+még1 bonyolultabb

4. gyakorlat 

Zárlatszámítás szimmetrikus 

összetevők módszerével 

A gyakorlat tartalma: 

− viszonylagos egységek használata 

− 1FN (2F zárlatszámítás) 

Feltételezések: 

− 50 Hz, kvázi-stacionárius állapot 

Hálózat adatai, a modell paraméterei saját feszültségszinten 

Adott az alábbi hálózat, amely az egyszerűség kedvéért megegyezik a 3. gyakorlatban már látottal: 

A 

d 

B C D E 

H Yg y 

D y 

Mögöttes 

hálózati 

táppont 

Un = 120 kV 

Sz = 1200 MVA 

Földelt csp. 

T1 

transzformátor 

UN1/UK1 = 

132/22 kV 

ε1 = 10% 

Sn1 = 25 MVA 

Ygy6+d 

20 kV 

szabadvezeték 

Lv1 =10 km 

r1 = 0,3 Ω/km 

x1 = 0,3 Ω/km 

T2 transzformátor 

UN2/UK2 = 20/0,4 kV 

ε2 = 5% 

Sn2 = 160 kVA 

Dyg5 

0,4 kV szabadvezeték 

Lv2 =1 km 

r2 = 0,4 Ω/km 

I. körzet II. körzet III. körzet 

Modell elemei, saját feszültségszinten (transzformátoroké a kisebb feszültségen): 

Mögöttes 

hálózati 

táppont 

T1 

transzformátor 

20 kV 

szabadvezeték 

T2 transzformátor 

0,4 kV szabadvezeték 

UG , jXH jXTRK1 Rv1 + jXv1 jXTRK2 Rv2 

UG = Un / √3 = 120 kV / √3 = 69,3 kV 

jXH = j Un 2 / Sz = j (120 kV) 2 /1200 MVA = j 12 Ω 

jXTRK1 = j UK1 2 / Sn1∙ε1 /100 = j (22 kV) 2 /25 MVA * 0,1 = j 1,94 Ω 

Rv1 + jXv1 = Lv1 * (r1 + jx1) = 10 km * (0,3 + j 0,3) Ω/km = 3 + j 3 Ω 

jXTRK2 = j UK2 2 / Sn2∙ε2 /100 = j (0,4 kV) 2 /0,160 MVA * 0,05 = j 0,05 Ω 

Rv2 = Lv2 * r2 = 1 km * 0,4 Ω/km = 0,4 Ω 

Legyen minden hálózati elem negatív sorrendű impedanciája azonos a pozitív sorrendűvel. 

Legyen továbbá a távvezetékek zérus sorrendű impedanciája a pozitív sorrendűnek a duplája, és 

legyen a háromtekercselésű transzformátor zérus sorrendű impedanciája a pozitív sorrendűnek a 

másfélszerese. A többi elem zérus sorrendű impedanciája egyezzen meg a pozitív sorrendűvel. 

1

A hálózat sorrendi modellje viszonylagos egységekben 

Hálózat pozitív, negatív és zérus sorrendű modelljének elemei, viszonylagos egységekben: 

+ 

- 

0 

Válasszuk a következő alapmennyiségeket: Ua (kif) = 0,4 kV (vonali) , Sa = 160 kVA 

Innen a többi alapegység (ld. a 3. gyakorlat anyagában): 

Ua (köf) = Ua (kif) * UN2/UK2 = 0,4 kV * 20/0,4 = 20 kV 

Ua (nf) 

= Ua (köf) * UN1/UK1 = 20 kV * 132/22 = 120 kV 

= [Ua (kif) ] 2 / Sa = 1 Ω 

Za (köf) = [Ua (köf) ] 2 / Sa = 2,5 kΩ 

Za (nf) 

= [Ua (nf) ] 2 / Sa = 90 kΩ 

Za (kif) 

Ia (kif) 

Ia (köf) 

Ia (nf) 

UG (ve) jXH (ve) jXTRK1 (ve) Rv1 (ve) + jXv1 (ve) jXTRK2 (ve) Rv2 (ve) 

