A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2004. évi ...

A munkavédelemr
munkav delemről l szóló sz 1993. évi vi XCIII. törv t rvény ny
2004. évi vi munkaegészs
munkaeg szségügyet gyet érint rintő módos dosítása sa
Munkaegészs
Munkaeg szségügyi gyi szaktevékenys
szaktev kenység g bővítése b se a
munkavédelemben, munkav delemben, kapcsolata a munkavédelmi
munkav delmi
érdekk rdekképviselettel pviselettel
Dr. Nagy Imre
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ

Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók
munkahelyükön és az egész munkában
eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti
tényezőknek vannak kitéve.
(89/391/EGK irányelv)
A munkavállalók biztonságát és
egészségvédelmének javítását nem szabad
csak gazdasági megfontolásnak alávetni.
(89/391/EGK irányelv)
• munkabalesetek (GDP 3-5%-a)
• foglalkozási-, foglalkozással összefüggő
megbetegedések
• munkaképesség átmeneti vagy végleges
csökkenése
• születéskor várható időtartam csökkenése
• idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás
• korai elhalálozás
• krónikus megbetegedések magas száma és
korai kialakulása

%
100
75
50
25
Jogharmonizáci
Jogharmoniz ció
Egéészs Eg szsééggüügy gy
KÖZEG ZEGÉSZS SZSÉGÜGY GY
környezet rnyezet-eg egészs szségügy gy
Sugáreg Sug regészs szségügy gy
Élelmez lelmezés-eg egészs szségügy gy
Kémiai miai biztonság biztons
munkaegészs
munkaeg szségügy gy

Foglalkoztatás és szociális ügyek
egyéni egy ni védőeszk v eszközök k (89/656/EGK)
képerny pernyő előtt el tt végzett v gzett munka (90/270/EGK)
munkavállal
munkav llalók k biológiai biol giai hatóanyagokkal
hat anyagokkal
szembeni védelme v delme (90/679/EGK)
munkahelyi rákkelt r kkeltő anyagok hatása hat sa elleni
védelem delem (90/394/EGK)
vinilklorid monomernek kitett munkavállal
munkav llalók k
védelme delme (78/610/EGK)
munkavállal
munkav llalók k azbesztterhelésével azbesztterhel vel kapcsolatos
kockázatokkal kock zatokkal szembeni védelme v delme
(83/477/EGK)
�� munkavállal
munkav llalók k vegyi, fizikai, biológiai biol giai
hatóanyagokkal hat anyagokkal szembeni védelme v delme
(80/1107/EGK)
�� munkahelyi határért hat rtékek kek (91/322/EGK,
96/94/EGK)
�� munkavállal
munkav llalók k háts h tsérülésének nek veszély vesz lyével vel járó j
kézi zi tehermozgatás tehermozgat s minimális minim lis egészs eg szségi gi és s
biztonsági biztons gi követelm k vetelményei nyei (90/269/EGK)
�� munkavállal
munkav llalók k zajexpozíci zajexpoz ció okozta
kockázatokkal kock zatokkal szembeni védelme v delme
(86/188/EGK)
�� Foglalkozási Foglalkoz si megbetegedések megbeteged sek (90/326/EGK)
• Kockázat Kock zat-becsl becslés
• Kockázat Kock zat-kezel kezelés
• Kockázat Kock zat-kommunik kommunikáci ció

� 1 törv t rvény ny
�� 2 kormány korm ny-rendelet rendelet
�� 6 miniszteri rendelet
� 11 miniszteri rendelet
� 1 kormányrendelet
korm nyrendelet
�� 5 miniszteri rendelet

1 törv rvény ny
3 kormány korm ny rendelet
21 miniszteri rendelet

Az egészs eg szséget get nem veszélyeztet
vesz lyeztető és s biztonságos biztons gos munkavégz
munkav gzési si
feltételek felt telek megteremtéséé
megteremt éért rt a munkáltat munk ltató a felelős! felel s!
Három rom felügyelet: fel gyelet: OMMF, ÁNTSZ, NTSZ, MBH + érdekk rdekképviseletek pviseletek

