05.05.2024 Views

ComputerTrends magazin 2024.05.08.

A ComputerTrends magazin 2024. május 8-án megjelent lapszáma.

A ComputerTrends magazin 2024. május 8-án megjelent lapszáma.

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

AZ INFORMATIKA MAGAZINJA<br />

2024 • MÁJUS<br />

MINDENT<br />

A BITCOIN<br />

FELEZÉSRŐL<br />

MÁSODPILÓTÁK<br />

VÁLLALAT­<br />

IRÁNYÍTÁSHOZ<br />

IRÁNYMUTATÁST<br />

ADUNK AZ INNOVÁCIÓS<br />

ÖKOSZISZTÉMÁBAN<br />

2024. május 8. I. évfolyam 5. szám<br />

24005<br />

Ára: 990 Ft<br />

BÓDIS LÁSZLÓ<br />

vezérigazgató<br />

Nemzeti Innovációs Ügynökség


• Reklámmentesség a PCW-n és kiadónk további weboldalain<br />

www.pcwplus.hu / www.computertrends.hu / www.gsplus.hu<br />

www.puliwood.hu / www.zoldpalya.hu<br />

• Teljes hozzáférés az összes szöveges és videós tartalomhoz,<br />

terméktesztekhez, tippekhez és segédletekhez<br />

• Kiemelt ügyfélszolgálat a PCW Segélyvonal szolgáltatás keretében<br />

• Részvételi lehetőség a PCW Max havi játékain, versenyein és sorsolásain<br />

• Exkluzív havi ajánlatok és egyedi kedvezmények a PCW partnerei<br />

által meghatározott termékekre<br />

• IT-értelmező szótár<br />

• Havonta frissülő vírusirtó kód<br />

• Teljes verziós felhasználói szoftverek és játékok<br />

• Havonta megjelenő digitális PCW <strong>magazin</strong>


Tartalom<br />

5<br />

16<br />

22<br />

12<br />

20<br />

29<br />

CÍMLAPUNKON<br />

5 Iránymutatást adunk az innovációs ökoszisztémában<br />

A hazai innovációs ökoszisztéma, Magyarország innovációs<br />

teljesítményének és kapacitásainak magasabb szintre<br />

emelése a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) küldetése.<br />

A 2023-ban alakult szervezet céljairól, a vállalkozásoknak<br />

nyújtott szolgáltatásairól, valamint az ügynökségnek az ökoszisztémában<br />

betöltött szerepéről, ennek kapcsán pedig az<br />

innovációs célkitűzésekről is kérdeztük Bódis Lászlót, a NIÜ<br />

vezérigazgatóját.<br />

AKTUÁLIS<br />

12 Hannover Messe 2024 – Innováció ipari méretekben<br />

14 SAS – AI modellek előre csomagolva<br />

16 OpenText – A munka új horizontja<br />

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA<br />

18 Microsoft – Másodpilóták vállalatirányításhoz<br />

20 Intel – A vállalati AI víziója<br />

22 Ember és gép: csak együtt<br />

BIZTONSÁG<br />

26 2024 Thales Data Threat Report – kiszolgáltatottak a<br />

vállalkozások<br />

29 Magyarországon bővíti védelmi innovációs hálózatát a<br />

NATO<br />

ÜZLET<br />

32 Minden, amit a bitcoin felezésről tudni érdemes<br />

34 A nyílt forráskódú szoftverek rejtett gazdasága<br />

36 IDC – A biztonság ára<br />

37 NTT DATA Business Solutions – Tartalomkezelés az<br />

élmezőnyben<br />

INNOVÁCIÓ<br />

39 Bosch – Továbbra is kellenek a mérnökök<br />

HR<br />

42 Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói<br />

45 Minden szervezet egészsége a fejénél kezdődik<br />

48 Komoly szakmai pozíció és karrier részmunkaidőben –<br />

lehetséges?<br />

39<br />

48<br />

3 Tartalomjegyzék 4 Főszerkesztői köszöntő 8 Hírmozaik<br />

HIRDETŐINK: ELO Digital Office 2. oldal, Pénzintézeti Fórum 11. oldal, Columbus Klíma 24. oldal,<br />

MI+Szoftvertesztelés workshop 25. oldal, Aruba Hackathon 28. oldal, NIS2 és Kibertan törvény szaknap 31. oldal,<br />

NTT DATA Business Solutions 37. oldal, Szoftvertesztelés 41. oldal, PYTHON 47. oldal, P029 51. oldal, HUNOG 52. oldal


FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ<br />

A kkv-k helyzetének<br />

javítása a digitalizáció<br />

segítségével<br />

A<br />

modern üzleti világ folyamatosan változó környezetében a digitalizáció<br />

szerepe egyre inkább nélkülözhetetlenné válik, különösen a kis- és<br />

közepes vállalkozások (kkv-k) számára. Sokan maximálisan tisztában<br />

vannak azzal az átalakító erővel, amelyet a technológia a kkv-k számára<br />

jelenthet, szerkesztőségünk is nagy lelkesedéssel szorgalmazza a technológia<br />

széles körű alkalmazását, de úgy tűnik, hogy ez mégsem elég.<br />

Pedig a digitalizáció, egyszerűen fogalmazva a digitális technológia integrálásának<br />

folyamata a vállalkozás minden aspektusába forradalmasítja a<br />

hagyományos gyakorlatokat és a lehetőségek tárházát nyitja meg – különösen<br />

a kkv-k előtt. Mára ott tartunk, hogy a digitális transzformáció nem csupán a<br />

trendek követését jelenti, hanem a túlélés kérdése a mai versenypiacon.<br />

A dolog középpontjában az áll, hogy a digitalizáció képes kiegyenlíteni<br />

a versenyfeltételeket, és lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy egyenlőbb feltételek<br />

mellett versenyezzenek a nagyobb vállalatokkal. A digitális eszközök és<br />

platformok stratégiai bevezetésével a kkv-k racionalizálhatják a működést,<br />

növelhetik a termelékenységet, és soha nem látott hatékonysággal érhetnek<br />

el új piacokat.<br />

Gondoljunk például a felhőalapú számítástechnika hatására, amely lehetővé<br />

teszi a kkv-k számára, hogy jelentős előzetes beruházás nélkül hozzáférjenek<br />

a méretezhető és költséghatékony IT-erőforrásokhoz. A számviteli szoftverektől<br />

az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerekig a felhőalapú megoldások a<br />

kkv-k számára biztosítják a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz<br />

és az új lehetőségek megragadásához szükséges rugalmasságot és agilitást.<br />

Ráadásul a digitalizálás nem csak a belső folyamatok optimalizálását<br />

jelenti, hanem az ügyfélélmény javítását is. Az e-kereskedelem és a digitális<br />

marketing csatornák térnyerésével a kkv-k immár személyre szabottabb és<br />

hatékonyabb módon léphetnek kapcsolatba célközönségükkel, olyan kapcsolatokat<br />

építve ki, amelyek növelik a lojalitást és a bevételt.<br />

Felismerve a digitalizáció rendkívüli fontosságát a kkv-k számára, büszkén<br />

jelentjük be, hogy országos edukációs roadshow-t indítunk, amelynek célja,<br />

hogy a kkv-kat felruházzuk a digitális átalakulás útjára lépéshez szükséges<br />

ismeretekkel és erőforrásokkal. Ez a roadshow platformként szolgál majd<br />

a kkv-k számára, ahol iparági szakértőktől tanulhatnak, megoszthatják<br />

egymással a legjobb gyakorlatokat, és felfedezhetik az egyedi igényeikre<br />

szabott innovatív megoldásokat.<br />

A kezdeményezés sikere érdekében aktívan várjuk olyan szponzorok és<br />

résztvevők jelentkezését, akik osztják a digitálisan megerősített kkv-szektorról<br />

alkotott elképzelésünket. Akár technológiaszállító vagy szolgáltató, aki<br />

szeretné bemutatni megoldásait, akár kkv, aki szívesen alkalmazná a fejlett<br />

technológiai megoldásokat, meghívjuk, hogy csatlakozzon hozzánk ebben a<br />

létfontosságú vállalkozásban.<br />

Egyengessük együtt az utat egy olyan jövő felé, ahol minden kkv rendelkezik<br />

a digitális korban való boldoguláshoz szükséges eszközökkel és tudással.<br />

A digitalizálás ideje most jött el, és mi elkötelezettek vagyunk amellett, hogy<br />

mindenkit támogassunk ebben!<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />

HU ISSN 3004-1236, project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Szakmai vezető: Svájger Árpád<br />

asvajger@computertrends.hu<br />

Főszerkesztő: Sós Éva<br />

esos@computertrends.hu<br />

Szerkesztőség:<br />

Mallász Judit, Kis Endre, Tésy János<br />

Olvasószerkesztő:<br />

Nagy Attila<br />

Tördelőszerkesztő: Király Zoltán<br />

zkiraly@computertrends.hu<br />

Címlapfotó: Zsigmond László<br />

Ügyfélszolgálat:<br />

terjesztes@project029.com<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

Hirdetésfelvétel:<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9.<br />

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computertrends.hu<br />

+36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />

abohn@project029.com<br />

+36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />

szerint gondozza, de nem vállalja azok<br />

visszaküldését, megőrzését. A <strong>ComputerTrends</strong>ben<br />

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb<br />

körültekintéssel kezeli, ám azok tartalmáért<br />

felelősséget nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Magyar Posta<br />

és alternatív terjesztők terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />

Olvassa online is a <strong>ComputerTrends</strong> szaklapot!<br />

Jó olvasást kívánunk!<br />

Sós Éva<br />

főszerkesztő<br />

<strong>ComputerTrends</strong><br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.<br />

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult


CÍMLAPUNKON<br />

Iránymutatást adunk<br />

az innovációs ökoszisztémában<br />

A hazai innovációs ökoszisztéma, Magyarország innovációs teljesítményének<br />

és kapacitásainak magasabb szintre emelése a Nemzeti Innovációs Ügynökség<br />

(NIÜ) küldetése. A 2023-ban alakult szervezet céljairól, a vállalkozásoknak nyújtott<br />

szolgáltatásairól, valamint az ügynökségnek az ökoszisztémában betöltött szerepéről,<br />

ennek kapcsán pedig az innovációs célkitűzésekről is kérdeztük Bódis Lászlót, a NIÜ<br />

vezérigazgatóját.<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: Az Országgyűlés<br />

