politika 

teljes foglalkoztatottságra való törekvés 

- újfajta munkaügyi jogszabályok 

Az 1990-es évek elején vezették be a munkában való érdekeltség fokozására, ezzel 

egyidejűleg csökkentették a jóléti juttatásokat. 

(Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) 

- 19 -

3.2. A gazdasági fejlődés szakaszai: 

3.2.1. Stabilizáció korszaka (1932-1950-es évek közepe): 

Alapvetően erre az időszakra a stabilizációs politika gyakorlása jellemző, néhány jóléti 

intézkedés bevezetésével együtt. Az ezt megelőző időszakban a szociáldemokraták a 

recesszióért a piacgazdaság zabolátlanságát és azt a nézetet tették felelőssé, amely azt 

mondja ki, hogy csakis aszimmetrikus jövedelemelosztás vezethet a gazdasági 

növekedéshez. A Keynes-i gazdaságpolitika hangoztatása mellett azonban, mint koalíciós 

kormány kompromisszumra kényszerültek. A koalíció intézkedései sikeresnek 

bizonyultak. Az eredmény a gazdaság teljesítőképességének növekedése, és a 

munkanélküliség csökkenése lett. A munkaadók elfogadták a szociális bérpolitika elvét, 

miszerint azonos munkáért azonos bérezés jár. Svédország a II. világháborúban tanúsított 

semlegessége egy stabil, kiegyensúlyozott gazdaságot eredményezett, ahol szinte majdnem 

teljesen sikerült megszüntetni a szegénységet. 

3.2.2. 1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig: 

Az 50-es évek közepétől az ipar nagy változásokon megy keresztül. A legnagyobb 

probléma a teljes foglalkoztatás fenntartása az üzemekben az infláció növekedése 

nélkül.1951-ben egy közgazdász Gosta Rehn ( Rehn-modell) dolgozott ki egy megoldást a 

problémára, és rájött hogy a Keynes-féle azonos munkáért azonos bért bérpolitika 

megvalósításához szükség van állami aktív munkaerő politikára, úgymint hanyatló 

iparágakban dolgozók átképzésére és mobilitásuk segélyekkel való elősegítésére. Ez a fajta 

politika az elkerülhetetlen strukturális változások terheit a munkásosztályról a társadalomra 

terheli. A Rehn-modell bevezeti a Keynes által javasolt lakossági megtakarításokat és 

befektetéseket.1959-ben az új nyugdíjrendszer elfogadásával elfogadják jövedelem alapú, 

inflációt követő, mindenkire kötelező érvényű kiegészítő nyugdíjat. 

3.2.3. 1960-as évek közepétől az 1970-es évek elejéig: 

Új fejezetet hozott a 60-as évek közepe, amikor is a kiegyenlítettebb 

jövedelemelosztást tűzték ki célul. Ekkor a szegényebb rászoruló családok támogatásait a 

munkaadók és a gazdagabb családok fedezték közvetve vagy közvetlenül. Erre az 

- 20 -

időszakra tehető a nők nagyarányú munkába állása. A 70-es évek elején a gazdasági 

növekedés kissé megtorpant ugyanakkor ez a jelenség az állami szektor növekedését, idő 

előtti nyugdíjazásokat és a z átképzési programokban résztvevők számának növekedését 

okozta. A gazdaság két részre szakadt verseny szektorra ( körülbelül a gazdaság 30 % tette 

ki. ) ahol a nemzetközi tendenciák voltak az irányadók és így alakultak az árak is és védett 

szektorra ahol a belföldi körülmények alakították az árakat. A Verseny szektorban a bérek 

nemzetközi béreknek feleltek meg míg a védett szektorban a versenyszektorhoz hasonló 

béreket kellett megállapítani a szolidaritás elve alapján. 

3.2.4. 1970-es évek elejétől 1990-ig: 

A nemzetközi gazdasági válság, amelyet az olajárak 1973-ben bekövetkezett drámai 

emelkedése előzött meg, akárcsak máshol, Svédországban is fokozta a munkanélküliséget. 

Az ipar terjeszkedése, amely igen gyors mértékben ment végbe az ötvenes és hatvanas 

években, valamint a termelés gyors növekedése, az 1970-es évek elejére a svédországi 

életszínvonal tartós és lendületes emelkedésével járt. A hetvenes évek közepétől e színvonal 

javulási üteme lelassult, a nyolcvanas évek végére pedig teljesen megszűnt. A 70-es évek 

elejét a túlkínálat és a túlkínálat okozta jelentős gazdasági recesszió határozta meg 

Svédországban. A teljes foglalkoztatásra való törekvés többletköltségeit (bérköltségek) csak 

növekvő adókkal tudták biztosítani, viszont a növekvő hazai bérek miatt a svéd cégek 

többsége nehezen tudott versenyképes maradni a világpiacon. 1975 és 1985 között az állam 

bizonyos szempontok alapján kiválasztott hanyatlásban lévő iparágakat és ezekbe több mint 

10 milliárd dollár támogatást invesztált, amely segítette mind a verseny képesség növelését 

mind a teljes foglalkoztatottság fenntartását. 1979-ben a svéd koronát drasztikusan 

leértékelték a hazai foglalkoztatottság fenntartása végett, és így az ipar is bővülni tudott. 

Viszont csökkentették az állami beavatkozásokat és a központi béralku rövid időn belül 

kudarcba fulladt. A szakszervezetek nem voltak képesek fölső szinteken megállapodni így 

vállalti szinten történő alkudozások felfelé nyomták a béreket. Noha a multinacionális cégek 

növekedése lehetővé tette volna a magasabb foglalkoztatást a túl magas bérköltség miatt 

azok inkább külföldön fektettek be. A nemzetközi kereskedelmi ciklusban 1983-ban és az 

azt követő években bekövetkezett fellendülés Svédország számára lehetővé tette, hogy 

állami költségvetését ismét egyensúlyba hozza, amit a kormány az állami szektor tömeges 

méretű kiterjesztésére használt fel. A termelés gyorsuló növekedése, amely korábban 

- 21 -

jellemezte Svédország gazdasági fejlődését, az 1980-as években véget ért, s az évtized 

végére, majd a kilencvenes évek elejére utat engedett az ipari termelés csökkenésének és a 

külvilággal szembeni negatív fizetési mérlegnek. Az állami szektor nagyméretű 

terjeszkedése ugyanakkor súlyos követelményeket állított a gazdaság elé. A 

munkanélküliség gyors emelkedése a költségvetés további súlyos hiányával és az 

államadósság gyors felduzzadásával járt együtt. 

3.2.5. 1991-től napjainkig: 

A koalíciós kormány kénytelen volt stabilizációs programokat bevezetni úgymint 

legmagasabb adókulcsok csökkentése és a közkiadások megkurtítása. (pl.: családi minimál 

jövedelem csökkentése, táppénz és a munkanélküli segély drasztikus csökkentése ) Hosszú 

távú célkitűzés az adók és a közkiadások jelentős csökkentése és a béralku megkönnyítése a 

túlzott mértékű infláció féken tartására. A béralku a kormány szerint csak a nagy cégeknél 

működhet, ahol az alku színhelye maga a cég. 

(Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) 

3.3. A gazdaság szerkezete: 

Sok évtizeden át a gyáripar terjeszkedését tükrözte annak gyorsan növekvő részaránya 

a GDP-n belül, mely több mint 30%-kal tetőzött az 50-es évek közepén. Azóta 

Svédországban, akárcsak az összes többi magasan iparosodott országban, a gyáripari szektor 

részaránya a GDP-n belül csökkent. Ehelyett a szolgáltatási szektor növelte fokozatosan a 

részesedését. Svédország sajátos, a többi országtól eltérő jellegzetessége az volt, hogy az 

igényesebb egészségügyi ellátás, az oktatási és gyermekgondozási rendszerek nagyobb 

hangsúlyt kaptak, s így nőtt az állami szektor jelentősége. Ebben rejlik a svéd üzleti szektor, 

az EU és az OECD átlagától elmaradó, viszonylag kisebb mérete, miközben az állami 

szektornak nagyobb a GDP-n belüli részesedése, mint az egyéb tekintetben összehasonlítható 

fejlett ipari országokban. 1992-re a gyáripar részesedése a GDP alig több mint 17%-ára esett 

vissza. Az utóbbi években e szektor újra magára talált, ahogy a svéd ipar exportsikereket ért 

el. 2002-ben a mezőgazdaság és az erdészet GDP-n belüli részaránya 1,5%, a gyáriparé 19%, 

a magán szolgáltatási szektoré (a 4%-ot kitevő építőipart is beleértve) 58%, a non-profit 

szervezeteké 2%, az állami szektoré pedig 19% volt. A foglalkoztatottak számát tekintve a 

- 22 -

szolgáltatási szektor jelentősége még ennél is nagyobb, többek között a részmunkaidőben 

dolgozók magas aránya miatt. Az export alakulása adja a gyáripar jelentőségének egy másik 

fontos mérőszámát. 2003-ban a svéd export értéke körülbelül 1 080 milliárd SEK körül 

alakult. Az áruexport több mint 825 milliárd SEK-et tett ki, az összkivitel 76%-át. A 

nagyarányú szolgáltatás-jellegű kivitel, mint pl. a hajón vagy egyéb módokon történő 

szállítási szolgáltatások is közvetlenül a gyáripari szektorhoz kapcsolódik. Ugyanakkor az 

iparvállalatok fontosabbak Svédország számára, mint ahogy azt a fenti számok sugallják. A 

szolgáltatási szektor tekintélyes része közvetlenül a gyáriparhoz kapcsolódik. Annak 

következtében, hogy a nagyobb vállalatokból kiszakadó szolgáltatási egységek önálló 

vállalatokká alakultak az elmúlt pár évtized során, sok szolgáltatást – mint pl. a marketinget, a 

fejlesztést, a számítógépes támogatást, a szállítást és takarítást – immár a formálisan is önálló 

szolgáltató vállalatok végzik. Sok esetben azonban ezek a vállalatok még mindig nagyobb 

ipari vállalatcsoportok részét képezik. A szolgáltató vállalatok másik nagy csoportja is 

közvetlenül függ a gyáripari szektortól, mivel az általuk nyújtott szolgáltatások az ipari 

termékeket körülvevő tágabb környezethez tartoznak. A közvetlenül a gyáripar által vezérelt 

GDP-n belüli és munkaerőpiaci hányad így összesen 35-40%-ra tehető. E szektor közvetett 

jelentősége még ennél is nagyobb. ( A Svéd ipar, 2004, 

http://www.studyinsweden.se/upload/Sweden_se/otherlanguages/factsheets/SI/Swedish_Indus 

try_AT124a.pdf, 2009.11.10. 20:00) 

3.3.1. Az ipar szerkezete: 

A svéd gyáripari szektoron belül a gépipar az össztermelés több mint 55%-át adja. A 

gépi berendezések iparágaként ismert műszaki ágazat jelentősége relatív értelemben csökkent, 

míg a villamos berendezések ágazata gyorsan fejlődött. Ez a tendencia azonban 2001-ben és 

2002-ben megfordult, amikor – a villamos berendezések ágazatához képest – a gépi 

berendezések iparága nőtt, ami elsősorban a távközlési ágazat visszaesésének volt betudható. 

A szállítóeszközök és a fémipari termékek szektorainak szerepe többé-kevésbé változatlan 

maradt az elmúlt években. A gépipart az erdőipari termékek ágazata követi (faipari termékek 

a bútor, a papírpép, a papír és a karton kivételével), a gyáripari termelés közel egyötödével. A 

vegyipar (különösen a gyógyszeripar) gyorsan fejlődött az elmúlt években, és jelenleg a 

gyáripar össztermelésének 12%-át adja. Az élelmiszer-feldolgozás a következő a sorban kb. 

6%-kal, amelyet a vas és acélipar követ 5%-kal. A hajdan oly fontos iparágak, mint a 

- 23 -

textilipar, a bányászat és a hajóépítés, jelentősége erősen visszaesett az elmúlt 30 évben. A 

magánszektorban a nagy- és kiskereskedelem, az ingatlangazdálkodás és az egycsaládos 

otthonokhoz kötődő szolgáltatások dominálnak, melyek mindegyike az összértékképzés 

mintegy negyedét teszi ki. A szállítás részaránya több mint 8%, a pénzügyi szolgáltatásoké 

11%. Ugyanakkor a különböző típusú vállalatközi (B2B) szolgáltatások jelentik a 

legdinamikusabban növekvő szegmenst, amely napjainkra a szolgáltatási szektor 

összértékképzésének 18%-ára nőtt. Egy másik fejlődő, ám továbbra is kisméretű ágazat a 

zeneipar. Svédország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett a világ vezető zenei 

exportőre egy főre számítva. (A Svéd ipar, 2004, 


try_AT124a.pdf, 2009.11.10. 21:00) 

3.4. Svédország gazdasága napjainkban: 

A világgazdasági folyamatoktól erősen függő svéd gazdaság 2008-as teljesítményét is 

jelentősen lerontotta a nemzetközi pénzpiacokon, majd a világgazdasági szinten is jelentkező 

válság. A GDP éves szinten 0,2%-os csökkenés mutatott, amelynek hátterében az utolsó 

negyedév 4,8%-os bruttó hazai össztermék visszaesése áll. A GDP ilyen mértékű esésének 

hátterében több tényező mutatkozik. Elsősorban a fejlett országokban jelentkező 

keresletcsökkenés hatására jelentős visszaesést szenvedett el az export. E mellett az egyre 

inkább bizonytalanná váló munkaerőpiaci helyzet miatt csökkent a háztartások fogyasztása, a 

vállalkozások jelentős mértékben visszafogták befektetéseiket, illetve a termelés visszafogása 

mellett megnövekedett raktárkészleteiket igyekeztek csökkenteni. ((Kozlovszky Zoltán, 

Svédország, 2009.) 