MUNKAVÉDELEM
MUNKAV DELEM
cél: l:
Jelen irányelv ir nyelv célja, c lja, hogy intézked int zkedéseket seket hozzon a munkavállal
munkav llalók k
munkahelyi biztonsága
biztons ga és s egészs eg szségv gvédelme delme fejlesztésének
fejleszt nek
szorgalmazására.
szorgalmaz ra.
az Alkotmányban Alkotm nyban foglalt elvek alapján alapj n szabályozni
szab lyozni
�� az egészs eg szséget get nem veszélyeztet
vesz lyeztető és s biztonságos
biztons gos
munkavégz
munkav gzés s személyi, szem lyi, tárgyi t rgyi és s szervezeti feltételeit felt teleit
�� a szervezetten munkát munk t végz v gzők k egészs eg szségének, nek, munkavégz
munkav gző
képess pességének nek megóvása meg sa és s a munkakörülm
munkak lmények nyek
humanizálása
humaniz sa érdek rdekében, ben,
megelőzve megel zve ezzel a munkabaleseteket és s a foglalkozással
foglalkoz ssal összef sszefügg ggő
(foglalkozási (foglalkoz si +foglalkozással
+foglalkoz ssal összef sszefügg ggő) megbetegedéseket.
megbeteged seket.
A Magyar Közt K ztársas rsaság g terület ter letén n munkát munk t végz v gzőknek knek joguk
van a biztonságos
biztons gos és s egészs eg szséges ges munkafeltételekhez!
munkafelt telekhez!

Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a
munka világában alapvető cél és feladat.
A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell.
Meg kell valósítani, hogy
• a munkavégzésből származó megterhelés,
• a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők
ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a
munkavállaló munkavégző képességét.

Munkavédelemre Munkav delemre vonatkozó vonatkoz szabályok szab lyok
Mvt. Mvt.
1. § (1) E törv t rvény ny alkalmazásában alkalmaz ban munkavédelem: munkav delem: a szervezett
munkavégz
munkav gzésre sre vonatkozó vonatkoz
biztonsági biztons gi és s egészs eg szségügyi gyi
követelm vetelmények, nyek, tovább tov bbá e törv t rvény ny célj c ljának nak megvalósítására megval ra szolgáló szolg
törv rvénykez nykezési, si, szervezési, szervez si, intézm int zményi nyi előírások el sok rendszere, valamint
mindezek végrehajt v grehajtása. sa.
53. § A munkaegészs
munkaeg szségügyi gyi tevékenys tev kenység g célja c lja a munkavégz
munkav gzés s során sor
a) a munkakörnyezetb
munkak rnyezetből l származ sz rmazó egészs eg szségk gkáros rosító veszélyek vesz lyek és s
kockázatok kock zatok előrel el relátása, sa, felismerése,
felismer se, ért rtékel kelése se és s kezelése, kezel se, valamint
b) a munkakörnyezeti munkak rnyezeti kóroki k roki tényez t nyezők k okozta és s a munkavégz
munkav gzésb sből l
származ sz rmazó megterhelések, megterhel sek, illetőleg illet leg igénybev ig nybevétel tel vizsgálata vizsg lata és s
befolyásol befoly solása, sa, tovább tov bbá a munkát munk t végz v gző személyek szem lyek munkaköri
munkak ri
egészs eg szségi gi alkalmasságának alkalmass nak megállap meg llapítása, sa, ellenőrz ellen rzése se és s előseg el segítése se
révén n a munkát munk t végz v gző személy szem ly egészs eg szségének nek megóvása.
meg sa.
(1997. évi CLIV törvény az egészségügyről)

2004. évi vi XI. törv t rvény ny
a munkavédelemr
munkav delemről l szóló sz 1993. évi vi XCIII. törv t rvény ny módos m dosításáról
(1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett
munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi
követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint
mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a
foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek,
illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató
a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön
jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén
bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített
feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan
(üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és
népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

21. § (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi
szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a
létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18.
§ (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
23. § (2) munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a
technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha
az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a
munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben
munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését,
illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés
jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősül.

54. § (2) A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai
biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános
követelményeket:
g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a
munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a
szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
Megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának
kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősül.
54. § új (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a
munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak
ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani.
56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban
határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősül.