2023 nyarán szavazta meg Magyarország<br />

új innovációs stratégiáját, a<br />

Neumann János Programot (NJP),<br />

amelynek fókuszában az egyetemek,<br />

valamint a kutatóintézetek<br />

és a gazdaság összekapcsolása áll.<br />

Miért volt szükség az új stratégiára?<br />

Bódis László: 2018-ban indult el<br />

a kormány egyik kiemelt céljának<br />

megvalósítása, vagyis a felsőoktatási<br />

intézmények, a kutatóintézetek és a<br />

gazdaság összekapcsolása, amely az<br />

egyetemi modellváltásnak köszönhetően<br />

felgyorsult. Az elmúlt években számos<br />

stratégiai jelentőségű kezdeményezést<br />

indított el a kormányzat a kutatás és<br />

innováció területén, a Neumann János<br />

Programban ezek fókuszálását, finomhangolását<br />

tűztük ki célul hatásvezérelt<br />

módon. A Neumann János Program<br />

fókuszában a tudás alapú gazdaság<br />

megerősítése áll: hiszünk abban, hogy a<br />

magyar gazdaság hosszútávú versenyképessége<br />

nem alapulhat másra, mint<br />

az innovatív, a külpiacokon is sikert<br />

elérni képes magyar tulajdonú vállalkozásokra.<br />

A gazdasági hatás mellett<br />

pedig nem feledkezünk meg az innováció<br />

társadalmi hatásáról sem: olyan<br />

megoldások fejlesztésébe invesztálunk,<br />

amelyek megkönnyítik a magyarok<br />

mindennapi életét és a magyar közösség<br />

által tapasztalt kihívásokra reflektálnak.<br />

CT: Jelenleg hol állunk az innováció<br />

területén?<br />

BL: Az európai országokat rangsoroló<br />

Európai Innovációs Eredménytáblán<br />

(European Innovation Scoreboard),<br />

2023-ban egyedül hazánk volt az, akit<br />

átsoroltak a feltörekvő országok közül<br />

a mérsékelt innovátor kategóriába –<br />

olyan országokkal egy csoportba, mint<br />

Olaszország vagy Észtország. Emellett<br />

a több mint 130 országot rangsoroló<br />

Globális Innovációs Index (Global Innovation<br />

Index) innovációs teljesítmény<br />

rangsorában tavaly egy helyet előre<br />

lépve a 33. helyre kerültünk. Ha emellé<br />

odatesszük, hogy Magyarország az egy<br />

főre jutó GDP tekintetében a 49. helyen<br />

áll a világban, akkor látható, hogy<br />

gazdasági teljesítményünket meghaladja<br />

az ország innovációs képessége.<br />

Ugyanakkora azt is tudjuk, hogy ebben<br />

az eredményben jelentős szerepe van<br />

a hazánkban működő multinacionális<br />

nagyvállalatoknak. Nekünk azonban<br />

a magyar vállalatok az elsők. Ezért a<br />

célunk, hogy Magyarország 2030-ra a<br />

Globális Innovációs Index esetében a<br />

legjobb huszonöt, az Európai Innovációs<br />

Eredménytáblán pedig az első tízben<br />

szerepeljen.<br />

CT: Mik kerültek a stratégiai intézkedéscsomag<br />

fókuszába?<br />

BL: Ahogy említettem, a Neumann<br />

program fókuszában a tudás alapú<br />

gazdaság megerősítése áll. E cél elérése<br />

érdekében 3 kiemelt célt fogalmaztunk<br />

meg: Az első, hogy legyen Magyarországon<br />

minél több, kiváló felkészültséggel<br />

rendelkező kutató-fejlesztő – a<br />

számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti,<br />

hogy ma egymillió lakosra 6.470 fő kutató-fejlesztő<br />

jut, az évtized végére 9-10<br />

ezer fő magasságába kívánunk elérni. A<br />

második, hogy minél több hazai vállalkozás<br />

fejlesszen együtt egyetemekkel,<br />

kutatóintézetekkel. Ma még csak az<br />

innovatív vállalkozások 11 százaléka<br />

működik együtt egyetemekkel. Azon<br />

dolgozunk, hogy ezt az arányt jelentősen<br />

emeljük. A harmadik célunk, hogy<br />

2030-ra érjünk el oda, hogy minden<br />

második magyar kis- és középvállalkozás<br />

innovál. Ma még csak minden<br />

harmadikra igaz ez az állítás.<br />

A program e célok elérése érdekében<br />

3+1 kiemelt fókuszterületet határoz<br />

meg, amelyek nem csak releváns társadalmi-gazdasági<br />

kihívások jelölnek, de<br />

kitörési pontot is jelenthetnek a magyar<br />

gazdaság számára. Ebből az egyik a<br />

digitális átállás, ahol a mesterséges<br />

intelligencia, a kvantumtechnológia, az<br />

önvezető rendszerek fejlesztése terén<br />

léphetnek előre a hazai egyetemek,<br />

kutatóhelyek és vállalkozások. Főleg<br />

ezen a területen van jó esélye a magyar<br />

IT-szektor szereplőinek is a fejlődésre<br />

és versenyképességük növelésére. De<br />

talán nem kell magyaráznom, hogy<br />

a másik két fókuszterület, az egészséges<br />

élet, illetve a zöld átállás is olyan<br />

terület, ahol az informatikai cégeknek<br />

abszolút van keresnivalójuk, hiszen ma<br />

már szinte nem képzelhető el innovatív<br />

fejlesztés „IT láb” nélkül: mindent az<br />

online térben, digitális formában, felhő<br />

alapon intézünk. A plusz egy fókusz<br />

pedig a biztonsági és védelmi innovációkra<br />

összpontosít, ahol az IT-fejlesztések<br />

egyértelműen fontos szerepet<br />

játszanak.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 5


CÍMLAPUNKON<br />

CT: Az NJP mely területeken<br />

fogalmaz meg jelentős elvárásokat?<br />

Milyen eredményeket várnak<br />

kormányzati szinten az NJP-től?<br />

BL: A program 9 fő intézkedéscsoportot<br />

fogalmaz meg. Ezek közül kiemelkedő<br />

jelentőségű a Magyar Kutatási<br />

Hálózat (HUN-REN) jelentős fejlesztése.<br />

A HUN-REN esetében is társadalmi-gazdasági<br />

kihívásokra reflektáló<br />

kutatásokat és a hatást állítjuk a középpontba.<br />

A kutatási és innovációs pályázatok<br />

rendszerének megújítása is<br />

alapvető fontosságú volt: az elvárásokat<br />

megemeltük, a középpontba<br />

még erőteljesebben a kiválóságot és a<br />

gazdasági hatást állítottuk. Az állami<br />

invesztícióktól valós, mérhető gazdasági<br />

megtérülést várunk el. A Krausz<br />

Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett<br />

Kutatási Kiválósági Tanács létrehozása<br />

a kiszámítható, vonzó kutatói életpálya<br />

kialakítását szolgálja. Ezek mellett<br />

tovább növeltük a doktori képzések<br />

vonzerejét, olcsóbbá és egyszerűbbé<br />

tettük az iparjogvédelmi eljárásokat, új<br />

piaci finanszírozási eszközöket vezettünk<br />

be a startupok fejlesztése érdekében,<br />

és nem utolsó sorban az egyetemek<br />

és a gazdaság együttműködésének<br />

tereként létrehozzuk a Tudományos és<br />

Innovációs Parkokat és kiterjesztjük<br />

az innováció támogatását az egész<br />

Kárpát-medencére.<br />

Eredmények terén a már említett<br />

uniós és globális innovációs rangsorokban<br />

való előrelépés a cél.<br />

CT: Melyek az idei programok és<br />

melyek azok a pályázati lehetőségek,<br />

amelyek a magyar vállalkozások<br />

és a magyar innovációval<br />

foglalkozó szervezetek számára<br />

rendelkezésre állnak? Az IT-szektor<br />

hogyan tud ebbe bekapcsolódni?<br />

BL: A Nemzeti Kutatás, Fejlesztési és<br />

Innovációs Hivatal (NKFIH) 2024-es<br />

Programstratégiájának kialakításakor<br />

azt a célt tűztük ki, hogy tartson bárhol<br />

egy innovatív fejlesztés, találja meg<br />

nálunk a számára releváns fejlesztési<br />

lehetőséget. Ennek érdekében már<br />

egészen az ötletfázistól a nagyvállalatokig<br />

támogatjuk a magyar innovátorokat.<br />

A kezdő startup vállalkozások<br />

– közöttük az IT cégeknek kiemelt<br />

szerepük van – a Startup Factory<br />

program keretében professzionális piaci<br />

inkubátoroktól kaphatnak szakmai és<br />

pénzügyi támogatást, a Spin-off Programunk<br />

pedig a kutatási eredményekre<br />

alapuló startupokat támogatja legfeljebb<br />

300 millió forint értékben. A KKV<br />

Fókuszterületi program zászlóshajó<br />

programunk: ennek keretében idén<br />

50 milliárd forint, ezen belül a digitális<br />

fejlesztésekre 25 milliárd forint áll<br />

rendelkezésre a magyar vállalkozások<br />

részére – a program fókuszában az<br />

egyetemekkel, kutatóintézetekkel való<br />

együttműködés áll, a legfeljebb 800<br />

millió forintos támogatásért cserébe<br />

új termék, szolgáltatás kifejlesztését,<br />

szabadalommal való megvédését és<br />

ebből származó árbevételt várunk el.<br />

A nagyvállalati fókuszterületi program<br />

pedig a nagyvállalatok hosszútávú, stratégiai<br />

együttműködéseit támogatja az<br />

egyetemekkel és kutatóintézetekkel.<br />

A NIÜ mindeközben folyamatosan<br />

fejleszti szolgáltatási portfólióját a<br />

magyar innovatív vállalkozásokat<br />

célozva.<br />

Az XPAND névre keresztelt, az innovatív<br />

magyar vállalkozások külpiacra<br />

lépését elősegíteni hivatott zászlóshajó<br />

programunkat április végén elindítottuk.<br />

A program segítségével a különböző<br />

felkészültségi szinten lévő kis- és középvállalkozásoknak<br />

lehetőségük nyílik<br />

gyakorlati példákon keresztül megismerni<br />

a nemzetközi piacra lépés folyamatát,<br />

annak kihívásait és azt is, hogy a<br />

különféle országokban milyen sajátosságokra<br />

kell odafigyelniük. A program<br />

jelenleg néhány fejlettség, illetve növekedési<br />

potenciál szempontjából kiemelkedő<br />

nemzetközi piacot céloz meg, az<br />

Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült<br />

Királyságot, Szingapúrt, Németországot,<br />

Kínát és Kazahsztánt.<br />

Itt természetesen nem állunk meg:<br />

a vállalati szolgáltatások között hamarosan<br />

megtalálható lesz többek között<br />

a projektfejlesztési, innovációs, iparjogvédelmi,<br />

valamint üzletfejlesztési,<br />

tőkebevonási és piacra lépési szakmai<br />

támogatás is. Emellett a terveink szerint<br />

a nyár folyamán innovációs voucher<br />

programot is indítunk, amelynek keretében<br />

az innovatív vállalkozások a<br />

legkiválóbb piaci szereplőktől vehetnek<br />

igénybe tanácsadási szolgáltatásokat.<br />

CT: Ha már a Nemzeti Innovációs<br />

Ügynökséget említette. Mi a NIÜ<br />

missziója és feladatai? Milyen<br />

szolgáltatásokat tudnak nyújtani a<br />

nagyvállalatoknak, KKV-knak, startupoknak,<br />

egyetemistáknak?<br />

BL: Kezdem onnan, hogy az állam<br />

alapvetően három csatornán keresztül<br />

tud hatást gyakorolni az innovációs<br />

ökoszisztémára. Az első a szabályozás:<br />

ahhoz, hogy vibráló startup ökoszisztéma<br />

legyen Magyarországon, olyan<br />

üzleti környezetet kell teremtenünk a<br />

cégeknek, hogy vonzó legyen számukra<br />

itthon vállalkozni. A szabályozási<br />

környezet optimalizálása a Kulturális<br />

és Innovációs Minisztérium feladata.<br />

A másik csatorna a finanszírozás: azt<br />

látjuk, hogy minden ország kiemelt<br />

figyelmet fordít a kutatás-fejlesztés és<br />

az innováció állami támogatására. Ez<br />

nálunk sincs másként és ezért felel a<br />

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs<br />

Hivatal a már említett támogatási<br />

programok kialakításával és<br />

végrehajtásával. Harmadik csatornaként<br />

pedig olyan közvetlen projekteken<br />

és szolgáltatásokon keresztül tudunk<br />

hatást gyakorolni, amelyeket közvetlenül<br />

tudják dinamizálni az innovációs<br />

ökoszisztémát. Itt érünk el a Nemzeti<br />

Innovációs Ügynökséghez. A NIÜ olyan<br />

programokat (pl. oktatási, edukációs,<br />

tech-transzferhez vagy külpiacra<br />

lépéshez kapcsolódó) valósít meg,<br />

amelyeket a piaci szereplők számára<br />

pénzügyi értelemben rentábilis<br />

formában nem éri meg csinálni. De ez<br />

nem azt jelenti, hogy a piaci szereplők<br />

helyett szeretnénk dolgozni, hanem<br />

éppen ellenkezőleg: velük szoros<br />

együttműködésben.<br />

Az NJP megalkotásakor azt ismertük<br />

fel, hogy az állam ugyan kulcstényezőként<br />

megjelenik az innovációban szabályozó<br />

és finanszírozó oldalon, de sok<br />

innovátornak az elképzelései megvalósításához<br />

első körben nem feltétlenül<br />

pénzre van szüksége. Sokkal inkább<br />

olyan támogatásra, amely eligazítja<br />

őket az innovációs ökoszisztémában<br />

és hozzásegíti őket az adott projekt<br />

igényeihez leghasznosabb segítséghez.<br />

Ennek érdekében 3 nagy tématerületet<br />

fogalmaztunk meg, amellyel<br />

az ügynökség foglalkozik. Az egyik<br />

a vállalkozói és kutatói utánpótlás.<br />

Ahogyan korábban említettem, az a cél,<br />

hogy minél több piacképes, innovatív<br />

vállalkozás legyen Magyarországon.<br />

Ehhez arra van szükség, hogy legyen<br />

kutatói utánpótlás, legyenek olyan<br />

fiatalok minél nagyobb számban, akik<br />

nyitottak innovatív vállalkozás indítására.<br />

A Hungarian Startup University<br />

Program (HSUP) ezt a célt szolgálja:<br />

6 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


CÍMLAPUNKON<br />

felhívjuk az egyetemisták figyelmét<br />

arra, hogy az egy igenis legitim és<br />

vonzó karrierpálya tud lenni, ha valaki<br />

startup-alapításba kezd a tanulmányai<br />

alatt vagy annak elvégzése után. Az<br />

elmúlt 4 évben már több mint 15 ezer<br />

hallgató vett részt a programban –<br />

ez egy szabadon választható kurzus<br />

33 egyetemen, amely két féléves: az<br />

első félévben e-learning tananyagon<br />

keresztül sajátítják el az innováció, a<br />

startup-alapítás alapgondolatait, a<br />

második félév pedig gyakorlatiasabb,<br />

amely során csapatokat szervezhetnek<br />

és elkezdhetnek kidolgozni egy innovatív<br />

projektet. Ez végül úgy zárul,<br />

hogy a legjobb csapatok egy úgynevezett<br />

Demo Dayen vehetnek részt, ahol<br />

befektetők előtt pitchelhetnek.<br />

A kutatói utánpótláshoz kapcsolódik<br />

a Selye János Diáklabor Hálózat is.<br />

Ahogy említettem, Magyarországon<br />

1 millió főre 6500 kutató-fejlesztő<br />

jut, míg a vezető európai országok<br />

esetében ez a szám 9-10 ezer. Emiatt<br />

igyekszünk az általános és középiskolás<br />

diákok érdeklődését is felkelteni<br />

a természettudományos, műszaki,<br />

informatikai pályák iránt. Míg ma<br />

minden 3. hallgató választja a műszaki-természettudományos<br />

szakokat,<br />

addig szeretnénk, ha 2030-ra már<br />

minden 2. hallgató így tenne. A diáklabor<br />

program általános és középiskolákban<br />

segít fejleszteni laborokat,<br />

ahol a gyerekek iskolaidőn kívül is<br />

foglalkozhatnak érdekes kísérletekkel.<br />

Ezt azért tartjuk fontosnak, mert úgy<br />

gondoljuk, már ebben az életkorban<br />

érdemes felkelteni az érdeklődést a<br />

természettudományos és műszaki<br />

tudományok iránt, hiszen az innovációk,<br />

a startupok elsősorban ezekről a<br />

területekről szoktak elindulni.<br />

CT: És mi a helyzet a már működő<br />

vállalkozásokkal?<br />

BL: A másik nagy ügykörünk azoknak<br />

a startupoknak, vállalkozásoknak<br />

szól, akik már eldöntötték, hogy innoválni<br />

akarnak – függetlenül attól, hogy<br />

már jogi (céges) entitást öltöttek-e a<br />

projektek vagy még csak koncepcionális<br />

szinten vannak. Nekik megmutatjuk,<br />

az elképzeléseikkel hová<br />

forduljanak például kezdő befektetésért<br />

(ezt szolgálja a Startup Factory<br />

programunk, ahol inkubátorokat<br />

támogatunk, hogy minél több és jobb<br />

startupnak tudjanak segíteni), miként<br />

ragadják meg szakmailag, amit kitaláltak,<br />

vagy hogyan alapítsanak erre<br />

céget. Egy sor olyan kérdés merül fel,<br />

amelyre nem várható el, hogy mindenki<br />

azonnal tudja a választ. A NIÜ szakértői<br />

segítenek az innovátoroknak, cégeknek<br />

eligazodni az elmúlt években kialakult<br />

magyar ökoszisztémában azért, hogy<br />

piacra tudjanak lépni – akár itthon,<br />

akár nemzetközi szinten. A külföldi<br />

piacra lépést a már említett XPAND<br />

programunk segíti, ahol a vállalkozások<br />

több lépcsőben szerezhetik meg<br />

az ehhez szükséges tudást: egyrészt<br />

kideríthetik, jelenleg hol tartanak és<br />

milyen feladatokat kell elvégezniük a<br />

nemzetközi piacra lépéshez, másrészt<br />

konkrét gyakorlati és módszertani<br />

ismeretekre tehetnek szert, illetve<br />

konkrét célpiacokkal kapcsolatos<br />

tudást is elsajátíthatnak.<br />

De nem csak a már létező projektekkel<br />

és vállalkozásokkal foglalkozunk:<br />

külön igazgatóság dolgozik a<br />

NIÜ-n belül azon, hogy az egyetemeken<br />

és kutatóintézetekben keletkező kutatási<br />

eredmények piacravitele minél<br />

nagyobb arányban valósuljon meg,<br />

hiszen ezek a deeptech startupok<br />

kiemelt jelentőséggel bírnak a hazai<br />

ökoszisztéma sikerességében.<br />

CT: És melyik a harmadik<br />

tématerület?<br />

BL: A harmadik témánk az innovációs<br />

légkör, kultúra kialakítása Magyarországon.<br />

Azon dolgozunk, hogy központi<br />

és közérthető téma legyen az innováció<br />

(főleg a fiatalok körében), amihez<br />

igyekszünk minél több nemzetközi és<br />

hazai rendezvényt szervezni, kiadványokat,<br />

elemzéseket készíteni, hogy<br />

az innovációs ökoszisztéma eredményeit<br />

megismerjék itthon és külföldön<br />

is. Elemzések terén a közelmúltban<br />

indítottuk el weboldalunkon és közösségi<br />

oldalainkon a NIÜ Insights-ot,<br />

amely rövid, közérthető elemzésekkel,<br />

adatokkal, grafikonokkal mutatja be,<br />

milyen folyamatok zajlanak a magyar<br />

és a nemzetközi kutatási és innovációs<br />

térben. Ebből kiderül például,<br />

hogy Magyarország hol áll az innovációban<br />

nemzetközi összehasonlításban,<br />

miként fejlődik a hazai startup<br />

ökoszisztéma vagy hogy melyek a<br />

magyar innovatív vállalatok, hányan<br />

vannak és mi jellemzi őket.<br />

Azt szeretnénk, hogy az innováció<br />

világa ne egy absztrakt, megragadhatatlan<br />

fogalom legyen, hanem egy<br />

mindenki számára egyértelmű és<br />

vonzó közeg. A kultúraformálás egyik<br />

fontos eleme, hogy itthon még mindig<br />

visszavető tud lenni, ha egy vállalkozás<br />

elbukik. Pedig a bukástól nem kell<br />

tartani: az Egyesült Államokban ez egy<br />

olyan pillanat, amely után a vállalkozók<br />

azt mondják, rendben, akkor legközelebb<br />

nem így fogom csinálni. Vagyis<br />

tanulnak belőle. Magyarországon – és<br />

teszem hozzá egész Európában – is<br />

az lenne az ideális, ha nem félnénk a<br />

gazdasági kudarctól, hanem a fejlődés<br />

egy lépcsőfokaként gondolnánk rá.<br />

Persze a gondolkodásmódot nem<br />

könnyű megváltoztatni, de ezért az<br />

innovációs ökoszisztéma szereplőinek<br />

közösen fellépve kell tennie.<br />

CT: Milyen sikersztorikat tudna<br />

felsorolni?<br />

BL: Fontos lépés volt a közelmúltban,<br />

hogy a NIÜ partnerséget kötött az<br />

Európai Innovációs és Technológiai<br />

Intézet (EIT) Health hálózatával, amely<br />

fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi<br />

innovációval foglalkozó magyar<br />

vállalkozások számára, hiszen ez kaput<br />

nyit számukra az európai partnerekhez<br />

és rajtuk keresztül az európai és<br />

nemzetközi piacokhoz is. Emellett partnerségben<br />

állunk a globális startup<br />

ökoszisztéma meghatározó elemzőházaival:<br />

a Dealroommal, a Startup Ge -<br />

nome-mal, valamint a PitchBook-kal is.<br />

A nemzetközi együttműködések<br />

bővítésén túl, fiatal ügynökség lévén<br />

elsősorban a HSUP-n résztvevő<br />

egyetemisták köréből tudunk sikertörténeteket<br />

említeni, hiszen a programban<br />

résztvevő csapatok közül szép<br />

számban értek már el startupként<br />

sikereket. A Refilamer startup például<br />

olyan gépet fejleszt, amely műanyagból<br />

állít elő a 3D nyomtatáshoz használatos<br />

alapanyagot, filamentet – ők nemrégiben<br />

egy elég komoly befektetőt is<br />

találtak. Vagy említhetem PetWise-<br />

Care-t, akik olyan platformot hoztak<br />

létre, ahol a kisállattartók szakképzett<br />

gondozókkal léphetnek kapcsolatba.<br />

A NitroGreen startup organikus nitrogénpótló<br />

készítményt gyárt öko- és<br />

biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek<br />

számára, a HoloSapiens pedig<br />

az orvos- és egészségtudományi,<br />

egyetemi hallgatók számára interaktív,<br />

az emberi anatómiát 3D-ben bemutató<br />

alkalmazást alakított ki.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 7


AKTUÁLIS<br />

Hírmozaik<br />

www.computertrends.hu/ceginfo<br />

Szuperszámítástechnika<br />

a katasztrófák ellen<br />

A Fujitsu új szuperszámítógépet szállított<br />

a japán meteorológiai intézetnek<br />

(Japan Meteorological Agency, JMA) a<br />

tájfunok és az özönvízszerű esőzések<br />

pontosabb előrejelzése céljából. A<br />

hatóságok így adatvezérelt tervek<br />

alapján biztosíthatnak korai figyelmeztetést<br />

és evakuációs támogatást a<br />

lakosság számára természeti katasztrófák<br />

idején. A JMA 2024. március 5-én<br />

kezdte meg az új szuperszámítógépes<br />

rendszer használatát.<br />

A Fujitsu által a JMA-nak 2023<br />

márciusában szállított, lineáris<br />

esősávok előrejelzéséhez használt<br />

szuperszámítógépes megoldással<br />

együtt az új rendszer számítási kapacitása<br />

mintegy négyszerese az előző<br />

rendszerének, ezáltal az intézet pontosabban<br />

előre tudja jelezni a különböző<br />

időjárási jelenségeket.<br />

Annak érdekében, hogy ösztönözze<br />

a meteorológiai adatok magáncégek<br />

és kutatóintézetek általi felhasználását,<br />

a Fujitsu dedikált környezetet<br />

hozott létre a rendszeren belül a<br />

meteorológiai adatok és információk<br />

megosztására, ami korábban elképzelhetetlen<br />

adattömeg hasznosítására<br />

nyújt lehetőséget.<br />

2030-ig szóló stratégiai terve részeként<br />

a JMA olyan rendszert szeretne<br />

kidolgozni, amely korai figyelmeztetéssel<br />

és evakuációs támogatással<br />

segíti a heves esőzések okozta<br />

katasztrófák megelőzését, széles körű<br />

evakuálást tesz lehetővé a tájfunok<br />

miatti katasztrófák idején, és több<br />

nappal előre nagy pontosságú előrejelzést<br />

nyújt az időjárási eseményekről. A<br />

pontos előrejelzések és a katasztrófamegelőzés<br />

érdekében egyre nagyobb<br />

jelentősége lesz a nagy mennyiségű<br />

időjárási információ és adat hasznosításának<br />

és nyilvános közlésének,<br />

valamint az ilyen információk gyors<br />

eljuttatásának a magánvállalatokhoz<br />

és a kutatóintézetekhez. A Fujitsu ezt<br />

szem előtt tartva kifejlesztett, Fujitsu<br />

PRIMERGY RX2540 M7 szerverre épülő<br />

új rendszere nagy teljesítményhez<br />

és megbízhatósághoz juttatja a<br />

felhasználókat.<br />

Áttörést ért el a Siemens<br />

Sikeres tesztet teljesített a Siemens:<br />

töltési rendszere 1 MW teljesítményt<br />

adott le. A német cég prototípusát egy<br />

nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték.<br />

Az új készülék több Siemens<br />

SICHARGE UC150 töltőberendezésből,<br />

ezek kimeneti teljesítményét összefogó<br />

kapcsolási kialakításból (switching<br />

matrix) és a megawatt-töltésre<br />

speciálisan kialakított diszpenzerből<br />

állt. Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban<br />

általában használt akkumulátorokat<br />

körülbelül 30 perc alatt, 20<br />

százalékról 80 százalékra lehet tölteni.<br />

A nehéz haszongépjárművek felelősek<br />

az EU közúti közlekedéshez<br />

köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának<br />

több mint 25 százalékáért.<br />

Így a klímacélok elérése és az európai<br />

országok fosszilis importenergia-függőségének<br />

csökkentése érdekében az<br />

árufuvarozás elektrifikációját az uniós<br />

előírások több fronton is sürgetik. A<br />

cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és<br />

a buszok CO2-kibocsátását 2040-re<br />

90 százalékkal csökkentsék, 2035-re<br />

pedig már minden új városi busz zéró<br />

kibocsátású legyen.<br />

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez<br />

ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés<br />

számos eleme szükséges<br />

Németországban is, ezekről fehér<br />

könyvet jelentett meg közösen a<br />

Siemens és a MAN.<br />

8 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


AKTUÁLIS<br />

Itt a 6 GHz-es frekvencián<br />

működő 5.5G technológia<br />

A 4iG Csoport a kelet-közép-európai<br />

régióban elsőként mutatta be működés<br />

közben a mobilhálózati sebességben új<br />

távlatokat nyitó, 6 GHz-es frekvenciát<br />

használó 5.5G technológiát. A Budapesti<br />

Műszaki és Gazdaságtudományi<br />

Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai<br />

Karával (BME VIK) közösen tesztelt<br />

új antennatechnológia a jelenlegi<br />

bázisállomásokra épülve akár tízszeres<br />

letöltési sebességet kínálhat a jelenleg<br />

használatos leggyorsabb, 3,5 GHz-es<br />

megoldáshoz képest.<br />

Mint ismeretes, a Nemzetközi Távközlési<br />

Egyesület (International Telecommunication<br />

Union, ITU) tavaly év végén<br />

engedélyezte 6 GHz-es frekvenciasáv<br />

mobilszolgáltatások területén való<br />

használatát az európai térségben. A<br />

4iG Csoport a nyugat-balkáni leányvállalatok<br />

közreműködésével a tiranai és<br />

podgoricai műszaki egyetemek kutatóinak<br />

is lehetőséget nyújt az új technológia<br />

tanulmányozására.<br />

A 6 GHz-es frekvenciatartomány, a<br />

bemutatott új antennatechnológiával<br />

ötvözve új távlatokat nyit a mobilszolgáltatók<br />

számára azáltal, hogy a meglévő<br />

bázisállomások fejlesztésével a jelenleg<br />

használatos, 3,5 GHz-en alapuló 5G<br />

technológiával nyújtott adatsebesség<br />

akár tízszeresét is elérhetik. A laboratóriumi<br />

körülmények között végzett<br />

mérésekkel a 4iG Csoport mérnökeiből,<br />

valamint a BME VIK kutatóiból álló<br />

munkacsoport 10 Gbps feletti adatátviteli<br />

sebességet regisztrált.<br />

Az új, úgy nevezett Extra Large<br />

Antenna Array (ELAA) antenna technológia<br />

jelentős előnye, hogy a 6 GHz-es<br />

sáv a már meglévő telephelyeken,<br />

bázisállomásokon is telepíthető a<br />

hálózati kapacitás ugrásszerű bővítésére,<br />

a 3,5 GHz-es lefedettséghez<br />

igazodva, új bázisállomás lokációk<br />

telepítése nélkül – ez a költséghatékonyság<br />

mellett környezetvédelmi<br />

szempontból is fontos. A 6 GHz-es<br />

frekvencián működő 5.5G technológia<br />

által kínált sebességnek köszönhetően<br />

a lakossági felhasználók számára<br />

széles körben elérhetővé válhatnak<br />

a jövőben a különböző 3D vagy akár a<br />

nagy felbontású VR/AR alkalmazások. A<br />

vállalati felhasználás területén a technológiának<br />

köszönhetően új korszakba<br />

léphetnek az IoT, Ipar 4.0 megoldások<br />

és a felhőalkalmazások.<br />

A 6 GHz-es mobilhálózati technológiát<br />

biztosító megoldás a Huawei<br />

Technologies eszközein futott, amely<br />

a jelenleg is népszerű, úgynevezett<br />

“mid-band” frekvenciatartományban<br />

helyezkedik el, továbbá nagy lefedettség<br />

mellett képes gigabites<br />

adatátviteli sebességre. A Budapesti<br />

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen<br />

telepített berendezések elsősorban<br />

kutatási célokat szolgálnak,<br />

hogy segítsék a jövő hálózati megoldásainak<br />

és szakembereinek szakmai<br />

fejlődését. Zarándy Pál, a 4iG Csoport<br />

Mobil és 5G stratégiai igazgatója<br />

szerint a világújdonságnak számító 6<br />

GHz-es mobiltechnológia tesztelése<br />

összhangban áll a 4iG Csoport innovációs<br />

terveivel és digitalizációs céljaival.<br />

A 4iG Csoport innovatív szemléletét<br />

mutatja a 6 GHz-es technológia tesztje,<br />

az új frekvenciasáv mobilhálózati<br />

felhasználását ugyanis csupán néhány<br />

hónapja, 2023 decemberében engedélyezték<br />

a hatóságok. A Cégcsoport 2022-<br />

ben csatlakozott a vezető távközlési<br />

vállalatok által alapított, globális iparági<br />

szervezethez, az O-RAN Szövetséghez<br />

(Open Radio Access Network), melynek<br />

célja a rádiókommunikációs hálózatok<br />

nyílttá és hatékonyabbá tétele. Az összefogás<br />

nyílt platformot kínál az 5G alapú<br />

rádiós hálózati infrastruktúrák fejlesztéséhez<br />

és üzemeltetéséhez, ennek<br />

köszönhetően a 4iG az informatikai-telekommunikációs<br />

konvergencia egyik<br />

éllovasává válhat.<br />

10 éves a Simple<br />

Magyarország egyik legnépszerűbb<br />

mobilappja, a Simple alkalmazás idén<br />

ünnepelte 10. születésnapját. Az applikáció<br />

2014. április 15-én vált elérhetővé<br />

az alkalmazásboltokban, az elmúlt évtizedben<br />

már több mint hárommillióan<br />

töltötték le, és indulása óta már több<br />

mint 50 millió in-app és 80 millió NFC<br />

tranzakció futott át rajta. A fejlesztő<br />

és üzemeltető OTP Mobil számításai<br />

alapján 2023-ban a hazai online autópálya-matrica,<br />

a közterületi parkolójegy<br />

értékesítés és a QR-kód alapú csekkbefizetések<br />

is mintegy majdnem ötöde a<br />

Simple appon keresztül történt.<br />

Magyar edtech-delegáció<br />

látogatott Szófiába<br />

Az EduTech Hungary Zrt. szervezésében<br />

valósultak meg 2024. április 15–16.<br />

között Szófiában az edtech témájú<br />

magyar–bolgár B2B napok, amelyen<br />

többek között az EduTech Hungary Zrt.,<br />

az EdTech Koalíció és az Edutus Egyetem<br />

képviselői vettek részt a magyar delegáció<br />

képviseletében.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 9


AKTUÁLIS<br />

A rendezvény célja a magyar oktatástechnológiai<br />

szereplők bemutatása<br />

mellett a nemzetközi bilaterális kapcsolatok<br />

erősítése volt. A kétnapos esemény<br />

során a magyar delegáció összesen<br />

tizenegy szervezet képviselőjével találkozhatott<br />

mind az ágazatirányítás, mind<br />

a vállalati és intézményi területekről,<br />

többek között a kinti edtech szövetség,<br />

EdTech Bulgaria vezetőivel, az IT cégek<br />

szövetségének vezetőivel, a Balkán<br />

térséget összekapcsoló Balkan Bridge<br />

vezetőivel és a nemzeti gyermeknevelési<br />

ügynökség vezetőjével, mely kiváló lehetőség<br />

volt a két ország oktatástechnológiai<br />

szereplőinek találkozására.<br />

Dr. Rétfalvi Flóra az EdTech Koalíció<br />

nemzetközi kapcsolatokért felelős<br />

elnökhelyettese bemutatta a helyszínen<br />

a Koalíció működését, fő fókusz területeit,<br />

valamint a kevesebb, mint egy<br />

éve életre hívott koalíció eddig elért<br />

eredményeit és jövőbeni céljait. Az<br />

egyeztetések során továbbá rávilágított<br />

arra is, hogy a 21. század technológiai<br />

átalakulása alapjaiban változtatta<br />

meg az oktatás társadalmi és fizikai<br />

környezetét. Soha nem látott sebességgel<br />

és mértékben jelennek meg<br />

alkalmazások és eszközök, amelyek<br />

oktatási folyamatba és gyakorlatokba<br />

illesztése új feladatként jelentkezik az<br />

intézményi munkában és az ágazati<br />

irányításban egyaránt. Permanens<br />

kihívás, hogy a technológiai potenciál<br />

hogyan alkalmazható az oktatásban,<br />

milyen átalakításokra van szükség és mi<br />

az, ami valószínűleg múló jelenség lesz.<br />

Az egyik legfontosabb tényező pedig<br />

az, hogy az oktatás minden szereplőjének,<br />

tanulónak, oktatónak, szülőnek a<br />

mindennapi életét, szociális környezetét<br />

is jelentősen átalakította a technológia,<br />

ezzel teljesen új pedagógiai szituációkat,<br />

lehetőségeket és problémákat teremtve.<br />

A találkozók során körképet kapott a<br />

delegáció a bolgár partnerek részéről<br />

a kinti oktatási rendszerről, valamint<br />

annak jógyakorlatairól és kihívásairól. A<br />

rendezvény elsődleges célja a bemutatkozás<br />

mellett a bolgár piaci lehetőségek<br />

megismerése, az ottani üzleti szokások,<br />

szabályozások és a sikeres piacra lépés<br />

alapvető tényezőinek, valamint a potenciális<br />

együttműködések kialakításának<br />

feltérképezésére volt.<br />

A két nap kiemelt témái között szerepeltek<br />

továbbá a mesterséges intelligencia<br />

alkalmazásának lehetőségei<br />

az oktatásban, a gyermeknevelés és a<br />

digitális környezet, a STEAM hálózatok,<br />

illetve a tudományos diákversenyek,<br />

valamint az intézményi és céges együttműködések<br />

kulcsfontossága.<br />

Az esemény során megosztott<br />

tapasztalatok és az oktatási környezet<br />

átalakulásával kapcsolatos gondolatok<br />

gazdagították mindkét fél szemléletét.<br />

A találkozók új lehetőségeket nyitottak<br />

a piaci együttműködések kialakítására<br />

az oktatási innovációk terén, továbbá<br />

elősegíthetik az oktatás minőségének<br />

és elérhetőségének javítását mindkét<br />

országban.<br />

Világdöntőbe jutottak az<br />

ELTE programozói<br />

Prágában rendezték meg az International<br />

Collegiate Programming Contest<br />

(ICPC) 2024-es európai döntőjét,<br />

ahol négy európai régió 52 csapata<br />

mérte össze tudását, köztük az ELTE<br />

versenyzői, akik a közép-európai régióból<br />

kvalifikálták magukat.<br />

Az ELTE csapata (Gyimesi Péter,<br />

Noszály Áron és Varga Péter) a kontinensviadalon<br />

bronzérmet szerzett,<br />

megelőzve ezzel olyan neves intézményeket,<br />

mint a Cambridge-i Egyetem<br />

vagy az Oxfordi Egyetem. Eredményével<br />

a csapat meghívást kapott a verseny<br />

világdöntőjébe, amelyet 2024 szeptemberében<br />

rendeznek Kazahsztánban, ahol<br />

a verseny történetében először képviselheti<br />

Magyarországot a csapat.<br />

Az ELTE-s versenyzők felkészítő<br />

tanárai Németh Zsolt, az ELTE Informatikai<br />

Kar egyetemi adjunktusa és<br />

Nikházy László, a kar doktorandusz hallgatója<br />

voltak.<br />

Az ICPC a legrangosabb nemzetközi<br />

programozó csapatverseny egyetemi<br />

hallgatók számára. A hallgatóknak<br />

5 órájuk van arra, hogy minél többet<br />

megoldjanak a 10-15 versenyfeladatból.<br />

Ehhez mindössze egyetlen számítógép<br />

áll a rendelkezésükre, így a versenyen<br />

az algoritmikus problémamegoldás és<br />

a pontos implementáció mellett fontos<br />

szerepet játszik a kommunikáció, az<br />

erőforrásmegosztás és a csapatmunka<br />

is. Az ELTE részvételét az ICPC versenyeken<br />

a Nemzeti Tehetség program<br />

NTP-NTMV-23 pályázata támogatta.<br />

10 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


Budapest // 2024. június 18-19.<br />

PÉNZINTÉZETI<br />

FÓRUM<br />

2024. június 18.<br />

JELENLÉTI<br />

Fókuszban:<br />

2024. június 19.<br />

ONLINE<br />

→ PSD3– változások a szabályozásban<br />

→ Azonnali fizetések rendszere és fizetési kérelem élesben<br />

→ Euróban történő instant payment– Határokon átnyúló fizetések<br />

→ Kedvezményes devizaváltás a bankoknál<br />

→ Ügyfélelégedettség – bankok együttműködése a kereskedőkkel<br />

→ Mesterséges intelligencia a banki fejlesztésekben<br />

→ A magyar fintech szektor fókusza, szolgáltatási körének változása<br />

→ Csalások trendje és hatékony csalás megelőzés a gyakorlatban<br />

→ Tavaszi stabilitás jelentés az MNB tájékoztatása alapján<br />

→ Lakossági és vállalati hitelpiac – a teljes hitelpiac működése<br />

→ Digitalizáció a hitelezésben: 15 perces jóváhagyás a lakáshitel igénylésnél<br />

→ Digitális ingatlannyilvántartás a hitelezésben<br />

→ DÁP-törvény a pénzügyi szektorban<br />

www.businessevents.hu +36 70 677 8407 info@businessevents.hu


KIS<br />

ENDRE<br />

AKTUÁLIS<br />

HANNOVER MESSE 2024<br />

Innováció ipari méretekben<br />

A napi feladatok megoldásán túlmutató megoldásokat fejleszteni a digitális, fenntartható<br />

gyártáshoz, ez a mérnöki cégek innovációs vezérelve. Idén a Hannover Messe<br />

megmutatta, hogy az okosgyárak intelligens vezérlése és automatizálása gyorsabbá<br />