A válság elsődleges kormányzati feladata a bankszektor stabilizálása, és a 

pénzintézetekbe vetett bizalom megőrzése volt. A központi bank (Riksbanken) számos 

formában is biztosította a kereskedelmi bankok működéséhez szükséges tőkét, amivel 

párhuzamosan több ízben is csökkentésre került a jegybanki alapkamat, ösztönözve ezzel a 

vállalatok részére történő hitelnyújtást. A bankközi hitelkamatláb az őszi megugrását 

követően 2009 elején mérséklődött, amely az egyik jele annak, hogy a pénzpiaci válság 

kevésbé akut, mint az elmúlt év utolsó negyedévében. A négy nagy svéd bank tőkeállományát 

megfelelőnek ítélik, jóllehet az eltérő mértékű kinnlevőségeik a kelet-európai és Balti 

- 24 -

országokban milliárdos veszteségek kockázatát hordozzák. A kormányzati hitelgaranciavállalások 

sora ellenére is probléma, hogy a vállalatok, ezen belül is elsősorban a KKV 

szektor, nehezen jut a működéséhez szükséges hitelekhez. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 

2009.) 

GDP és egyéb mutatók: 

- 25 - 

2006 2007 2008 

A GDP értéke folyóáron Mrd EUR 314,0 332,0 328,8 

A GDP növekedése változatlan áron % 4,2 2,6 -0,2 

Az egy főre jutó GDP folyó áron ezer EUR/fő 34,5 36,3 35,7 

Az infláció % 1,4 2,2 3,4 

Munkanélküliségi ráta % 7,1 6,1 6,2 

A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR 26,5 27,8 27,4 

A költségvetés egyenlege a GDP %-ában % 0,7 3,4 4,3 

Forrás: 

SCB (Statistiska Centralbyrån – Központi Statisztikai Hivatal), ESV 

(Ekonomistyrningsverket – Gazdaságkutató- és Elemző Intézet), Kommerskollegium 

(National Board of Trade) 

A munkanélküliség jelentősen nőtt az év utolsó hónapjaiban, elsősorban a termelő 

ágazatokban bekövetkezett elbocsátások következtében. Éves szinten ugyan a növekedés 

csupán egy tized százalékpontos, de az év végi érték már 7,3%, amely több mint egy 

százalékponttal van az éves átlag felett. A válság első 5 hónapjában közel százezer ember 

veszítette el állását Svédországban. 

Az infláció éves átlaga viszonylag magas értéket (3,4%) mutat, annak ellenére, hogy a 

válság kibontakozásával lényeges csökkenés következett be. A visszaeső kereslet, a 

költségszintek kényszerű csökkentése, a lakáspiaci árcsökkenések mind inflációt csökkentő 

hatást fejtettek ki, míg az inflációra átmenetileg növelő hatással volt, hogy a gyengülő korona 

miatt egyes importtermékek, elsősorban élelmiszerek megdrágultak.

A dekonjunktúra ellenére az államháztartás pénzügyei szilárdak maradtak az év 

folyamán, az éves költségvetési többlet az Államadósságkezelő Központ (Riksgälden) 

tájékoztatása szerint 148 mrd SEK volt (kb. 15,6 mrd EUR). A jelentős többlet mögött 

egyfelől a pénzügyi kiadások csökkenése (államadóssági kamatok, táppénzkifizetések, stb.), 

másfelől a növekvő állami bevételek állnak. Kb. 77 mrd SEK-et tesznek ki az egyszeri 

pénzügyi vonatkozások, melyek a svéd cégekben meglévő állami tulajdon privatizációjából 

származnak. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

3.5. Svédország külkereskedelme: 

Export és import, 2006-2008: 

- 26 - 

2006 2007 2008 

Az export értéke Mrd EUR 117,7 123,3 124,3 

Az import értéke Mrd EUR 101,6 110,3 113,2 

Forrás: 




A svéd áruexport 2008-ban 1 195 mrd SEK volt, amely értékben 5%-os bővülést 

jelent. Ugyanekkor az import 6%-os növekedéssel, 1 084 mrd SEK-et ért el. A 

külkereskedelmi egyenleg így 111 mrd SEK-et tett ki, ez közel 7%-os csökkenés a 2007. évi 

119 mrd SEK-es többlettel összehasonlítva. Az első háromnegyed év növekedését követően a 

negyedik negyedévben az export 7%-kal, az import 5%-kal csökkent. (Kozlovszky Zoltán, 


Az EU-27 országokba irányuló export 2,7 %-kal nőtt, miközben az innen származó 

import értéke 3,0%-kal. A svéd külkereskedelem szempontjából legnagyobb partnerország, 

Németország felé irányuló szállítások 1,0%-kal, míg az onnan származó behozatal 4,0%-kal 

növekedett 2008 folyamán. Az Oroszországból származó svéd import 51%-kal bővült 2008ban, 

ezzel Oroszország előrelépett a nyolcadik helyre a Svédországba exportáló vállalatok

angsorában. A jelentős növekedés hátterében az orosz nyersolajszállítások közel duplájára 

emelkedése áll, ami az orosz export kb. 75%-át teszi ki. Svédország első tíz kereskedelmi 

partnere közül – Oroszország mellett - Norvégia (+10%), Dánia (+9%) és Franciaország 

(+7%) exportja növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek mellett jelentősen növelte exportját 

Lengyelország (12. hely, +20%), Csehország (16., +16%) és Litvánia (25., +37%). 

Lengyelország és Litvánia esetében a feldolgozott kőolaj termékek kivitele nőtt kiugró 

mértékben. Svédország 13%-kal növelte kivitelét Ázsiába (Kínába +17%), míg az onnan 

származó importja 5%-kal bővült. Az USA-ba irányuló svéd export 9%-kal esett, az import 

5%-kal nőtt. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

A svéd külkereskedelem szempontjából fontosabb termékcsoportokat tekintve 

megállapítható, hogy éves szinten legdinamikusabban a vasérc (+42,8%) és a petrolkémiai 

termékek (+49%) kivitele nőtt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a bővülés a nyersanyagárak 

évközi emelkedésének köszönhető, ugyanis a mennyiségeket vizsgálva már árnyaltabb a kép: 

a vasérc kivitele 6,7%-kal csökkent, a petrolkémiai termékek exportja pedig „csupán” 18,3%kal 

bővült. A faipari termékek kivitele közel azonos mennyiség mellett értékben 14,7%-kal 

csökkent. A válság legérzékenyebben a személyautók kivitelét érintette, amely 20,8%-kal 

esett (IV. n.év: -49%), míg a tehergépjárművek éves szinten 15,6%-kos növekedést tudtak 

produkálni (IV. n.év: -5,9%). Összességében a svéd iparban meghatározó gépek és 

szállítóeszközök kivitele minimális 0,5%-os növekedést hozott (IV. n.év: -17,1%). 

A svéd import vonatkozásában esett a fémipari termékek és ércek (-9,1%), a 

személyautók (-18,6%), a járműalkatrészek és részegységek (-5,2%) behozatala. A gépek és 

szállítóeszközök importja éves szinten 0,7%-kal csökkent (IV. n.év: -17,2%). Bővülést 

mutatott a szerves és szervetlen vegyipari termékek (+14,7%), a gyógyszeripari termékek 

(+11,5%), a feldolgozott és feldolgozatlan olajipari termékek (értékben: +38%, 

mennyiségben: +8%) és az élelmiszer, ital, dohányipari termékcsoportok (+12,9%) importja. 

(Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

- 27 -

3.5.1. Tőkeáramlás, statisztika: 

Működőtőke import-export, 2006-2008: 

- 28 - 

2006 2007 2008 

Közvetlen külföldi működőtőke-import (flow) Mrd EUR 19,2 16,1 27,7 

Közvetlen működőtőke-export (flow) Mrd EUR 16,5 27,6 27,6 

Forrás: 




A 2008. évi külföldi működőtőke beáramlás Svédországba mintegy 27,7 Mrd EUR-t 

tett ki, amely több mint 70 %-os növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor a külföldre 

irányuló svéd befektetések értéke közel változatlan maradt, 2008-ban is 27,6 Mrd EUR-t ért 

el. 

A legnagyobb befektető általában az USA, 2008-ban azonban a legtöbb beáramló töke 

három EU tagállamból érkezett: Franciaországból, Németországból és Luxemburgból, 

amelynek hátterében privatizációs és egyéb nagy volumenű vállalatfelvásárlások állnak. A 

francia Pernod Richards vette meg a korábban alkoholimportőri monopoljoggal rendelkező 

állami Vin & Sprit vállalatot, a Volkswagen AG pedig jelentős Scania AB részvénycsomagot 

szerzett. 

A külföldre irányuló svéd töke legnagyobb arányban Belgium és az USA irányába 

mozgott az év folyamán (2008). A svéd eredetű FDI állomány összetételére általában jellemző 

a termelő ágazatok, a bankszektor, a vegyipar és a gyógyszeripar dominanciája. 

(Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.)

3.5.2. Kereskedelmi állásfoglalás: 

Svédország hagyományosan a nemzetközi szabadkereskedelem elkötelezett élharcosa, 

s ez természetesen jelentkezik a külkereskedelem engedélyezési rendszerében is. Jellemző 

módon, a világ számos országával kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötött, s egy 

sor országnak teljes vámmentességet adtak. Svédország 1995. január 1-én lépett be az EU 

tagállamai közé, ettől az időponttól kezdve átvette az EU kereskedelempolitikájából fakadó 

közös külső vámszabályozást, így több korábbi kétoldalú kereskedelmi megállapodást fel 

kellett mondania vagy módosítania. Bár magukra nézve elfogadják a közösségi 

kereskedelempolitikai döntéseket, azok meghozatalánál azonban erőteljesen képviselik a 

szabadkereskedelmi elveiket. 

Általános szabályként elmondható, hogy bizonyos típusú import, illetve reexport 

esetén az áruk vám- és ÁFA mentesen hozhatók be az országba. Ezek közé tartoznak a 

bemutatókra érkező kiállítási tárgyak, berendezések, szerelési anyagok, a kötelező garanciális 

szolgáltatásokhoz szükséges anyagok és alkatrészek, egyes kutatásokhoz szükséges 

berendezések, stb. Ilyen természetű import esetén célszerű a helyi vámhatóság előzetes 

véleményének kikérése, hogy az áruk ténylegesen ebbe a körbe tartoznak-e bele, s forgalmi 

adómentességet élveznek-e. Az országba átmeneti időre behozott termékek (kiállítások, 

bemutatók anyagai, berendezései) könnyített vámkezelési eljárásban részesülhetnek a svédek 

által is elismert ATA Carnet okmány alkalmazásával. A legtöbb termék vámmentesen érkezik 

be Svédország területére, azonban vannak olyan termékkörök, amelyek külön szabályozás alá 

esnek vagy tekintetükben az általánostól eltérő behozatali (és forgalomba-hozatali) 

engedélyek szükségesek. Ezen termékek körébe tartoznak pl. a stratégiai termékek, fegyverek, 

gyógyszerek, mérgek, élőállatok és állati eredetű termékek, mezőgazdasági termékek, 

növények, bor- és szesztartalmú italok. A bor- és szeszesitalok svédországi behozatalát 

tekintve a monopoljogot az EU-hoz történt csatlakozásukkor fel kellett szabadítani, de ez nem 

vonatkozik a kiskereskedelmi értékesítésre, melyet kizárólagos joggal a Systembolaget AB 

állami tulajdonban lévő cég végez speciális hálózatán keresztül. Az élelmiszerüzletekben csak 

legfeljebb 3,5 % erősségű sörök (könnyű sör, „népi” sör) vagy borjellegű italok árusíthatók. 

Az ennél magasabb alkoholtartalmú italok csak a kijelölt üzletekben kaphatók. (Kozlovszky 

Zoltán, Svédország, 2009.) 

- 29 -

3.6. Adó- és pénzrendszer 

3.6.1. Pénzrendszer – Korona vs. Euró: 

A svéd korona (svédül svensk krona) Svédország jelenlegi hivatalos pénzneme, 

váltópénze az öre. A korona 1873-ban, a Skandináv Monetáris Unió létrehozásával lépett 1:1 

arányban a korábbi svéd fizetőeszköz, a riksdaler riksmynt helyébe. A monetáris unió másik 

alapítója Dánia volt, majd 1875-ben csatlakozott Norvégia is. Az unió első világháborút 

követő felbomlása után a tagországok megtartották az addigi neveket az immár önálló 

valutáik számára. A svéd bankjegyek és érmék forgalombahozataláért a Sveriges Riksbank, a 

svéd nemzeti bank felel. 

Az euróval szembeni fenntartások az EU-val szemben általában megfogalmazott 

ellenérvek és érzések, az eurószkepticizmus jelentős részét alkotják. Az euró bevezetésének 

általános sikere mellett időnként és helyenként jelentős negatív reakciókat is kiváltott a 

közvéleményben és szakmai, közgazdász-körökben egyaránt. Ezek az állásfoglalások sokféle 

tőről fakadtak. A külső ellenvélemények jelentősége volt a kisebb. Néhány – főleg amerikai – 

közgazdász úgy vélekedett, hogy az euró évek alatt össze fog omlani. A hivatalos amerikai 

kormányzati álláspont azonban üdvözölte a lépést, tekintet nélkül arra, hogy az euró már 

középtávon is jelentős konkurense a dollárnak, mint nemzetközi tartalék-valuta és globális 

elszámoló eszköz. 

Az EU-n belüli ellenvélemények is több csoportra oszthatók. Az ellenérzések első és 

legjelentősebb kiváltó oka a maastrichti kritériumok bevezetése (és az ezzel járó gazdasági 

megszigorítások) miatti elégedetlenség, a hatalmon lévő kormányok népszerűség-vesztése 

emiatt, ami különösen Franciaországban volt jelentős. A másik igen elterjedt ellenérzés a 

nemzeti büszkeség csorbulásából, a saját pénz iránti nosztalgiából fakadt, például 

Németországban, Hollandiában. Ezekben a gazdaságilag jól teljesítő államokban a saját valuta 

a nemzeti büszkeség és a gazdasági biztonságérzet fontos eleme volt, amelynek elvesztése 

aggodalmakat keltett. Ugyanez a tényező Nagy-Britanniában eleve lehetetlenné tette az euró 

bevezetését, ezért azt közös megegyezéssel eleve el kellett halasztani bizonytalan időre, a 

hasonlóan különutas Dániával együtt. Svédországban is hasonló vélemények kerültek 

többségbe a közvéleményben, de a kormányzat bízott abban, hogy idővel meg tudja győzni a 

lakosságot az euró hasznáról, ezért aláírta szerződést. A 2003-as népszavazás azonban negatív 

eredménnyel zárult. 