~ UA1 UB1 UC1 UD1 UE1 

= Sa / [√3 Ua (kif) ] = 230,9 A 

= Sa / [√3 Ua (köf) ] = 4,620 A 

= Sa / [√3 Ua (nf) ] = 0,770 A 

Alapmennyiség \ 

feszültségszint 

jXH (ve) jXTRK1 (ve) Rv1 (ve) + jXv1 (ve) jXTRK2 (ve) Rv2 (ve) 

NF Köf kif 

Sa Sa = 160 kVA Sa = 160 kVA Sa = 160 kVA 

Ua 120 kV 20 kV Ua (kif) = 0,4 kV 

Za 90 kΩ 2,5 kΩ 1 Ω 

Ia 0,770 A 4,620 A 230,9 A 

Ezek segítségével a modell paraméterei: 

UA2 UB2 UC2 UD2 UE2 

jXH (ve) j 1,5 XTRK1 (ve) 2 (Rv1 (ve) + jXv1 (ve) ) jXTRK2 (ve) 2 Rv2 (ve) 

X X 


UG (ve) = UG / (Ua (nf) / √3) = 69,3 kV / (120/ √3)kV = 1 („/√3”, mert a vonali alapot számoltuk ki eddig) 

jXH (ve) = jXH / Za (nf) = = j 0,133∙10 -3 

jXTRK1 (ve) = jXTRK1 / Za (kof) = = j 0,774∙10 -3 

Rv1 (ve) + jXv1 (ve) = (Rv1 + jXv1) / Za (kof) = (1,2 + j 1,2)∙10 -3 

jXTRK2 (ve) = jXTRK2 / Za (kif) = j 0,05 Ω / 1 Ω = j 0,05 

Rv2 (ve) = Rv2 / Za (kif) = 0,4 Ω / 1 Ω = 0,4 

2

Különböző zárlatok leképezése a sorrendi modellben 

Ih0,1,2: a hibahelyi áram szimmetrikus összetevői 

1FN(a) zárlat az „E” kisfeszültségű végponton 

+ 

- 

0 

1FN(a) zárlat a „C” csomóponton 

+ 

- 

0 



X X 


Látható, hogy ebben az esetben a zárlati áram nulla lesz. 

Ih1 


Ih2 


Ih0 

X X 


Ih1 

Ih2 

Ih0 

3

2F (b,c) zárlat az „E” csomóponton 

+ 

- 

0 

Látható, hogy a hibahelyi áram zérus sorrendű összetevője nulla: Ih0 = 0 

2F (b,c) zárlat a „C” csomóponton 

+ 

- 

0 



X X 



Ih1 


Ih2 


X X 

Ih0 


Ih1 

Ih2 

Ih0 

4

2FN (b,c) zárlat az „E” csomóponton 

+ 

- 

0 

Látható, hogy a hibahelyi áram zérus sorrendű összetevője NEM nulla: Ih0 ≠ 0 

2FN (b,c) zárlat a „C” csomóponton 

+ 

- 

0 



X X 



Ih1 


Ih2 


X X 

Ih0 


Ih1 

Ih2 

Ih0 

5

Zárlatszámítás: 1FN(a) zárlat az „E” kisfeszültségű végponton 

Számítsuk ki az „A”, „C” és „D” pontokon a fázisfeszültségeket, valamint az itt folyó áramokat (a 

tápponttól a végpont felé felvett pozitív iránnyal). 

A „ve” jelölést a továbbiakban az egyszerűség kedvéért elhagyjuk. 

�� ,��,�� ∑ � � 

� 

2�� 2�� 1 

� 

� 0,618 � �0,0595 � 0,621 � � 5,5° 

1,602 � �0,154 

UA1 = UG1 – jXH Ih1 = 1 – j 0,133∙10 -3 0,621 � � 5,5° = 1 

UA2 = UG2 – jXH Ih2 = 0 – j 0,133∙10 -3 0,621 � � 5,5° = 0 

UA0 = UG2 – jXH 0 = 0 – 0 = 0 

UC1 = UG1 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1) Ih1 = 0,999 � � 0,07° 

UC2 = 0 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1) Ih2 = 0,0015 � � 125° 

UC0 = = 0 

UD1 = UG1 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1 + jXTRK2) Ih1 = 0,997 � � 1,8° 

UD2 = 0 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1 + jXTRK2) Ih2 = 0,032 � � 96,8° 

UD0 = 0 – jXTRK2 Ih0 = 0,031 � � 95,5° 

Mint az sejthető volt, a NF és Köf oldali feszültségekre semmilyen hatással nincs a kif végponti zárlat, 

és a kif tápponti feszültséget is alig befolyásolja. 