és biztonságosabbá teszi ezt a transzformációt.<br />

A<br />

termelőüzemek teljes automatizálásától<br />

kezdve a szóbeli utasításokkal vezérelhető,<br />

mesterséges intelligenciával felruházott<br />

gépeken és a hatékony, környezetbarát<br />

hidrogénhajtáson át a szénlábnyom követését és<br />

csökkentését segítő szoftvermegoldásokig – és<br />

sok más fejlesztésig – az április végén megtartott<br />

Hannover Messe 2024 átfogó képet adott az<br />

ipar előtt megnyíló legújabb technológiai lehetőségekről.<br />

A tartalmas konferenciaprogrammal<br />

kísért szakkiállításon többek között fókuszba<br />

került a gazdaság bioökonómiai átalakítása,<br />

valamint az európai szuverén adattér létrehozását<br />

célzó Manufacturing X kezdeményezés is.<br />

Utóbbi program célja, hogy a hálózatba<br />

kapcsolt iparban rejlő lehetőségek minél teljesebb<br />

kiaknázását kifejezetten az európai kis- és<br />

középvállalatok igényeire szabott, biztonságos<br />

adattérrel segítse elő. A tervek szerint a Manufacturing<br />

X a tudásmegosztás mellett a közös<br />

innovációs projektek megvalósítását is támogatni<br />

fogja, miközben védi a kkv-k legértékesebb<br />

tulajdonát, adatvagyonát és iparági szakértelmét,<br />

mivel azt nem kellene a globális platformokat<br />

működtető vállalatokra bízniuk.<br />

Digitalizációs erőközpont<br />

A technológiai szakvásár, amelyet dr. Jochen<br />

Köckler, a szervező Deutsche Messe AG igazgatói<br />

tanácsának elnöke az online is közvetített záró<br />

sajtótájékoztatón ipari erőközpontnak nevezett,<br />

idén mintegy 4 ezer kiállítójával – közöttük hét<br />

hazai céggel a HEPA Magyar Exportfejlesztési<br />

Ügynökség nemzeti standján – 130 ezernél<br />

több látogatót vonzott a világ 150 országából.<br />

A résztvevők több mint 40 százaléka külföldről,<br />

legtöbbjük Kínából, Hollandiából, Dél-Koreából,<br />

az Egyesült Államokból és Japánból érkezett<br />

Hannoverbe.<br />

Idén a Messe háromszáznál több startup<br />

cégnek is különleges alkalmat adott a bemutatkozásra,<br />

fiatal szakembereiknek ugyanis<br />

a célzott hálózatépítési lehetőségek mellett<br />

mesterkurzusokat is kínált. Ugyancsak eredeti<br />

módon a szakvásár a gazdaságpolitikai napirend<br />

meghatározásához is fórumot teremtett. A több<br />

mint 300 gazdasági és kormányzati küldöttség<br />

részvételével zajló véleménycsere fókusztémái<br />

között szerepelt többek között az energiaárazás<br />

versenyképessége, a digitális infrastruktúra<br />

bővítése, a jóváhagyási eljárások gyorsítása, a<br />

felesleges bürokrácia csökkentése és a szakképzett<br />

munkaerő beáramlása is. A párbeszéd<br />

optimizmusra is okot adott, mondta Köckler,<br />

mivel megmutatta, hogy versenyképességének<br />

megőrzéséért Európa kész és meg is tud küzdeni.<br />

A szervezők az összeurópai együttműködés<br />

kiváló példájaként értékelték a Hannover Messe<br />

idei partnerországa, Norvégia szereplését.<br />

A gazdaságának zöld átalakítására összpontosító<br />

skandináv ország és a házigazda Németország<br />

például közös fejlesztések ütemtervét ismertette,<br />

amely a hidrogén üzemanyag nagy mennyiségű<br />

behozatalához szükséges infrastruktúra 2030-ig<br />

történő kiépítését is tartalmazza. A két ország<br />

gazdasági minisztere nemcsak a hidrogénszállításról,<br />

hanem a szén-dioxid megkötéséről és<br />

tárolásáról (carbon capture and storage, CCS) is<br />

szerződést írt alá.<br />

Ipari másodpilóták a felhőkben<br />

A technológiai óriások – mint például az AWS, a<br />

Bosch, a Google, a Microsoft, az SAP, a Schneider<br />

Electric és a Siemens – mellett a kiállítók között<br />

a szektor olyan középméretű, vezető szállítói<br />

vonultak fel, mint a Beckhoff, a Festo, a Harting, a<br />

Rittal és a SEW-Eurodrive, valamint standot állítottak<br />

a neves kutatóintézetek is, élükön a Fraunhoferrel<br />

és a KIT-tel, a Karlsruhei Technológiai<br />

Intézettel. A szakvásár idei kiállítói 60 nemzetet<br />

Hannover Messe 2024:<br />

az Asa Automation<br />

kertészkedő robotrendszere<br />

vertikális<br />

farmokhoz...<br />

12 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


AKTUÁLIS<br />

Képek: Deutsche Messe<br />

képviseltek, a legtöbb vállalat Németország<br />

mellett sorrendben Kínából,<br />

Törökországból, az Egyesült Államokból<br />

és Olaszországból érkezett.<br />

...és a BionicBee, a Festo önvezérelt rajrepülésre képes cobotja<br />

Az AWS bemutatta, hogyan segíti a<br />

skálázható, egységes és integrált adatkezelési<br />

architektúra létrehozását,<br />

amelyben a vállalatok az adatokat<br />

eszközként hasznosíthatják például<br />

a mérnöki tervezés, az intelligens<br />

gyártás, az ellátásilánc-kezelés és<br />

a fenntarthatóság legújabb felhasználási<br />

eseteiben. A felhőszolgáltató<br />

olyan generatív AI szolgáltatásaival,<br />

mint az Amazon Bedrock, Amazon<br />

CodeWhisperer és Amazon Q, a<br />

felhasználók a terméktervezés és<br />

-gyártás folyamatait is optimalizálhatják.<br />

Az AWS standján a Siemens, az<br />

MHP, a Snowflake és további harminc,<br />

ipari fókuszú partner is bemutatta<br />

megoldásait, amelyekkel a gyártás<br />

felhőalapú átalakítását teszi egyszerűbbé<br />

és gyorsabbá.<br />

Partnereivel a Google Cloud is AIOps<br />

és MLOps megoldásokat demonstrált,<br />

amelyekkel az ipar szereplői felgyorsíthatják<br />

a mesterséges intelligencia<br />

fejlesztésére és bevezetésére indított<br />

projektjeik megvalósítását. Műveleti<br />

hatékonyságukat felhőalapú megoldásokkal<br />

növelve a vállalatok környezeti<br />

lábnyomukat is csökkenthetik, és<br />

fenntarthatóbb módon dolgozhatnak<br />

adataikkal. Helyi partnereivel a Google<br />

Cloud mindehhez a törvényi szabályozás<br />

legszigorúbb követelményeinek is eleget<br />

tevő adatbiztonsági és adatszuverenitási<br />

megoldásokat kínál.<br />

A Microsoft új AI és adatanalitikai<br />

megoldásokat mutatott be okosgyárak<br />

kialakításához, amelyekkel<br />

a vállalatok jobban hasznosíthatják<br />

adatvagyonukat, optimalizálhatják<br />

működésüket és növelhetik alkalmazottaik<br />

hatékonyságát (lásd Másodpilóták<br />

vállalatirányításhoz című<br />

cikkünket ugyanebben a lapszámban).<br />

A termelékenység, a hatékonyság és<br />

a precizitás terén is szintet léphetnek<br />

az okosgyárak az AI képességekkel,<br />

amelyeket az SAP az ellátási láncokat<br />

kezelő megoldásaiban mutatott be a<br />

kiállításon. A valós idejű adatokból<br />

nyert felismerések alapján a vállalatok<br />

a termékfejlesztést is racionalizálhatják,<br />

és javíthatják a gyártás<br />

hatékonyságát.<br />

Mérnöki és működési adatok integrálásával<br />

teremt átláthatóságot a<br />

teljes értékláncban és ökoszisztémában<br />

a Schneider Electric agnosztikus,<br />

végponttól végpontig érő<br />

Connect ipari platformja. Mellette a<br />

szállító Hannoverben mutatta be Eco -<br />

Stuxure Plant Predictive Energy ipari<br />

IoT szoftvermegoldását, amellyel a<br />

vállalatok több telephelyen egyszerre<br />

figyelhetik az energiafogyasztást és<br />

észlelhetik az anomáliákat, ezáltal<br />

jobb döntéseket hozhatnak, és nagyobb<br />

energiahatékonyságot érhetnek el. Az<br />

EcoStruxure Edge pedig az eszközök<br />

nyílt, skálázható és azonnal használható<br />

ökoszisztémáját kínálja, amely<br />

a peremhálózati technológiával és a<br />

mesterséges intelligenciával valós<br />

idejű adatfeldolgozást és gyors cselekvést<br />

tesz lehetővé az adatok keletkezési<br />

helyén.<br />

A Messén debütált a Schneider<br />

Electric Lexium SCARA Cobot is, egy<br />

rendkívül kompakt felépítésű és fürge<br />

ipari robot, amely nagy pozicionálási<br />

pontosságával javítja a gyártási<br />

és összeszerelési folyamatok hatékonyságát.<br />

Ugyancsak mesterséges<br />

intelligenciára épül az Automation<br />

Application Copilot, amellyel a szállító<br />

a mérnöki munka termelékenységét<br />

növelné.<br />

AWS-szel és Nvidiával közös<br />

fejlesztései mellett a Siemens is ipari<br />

másodpilóta alkalmazást jelentett be a<br />

kiállításon. A generatív AI lehetőségeit<br />

kiaknázó Siemens Industrial Copilot<br />

idén nyáron fog megjelenni az Xcelerator<br />

Marketplace kínálatában. Hannoverben<br />

tartotta a Siemens Electrification X<br />

újgenerációs, software-as-a-service<br />

modellben működő IoT megoldásainak<br />

világpremierjét is, amelyekkel a szervezetek<br />

az elektrifikáció infrastruktúráját<br />

alakíthatják át.<br />

A robotkéz fogása<br />

Idén az ipari technológiai kiállítás<br />

Hermes-díját a Schunk érdemelte ki<br />

2D Grasping Kit projektjével. A német<br />

cég fejlesztése a gépi látásra épül, a<br />

készletet a kamera mellett egy ipari PC,<br />

AI szoftver, valamint egy alkalmazásspecifikus<br />

robotkar alkotja. A megoldás<br />

különlegessége, hogy a folyamatban<br />

kezelt munkadarabok modellezéséhez<br />

a megoldás kisméretű adatkészletet<br />

használ, ami lerövidíti a tanuláshoz<br />

szükséges időt, a felismerést pedig<br />

gyorsítja. A robot így még akkor is<br />

gyorsan és pontosan felismeri a<br />

munka darabokat, ha azok színe, háttere<br />

vagy megvilágítása változik, illetve<br />

esetleges elrendezésben érkeznek a<br />

futószalagon, tálcán vagy előkészítő<br />

asztalon. Az új fejlesztéssel a vállalatok<br />

alacsonyabb költséggel és gyorsabban<br />

automatizálják a logisztikai folyamatokat,<br />

állapította meg a zsűri.<br />

A startup cégek Hermes-díját<br />

a szintén német Archigas kapta a<br />

hidrogén tartalom pontos mérésére<br />

szolgáló, kisméretű és nedvességálló<br />

szenzoráért, amelyet akadémiai együttműködésben<br />

fejlesztett ki.<br />

Jövőre a Hannover Messe 2025 valamivel<br />

korábban, március 31. és április 4.<br />

között várja látogatóit, a partnerország<br />

pedig Kanada lesz.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 13


KIS<br />

ENDRE<br />

AKTUÁLIS<br />

SAS<br />

AI modellek előre csomagolva<br />

Iparági igényekre szabott, gyorsan és költséghatékonyan bevezethető, kisméretű<br />

AI modelleket jelentett be éves technológiai konferenciáján az SAS. A szállító<br />

Viya platformja is új képességekkel segíti a vállalatokat a nagy nyelvi modellek<br />

integrálásában és az érzékeny adatok védelmében.<br />

A<br />

mesterséges intelligencia bevetésre<br />

kész technológiájával a<br />

valós életben jelentkező felhasználási<br />

esetek eddigi gyakorlattól eltérő,<br />

sokkal hatékonyabb megközelítését és<br />

támogatását ígéri a szervezeteknek az<br />

SAS. Évtizedek óta szállít megbízható<br />

és skálázható analitikai és mesterséges<br />

intelligenciára épülő megoldásokat<br />

a pénzügyi, az egészségügyi, az ipari<br />

és a kormányzati szektor kiemelkedő<br />

szereplőinek, mondta a szállító<br />

Las Vegasban áprilisban megtartott<br />

Innovate 2024 konferenciáján, és erre<br />

a tapasztalatra támaszkodva készítette<br />

el iparág-specifikus AI modelljeit.<br />

Az egyedi felhasználásra kész csomagokkal<br />

a vállalatok így egyszerűen és<br />

gyorsan, a technológia helyett az adott<br />

üzleti kihívások megválaszolására össz -<br />

pontosítva láthatnak munkához.<br />

Napjainkban a mesterséges intelligencia<br />

vállalati alkalmazása elsősorban<br />

a generatív AI nagy nyelvi modelljeire<br />

(az LLM-ekre) összpontosít, pedig<br />

azok az üzleti döntéshozáshoz szükséges<br />

modelleknek csupán egy igen<br />

kis részét képezik, mutatott rá az SAS.<br />

Az LLM-eken túllépve a szállító ezért<br />

előre meghatározott, determinisztikus<br />

AI modelleket kínál az iparágaknak,<br />

amelyek olyan konkrét felhasználási<br />

esetekben bizonyítottak már a gyakorlatban,<br />

mint például a pénzügyi csalások<br />

észlelése, az ellátási láncok optimalizálása,<br />

a dokumentumok keresése,<br />

kivonatolása és közös szerkesztése,<br />

valamint az egészségügyi ellátás elszámolásának<br />

ellenőrzése.<br />

Mesterséges intelligenciát<br />

mindenkinek<br />

Szemben az AI implementáció hagyományos,<br />

gyakran körülményes és<br />

időigényes megvalósításával, az SAS<br />

iparág-specifikus modelljei gyors integrálásra<br />

készek, segítségükkel a szervezetek<br />

hamar működőképessé tehetik<br />

folyamataikban a mesterséges intelligenciát,<br />

és gyorsabban juthatnak kézzelfogható<br />

előnyöket adó, megbízható<br />

eredményekre, hallotta a konferencia<br />

közönsége.<br />

Egyre nagyobb nyomás nehezedik<br />

a vállalatokra, hogy versenyerejüket<br />

AI képességekkel fokozzák, az ehhez<br />

szükséges tudás birtokában levő<br />

adatkutatókat és más szakembereket<br />

azonban megnyerniük és megtartaniuk<br />

is változatlanul nehéz a munkaerőpiac<br />

jelenlegi körülményei között. Következésképp<br />

olyan rugalmas AI megoldásokat<br />

keresnek, amelyek bevezetésével<br />

nagyobb agilitással alkalmazhatják a<br />

technológiát az üzleti eredmények gyorsabb<br />

eléréséhez, és könnyen kezelhető,<br />

mégis nagy teljesítményű, vállalati al -<br />

kalmazásra hangolt modelljeivel az SAS<br />

ezt az előnyt kínálja nekik. Az iparágspecifikus<br />

modellek bevezetésre kész<br />

csomagjait a szállító 1 milliárd dollár<br />

keretösszegű beruházásának részeként<br />

fejleszti, amelyet tavaly májusban jelentett<br />

be.<br />

– AI modelljeink tökéletesen kiegészítik<br />

meglévő megoldásainkat és<br />

SAS Viya platformunkat, a különböző<br />

célcsoportok szerteágazó üzleti igényeit<br />

kiszolgálva biztosítják, hogy az innováció<br />

ökoszisztémánk minden szegletébe<br />

eljusson – mondta a mostani bejelentés<br />

kapcsán Udo Sglavo, az SAS analitikai<br />

és AI megoldásokért felelős alelnöke.<br />

– Megközelítésünket az iparágak<br />

specifikus igényei vezérlik, keretrendszereink<br />

így hozzásegítik a vállalatokat,<br />

hogy a maguk területén, sajátos környezetükben<br />

érjenek el kiemelkedő<br />

eredményeket.<br />

Dobozból kivehető és gyorsan bevezethető,<br />

könnyűsúlyú AI modelljeivel<br />

az SAS demokratizálja a mesterséges<br />

intelligenciát, a technológiát szakmai<br />

ismeretektől függetlenül minden alkalmazott<br />

számára hozzáférhetővé teszi a<br />

vállalaton belül. Jól példázza ezt az elsőként<br />

megjelenő AI asszisztens, amely<br />

a raktárterek optimalizálásában segíti<br />

a nem technológiai szerepkörökben<br />

dolgozó felhasználókat – az interakciókat<br />

optimalizált munkafolyamatokká<br />

alakítja, és felgyorsítja a tervezéshez<br />

szükséges döntéshozást.<br />

– Rugalmas, a válaszadást felgyorsító<br />

és mindenki számára hozzáférhető<br />

14 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


AKTUÁLIS<br />

mesterséges intelligenciát adunk a<br />

szervezeteknek az iparági kihívások<br />

mentén – mondta Udo Sglavo. – Akár<br />

most teszik az első lépéseket az AI bevezetésében,<br />

akár felgyorsítanák és kiterjesztenék<br />

azt szervezetük egészében,<br />

az SAS Modellek átfogó és mélyreható<br />

tudású palettáján a vállalatok meg<br />

fogják találni az egyedi igényeikhez<br />

illeszkedő megoldást.<br />

Az első SAS Modellek ebben a kínálatban<br />

később, az idei év folyamán válnak<br />

majd általánosan elérhetővé, hangzott el<br />

a konferencián.<br />

Adatszintetizálás és LLMorkesztráció<br />

Az idei év folyamán további innovatív<br />

megoldásokkal – többek között szintetikus<br />

adatokat előállító funkcióval és<br />

generatív mesterséges intelligenciára<br />

épülő, iparági másodpilóta appokkal,<br />

digitális asszisztensekkel – bővíti Viya<br />

adatanalitikai és AI platformját, valamint<br />

Customer Intelligence 360 megoldását<br />

is, jelentette be Innovate 2024 konferenciáján<br />

az SAS.<br />

– A szállító szándéka, hogy mindenkit<br />

felruházzon az adatok lekérdezéséhez<br />

és komplex analitikai műveletek elvégzéséhez<br />

szükséges képességekkel az<br />

adat- és analitikai életciklus minden<br />

szakaszában, és a generatív AI kulcsfontosságú<br />

a technológia demokratizálásában<br />

– mondta Wiktor Markiewicz, az<br />

IDC vezető elemzője. – A vállalatvezetők<br />

többsége azonban nem ért a mesterséges<br />

intelligencia működéséhez, a<br />

technológia értelmes alkalmazásához.<br />

Ha egy eleve megbízható adatanalitikai<br />

és AI platformot használnak, akkor kevesebbet<br />

kell találgatniuk, és gyorsabban<br />

előreléphetnek a generatív mesterséges<br />

intelligencia alkalmazásában. Az SAS<br />

a generatív AI bevezetését is az iparágspecifikus<br />

felhasználási esetek és az<br />

etikus alkalmazás mentén támogatja,<br />

hogy a szervezeteket megbízható eredményekhez<br />

segítse, és a megfelelési<br />

követelmények teljesítését is könnyebbé<br />

tegye számukra. Mostani konferenciáján<br />

például új orkesztrációs képességekkel<br />

bővítette Viya platformját, amelyekkel<br />

a vállalatok generatív AI modelljeiket<br />

jobban integrálhatják meglévő folyamataikkal,<br />

és az LLM-ek használatát<br />

is végponttól végpontig felügyelhetik a<br />

különböző területeken.<br />

Las Vegasban debütált a Viya Copilot<br />

is a fejlesztők, az adatkutatók és az<br />

üzleti felhasználók munkáját egyaránt<br />

hatékonyan segítő, digitális asszisztensként.<br />

A másodpilóta alkalmazás<br />

többek között olyan feladatok elvégzéséhez<br />

kínál szerteágazó eszközkészletet,<br />

mint a szoftverkód generálása,<br />

az adatok felkutatása és tisztítása, a<br />

marketingtevékenység és az ügyfélút<br />

tervezése, valamint a szervezet tudásbeli<br />

hiányosságainak elemzése. A Viya<br />

Copilot első változatát a vállalatok<br />

egyelőre meghívásos alapon, zárt<br />

körben próbálhatják ki. A konferencián<br />

premierezett az SAS Data Maker<br />

is, amely minőségi szintetikus adatok<br />

előállításával segíti a szervezeteket az<br />

AI modellek tanításában és az érzékeny<br />

üzleti információk védelmében.<br />

Az adatgenerátor egyelőre szintén<br />

privát előzetes változatában érhető el.<br />

Marketingtechnológiai Customer<br />

Intelligence 360 megoldását az<br />

SAS szintén generatív mesterséges<br />

intelligenciára épülő képességekkel<br />

frissítette, amelyekkel a terület<br />

szakemberei az ügyfélélményt javíthatják.<br />

A marketingtevékenység és<br />

az ügyfélút tervezését, valamint a<br />

tartalomkészítést a megoldás már<br />

korábbról támogatja ilyen funkciókkal,<br />

de palettájuk most további három<br />

képességgel bővül. Párbeszédalapú,<br />

természetes nyelvi kezelőfelületén<br />

keresztül a Customer Intelligence<br />

360 immár az ügyfél-kommunikáció<br />

célközönségének kiválasztásában, a<br />

közönség reakcióját mutató adatok<br />

értelmezésében, valamint a kiküldött<br />

levelek megfogalmazásában is segíti<br />

a marketingeseket.<br />

Fejlesztői munkapad,<br />

menedzselt szolgáltatás<br />

Mostani konferenciáján jelentette be a<br />

szállító a Viya Workbench ugyancsak<br />

könnyen használatba vehető és skálázható,<br />

felhőalapú fejlesztőkörnyezetet<br />

is, amely az SAS vagy Python programnyelvet<br />

használó fejlesztők és modellépítők<br />

munkáját teszi gyorsabbá.<br />

A Viya Workbench önkiszolgáló alapon,<br />

igény szerint használható számítási<br />

környezetet kínál az adatok előkészítéséhez,<br />

a felderítő adatelemzéshez,<br />

valamint az analitikai és gépi tanulási<br />

modellek fejlesztéséhez.<br />

További újdonság, hogy az SAS<br />

menedzselt szolgáltatásai mostantól<br />

az Amazon Web Services (AWS) felhőjében<br />

is elérhetők. A szervezetek így<br />

az eddiginél is nagyobb választási<br />

lehetőséget kapnak az SAS technológiák<br />

és megoldások bevezetéséhez és<br />

menedzseléséhez.<br />

Jövőre az SAS Innovate 2025 május<br />

6–9. között várja látogatóit a floridai<br />

Orlandóba. A konferencia azonban addig<br />

is világ körüli turnéra indul – az SAS<br />

Innovate on Tour 2024 három, hozzánk<br />

legközelebbi állomása május végén<br />

Varsó, június első felében pedig Frankfurt<br />

és Milánó lesz.<br />

Képek: SAS<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 15


KIS<br />

ENDRE<br />

AKTUÁLIS<br />

OPENTEXT<br />

A munka új horizontja<br />

Digitális asszisztensektől kezdve üzleti felhőkön át a platformtechnológiákig fejlett<br />