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3, 2009.11.22. 14:00) 

- 30 -

Több elemző szerint a stockholmi kormány fölöslegesen nehezítette a saját dolgát 

azzal, hogy népszavazáshoz kötötte a valutacserét, miközben ezt az eurózóna egyetlen 

országában sem tették meg. Svédország - az eurózónatag Ausztriával és Finnországgal együtt 

- 1995-ben, már az egységes európai valuta létrehozásáról rendelkező maastrichti szerződés 

1993-as hatálybalépése után csatlakozott az EU-hoz. A szerződés 1991-es alkujakor az akkor 

már uniós tag Nagy-Britannia és Dánia kikötötték, hogy rájuk nem érvényes a közös pénz 

bevezetésének kötelezettsége, s ez a kikötés az uniós joganyag részévé vált. 

Svédország azonban már az euró bevezetését minden jövőbeni tagállam számára előíró 

alapszerződéshez csatlakozott, s csupán a - népszavazással jóváhagyott - csatlakozási 

szerződésének függelékéhez fűzött egy jogi értelemben érvénytelen, hazai fogyasztásra szóló 

politikai deklarációt arról, hogy a közös valuta bevezetéséről egy későbbi referendum határoz. 

1998-ban, amikor közösségi döntés született arról, hogy a tagországok 1999-től rögzítik 

egymással szemben valutáik árfolyamát, 11 ország bizonyult alkalmasnak a feltételek 

teljesítésére, Görögország és Svédország nem, az utóbbi a valutastabilitási kritérium 

betartásának híján (Nagy-Britanniáról és Dániáról pedig értelemszerűen nem készült formális 

értékelés). Görögország menet közben ráhajtott, és még elérte a készpénzeuró 2002-es 

indulását, az Európai Bizottság által Svédországról kétévente kötelezően elkészítendő 

úgynevezett konvergenciajelentés azonban akkor is azt állapította meg, hogy a négy fő 

kritérium közül hármat - az infláció, a költségvetési deficit és az államadósság mértékét - 

illetően kényelmesen belefért az előírásokba, a lebegő árfolyamú korona viszont erősebben 

ingadozott a megengedettnél. Elemzők szerint Brüsszelnek és Stockholmnak az utóbbi 

években kölcsönös érdeke volt, hogy valami „hibát” találjanak, s ez így lesz a jövőben is, 

különben jogi élére kellene állítani a politikailag kényes kérdést, hogy ha Svédország 

alkalmas az eurótagságra, akkor miért halasztgatja szerződéses kötelezettségének teljesítését. 

(Forrás: http://archivum.hvg.hu/article/200338Folosleges_gyakorlat.aspx, 2009.11.22. 

15:00) 

- 31 -

A svéd emberek véleményének alakulása az euróbevezetésről (barna=nem, sárga=igen, 

kék=nem tudja): 

x 

(Forrás: http://www.scb.se/Pages/TableAndChart____89246.aspx) 

„A svédek elfelejtették, hogy, az EU-ba való 1995–ös belépésünk előtt a svéd 

gazdaság súlyos recesszióval és hatalmas költségvetési deficittel küzdött. A mai eredmények 

az azóta követett szigorú költségvetési és monetáris politikának köszönhetőek, és ha ezen az 

euró-ellenesek lazítani akarnak, akkor épp annak a jóléti államnak a forrásait veszélyeztetik, 

amit annyira féltenek a közös valutától”- nyilatkozta Stefan Ludgen 2003 szeptemberében, 

nem sokkal azután hogy a svédek népszavazással nemet mondtak az euró bevezetésére. A 

miniszterelnök Göran Persson egy sor gazdasági és politikai érvet sorakoztatott fel az euró 

bevezetése mellett. Azt nyilatkozta, hogy az euró zónából való kimaradás a befektetések 

külföldre vándorlását, magasabb kamatokat és növekvő munkanélküliséget okozhat. Jóslata 

beteljesülni látszott, amikor a Volvo bejelentette, hogy az új összeszerelő üzemét Belgiumban 

építi fel. A nemmel szavazók fő érve, az volt, hogy Svédország mintegy másfél százalékos 

gazdasági növekedésre számíthatott, míg a közös valutát használó EU-s országok átlagban 

ennek csak a felére. – Fontos megjegyezni, hogy az átlag mögött különböző nemzeti 

teljesítmények vannak, mint például Németország vagy éppen Görögország. – Az euró 

- 32 -

evezetését ellenzők igen nagy része az alacsonyabban képzettek, a fizikai munkások és az 

idősebbek, azaz a már az előzőkben említett magát meggyengíteni nem hagyó munkásosztály 

soraiból került ki. (Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003) 

A svéd korona TCW indexe: 

(Forrás: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090306-devizapiac-rekord-melysegben-a- 

sved-korona-es-a-torok-lira.html, 2009.11.22. 19:00) 

Igen eltérő helyzetű országok valutái zuhantak egyformán mostanában, a hol itt, hol 

ott össztüzet zúdító piaci spekuláció miatt, amelyet a pénzügyi-gazdasági világválságban 

sorjázó rossz hírek látnak el újabb és újabb munícióval. 2009 márciusában a svéd korona soha 

nem látott mélységbe gyengült az euróhoz képest (11,7755 euró). Ezt megelőzően a Moody's 

hitelminősítő úgy vélte, hogy a svéd bankvilág kilátása egészében negatív a rosszabbodó 

hazai és nemzetközi makrogazdasági kilátások miatt. Az ábrán a svéd korona TCW-indexe 

látható, ami mutatja a hazai valuta értékét 21 másik európai pénznemmel szemben. Az alap 

dátum (100) 1992. november 18., a magas index érték (például 2009 elején) azt mutatja, hogy 

a valuta gyenge. 

- 33 -

3.6.2. Adózás: 

Dánia mellett Svédországban a legnagyobbak az adóterhek a világon. 2003-ban a GDP 

kb. 53%-kát tették ki. Nemzetközi összehasonlításban a svéd adórendszer sajátossága az 

alacsony jövedelmek után is felszámított magas jövedelemadó. Ennek a nagyon alacsony 

adómentes alapösszeg az oka, és az a tény, hogy a jövedelem határadókulcsa (az utolsó 

egység jövedelemre kivetett adókulcs) körülbelül 58%, amely nemzetközi összehasonlításban 

alacsony jövedelmi szinten „lép be”. A magas adók következtében gyakran hiányzott az 

ösztönzés a keményebb munkára. Mindeközben egyre inkább növekszik a veszélye annak, 

hogy az alacsony jövedelmű keresők egyfajta szegénységcsapda fogságába kerülnek az adók 

magas együttes marginális hatásai és a rászorultsági vizsgálat alapján kiutalt állami 

támogatások miatt. Éppen emiatt a legutóbbi kormányzati költségvetések adócsökkentéseket 

tartalmaztak, főképp az alacsonyabb jövedelmi sávokba tartozó keresők számára. A 

munkáltatói társadalombiztosítási járulékok 40%-kal növelik a bérek után fizetendő terheket. 

A kötelező rész a bérek után összesen mintegy 33%, míg a fennmaradó rész a 

munkavállalókkal kötött kollektív szerződésekben foglalt megállapodások eredménye. 

Svédországban az egyik legmagasabb az általános forgalmi adó (ÁFA) az OECD 

országok között. Svédországban a forgalmi adó általános mértéke 25 %. Csökkentett mértékű 

ÁFA-t vetnek ki az élelmiszerekre, egyes szállodai szolgáltatásokra (12 %). Az újságokra, 

magazinokra, személyszállításra, kulturális vagy sportesemények belépőire csak 6 %-os ÁFA 

érvényes. ÁFA mentesek a vényköteles gyógyszerek, az orvosi ellátás és pl. a lakásbérleti 

díjak. Az adókulcsok többségétől eltérően a vállalkozási nyereségadó viszonylag alacsony, a 

nyereség 28%-át teszi ki. Az osztalékból származó jövedelem és a vagyon után fizetett adók 

(korábban) azonban magasabbak, mint a legtöbb országban. A környezetvédelmi és 

energiaadók általában sokkal magasabbak Svédországban, mint a vele összevethető fejlett 

ipari országokban. 

( A svéd ipar, 2004 


try_AT124a.pdf, 2009. 11.22. 20:00 ) 

Svédország igen kifinomult adórendszerrel rendelkezik, az adófegyelem igen jó. A 

társasági adó mértéke 26,3% (2009. jan. 1.-töl), a személyi jövedelemadó jellemzően 25-50% 

- 34 -

között van. Nagyon sok lehetőség van az adóalap-, illetve az adócsökkentésre. A 

jövedelemadót együtt kezelik más jogcímen befizetendő adókkal, ezekre külön szabályok 

vonatkoznak, mind adózás, mind kedvezmény szempontjából. Az egyéni vagy családi adózás 

is különböző helyzetet teremt. 

A jelenlegi svéd kormány több döntést hozott az adóterhek csökkentésére, bizonyos 

esetekben az adó eltörlésére. Ilyen például a vagyonadó vagy az ingatlanadó, melyet 2008. 

január 1-vel szüntettek meg, igaz ezt felváltotta egy a helyi önkormányzatok által kivetett 

ingatlanok után fizetett díj, amelynek mértéke kisebb az ingatlanadónál. (Kozlovszky Zoltán, 


4. Svéd-magyar kapcsolatok: 

A svéd –magyar külkereskedelem áruszerkezete (M EUR): 

KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 

2007 2008 2007 2008 2007 2008 

Összesen 764,9 739,0 940,7 648,7 -175,8 90,3 

Élelmiszer, ital, dohány 35,0 34,2 10,7 15,2 24,3 19,0 

Nyersanyagok 8,7 5,5 95,4 89,7 -86,7 -84,2 

Energiahordozók 0,6 0,3 0,4 0,9 0,2 -0,6 

Feldolgozott termékek 132,4 132,4 247,8 253,4 -115,4 -121,0 

Gépek, gépi berendezések 588,2 566,6 586,3 289,6 1,9 277,0 

Forrás: KSH 

- 35 -

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban (%): 

INDEX (2008/2007) MEGOSZLÁS 

KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL 

Összesen 96,6 69,0 100 100 

Élelmiszer, ital, dohány 97,7 141,9 4.6 2.3 

Nyersanyagok 63,2 94,4 0.7 13.8 

Energiahordozók 52,7 198,2 0.0 0.1 

Feldolgozott termékek 100,1 102,0 17.9 39.1 

Gépek, gépi berendezések 96,1 49,3 76.7 44.6 

Forrás: KSH 

4.1. Svéd-magyar kereskedelem: 

A svéd statisztikai adatok alapján, a svéd behozatal tekintetében Magyarország - az 

előző évhez hasonlóan - Svédország 24. legfontosabb partnere volt. Versenytársaink közül e 

tekintetben Lengyelország (12.) és Csehország (16.) előz meg bennünket. A tendenciákat 

összevetve, míg a magyar export 6%-os növekedést mutatott, addig a lengyel 20%-kal, a cseh 

export pedig 16%-kal múlta felül az előző évit. Szlovákia 8%-kal, Románia 5%-kal növelte 

kivitelét. 

A svéd kivitel tekintetében jelentős, 41%-os visszaesés következett be, amelynek 

következtében Magyarország tizenkét helyet visszacsúszva, 2008-ban a 35. helyre került. A 

visszaesés nagyrészt a JAS Gripen gépek leszállításának 2007-es befejezéséhez köthető. 

Amennyiben a légijárművek tételsor torzító hatását nem vesszük figyelembe, 4%-os svéd 

export csökkenést mutatnak a számok. 

Az EU-27 országok között a svéd importot tekintve Magyarország a 15-ik, míg az 

exportban a 17-ik helyet foglalta el. Mindkét irányú forgalomban csak Lengyelország és 

Csehország előzte meg hazánkat a régiónk országai közül. 


- 36 -

4.2. Befektetések: 

Svéd működőtőke-befektetések 

Magyarországra 

Svéd működőtőke-állomány 

Magyarországon 

Magyar működőtőke-befektetések 

Svédországban 

Magyar működő tőke-állomány 

Svédországban 

Forrás: MNB 

Működő tőke-befektetések 2003-2007 (M EUR): 

- 37 - 

2003 2004 2005 2006 2007 

113,5 182,3 287,9 104,6 271,4 

502,4 690,7 680,1 752,1 585 

0,2 0,4 -0,2 0,1 -0,2 

- - - - 0,1 

Számos nagyvállalat Magyarországot tekinti regionális központjának (pl. az 

Electrolux, mely folyamatos tőkeemeléseket, új beruházásokat hajt végre), az Ericsson és az 

AstraZeneca Magyarországra hozta oktatási és K+F tevékenységének egy részét is. A svéd 

cégek elégedettek magyarországi vállalataik működésével, számos esetben ezek a konszernek 

legnyereségesebb egységei. 

Becslések szerint az eddigi magyarországi svéd befektetések értéke összességében 1,3- 

1,4 milliárd euróra tehető. A legnagyobb 2006-2007 évi beruházási döntések: a legnagyobb 

svéd építőipari vállalat, a Skanska budapesti irodaingatlan beruházása (a Skanska 5 éven belül 

mintegy 300 millió eurót fektet be Magyarországon), a Tetra Pak 2006 eleje óta Budaörsön 

működő részlege kelet-közép európai regionális központtá nőtte ki magát. Az elmúlt év során 

a Scania is bővítette értékesítési és szervízhálózatát, Budapesten kívül Szegeden is új 

kereskedelmi központot hozott létre. 

A nagy svéd multinacionális cégek javarésze - nagyrészt termelő beruházások révén - 

már a 90´-es évek elejére megtelepedett hazánkban. Őket több közepes vállalat követte, 

szintén gyártóegységek Magyarországra helyezésével, napjainkra pedig megjelentek a 

szolgáltató szektor vállalatai, többük vállalati felvásárlások útján. A nagyvállalatok számos 

kapacitásbővítő beruházást hajtottak végre az elmúlt időszakban, amely azt jelzi, hogy az

anyacégek elégedettek a magyarországi egységeik működésével, gazdálkodásuk továbbra is 

hozza az elvárt nyereséget. Becslések szerint a magyarországi svéd tőkebefektetési állomány 

összességében 1,3-1,4 milliárd euróra tehető. 