Mvt. 82. § (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi
épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti
különösen
d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerinti
legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében;
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás
02 Erdőgazdálkodás
15.1 Húsfeldolgozás
19 Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása
22 Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység
28 Fémfeldolgozási termék gyártása
36 Bútorgyártás, máshova nem sorolt feldolgozóipari termék gyártása

� munkavédelmi munkav delmi szempontú szempont előzetes el zetes vizsgálat vizsg lat
�� egészs eg szséget, get, testi éps pséget get közvetlen k zvetlenül l veszélyeztet
vesz lyeztető
körülm lmény ny soron kívüli k li vizsgálata vizsg lata
�� kockázat kock zat-ért rtékel kelés s (kockázat (kock zat-anal analízis) zis)
�� Megelőzési Megel si stratégia strat gia kialakítása kialak sa
�� Védőeszk eszköz z juttatás juttat s belső bels rendjének rendj nek kialakítása kialak sa

A munkaegészségügy és munkabiztonság az EU társadalompolitikájának egyik
legösszetettebb és legfontosabb részét jelentik. 1951-ben, az Európai Szén és Acél
Közösség kezdte meg a dolgozók biztonságának javítását, amit a Római Szerződés az
összes foglalkoztatottra kiterjesztett. Ennek eredményeképpen jelentős számú, a
biztonság és egészség normáinak emelését célzó jogszabály lépett életbe az 1970-es
évek végétől kezdődően, különösen az Európai Egységes Okmány 1987-ben történő
elfogadása után.
Globális megközelítést alkalmaz a jó munkahelyi közérzettel (well-being at
work) kapcsolatban, figyelembe veszi a munka világában jelentkező
változásokat, valamint az új kockázatokat, különösen a pszichoszociális
jellegűeket. Célja a munka minőségének a javítása, a biztonságot és az
egészséges munkakörnyezetet alapvető összetevőnek tekinti.
A kockázat-megelőzés kultúrájának megerősítésén, valamint változatos
politikai eszközök kombinálásán alapul - jogszabályi rendszer, társadalmi
párbeszéd, progresszív intézkedések és legjobb gyakorlatok, társadalmi
felelősség és gazdasági ösztönzés - partnerség kialakítása a biztonság és
egészség kérdésében érdekeltek között.
Rámutat arra, hogy egy ambiciózus szociálpolitika a versenyképesség
megteremtésének fontos tényezője, a másik oldalról viszont, e politika
hiányáért a gazdaságnak és a társadalomnak nagy árat kell fizetnie.

Változ ltozások sok a társadalomban
t rsadalomban
a) A társadalom t rsadalom növekv n vekvő elnőiesed eln iesedése se
foglalkoztatott nők n k 83%-a 83% a a szolgáltat szolg ltatásban sban dolgozik, ez magyarázza magyar zza alacsonyabb
arányukat ar nyukat a munkabalesetekben és s a foglalkozási foglalkoz si megbetegedésekben. megbeteged sekben. A trend
azonban nem kedvező, kedvez , mivel a szolgáltat szolg ltatásokn soknál l nő n a balesetek száma. sz ma. Bizonyos
csoportokban magasabb a nők n k aránya: ar nya: az allergiákn allergi knál l 45%, a fertőző fert
betegségekn
betegs geknél l 61%, a neurológiai neurol giai panaszoknál panaszokn l 55% és s a bőrgy b rgyógy gyászati szati
panaszoknál panaszokn l 48%. A megelőző megel intézked int zkedésekn seknél, l, a becslésekn
becsl seknél l és s a kárt k rtérítések sek
odaítélésénél oda l szem előtt el tt kell tartani a nők n k nagyobb arány ar nyát. t. Ezeket az
intézked int zkedéseket seket az ergonómiai ergon miai aspektusokat is figyelembe vevő vev kutatásra, kutat sra, a
munkahelyek megtervezésére, megtervez re, a fizikai, kémiai, k miai, biológiai biol giai ágensek gensek expozíci expoz ciójának nak
hatásaira, hat saira, tovább tov bbá a fiziológiai fiziol giai és s pszichológiai pszichol giai különbs k nbségekre gekre kell alapozni.
b) Elöreged El regedő aktív akt v népess n pesség g
Európa Eur pa aktív akt v népess n pességében ben az elkövetkez
elk vetkező évtizedekben vtizedekben meg fog nőni n ni az 50 éven ven
felüliek fel liek száma, sz ma, míg m g a fiatalok aránya ar nya csökkeni cs kkeni fog. A kor szerinti összehasonl
sszehasonlítá-
sok azt mutatják, mutatj k, hogy a fiatalabbak többsz t bbször r szenvednek balesetet a
munkahelyen, másr m srészt szt az 55 év v felettieknél felettiekn l a halálos hal los balesetek aránya ar nya
meghaladja az átlagot. tlagot. Az 55 éven ven felüli fel li dolgozókn dolgoz knál l a hosszabb távon t von kialakuló kialakul
foglalkozási foglalkoz si eredetű eredet megbetegedések megbeteged sek a jellemzők jellemz k (rosszindulatú (rosszindulat daganatos-,
daganatos ,
kardiovaszkuláris
kardiovaszkul ris megbetegedések, megbeteged sek, míg m g a fiatalokat jobban sújtj s jtják k az allergiák allergi k és s
a fertőző fert megbetegedések.
megbeteged sek.