AI képességekkel érkezik az OpenText vállalati tartalomkezelő megoldásának friss<br />

kiadása. Európai konferencia-körútján a szállító az emberi képességeket kiegészítő<br />

további fejlesztések titáni ütemtervét is ismertette.<br />

A<br />

történelem megannyi sorsfordító<br />

pillanatában léptek előre már<br />

nagyot iparágak, társadalmak és<br />

kultúrák, és a mesterséges intelligenciával<br />

ismét ilyen jelentőségű pillanathoz<br />

érkeztünk, mivel az AI forradalmasítja<br />

az üzleti környezet átalakulását<br />

– mondta Mark J. Barrenechea, az<br />

OpenText vezérigazgatója nyitó előadásában,<br />

amellyel elstartolt a cég európai<br />

konferencia-körútja. Az április második<br />

felében Londont, Münchent és Párizst<br />

érintő OpenText World Europe közönsége<br />

első kézből ismerhette meg a<br />

szállító Titanium X stratégiai fejlesztési<br />

ütemtervének részleteit, valamint<br />

a vállalati tartalomkezelő platform<br />

legújabb, Cloud Editions (CE) 24.2-es<br />

kiadásában megjelenő képességeket.<br />

Az innovatív megoldások, amelyek a<br />

vállalati szerepkörökre szabott digitális<br />

asszisztensektől kezdve az újgenerációs<br />

keresőn át a dolgok internetéig,<br />

az IoT technológiákig ívelnek, a megbízható<br />

információmenedzsmentet és<br />

adatstratégiákat a fejlett mesterséges<br />

intelligenciával ötvözik.<br />

Az üzleti mesterséges intelligencia<br />

korszakába lépve a feladatvégzést a<br />

gépekre kell hagynunk, hogy az emberi<br />

termelékenységet és kreativitást<br />

növelhessük, mondta Mark J. Barrenechea<br />

az OpenText innovációs céljairól.<br />

A vezérigazgató szerint felhasználói<br />

oldalon a szervezeteknek ehhez szemléletváltásra<br />

is szükségük lesz, többek<br />

között meg kell tanulniuk a döntéshozás<br />

automatizálását, az automatizálás és az<br />

AI egységbe foglalását, valamint a felismerések<br />

visszacsatolását, mindennek<br />

megbízhatóságát pedig megfelelő<br />

adatvédelemmel és adatirányítással<br />

is biztosítaniuk.<br />

Tartalomkezelés okosan<br />

és biztonságosan<br />

Titanium X termékfejlesztési ütemtervében<br />

az OpenText a CE 25.2 kibocsátásáig<br />

ívelő innováció három stratégiai<br />

fókuszterületeként az üzleti felhőket,<br />

az üzleti mesterséges intelligenciát és<br />

az üzleti (platform)technológiát jelölte<br />

ki. Üzleti felhőiben a szállító például a<br />

mérnököktől kezdve az informatikusokig<br />

minden vállalati szerepkörben<br />

integrált és biztonságos megoldásokat<br />

ad a munkavégzés, a folyamatok és a<br />

működés jelentős egyszerűsítéséhez, a<br />

hatékonyság növeléséhez.<br />

Az üzleti mesterséges intelligencia<br />

a generatív AI képességeivel segíti a<br />

felhasználókat a vállalat szellemi tulajdonának<br />

minél jobb hasznosításában.<br />

A nagyméretű, privát adatkészletekkel<br />

dolgozó digitális asszisztensek az adatirányítási,<br />

megfelelési és hitelesítési<br />

követelmények szerint működnek, így<br />

jogosultságaival összhangban minden<br />

felhasználó kizárólag a munkájához<br />

szükséges információkhoz fér hozzá.<br />

Üzleti technológiáira pedig az OpenText<br />

olyan nagyvállalati szintű adatplatformokat<br />

épít, amelyeket a szervezetek<br />

bárhol, privát és nyilvános felhőkben<br />

is bevezethetnek, illetve alkalmazásprogramozási<br />

interfészeken (API-kon)<br />

keresztül érhetnek el.<br />

– A felhő, a biztonság és a mesterséges<br />

intelligencia útjain navigáló szervezetek<br />

számára az adatok integritása<br />

iránti bizalom megteremtése kiemelkedően<br />

fontossá válik, a követelmények<br />

középpontjába kerül – mondta a konferencián<br />

Muhi Majzoub, az OpenText<br />

ügyvezető alelnöke és termékigazgatója.<br />

– Kilencven napos innovációs és<br />

kibocsátási ciklusunkhoz igazodva a<br />

CE 24.2-es verzióját is olyan képességekkel<br />

és eszközökkel bővítettük mindhárom<br />

területen, amelyek birtokában<br />

ügyfeleink és partnereink felvértezhetik<br />

magukat a hatékony előrehaladáshoz<br />

szükséges felismerésekkel és<br />

tudással, függetlenül attól, hogy milyen<br />

kihívásokra kell válaszolniuk.<br />

OpenText World Europe 2024: Mark J. Barrenechea vezérigazgató nyitó előadása<br />

Üzleti felhők,<br />

AI asszisztensek...<br />

Dolgozzanak üzleti, informatikai vagy<br />

kibervédelmi területen, szerepkörben,<br />

a felhasználók számos új képességet<br />

kapnak az OpenText Business Clouds<br />

24.2-es verziójában. Üzleti oldalon<br />

az OpenText Experience Cloud Core<br />

Journey például az ügyfél-kommunikáció<br />

stratégiai megtervezését és<br />

megvalósítását teszi hatékonyabbá a<br />

megnyeréstől kezdve a megtartásig,<br />

könnyebbé téve a törvényi követelményeknek<br />

való megfelelést is.<br />

A Business Network Cloud Trading<br />

Grid Microsoft Dynamics 365 és Oracle<br />

16 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


AKTUÁLIS<br />

NetSuite alkalmazásokkal kialakított<br />

integrációjával pedig már a középvállalatok<br />

is zökkenőmentesen kezelhetik<br />

kereskedelmi kapcsolataikat.<br />

Informatikai oldalon a DevOps Cloud<br />

Application Lifecycle Management és<br />

az SAP Cloud között kialakított integráció<br />

gyorsítja mostantól a tesztelést<br />

és az SAP alkalmazások frissítését a<br />

vállalatoknál. Az IT Operations Cloud<br />

OpsBridge új telemetriai képességei<br />

valós idejű betekintéssel javítják<br />

az alkalmazások monitorozását és<br />

megfigyelhetőségét (observability) a<br />

teljes IT környezetben. A Cybersecurity<br />

Cloudban az OpenText Fortify új<br />

kezelőfelülettel segíti a fejlesztőket<br />

a kód ellenőrzésében, a sérülékenységek<br />

keresésében és más biztonsági<br />

intézkedésekben, az OpenText NetIQ<br />

és az OpenText Magellan integrációja<br />

pedig az azonosságkeze lést,<br />

valamint az egypontos bejelentkezést<br />

javítja nagyadat-analitikai és AI<br />

képességekkel.<br />

Az OpenText Aviator a szállító nagy<br />

nyelvi modellekre és privát adatkészletekre<br />

épülő, specifikus felhasználási<br />

esetekre, vállalati szerepkörökre<br />

szabott generatív AI képességeinek<br />

– digitális asszisztenseinek – családja,<br />

amely a CE 24.2-es verziójában szintén<br />

egy sor új fejlesztéssel gyarapodott.<br />

Az információk visszakeresését<br />

párbeszédalapú kezelőfelülettel,<br />

tartalomkivonatolással és fordítással<br />

egyszerűsítő Content Aviatort<br />

az OpenText például integrálta Core<br />

Content, Extended ECM és Documentum<br />

megoldásaival. A digitális<br />

asszisztenssel a vállalatok így az<br />

adatok mozgatása nélkül automatizálhatják<br />

a tartalom és a munkakörnyezet<br />

elemzését, javíthatják a<br />

munkafolyamatok hatékonyságát és a<br />

tudás újrahasznosítását.<br />

További újdonság az IT Operations<br />

Aviator és az OpenText SMAX közötti<br />

integráció, amely fejlett szolgáltatásmenedzsment<br />

megoldásként<br />

támogatja a service desken dolgozó<br />

ügyintézőket. Az AI asszisztens a<br />

beérkező hibajegyek alapján összefoglalja<br />

a problémákat, és javaslatokat<br />

ad megoldásukra. Az ügyintézők így<br />

sokkal gyorsabban és eredményesebben<br />

orvosolhatják a nehézségeket,<br />

ezáltal javíthatják a felhasználók,<br />

az ügyfelek elégedettségét. Aviator<br />

asszisztenst kapott az Operations<br />

Bridge is, amely intelligens információkereséssel<br />

támogatja a vállalatokat a<br />

hibák elhárításában. A DevOps Aviator<br />

beépített, párbeszédalapú keresőjével<br />

pedig a fejlesztők és a tesztelők<br />

munkáját, a szoftverek minőségbiztosítását<br />

teszi könnyebbé mindentudó<br />

digitális asszisztensként.<br />

Az OpenText Exstream és TeamSite<br />

részeként elérhető Experience Aviator<br />

mostantól a generatív AI képességeivel<br />

is segíti a személyre szabott,<br />

releváns tartalmak automatikus<br />

előállítását az ügyfélélmény javításához.<br />

Az OpenText Axcelerate with<br />

Aviator pedig egy új, átfogó Axcelerate<br />

eDiscovery megoldás, amellyel a jogi<br />

osztályok és ügyvédi irodák gyorsabban<br />

végezhetnek az ügystratégiák<br />

kidolgozásához szükséges kutatással<br />

és felülvizsgálatokkal, így időben<br />

hozhatnak megalapozott döntéseket.<br />

Muhi Majzoub, az OpenText alelnöke és termékigazgatója<br />

...és platformtechnológiák<br />

Az OpenText Aviator platformtechnológiák<br />

2.4-es kiadásai között újonnan<br />

megjelenő Aviator Core Analytics<br />

Database egy SaaS modellben használható,<br />

nagyvállalati szintű adattóház<br />

(data lake house) megoldás,<br />

amely az OpenText Vertica fejlett<br />

adatbázisát a sokbérlős (multi-tenant)<br />

platform rugalmasságával ötvözi.<br />

Az új analitikai megoldással a felhasználók<br />

gyorsan, önkiszolgáló módon<br />

juthatnak értékes felismerésekre,<br />

amelyek alapján jobb döntéseket<br />

hozhatnak, miközben a szolgáltatási<br />

modell a birtoklási összköltség és a<br />

szénlábnyom csökkentésében is segíti<br />

a vállalatokat.<br />

Forradalminak nevezete az Open-<br />

Text az Aviator Search új, információkinyerő<br />

és -dúsító képességeit,<br />

amelyek szintén a generatív mesterséges<br />

intelligenciára és a nagy nyelvi<br />

modellekre épülnek. A CE 24.2-es<br />

verziójában a felhasználók továbbfejlesztett,<br />

változatos fájlformátumokat<br />

támogató funkciókat kapnak, amelyek<br />

párbeszédalapú kezelőfelülettel teszik<br />

zökkenőmentessé az információk<br />

keresését. A friss képességekkel az<br />

alkalmazottak a kérdéseikre kapott<br />

válaszok eredetét is pontosan meghatározhatják,<br />

így tartalmukat ellenőrizhetik<br />

a különböző adatforrásokban,<br />

ami nemcsak a hatékonyságot, hanem<br />

a pontosságot és megbízhatóságot is<br />

növeli.<br />

Dobozból kivehető, használatra<br />

kész adattó megoldásával az Aviator<br />

IoT ugyancsak követhetőséget és hitelesítést<br />

ad a vállalatoknak a dolgok<br />

internetéről, az üzlet számára fontos<br />

eszközökről gyűjtött, bármilyen típusú<br />

adatok kezeléséhez. Adatkövetkezetességet<br />

és transzparenciát javító<br />

funkcióival az új megoldás az eszközökön<br />

túl az ellátási láncok működésére<br />

is teljes, végponttól végpontig érő<br />

rálátást ad.<br />

Nem utolsósorban az Aviator<br />

Thrust Studio is valós idejű digitális<br />

asszisztenssel gyarapodott, amely<br />

az OpenText Thrust API-jait használó<br />

szoftverkód generálásával támogatja<br />

a Visual Studio Code szerkesztőben<br />

dolgozó fejlesztők munkáját.<br />

A jelenleg még nem végleges, korai<br />

változatában elérhető AI megoldás<br />

az alkalmazásfejlesztés ésszerűsítésében,<br />

a termelékenység és a hatékonyság<br />

növelésében fogja segíteni a<br />

vállalatokat.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 17


KIS<br />

ENDRE<br />

TECHNOLÓGIA #AI<br />

MICROSOFT<br />

Másodpilóták vállalatirányításhoz<br />

Idei első frissítési hullámában a Microsoft Dynamics 365 üzleti alkalmazásait és<br />

Power Platformját is több száz, mesterséges intelligenciára épülő képességgel bővítette.<br />

A szoftvercég a gyártó vállalatok számára is hasonlóan okos megoldásokat mutatott be<br />

a Hannover Messén.<br />

Dynamics 365 Business Central: Copilot a kis- és középvállalati ERP megoldásban<br />

A<br />

vállalatirányítási folyamatok igen<br />

jelentős részét az alkalmazottak<br />

évtizedek óta manuálisan hajtják<br />

végre, napjainkban azonban az ERP<br />

olyan átalakuláson megy keresztül,<br />

amilyet egy nemzedék életében egyszer<br />

tapasztal – mutatott rá blogbejegyzésében<br />

Charles Lamanna, a Microsoft<br />

üzleti alkalmazásokért és platformokért<br />

felelős alelnöke. A transzformáció<br />

úttörőjeként a szoftvercég a mesterséges<br />

intelligencia (AI) képességeivel<br />

ruházza fel ERP megoldásait, így azok<br />

sokkal önállóbban működnek, folyamatosan<br />

alkalmazkodnak a változó körülményekhez,<br />

emberi közbeavatkozást<br />

pedig akkor kérnek, amikor az szükséges.<br />

Intelligens és automatizált, felhőben<br />

és hibrid környezetekben működő<br />

szoftvereit a Microsoft évente kétszer,<br />

tavasszal és ősszel frissíti. A Dynamics<br />

365 üzleti alkalmazások és a<br />

Power Platform idei első frissítési<br />

hullámát áprilisban jelentette be a<br />

szoftvercég. Mind az ERP megoldás,<br />

mind az adatelemző, app fejlesztő<br />

és folyamatautomatizáló platform új<br />

Copilot- képességekkel bővül, amelyek<br />

2024 szeptemberéig folyamatosan<br />

válnak elérhetővé. Mellettük a Microsoft<br />

365 másodpilótája is vállalati<br />

szerepkörökre – az értékesítés, a<br />

szolgáltatások és a pénzügy funkcióira<br />

– szabott bővítményeket kap, hogy<br />

az alkalmazottakat a generatív AI<br />

képességeivel segítse az időigényes<br />

feladatok gyorsabb elvégzésében.<br />

A Microsoft 365 másodpilótáit<br />

(Copilot for Sales, Service, Finance) a<br />

szoftvercég integrálta az üzleti alkalmazásokkal<br />

és adatokkal, amelyekkel<br />

a felhasználók dolgoznak. A Microsoft<br />

Copilot Studio eszközeivel pedig a vállalatok<br />

ezeket a bővítményeket testre<br />

szabhatják, valamint saját adataikra és<br />

munkafolyamataikra újabb másodpilóta<br />

appokat is készíthetnek.<br />

Generatív AI az ügyfelek<br />

szolgálatában...<br />

A frissítések idei első hullámában<br />

érkező, új Copilot-képességek az<br />

ügyfélszolgálati ügyintézők, valamint<br />

az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba<br />

kerülő minden más alkalmazott<br />

hatékonyságát növelik, segítve ezzel<br />

az ügyélélmény javítását, miközben<br />

csökkentik a munkavégzéshez szükséges<br />

képzések költségét, mondta<br />

a szoftvercég az újdonságokat bejelentő<br />

online eseményen. A Microsoft<br />

Dynamics 365 Customer Service és<br />

a Microsoft Copilot for Service új<br />

képességei között – amelyek generatív<br />

mesterséges intelligenciával alakítják<br />

át az ügyfélkapcsolatok kezelését –<br />

megjelent szerkesztő funkció például<br />

automatikusan elkészíti a vállalati<br />

tudás megosztását ésszerűsítő cikkek<br />

vázlatát, és proaktív módon válaszokat<br />

javasol az ügyfelekkel folytatott<br />

párbeszéd során.<br />

Több nagy ügyfelének közreműködésével<br />

a szoftvercég az új képességekkel<br />

elérhető előnyöket is bemutatta<br />

áprilisban megtartott eseményén.<br />

A Lenovo például a Dynamics 365<br />

Customer Service, harmadik féltől<br />

származó alkalmazások és saját<br />

fejlesztésű csevegőrobotok segítségével<br />

skálázta innovatív megoldását, a<br />

személyi számítógépek támogatásához<br />

adott Premier Support Suite szolgáltatáscsomagját.<br />

Pár ezer ügynöke így<br />

már a világ 200 régiójában, több mint<br />

40 nyelven támogathatja az ügyfeleket<br />

minden kommunikációs csatornán.<br />

A G&J Pepsi, az Egyesült Államok<br />

franchise rendszerben működő legnagyobb,<br />

családi tulajdonú italpalackozó<br />

üzeme pedig a Microsoft Dynamics 365<br />

Field Service, a Dynamics 365 Sales<br />

és a Power Platform bevezetésével 6,6<br />

százalékkal csökkentette működési<br />

költségeit, miközben 8 százalékos bevételnövekedést<br />

ért el.<br />

Hasonló módon a Microsoft Dynamics<br />

365 Sales friss funkciói is javaslatokkal,<br />

adatok összegzésével, információk<br />

gyors visszakeresésével és a munkafolyamatok<br />

kontextusában végzett más<br />

műveletekkel növelik az értékesítők<br />

hatékonyságát.<br />

Új Copilot-képességekkel bővítette<br />

a szoftvercég kis- és középvállalati<br />

ERP megoldását is. A Dynamics 365<br />

Business Centralban működő virtuális<br />

asszisztenssel csevegőablakban<br />

kommunikálhatnak az alkalmazottak.<br />

A generatív AI nemcsak az adatok<br />

és információk gyors keresésében,<br />

összefüggések felismerésében segíti<br />

18 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


TECHNOLÓGIA #AI<br />

munkájukat, hanem többek között<br />

szállítólevelek összeállítását, számlák<br />

és megrendelések megfeleltetését,<br />

ismétlődő feladatok automatikus<br />

elvégzését is kérhetik tőle. A Business<br />

Central új funkcióival a kis- és<br />

középvállalatok emellett működésük<br />

fenntarthatóságát is nyomon követhetik,<br />

valamint saját másodpilóta<br />

appokat is készíthetnek.<br />

Copilotját a Microsoft Power Platformjának<br />

low-code fejlesztőeszközeivel<br />

és gyors folyamatautomatizáló<br />

képességeivel is integrálta. A platform<br />

részét képező Power Automate<br />

párbeszédalapú kezelőfelületével új<br />

lehetőségeket kínál a felhőben és a<br />

PC-n futó munkafolyamatok automatizálásához,<br />

valamint a folyamatok<br />

elemzéséhez, a folyamatbányászathoz<br />

is, a Power Apps hasonló képességeivel<br />

pedig egyedi appok készíthetők,<br />

ugyancsak szóbeli utasításokkal.<br />

A Copilot Studio a Power Platform AI<br />

Builder modelljeihez és az OpenAI<br />

egyedi GPT modelljeihez is hozzáférést<br />

ad a saját másodpilóta appjaikat<br />

fejlesztő vállalatoknak.<br />

...és az okosgyárak<br />

optimalizálásában<br />

A gyártóipar a leginkább adatintenzív<br />

iparágak közé tartozik – a McKinsey<br />

Global Institute szerint a szektor<br />

szereplői világszinten átlagosan 1,9<br />

petabájt adatot „termelnek” minden<br />

évben. A hatalmas adatmennyiség<br />

azonban nagyrészt kiaknázatlan marad.<br />

Az április végén megtartott Hannover<br />

Messe 2024 ipari szakkiállításon a<br />

Microsoft új AI és adat analitikai<br />

megoldásokat mutatott be okosgyárak<br />

kialakításához, amelyekkel<br />

a vállalatok jobban hasznosíthatják<br />

adatvagyonukat, optimalizálhatják műkö<br />

désüket és növelhetik alkalmazottaik<br />

hatékonyságát.<br />

Privát előzetes változatukban például<br />

már elérhetők a Microsoft Fabric gyártóipari<br />

adatmegoldásai és az Azure AI<br />

ugyancsak gyárak számára készült<br />

másodpilóta-sablonjai. Segítségükkel<br />

a szektor szereplői két környezetük,<br />

operatív technológiájuk (OT) és informatikai<br />

technológiájuk (IT) adatvagyonát<br />

vonhatják össze, hogy felgyorsítsák<br />

és skálázzák az adatok átalakítását a<br />

felhőalapú Fabric analitikai platform<br />

részét képező mesterséges intelligencia<br />

számára. A két technológiai<br />

Hannover Messe 2024: a Microsoft standja<br />

környezet közös adatalapra hozását<br />

segíti a Microsoft nemrég bejelentett<br />

Azure IoT Operations keretrendszere is.<br />

A copilot-sablonokkal pedig a gyártó<br />

vállalatok egyedi másodpilóta appokat<br />

készíthetnek az első vonalban dolgozó<br />

alkalmazottaik támogatásához. A felhasználók<br />

így természetes nyelven<br />

tehetnek fel kérdéseket és kérhetnek<br />

segítséget, akár hibaelhárításon<br />

dolgoznak, karbantartást végeznek,<br />

képzésen vesznek részt, vagy a tudásbázisban<br />

keresnek információt. Egy<br />

gép meghibásodásakor az üzemvezető<br />

például a copilot támogatásával<br />

gyorsan átlátja és megérti a probléma<br />

hátterét, és azt hetek helyett<br />

napok alatt elháríthatja, mondta a<br />

szoftvercég.<br />

A Copilot for Dynamics 365 Field<br />

Service említett, új képességeivel a<br />

gépgyártó és karbantartó vállalatok<br />

szolgáltatásvezetői és technikusai<br />

gyorsabban megtalálják a problémák<br />

hatékony megoldásához szükséges<br />

információkat, menet közben minden<br />

lépésről tájékoztatni tudják ügyfeleiket,<br />

és az elvégzett munkáról is<br />

egyszerűen összeállíthatják jelentésüket.<br />

A Copilot már általánosan<br />

elérhető, új funkcióival a helyszíni<br />

szolgáltatásokért felelős vezetők a<br />

Dynamics 365 Field Service webes<br />

alkalmazás párbeszédalapú kezelőfelületén<br />

pillanatok alatt előkereshetik<br />

a megrendelt munkára vonatkozó,<br />

összes információt. A jelenleg nyilvános<br />

előzetesként használható<br />

funkciókkal pedig az első vonalban<br />

dolgozó alkalmazottak is konfigurálhatják<br />

másodpilótájukat az<br />

összefoglaló jelentések automatikus<br />

elkészítéséhez.<br />

A szolgáltatásvezetők, technikusok<br />

és távolról elérhető szakértők együttműködését<br />

segíti a Microsoft Teams<br />

kollaborációs platformon mostantól<br />

általános elérhető Field Service app.<br />

A Dynamics 365 Field Service felhasználói<br />

így a feladathoz kapcsolódó dokumentumokat<br />

és más információkat<br />

könnyen megoszthatják egymással,<br />

és a helyszínen dolgozó technikusok<br />

a Dynamics 365 Remote Assist révén<br />

a Teamsben videós kapcsolaton<br />

keresztül, a gépeket mutató felvételeken<br />

kiterjesztett valóságban megjelenő<br />

megjegyzések formájában is<br />

szakmai segítséget kaphatnak.<br />

Bár az ellátási láncokban bekövetkező<br />

fennakadások korántsem új<br />

keletűek, növekvő komplexitásuk és<br />

gyakoriságuk olyan változásokat idéz<br />

elő, amelyek meghaladják a szervezetek<br />

problémamegoldó képességét.<br />

A gyártó vállalatokra ezen a téren<br />

különösen nagy nyomás nehezedik,<br />

amit a Microsoft szintén új, AI alapú<br />

fejlesztéssel enyhítene. A Dynamics<br />

365 Supply Chain Management előzetes<br />

verzióban megjelenő bővítményével<br />

a szektor szereplői jobban átláthatják<br />

termékeik „családfáját” az ellátási<br />

lánc különböző ágain keresztül. Az új<br />

képességekkel a gyártó vállalatok a<br />

beszállítói folyamatokban bekövetkező<br />

eseményeket is nyomon követhetik,<br />

továbbá új kezelőfelületen kérdezhetik<br />

le és elemezhetik a menet közben<br />

keletkező adatokat.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 19


KIS<br />

ENDRE<br />

TECHNOLÓGIA #AI<br />

INTEL<br />

A vállalati AI víziója<br />

Teljesítményt és energiahatékonyságot növelő AI gyorsító processzort, a mesterséges<br />

intelligencia minden szegmensét átfogó stratégiát és nyílt, skálázható rendszereket<br />

jelentett be az Intel. A gyártó Vision 2024 konferenciáján a biztonságos bevezetést<br />