Az elmúlt évben kapacitásbővítő beruházásokról döntöttek vagy hajtottak végre olyan 

cégek, mint pl. a Swedwood, az Atlas Copco, az Ericsson új beruházásokról döntött a Volvo 

Trucks, a Skanska. 

A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon: 

ABB Asea Brown Boveri Energetikai gépgyártás 

Akzo Nobel Festékek, felületkezelő anyagok gyártása 

Alfa Laval Élelmiszeripari gépek gyártása 

AstraZeneca Gyógyszergyártás, K+F 

Atlas Copco Kompresszorok értékesítése és szervizelése 

Electrolux Háztartási gépek gyártás 

Ericsson Telekommunikáció 

H&M Ruházati áruházlánc 

IKEA Bútorgyártás és értékesítés 

ITT-Flygt Szivattyúk szervizelése 

Lindab Építőipari rendszerek gyártása 

MTG Metro Újságkiadás 

Nolato Ipari műanyaggyártás 

Scania Tehergépkocsi szerviz 

Skanska Építőipari kivitelezés, üzemeltetés, 

ingatlanfejlesztés 

SKF Golyóscsapágy-gyártás és forgalmazás 

Stora Enso Papíripari termékek gyártása és értékesítése 

Swedwood Bútorgyártás 

Telia I.C. Internet szolgáltatás 

Tetra-Pak Csomagolástechnika 

Volvo Tehergépkocsi és autóbusz szerviz 

- 38 -

4.3. Magyar szempontból perspektívikus ágazatok, termékcsoportok: 

A svéd importpiacot, illetve a jelenlegi export struktúrát tekintve mindenképpen 

szükség lenne az állati és növényi termékek, illetve az élelmiszerek, italok terén előrelépnünk. 

Az élelmiszerek terén elsősorban a bio- és ökotermékek kivitelét lehetne növelni, erre 

lehetőséget adhat a magyar termelés bővülése, illetve a svéd fogyasztók ezirányú igényeinek 

növekedése. A termékcsoport további előnye, hogy a gazdasági válság miatt bekövetkezett 

ipari termelés visszaesés nem érinti. 

A svéd statisztikai adatok szerint - a magyar szempontból szóba jöhető - alábbi területeken 

bővült a svéd import 2008-ban: 

- állati és növényi termékek 

- élelmiszerek, ital, dohány, 

- vegyipari termékek, 

- bútorok, lakberendezési cikkek. 

Ezeken a területeken tehát van esély a svéd oldalról a magyar kivitel növelésére. A 

svéd importpiac rendkívül nyitott, a svéd kereskedelempolitika hagyományosan a 

szabadkereskedelem mellett tör lándzsát, lehetőség szerint elkerül minden kereskedelmi 

korlátozást. A lehetőségeknek azonban ez csak az egyik oldala. 

Mindenképpen szólni kell arról is, hogy a svéd importpiac nyitottsága következtében 

jelentős verseny elé állítja az ide szállítani kívánó cégeket, ez pedig nem a könnyű 

érvényesülés irányába hat. Megfelelő ár/minőség aránnyal, a pontos szállításokkal sikeresek 

lehetnek. A svéd cégek rendszerint nagy fontosságot tulajdonítanak a megbízhatóságnak, régi 

bevált partnerektől – különösen nem némi vagy vélt árelőnyért – nem válnak meg. 


- 39 -

4.4. Magyar szempontból perspektívikus privatizációs, akvizíciós vagy 

zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek: 

Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések 

tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. Az 

addig túlszabályozott befektetési környezetet egy rugalmasabb, egyszerűbb szabályozás 

váltotta fel, ami lökést adott a külföldi befektetéseknek. A svéd hatóságok olyan 

intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló töke növelését hivatottak volt 

elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően 

rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és 

versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében 

napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25 %-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél 

áll alkalmazásban. 

A svéd befektetési környezetet tekintve az átlagosnak mondható társasági adó (2009. 

január 1.-töl 26,3%), a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, politikai 

stabilitás, az államháztartás helyzete, mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel 

szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú 

és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő költség, s az általában magas svéd 

költségszint. 

A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a 

pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a külföldi bankok, biztosítók, stb. 

fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött. 

Két területet ki kell emelni, ahol az állami monopólium még megmaradt, így 

tulajdonképpen jelenleg még zárt terület a külföldi befektetők számára: a 

gyógyszerforgalmazás, illetve az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítése. Hozzá 

kell tennünk, hogy az előbbi esetében az állami patika hálózat részbeni privatizációja és ezzel 

a piac megnyitása megkezdődött, és EU nyomásra előrevetítődik a monopolhelyzet 

feloldásának szükségessége az alkoholforgalmazás terén is. 


- 40 -

A külföldi befektetések ösztönzése tekintetében Svédországban az alábbi ágazatok 

kerültek kiemelt helyre: 

� Járműipar 

� Környezetvédelem és megújuló energia 

� ICT 

� Life Sciences 

� Csomagolástechnika 

� Üzleti szolgáltatások 

� Pénzügyi szolgáltatások 

Fentiek alapján a jelzett ágazatokban működő magyar cégek számára adódik 

elsősorban lehetőség svédországi befektetésekre. Ki kell hangsúlyoznunk azonban, hogy a 

svéd gazdaságpolitika nem a közvetlen pénzügyi támogatásokra összpontosít (pl. 

adóelengedés) befektetés-ösztönző tevékenysége során, hanem közvetett módon, a kedvező 

befektetési és gazdálkodási környezet, a kiváló infrastruktúra biztosításával vonzza a külföldi 

befektetőket. 

5. Svéd vállalati környezet, üzleti kultúra 

A Svédországban eltöltött félévem során sikerült megismerkedni a svéd szokásokkal, 

kultúrával, s az ottani emberek viselkedési normáival. Ezekből már rengeteg dologra lehet 

következtetni, hogy milyenek a svédek az üzleti életben, hogy állnak hozzá bizonyos 

- 41 -

kérdésekhez, s miként reagálnak adott szituációkban. Erről egyébként rengeteg információt is 

találunk, amik bemutatják a svéd vállalatok jellemzőit, az üzletkötések menetét. 

5.1. A svéd emberek: 

A svéd üzleti partnerek – de általában a svédekre is jellemző, hogy – megbízhatóak, 

fizetési kötelezettségeiket időben teljesítik. Késedelmes fizetések esetében a késedelmi kamat 

felszámítása általános módszer. A svéd üzleti életben a legáltalánosabb fizetési mód a 30 

napos banki átutalással történő fizetés. Egyes esetekben előfordul a 15 napos határidővel 

történő átutalás, ritkábban a 90 napos. Az L/C (Letter of Credit) használata igen ritka. A 

bankgarancia – egyes esetektől eltekintve – sem mondható szokásosnak, hiszen költséges 

megoldás. Természetes, hogy nem ismert partner esetében nem árt, ha a kötelező kereskedői 

gondossággal járunk el, s a cégekről hitel- és pénzügyi információkat szerzünk be. A svéd 

piac igényes, de jól fizető piac, a minőség/ár arány igen fontos tényező mindazon cégek 

számára, amelyek a svéd piacra akarnak bejutni. Ez következik abból is, hogy a svéd 

importpiac teljesen nyitott, így elvben könnyű a bekerülés, de egyúttal nagy versenyre kell 

számítani. 

A svédek szeretik a megbízható partnereket, nem szokásuk a rövidtávú előnyök miatt 

addigi jó üzleti kapcsolataiktól megválni. Éppen a megbízhatóság miatt az első piaci 

lépéseknél szeretik előtérbe helyezni a közvetlen, személyes kapcsolatfelvételt. Terméktől és 

helyzettől függően szívesen utaznak a partner megismerése céljából akár külföldre is. A 

piacra jutáshoz – legalábbis a kezdeti időszakban – széles körben alkalmazott módszer az 

ügynöki vagy viszonteladói kapcsolat létesítése. Számos svéd cég rendelkezik központi 

beszerzéssel, s ezek az egységek gyakran külföldi, cégcsoport vagy régió szerinti 

megosztásban, központjaikban találhatók. Egyes áruházláncok – bár rendelkeznek központi 

beszerzési egységgel – az üzleteiknek szabad kezet adnak a raktárkészletek feltöltése és a nem 

alapszortiment beszerzése terén. 

5.2. Szállítás, címkézés, hirdetés: 

Svédországban – különösen a napi kereskedelemben - a közúti fuvarozás a 

legfontosabb mód, a tengeri és a vasúti szállítások „ráhordó” jellegűek. Tekintettel az ország 

kiterjedésére, a légi szállítás is jelentős, pl. a postai küldemények esetében. A Magyarország- 

- 42 -

Svédország közötti nemzetközi szállítmányozásban elsősorban a Masped-Schenker, a DSV 

(korábban DFDS) és a Waberer’s (volt Hungarocamion) cégek a meghatározóak, de egyre 

több kisebb szállítmányozó cég is megjelent a szállítási piacon, tevékenységüket az eddigi 

tapasztalatok szerint kielégítően végzik. A jelzett cégeknek Magyarországon irodáik, illetve 

közös cégeik vannak. A svédek általánosságban nem írnak elő speciális csomagolási eljárást, 

a szállítandó árunak meg kell felelnie a nemzetközi előírásoknak mind a szállítmány 

természetét, mind a környezetre gyakorolt hatását illetően. A veszélyes anyagok szállítására, 

azok jelzésére a nemzetközi előírások Svédországban is érvényesek (ARD). 


Svédország nem követeli meg az importtermékek esetén a származási címkézést, 

ugyanakkor tiltja a helytelen, nem valós feliratozást. A kiskereskedelmi forgalomban viszont 

az árun fel kell tüntetni a gyártó, csomagoló, az importőr nevét (címét), a termék nettó és 

bruttó súlyát, a tárolási jellemzőket, az összetevőket, valamint a javasolt fogyaszthatósági 

határidőt. Ez utóbbit a kiskereskedelmi egységek is szigorúan ellenőrzik, az üzletek a közeli 

határidős termékeket rendszerint leárazva árusítják, de lejárt határidejű terméket nem 

árusítanak. A címkéknek svéd nyelvűeknek kell lenniük, abban, hogy előírás szerinti korrekt 

adatok és megnevezések kerüljenek fel a termékekre, célszerű az importőrtől segítséget kérni. 

Speciális feliratozási és címkézési előírások vonatkoznak az élelmiszerekre, gyógyszerekre, 

vegyi anyagokra. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

A svéd kereskedelmi életben a hirdetések minden típusával találkozhatunk, mind az 

írott, mind az elektronikus médiákban. A legtöbb kiskereskedelmi üzletnek vagy láncnak is 

van nyomtatott hirdetési lapja, melyeket közvetlenül a fogyasztókhoz küldenek vagy 

szállíttatnak ki. A legfontosabbak napilapokban és egyéb újságokban megjelenő hirdetések, a 

„direct mail”a második legfontosabb média, ezt követik a televízió- és rádióhirdetések. A 

különféle újságokban, magazinokban történő megjelentetésre meg lehet bízni 

reklámügynökségeket, de lehetőség van közvetlenül is megkeresni az adott médiát, 

hirdetésünk közlésére. 

- 43 -

5.3. Üzleti szokások: 

Tekintettel arra, hogy a svédek számára rendkívül fontos a külkereskedelem, a 

kereskedelmi, üzleti szokásaik alapvetően nem különböznek a nemzetközi normáktól, 

ugyanakkor van néhány olyan szokás vagy társadalmi viselkedési forma, amely eltér az 

általánosan megszokottaktól. A teljesség igénye nélkül néhány dologra célszerű 

odafigyelnünk, ha svéd partnerekkel alakítunk ki kapcsolatot: 

- Svédországban általános a tegeződés, csak a Királyi Család kivétel ez alól. Részben 

erre is vezethető vissza, hogy az első találkozás után a partnert már általában a 

keresztnevén szólítják. 

- Az üzleti életben a pontosság alapvető, ha valami miatt néhány percet késnénk, 

telefonon adjunk időben jelzést a későbbi érkezésről. Ha netán valami nagyon fontos 

esemény jönne közbe, úgy már órákkal a találkozó előtt udvariasan jelezzük, hogy 

halaszthatatlan és kívülálló okok miatt csak később tudnánk érkezni, s felkínálni a 

lehetőséget a partnernek, hogy esetleg más időpontban kerüljön sor a találkozóra. 

- A svédektől üzleti tárgyalásokat kezdeményezni csak határozott témával lehet. A 

tárgyalások rendszerint udvariassági kérdésekkel kezdődnek, s rögvest fel is kínálják a 

kávét (teát) vagy az üdítőt. A kávéhoz rendszerint valamilyen aprósüteményt is adnak. 

- Gondoljunk arra is, hogy a partnernek sűrű a programja, ezért nem szokás a 

megbeszélés időpontja előtt néhány nappal kérni a találkozót. Arra is ügyelni kell, 

hogy a svédeknek sokkal több szabad- és ünnepnapjuk van, mint a magyaroknak, az 

egyes ünnepekhez sok esetben ún. ”kapcsolt nap” is jár. Ez igaz a hatóságoknál 

történő ügyintézések esetére is. 

- A svéd általános és üzleti mentalitás jelentősen különbözik a magyartól: a svéd 

rendszer a bizalmon alapul, éppen ezért nem nagyon értik a ”trükköket”, pl. az ”... és 

ha nem kérek számlát?...” típusú kérdéseket. A fizetési fegyelem jó, csak ritkán fordul 

elő reklamáció. Az általános fizetési mód a 30 napos átutalás, de esetenként a 15 

- 44 -

napos is alkalmazható. A bankgarancia intézményével nem szívesen élnek költséges 

volta miatt – de ez adódik a ”bizalmi hozzáállásból” is. 