A zárlati (hibahelyi) áram: Ih = IEa = Ih0 + Ih1 + Ih2 = 3Ih0,h1,h2 = 1,86 � � �, �° 

[ Ennek dimenzionális értéke Ih,dim = Ih Ia (kif) = 230,9 � � �1,86 � � 5,5°) = 430,4 � � � 5,5° ] 

Ha a hálózat különböző pontjain a fázisfeszültségekre vagy a fázisáramokra is kíváncsiak vagyunk, 

akkor figyelembe kell vennünk a transzformátorok kapcsolási csoportját, forgatását. 

A k kapcsolási óraszám definíciója, ha U N+ és U K+ a transzformátor nagyobb ill. kisebb feszültségű 

oldalán mérhető pozitív sorrendű feszültség viszonylagos egységben (áramokra hasonlóan): 

� �� ° 

Negatív sorrendű feszültségekre, viszonylagos egységben (és áramokra hasonlóan): 

� �� ° 

Zérus sorrendű feszültségekre viszonylagos egységben (és áramokra hasonlóan), ha k = {2,6,10}: 

� �� ° 

Jelen esetben referenciának a kif oldalt választjuk, mert ott lépett fel a zárlat, ezért ott mindig 

teljesülnie kell a sorrendi modellek összekötése során már teljesített 

UE1+UE2+UE0 = 0 és Ih1 = Ih2 = Ih0 

egyenleteknek. (Ha ott elforgatnánk egymáshoz képest a pozitív és a negatív sorrendű 

mennyiségeket, akkor a fenti egyenlőségek nem teljesülnének.) 

Tehát a kif feszültségszinten az �� feszültséget és az �� áramot nem forgatjuk el. 

A NF és Köf feszültségszinteken az alábbiak szerint kell eljárni: 

UC1,forg = UC1 e +j150° = 0,999 �149,9° 

UC2,forg = UC2 e - j150° = 0,0015 � � 85° 

UC0,forg = UC0 e + j180° = 0 

� � 

6

IC1,forg = Ih1 e +j150° = 0,621 �144,5° 

IC2,forg = Ih2 e - j150° = 0,621 � � 155,5° 

UA1,forg = UA1 e +j150° e +j180° = 1 � � 30° 

UA2,forg = UA2 e - j150° e - j180° = 0 

IA1,forg = Ih1 e +j150° e +j180° = 0,621 � � 35,5° 

IA2,forg = Ih2 e - j150° e - j180° = 0,621 � 24,5° 

Innen a viszonylagos egységben számított fázismennyiségek kiszámíthatók: 

� 

� 

� 

� 

�� 1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� 

1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� 

1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� 

1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� 

�� ,�� ,�� 0 

��,�� ,�� 0 

��,�� ,�� 0 

��,�� ,�� 0,9998 � � 149,85° 

� � � 0,9976 � � 29,9° 

1 � � 90° 

� 

1,0759 � ��, �° 

� � � 1,0759 � � �, �° � 

0 

1 � � 30° 

� � �1 

� � 150° � 

1 � 90° 

1,0759 � � 5,5° 

� � �1,0759 

� 174,5° � 

0 

A viszonylagos egységben értett fázismennyiségekből az adott helyre (csomópontra) vonatkozó 

alapmennyiségekkel történő szorzással megkaphatók a dimenzionális értékek. 

Pl. UCa,dim = UCa Ua (köf) /√3 = 0,9998 � � 149,85° *20kV/√3 = 11,544 �� 149,85° 

ICa,dim = ICa Ia (köf = 1,0759 � 174,5° *4,62A = 4,97 � � 174,5° 

Érdemes megfigyelni, hogy ICc = 0. Ennek fizikai magyarázatát a T2 transzformátor kapcsolási 

csoportjának segítségével érthetjük meg. Először lássuk be, hogy az alábbi transzformátor Dyg5-ös, 

kövessük nyomon a fázisfeszültségek alakulását: 

A 

B 

C 

C c 

A 

Ezt követően hozzunk létre 1FN(a) földzárlatot a kisebb feszültségű oldalon: 

B 

b 

b 

a 

a 

c 

7

A 

B 

C c 

Látható, hogy a csillag oldalon csak egy tekercsben folyhat áram, és transzformátor csak akkor lehet 

mágnesesen kiegyenlített, hogyha a delta oldalon ennek megfelelő ellengerjesztés alakul ki, vagyis az 

A és a B fázisokban folyik csak áram. A delta oldali áramok olyanok, mintha a transzformátor delta 

oldali kapcsain egy 2F(A,B) zárlat következett volna be. 