segítő, optimalizált hálózati megoldások is premiereztek.<br />

A<br />

generatív mesterséges intelligencia<br />

skálázására kész vállalatok a próbaprojektek<br />

szakaszából szeretnének minél<br />

előbb eljutni az éles alkalmazásig. Nehezen<br />

találnak azonban olyan, használatra kész<br />

megoldásokat, amelyek nagy teljesítményű,<br />

ugyanakkor költség- és energiahatékonyságot<br />

biztosító processzorokra épülnek, továbbá<br />

a folyamat összetettségének és töredezettségének<br />

kezelésében, az adatbiztonság és a<br />

törvényi megfelelés követelményeinek teljesítésében<br />

is segítik őket. Erre utal legalábbis az<br />

Intel által hivatkozott adat, amely szerint tavaly a<br />

vállalatok mindössze 10 százaléka tudta sikerrel<br />

élesíteni generatív AI projektjeit.<br />

Áprilisban megtartott Vision 2024 konferenciáján<br />

bemutatott, újgenerációs termékeivel és<br />

stratégiai partnereivel bejelentett együttműködésével<br />

a gyártó ezen az arányon javítana.<br />

– Hihetetlen mértékben felgyorsult az innováció<br />

a szilíciumtechnológia fejlődésének<br />

köszönhetően, így hamarosan minden szervezet<br />

AI-vállalattá fog válni – mondta Pat Gelsinger,<br />

az Intel vezérigazgatója. – Az Intel a szervezetek<br />

minden szegeltébe elviszi a mesterséges intelligenciát,<br />

a PC-től kezdve az adatközponton át a<br />

peremhálózatig. Legújabb Gaudi, Xeon és Core<br />

Ultra platformjaink a rugalmas megoldások<br />

átfogó, egységes készletét kínálják ügyfeleinknek<br />

és partnereinknek a változó igények kiszolgálásához<br />

és az előttünk álló, hatalmas lehetőségek<br />

kiaknázásához.<br />

következtetéseinek számításában (inferencia), a<br />

generatív mesterséges intelligencia éles alkalmazásainak<br />

skálázásában.<br />

Összevetve az Nvidia H100 processzorral, a<br />

Gaudi 3 várhatóan a tanítás és az inferencia terén<br />

is átlagosan 50 százalékkal nagyobb teljesítményt<br />

fog adni a vállalatoknak, míg utóbbi energiahatékonyságát<br />

is 40 százalékkal növelheti, mondta az<br />

Intel többféle nagy nyelvi modellen (LLM) végzett<br />

teljesítménytesztek eredményére hivatkozva.<br />

Az Nvidia viszont márciusban – mint arról mi is<br />

beszámoltunk –, már bejelentette szuperproceszszorát,<br />

amely a H100-hoz képest többszörös teljesítménynövekedést<br />

és nagyságrenddel nagyobb<br />

energiahatékonyságot ígér.<br />

Tanulást és következtetést<br />

gyorsító Gaudi 3<br />

Az Intel Gaudi 3 AI-gyorsító processzor – amelyről<br />

a gyártó egy tavaly decemberi rendezvényén<br />

előzetesen már részleteket osztott meg – a<br />

mesterséges intelligenciát működtető rendszerek<br />

felméretezését akár több tízezer, egymással<br />

szabványos Ethernet kapcsolaton kommunikáló<br />

lapka összekapcsolásával teszi könnyebbé. Előző<br />

nemzedékéhez képest a Gaudi 3 – a gépi tanulás<br />

16 bites lebegőpontos formátumában, a BF16-ban<br />

kifejezve – négyszeresére növelheti a számítási<br />

teljesítményt, és a memória sávszélességének<br />

másfélszeres növekedését ígéri. A gyorsítóval<br />

így a legnagyobb szervezetek is nagyot léphetnek<br />

előre az AI tanításában és új adatokból levont<br />

Az iparági szabványokra épülő Ethernet hálózati<br />

technológia mellett a Gaudi 3 a nyílt, közösségi<br />

alapú szoftverfejlesztés támogatásával is<br />

segíti a szervezeteket a mesterséges intelligencia<br />

skálázásában, a tanítás és az inferencia finomhangolásában,<br />

egyetlen node-tól kezdve akár<br />

több ezer node-ot tartalmazó szuper- és megaklaszterekig.<br />

Az Intel eredeti eszközgyártó partnerei<br />

– közöttük a Dell Technologies, a Hewlett<br />

Packard Enterprise, a Lenovo és a Supermicro<br />

– az idei év második negyedétől hozzáférnek<br />

az AI gyorsítóhoz. A Vision 2024 konferencián a<br />

processzorgyártó több partnere és ügyfele is a<br />

generatív AI innovatív alkalmazásairól számolt<br />

be, amelyeket a processzorok legújabb nemzedékével<br />

támogat.<br />

Intel Vision 2024:<br />

Pat Gelsinger<br />

vezérigazgató<br />

nyitó előadása<br />

20 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


TECHNOLÓGIA #AI<br />

Gaudi 3: az Intel AI-gyorsítója<br />

Közöttük a Bosch a gyártási folyamatokban<br />

bekövetkező anomáliák<br />

modellezéséhez generál szintetikus<br />

adatkészleteket az alapmodellek tanításához,<br />

hogy az okosgyárakban<br />

robusztus megoldások bevezetését<br />

tegye lehetővé például az optikai ellenőrzés<br />

automatizálásához. Az IBM az<br />

ötödik generációs Intel Xeon proceszszorokat<br />

használja watsonx.data<br />

adattárához, és a processzorgyártóval<br />

közösen jelenleg hitelesíti watsonx<br />

platformját a Gaudi gyorsítókon. Az<br />

Infosys pedig a generatív mesterséges<br />

intelligenciát gyorsító Topaz<br />

szolgáltatásaiban, megoldásaiban és<br />

platformjain teszi elérhetővé az Intel<br />

technológiáit, a negyedik és ötödik<br />

generációs Xeon, a Gaudi 2, valamint a<br />

Core Ultra processzorokat.<br />

Intellel közös együttműködést<br />

jelentett be a konferencián a Google<br />

Cloud, a Thales és a Cohesity is, hogy<br />

a processzorgyártó bizalmas adatfeldolgozást<br />

támogató megoldásait<br />

– közöttük a Trust Domain Extensions<br />

(TDX) és a Software Guard Extensions<br />

(SGX) képességeit – elérhetővé tegyék<br />

szoftvereik felhőben futó példányaihoz.<br />

Ügyfeleik így megbízható végrehajtási<br />

környezetben (TEE) futtathatják<br />

AI modelljeiket és algoritmusaikat, és<br />

ezeket a környezeteket az Intel tanúsítási<br />

szolgáltatásával ellenőrizhetik.<br />

Partnereinek egy másik csoportjával<br />

– amelyhez az Anyscale, a Domino, a<br />

Hugging Face, a Red Hat, az SAP és a<br />

VMware mellett már több, elsősorban<br />

adattechnológiai cég csatlakozott – az<br />

Intel a mesterséges intelligencia vállalati<br />

alkalmazását segítő, nyílt platform<br />

létrehozásáról is szándéknyilatkozatot<br />

tett. Az iparági összefogás nyílt, sok<br />

szállító termékeiből felépülő generatív<br />

AI rendszerek építését célozza, amelyek<br />

RAG (retrieval-augmented generation)<br />

optimalizálással kategóriájukban a<br />

legnagyobb teljesítményt és értéket,<br />

a legjobb fejlesztői élményt adják a<br />

szervezeteknek. A RAG módszerének<br />

köszönhetően a vállalatok meglévő,<br />

nagy adatforrásaikat szabványos felhőinfrastruktúrán<br />

futtathatják, amelyet<br />

a szállítók nyílt LLM-képességekkel<br />

egészítenek ki.<br />

A kezdeményezés első lépéseként<br />

az Intel biztonságos, Xeon- és Gaudialapú<br />

referenciaarchitektúrákat készít,<br />

közreadja a technikai koncepció keretrendszerét,<br />

és Tiber Developer Cloud<br />

felhőjét további infrastruktúra-kapacitással<br />

bővíti a fejlesztések, valamint<br />

a hitelesítéshez szükséges tesztek<br />

támogatásához.<br />

Friss processzorok minden<br />

AI-szegmensben<br />

Gaudi 3 gyorsítója mellett az Intel<br />

minden termékcsaládjában a proceszszorok<br />

új nemzedékét jelentette be a<br />

konferencián. Az Intel Xeon 6 proceszszorok<br />

a generatív mesterséges intelligencia<br />

területén meglévő megoldások,<br />

közöttük a RAG teljesítményhatékony<br />

futtatásával saját adataik felhasználásában<br />

és üzletspecifikus eredmények<br />

elérésben segítik a vállalatokat, mondta<br />

a szállító. Az adatközponti, felhős és<br />

peremhálózati környezetekbe szánt<br />

Xeon 6 processzorok Sierra Forest<br />

kódnéven fejlesztett modelljei E-core<br />

magjaikkal közel 3:1 arányban növelik a<br />

hatékonyságot, és még ebben a negyedévben<br />

piacra kerülnek. A Granite Rapids<br />

kódnéven fejlesztett Xeon 6 proceszszorok<br />

P-core magjaikkal pedig az AI<br />

teljesítményét növelik – a késleltetés<br />

akár 6,5-szörös csökkentésével –, és<br />

nem sokkal később szintén elérhetővé<br />

válnak.<br />

Kliens oldalon az Intel Core Ultra<br />

processzorok új, Lunar Lake kódnéven<br />

fejlesztett nemzedéke ugyancsak 2024-<br />

ben kerül forgalomba, és 100 TOPS (tera<br />

operations per second) platformteljesítményt,<br />

neurális feldolgozó egységével<br />

pedig 45 TOPS teljesítményt fog biztosítani<br />

az AI PC-k új modelljeiben. A TOPS<br />

egyszerűsített mérőszámként mutatja,<br />

hogy a processzor hány számítási alapműveletet<br />

végez másodpercenként.<br />

Az Intel egyébként arra számít, hogy<br />

az eszközgyártók idén 40 millió AI PC-t<br />

fognak szállítani, az ultravékony laptopoktól<br />

kezdve a játékkonzolokig több<br />

mint 230 különféle modellben.<br />

Peremhálózati AI portfólióját is új<br />

processzorokkal bővíti az Intel Core<br />

Ultra, Core és Atom termékcsaládjában,<br />

valamint Intel Arc GPU-családjában.<br />

A Tiber Edge Platformmal támogatott,<br />

friss feldolgozó egységeivel, amelyek<br />

még ebben a negyedévben forgalomba<br />

kerülnek, a gyártó elsősorban olyan<br />

piacokat céloz meg, mint a kereskedelem,<br />

a gyártóipar és az egészségügy.<br />

Nem utolsósorban az Ultra Ethernet<br />

Consortium (UEC) keretein belül az Intel<br />

egy nyílt hálózati szövet, mesterséges<br />

intelligenciára optimalizált Ethernet<br />

megoldások létrehozásán is dolgozik.<br />

A vertikálisan és horizontálisan bővíthető<br />

AI szövetet átalakító, innovatív<br />

megoldások a nemzedékről nemzedékre<br />

nagyságrenddel nagyobb<br />

méretűvé váló, hatalmas AI modellek<br />

futtatását teszik lehetővé. Közéjük<br />

tartoznak az Intel AI NIC hálózati kártyái,<br />

amelyek az XPU-k integrálására szolgálnak,<br />

a Gaudi-alapú rendszerek, valamint<br />

más hardveres és szoftveres AI<br />

interconnect referenciatervek, amelyek<br />

az Intel Foundry programhoz készültek.<br />

A mesterséges intelligencia bevezetését<br />

felgyorsító üzleti megoldások<br />

és szolgáltatások említett, Intel Tiber<br />

portfólióját a vállalatok már jelenleg<br />

is tanulmányozhatják, teljes elérhetőségük<br />

2024 harmadik negyedévében<br />

várható.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 21


MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

TECHNOLÓGIA #AI<br />

Ember és gép: csak együtt<br />

A call centereknél kulcsfontosságú az élő munkaerő és a mesterséges intelligenciára<br />

épülő gépi válaszadás megfelelő egyensúlyának megtalálása. Egyik megoldásnak<br />

sincs kizárólagossága. Fontos a transzparencia, hogy mindenki tisztában legyen a<br />

digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.<br />

Nemzetközi díjat nyert mesterséges<br />

intelligencia alapú megoldásával<br />

az ügyfélszolgálati<br />

megoldások kategóriában a United<br />

Call Centers (UCC). Az amerikai Stevie<br />

Awards üzleti díjra a világ 47 országából<br />

több mint 2300 szervezet pályázott.<br />

A magyar tulajdonú UCC 40 nyelven<br />

biztosít ügyféltámogatást jellemzően<br />

multinacionális partnerei részére világszerte.<br />

Tevékenységének fontos részeként<br />

MI-n alapuló szolgáltatásokat<br />

fejleszt. A nemzetközi elismerés apropóján<br />

az ügyfélszolgálati központok<br />

trendjeiről, az MI call centerekben való<br />

alkalmazásáról, annak piaci fogadtatásáról<br />

is kérdeztük Juhász Zsolt Mátét, a<br />

UCC ügyvezető igazgatóját.<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: Minek tulajdonítható<br />