- A tárgyalások alkalmával a partnerre mint leendő üzleti kapcsolatra tekintenek, 

nyilvánvalóan úgy állnak a kérdéshez, hogy a partner is üzletet kíván kötni, ennek 

megfelelően komoly szándékkal és színvonalas ajánlattal érkezik, ehhez a megfelelő 

háttérrel rendelkezik. Éppen ezért a bemutatkozás is rövid legyen, de célratörő! Nem 

kell a cég történelmét részletezni – még ha oly büszkék is lennénk rá, joggal – csak a 

legszükségesebb momentumokat kell megemlíteni. Az nem igazán különleges a 

szemükben, hogy ”saját erőből, hitel nélkül” vagy ”nincs az APEH-nél tartozásunk”, 

stb. De miért is lenne különleges, hiszen abból indulnak ki, hogy komoly partnerrel 

tárgyalnak. 

- Ha mindenképpen be akarjuk részletesebben mutatni a cég történetét, akkor ezt egy 

későbbi találkozás során tehetjük meg, de szóba hozhatjuk például egy lazább vacsora 

alkalmával is. A rendelkezésre álló időt inkább a konkrét üzletre fordítsuk. Különösen 

igaz ez olyan alkalmakra, amikor egymás utáni üzletemberi találkozókat szerveznek 

(matchmaking), s legfeljebb 30 perc áll rendelkezésünkre. Ne akarjuk elkápráztatni a 

svéd partnert a cég adataival 30 slide-on, inkább a termékünk vagy a kínált 

szolgáltatásunk bemutatására koncentráljunk. 

- Miként azt mi is elvárjuk, hallgassuk végig türelmesen és érdeklődéssel partnerünket, 

még akkor is, ha előre látjuk, mit szeretne! Ne vágjunk közbe, hogy ”ezt már 

ismerem”, vagy ”már tíz éve gyártjuk” esetleg ”ennél már sokkal jobbat tudunk 

ajánlani” – ráérünk ezt megtenni akkor, amikor a partnerünk elmondta azt, amit 

szükségesnek tartott közölni. Hangsúlyoznom kell, hogy a svédek csendes, közösségi 

emberek, nem szeretik a kivételezettséget, de a túlzott öndicséretet sem. 

- Az üzleti tárgyalás rendszerint lényegretörő, a végén ismét laza, udvarias. Ha az 

embernek egy negyedórás témája van, akkor is azzal kell számolni, hogy 1 óránál 

hamarabb nem fejeződik be a látogatás. Ennél kicsivel hosszabb, ha a cégnek üzeme is 

van, akkor az üzemlátogatás is velejárója lehet a találkozónak. 


- 45 -

5.4. Meghívások, ajándékok: 

A svéd üzletemberek ebédre is szívesen hívják meg partnerüket, ez lehet vendéglői, de 

a cég (esetleg több céggel közös) saját éttermében is. Az ebédhez italt nem szoktak inni (bor, 

tömény), így ne lepődjünk meg, hogy inkább csak vizet, tejet (igen!) vagy esetleg könnyű 

sört, azaz ”Lättöl-t” (2,8 %-os) isznak. Ez azért sem meglepő, mivel a szokásos üzletekben 

csak max. 3,5 %-os erősségű sört vagy cidert lehet vásárolni, a magasabb alkoholtartalmú 

italokat csak egy speciális üzletláncban árulják. 

Ebéd- vagy vacsora meghívások alkalmával szokás a „toast”, amely lehetőleg 

frappáns, de mindenképpen rövid legyen. Az italfogyasztáskor a koccintást igen komoly 

szertartásként kezelik, a poharakat ugyan nem koccintják össze, helyette a következő 

“ceremóniát” követik, melyet “skål”-ozásnak hívnak (szkól), s ősi svéd hagyomány. Lényege, 

hogy valaki hangosan „skål”-t mond, mosolyogva körbenéz, utána egy elképzelt mellény 

fentről számított második gombja környékére tekintenek, ezután isznak egy kortyot, majd 

ismét egymás szemeibe néznek, s csak ezután teszik vissza a poharaikat az asztalra. Van 

személyre szóló „skål” is, ilyenkor a partnert keresztnevén szólítják hangosan, s a folyamat 

innen már azonos. A személyes „skål”-t néhány percen belül illik viszonozni. 

A meghívást követően, de egy héten belül, illik felhívni a vendéglátót és csak röviden 

megköszönni a meghívást, ”Tack för senast” (tak för sénaszt) ”Köszönet a legutóbbiért” 

jelszóval indítva a beszélgetést. Különösen fontos ez, ha valamire visszatérést ígértünk a 

partnernek, de ha nem, akkor is lehetőséget ad a folyamatosságra, esetenként a korábban 

ígértekre is utalhatunk. A tárgyalások alkalmával lehet kisebb ajándékot adni, de a korábbi 

szinte „kötelező” jelleg már a múlté. Csakúgy, mint karácsonykor, már naptárakat sem 

nagyon küldenek, mintha kiment volna a divatból. Ugyanakkor, ha küld az ember, azt nagyon 

megköszönik. Az üzleti ajándék is átalakult, igényes kivitelű tollkészletet, ízléses kis 

“hungaricum”-ot és csak egy darabot javasolt adni. Így a saját igényességünket, 

megbízhatóságunkat és komolyságunkat is deklaráljuk egyben, másrészt a partner tényleg 

megtiszteltetésnek veszi. Ilyen lehet például egy ízlésesen csomagolt magyar minőségi bor, 

netán egy palack Tokaji Aszú. Pezsgő esetén vigyázzunk arra, hogy még hölgyek esetében is 

inkább szárazat ajándékozzunk, kínálás esetén lehet kérdezni, hogy édeset vagy szárazat 

kívánnak. Kisebb bonbonnier, váza, Magyarországot vagy egy régiót, várost bemutató könyv 

- 46 -

is szép ajándék lehet. A modern technika következtében ajándékozhatunk ”pen drive-ot” is, 

melyre a cégünk prezentációját rögzíthetjük, de használhatja a partner a saját céljaira is. 

Megjegyzendő, hogy ha ilyet adnánk, az legalább 1 GB-os vagy nagyobb legyen (ma már elég 

olcsón lehet hozzájutni, s a cég logo-ját is fel lehet tüntetni rajta). (Kozlovszky Zoltán, 


Svédországban igen nagy kultusza van a lobogónak. A nemzeti lobogó, különféle 

változatokban és méretekben szinte kivétel nélkül fellelhetők a villák kertjeiben, az 

intézményekről és középületekről sem hiányoznak. A svéd cégek jelentős részénél három 

árboc is van a főbejárat előtt, egyiken a svéd lobogó, a másikra a cég saját zászlója kerül fel, 

míg a harmadikat a vendég/partner nemzeti lobogójának tartják fenn. Így ne csodálkozzunk, 

ha egy magyar cég látogatása esetén a magyar nemzeti zászló leng a zászlótartó rúdon. E 

gesztust azért illik észrevenni, s megköszönni a vendéglátóknak. (Kozlovszky Zoltán, 


5.5. Szerződéskötési tanácsok: 

Mindenekelőtt ki kell hangsúlyozni azt, hogy a svédek megbízható üzleti partnerek, 

pontosan fizetnek. Talán kissé hosszabb időt vesz igénybe egy-egy megállapodás aláírása, 

mint más nemzeteknél, viszont ha megkötünk egy szerződést, utána „nyugodtan alhatunk”. 

Fel kell hívnunk viszont a figyelmet arra, hogy a „kereskedői elővigyázatosság” velük 

szemben is érvényes. Mindenképpen legyen írásos dokumentum az üzletről. 

Az alkalmazandó jog tekintetében valószínűleg nem kerülhető el a svéd jog kikötése. 

Szolgáljon erre például, hogy egy ingatlanbérlés esetén maga a bérleti szerződés egy általános 

nyomtatvány segítségével történik, amely ugyan két-nyelvű (svéd/angol), de felhívják a 

figyelmet arra, hogy ez nem minden esetben takarja pontosan ugyanazokat a terminusokat, 

így mindig a svéd nyelv és értelmezés a mértékadó. Arra viszont törekedjünk, hogy az írott 

szerződés mindig „harmadik” nyelven, legáltalánosabban angolul íródjon. Ez a tárgyalásokra 

is érvényes, még ha a svéd nyelvet ismerjük is, nem szabad előnybe hozni a partnert, hogy a 

saját nyelvén tárgyalunk. Magyar nyelvű szerződést viszont a svédektől ne várjunk el, 

célszerű a semleges harmadik nyelv, pl. az angol. A svéd gyakorlatban egyébként számtalan 

szerződés nyomtatványokon alapul, elkerülve így több jogi buktatót. Arra is ügyelni kell, 

- 47 -

hogy ha mindkét üzleti félnek van közösségi (EU) adóazonosító száma, akkor a számlázás 

nettó áron történhet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar félnek ez 

költségmegtakarítással jár, hiszen az ÁFÁ-t Magyarországon önbevallással kell befizetni 

ilyen esetekben. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

5.6. Befektetések 

5.6.1. A befektetések jellemzői: 





intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló töke növelését hivatottak volt 





áll alkalmazásban. 






költségszint. A 2006-ban megválasztott, Mérsékelt Párt vezette kormánykoalíció még inkább 

gazdaság- és üzletorientált politikát hirdetett meg, mint szociáldemokrata elődje. A gazdasági 

versenyképesség növelése és a több munkahely teremtése érdekében adócsökkentéseket 

foganatosítottak, egyes adónemeket pedig eltöröltek. A külföldi tulajdon szabályozása teljesen 

liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a 

külföldi bankok, biztosítók, stb. fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött. 

Két területet ki kell emelnünk, ahol az állami monopólium még megmaradt, így 

tulajdonképpen jelenleg még zárt terület a külföldi befektetők számára: a 

- 48 -

gyógyszerforgalmazás, illetve az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítése. Hozzá 

kell tennünk, hogy az előbbi esetében az állami patika hálózat részbeni privatizációja és ezzel 

a piac megnyitása megkezdődött, és EU nyomásra előrevetítődik a monopolhelyzet 

feloldásának szükségessége az alkoholforgalmazás terén is. 

A svéd kormány is nyújt bizonyos támogatásokat a befektetések ösztönzése 

érdekében, de ezek túlnyomó része nem csak a külföldi, hanem a hazai befektetőkre is 

érvényesek. Az ösztönző rendszer nem közvetlen, azaz általában támogatják az új 

vállalkozások beindítását – munkahelyeket generálva ezzel – s nem a vissza nem térítendő 

pénzügyi támogatást preferálják. E helyett a regionális fejlesztési alapoktól, és a Svéd 

Gazdasági és Regionális Fejlesztési Hivataltól (Tillväxtverket) (korábban NUTEK) vehető fel 

kedvezményes hitel a vállalkozások beindításához. Egy sor regionális támogatási program is 

hozzájárul a befektetések ösztönzéséhez, ezek közé tartoznak az új munkahelyek 

létrehozásával kapcsolatos további kedvezmények, a gyér népesedésű északi területekre 

koncentrálódó regionális fejlesztési támogatások. A regionális beruházási kedvezmények 

mellett foglalkoztatási támogatások, szállítási támogatások (a messze északon fekvő térségek 

esetén) és vállalatfejlesztési kedvezmények is igénybe vehetők. Számos hazai regionális és 

európai alap (EU-s) mellett a svéd kormány kutatási és fejlesztési támogatási programjai is 

segítik a vállalkozói kedv erősítését. (Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009.) 

5.6.2. Miért érdemes befektetni Svédországban? – 10 érv: 

1, Innováció 

Svédország lenyűgöző múlttal rendelkezik, mint a világ vezető ellátója az innovatív 

megoldások és termékek terén, a legkülönfélébb ipari ágazatokban, globális szinten. A svéd 

kultúra nyitott az új ötletek és technológiák irányába. 

2, Piac 

Aki Svédországban fektet be az nemcsak a virágzó hazai, skandináv piacokra nyer 

hozzáférést, hanem a világ legnagyobb szabadkereskedelmi piacára, az Európai Unióba is, 

amely 27 tagállamot foglal magába, 500 millió fogyasztóval. Az országot gyakran tekintik 

úttörőnek az új technológiák elfogadása és új fogyasztói trendek kialakítása terén. Számos 

- 49 -

példa van arra, hogy cégek Svédországot használják saját termékeik, szolgáltatásaik 

tesztelésére. 

3, Könnyű üzletkötés 

Svédország egy jól kiépített nemzetközi üzleti környezettel rendelkezik, amely 

rendkívül modern, nyitott és üzletbarát. Képzett szakemberek, egyszerűsített üzleti eljárások 

teszik könnyebbé a működést, az információk nyíltak, gyorsan hozzáférhetők és átláthatók, a 

vállalatalapítás szintén gyors és egyszerű. Híresek a minőségi helyi tanácsadók, üzleti 

partnerek. 

4, Magas termelékenység 

Az alulról felfelé irányuló problémamegoldó megközelítés lenyűgöző eredményeket 

mutat a termelékenység tekintetében. Svédország már régóta híres a magas 

termelékenységről, a nagyvonalú munkajogi rendeletek, szabadságok ellenére. 

5, Központi fekvés 

Svédország az észak-európai piaci műveletek gyakorlásának legfontosabb helyszíne. 

Ez az egyetlen ország, amely 24 órás terjesztést kínál az egész régióba, fejlett forgalmazási és 

információs infrastruktúra, logisztikai központok jellemzik. 

6, Modern munkakörülmények 

Bővelkedik a magasan képzett munkaerőben, a nők részvételi aránya a 

munkaerőpiacon kiemelkedő, egy konszenzuson alapuló gazdasági szerkezetátalakítás 

figyelhető meg. Svédország egy kiváló platform a globalizált világ számára. Az európai 

átlaghoz képest kedvező demográfia, az idősek magas részvételi aránya, a munkahelyi 

oktatás, képzés, a hatóságok bevonása a döntéshozatalba mind-mind hozzájárul az 

innovációhoz, növekedéshez. 