(Megjegyzés: Számításaink során az ICa és az Ih = IEa áramok ellentétes irányúaknak adódtak. Ennek 

oka az, hogy a számításhoz az egyszerűség kedvéért minden gyűjtősínen/csomópontban „balról 

jobbra” vettük fel az áramok pozitív irányát, ld. Ih1, Ih2 és Ih0 a korábbi ábrákon. Azonban a 

transzformátor „természetes” referenciairányai szimmetrikusak, pl.: 

TR 

a 

b 

Ennek oka pedig a transzformátor reciprocitása és 

szimmetriája, vagyis az áttételtől eltekintve egyformán 

kell viselkednie mindkét oldalról nézve.) 

8

Zárlatszámítás: 2FN(b,c) zárlat a „C” csomóponton 

�� ∑ � � 

�� 2�� 

1 

� 206,2 � � 60,3° 

�2,4 � �4,215�10�� (Itt még mindig mindent viszonylagos egységben számolunk!!) 

Ih2 = -Ih1 , Ih0 = 0 

UA1 = UG1 – jXH Ih1 = 0,9762 � � 0,79° 

UA2 = 0 – jXH Ih2 = 0,0275 � 29,7° 

UA0 = = 0 

UC1 = UG1 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1) Ih1 = 0,5 � 0° 

UC2 = 0 – (jXH + jXTRK1 + Rv1 + jXv1) Ih2 = UC1 

UC0 

UD1 = UC1 

UD2 = UC2 

UD0 

= UC1 (ha nem 2FN, hanem csak 2F zárlat lenne, akkor itt 0 állna!) 

= 0 

Jelen esetben referenciának a Köf oldalt választjuk, mert ott lépett fel a zárlat, ezért ott mindig 

teljesülnie kell a sorrendi modellek összekötése során már teljesített 

(UC1=UC2=UC0) és (Ih1 + Ih2 + Ih0 = 0) 

egyenleteknek. (Ha ott elforgatnánk egymáshoz képest a pozitív és a negatív sorrendű 

mennyiségeket, akkor a fenti egyenlőségek nem teljesülnének.) 

UA1,forg = UA1 e +j180° = 0,9762 � 179,2° 

UA2,forg = UA2 e - j180° = 0,0275 � � 150,3° 

IA1,forg = Ih1 e +j180° = 206,2 � 119,6° 

IA2,forg = Ih2 e - j180° = 206,2 � � 60,3° 

UD1,forg = UD1 e -j150° = 0,5 � � 150° 

UD1,forg = UD1 e -j150° = 0,5 � 150° 

� 

� 

� 

� 

� 

�� 1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� , � 

� � � � � 0 � 

1 1 1 

0 

� � �1 

�� 1 � 

� 

�� 0 

0 

1 

� � �1 

1 

� 

� �� 

� �� 

� � ��, �° � 

�� , �° 

1 

� � 

1 � �� 0 

�1 

� ��,�� 

� � � 0.9768 � 57,6° � 

��,�� 0.9523 � � 60,0° 

1 

� � �1 

1 

� 

1 

� � 

1 � �� 0 

� ��,�� 

� � � 

0 

�� , �° � 

�� , �° 

1 1 1 

� � �1 

�� 

1 � �� 

� ��,�� 

0 

��,�� ,�� 

��, �� 

0 

�, �� 

� 

9

Matlab kód 

%% --------------- Alapadatok --------------- 

UnH = 120e3; SzH = 1200e6; 

UN1 = 132e3; UK1 = 22e3; eps1 = 10; Sn1 = 25e6; 

Rv1 = 3; Xv1 = 3; 

UN2 = 20e3; UK2 = 0.4e3; eps2 = 5; Sn2 = 160e3; 

Rv2 = 0.4; 