rendszerük sikere?<br />

Juhász Zsolt Máté: Kétségtelen, hogy<br />

rengeteg MI-alapú ügyfélszolgálati<br />

megoldás van a világban, és a versenybe<br />

is sokan neveztek be. Rendszerünk egyedisége<br />

ragadhatta meg a zsűri figyelmét.<br />

Vajon miből fakad ez az unikalitás? A<br />

magyarázathoz kicsit messzebbről kell<br />

elindulni. A UCC alapvetően nem szoftverfejlesztő<br />

vállalat, hanem az úgynevezett<br />

BPO iparágban tevékenykedik<br />

immáron 25 éve, ami alapvetően a call<br />

centerek és az azokhoz kapcsolódó back<br />

office folyamatok menedzselését jelenti.<br />

Széleskörű ügyfélszolgálati tapasztalatainkra<br />

alapozva technikai megoldást<br />

is tudunk nyújtani az ügyfeleknek; saját<br />

fejlesztéseinket egyéb megoldásokkal<br />

együtt használjuk. Lényeges jellemző,<br />

hogy az általunk alkalmazott mesterséges<br />

intelligencia esetében ugyanolyan<br />

a folyamatok nyomonkövethetősége,<br />

riportolhatósága, mint a hagyományos,<br />

emberi erőforrással végzett tevékenységek<br />

esetében. Rendszerünk kizárólag<br />

olyan információkkal dolgozik,<br />

amelyeket az ügyfél vagy a megbízó<br />

előzetesen jóváhagy, így nem fordulhat<br />

elő, hogy téves válaszok születnek. A<br />

meglévő tudásbázis garantálja, hogy az<br />

adott válaszok mindig pontosak. A teljes<br />

folyamat tehát kontrollált környezetben<br />

zajlik. Természetesen előfordulhat, hogy<br />

a mesterséges intelligencia nem tudja<br />

megadni a kérdésre a választ. Ilyenkor<br />

a rendszer továbbkapcsolja a hívást egy<br />

kollégához. Mindezek a tulajdonságok<br />

együttvéve eredményezték a sikert.<br />

CT: Mit tekintenek elsődleges<br />

célpiacuknak?<br />

JZsM: Ügyfélszolgálati megoldásaink<br />

sem földrajzi, sem iparági szinten<br />

nem korlátozódnak egyes területekre.<br />

Nyilván vannak olyan iparágak, ahol<br />

több tapasztalatunk van, de az elmúlt<br />

25 évből nehéz lenne olyat említeni,<br />

amellyel legalább egyszer ne kerültünk<br />

volna valamilyen szintű kapcsolatba. A<br />

telekommunikációtól kezdve, a közmű<br />

szolgáltatókon át, az egészség,- vagy<br />

újabban éppen a zöldipart említve, a<br />

pénzügyi területekig bezárólag a listát<br />

szinte végtelenségig sorolhatnánk. A<br />

nyelvek kapcsán hasonló a helyzet,<br />

hiszen a portfóliónkban összesen már<br />

60-nál több is megfordult legalább<br />

egyszer.<br />

CT: Ha nem az iparágakat nézzük,<br />

hanem a cégméretet, akkor<br />

mely vállalatok tartoznak a fő<br />

célcsoportjukba?<br />

JZsM: Ügyfeleink elsősorban a<br />

nemzetközi közepes vagy nagyvállalatok.<br />

Megoldásaink kialakításakor a<br />

legfontosabb szempont, hogy a nagyvállalati<br />

igényeknek is minden szempontból<br />

megfeleljenek, legyen szó<br />

akár minőségbiztosításról vagy éppen<br />

kiberbiztonságról.<br />

CT: Polcról levehető termékről van<br />

szó?<br />

JZsM: Annyiban polcról levehető, hogy<br />

adott a keretrendszer, amit minden<br />

ügyfél esetében az adott igényekhez<br />

szükséges igazítani.<br />

CT: Maga az ügyfél képes saját<br />

igényeihez igazítani az ügyfélszolgálati<br />

központot?<br />

JZsM: Szükséges hozzá a közreműködésünk.<br />

Nem csupán a technológia biztosításáról<br />

van szó, hanem magának a teljes<br />

ügyfélútnak, az egész folyamatnak a<br />

megtervezéséről, tehát a rendszer testreszabásáról.<br />

A folyamat megtervezése<br />

legalább annyira erős képességünk,<br />

mint a technológiai megoldás maga.<br />

A cél a minél magasabb ügyfélélmény<br />

elérése. Arra törekszünk, hogy egy<br />

adott folyamat a leginkább felhasználóbarát<br />

legyen. Ehhez elengedhetetlen az<br />

ügyfélszolgálati tapasztalat.<br />

CT: Mióta foglalkoznak fejlesztéssel<br />

is?<br />

JZsM: A 2010-es évek közepétől indultunk<br />

el azon az úton, hogy saját fejlesztőkapacitással<br />

rendelkezzünk. Akkor<br />

tűztük ki célul, hogy az ügyfélszolgálatokhoz<br />

kapcsolódó folyamatokat technológiai<br />

megoldásokkal támogassuk.<br />

Jelenleg 8-10 fejlesztőnk van, a csapat<br />

itt dolgozik Magyarországon.<br />

22 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


TECHNOLÓGIA #AI<br />

CT: Mikorra készült el a mesterséges<br />

intelligenciával támogatott<br />

megoldás?<br />

JZsM: Körülbelül 2022 második felére<br />

állt össze a csomag, amit azóta is<br />

folyamatosan fejlesztünk. A szoftver<br />

egyébként nem csak a hang- és a chatalapú<br />

kiszolgálást támogatja, hanem<br />

vannak egyéb részei is, mint például<br />

analitikai eszközök, illetve egy teljes RPA<br />

megoldás, ami kifejezetten a folyamatautomatizációról,<br />

a háttérfolyamatok<br />

specifikálásáról szól.<br />

lépnie az embernek. Ennek megfelelően<br />

az ügyintézők egyre inkább szakértőkké,<br />

tanácsadókká válnak a jövőben. Az<br />

emberi hozzáadott érték növekedni fog,<br />

hiszen a szóban forgó folyamatok napról<br />

napra komplexebbé válnak, és – egyelőre<br />

legalábbis – elengedhetetlen, hogy<br />

ezeket a feladatokat emberek kezeljék.<br />

Véleményünk egyébként egyezik az<br />

iparági trenddel. Sehol nem látok olyan<br />

igényt, hogy kizárólag a mesterséges<br />

intelligenciára hagyatkoznának, vagy<br />

hogy mindent élő emberi munkával<br />

CT: Hogy lehet az új dolgoktól<br />

idegenkedő végfelhasználókkal<br />

elfogadtatni a call centerekben<br />

terjedő mesterséges intelligenciát?<br />

JZsM: Rendkívül fontos az edukáció<br />

és a transzparencia. Tapasztalataink<br />

szerint bőven van még tennivaló e téren.<br />

Világossá kell tenni a végfelhasználók<br />

számára, hogy mit várhatnak el a gépi<br />

megoldásoktól. Érthetően kell kommunikálni,<br />

hogy erre és erre a kérdésre<br />

korrekt választ tud adni a mesterséges<br />

intelligencia, de egyedi, bonyolult problémák<br />

megoldására adott helyzetben az<br />

emberi megoldás a megfelelőbb. Ha ezt<br />

transzparensen kommunikálják, akkor<br />

sokkal könnyebb átmenetek biztosíthatóak,<br />

és a folyamat végén mindenki<br />

boldog, mert egyszerű kérdésekre<br />

várakozás nélkül lehet tökéletesen<br />

megbízható válaszokat kapni. Összességében<br />

számottevően növelhető így az<br />

ügyfelek elégedettsége, ráadásul a call<br />

center terhelése is csökkenthető.<br />

CT: Hogy alakulnak világviszonylatban<br />

az ügyfélszolgálattal kapcsolatos<br />

megbízói igények? Mennyire<br />

igénylik, fogadják el a vállalatok a<br />

mesterséges intelligenciát a call<br />

centerekben?<br />

JZsM: Ügyfeleink, tehát a vállalatok<br />

döntő többsége szeretne digitalizálni,<br />

érdeklődik a mesterséges intelligencia<br />

iránt. Ugyanakkor számos esetben a<br />

megoldásaink ma még talán a piac<br />

előtt is járnak. A többség óvatosabb,<br />

kis lépésekkel szeret elindulni azon az<br />

úton, hogy egy adott folyamatot automatizáljon,<br />

vagy kiváltsa az élő munkát<br />

technológiai megoldással.<br />

CT: Mi az önök álláspontja ezen a<br />

téren?<br />

JZsM: Mi azt valljuk, hogy az emberi<br />

erőforrást együtt kell alkalmazni a<br />

korszerű technológiával. A gyakran<br />

ismétlődő feladatokat egyértelműen a<br />

technológiai megoldásokkal kell kezelni,<br />

de a bonyolultabb folyamatoknál be kell<br />

akarnának megoldani. A feladat a két<br />

lehetőség megfelelő kombinációjának<br />

megtalálása.<br />

CT: Hogy viszonyulnak az új<br />

dolgokhoz, a mesterséges intelligencia<br />

call centerekben való megjelenéséhez<br />

a végfelhasználók?<br />

JZsM: Mint a legtöbb új dolog esetében,<br />

itt is van egy nagyon fogékony réteg,<br />

amelyik minden újat üdvözöl, ugyanakkor<br />

vannak, akik nehezebben<br />

reagálnak a változásra. Az ügyfélszolgálatok<br />

üzemeltetőinek ezt a kettősséget<br />

nyilván valahogy kezelni kell. Nem<br />

engedhetik meg maguknak, hogy akár<br />

csak ügyfeleik egy része is elpártoljon<br />

tőlük. Azokat a végfelhasználókat sem<br />

veszíthetik el, akik a gépi válaszadással<br />

vagy a mesterséges intelligenciával való<br />

első találkozáskor nemet mondanának.<br />

Az IBM-mel készült közös kutatásunk is<br />

a fentieket támasztja alá: a felhasználók<br />

alapvetően nyitottak, de körültekintően<br />

kell eljárniuk a vállalatoknak.<br />

CT: A mesterséges intelligencia<br />

megjelenése a call centerekben<br />

változtatott a kiszervezés kontra<br />

házon belül tartás arányának<br />

alakulásán?<br />

JZsM: Ilyen típusú trendváltozást,<br />

bármiféle komolyabb elmozdulást<br />

jelenleg nem látunk a piacon. A<br />

házon belül tartott ügyfélszolgálati<br />

központok és a kiszervezés továbbra<br />

is jól megfér egymás mellett. Vannak<br />

olyan vállalatok, amelyek stratégiai<br />

okokból bizonyos feladatokat nem<br />

szeretnének kiadni a kezükből, más<br />

folyamatokat viszont igen. Ugyanúgy,<br />

ahogy az emberi munka és a mesterséges<br />

intelligencia is megfelelően<br />

kiegészíti egymást, a házon belüli tevékenységnek<br />

és a kiszervezésnek is van<br />

egyfajta egysége. Azt gondolom, hogy<br />

ez az irány a jövőben is megmarad.<br />

Természetesen elképzelhető, hogy a<br />

kiszervezett feladatok változnak majd,<br />

hiszen ha a nagy szolgáltatók egyre<br />

több mesterséges intelligencia alapú<br />

megoldással jelennek meg a piacon,<br />

akkor az arányok is változhatnak egy<br />

kicsit. Mindazonáltal az, hogy milyen<br />

feladatokat tartanak házon belül,<br />

illetve mit szerveznek ki, alapvetően<br />

mindig stratégiai kérdés. Nem az a<br />

döntés alapja, hogy a feladatot emberi<br />

erőforrással vagy mesterséges intelligenciával<br />

oldja meg az ügyfélszolgálati<br />

központ.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 23


Fisher szerverklíma vezérlőmodul<br />

Bemutatjuk legújabb fejlesztésünket,<br />

a Fisher klímákhoz<br />

illeszthető szerver és csoport<br />

vezérlőmodulunkat.<br />

Jellemzők<br />

• Teljes kontroll: A webes kezelőfelületünkön<br />

keresztül a hozzáférés három<br />

szinten biztosított: a nap 24 órájában<br />

megtekintheti a berendezések állapotát,<br />

irányíthatja azokat, vagy akár<br />

teljes rendszerbeállításokat módosíthat.<br />

Kritikus hibák esetén a rendszer<br />

automatikusan értesítést küld, lehetővé<br />

téve a gyors reagálást és a potenciális<br />

leállások elkerülését.<br />

• Gondtalan üzemeltetés: Kompaktság<br />

és rugalmasság jellemzi a Fisher<br />

Szerverklíma rendszert: egy 5 modul<br />

széles, DIN sínre szerelhető eszköz,<br />

amely kis helyen is elfér. A beépített<br />

10/100 Mbps Ethernet port és 2.4 GHz<br />

Wi-Fi kapcsolat révén vezérlőmodulunk<br />

bárhol, bármikor elérhető, így<br />

Ön valós időben nyomon követheti és<br />

szabályozhatja szerverei környezetét.<br />

• Pontos szabályozás: A bárhova helyezhető<br />

onewire hőmérséklet szenzorok<br />

révén a Fisher Szerverklíma rendszer<br />

pontosan érzékeli és szabályozza a<br />

hőmérsékletet, biztosítva a berendezések<br />

optimális működését. A központi<br />

vezérlés funkcióval több klímaberendezést<br />

is irányíthat, csoportokba<br />

rendezheti őket, és központilag kezelheti<br />

a hűtési folyamatokat.<br />

A szerverterem<br />

lélegeztetője<br />

A szerver-vezérlőmodul egy teljes körű<br />

megoldás, amely proaktívan óvja és<br />

szabályozza szerverterme hőmérsékletét.<br />

A szerverpark az Ön vállalatának<br />

létfontosságú digitális eleme. A rendszerünk<br />

által biztosított precíz hőmérséklet-szabályozás<br />

és azonnali hibajelzések<br />

révén csökkenthető a hardver meghibásodásának<br />

kockázata és növelhető<br />

az üzemi hatékonyság. A rendszerünk<br />

egyszerűen integrálható meglévő hálózatába,<br />

így Ön mindig pontos adatokat<br />

láthat és döntéseket hozhat, akár a<br />

világ bármely pontjáról. Engedje meg,<br />

hogy a Fisher Szerverklíma rendszer<br />

gondoskodjon szerverterme védelméről,<br />

miközben Ön cége növekedésére<br />

fókuszál.<br />

Szervervezérlő funkció<br />

A szervertermek megfelelő hőmérsékletének<br />

biztosítása érdekében a Fisher<br />

Szerverklíma rendszer fejlett redundáns<br />

üzemidő-kiegyenlítéssel rendelkezik,<br />

N+1 vagy N+2 üzemmódban. Ez<br />

azt jelenti, hogy egy vagy két tartalék<br />

klímaberendezést telepíthet, amelyek<br />

kiegyenlítik egymás üzemidejét. Hiba<br />

esetén, vagy ha a hőmérséklet túllépi<br />

a megadott értéket, akkor a tartalék<br />

klímaberendezések automatikusan<br />

bekapcsolódnak. Ez biztosítja, hogy<br />

szerverei mindig optimális hőmérsékleten<br />

működjenek váratlan események<br />

esetén is, növelve az üzemelés biztonságát<br />

és megbízhatóságát.<br />

Csúcsminőségű<br />

szerverhűtési rendszer<br />

Célunk, hogy a Fisher Szerverklíma<br />

rendszerrel megkönnyítsük az<br />

Ön informatikai infrastruktúrájának<br />

menedzselését. A csomagban található<br />

vezérlőegység és a hozzá tartozó<br />

hőmérséklet-érzékelő a legkisebb<br />

részletekig gondoskodik a szerverterem<br />

hőmérsékletének optimális szinten<br />

tartásáról. Az egyszerű szoftverfrissítési<br />

lehetőség biztosítja, hogy rendszerünk<br />

mindig naprakész legyen.<br />

Technikai paraméterek<br />

• Méret: DIN sínre szerelhető,<br />

5 modul széles<br />

• Tápellátás: AC 230 V<br />

• Hálózati kapcsolat: 10/100 Mbps<br />

Ethernet port, 2.4 GHz Wi-Fi<br />

(802.11 b/g/n)<br />

• Szerverek: beépített webszerver,<br />

Modbus TCP szerver, onewire<br />

hőmérsékletszenzorok kezelése<br />

• Hibajelzés: relé kontaktuson és<br />

e-mailen keresztül<br />

• Felhasználói felület:<br />

webalapú, jelszavas hozzáférés,<br />

távoli elérhetőség<br />

• Felhasználói jogosultságok:<br />

háromszintű (User, Operator, Admin)<br />

• Funkciók: 2-128 klímaberendezés<br />

kezelése 8 csoportban, redundáns<br />

üzemidő-kiegyenlítés, hőmérsékletvezérlés,<br />

csoportvezérlés,<br />

naplózás, e-mail értesítők,<br />

Modbus csatlakozás<br />

• A csomag tartalma: vezérlőegység,<br />

hőmérsékletszenzor 3-5 m vezetékkel<br />

BŐVEBB<br />

INFORMÁCIÓK:<br />

A Fisher klímák<br />

magyarországi importőre:<br />

Columbus Klímaértékesítő Kft.<br />

info@fisherklima.hu<br />

columbusklima<br />

24 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


„Értékes információk,<br />

tapasztalatcsere,<br />

szakmai találkozó.”<br />

BUDAPEST<br />

> 2024. május 28.<<br />

Szoftvertesztelés<br />

IDÉN FÓKUSZBAN:<br />

2024<br />

• Tesztadatból projektinformáció<br />

• Automatizált tesztvégrehajtás<br />

• Tesztautomatizálás vs. manuális szoftvertesztelés<br />

• Szoftverminőség biztosítási folyamata<br />

• Szoftvertesztelés a cybersecurity előírásokra tekintettel<br />

• Mesterséges Intelligencia és a szoftvertesztelés kapcsolata<br />

• Korai tesztelés megrendelői oldalról<br />

• Az agilitás erőteljes terjedése a tesztelésben<br />

• Felhőben történő tesztelés<br />

• Szoftvertesztelés, mint szerviz szolgáltatás<br />

• Gyorsan változó technológiák a szoftvertesztelésben<br />

EGYÜTTMŰKÖDŐ<br />

PARTNERÜNK:<br />

MÉDIAPARTNERÜNK:<br />

Szakembereink, akiket és akikkel már biztosan tesztelhet idén:<br />

Előadóink között:<br />

• Bakos Sándor, Devops és Fejlesztés Technológiák Szakterület Vezetője,<br />

K&H Csoport<br />

• Dr. habil. Beszédes Árpád, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem<br />

• Kreisz József, Kompetencia menedzser, L&P Solutions Kft.<br />

• Májer János, Group Leader, Continetnal Automotive Hungary Kft.<br />

• Nádas Zoltán, Continetnal Automotive Hungary Kft.<br />

• Pammer Péter, Group Lead, Continetnal Automotive Hungary Kft.<br />

www.businessevents.hu | +36 30 677 8407 | info@businessevents.hu


2024 Thales Data Threat Report –<br />

kiszolgáltatottak a vállalkozások<br />

A friss jelentéséből kiderült, hogy a zsarolóvírus-támadások száma növekszik, mivel<br />

a megfelelőségi kudarcok sebezhetővé teszik a vállalkozásokat a támadásokkal<br />

szemben<br />

• A múlt évben 27%-kal nőtt azon vállalatok száma, amelyek zsarolóvírus-támadás<br />

áldozatául estek, és 8%-uk fizetett váltságdíjat.<br />

• Szintén tavaly a vállalatok 43%-a nem felelt meg a megfelelőségi auditon – az ilyen<br />

vállalatoknál ugyanakkor tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy adatvédelmi<br />

incidens áldozatává válnak.<br />

• Az adatvédelmi incidensek legfőbb oka immár második éve az emberi mulasztás.<br />

A<br />

Thales bemutatta a 2024 Thales Data<br />

Threat Report (QR-kód) című, az adatbiztonságot<br />

érintő legújabb fenyegetésekről,<br />

trendekről és újonnan felmerülő témákról szóló<br />

éves jelentését, amely 18 országban, 37 iparág<br />

közel 3000 informatikai és biztonsági szakembere<br />

körében végzett felmérésen alapul. Az<br />

idei jelentés szerint az informatikai szakemberek<br />

93%-a úgy véli, hogy a biztonsági fenyegetések<br />

mennyisége vagy súlyossága növekszik; ez<br />

jelentős növekedés a tavalyi 47%-hoz képest.<br />

A fenyegetések<br />

mennyisége és<br />

súlyossága tovább<br />

növekszik<br />

A zsarolóvírus-támadásokat elszenvedő<br />

vállalatok száma az elmúlt évben több<br />

mint 27%-kal nőtt. A növekvő fenyegetés<br />

ellenére a vállalatok kevesebb mint<br />

felének van hivatalos terve a zsarolóvírus-támadások<br />

esetére, és 8%-uk már<br />

rákényszerült arra, hogy váltságdíjat<br />

fizessen.<br />

2024 leggyorsabban növekvő fenyegetései közé<br />

tartoznak a malware-ek – a vállalkozások 41%-a<br />

tapasztalt malware-támadást az elmúlt évben<br />

–, amelyet szorosan követnek az adathalász- és<br />

a zsarolóvírus-támadások. Az ilyen támadások<br />

fő célpontjai továbbra is a felhőalapú eszközök,<br />

köztük a SaaS-alkalmazások, a felhőalapú<br />

tárolás és a felhőalapú infrastruktúra kezelése.<br />

A jelentésből kiderült, hogy immár második éve<br />

az emberi mulasztás maradt az adatszivárgás<br />

vezető oka, a vállalkozások 31%-a ezt jelölte meg<br />

fő okként.<br />

Ezek az eredmények szintén a 451 Research<br />

által készített Thales Data Threat Report 2024<br />

jelentésből származnak, amely azt is vizsgálta,<br />

hogy a vállalkozások hogyan alakítják át adatbiztonsági<br />

stratégiáikat és intézkedéseiket a változó<br />

fenyegetettségi környezetre reagálva.<br />

Az adatbiztonság kulcsa a<br />

megfelelés, azaz a szabályok<br />

betartása<br />

A kutatás szerint a vállalkozások több mint<br />

kétötöde (43%) nem felelt meg a megfelelőségi<br />

auditon az elmúlt 12 hónapban – a jelentés ugyanakkor<br />

egyértelmű kapcsolatot mutat ki a megfelelőség<br />

és az adatbiztonság között.<br />

Az elmúlt 12 hónapban a megfelelőségi auditon<br />

elbukó vállalatok 31%-a tapasztalt adatvédelmi<br />

incidenst ugyanabban az évben. Ezzel szemben a<br />

megfelelőségi ellenőrzésen átesett cégek mindössze<br />

3%-a.<br />

Az összetett működési tevékenységek továbbra<br />

is aggodalomra adnak okot az adatbiztonság<br />

megsértése tekintetében.<br />

A változó szabályozási feltételek és fenyegetések<br />

miatt az arra vonatkozó alapvető tudatosság,<br />

hogy milyen rendszerek, alkalmazások<br />

és adatok vannak veszélyben, továbbra sem<br />

kielégítő. A vállalkozásoknak csupán egyharmada<br />

(33%) képes teljes mértékben osztályozni<br />

az összes adatát, és aggasztó 16%-uk állítja,<br />

hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem<br />

osztályozza az adatokat.<br />

A működési összetettség továbbra is probléma.<br />

Bár az öt vagy több kulcsfontosságú felügyeleti<br />

rendszert használó válaszadók száma csökkent<br />

(53% a tavalyi 62%-hoz képest), az átlagos<br />

számuk csak kis mértékben mérséklődött (5,6-<br />

ról 5,4-re).<br />

A különböző felhőalapú megoldások több szolgáltatáson<br />

keresztüli használatának realitása és<br />

a változó globális adatvédelmi szabályok miatt<br />

az adatszuverenitás a vállalkozások számára<br />

elsődleges prioritás, és 28%-uk a kötelező külső<br />

kulcskezeléseket jelölte meg a szuverenitás<br />

26 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


BIZTONSÁG<br />

A Thalesről<br />

A Thales (Euronext Paris: HO) globálisan vezető szerepet tölt be a fejlett technológiák<br />

területén három piaci szegmensben: Védelem és Biztonság, Repülés és<br />

Űrkutatás, valamint Digitális Személyazonosság és Biztonság. Olyan termékeket<br />

és megoldásokat fejleszt, amelyek hozzájárulnak egy biztonságosabb, zöldebb és<br />

befogadóbb világhoz.<br />

A csoport évente közel 4 milliárd eurót fektet be a kutatásba és fejlesztésbe,<br />

különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kvantumtechnológia, az<br />

edge computing, a 6G és a kiberbiztonság.<br />

A Thales 68 országban 81.000 embert foglalkoztat. A csoport 2023-ban 18,4<br />

milliárd euró bevételt ért el.<br />

* Ezek a számok nem tartalmazzák a földi szállítási szegmenst, amelyet a vállalat értékesít<br />

elérésének fő módjaként. A válaszadók<br />

39%-a szerint az adatok tárolási helye<br />

többé nem lenne probléma, ha a külső<br />

titkosítás, kulcskezelés és a feladatok<br />

elkülönítése megvalósulna.<br />

„A vállalatoknak pontosan tudniuk<br />

kell, hogy mit akarnak megvédeni.<br />

Mivel a globális adatvédelmi előírások<br />

folyamatosan változnak, megbízható<br />

rálátással kell rendelkezniük cégük<br />

egészére, hogy minden előírásnak meg<br />

tudjanak felelni” – mondta Sebastien<br />

Cano, a Thales Cloud Protection and<br />

Licensing vezető alelnöke.<br />

„Ha az idei tanulmánynak csak egy<br />

kulcsfontosságú tanulságát kellene<br />

megneveznem, akkor az az, hogy a<br />

szabályozások követelményeinek való<br />

megfelelés elengedhetetlenül fontos.<br />

Azoknál a vállalatoknál, amelyek jól<br />

irányított megfelelési folyamatokkal<br />

rendelkeztek, és minden auditot sikeresen<br />

teljesítettek, kisebb volt a valószínűsége<br />

annak, hogy adatvédelmi<br />

incidens történjen. A jövőben egyre<br />

több és több megfelelési és biztonsági<br />

funkció fog összekapcsolódni. Ez<br />

hatalmas pozitív lépés lenne a kiberbiztonság<br />

megerősítése és az ügyfelekkel<br />

szembeni bizalom kiépítése felé” – tette<br />

hozzá.<br />

Az új technológiák<br />

veszélyeket és<br />

lehetőségeket is rejtenek<br />

A jelentés azt is megvizsgálta, hogy az<br />

IT- és biztonsági szakemberek mely<br />

új technológiákra figyelnek leginkább.<br />

A mesterséges intelligenciát (MI)<br />

57%-uk nevezte meg fő aggodalomforrásként.<br />

Ezt szorosan követi az IoT (55%)<br />

és a poszt-kvantumkriptográfia (45%).<br />

A vállalkozások azonban az új technológiák<br />

által kínált lehetőségeket is<br />

figyelemmel kísérik: több mint egyötödük<br />

(22%) tervezi, hogy a következő<br />

12 hónapban beépíti a generatív MI-t<br />

a biztonsági termékeibe és szolgáltatásaiba,<br />

egyharmaduk (33%) pedig<br />

kísérletezni kíván a technológia integrálásával.<br />

A Thales Data Threat 2024. jelentéséről<br />

A 2024 Thales<br />

Data Threat<br />

Reportból<br />

kiderült,<br />

hogy immár<br />

második éve<br />

az emberi<br />

mulasztás<br />

maradt az<br />

adatszivárgás<br />

vezető oka.<br />

A 2024. évi Data Threat Report (DTR) azt elemzi, hogy az alapvető biztonsági<br />

gyakorlatok hogyan változtak a változó fenyegetésekre reagálva vagy azokat<br />

megelőzve. A jelentés betekintést nyújt abba is, hogy a vállalatok miként tudják<br />

felhasználni adatvagyonukat üzleti tevékenységük során, hogyan tehetik szervezetüket<br />

agilisabbá, és hogyan építsenek bizalmat ügyfeleikkel szemben. Ez a kutatás<br />

egy 2961 válaszadó részvételével végzett globális felmérésen alapul, amelyet egy<br />

webalapú kérdőív segítségével végeztek el, és amely minden országban az IT-biztonsági<br />

és menedzsment szakemberek fókuszcsoportját célozta meg. A felmérés<br />

általános témájával kapcsolatos ismeretek szintjére vonatkozó szempontok<br />

mellett a szűrési kritériumokból kizárták azokat a válaszadókat, akik 100 millió<br />

USD-nél kisebb és/vagy 100–250 millió USD éves árbevétellel rendelkező szervezetekkel<br />

való kapcsolatukat jelezték Ausztrália, Brazília, Kanada, Franciaország,<br />

Németország, Hongkong, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland,<br />

Dél-Korea, Szingapúr, Svédország, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság,<br />

Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 27


IDÉN IS JÖN<br />

A LEGINNOVATÍVABB<br />

HACKATHON VERSENY –<br />

IMMÁR HATÁROK NÉLKÜL!<br />

Európa vezető felhőszolgáltatója, az Aruba Cloud, és hazai IKT-médiapiac leginnovatívabb<br />

<strong>magazin</strong>ja, a <strong>ComputerTrends</strong> idén második alkalommal rendezik meg közös Hackathon<br />

versenyüket. Az esemény új mércét állít a digitális kreativitás és innováció területén, és<br />

lehetőséget teremt a résztvevők számára, hogy kipróbálják magukat és megosszák ötleteiket<br />

a legfrissebb technológiai kihívások megoldásában.<br />

Az idei verseny különlegessége, hogy határontúli egyetemisták is csatlakoznak hozzánk,<br />

hogy együtt fedezzük fel a digitális világ határait és lehetőségeit. Így ez a kezdeményezés<br />

nem csupán az innováció terén hoz létre új kapcsolatokat és együttműködéseket, hanem<br />

kulturális és nyelvi sokszínűséget is visz a versenyünkbe, amely még izgalmasabbá teszi<br />

az eseményt.<br />

A Hackathon célja, hogy összehozza a legnagyobb tehetségeket és a legkreatívabb elméket,<br />

akik a közös munkával olyan megoldásokat hoznak létre, amelyek valódi hatást gyakorolnak<br />

az informatikai és digitális világban. Legyen szó mesterséges intelligenciáról, adatelemzésről,<br />

felhőtechnológiáról vagy éppen blokklánc fejlesztésekről, minden területen várjuk az új<br />

ötleteket és megoldásokat.<br />

Ha egyetemista vagy, semmiképp se maradj le erről az egyedülálló lehetőségről, vegyél<br />

részt ebben az izgalmas és inspiráló eseményben! Várunk mindenkit szeretettel, hogy<br />

együtt fedezzük fel a jövő technológiáinak világát.<br />

Természetesen ez a verseny nem jöhet létre szakmai összefogás nélkül. Minden támogatás<br />

rendkívül fontos számunkra, hiszen óriási jelentősége van a verseny sikerében és a<br />

résztvevők szakmai fejlődésében.<br />

Várjuk a tehetséggondozást és a szakma ápolását fontosnak tartó vállalatok jelentkezését,<br />

hogy támogatásukkal közösen járuljunk hozzá a fiatal tehetségek fejlődéséhez és a digitális<br />

innováció előmozdításához.<br />

Puchard Balázs<br />

Svájger Árpád<br />

FŐDÍJ<br />

• 1 millió forint az Aruba Cloud felajánlásával;<br />

• Részvételi lehetőség a Superbike-világbajnokság<br />

hazai futamán az Aruba.IT Racing – Ducati Team<br />

versenycsapatának VIP vendégeként.<br />

CSATLAKOZZ HOZZÁNK ÉS LEGYÉL RÉSZESE A DIGITÁLIS FORRADALOMNAK!<br />

+36 20 285 3151 – balazs.puchard@arubacloud.hu<br />

+36 70 324 4450 – asvajger@computertrends.hu<br />

További információk a Hackathonról a QR-kód leolvasásával.<br />

09.14-15.<br />

. . . . . . .


BIZTONSÁG<br />

Magyarországon bővíti védelmi<br />

innovációs hálózatát a NATO<br />

A katonai szövetség védelmi innovációs szervezete, a NATO DIANA bejelentette, hogy<br />

sokszorosára bővíti magyarországi jelenlétét: technológiai fejlesztést végző gyorsító- és<br />

tesztközpontokat kapcsol be a kutatás-fejlesztési hálózatába.<br />

A<br />

NATO DIANA célja az, hogy a<br />

honvédelmi alapú innováció a<br />

legmodernebb technológiák<br />

fejlesztésén és átvételén, valamint a<br />

védelmi eszközök gyártásán túlmenően<br />

olyan hozzáadott értékeket állítson elő,<br />

amelyek széles társadalmi körben is<br />

hasznosítható.<br />

A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása<br />

szerint a katonai szövetség dinamikusan<br />

növekedő védelmi ipari innovációs<br />

hálózatához Magyarország egy akcelerátorral,<br />

vagyis gyorsítóközponttal és<br />

tesztközpontokkal csatlakozik, hogy<br />

egyaránt erősítse a hazai és a NATO-n<br />

belüli nemzetközi kutatás-fejlesztési<br />

együttműködést, továbbá az új technológiák<br />

hasznosítását. A kettős, honvédelmi<br />

és polgári felhasználás lehetősége<br />

hozzájárul a hazai ipar fejlődéséhez. Az<br />

akcelerációs folyamat támogatja, hogy<br />

a hazai cégek NATO szinten is bemutathassák<br />

és értékesíthessék termékeiket,<br />

ami további munkahelyeket teremt és<br />

gazdaságélénkítő hatása van.<br />

Az első magyarországi DIANA-gyorsítóközpont<br />

VIKI-NOKIA néven kezdte<br />

meg működését, a Védelmi Innovációs<br />

Kutatóintézet NZrt. (VIKI) és a Nokia<br />

Solutions and Networks Kft. együttműködésének<br />

eredményeként. Hazánk<br />

NATO-n belüli szerepvállalását pedig<br />

tovább erősíti a hat magyarországi<br />

DIANA-tesztközpont akkreditációja. A<br />

központokat a Pécsi Tudományegyetem<br />

(PTE), az Óbudai Egyetem (ÓE), a BHE<br />

Bonn Hungary Electronics Kft., az<br />

Alverad Technology Focus Kft., az ITSec<br />

Area Kft., valamint a Nokia Bell Labs<br />

hozta létre.<br />

A NATO innovációs hálózatának térképére<br />

2023-ban már felkerült két magyarországi<br />

tesztközpont: a ZalaZONE<br />

Gépjármű Próbapálya és a ZalaZONE<br />

Kutatási és Technológiai Központ szintén<br />

akkreditált DIANA-tesztközpont.<br />

„A DIANA ökoszisztémájában Magyarország<br />

immár kilenc intézménnyel van<br />

jelen. Mindez kimagasló hazai tudásbázisról,<br />

szakértő közösségről és a legmodernebb<br />

infrastruktúráról tanúskodik a<br />

mesterséges intelligencia, az automatizáció<br />

és az 5G területén. A DIANA-ban<br />

való magyar jelenlét ilyen fokú növekedése<br />

hozzájárul a tudástranszfer<br />

előmozdításához, valamint a hazai innovátorok<br />

pályázatainak sikerességéhez”<br />

– hangsúlyozta Porkoláb Imre dandártábornok,<br />

védelmi innovációért felelős<br />

miniszteri biztos.<br />

A DIANA-gyorsítóközpontok világszínvonalú<br />

szolgáltatást kínálnak a részt<br />

vevő vállalatoknak, míg a tesztközpontok<br />

hálózata lehetővé teszi a fejlesztések<br />

kipróbálást a legkorszerűbb eszközökkel<br />

felszerelt létesítményekben. Ez<br />

az ökoszisztéma a DIANA keretében<br />

finanszírozással és képzéssel támogatott<br />

vállalatok rendelkezésére áll,<br />

szakértői tanácsadást nyújt számukra,<br />

valamint hozzáférést biztosít a startupok<br />

megoldásainak speciális környezetben<br />

történő teszteléséhez, illetve lehetővé<br />

teszi a befektetőkkel és az ipar széles<br />

hálózatával történő kapcsolatfelvételt.<br />

„A DIANA egyik erőssége a tehetségközpontok<br />

és innovációs vezetők egyedülálló<br />

transzatlanti hálózata, amely egy<br />

közös cél felé halad. A DIANA-hálózat<br />

partnereinek széles skálája és sokszínűsége<br />

felgyorsítja a védelem, a biztonság<br />

és a béke számára úttörő megoldások<br />

kifejlesztését és bevezetését” – hangsúlyozta<br />

Deeph Chana, a DIANA ügyvezető<br />

igazgatója.<br />

Az Óbudai Egyetem is<br />

felkerült DIANA térképére<br />

Az Óbudai Egyetem három kutatólaborját<br />

is beválasztották az<br />

Észak-Atlanti Védelmi Innovációs<br />

Akcelerátor-programjának fejlesztőközpontjai<br />

közé. Az intézmény szakemberei,<br />

kutatói, az 5G, a robotika,<br />

a katonai, valamint a kommunikáció<br />

területén végeznek majd a védelmi és<br />

polgári célú innovációk tesztelését.<br />

Mindez kiemelkedő presztízst, műszaki<br />

lehetőséget és tudástranszfert is<br />

jelent az Óbudai Egyetem számára. A<br />

DIANA-program, mint a NATO innovációt<br />

segítő rendszere, akcelerátorokon<br />

keresztül köti össze a kiválasztott<br />

tesztközpontokat. Az akcelerátorprogramot<br />

és tesztközpont-hálózatot arra<br />

használják, hogy összehozzák az induló<br />

vállalkozásokat a működési céllal<br />

felhasználók, tudósok és rendszerintegrátorok,<br />

hogy a védelmi szövetség<br />

számára kettős felhasználású megoldásokkal<br />

fejlesszék a Deep Tech-et. A<br />

NATO DIANA-programja által meghirdetett<br />

kihívások műszaki tesztelésébe<br />

is bevonják a tesztközpontokat,<br />

így az Óbudai Egyetem részese lehet<br />

a legmodernebb műszaki és egyéb<br />

területeken történő védelmi és egyéb<br />

fejlesztéseknek.<br />

Az ÓE DIANA programban<br />

résztvevő teszthelyszínei<br />

Az Egyetemi Kutató és Innovációs<br />

Központ Bejczy Antal Intelligens<br />

Robotikai Központ Magyarország és<br />

Közép-Európában meghatározó robotikai<br />

központja. További kutatóközpontok<br />

állnak rendelkezésre, amelyek az egészségügyi<br />

technológiákért, az informatikai<br />

fejlesztésért, az egészség-gazdaságtanért,<br />

a térinformatikáért, az irányítástechnikáért<br />

felelősek.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 29


BIZTONSÁG<br />

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar<br />

5G laborja a területtel kapcsolatos technológiafejlesztést<br />

és tesztelést kínál,<br />

továbbá ugyanitt teljesítményelektronikai,<br />

szenzortechnológiai fejlesztési<br />

kapacitások is rendelkezésre állnak.<br />

A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai<br />

Mérnöki Kar Katonai<br />

infokommunikációs laborja a kar<br />

szakembereinek részvételével fogja a<br />

katonai infokommunikációs rendszerek<br />

tesztelési folyamatait elvégezni, illetve<br />

részt venni a fejlesztési alternatívák<br />

kidolgozásában.<br />

A <strong>ComputerTrends</strong> kérdéseire Dr. Eigner<br />

György, az Óbudai Egyetem Neumann<br />

János Informatikai Karának dékánja<br />

válaszolt:<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: Milyen változást<br />

