ComputerTrends - KKV-Trends magazin 2024.07.10.

KKV-MELLÉKLET
Miért nem lenne
biztos siker a dinamikus árazás
a hazai boltokban? –
Megkérdeztük a szakértőt
Az utóbbi időben a hazai médiában
is egyre több szó esik az úgynevezett
dinamikus árazásról, ami
röviden a termékek árának a kereslettől
vagy épp a napszaktól függő,
rugalmas változtatását jelenti. A légitársaságok
és az utazásmegosztó szolgáltatók
(pl. Uber) által már aktívan
alkalmazott módszer az online kereskedelemtől
sem idegen (lásd: Amazon), de
vajon gyökeret verhet-e magyarországi,
„fizikai” boltokban? Erről kérdeztük a
retailinformatika vezető hazai megoldásszállítóját,
a Laurel Kft-t. Bessenyei
István alapító-tulajdonos az alábbiakban
foglalta össze a ComputerTrendsnek
a véleményét.
Először is, teljesen normális piaci
reakció, hogy ha egy lépés a kereskedőnek
előnyökkel – jelen esetben többletbevétellel
– kecsegtet, és adottak
hozzá a technológiai feltételek, akkor
sokan élni is akarnak ezzel a lehetőséggel.
Márpedig a modern elektronikus
polccímkékkel a dinamikus
árazás zökkenőmentesen megvalósítható.
Mi magunk is foglalkoztunk a
kérdéssel, és úgy látjuk, az üzemanyagtöltő
állomások shopjaiban kapható
cikkekre például lenne létjogosultsága
a rendszernek idehaza is éjjel és
ünnepnapokon. Tegyük azonban hozzá,
hogy ez egy nagyon speciális szegmens,
amelynél kicsi az esély arra, hogy valaki
egy 5-10%-os drágulás miatt inkább
eláll a vételtől. A hazai kiskereskedelmi
forgalom legnagyobb részét kitevő
élelmiszerüzletekben viszont más a
helyzet, így ezeknél én tanácsadóként
óvatosságra inteném a tulajdonosokat.
A Laurelnél egyre inkább tapasztaljuk,
hogy azok a technológiai
projektek, innovációk tudnak igazán
sikeresek lenni, amelyek bevezetésénél
figyelembe vették a vásárlói szokásokat.
Márpedig a vásárlók szeretik a
kiszámíthatóságot, szeretik előre tudni,
mire számíthatnak. Ebbe beletartozik
a környezet, a választék és persze az
árszínvonal is. Ha ez
utóbbinál, ami mind
közül a talán legfontosabb
tényező, „kiiktatjuk
az átláthatóságot”, a
vevőknek óhatatlanul az
a nyugtalanító érzésük
támadhat minden alkalommal,
hogy talán nem
jártak jól. Ez a bizonytalanság
jelentősen
csökkentheti a lojalitást
és ezzel végső soron a
forgalmat. Látszólag
lesz a boltnak egy pillanatnyi
bevételnövekedése,
de hosszú távon
veszíthet is a megoldással.
Éppen ezért, ha
egy üzletlánc hozzánk
fordulna egy ehhez
hasonló koncepcióval,
azt javasolnám nekik,
hogy először vizsgáljuk
meg, hogyan lehet a
várható hatásokat a
lehető legpontosabban
előre felmérni, és ennek
tükrében gondoljuk ki
közösen, hogyan lehet
mindez eredményes.
El tudok képzelni
például egy olyan modellt, hogy
azokban az órákban, amikor a nyitva
tartás jelentős többletterhet jelent
(például éjjel, ünnepnapokon), az árak
feljebb kúsznak, hogy a bolt nagyobb
eséllyel termelje ki az üzemeltetés
költségeit. Tehát hétvégén 18 óra
után 5-10%-kal drágább lesz minden,
ehhez elektronikus polccímkékkel
és egy korszerű háttérrendszerrel
egyetlen gombnyomás (vagy előreprogramozás
esetén annyi se)
szükséges. Ekkor a felár egyfajta
„kényelmi díjként” jelentkezik, vagyis
mindenki, aki ebben a periódusban
akar betérni az üzletbe, kalkulálhat
azzal, hogy mélyebben a zsebébe kell
BESSENYEI ISTVÁN,
a Laurel Kft.
alapító-tulajdonosa
nyúlnia, viszont cserébe megkapja,
amit akar. Ez egy tiszta, kiszámítható
helyzet, aminek a fontosságát már
fentebb is hangsúlyoztam.
Ennél „dinamikusabb” árváltoztatások
azonban a hazai fizikai üzletekben
jelenleg véleményem szerint egyelőre
csak speciális esetekben lehetnek
célravezetőek. A technológia fejlődését
látva persze könnyen lehet, hogy 1-2 év
múlva már az én álláspontom is más
lesz erről. Addig is, bőven akadnak
más bevételnövelő, hatékonyságfokozó
megoldások, amik bizonyítottan hozzák
az elvárt eredményeket, miközben
nem ássák alá a vevők bizalmát sem a
kereskedő iránt.
22 | ComputerTrends | 2024. július