UG = UnH/sqrt(3); 

XH = UnH^2/SzH; 

XTR1K1 = UK1^2/Sn1*eps1/100; 

XTR2K2 = UK2^2/Sn2*eps2/100; 

a = exp(1j*120*pi/180); a2 = exp(-1j*120*pi/180); 

T = [1 1 1; 1 a2 a; 1 a a2 ]; % szimm.ot. ==> fázis 

%% --------------- Viszonylagos egységek --------------- 

% --------------- ALAPOK --------------- 

Sa = 160e3; 

Uakif = 0.4e3; 

Uakof = Uakif * UN2/UK2 

Uanf = Uakof * UN1/UK1 

Zakif = Uakif^2 / Sa 

Zakof = Uakof^2 / Sa 

Zanf = Uanf^2 / Sa 

Iakif = Sa / (sqrt(3) * Uakif) 

Iakof = Sa / (sqrt(3) * Uakof) 

Ianf = Sa / (sqrt(3) * Uanf) 

% --------------- MODELL paraméterek --------------- 

UGve = UG / (Uanf / sqrt(3)) 

XHve = XH / Zanf 

XTR1K1ve = XTR1K1 / Zakof 

Zv1ve = (Rv1 + 1j*Xv1) / Zakof 

XTR2K2ve = XTR2K2 / Zakif 

Rv2ve = Rv2 / Zakif 

%% ------------------ 1FN(a) : E ------------------- 

I = UGve/(2*(1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve + 1j*XTR2K2ve + Rv2ve) + 

1j*XTR2K2ve + 2*Rv2ve), [abs(I), 180/pi*angle(I)] 

UA1 = UGve - 1j*XHve * I, [abs(UA1), 180/pi*angle(UA1)] 

UA2 = 0 - 1j*XHve * I, [abs(UA2), 180/pi*angle(UA2)] 

UA0 = 0 - 1j*XHve * 0, [abs(UA0), 180/pi*angle(UA0)] 

UC1 = UGve - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve) * I, [abs(UC1), 180/pi*angle(UC1)] 

UC2 = 0 - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve) * I, [abs(UC2), 180/pi*angle(UC2)] 

UC0 = 0 

UD1 = UGve - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve + 1j*XTR2K2ve) * I 

[abs(UD1), 180/pi*angle(UD1)] 

UD2 = 0 - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve + 1j*XTR2K2ve) * I 

[abs(UD2), 180/pi*angle(UD2)] 

UD0 = 0 - (1j*XTR2K2ve) * I, [abs(UD0), 180/pi*angle(UD0)] 

10

UC1forg = UC1 * exp(1j*150*pi/180), [abs(UC1forg), 180/pi*angle(UC1forg)] 

UC2forg = UC2 * exp(-1j*150*pi/180), [abs(UC2forg), 180/pi*angle(UC2forg)] 

IC1forg = I * exp(1j*150*pi/180), [abs(IC1forg), 180/pi*angle(IC1forg)] 

IC2forg = I * exp(-1j*150*pi/180), [abs(IC2forg), 180/pi*angle(IC2forg)] 

UA1forg = UA1 * exp(1j*150*pi/180) * exp(1j*180*pi/180) 

[abs(UA1forg), 180/pi*angle(UA1forg)] 

UA2forg = UA2 * exp(-1j*150*pi/180)* exp(-1j*180*pi/180) 

[abs(UA2forg), 180/pi*angle(UA2forg)] 

IA1forg = I * exp(1j*150*pi/180) * exp(1j*180*pi/180) 

[abs(IA1forg), 180/pi*angle(IA1forg)] 

IA2forg = I * exp(-1j*150*pi/180)* exp(-1j*180*pi/180) 

[abs(IA2forg), 180/pi*angle(IA2forg)] 

vmi = T * [UC0; UC1forg; UC2forg]; 

UCa = vmi(1); UCb = vmi(2); UCc = vmi(3); 

[abs(UCa), 180/pi*angle(UCa)], [abs(UCb), 180/pi*angle(UCb)], [abs(UCc), 180/pi*angle(UCc)] 

vmi = T * [0; IC1forg; IC2forg]; 

ICa = vmi(1); ICb = vmi(2); ICc = vmi(3); 