jelent ez a kutatólaborok<br />

munkájában?<br />

Eigner György: Az Óbudai Egyetem<br />

három tesztlaboratóriummal került be<br />

a NATO DIANA programjába, melyek<br />

az országban is egyedinek számítanak.<br />

Azt várjuk ettől a lehetőségtől, hogy a<br />

NATO DIANA programban és egyéb,<br />

NATO partnerségekben folytatott KFI<br />

tevékenységbe az ÓE mélyebben integrálódhat,<br />

erősítheti a hazai – nemzetközi<br />

partnerségeket, valamint hazánk<br />

számára növekvő hírnevet jelenthet<br />

ebben a komoly innovációs hálózatban.<br />

Gyakorlati szempontból bízunk benne,<br />

hogy a hálózat más tagjaival közös<br />

projektfejlesztési és projektmegvalósítási<br />

tevékenységünket fokozni tudjuk a<br />

DIANA hálózata révén és több partner<br />

tudja igénybe venni a rendelkezésünkre<br />

álló speciális infrastruktúrákat és<br />

magasan képzett munkaerőnket.<br />

CT: Milyen új lehetőségekhez (akár<br />

technológiákhoz) jutnak ezáltal?<br />

EGy: Egyelőre mérlegeljük a lehetőségeket.<br />

A NATO DIANA kapcsolatépítés<br />

azután fokozható, amikor<br />

bekerül egy-egy tag a hálózatba. A<br />

célunk az, hogy minél több nemzetközi<br />

partnerrel építsünk ki vitális kapcsolatot<br />

és vonzzunk be a kiajánlott kapacitásainkat<br />

igénybe vegyék a partner<br />

jelöltek. Bízunk abban, hogy a létrejövő<br />

partnerségek által sokat tanulva<br />

fejleszthetjük a központjainkat és a<br />

képességeinket.<br />

CT: Az esetleges fejlesztési szükségletek<br />

kit terhelnek?<br />

EGy: A DIANA központ minősítést egy<br />

komoly szakmai felülvizsgálat során<br />

ítéli oda a DIANA felelős boardja, egy<br />

nagyon magas polcra való felkerülést<br />

jelent. Ez a minősítés új lehetőségekhez<br />

juttathatja a hálózat tagjait, így az ÓE-t<br />

is. A várhatóan fokozódó projekt-együttműködések<br />

keretében lehetőség van<br />

direkt támogatások elnyerésére is, mely<br />

kifejezetten célja is Intézményünknek.<br />

Új dimenziók a Pécsi<br />

Tudományegyetemen<br />

Az ÓE mellett felsőfokú intézményként<br />

egyedül a Pécsi Tudományegyetem<br />

szerepel a programban.<br />

Dr. Betlehem József, a PTE rektor-helyettese<br />

a Pécsi Tudományegyetem<br />

online <strong>magazin</strong>jának nyilatkozva<br />

elmondta: „Az elmúlt években több<br />

egyeztetés is zajlott dr. Porkoláb<br />

Imre dandártábornok, védelmi innovációért<br />

felelős miniszteri biztos úr<br />

irányításával arról, hogy a Pécsi Tudományegyetem<br />

miként tudná jobban<br />

kamatoztatni meglévő védelmi kompetenciáit.<br />

E tárgyalások eredményeként<br />

egy olyan tesztközponthoz való csatlakozás<br />

vált lehetővé, amelyet a NATO az<br />

úgynevezett DIANA program keretében<br />

működtet.<br />

Az, hogy a Pécsi Tudományegyetem<br />

elnyerte a NATO DIANA Tesztközpont<br />

címet, egyben a PTE-n zajló – elsősorban<br />

az orvos- és egészségtudományi<br />

területen, de a kibervédelemmel, mesterséges<br />

intelligenciával, automatizációval,<br />

illetve az 5G területén használatos<br />

eszközökkel kapcsolatos – kutatási tevékenység<br />

elismerése is.<br />

Úgy gondolom, ezzel a lehetőséggel<br />

szakmai és kutatói munkánk újabb<br />

dimenziót nyert. A sikeres pályázat<br />

azért is fontos a Pécsi Tudományegyetem<br />

számára, mert ebben a<br />

NATO-innovációs ökoszisztémában<br />

Magyarországon keresztül, illetve<br />

konkrétan a Honvédelmi Minisztérium<br />

közreműködésével mi is szerephez<br />

juthatunk. Nagyon fontos, hogy az a<br />

típusú képesség és kapacitás, ami<br />

nálunk megvan a polgári új technológiák<br />

fejlesztésében, tesztelésében, az<br />

a kettős felhasználás révén, amenynyiben<br />

védelmi célokat is tud szolgálni,<br />

elérhetővé válik a védelmi ipari felhasználások<br />

számára. Tehát meglévő, jó<br />

és jól minősített, jól vizsgázott képességeinket<br />

szeretné a védelmi ipar is<br />

hasznosítani. Nyilván ennek már sokkal<br />

szabottabb keretei és feltételei vannak,<br />

mint a polgári célú kutatásoknak,<br />

hiszen nemzetbiztonsági aspektusokra<br />

is tekintettel kell lennünk.”<br />

A NATO jelenleg harminckettő tagállama<br />

nemcsak nemzetközi megjelenést<br />

biztosít, de azt is, hogy Észak-Amerikában<br />

és Európában is speciális körben<br />

lehessen tesztelni az innovációkat.<br />

A DIANA a pályázati sikerességet is<br />

növelheti a hálózathoz csatlakozott<br />

befektetők és széles ipari hálózati<br />

kapcsolatai révén. A PTE-t tekintve ez<br />

jelen pillanatban ez nem indukál infrastruktúra-bővítést,<br />

de akár a későbbiekben<br />

jelenthet azt is. „Természetesen<br />

a saját innovációinkon túl a NATO-tól<br />

is kaphatunk tesztelésre új megoldásokat.<br />

Azzal, hogy a Pécsi Tudományegyetem<br />

hivatalosan is tesztközponttá<br />

vált, készek vagyunk megbízásokat<br />

fogadni. A DIANA legfőbb célja az, hogy<br />

az egyes tesztközpontok lehető legjobb<br />

képességét tudja a szövetség saját<br />

céljai mentén használni” – húzta alá dr.<br />

Betlehem József.<br />

30 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


SZAKNAP<br />

NIS2 és és Kibertan törvény<br />

2024. 2024. MÁJUS MÁJUS 30., 30., BUDAPEST<br />

Fókuszban a a hatósági elvárások, határidők, az az ellenőrzés<br />

folyamata és a és a szankcionálás, valamint a vállalati a vállalati felkészülés.<br />

A A rendezvény főbb főbb témái: témái:<br />

• NIS2 • NIS2 Európai Európai irányelv irányelv pillérei pillérei<br />

• Az új • Az új Kiberbiztonsági törvénysarkalatos pontjai pontjai<br />

• Kiket • Kiket érint érint a a kibervédelmi szabályozás szabályozás közvetlenül közvetlenül és közvetve? és közvetve?<br />

• • Regisztrációs kötelezettség és tartalmi és tartalmi elemei elemei<br />

• A regisztráció • A regisztráció menete, menete, eddigi eddigi tapasztalatai<br />

• Mik • a Mik hátralévő a hátralévő feladatok feladatok a megfelelés a megfelelés kapcsán? kapcsán? Rövid Rövid és középtávú és középtávú feladatok feladatok<br />

• Kötelező • Kötelező auditok auditok folyamata folyamata<br />

• Elvárások, • Elvárások, határidők- határidők- Szabályozói Szabályozói Felügyeleti Felügyeleti hatósági hatósági szerepkör: szerepkör: SZTFH SZTFH tájékoztató tájékoztató<br />

• • Ellenőrzések, szankcionálás, büntetések, büntetések, bírságolás bírságolás mértéke mértéke<br />

• A Nemzeti • A Nemzeti Kibervédelmi Intézet Intézet incidenskezelési tanácsai tanácsai<br />

• Az • Az adatvédelem, adatbiztonság és a NIS2 és a NIS2 követelményeinek összehasonlítása<br />

• Eddigi • Eddigi vállalati vállalati tapasztalatok, gyakorlatok– vállalati vállalati felkészülés: felkészülés: ki hol ki tart hol jelenleg? tart jelenleg?<br />

Előadóink között között köszönthetjük:<br />

• Almádi • Almádi János, János, Kiberbiztonsági<br />

• Király • Király Anna, Anna, Informatikai Informatikai biztonsági biztonsági mérnök mérnök<br />

szakértő,mesterséges intelligencia intelligencia és technológiai és technológiai<br />

Kiberbiztonsági Igazgatóság,Szabályozott<br />

jogi szakokleveles jogi szakokleveles szakember szakember<br />

Tevékenységek Felügyeleti Felügyeleti Hatósága Hatósága<br />

• Baranyai • Baranyai Csaba, Csaba, Vezető Vezető audit szakértő, audit szakértő, távközlési távközlési<br />

• Szabó • Szabó Lajos, Lajos, Igazgató Igazgató Nemzetbiztonsági<br />

villamosmérnök, okl. okl. biztonságtechnikai mérnök mérnök<br />

Szakszolgálat, Szakszolgálat, Nemzeti Nemzeti Kibervédelmi Kibervédelmi Intézet Intézet<br />

• Bölcskei • Bölcskei Krisztián, Krisztián, LL.M,Vezető LL.M,Vezető adatvédelmi adatvédelmi<br />

tanácsadó, tanácsadó, mesterséges mesterséges intelligencia intelligencia és technológiai és technológiai<br />

jogi szakjogász jogi szakjogász<br />

www.businessevents.hu 06-30/677-8407 info@businessevents.hu


SIKLÓS BENCE<br />

tanácsadó,<br />

Peak<br />

ÜZLET<br />

Minden, amit a bitcoin felezésről<br />

tudni érdemes<br />

Az idei év több szempontból is kiemelkedő a kriptopiac számára.<br />

Az egyik, hogy január 10-én az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) spot<br />

bitcoin ETF-ek bevezetését engedélyezte az amerikai piacon, ami lehetővé tette az<br />

intézményi befektetők számára a kriptopiachoz való szabályozott hozzáférést. Ennek<br />

következtében a vagyonkezelők nagy mennyiségben kezdték el gyűjteni a "digitális<br />

aranyat", és két hónappal a döntést követően a bitcoin (BTC) árfolyama új csúcsot ért el<br />

73 750 dolláron. A másik a bitcoin felezés, amelyre nagyjából négyévente kerül sor.<br />

De mit is jelent ez, és milyen hatása lehet a kriptopiacra?<br />

Blockchain alapok<br />

A Bitcoin koncepciója a hagyományos, központilag<br />

irányított, fiatalapú pénzügyi rendszerek alternatívájaként<br />

jelent meg a pénzügyi válság közepén,<br />

2008-ban. Alapja a blockchain, magyarul blokklánc<br />

technológia. Ez egy decentralizált főkönyv,<br />

amely számítógépek kiterjedt hálózatán rögzíti<br />

az összes tranzakciót. Ez biztosítja a transzparenciát<br />

és a biztonságot, és szinte lehetetlenné<br />

teszi az adatmanipulációt vagy a kettős költést.<br />

A rendszer sajátossága, hogy az adatok módosítása<br />

vagy törlése rendkívül bonyolult, mivel<br />

minden egyes blokk tartalmazza az előző blokk<br />

adatai nak digitális lenyomatát, ezzel biztosítva a<br />

lánc összefüggését.<br />

A kriptovaluták digitális érmék, melyek létrehozásához<br />

és a tranzakciók hitelesítéséhez titkosítást,<br />

azaz kriptográfiát használnak. A bitcoin<br />

egy decentralizált digitális valuta, amelyet 2008-<br />

ban egy ismeretlen személy vagy csoport hozott<br />

létre Satoshi Nakamoto álnéven. Lehetővé teszi<br />

a felhasználók számára, hogy értéket küldjenek<br />

egymásnak az interneten keresztül, közvetítők<br />

nélkül. A Bitcoin hálózat natív tokene a bitcoin,<br />

ami a világ első kriptopénze volt, és amely mind<br />

a mai napig vezető szerepet tölt be a kriptovaluták<br />

világában.<br />

Mi az a felezés?<br />

A Bitcoin hálózat biztonságát és a tranzakciók<br />

megerősítését a Proof of Work nevű konszenzus<br />

mechanizmus biztosítja. A speciális számítástechnikai<br />

hardvereket használó bányászok<br />

egymással versenyeznek, hogy megoldjanak egy<br />

komplex matematikai feladványt, amely a blokklánc<br />

következő blokkjának létrehozásához szükséges.<br />

Az első bányász, aki megoldja a feladványt,<br />

hozzáadhatja a következő blokkot a blokklánchoz,<br />

és jutalomban részesül bitcoin formájában, valamint<br />

a blokkban lévő tranzakciókhoz kapcsolódó<br />

tranzakciós díjakban. Kezdetben a blokkonként<br />

járó jutalom 50 bitcoin volt, ez azonban az évek<br />

során folyamatosan csökkent.<br />

A bitcoin iránti érdeklődés a következő hónapokban<br />

várhatóan tovább nő. A felezés, vagy<br />

angolul „halving”, egy előre meghatározott<br />

esemény, amelyet a Bitcoin forráskódjába programoztak,<br />

és minden 210 ezredik blokk létrehozása<br />

után következik be, nagyjából négyévente.<br />

Ez az esemény a bányászok által kapott jutalom<br />

mennyiségét a felére csökkenti, ami közvetlenül<br />

befolyásolja a bitcoin kínálatának növekedését.<br />

2012, 2016 és 2020 után idén április 19-én megfeleződött<br />

a bányászok jutalma: blokkonként 6,25<br />

bitcoinról 3,125-re.<br />

A Bitcoin forráskódjába van programozva, hogy<br />

maximum 21 millió bitcoint lehet kibányászni,<br />

ennél több nem kerülhet forgalomba. Ez a<br />

mesterségesen korlátozott kínálat ellensúlyozza<br />

azt az inflációs nyomást, amely a hagyományos<br />

(fiat) pénzeknél tapasztalható, ahol a központi<br />

bankok képesek új pénzt nyomtatni. A felezések<br />

révén a Bitcoin hálózat egy előre meghatározott,<br />

csökkenő kibocsátással járó ütemet követ, ami<br />

elősegíti a pénz értékének megőrzését. A felezés<br />

tehát jelentősen befolyásolja a kínálati oldalt.<br />

Az esemény közeledtével jellemzően nő a piaci<br />

spekuláció.<br />

32 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


ÜZLET<br />

Az infláció,<br />

a gazdasági<br />

helyzet és<br />

egyéb makroökonómiai<br />

tényezők<br />

jelentős<br />

befolyást<br />

gyakorolhatnak<br />

a kriptopiacra.<br />

Korábbi felezések<br />

Az első felezés 2012. november 28-án volt, amikor<br />

a bányászok jutalma 50 bitcoinról 25 bitcoinra<br />

csökkent blokkonként. Akkoriban a bitcoin még<br />

viszonylag új és kevésbé ismert eszköz volt. A<br />

felezés előtt az ár körülbelül 12 dollár körül<br />

mozgott, de 2013 végére már elérte a 1100 dollárt,<br />

ami kilencvenháromszoros drágulás volt bő egy<br />

esztendő alatt.<br />

A második felezés 2016. július 9-én zajlott le,<br />

amikor a blokkjutalom 12,5 bitcoinra csökkent. A<br />

felezés előtti időszakban az ár stabilan 600 dollár<br />

körül mozgott. Az eseményt követően lassú, de<br />

határozott emelkedés jött: 2017 végére az árfolyam<br />

közelítette a 20 ezer dollárost. Ez ugyanakkor<br />

már „csak” harmincszoros növekedés volt.<br />

A legutóbbi, 2020. május 11-én bekövetkezett<br />

felezés előtt a BTC 8000 dollár körül mozgott. A<br />

felezés után - bár a piac kezdetben visszafogottan<br />

reagált - a bitcoin ára 2020 végére megközelítette<br />

a 29 ezer dollárt, majd 2021 elején átlépte a 40<br />

ezer dolláros szintet. Egy korrekciót követően<br />

pedig az árfolyam meg sem állt egészen 69 ezer<br />

dollárig, azaz nagyjából megnyolcszorozódott a<br />

kriptó.<br />

forgalomban lévő bitcoinokat - vagyis a kereslet<br />

nagy mértékben nőtt. Ezen túlmenően vélhetően<br />

szerepet játszott a kripto árfolyamának<br />

alakulásában az is, hogy a piaci szereplők már<br />

előre spekuláltak a felezés várható hatásaira:<br />

arra, hogy a megnövekedett kereslet mellett a<br />

felezésnek köszönhetően még szűkösebbé válik<br />

a kínálat, ami még tovább emelheti a bitcoin<br />

árfolyamát.<br />

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a bitcoin<br />

árfolyama megtízszereződhetne idén, vagy<br />

akár a következő 5-10 évben. A bitcoin és a kriptopiac<br />

érettségi szintje, a technológiai fejlődés, a<br />

szabályozási környezet, és a globális gazdasági<br />

tényezők mind befolyásolják az árfolyamot. Bár<br />

a korábbiakban a felezést követően jelentős<br />

emelkedések történtek, az is látszik, hogy a<br />

piac egyre érettebbé válik. A piaci kapitalizáció<br />

növekedésével egyre nagyobb tőkebefektetésre<br />

van szükség azonos mértékű növekedéshez. Az<br />

infláció, a gazdasági helyzet és egyéb makroökonómiai<br />

tényezők pedig jelentős befolyást gyakorolhatnak<br />

a kriptopiacra is.<br />

Bár a csillagok most együtt állnak ahhoz, hogy<br />

a bitcoin átlépje a 100 ezer dolláros álomhatárt<br />

(ahogy az már számos elemzésben meg is jelent),<br />

még mindig az egyik legkockázatosabb befektetési<br />

eszközről van szó. Annak ellenére, hogy a<br />

kriptoszektor jelenleg egy bikapiac közepén van,<br />

még nem jelenti azt, hogy ne lennének korrekciók<br />

és ne esne vissza időnként az árfolyam.<br />

Éppen ezért - mint bármely egyéb eszközbe való<br />

befektetés esetében - elengedhetetlen, hogy<br />

megértsük az adott instrumentum működését és<br />

hogy megfelelően kezeljük a vásárlásával együtt<br />

járó kockázatokat. Ezek nélkül ugyanis könnyen<br />

és gyorsan lehet sok pénzt veszíteni.<br />

Forrás: CNBC<br />

Minden ciklus ugyanolyan…vagy<br />

mégsem?<br />

A felezések a korábbiakban mindig pozitív<br />

hatással voltak a BTC árfolyamára. A felezést<br />

követő 12-18 hónapban ugyanis a bitcoin rendre<br />

új történelmi csúcsot ért el. A mostani ciklus<br />

azonban különleges ebből a szempontból, mivel<br />

az árfolyam már a felezés előtt egy hónappal,<br />

március közepén 73 ezer dollárt meghaladó új<br />

rekordot állított fel, amelyre korábban még nem<br />

volt példa.<br />

Ennek egyik oka a már korábban említett spot<br />

bitcoin ETF-ek jóváhagyása és bevezetése volt,<br />

aminek következtében az amerikai vagyonkezelők<br />

gyors ütemben elkezdték felvásárolni a<br />

Tehát a 2024-es év egyik<br />

főszereplője kétségtelenül<br />

a bitcoin lesz, ezért a Peak<br />

csapata egy külön Fintech Sparks<br />

kiadvánnyal tiszteleg a bitcoin<br />

titokzatos megalkotója, Satoshi<br />

Nakamoto előtt.<br />

A kiadvány a QR-kód beolvasásával<br />

érhető el.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 33


ÜZLET<br />

A nyílt forráskódú szoftverek<br />

rejtett gazdasága<br />

Az XZ Utils adattömörítő segédprogramban nemrég felfedezett hátsó ajtó<br />

(CVE-2024-3094) egy olyan eszközt érint, amelyet számos különböző nyílt forráskódú,<br />

Linux-alapú számítógépes alkalmazás használ. Az eset kiemeli a nyílt forráskódú<br />

szoftverek biztonságának fontosságát. Bár a nyílt forráskódú szoftverek gyakran nem a<br />

fogyasztók számára készülnek, a számítástechnikai és internetes alapfunkciók, például<br />