7, Kutatás és Fejlesztés 

Svédország tudományos tevékenysége világszínvonalú. A magas felsőoktatási 

befektetések, alapkutatás támogatása, szakképzett munkaerő létrehozása hozzájárult a vezető 

szerep kialakításhoz Európában. Az egyetemek és kutatóintézetek szoros kapcsolata, a 

magánszektor nagyfokú részvétele jellemzi, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek 

nagy hányadát multinacionális cégek végzik, nem az állami szektor. 

- 50 -

8, Első osztályú infrastruktúra 

Svédország infrastruktúrája felülmúlja bármely más európai országét. Kiterjedt állami 

beruházások biztosítják a megfelelő országos úthálózat, vasútvonalak, vízi utak, kikötők, 

repterek kiépítését, fejlesztését. A kihívást jelentő időjárás (forró nyár, sarkvidéki hideg) 

elősegítette a minőségi és megbízható építőipar kialakítását, távközlés, szállítás színvonalának 

emelését, valamint növeli Svédország versenyképességét a nemzetközi piacokon az 

infrastrukturális projektekre. 

9, Vonzó társasági adó 

Svédország az egyik legversenyképesebb terület Európában, ami a vállalatok 

adóztatását illeti, amit nemzetközi kutatások, felmérések is alátámasztanak. A svéd társasági 

adó emellett átlátható, és egyszerű az információk megközelítése. A széleskörű on-line 

szolgáltatások csökkentik a költségeket és a befektetett időt. 

10, Életszínvonal 

Aki Svédországban él és dolgozik, az tagja lehet egy jól működő társadalomnak, egy 

dinamikus környezetben. Az egészségügyi ellátás, oktatás, lakhatási körülmények színvonala 

kiváló. Svédországban megtalálhatjuk a harmóniát a karrier és a családi élet között, a 

szabadidő és munka egyensúlyát, a svédek régóta híresek a környezetvédelem területén 

végzett közösségi munkáról, tudatos gondolkodásról, csökkentett levegő- és vízszennyezésről. 

(Forrás: http://www.isa.se/Global/Advantage-Sweden/10-reasons/, 2009.11.28. 9:00) 

6. Híres svéd multinacionális vállalatok és a környezetvédelem 

6.1. Ericsson 

6.1.1. A cég bemutatása: 

Az Ericsson a világ vezető szállítója a távközlési hálózatüzemeltetők részére szánt 

technológia és szolgáltatások terén. A 2G és 3G mobiltechnológiák területén piacvezető 

Ericsson olyan kommunikációs szolgáltatásokat kínál, és olyan hálózatokat menedzsel, 

amelyek összesen több mint 185 millió előfizetőt szolgálnak ki. A vállalat 

termékválasztékának része a mobil és vezetékes hálózati infrastruktúra, valamint 

- 51 -

hálózatüzemeltetőknek, vállalatoknak és fejlesztőknek kínált szélessávú és multimédiás 

megoldások. A Sony Ericsson vegyes vállalat a fogyasztók számára funkciógazdag személyes 

mobileszközöket kínál. 

Az Ericsson az innováció, a technológia és a fenntartható üzleti megoldások révén 

egyre közelebb kerül a „kommunikáció mindenkinek” jövőképe megvalósításához. A 175 

országban dolgozó több mint 70 ezer alkalmazott 2007-ben 27,9 milliárd dollár (189 milliárd 

svéd korona) bevételt termelt. Az 1876-ban alapított, stockholmi székhelyű Ericsson 

részvényeit a stockholmi és a NASDAQ értéktőzsdéken jegyzik. 

Az első Budapesten alapított Ericsson-érdekeltség már 1911-ben bebizonyította, hogy 

az Ericsson védjegy magyar terméket is jelenthet. Igaz, az első magyar Ericsson-vállalat a 

harmincas évekre kivonult az országból. 1968-tól közel húsz éven keresztül több mint 1 millió 

vonalkapacitásnak megfelelő elektromechanikus cross-bar központot gyártott a BHG egy 

Ericsson-licencmegállapodás keretében, amelynek mintegy fele exportra került. 

1991-ben új korszak kezdődött: létrejött az Ericsson magyarországi leányvállalata, az 

Ericsson Technika Kft. A rohamosan fejlődő vállalat a magyar távközlési piac meghatározó 

tényezőjévé vált. Alkalmazottainak száma mára több mint 1.000 főre növekedett. Az Ericsson 

Magyarország az ország egyik legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, 

szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalata. A magyarországi Ericsson tevékenységében 

példaértékű az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata. Az 

Ericsson Magyarország kutatási-fejlesztési részlege az Ericsson kutatási világhálózatának 

tagjaként működik. 550 fiatal, tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad 

munkát, perspektívát és versenyképes jövedelmet. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte 

arra ösztönözte az Ericsson Magyarországot, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki 

egyetemekkel, oktatási központokkal. Az együttműködés részeként a vállalat mintegy 90 PhD 

diáknak ad kutatási munkát a telekommunikáció különböző területein. 

A hazai modern távközlési infrastruktúra alapjai az Ericsson szakembereinek jelentős 

részvételével jöttek létre. A munka ezzel nem fejeződött be. A fölhalmozott tudás és 

tapasztalat a Budapesten 2004-ben létrehozott ún. Globális Szolgáltató Központ keretében 

gyümölcsöztethető. A központ jelenlegi létszáma 250 fő. E szervezet a világ számos 

- 52 -

országában vesz részt a távközlő rendszerek fejlesztésében, kiszolgálásában, projektek 

megvalósításában, tervezésében, szerelésében, tesztelésében és a rendszertámogatásban. (Az 

Ericsson cég magyar honlapja http://www.ericsson.com/hu/ericsson/company/index.shtml, 

2009.11.30. 8:00) 

6.1.2. Környezettudatosság: 

Az Ericsson Magyarország olyan kiváló környezeti teljesítményű termékek és 

szolgáltatások fejlesztésével, előállításával és értékesítésével járul hozzá a fenntartható 

fejlődéshez, amelyek megteremtik megrendelőik számára a lehetőséget, hogy saját üzleti 

tevékenységük során a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a környezeti terhelést. 

Olyan szintű oktatásban részesítik alkalmazottaikat a környezeti kérdésekkel 

kapcsolatban, amely kellő alapot nyújt ahhoz, hogy a környezeti szemlélet mindennapi 

munkájuk szerves részévé, a folyamatos fejlődés és a környezeti teljesítmény javításának fő 

hajtóerejévé váljon. 

Törekszenek az életciklus-elemzés szemlélet elsajátítására annak érdekében, hogy a 

lényeges környezeti hatások meghatározását, valamint folyamataik, termékeik és 

szolgáltatásaik környezeti teljesítményét ilyen szemlélettel értékelhessék. Teljesítik a 

környezet védelmére vonatkozó jogi és egyéb előírásokat, külön gondot fordítanak 

munkavállalóik egészségének megőrzésére, különös tekintettel a meghatározó mértékben 

megjelenő számítógépes munkahelyekre. Környezetszempontú tervezési és beruházási 

eljárásokat használnak új, javított környezetvédelmi teljesítményű folyamataik, termékeik és 

szolgáltatásaik bevezetésére. 

Beszállítóik kiválasztásánál és értékelésénél figyelembe veszik környezeti 

teljesítményüket és szorgalmazzák azok folyamatos javítását. Aktív kommunikációs 

munkával ismertetik meg termékeik környezeti hatásait és a környezetvédelmi tevékenységük 

eredményét valamennyi érintettel a vállalaton belül és kívül egyaránt. Kiváló 

környezetközpontú irányítási rendszert hoznak létre, fenntartják, és folyamatosan fejlesztik, 

megerősítve egyúttal piaci pozíciójukat is. 

( http://www.ericsson.com/hu/ericsson/about/environment.shtml, 2009.11.30. 8:30) 

- 53 -

6.2. Tetra Pak 

6.2.1. A cég bemutatása: 

A Tetra Pak az 1950-es években Svédországban kezdte meg tevékenységét, mint az 

első folyékony tejet csomagoló vállalat. Azóta a világ egyik legnagyobb csomagolási rendszer 

szállítójává vált tej, gyümölcslé és gyümölcsital, illetve számos más élelmiszer területén. A 

svéd alapítású cég 1989-ben alapított Magyarországon vállalatot Tetra Pak Hungária Rt. 

néven. 1991-ben kezdte meg terjeszkedését a folyékony élelmiszerek feldolgozása, az 

üzemtervezés és a sajtfeldolgozó berendezések gyártása felé. Ma a Tetra Pak az egyetlen 

olyan nemzetközi nagyvállalat a világon, amely képes integrált feldolgozó-, csomagoló-, és 

elosztó gépsorokat és üzemi megoldásokat kínálni az élelmiszer-feldolgozásban. Ez azt 

jelenti, hogy a Tetra Pak vevői annak előnyét élvezhetik, hogy több termékre használható 

megoldásokat kaphatnak egyetlen forrásból, az ehhez szükséges gépi berendezésekkel együtt 

minden munkafázisra. (http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?, 

2009.11.30. 10:00) 

6.2.2. Mottó – „megőrzi, ami jó” 

Erőteljes mottó, amely nem csak a vevők felé hordoz üzenetet, hanem az értékesítési 

láncon keresztül is lehetővé teszi a Tetra Pak globális pozicionálását ez a kizárólagos mottó. 

A "megőrzi" azt jelenti, hogy megvédi, biztonságban tartja, védi és gondoskodik arról, ami 

benne van. Ez az aktív szó egyben jövőképük kiterjesztése is. A "jó" megfelelő minőséget, 

teljesértékűséget, jótékony hatást és kellemességet jelent, pozitív szó. Választási lehetőséget 

és biztonságot kínál a vevőknek. Mivel termékeiket túlnyomórészt megújuló és 

újrahasznosítható anyagokból készítik, meggyőződésük, hogy a környezet szempontjából is 

kedvező megoldásokat tudnak nyújtani az áruk csomagolásával összefüggő problémákra. Az 

évek során elért sikerek alapja az innováció és a kreatív termékfejlesztés, melynek célja az 

ügyfelek igényeinek kielégítése. Hűek a mottójukhoz, azaz „megőrzik, ami jó”, és ez nem 

csupán a csomagolóanyagaikba töltött termékekre igaz, hanem arra is, hogy honnan 

származnak és felhasználás után hová kerülnek a csomagolást alkotó anyagok. 

(http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?, 2009.11.30. 10:30) 

- 54 -

6.2.3. Környezetvédelem: 

A Tetra Pak-nál azon dolgoznak, hogy a környezetre a lehető legkisebb kedvezőtlen 

hatást gyakorolják. Ez náluk azoknak az energia- és anyagáramoknak a csökkentését jelenti, 

amelyek hozzájárulhatnak a Földön kialakult egyensúlyi folyamatok megbontásához. Ennek 

érdekében igyekszenek a piaci körforgásból az elhasznált csomagolóanyagot visszanyerni, 

1999-ben több, mint ezer tonnányi hulladék újrahasznosítását oldották meg a Dunapack 

Papíripari Vállalatnál. Itt egy foszlatógépben elválasztják a farostokat a polietilén- és 

alumíniumrétegektől. Az így visszanyert rostanyagból újra papír készül. Jelenleg fejlesztés 

alatt van az alumínium és polietilén komponensek újrahasznosításának kidolgozása. A Tetra 

Pak csomagolásainak környezeti hatásait világszerte vizsgálták életciklus elemzéseken 

keresztül, és a legújabb vizsgálatok alapján a hasonló funkciót ellátó csomagolóanyagokhoz 

képest kedvezőbbnek találták. Az energiahatékonyság a környezetvédelem egyik központi 

kérdése. Energiát takarítanak meg azzal is, hogy a Tetra Brik doboz 90 napig hűtés nélkül is 

megőrzi az áru frissességét, így a szállításhoz sem kellenek a többletenergiát fogyasztó 

hűtőkamionok. A csomagolások kis súlya és halmozhatósága folytán pedig minden teherautó 

jóval nagyobb mennyiségű árut képes elszállítani, mint más csomagolóanyagok esetében. Ez 

azt jelenti, hogy a Tetra Pak csomagolóanyagokba csomagolt termékek elosztásának járulékos 

környezeti hatásai is kedvezőek. A Tetra Pak alapelve, hogy a jó csomagolóanyag többet 

takarít meg, mint amennyibe kerül. Ez nem csak gazdasági értelemben, hanem társadalmi 

értelemben is igaz kell, hogy legyen. Ezért szállítóik számára is komoly környezetvédelmi 

előírásaik vannak. Ennek eredményképpen, a náluk felhasznált papírnak alacsony a 

klórtartalma, a polietilén nem tartalmaz adalékot, a nyomdafesték pedig nehéz fémeket. 

A Tetra Pak 2005-ben elindította következő, 5 évre szóló klímakímélő programját, 

melynek célja, hogy abszolút értékben 10%-kal csökkentse gyárai globális CO2 kibocsátását. 

Mindezt zöldenergia forrásként történő felhasználásával, valamint további 

energiatakarékossági intézkedésekkel kívánja elérni. 2006-ban a Tetra Pak abszolút értékben 

4 százalékkal csökkentette széndioxid-kibocsátását, és 6,6 százalékkal javította 

energiahatékonyságát (egy előállított standard csomagolásra vetítve). A Tetra Pak szoros 

partneri kapcsolatra lépett a Természetvédelmi Világalappal (WWF®), belépve ezzel a WWF 

klímaváltozás elleni „Climate Savers” (azaz klíma megőrző) programját támogató 12 

nagyvállalat közé. (http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?, 2009.11.30.) 

- 55 -

Jövőkép: 

Küldetés: 

Céljuk, hogy az élelmiszereket biztonságossá és hozzáférhetővé tegyék mindenhol. 

Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy elismerten a legjobb minőségű feldolgozási 

és csomagolási megoldásokat kínálják ügyfeleik számára. Elkötelezték magukat az újítások, a 

fogyasztói igények kielégítése és a beszállítókkal való jó kapcsolat kialakítása mellett, hogy 

termékeiket bármikor, bárhol alkalmazni lehessen, ahol élelmiszerre van szükség. Meg 

vannak győződve az iparágazatban betöltött felelősségteljes vezető szerepükről, és arról, hogy 

jövedelmező termelés és növekedés csak a környezettel és a társadalommal való harmóniából 

származhat. 

