Kazinczy Ferenc Pályám emlékezete címen ismert

ItK
egy része, – a’ halhatatlan ember saját kezétől íratva” cím található, majd a következő
Irodalomtörténeti Közlemények
200�. C��. évfolyam ���. szám
oldalakon Kazinczynak és feleségének aláírása és egy néhány soros szövege.
Toldy ÖÉ. II.-ként idézi és még cím nélkülinek mondja. A Kazinczy-katalógus autog-
ráfnak tekinti, Szilágyi szerint viszont „valószínűleg Kazinczy Gábor másolata az eredetiről”.
46 A kézirat első két lapján több mint egy tucat kisebb-nagyobb javítás található, a
következő oldalak viszont alig vannak javítva. Szilágyi állítását megkérdőjelezi, hogy a
megírás folyamatával egyidejűleg javítgatott kéziratról van szó, így ez nyilván nem lehet
másolat. Már csak azért sem, mert a feltételezett másolóhoz 1848-ban jutott el a Kazinczy-hagyaték
nagyobb része, ezzel szemben a „kötetet – több Kazinczy-kéziratból s
egyéb emlékekből Cs. Ormós László állította össze Sárospatakon, »1836. évi Nyárelő
hava 16 kán «.” 47
Mint Szilágyi megállapítja, „A jobb felső sarokban az eredeti számozás 9–31-ig terjed,
de összesen 23 lap (levél) a kézirat, vagyis 46 oldal, ahogy Toldy mondja […]”. 48
Toldy tehát még nem számolt a 8. oldalon található címlappal, melyen a „Kazinczy
Ferencz’ saját kezével írtt Autobiographiája 1785 ig ” felirat található. A 31. lap versóján
szakad félbe az autobiographia szövege, az 1785-i események elbeszélése közben. Ez az
oldal félig üresen maradt, és a következő, 32. és 33. számozott lapok is üresek. Tehát a
következő oldalak nem elvesztek, hanem meg sem íródtak.
Toldy állapította meg a szövegből a keletkezés időpontját: „Íratása korát e sorok […]
határozzák meg: »Én pedig – mondám azzal a nagy tűzzel, mely engem hatvannegyedik
esztendőmben, most is ifjúvá teszen – én pedig…« stb. Tehát 1823.” 49
A Pályám emlékezete kéziratai
Az első Pályám emlékezete kidolgozásnak, a Tudományos Gyűjteményben 1828-ban
megjelent változatnak nem találtam meg eddig a kéziratát.
Biográphiám 1759–1804 (lásd II. melléklet 1. pontja)
A kézirat 41–56. oldala hiányzik. Az utólagos számozás folyamatossága jelzi, hogy
már az 1948–49-es kézirattári bekötéskor kimaradtak ezek a lapok. Abafi viszont erről a
hiányzó helyről is idéz K. G. II. cím alatt, vagyis 1879-ben rendelkezésére állt e változat
teljes szövege. A kéziratnak és idézeteinek az eltérései felvetik a kérdést, hogy ez a szöveg,
vagy ennek a másolata-e a K. G. II. Szilágyi Ferenc azonosnak mondja ezt a kéziratot
az 1879-es kiadáshoz felhasznált K. G. II.-vel: „Megjegyezzük, hogy a Pályám
emlékezete Abafi által II.-nak jelölt változata nem másolatban, hanem Kazinczy Ferenc
46 SZILÁGYI 588.
47 Uo., 589.
48 Uo., 588.
49 TOLDY 195.
635