Foglalkoztatás Foglalkoztat s formáinak form inak változ v ltozása sa
Változatos ltozatos foglalkoztatási foglalkoztat si formák form k jelentek meg, különösen k sen erőteljesen er teljesen nőtt n tt az ideiglenes munka
aránya. ar nya. A kockázatot kock zatot növeli n veli a részmunkaid
r szmunkaidő és s a nem hagyományos hagyom nyos munkaidő-beoszt
munkaid beosztás s (váltot (v ltot
és s éjszakai jszakai műszak). m szak). Ezt a jelenséget jelens get a megfelelő megfelel képz pzés s hiány hi nyával, val, a műszakban m szakban tört t rténő
munkavégz
munkav gzéssel ssel járó j pszichoszomatikus problémákkal, probl kkal, a vállalati v llalati vezetők vezet k tudatosságának
tudatoss nak
hiány hi nyával val és s a munkavállal
munkav llalók k alacsony motiváci motiv ciójával val lehet magyarázni.
magyar zni.
A munkaszervezetek sokkal rugalmasabb formát form t öltenek ltenek manapság. manaps g. Az informáci inform ciótechnol technológia gia
elterjedése elterjed se miatt a munkahely és s a munkavégz
munkav gzés s konkrét konkr t helye közötti k tti fizikai kapcsolat gyengül. gyeng l.
Speciális Speci lis problémák probl k merülnek mer lnek fel ezzel kapcsolatban, péld p ldául ul a távmunk t vmunkát t végz v gzők k esetében: eset ben: a
munkaadó munkaad felelős felel s a dolgozók dolgoz k egészs eg szségéé éért rt és s biztonságáé
biztons áért, rt, független f ggetlenül l attól, att l, hogy hol kerül ker l so
a munkavégz
munkav gzésre. sre.
Kockázatok Kock zatok jellegének jelleg nek változ v ltozása sa
A rugalmas munkaidő munkaid és s a humán hum n erőforr er forrásnak snak az egyén egy n szintjén szintj n tört t rténő kezelése, kezel se, aminek
alapja egy meghatározott meghat rozott eredmény eredm ny elérése, el se, közvetlen k zvetlen hatással hat ssal van a jó j munkahelyi közérzetre k rzetre
A stressz, a depresszió, depresszi , az idegesség, idegess g, a munkahelyi erőszak, er szak, zaklatás zaklat s és s megféleml megf lemlítés s a
foglalkozás-eg
foglalkoz egészs szségügyi gyi problémák probl k 18%-áé 18% áért rt felelősek. felel sek. Ezek a panaszok kétszer k tszer gyakrabban
fordulnak elő el az oktatásügyben, oktat gyben, az egészs eg szségügyben gyben és s a szociális szoci lis szolgáltat szolg ltatásokn soknál. l. Kevésb Kev sbé
függnek ggnek egy konkrét konkr t kockázatt kock zattól, l, inkább ink bb a munkaszervezést
munkaszervez stől, l, a munkaidő-beoszt
munkaid beosztást stól, l, a
hierarchikus viszonyoktól, viszonyokt l, a közleked k zlekedés s okozta fárads f radságt gtól, l, valamint a cégen c gen belül bel l az etikai és s
kulturális kultur lis eltérések elt sek elfogadottságának elfogadotts nak mért m rtékétől. Az új j társadalmi t rsadalmi kockázatok kock zatok kezelésére kezel re
kidolgozott stratégi strat giáknak knak foglalkozniuk kell az alkohollal és s a drogokkal kapcsolatos
problémákkal probl kkal is.