( Forrás: http://markets.tetrapak.com/hungary/content/frset_main.asp?navid=182&, 

2009.11.30. 10:00) 

6.3. Volvo 

6.3.1. A cég rövid bemutatása: 

A Volvo Car Corporation az autóipar egyik legmasszívabb márkája, világelső újítások 

hosszú és büszkeségre okot adó sorozatával. A vállalatot a svédországi Göteborgban alapította 

Gustaf Larson és Assar Gabrielsson. Az első autó 1927. április 14-én hagyta el a gyárat. A 

neve ÖV4 (Jakob) volt. 1999 óta a Volvo Car Corporation 100%-ban a Ford Motor Company 

tulajdonában áll. A „Volvo” név a Volvo Trademark Holding AB tulajdona, ennek közös 

tulajdonosa a Volvo Car Corporation és a vállalat korábbi tulajdonosa, az AB Volvo. 

6.3.2. Környezetvédelem: 

A Volvo Cars „DRIVe – cél a zéró kibocsátás” stratégiája szerint olyan autók 

fejlesztését tűzte ki célként, amelyek egyáltalán nem bocsátanak ki a környezetre káros 

anyagokat és széndioxidot. A vállalat folyamatosan dolgozik e jövőkép elérésén. A Volvo 

2009-ben például hét kiemelkedően hatékony, nagyon alacsony CO2-kibocsátású 

dízelmotoros modellt mutatott be. A vállalat ambiciózus elektromosautó-projektje pedig 

- 56 -

2012-re ígéri a hálózatról tölthető hibridjárművek megjelenését az utakon. Egy olyan 

időszakban, amikor az autóiparra talán minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, a 

kimagasló kreativitás és a céltudatosság kombinációja segíti az egyre hatékonyabb autók 

kifejlesztését és a fosszilis tüzelőanyagok elkerülhetetlen kiváltását. Ez így van a Volvónál is. 

A vállalat továbbra is a fejlett zöld technológiák továbbfejlesztésére koncentrál. A Volvo a 

tervek szerint 2006 és 2014 között 15 milliárd svéd koronát fektet be kutatási és fejlesztési 

projektekbe, amelyek célja az autók üzemanyag-fogyasztásának és károsanyag- 

kibocsátásának csökkentése. „Már most számos kiemelkedően alacsony CO2-kibocsátású 

modellel rendelkezünk. A célunk, hogy 2020-ra a típusaink átlagos CO2-kibocsátása 

mindössze 90-100 gramm legyen kilométerenként, és ezzel környezetvédelmi szempontból 

piacvezetőkké váljunk. Az elektromos autók fejlesztése meghatározó lépés a CO2-kibocsátás 

jelentős csökkentéséhez vezető úton” – mondta Paul Gustavsson, a Volvo Cars elektromos 

hajtásláncok fejlesztéséért felelős részlegének vezetője. 

A Volvo már 1970 óta elkötelezett a környezetvédelem iránt, amit a termék teljes 

életciklusa alatt szem előtt tart – a tervezéstől a gyártáson, termelésen, használaton és 

szervizelésen át egészen az újrahasznosításig. A fő fejlesztési irány a hatékony energia- és 

erőforrás-kihasználás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az antiallergén belterek 

kialakítása. 2008-ban mutatkozott be a DRIVe embléma, amely a Volvo Cars 

környezetbarátabb autók fejlesztése iránti elkötelezettségét jelzi. Az új embléma jól mutatja, 

hogy a vállalat eltökélt a fenntartható mobilitás és a zéró károsanyag-kibocsátás mellett, 

ugyanakkor a folyamatos fejlődés ígéretét is magában hordozza. „A Volvónál mi nem 

gondoljuk azt, hogy létezik egy egyértelmű, a fenntartható mobilitás irányába vezető út. 

Először is, a helyi előrejelzések a bioüzemanyagokkal és a használatukhoz szükséges 

infrastruktúrával kapcsolatban nagymértékben eltérnek. Másodszor, folyamatosan izgalmas, 

új technológiai eredmények születnek például az elektromos hajtások területén, amelyek 

átformálják az addigi erőviszonyokat” – fejtette ki Magnus Jonsson, a Volvo Cars kutatási és 

fejlesztési részlegének alelnöke. „Éppen ezért mi egy nyílt és proaktív megközelítést 

választottunk: egyszerre több lehetséges utat és technológiát is kipróbálunk annak érdekében, 

hogy gyorsan és költséghatékonyan a piacra juttathassuk a lehető legkevésbé 

környezetkárosító modelleket” – magyarázta Magnus Jonsson. 

A Volvo három fő irányt követ modelljei környezetbarátabbá tétele érdekében: a 

hatékonyság növelését, a megújuló forrásból származó üzemanyagok használatát és az 

- 57 -

elektromos hajtásláncok alkalmazását. E három megközelítés az elkövetkező évtizedekben 

együtt fog létezni, és egymás közötti fontossági sorrendjük folyamatosan változik majd. A cél 

azonban közös: az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése a 

hatóságok, a vásárlók és a környezet által elvárt szintre. Rövid távon a hangsúly az olyan 

meglévő technológiai megoldások hatékonyságának növelésén van, amelyek számos, akár 

dízel-, akár benzinmotorral szerelt modellben használhatók. Ezzel párhuzamosan egyre 

jelentősebb mértékben kell használni a megújuló forrásokból származó üzemanyagokat, amint 

szélesebb körben elérhetővé válnak. A Volvo miközben folyamatosan fejleszti belsőégésű 

motorjai hatékonyságát, egyidejűleg olyan hálózatról tölthető hibrid járművek bemutatását is 

tervezi, amelyeket villanymotorok és gazdaságos működésű, akár második generációs 

bioüzemanyagokkal, például szintetikus gázolajjal üzemelő belsőégésű motorok közösen 

hajtanak. A következő lépést azok az autók jelentik majd egyes vásárlói rétegek számára, 

amelyeket kizárólag villanymotorok hajtanak, és szinte zéró CO2-kibocsátást tesznek 

lehetővé. A Volvo DRIVe modellcsaládjába kiemelkedően alacsony fogyasztású dízelmotoros 

modellek tartoznak, amelyeket először 2008. október elején ismerhetett meg a világ a párizsi 

nemzetközi autószalonon. A Volvo C30, S40 és V50 modellek különlegesen takarékos 

motorokkal szerelt változatai mutatkoztak be ekkor. A genfi autószalon 2009. márciusi 

megnyitójára a technológiát sikerült még tovább finomítani, és hozzáigazítani a vállalat 

nagyobb modelljeihez. A DRIVe modellek mindegyike kategóriája legjobbjának számít 

üzemanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás szempontjából. A Volvo Cars úgy gondolja, hogy 

rövid távon a teljes modellpaletta széndioxid-kibocsátását úgy lehet a leghatékonyabban 

csökkenteni, ha a benzin- és dízelmotorjai fogyasztását csökkenti. Ennek oka elsősorban az, 

hogy nagyobb megtakarítással jár, ha a nagy darabszámban eladott autók károsanyag- 

kibocsátását sikerül egy kicsivel csökkenteni, mintha néhány kis darabszámú autóét 

nagymértékben. Az elkövetkező években minden modellhez elérhetőek lesznek a valóban 

nagyon takarékos, start/stop technológiával is felszerelt dízelmotorok. (Forrás: 

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/07/05/Volvo_DRIVe__cel_a_zero_kibocsatas.aspx, 

2009.11.30. 14:00) 

Jövőkép: 

Nehéz erre válaszolni, ám a Volvo Car Corporation jövőképe, azaz a balesetmentes 

közlekedési környezet megvalósítása során a vállalat célkitűzése, hogy 2020-ra senki ne 

- 58 -

veszítse életét vagy sérüljön meg új Volvo modellekben. A közlekedésbiztonság területének 

egyik vezető vállalataként a Volvo nem nyugodhat bele abba, hogy emberek azért sérülnek 

vagy halnak meg, mert az egyik pontból a másik pontba szerettek volna eljutni. Az utóbbi 

években a biztonságról a megelőzésre irányult a figyelem, és továbbra is folyamatos a 

fejlődés. A Volvo legújabb modelljeiben működő új technológiák – például a Collision 

Warning with Auto Brake (ütközésre figyelmeztető rendszer automatikus fékezéssel) és a City 

Safety koccanásgátló rendszer – figyelmeztetik és segítik a vezetőt a nehéz közlekedési 

helyzetekben a baleset elkerülése vagy a következmények csökkentése érdekében. A vállalat 

statisztikái azt mutatják, hogy az egyre fejlettebb biztonsági megoldásoknak köszönhetően a 

súlyos sérülések számát az 1960-as évek óta körülbelül 50 százalékkal sikerült csökkenteni. 

(Forrás: http://www.volvocars.com/hu/top/community/heritage/pages/history.aspx?itemid=3, 

2009.11.30. 16:00) 

7. Mélyinterjúk vállalati vezetőkkel: 

Szakdolgozatom ezen részében szeretném bemutatni, hogy vélekednek különböző 

vállalatok vezető beosztású alkalmazottai a svéd vállalati környezetről. Milyen előnyökkel, 

illetve hátrányokkal jár? Mennyire könnyű a kis cégek helyzete? Mennyire van jelen 

diszkrimináció a svéd vállalati környezetben? Az interjúk alanyának egy svéd és egy német 

tulajdonban lévő kisvállalkozás vezetőjét kértem fel, akik készséggel segítettek, s őszintén 

kifejtették véleményüket. Először bemutatom a feltett kérdéseimet, amik nem teljesen 

egyeztek meg mindkét esetben, mivel két különböző nemzetiségű vállalat, az egyik hazai, a 

másik pedig külföldi környezetben tevékenykedik. Majd esszé formájában összefoglalom, 

valamint elemzem az azokra kapott válaszokat egyenként. 

7.1. Kérdések: 

� Mi a cég profilja? 

� Mekkora a cég (alaptőke, éves forgalom, alkalmazottak száma)? 

� Mikor alakult a vállalat? 

� Hány éve terjeszkedik külföldre? Hány éve van jelen Svédországban? 

� Miért épp Svédországba terjeszkedett a cég? 

- 59 -

� Mi a véleménye a svéd vállalati rendszerről? 

� Mennyiben tér el a svéd vállalati kultúra más országétól, s ez másfajta szervezeti 

struktúrát igényel-e? 

� Mennyiben nehezíti/könnyíti meg a svéd kormány a külföldi, illetve hazai vállalatok 

helyzetét? 

� Mi a véleménye a svéd adórendszerről s egyéb, vállalatokat érintő intézkedésekről? 

� Kik az alkalmazottai? Mennyire sikerül nekik beilleszkedni a cég rendszerébe, 

struktúrájába? 

� Kik a vállalat célcsoportjai? 

� Mennyiben tér el a svéd vevői környezet a más országétól? 

� Hol nagyobb a kereslete/forgalma a cégnek, otthon vagy Svédországban? 

� Milyen típusú marketingtevékenységet folytat? 

� Ez eltér-e a máshol megszokottól? 

� Hol élesebb a konkurencia? Svédországban milyen eszközei vannak a vetélytárs 

legyőzésére? 

� Mi a véleménye a svéd-német kapcsolatrendszerről a kereskedelemben? 

7.2. Egy svéd kisvállalkozás helyzete, válaszok és elemzés: 

Első interjúm alanya rendkívül segítőkész volt, s megosztotta velem cége adatait, 

helyzetét, valamint saját véleményét. Egy svéd, barkácsárut forgalmazó kisvállalkozás 

vezetőjével sikerült egy kötetlen beszélgetést folytatnom, s az, hogy személyesen is ismertem, 

megkönnyítette helyzetemet. 

A cég profilja tehát, hogy barkácsárut, különböző kertészeti cikkeket, lakásfelújításhoz 

szükséges termékeket ad el Svédországban. A vállalkozást a ’90-es évek közepén alapították, 

s kevés alkalmazottja van, mindössze 12 embert foglalkoztat jelenleg. A vállalkozás éves 

nettó árbevétele 200 millió Forint körül mozog. 

Mivel kisvállalkozásról beszélünk, amely tulajdonképpen egy család kezében van, a 

külföldre való terjeszkedés gondolata egyelőre irreálisnak tűnik, de persze nem kizárható. 

- 60 -

Interjúalanyomnak a svéd vállalati környezetről az a véleménye, hogy stabil, erős lábakon áll. 

Svédországban sokan vállalkoznak. Erős szervezetek vannak, melyek védik a jogaikat, s az 

állam is megpróbálja támogatni őket, különböző intézkedéseket hoznak az érdekükben. 

Ugyanakkor magasak a terhek is. Svédországban nem kevés adót kell fizetni az embereknek, 

vállalkozásoknak, magasak a bérleti díjak, s rendkívül drágák az egyéb költségek, beszerzésre 

fordított kiadások magasak. 

Az alkalmazottak egy része a tulajdonos családjából kerül ki, így nekik nem okoz 

gondot beilleszkedni a vállalat rendszerébe, de a többi dolgozó is könnyen megtanulta a cégen 

belüli szabályokat, feladatkörét, ami nem jár bonyodalmakkal, főleg, hogy mindenki egytől 

egyig svéd. A régebben itt dolgozók segítik az újakat, s egy kiváló csapatként tudnak együtt 

dolgozni, kiegészítik egymást, s a szabadságok sem okoznak problémát. 

A vállalat célcsoportját képezik az effajta eszközöket kereső kisvállalkozások, s 

normál magánszemélyek. Mint azt az interjúból megtudtam, Svédországban rendkívül erős a 

verseny, sok a konkurens vállalat, s külföldről is egyre több céggel kell megküzdeniük. A 

svéd állam a külföldről érkező beruházásokat is segíti, így nem részesülnek különleges 

bánásmódban a hazai vállalkozások, nem nagyon találkozni efféle diszkriminációval. Így a 

kisebb cégek helyzete elég nehéz a globális multikkal szemben, ezért specializálódniuk kell, 

csak bizonyos rétegekre számíthatnak, s csak szűk termékskálán mozoghatnak. Megpróbálnak 

sikeres marketing tevékenységet folytatni, újsághirdetések, szórólapok, internetes elérhetőség. 