[abs(ICa), 180/pi*angle(ICa)], [abs(ICb), 180/pi*angle(ICb)], [abs(ICc), 180/pi*angle(ICc)] 

vmi = T * [UA0; UA1forg; UA2forg]; 

UAa = vmi(1); UAb = vmi(2); UAc = vmi(3); 

[abs(UAa), 180/pi*angle(UAa)], [abs(UAb), 180/pi*angle(UAb)], [abs(UAc), 180/pi*angle(UAc)] 

vmi = T * [0; IA1forg; IA2forg]; 

IAa = vmi(1); IAb = vmi(2); IAc = vmi(3); 

[abs(IAa), 180/pi*angle(IAa)], [abs(IAb), 180/pi*angle(IAb)], [abs(IAc), 180/pi*angle(IAc)] 

UCadim = UCa * Uakof/sqrt(3); [abs(UCadim), 180/pi*angle(UCadim)] 

ICadim = ICa * Iakof; [abs(ICadim), 180/pi*angle(ICadim)] 

%% ------------------ 2F(b,c) : C ------------------ 

Ih1 = UGve/(2*(1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve ) ), [abs(Ih1), 180/pi*angle(Ih1)] 

Ih2 = -Ih1; Ih0 = 0; 

UA1 = UGve - 1j*XHve*Ih1, [abs(UA1), 180/pi*angle(UA1)] 

UA2 = 0 - 1j*XHve*Ih2, [abs(UA2), 180/pi*angle(UA2)] 

UA0 = 0; 

UC1 = UGve - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve) * Ih1, [abs(UC1), 180/pi*angle(UC1)] 

UC2 = 0 - (1j*XHve + 1j*XTR1K1ve + Zv1ve) * Ih2, [abs(UC2), 180/pi*angle(UC2)] 

UC0 = UC1; 

UD1 = UC1; 

UD2 = UC2; 

UD0 = 0; 

UD1forg = UD1 * exp(-1j*150*pi/180), [abs(UD1forg), 180/pi*angle(UD1forg)] 

UD2forg = UD2 * exp(+1j*150*pi/180), [abs(UD2forg), 180/pi*angle(UD2forg)] 

UA1forg = UA1 * exp(1j*180*pi/180), [abs(UA1forg), 180/pi*angle(UA1forg)] 

UA2forg = UA2 * exp(-1j*180*pi/180), [abs(UA2forg), 180/pi*angle(UA2forg)] 

IA1forg = Ih1 * exp(1j*180*pi/180), [abs(IA1forg), 180/pi*angle(IA1forg)] 

IA2forg = Ih2 * exp(-1j*180*pi/180), [abs(IA2forg), 180/pi*angle(IA2forg)] 

vmi = T * [UC0; UC1; UC2]; 

UCa = vmi(1); UCb = vmi(2); UCc = vmi(3); 

[abs(UCa), 180/pi*angle(UCa)], [abs(UCb), 180/pi*angle(UCb)], [abs(UCc), 

180/pi*angle(UCc)] 

11

vmi = T * [0; Ih1; Ih2]; 

ICa = vmi(1); ICb = vmi(2); ICc = vmi(3); 

[abs(ICa), 180/pi*angle(ICa)], [abs(ICb), 180/pi*angle(ICb)], [abs(ICc), 180/pi*angle(ICc)] 

vmi = T * [UA0; UA1forg; UA2forg]; 

UAa = vmi(1); UAb = vmi(2); UAc = vmi(3); 

[abs(UAa), 180/pi*angle(UAa)], [abs(UAb), 180/pi*angle(UAb)], [abs(UAc), 180/pi*angle(UAc)] 

vmi = T * [0; IA1forg; IA2forg]; 

IAa = vmi(1); IAb = vmi(2); IAc = vmi(3); 

[abs(IAa), 180/pi*angle(IAa)], [abs(IAb), 180/pi*angle(IAb)], [abs(IAc), 180/pi*angle(IAc)] 

vmi = T * [UD0; UD1forg; UD2forg]; 

UDa = vmi(1); UDb = vmi(2); UDc = vmi(3); 

[abs(UDa), 180/pi*angle(UDa)], [abs(UDb), 180/pi*angle(UDb)], [abs(UDc), 180/pi*angle(UDc)] 

12

+még1 bonyolultabb

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?