1. Jó J munkahelyi közérzet k rzet globális glob lis megközel megk zelítése se
1.1 A munkahelyi balesetek és s foglalkozási foglalkoz si megbetegedések megbeteged sek folyamatos csökkent cs kkentése. se.
1.2 A nemi dimenzió dimenzi beépítése be se a kockázat kock zat-ért rtékel kelésbe, sbe, a megelőző megel és s kártalan k rtalanítási si
intézked int zkedésekbe. sekbe.
1.3 A társadalmi t rsadalmi kockázatok kock zatok megelőzése
megel se
1.4 A foglalkozási foglalkoz si megbetegedések megbeteged sek fokozott megelőzése
megel se
1.5 A demográfiai demogr fiai változ v ltozás s szem előtt el tt tartása tart sa a kockázatokn
kock zatoknál, l, a baleseteknél
balesetekn l és s a
betegségekn
betegs geknél. l.
1.6 A foglalkoztatásban, foglalkoztat sban, a munkaszervezésben
munkaszervez sben és s a munkaidőben munkaid ben bekövetkez
bek vetkező változ ltozások sok
figyelemmel kísérése. k se.
1.7 A vállalatok v llalatok méret m retének nek figyelembevétele.
figyelembev tele.
1.8 Az új j kockázatok kock zatok elemzése. elemz se.
2. A prevenció prevenci kultúrájának kult nak megerősítése
meger se
2.1 oktatás, oktat s, tudatosság, tudatoss g, előrel el relátás
2.2 fogyatékoss
fogyat kossággal ggal élők k integrálásának integr nak fontossága
fontoss ga
2.3 új j kockázatok kock zatok előrejelz el rejelzése se (kockázat (kock zat-figyel figyelő rendszer)
2.4 jogszabályok jogszab lyok jobb alkalmazása
alkalmaz sa
2.5 multidiszciplinaritás multidiszciplinarit a megelőzéssel megel ssel foglalkozó foglalkoz szolgáltat szolg ltatásokn soknál
3. Partnerség Partners g kialakítása
kialak sa