Céljuk a megbízható üzleti tevékenység, hogy a vásárlók érezzék, s tapasztalják a szeretetet, 

magas minőséget, segítőkészséget. A konkurencia kiiktatására más módszerek nem nagyon 

vannak, mivel a törvény szigorúan tilt minden illegális, más cégekre sértő, bemocskoló, 

negatív színben feltüntető tevékenységet, amely magatartás egyébként is távol áll a svéd 

emberektől. 

Tehát az interjúból is kiderül, hogy a svéd vállalkozások helyzete sem könnyű, magas 

terhek nehezítik a helyzetüket, s így nehezebb felvenni a versenyt a hatalmas tőkével 

rendelkező multinacionális vállalatokkal, akik a svéd gazdaságban is jelentős erővel bírnak. 

Ennek ellenére nem reménytelen a helyzet, s egy kisvállalkozás is lehet sikeres, a svéd vevői 

piac stabil, az emberek megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, így a fogyasztásuk is 

számottevő. 

- 61 -

7.3. Egy külföldi kisvállalkozás helyzete Svédországban, válaszok és elemzés: 

Második interjúalanyom egy német középvállalkozás vezető beosztású alkalmazottja. 

A cég szállítmányozással foglalkozik, jelenleg 150 főt alkalmaznak, több irodával rendelkezik 

Németországban és Svédországban egyaránt. Az éves árbevétel kb. 50 millió euróra tehető. A 

vállalkozás a ’80-as évek végén alakult, s 10 éve van jelen Svédországban, az EU csatlakozás 

után terjeszkedtek. 

Hogy miért Svédországba? Egyrészt a nyilvánvaló közelség miatt, másrészt 

Svédország Skandinávia közepén terül el, s hatalmas piacot jelent a befektetők számára. 

Fizetőképes kereslet, stabil vevők, megbízók jellemzik. A német és svéd kultúra, mentalitás 

sok mindenben megegyezik, s ez is könnyítette a beilleszkedést, megtelepedést. Az 

interjúalanyom is felhívta a figyelmemet a fejlett infrastruktúrára, gazdasági, politikai 

berendeződésre, ami Svédországot évtizedek óta jellemzi. Svédország nyitott ország, az állam 

megpróbálja ösztönözni a külföldi cégek beáramlását, így teremtve újabb munkahelyet az 

állampolgárok számára. Megpróbálják könnyíteni a kis- és középvállalkozások hátrányos 

helyzetét, egyszerűsített adózás, átláthatóság, bürokratikus elemek kiiktatása fontos eszköze a 

sikernek. 

Ugyanakkor nem könnyű a külföldi cégek helyzete, szigorú előírások védik az 

alkalmazottakat, erős szakszervezetek igyekeznek jogaikat betarttatni. Fejlett szociális 

juttatások, magas bérek, magas költségek, bérleti díjak nehezítik a cégek helyzetét. De 

cserébe magasan képzett, nyelveket beszélő, megbízható munkaerőt kapnak. Az 

alkalmazottak nemzetisége egyébként vegyes a cégnél, így természetes, hogy előfordulnak 

ebből adódó problémák, félreértések, mivel esetleg más rendszerhez, eljáráshoz szoktak. Ezek 

azért koránt sem kiküszöbölhetetlen nehézségek, s ugyanakkor a vegyes összetétel (ami azért 

többségében svéd) teszi sokszínűvé a céget, kiszélesíti a látókört. 

A cég partnerei főként fuvaroztatni szándékozó vállalkozások, akikkel már sok éves 

kapcsolatban állnak, s célcsoportjukat is hasonló vállalatok képezik, de egyéb megbízásokat is 

vállalnak. Németországban a cég kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel bír, nagyobb kapacitás áll 

ott rendelkezésére, s talán valamivel népszerűbb náluk ez az iparág, így nem meglepő, hogy 

forgalmuk nagy részét hazai környezetben bonyolítják, de természetesen a séd sem 

- 62 -

elhanyagolható. Svédországban is éles a konkurencia, de a tisztességes versenyre törekszik a 

cég, költségek, kiadások leszorítására, a minőség állandó javítására, megbízhatóság, 

pontosság fenntartására. A svéd piac rendkívül modern, nagyjából hasonló marketing 

tevékenységet igényel, mint a német, a szabályok is hasonlóak. 

A svéd-német kereskedelmi kapcsolatok rendkívül jelentősek, Svédország számára 

elsőszámú partner Németország. A válság azonban Svédországot is mélyen érintette, 

munkahelyek szűntek meg, elbocsátások történtek, amit a nagyszámú bevándorlók is 

fokoznak. Csökkent ezáltal a fogyasztás, a kereslet a különböző termékek és szolgáltatások 

iránt, így a cégnek is ezekhez a körülményekhez kell alkalmazkodnia. A kiadásokat 

minimalizálták, s beruházásokat, terjeszkedéseket a közeljövőben nem terveznek. 

Ez az interjú is alátámasztotta a korábban leírtakat, Svédország nyitott a külgazdasági 

kapcsolatok fejlesztésére, s sok cégnek a magas árak ellenére csábító piac. 

- 63 -

Befejezés 

Szakdolgozatom befejező részében szeretném összegezni a leírtakat. A dolgozat fő 

célja az volt, hogy bemutassa Svédország gazdasági helyzetét, hogy miként épül fel egy jóléti 

állam, valamint ismertettem a vállalati kultúrát, környezetet. A svédek az elmúlt évtizedek 

során felépítettek egy kiválóan működő egészségügyi, oktatási, gyermekgondozási szociális 

rendszert, ami nagyban hozzájárul a lakosság jólétéhez. Stresszmentes, egészséges életmódot 

folytatnak, környezetbarát módon gazdálkodnak. Saját természetük megvédése nagyon fontos 

feladat számukra, s ennek érdekében magas szinten folyik az innovatív módszerek 

kidolgozása, kutatás-fejlesztés. 

Dolgozatom elején ismertettem Svédország földrajzi adottságait, amiből már 

következtethetünk arra, hogy mely iparágakra specializálódhat. Rengeteg az erdő és tó, a 

lakosság nagy része a déli, melegebb éghajlattal rendelkező megyékben él. Délen található az 

Öresund régió, amely egy modern, határmenti együttműködés Svédország és Dánia között, s 

nagyban elősegíti a térség gazdaságának, kereskedelmének fellendítését, infrastruktúra 

kiépítését. Ezt követően bemutattam az ország történelmi hátterét, politikai, közigazgatási, 

társadalmi berendezkedését, környezettudatos felfogását, melyek nagyban hozzájárultak 

ahhoz, hogy egy sikeres államról beszélhetünk. 

Ezután részletesen leírtam, hogy épül fel a svéd gazdaság. Kezdve a 20. század 

elejétől, napjaink jelenlegi helyzetéig. Itt megtudhattuk, hogy Svédország gépipara, 

erdőgazdálkodása rendkívül fejlett, s modern kereskedelem politikát folytat, az áruk, 

szolgáltatások szabad áramlásának élharcosai. Éppen ezért az ország nagyban függ a 

világgazdasági eseményektől, így a válság őket sem kerülte el. Kisebb visszaesés 

tapasztalható a gazdaságban, nőtt a munkanélküliség, csökkent a fogyasztás, a 

személygépkocsik kivitele 20 %-kal visszaesett. A svéd korona ingadozása sem könnyíti meg 

az ország helyzetét, annak ellenére, hogy az eurószkepticizmus még mindig jelentős, 

elképzelhető hamarosan az egységes európai valuta bevezetése Svédországban is. 

A következő fejezetben kitértem a svéd-magyar kapcsolatokra. Magyarország 24. 

legfontosabb partnere Svédországnak, a magyar importban enyhe visszaesés tapasztalható. 

Magyarországi svéd befektetések rendkívül jelentősek, 1,3-1,4 milliárd euróra tehető, kezdve 

- 64 -

a gyártó vállalatok megjelenésével a ’90-es években, majd mára betörtek a szolgáltató cégek 

is. A magyar beruházás Svédországban egyelőre irreálisnak tűnik, megfizethetetlen, s a 

távolság is negatív tényező. Arra azonban van mód, hogy növeljük kivitelünket bizonyos 

ágazatokban. 

Ezután bemutattam a svéd vállalati környezetet, kultúrát. Megtudhattuk mi jellemzi az 

üzletkötést, fizetési módszereket, tárgyalási szokásokat. Rengeteg hasznos információra, 

tanácsokra hívtam fel a figyelmet, amelyek betartása megnövelheti sikeres vállalkozásunk 

esélyét. Ezek főként a svéd hagyományokból, gondolkodásmódból adódnak. A kereskedelmi 

szokások mellett hangsúlyoztam a beruházások kiemelkedő szerepét Svédországban. 





intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló tőke növelését hivatottak volt 





áll alkalmazásban. Svédországban könnyű a piacra jutás, de a verseny is hatalmas, így nem 

könnyű érvényesülni. A nagyszámú konkurencia viszont növeli a minél nagyobb minőséggel 

rendelkező termékek, szolgáltatások piacát. 






költségszint. A gazdasági versenyképesség növelése és a több munkahely teremtése 

érdekében adócsökkentéseket foganatosítottak, egyes adónemeket pedig eltöröltek. A külföldi 

tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban 

sem korlátozzák. 

- 65 -

A 6. fejezetben három híres svéd vállalat bemutatásán keresztül próbáltam 

alátámasztani a korábban említetteket. Az Ericsson, Volvo, Tetra Pak szorosan kötődik a svéd 

hagyományokhoz, környezettudatos, sikeres multinacionális vállalatok, melyek politikája 

megegyezik a skandináv felfogással. Ezt követően egy kis- és egy középvállalkozás vezetőjét 

kértem fel, válaszoljanak néhány, vállalati környezetet érintő kérdésemre. Segítségükkel 

elemeztem a vállalkozók helyzetét. 

Svédország egy rendkívül toleráns állam, minden fronton küzd a diszkrimináció ellen, 

az egyenjogúság élharcosai, gyengék segítői. Kutatásom során kiderült, hogy ez a 

gondolkodás a vállalati szférában is tökéletesen jelen van. A cégek nélkülözhetetlen 

programja a környezetvédelem, a világon náluk található a legkisebb eltérés a nők és férfiak 

fizetése között, s magas a női alkalmazottak aránya vezetői pozíciókban is. 

A svéd állam rengeteg pénzt szed be a lakosságtól, adó formájában, de cserébe modern 

infrastruktúrát épít ki, fejlett szolgáltatásokat nyújt, segíti a lakosságot. Az állam megpróbálja 

javítani a kis- és középvállalkozások helyzetét, mivel ez az egyik alapja a sikernek. Serkenti a 

beruházásokat, nagy mennyiségű külföldi tőke van jelen az országban, köszönhetően a 

rendkívül nyitott felfogásnak, melyek munkahelyet teremtenek. Tehát a vállalati környezetben 

is megfigyelhető a gyengébbek védelme, diszkrimináció ellenesség, környezetvédelem. A 

svédek az alapoktól építkeznek, rengeteg új módszert dolgoznak ki, támogatják a kutató 

munkát, oktatást, így a legtöbb ember magasan képzett, több nyelven beszél. Úgy gondolom 

ez a fejlett felfogás, mentalitás, az állam hatékony beavatkozó szerepe, politikai 

semlegességük, nyitott kereskedelmi tevékenységük, modern ipar és infrastruktúra mind-mind 

hozzájárult ahhoz, hogy Svédország mára Európa egyik legfejlettebb, legsikeresebb állama. 

- 66 -

Ábrák és Táblázatok jegyzéke 

1. Øresund híd képe (10. oldal) 

2. Az Øresund régió fejlődése diagram (12. oldal) 

3. Népesség alakulása Svédországban, 2008-2009 táblázat (18. oldal) 

4. GDP és egyéb mutatók táblázat (25. oldal) 

5. Export és import, 2006-2008 táblázat (26. oldal) 

6. Működőtőke import-export, 2006-2008 táblázat (28. oldal) 

7. A svéd emberek véleményének alakulása az euróbevezetésről diagram (32. oldal) 

8. A svéd korona TCW indexe diagram (33. oldal) 

9. A svéd –magyar külkereskedelem áruszerkezete táblázat (35. oldal) 

10. Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2008-ban táblázat (36. oldal) 

11. Működő tőke-befektetések 2003-2007 táblázat (37. oldal) 

12. A legnagyobb svéd befektetők Magyarországon táblázat (38. oldal) 

- 67 -

A felhasznált irodalom jegyzéke 

Szakirodalom: 

Web: 

� Könczei Gy. Svédország, avagy a jóléti modellállam példája, 1995. 

� Hargitai Miklós-Vizmathy Csilla: Svédország útikönyv és térkép, 2005. 

� Simon Ákos, Vass Péter: A bővülő Európai Unió, 2003. 

� HVG szaklap 

� Dominique Anxo and Harald Niklasson The Swedish model in turbulent times: 

Decline or renaissance? 

� Emma Stenström: The renewal of the Swedish model 

� Galiné Veres Emma - Svédország gazdasága napjainkban, 2003 

� Kozlovszky Zoltán, Svédország, 2009 

� http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SE/hu 

� http://www.swedenhungary.com/?m1=main 

� http://www.sweden.se/eng/Home/Quick-facts/Fact-sheets-about-Sweden/ 

� http://www.scb.se/default____2154.aspx 

� www.ksh.hu 

� www.wikipedia.org 

� http://www.konj.se/sidhuvud/inenglish/statistics/swedisheconomy/wagesprofitsandpri 

ces 

� http://www.isa.se/Global/Advantage-Sweden/10-reasons/ 

� http://www.oresundsregionen.org/About.aspx 

� http://www.hunsor.se/se/svedorszagrol2.pdf 

� http://www.ericsson.com/hu 

� http://markets.tetrapak.com/hungary 

� http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/07/05/Volvo_DRIVe__cel_a_zero_kibocsatas.as 

px 

� http://www.volvocars.com/hu/top/community/heritage/pages/history.aspx?itemid=3 

- 68 -

A felhasznált irodalom jegyzéke

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?