Fehér Feh r Könyv K nyv – Fenntartható Fenntarthat fejlődés fejl
A vegyipar Európában közvetlenül 1, 7 millió, közvetve 3 millió embert foglalkoztat
~15 millió vegyi anyag – legalább 1 kóroki tényező WHO)
szenvedés szenved s (daganatok, progresszív
progressz v fibrózisok fibr zisok, , stb.)
Idő Id előtti el tti halál hal (akut, krónikus kr nikus mérgez m rgezések) sek)
•Reprodukci
Reprodukció károsod rosodás s (madarak, emlősök) eml k)
•Fiatal Fiatal férfiak f rfiak hererákja herer kja
•Allergi Allergiás s megbetegedések megbeteged sek gyakorisága gyakoris ga megnőtt megn tt
•Gyerekj Gyerekjátékszerek kszerek (ftal ( ftalátok tok)
•Anyatejben
Anyatejben – égésg sgátl tló pentabrómdifenil
pentabr mdifeniléterek terek
Fő cél: : fenntartható fenntarthat fejlődés, fejl s, amelyet
az „Egyetlen Egyetlen piac” piac keretén keret n belül bel l kell
elérni el rni
�� az ember egészs eg szségének nek és s a környezet k rnyezet védelme; v delme;
�� a versenyképess
versenyk pesség g fenntartása fenntart sa és s fokozása fokoz sa az EU
vegyiparában
vegyipar ban
�� a belső bels piac felaprózódásának felapr nak megelőzése
megel se
�� Megnövekedett
Megn vekedett áttekinthet ttekinthetőség g (a a fogyasztónak
fogyaszt nak
informáci inform cióhoz hoz kell jutni a vegyi anyagokról, anyagokr l, hogy képesek k pesek
legyenek ezen informáci inform ciók k alapján alapj n dönteni d nteni a vegyi anyagok
vásárl rlásáról, l, felhasználásáról)
felhaszn l)
�� Integráci Integr ció a nemzetközi nemzetk zi törekv t rekvésekkel sekkel – vegyipar globális glob lis
jellege, országhat orsz ghatárokon rokon túl t l terjedő terjed hatások hat sok
�� Nem állatokon llatokon végzett v gzett tesztelés tesztel s előseg el segítése se
�� Konformitás Konformit szüks sz kséges ges az EU-nak EU nak a WTO-val WTO val szembeni
kötelezetts telezettségeivel geivel – szüks sz kségtelen gtelen kereskedelmi akadályok akad lyok
lebontása lebont sa
Bizottság Bizotts g javaslata: javaslata REACH
2012-ig a „létező” és az „új” anyagokat egyetlen, ugyan-olyan
eljárásokból álló vizsgálati rendszernek vessék alá
Registration
egistration, , Evaluation
valuation and Authorisation
uthorisation of CHemicals
CHemicals
(vеgyi (v gyi anyagok rеgisztr r gisztráci ciója ja, , ért rtékel kelése se és
engedélyez
enged lyezése) se)
Regisztráció 30 ezer vegyi anyag > 1 tonna
Értékelés 5 ezer vegyi anyag > 100 tonna
Engedélyezés : 850 CMT anyag, POP vegyületek, endokrin
disruptorok, további 500 CMT anyag
•Ipari felhasználóknak felelősséget kell vállalni a termék
biztonságáért.
•Lakosságnak információt kell adni az adott anyag hatásáról
(emberi egészségre, környezetre veszélytelen felhasználás).
•Aggodalmat okozó anyagok engedélyezése
•Veszélyes anyagok helyettesítése
•Kikényszerítő hatóságok.

Európai Eur pai Szociális Szoci lis Charta
(1961. okt. 18.)
1999. évi C törvény, 34/2004. (IV.26. OGY) határozat
1. - a munkához munk hoz való val jog,
2. - az igazságos igazs gos munkafeltételekhez munkafelt telekhez való val jog,
3. - a biztonságos
biztons gos és s egészs eg szséges ges munkakörülm
munkak lményekhez nyekhez való val jog,
4. - a tisztességes tisztess ges munkadíjaz
munkad jazáshoz shoz való val jog,
5. - a szervezkedéshez szervezked shez való val jog,
6. - a kollektív kollekt v alkuhoz való val jog (beleértve (bele rtve a sztrájkhoz sztr jkhoz való val jogot is),
7. - a gyermekek és s a fiatalok védelemhez v delemhez való val jog,
8. - a szakmai pályav p lyaválaszt lasztáshoz shoz való val jog,
9. - a szakmai képz k pzéshez shez való val jog,
10. - az egészs eg szség g védelm v delmének nek joga,
11. - a szociális szoci lis biztonsághoz biztons ghoz való val jog,
12. - a szociális szoci lis és s orvosi segíts seg tségny gnyújt jtáshoz shoz való val jog,
13. - a szociális szoci lis jóléti j ti szolgáltat szolg ltatásokb sokból l tört rténõ nõ részesed szesedés s joga,
14. - a fizikailag vagy mentálisan ment lisan rokkant személyek szem lyek joga a szakmai
képz pzésre, sre, rehabilitáci
rehabilit cióra ra és s a szociális szoci lis ellátásra ell sra
15. - a családok csal dok szociális, szoci lis, jogi és s gazdasági gazdas gi védelemre v delemre való val joga,
16. - az anyák any k és s gyermekek joga a szociális szoci lis és s gazdasági gazdas gi védelemre,
v delemre,
17. - a bevándorl bev ndorló munkások munk sok és s családjuk csal djuk védelemre v delemre és s segíts seg tségre gre való val
jogát. jog t.

„A magasabb szintű védelem biztosítása érdekében a munkavállalókat, illetve
képviselőiket tájékoztatni kell a biztonságukat és egészségüket fenyegető
veszélyekről és ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére vagy elhárítására
szolgáló intézkedésekről; mivel nekik is abban a helyzetben kell lenniük, hogy a
nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kiegyensúlyozott
részvétellel hozzájárulhassanak a szükséges védőintézkedések
végrehajtásának a vizsgálatához.”
„Megfelelő eljárások és eszközök révén a nemzeti jogszabályok, illetve
gyakorlat szerint ki kell alakítani a munkahelyi biztonságról és
egészségvédelemről szóló tájékoztatást, párbeszédet és kiegyensúlyozott
részvételt a munkáltatók és munkavállalók, illetve képviselőik között.”
„A munkáltatókat kötelezni kell arra, hogy tájékozódjanak a munkahelyek
tervezésével kapcsolatos legfrissebb technológiai fejlesztésekről és
tudományos felfedezésekről, számolva az ezzel járó veszélyekkel a
vállalkozásaikban, és hogy ennek megfelelően tájékoztassák a munkavállalók
… részvételi jogokat gyakorló képviselőit úgy, hogy a munkavállalók
egészségének és biztonságának magasabb szintű védelmét biztosítani tudják.”
89/391/EGK

MUNKAVÁLLAL
MUNKAV LLALÓK K TÁJÉKOZTAT
T KOZTATÁSA, SA, INFORMÁCI
INFORM CIÓK
MUNKÁLTAT
MUNK LTATÓ
a biztonságot
biztons got és s egészs eg szséget get érint rintő kockázatokr
kock zatokról; l;
a védő v és s megelőző megel intézked int zkedésekr sekről; l;
súlyos lyos és s közvetlen k zvetlen veszély vesz ly elhárítását elh t végz v gző dolgozók dolgoz k kijelölése; kijel se;
Munkavállal
Munkav llalók, k, illetve képvisel k pviselőik ik hozzájuthassanak
hozz juthassanak a kockázatértékelés
megállapításaihoz, információt kapjanak a szükséges
védőintézkedésekről, felügyeletek ellenőrzési tapasztalatairól;
KONZULTÁCI
KONZULT CIÓ
a biztonságot
biztons got és s egészs eg szséget get érint rintő kockázatokr
kock zatokról; l;
Javaslattételi Javaslatt teli jog – kockázatok kock zatok csökkent cs kkentésére, re, eliminálására;
elimin ra;
Oktatás Oktat s megszervezése;
megszervez se;
Felügyeletekhez Fel gyeletekhez fordulhatnak

Oktatás Oktat
Valamennyi a munkavállaló egészségét, testi
épségét veszélyeztető kockázatról!
�� munkába munk ba áll llásakor, sakor,
�� munkahely vagy a munkakör munkak r megváltoztat
megv ltoztatása sa esetén, eset n,
�� új j munkaeszköz munkaeszk z bevezetése bevezet se vagy a munkaeszköz
munkaeszk z
változ ltozása sa esetén, eset n,
�� új j technológia technol gia bevezetése bevezet se esetén. eset n.
Az oktatás: oktat s:
�� igazodik az új j vagy megváltozott megv ltozott kockázatokhoz,
kock zatokhoz, és s
szüks sz kség g esetén eset n időszakosan id szakosan ismétl ism tlődik; dik;
�� az oktatás oktat s költs k ltsége ge nem terhelheti a munkavállal
munkav llalót, t, vagy
a munkavállal
munkav llalók k képvisel k pviselőit. it.
�� az oktatásra oktat sra munkaidőben munkaid ben kerül ker l sor.

Munkakörnyezeti Munkak rnyezeti expozíci expoz ciók
zaj
rezgés
magas hőmérséklet
alacsony hőmérséklet
teheremelés
kényszertesthelyzet
vegyi expozíció
gyors munkaritmus
gép által diktált munkaritmus
monoton munka
védőeszköz használat
mvállaló tájékozottsága
%
0 10 20 30 40 50 60
Magyarország
EU

Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a
munka világában alapvető cél és feladat.
A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell.
Meg kell valósítani, hogy
• a munkavégzésből származó megterhelés,
• a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők
ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a
munkavállaló munkavégző képességét.