a gépek közötti biztonságos kommunikáció kritikus elemei.<br />

A<br />

nyílt forráskódú szoftverek<br />

(röviden OSS) a technológiai<br />

ipar sarokkövévé váltak,<br />

és a kis startupoktól a globális vállalatokig<br />

mindenre hatással vannak.<br />

A nagy elterjedtsége és az innováció<br />

előmozdításában betöltött alapvető<br />

szerepe ellenére az OSS valódi gazdasági<br />

értéke nagyrészt feltérképezetlen<br />

terület maradt – egészen mostanáig.<br />

A Harvard Business School kutatói,<br />

Manuel Hoffmann, Frank Nagle és<br />

Yanuo Zhou „A nyílt forráskódú szoftverek<br />

értéke” című úttörő tanulmánya<br />

erre az eddig feltáratlan területre<br />

hatolt, és bemutatja az OSS elképesztő<br />

gazdasági hatását az egész iparágban.<br />

The Value of Open<br />

Source Softwar<br />

Egy felbecsülhetetlen<br />

értékű alapítvány trillió<br />

dolláros hatással<br />

A tanulmány egy alapvető paradoxonnal<br />

kezdődik: hogyan mérhető valami olyan<br />

dolog értéke, ami szabadon hozzáférhető?<br />

Hagyományosan a gazdasági<br />

értéket úgy számítják ki, hogy a termék<br />

árát megszorozzák az eladott mennyiséggel.<br />

Ez a képlet azonban az OSS<br />

esetében nem működik - az ingyenesen<br />

elérhető dolgokon nincs árcédula, és<br />

a használat nyomon követése az OSS<br />

terjesztésének decentralizált jellege<br />

miatt herkulesi feladat.<br />

A kutatás egyedi globális adatforrások<br />

és egy újszerű megközelítés<br />

segítségével 4,15 milliárd dollárra<br />

becsüli a „kínálati oldali” értéket (a<br />

legelterjedtebb OSS újbóli létrehozásának<br />

költségét). Az igazi szemet<br />

gyönyörködtető azonban a „keresleti<br />

oldal” értéke, amelyet elképesztő, 8,8<br />

billió dollárra becsülnek. Ez a szám azt<br />

a feltételezett költséget jelenti, amelylyel<br />

a vállalatoknak szembe kellene<br />

nézniük, ha ezzel egyenértékű szoftvert<br />

fejlesztetnének saját maguknak. Ezek<br />

az összegek rávilágítanak az OSS által<br />

a globális gazdaság számára biztosított<br />

hatalmas megtakarításokra és<br />

hatékonyságnövekedésre.<br />

A Falco például, egy nyílt forráskódú,<br />

felhőalapú biztonsági eszköz,<br />

190 olyan személy hozzájárulásával<br />

büszkélkedhet, akik elkötelezettek a<br />

szoftverfejlesztése és a felhőalapú<br />

számítástechnikában felmerülő fenyegetésekkel<br />

szembeni megfelelés<br />

biztosítása mellett. Ha egy szervezet<br />

a semmiből próbálna meg egy egyedi<br />

fenyegetésérzékelő motort fejleszteni<br />

Go nyelven, akkor pénzügyileg nem<br />

lenne célszerű 190 munkatársat foglalkoztatni<br />

az eszköz folyamatos fejlesztésére<br />

és karbantartására. Bár a 190<br />

közreműködő többsége valószínűleg<br />

nem főállásban, hanem mellékállásban<br />

foglalkozik a Falcóval, a projektben<br />

aktívan részt vevő személyek számának<br />

felismerése értékes betekintést<br />

nyújt a kollektív emberi befektetések<br />

mennyiségébe.<br />

Az OSS<br />

meg nem énekelt hősei<br />

A tanulmány egyik legérdekesebb<br />

megállapítása, hogy az értékteremtés<br />

az OSS közösségen belül koncentrálódik.<br />

Az OSS-fejlesztők mindössze<br />

5%-a felelős a keresleti oldal értékének<br />

96%-áért. A hozzájárulók ezen<br />

elit csoportja aránytalanul nagy hatást<br />

gyakorol a szoftver ökoszisztémára,<br />

ami hangsúlyozza, hogy mind a technológiai<br />

ipar, mind a politikai döntéshozók<br />

részéről támogatásra és elismerésre<br />

van szükség.<br />

Az XZ Utils közelmúltban felfedezett<br />

hibájának témájánál maradva, a politikai<br />

döntéshozóknak és a szoftvergyártóknak<br />

proaktív lépéseket kell tenniük a<br />

meglévő OSS-projektek biztonságának<br />

és integritásának javítása érdekében,<br />

hogy az ehhez hasonló incidensek ne<br />

ismétlődhessenek meg. Sok OSS-karbantartó<br />

önkéntesen, díjazás nélkül<br />

és gyakran rendes munkája mellett<br />

dolgozik ezeken a projekteken. Ez túlhajszoltsághoz<br />

és kiégéshez vezethet, ami<br />

olyan sebezhetőségeket hozhat létre,<br />

amelyeket a támadók kihasználhatnak a<br />

szoftverek kompromittálására.<br />

Megfelelő biztosítékok és támogatási<br />

rendszerek nélkül ezek a karbantartók<br />

olyan környezetben dolgoznak, amely<br />

alábecsüli döntő fontosságú hozzájárulásukat,<br />

és jelentős kockázatoknak teszi<br />

ki őket. E kihívások kezelése érdekében<br />

sürgősen szükség van olyan politikai<br />

beavatkozásokra, amelyek elismerik<br />

és pénzügyileg támogatják az OSS<br />

fejlesztését, valamint az egész iparágra<br />

kiterjedő szigorú biztonsági gyakorlatok<br />

elfogadására. Az olyan intézkedések<br />

végrehajtásával, mint az OSS-projektek<br />

finanszírozása, a karbantartóknak<br />

nyújtott biztonsági képzés és az átfogó<br />

felülvizsgálati folyamatok kidolgozása,<br />

a politikai döntéshozók és a gyártók<br />

megvédhetik a karbantartókat az indokolatlan<br />

nyomástól, és fokozhatják az<br />

OSS biztonságát.<br />

A gazdaságot működtető<br />

programozási nyelvek<br />

A tanulmány mélyebbre ásva megállapítja,<br />

hogy az OSS értékének oroszlánrészét<br />

valójában néhány kulcsfontosságú<br />

programozási nyelv termeli, amelyek<br />

közül a Go, a JavaScript és a Java vezet.<br />

Ezek a nyelvek nemcsak a fejlesztők<br />

34 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


ÜZLET<br />

körében népszerűek, hanem több<br />

milliárd dollárnyi érték létrehozásában<br />

játszanak szerepet, ami még inkább<br />

hangsúlyozza az OSS-ökoszisztémába<br />

való befektetés és megfelelő kezelés<br />

stratégiai fontosságát.<br />

Az a gondolat, hogy a szervezetek<br />

inkább saját programozási nyelvek<br />

létrehozását választják, mint a meglévő<br />

nyílt forráskódú lehetőségek, például<br />

a JavaScript vagy a Python könyvtárak<br />

kihasználását, nem állja meg a helyét a<br />

gyakorlatban, figyelembe véve az ehhez<br />

szükséges kiterjedt erőforrásokat és<br />

szakértelmet.<br />

Egy új programozási nyelv nulláról<br />

való megalkotása nemcsak a kezdeti<br />

hatalmas fejlesztési erőfeszítéseket<br />

jelenti, hanem a folyamatos karbantartást,<br />

a könyvtárak és eszközök fejlesztését,<br />

valamint a közösség támogatását<br />

is, hogy a nyelv használható legyen<br />

a mindennapi munkában. Ráadásul<br />

az olyan népszerű nyelvek, mint a<br />

JavaScript és a Python körül már létező<br />

ökoszisztémák, több éves közös erőfeszítés<br />

és a globális közösség hozzájárulásának<br />

eredményei is ott sorakoznak,<br />

amelyek hatalmas könyvtárakat és<br />

keretrendszereket foglalnak magukban,<br />

megkönnyítve az alkalmazások gyors<br />

fejlesztését és telepítését.<br />

Ezek a széles körben használt nyelvek<br />

azonban nem mentesülnek a sebezhetőségektől,<br />

(Common Vulnerabilities and<br />

Exposures, CVE-k), amelyek jelentős<br />

biztonsági kockázatot jelentenek, ha<br />

nem javítják őket. E sebezhetőségek<br />

kezelése gyakran meghaladja az egyes<br />

szervezetek kapacitását, különösen, ha<br />

figyelembe vesszük a nyílt forráskódú<br />

alkalmazások függőségének széles<br />

skáláját. Ez a forgatókönyv kiemeli a<br />

nagy szoftvergyártók döntő szerepét a<br />

nyílt forráskódú ökoszisztéma biztonsági<br />

infrastruktúrájának javításában.<br />

Azáltal, hogy előmozdítják e nyelvek és<br />

könyvtárak biztonságát, akár közvetlen<br />

kód-hozzájárulással, akár finanszírozással,<br />

akár fejlett biztonsági eszközök<br />

és szolgáltatások biztosításával, ezek<br />

a gyártók jelentősen csökkenthetik a<br />

szervezetek potenciális támadási felületét<br />

világszerte. Az egyes karbantartók,<br />

szervezetek és a nagy gyártók közötti<br />

ilyen jellegű együttműködési erőfeszítések<br />

alapvető fontosságúak a nyílt<br />

forráskódú szoftverek általános biztonsági<br />

helyzetének megerősítéséhez,<br />

amelyek napjaink digitális infrastruktúrájának<br />

nagy részét megalapozzák.<br />

Hogyan marad<br />

biztonságban<br />

a Falco projekt?<br />

A Falco projekt hangsúlyozza elkötelezettségét<br />

a szállítói függetlenség<br />

fenntartása és a biztonságosságának<br />

megerősítésére irányuló kollektív erőfeszítések<br />

mellett. A Falco filozófiájának<br />

egyik alappillére a szállítói semlegesség,<br />

amely biztosítja, hogy a projekt<br />

a hozzájárulások széles köréből profitáljon<br />

anélkül, hogy egyetlen vállalat<br />

érdekeihez kötődne. Ez a megközelítés<br />

egy sokszínű és erős közösséget hozott<br />

létre, amelyben számos vezető vállalat<br />

jelentős mérnöki erőforrásokat bocsátott<br />

rendelkezésre.<br />

A projekt érettségének és megbízhatóságának<br />

bizonyítására a Falco<br />

sikeresen elnyerte a Cloud Native<br />

Computing Foundation (CNCF) inkubációs<br />

státuszát. Ezt az eredményt a<br />

CNCF Technikai Felügyeleti Bizottsága<br />

(TOC) által lefolytatott meglehetősen<br />

szigorú átvilágítási folyamat jellemezte,<br />

beleértve a harmadik fél által végzett<br />

átfogó biztonsági auditot. Ez a minősítés<br />

nemcsak a Falco növekedését és<br />

fenntarthatóságát bizonyította, hanem<br />

megszilárdította a Falco vezető pozícióját<br />

a nyílt forráskódú biztonsági rendszerek<br />

ökoszisztémájában.<br />

A Falco a befogadó fejlesztési<br />

környezet iránti elkötelezettségét<br />

tükrözi, hogy 17 szervezet hozzájárulásaival<br />

büszkélkedhet, amelyek aktívan<br />

elkötelezték magukat a projekt mellett.<br />

A hozzájárulások mintegy 38%-a olyan<br />

neves szervezetektől származik, mint<br />

például az Amazon, a Cisco, a Chainguard,<br />

a Clastix, az IBM, a Microsoft, a<br />

RedHat, a SecureWorks, többek között<br />

számos egyéni közreműködő mellett.<br />

Ez a kollektív erőfeszítés azt is mutatja,<br />

hogy a Falco küldetése egy széles körű<br />

és rugalmas biztonsági eszköz támogatására<br />

hogyan érvényesül.<br />

Ez az irányítási gyakorlat tovább<br />

erősíti a Falco elkötelezettségét a gyártósemlegesség<br />

mellett, és különleges<br />

intézkedésekkel akadályozza meg,<br />

hogy egyetlen szervezet is domináljon a<br />

projekt irányításában. Egy kulcsfontosságú<br />

irányítási szabály 40%-ban korlátozza<br />

bármely szervezet szavazati jogát,<br />

biztosítva a kiegyensúlyozott képviseletet<br />

és döntéshozatalt a projektközösségen<br />

belül.<br />

Az OSS fenntartható<br />

jövője felé<br />

A Harvard tanulmánya egyértelműen<br />

felszólítja a szervezeteket, hogy gondolkodjanak<br />

el az OSS értékéről az üzleti<br />

életükben is, továbbá rávilágít arra is,<br />

hogy hányan tesznek megfelelő lépéseket<br />

projektjeik auditálása érdekében.<br />

A dokumentum emellett kiemeli az<br />

OSS-nek a technológiai innováció és a<br />

gazdasági hatékonyság előmozdításában<br />

játszott létfontosságú szerepét.<br />

Ez a digitális közkincs azonban – fizikai<br />

társaihoz hasonlóan – érzékeny a túlzott<br />

kihasználásra és az alulfinanszírozásra<br />

– ahogyan azt az XZ Utils hátsó ajtaja<br />

esetében láthattuk. A megállapítások<br />

az OSS fejlesztésének támogatására<br />

irányuló összehangolt erőfeszítések<br />

mellett érvelnek, biztosítva annak fenntarthatóságát<br />

és folyamatos hozzájárulását<br />

a globális gazdasághoz.<br />

„A nyílt forráskódú szoftverek értéke”<br />

című tanulmány rávilágít az OSS<br />

hatalmas rejtett gazdasági erejére. Az<br />

értékének számszerűsítésével a kutatás<br />

nemcsak az OSS közösség hozzájárulását<br />

ismeri el, hanem rávilágít a jövőjét<br />

biztosítani hivatott stratégiai befektetések<br />

és támogatás kritikus szükségességére<br />

is. Ahogy haladunk előre<br />

a digitális korszakban, az OSS valódi<br />

értékét nem lehet eléggé hangsúlyozni –<br />

ez egy nélkülözhetetlen erőforrás, amely<br />

táplálja az innovációt, növeli a hatékonyságot<br />

és alakítja a technológiai ökoszisztémát.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 35


KIS<br />

ENDRE<br />

ÜZLET<br />

IDC<br />

A biztonság ára<br />

Védelmüket erősítve a szűnni nem akaró kiberfenyegetésekkel szemben az európai<br />

szervezetek, amelyek a vonatkozó törvények szerinti megfelelésükön is dolgoznak,<br />

idén jelentősen bővíteni fogják biztonsági keretüket, adott előrejelzést az IDC.<br />

A két számjegyű növekedés elé néző piacon Magyarország átlagon felüli mértékben<br />

fokozza költését.<br />

Európában a biztonsági megoldásokra<br />

fordított költés idén 12,3<br />

százalékkal fog növekedni az<br />

International Data Corporation (IDC)<br />

legfrissebb előrejelzése (Worldwide<br />

Security Spending Guide, v1 2024)<br />

szerint, ami egy újabb erős évet ígér<br />

a kitartóan bővülő piacon. Az elemző<br />

szerint a régió lendülete a 2022-től<br />

2027-ig ívelő időszakban is hasonló<br />

lesz, így a térség biztonsági költése az<br />

utolsó évben eléri majd a 87 milliárd<br />

dollárt.<br />

Mindez mutatja, hogy a kiberbiztonság<br />

az európai szervezetek körében az informatikai<br />

beruházások kulcsfontosságú<br />

területe. A vállalatoknak nemcsak a<br />

lankadatlan kibertámadásokkal kell<br />

megküzdeniük, hanem a mindinkább<br />

elosztottá váló, hibrid IT környezetükhöz<br />

is megfelelő védelmet kell kialakítaniuk,<br />

valamint az új nemzeti és nemzetközi<br />

törvények – közöttük a NIS2 és a DORA –<br />

követelményeinek is meg kell felelniük.<br />

Európa kereszttűzben<br />

A biztonsági költés jelentős növekedése<br />

az európai régió egészében várható, a<br />

közép- és kelet-európai országokban<br />

azonban a növekedési ráta a piaci<br />

átlagnál is magasabb – Csehországban<br />

például 15,4 százalék, Magyarországon<br />

pedig 13,4 százalék – lesz, elsősorban a<br />

szoftverpiac bővülésének köszönhetően.<br />

A biztonsági szoftverek és szolgáltatások<br />

egyébként Európa minden piacán<br />

– közöttük a legtöbbet költő Egyesült<br />

Királyságban, Németországban és Franciaországban<br />

– a bővülés hajtóerejének<br />

számítanak.<br />

– Európában a szervezetek a kiberfenyegetés<br />

eddig még nem látott<br />

intenzitásától szenvednek, mivel a<br />

kiberbűnözés gazdasága mind kiterjedtebbé<br />

és mohóbbá válik, a támadások<br />

indításához szükséges eszközök és<br />

szolgáltatások a sötét weben széles<br />

körben elterjednek és hozzáférhetővé<br />

válnak, a viharos geopolitikai viszonyok<br />

pedig tetézik a helyzetet – mondta Mark<br />

Child, az IDC régiós kutatási igazgatója.<br />

– Az Európai Unió arra törekszik, hogy<br />

a régió egészére kiterjedően javítsa a<br />

kiberbiztonság ellenálló képességét<br />

egy sor olyan jogalkotási intézkedéssel,<br />

amelynek hatására a vállalatvezetés<br />

részvétele a kiberbiztonsági stratégia<br />

formálásában az eddiginél sokkal<br />

nagyobb lesz.<br />

A fenyegetések kezelése azonban<br />

minden szervezettől jelentős és holisztikus<br />

elköteleződést követel, tette hozzá<br />

a kutatási igazgató. A kiberbiztonsági<br />

beruházások stratégiáját a vállalatoknak<br />

ugyanis a kiberkockázatok jobb számszerűsítése,<br />

a megelőző és proaktív<br />

intézkedések egyensúlya, az összes<br />

felhasználói csoport és üzleti folyamat<br />

figyelembevétele, valamint a szükséges<br />

készségek és erőforrások házon belüli<br />

vagy külső rendelkezésre állása köré<br />

kell építeniük.<br />

Nagy költők<br />

Idén a bankszektor szereplői, a központi<br />

és a helyi kormányzatok, a távközlési<br />

vállalatok és a kereskedő cégek költik<br />

majd a legtöbbet biztonságra – az öt<br />

iparág együttesen az európai piac közel<br />

38 százalékát adja. Éves alapon ugyancsak<br />

a bankszektor növeli majd költését<br />

a leggyorsabb ütemben (14,2 százalékkal),<br />

de idén a média és szórakoztatás<br />

(14 százalék), valamint a repülőgép- és<br />

hadiipar (13,8 százalék) területén is<br />

hasonlóan erős lesz a bővülés tempója.<br />

– A kiberbűnözők rendelkezésére<br />

álló, egyre kifinomultabb, immár a<br />

generatív mesterséges intelligenciára<br />

is építő eszközök miatt a biztonságot<br />

technikai követelmény helyett stratégiai<br />

tényezőként szükséges kezelniük a<br />

vállalatoknak minden iparágban, hogy<br />

versenyképesek maradhassanak a<br />

piacon – mondta Stefano Perini, az IDC<br />

régiós kutatás menedzsere. – Fokozottan<br />

érvényes ez olyan ágazatokra,<br />

mint a kormányzati és bankszektor, valamint<br />

a média, a védelem és a távközlés<br />

területe, ahol a kibertámadások súlyos<br />

következményekkel járhatnak a szervezet<br />

működésére és hírnevére nézve<br />

egyaránt.<br />

Fokozott mértékben kitettek a kibertámadások<br />

növekvő áradatának a kis- és<br />

középvállalatok, amelyek hagyomány<br />

szerint kevésbé felkészültek a védekezés<br />

terén, mondta a kutatási menedzser.<br />

kisebb szervezetek ezért mindinkább<br />

a menedzselt szolgáltatások irányába<br />

fordulnak, de alkalmazottaikat is képezniük<br />

kell, hogy jobban tudják kezelni az<br />

új biztonsági kihívásokat.<br />

Az IDC szerint a még több zsarolóvírus-támadással<br />

és adatszivárgással<br />

szembesülő bankok egyre többet<br />

költenek meglévő üzleti folyamataik<br />

biztonságára és új, digitalizációs kezdeményezéseik<br />

védelmére. Tevékenységük<br />

nyilvánosságából adódóan a médiavállalatoknak<br />

biztosítaniuk kell, hogy a kibertámadások<br />

és más biztonsági incidensek<br />

a lehető legkisebb mértékben befolyásolják<br />

megítélésüket. A repülőgép- és<br />

védelmi ipar szereplői pedig a térségben<br />

uralkodó, feszült geopolitikai helyzetben<br />

informatikai és operatív technológiájuk<br />

védelmére egyaránt összpontosítani<br />

fognak.<br />

36 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


ÜZLET<br />

NTT DATA BUSINESS SOLUTIONS<br />

Tartalomkezelés az élmezőnyben<br />

Versenyképességüket a közép- és kisvállalatok is<br />

olyan digitális megoldásokkal növelnék, mint a<br />

nagy szervezetek, bár kellő erőforrások hiányában a<br />

megvalósítás sokszor elmarad. Az előre konfigurált<br />

Ready2Run csomaggal azonban, amelyet az NTT DATA<br />

az ELO Digital Office platformjára épített, a KKV-k is az<br />

elsők között állhatnak rajthoz.<br />

Jóllehet az ügyfelekhez, partnerekhez,<br />

beszerzéshez, értékesítéshez<br />

és számlákhoz, más szóval az üzlet<br />

működéséhez kapcsolódó adatok a vállalatirányítási<br />

megoldásokban megtalálhatók,<br />

azokhoz a munkafolyamatokban, a<br />

projekteken dolgozó alkalmazottak csak<br />

részben vagy egyáltalán nem férnek hozzá.<br />

Másrészt ezek a tranzakciós rendszerek a<br />

hozzájuk kapcsolódó dokumentumok kezelését<br />

is csak korlátozottan támogatják.<br />

Korábban a vállalatok erre a célra iktató<br />

rendszereket vezettek be, mára azonban az<br />

üzleti tartalom is továbbfejlődött. Statikus<br />

dokumentumok helyett az üzlet mindinkább<br />

dinamikus adathalmazokkal dolgozik,<br />

ezért a tartalom létrehozását, keresését és<br />

gyors átlátását, elemzését segítő megoldásokat<br />

keres.<br />

Az ELO Digital Office korszerű vállalati<br />

tartalomkezelő (ECM) alkalmazáscsomagjára<br />

épülő Ready2Run megoldás<br />

ilyen fejlett funkciókat kínál a hazai kis- és<br />

középvállalatoknak is. Gyorsított bevezetésének<br />

előfeltételeiről és az elérhető<br />

előnyökről Lázár Pétert, az NTT DATA<br />

Business Solutions Vállalati Tartalomkezelés<br />

üzletágának igazgatóját kérdeztük.<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: Hogyan fokozhat -<br />

ják hatékonyságukat kisebb szervezetek<br />

tartalomkezelő megoldással?<br />

Lázár Péter: A KKV szektor szereplői<br />

mentesek a nagyvállalati hierarchiák<br />

kötöttségeitől, így sokkal rugalmasabban<br />

reagálhatnak az üzleti környezet változásaira.<br />

A lehetőségek megragadását<br />

és kiaknázását azonban megnehezíti<br />

számukra, hogy a kisebb létszámból<br />

adódóan alkalmazottaik egyszerre több<br />

szerepkörben, nagyobb terhelés alatt<br />

dolgoznak, munkafolyamataik kialakítása<br />

és felügyelete pedig megnehezíti a<br />

feladatok delegálását. Megfelelő informatikai<br />

megoldásokra van ezért szükségük,<br />

amelyek pontosan azokon a területeken<br />

segítik ki őket, amelyeken kevesebb erőforrást<br />

tudnak felsorakoztatni, mint a<br />

nagyvállalatok.<br />

Kis- és középvállalati igényekhez illesztett,<br />

fejlett tartalomkezelő – a tartalom<br />

előállítását és feldolgozását is támogató<br />

– megoldással az alkalmazottak kellően<br />

tehermentesíthetők, és kialakítható a<br />

környezet is, amelyben a feladatok szabályozott<br />

és átlátható módon eloszthatók a<br />

kollégák között. A nagyvállalati folyamatszemléletet<br />

így a kisebb szervezetek<br />

is átvehetik, miközben a rájuk szabott<br />

megoldásnak köszönhetően a KKV szektort<br />

jellemző rugalmasságukat is megőrzik,<br />

ezáltal hatékonyságukat és versenyerejüket<br />

is növelhetik. A tartalomkezelő<br />

rendszerben ugyanis jobban ellenőrizhetik<br />

a folyamatok működését, azonosíthatják a<br />

feladatokat, amelyek elvégzéséhez valóban<br />

szükséges több emberi erőforrást rendelniük,<br />

és azokat is, amelyeket érdemesebb<br />

automatizálniuk.<br />

LÁZÁR PÉTER,<br />

üzletág-igazgató,<br />

NTT DATA<br />

CT: A Ready2Run, miként neve utal<br />

rá, startra kész. Felhasználói oldalon<br />

melyek a gyors bevezetés és indulás<br />

előfeltételei?<br />

LP: Az ELO ECM megoldása, amely az<br />

SAP, a Microsoft és más szállítók üzleti<br />

alkalmazásaihoz kész integrációkat kínál,<br />

moduláris felépítéséből eredő rugalmasságával<br />

kiválóan alkalmas a kis- és<br />

középvállalati igények kiszolgálására is,<br />

feltéve, hogy a szektor szereplői nyitottak<br />

a számukra összeállított csomagban lévő,<br />

jó gyakorlat szerint kialakított, szabványos<br />

funkciók és folyamatok átvételére, valamint<br />

a rendszer felhőben történő bevezetésére.<br />

A tartalomkezelés legfejlettebb funkciói,<br />

közöttük a generatív mesterséges intelligenciára<br />

épülő képességek ugyanis a<br />

felhőben érhetők el és fejlődnek tovább a<br />

leggyorsabban.<br />

Itt is adott a rugalmasság, a Ready2Run<br />

az ELO nyilvános felhőjében is elérhető, és<br />

az NTT DATA adatközpontjaiban is bevezethető<br />

szolgáltatásként, alkalmazásprogramozási<br />

interfészeken (API-kon) keresztül<br />

pedig egyedi munkafolyamatokat támogató<br />

appok is készíthetők hozzá. Minthogy a<br />

projekteket kész alaprendszerrel indítjuk, a<br />

testre szabás fejlesztéseit minimalizáljuk,<br />

és akár 2 hónap átfutással működő megoldást<br />

adunk a KKV-knak.<br />

CT: Mely területeken tapasztalják a<br />

termelékenység és a hatékonyság<br />

eredményeit leghamarabb a tartalomkezelő<br />

megoldást bevezető kis- és<br />

középvállalatok?<br />

LP: A számlafeldolgozás kiválóan<br />

példázza, hogy a Ready2Run csomag<br />

beépített folyamatával milyen messzehatóan<br />

növelhetik hatékonyságukat a KKV-k.<br />

Számlákat ugyanis olyan ügyfelektől és<br />

partnerektől fogadnak, amelyekkel szerződésben<br />

állnak, és a tartalomkezelő<br />

megoldás automatikusan jelzi a szerződések<br />

karbantartásával, megújításával<br />

kapcsolatos teendőket. Mindezen információkat<br />

– a szerződéseken túl a szállítói<br />

leveleket, teljesítési igazolásokat, akár a<br />

flotta járműbiztosításait is beleértve – a<br />

kis- és középvállalatok alkalmazottai<br />

nemcsak a központi irodában, hanem a<br />

távoli telephelyeken, az otthoni irodában és<br />

mobil eszközökön akkor is elérik, amikor<br />

ügyfeleiket, partnereiket felkeresik.<br />

Mindenütt azonnal, helyben elérhető,<br />

minőségi kiszolgálásukkal így a KKV-k is<br />

modern, digitális vállalatként léphetnek<br />

fel, erősítve ügyfeleik és a partnereik bevételeken<br />

is mérhető bizalmát. Nem utolsósorban<br />

vonzó munkáltatóként jelennek<br />

meg a modern munkahelyeket előnyben<br />

részesítő, fiatalabb szakemberek előtt,<br />

ami szintén fontos tényező a hosszú távú<br />

versenyképességhez.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 37


Forrás: boschmediaservice.hu


INNOVÁCIÓ<br />

MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

Továbbra is kellenek a mérnökök<br />

Jól megfér egymás mellett a műszaki szakember és a mesterséges intelligencia.<br />

Így van ez a járműiparban és az űriparban is. Természetesen az együttélést,<br />

a közös munkát, a kölcsönös segítségnyújtást mindkét félnek meg kell tanulnia.<br />

A tendencia jónak tűnik.<br />

Forrás: boschmediaservice.hu<br />

Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre<br />

nem lehet gépi intelligenciával kiváltani,<br />

a fejlődéshez kreatív, jövőbe mutató<br />

gondolkodásmódra van szükség. Ezeket a készségeket<br />

elsajátítva, a mesterséges intelligencia<br />

(MI) nem elveszi, hanem segíti és hatékonyabbá<br />

teszi majd a munkát – véli Csilling Ákos,<br />

a magyarországi Bosch csoport tudományos<br />

munkatársa, aki a XXI. Simonyi Konferencián<br />

tartott előadását követően a <strong>ComputerTrends</strong><br />

olvasóinak is kifejtette a témáról nézeteit.<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: A járműiparban az<br />

MI-n alapuló termékeknél és szolgáltatásoknál<br />

elsődleges a biztonság. Meddig<br />

kell, meddig lehet elmenni a biztonsággal,<br />

hogy az még összeegyeztethető legyen a<br />

hatékonysággal?<br />

CsÁ: Az autóiparban különösen fontos a funkcionális<br />

biztonság. Egyszerűen nem megengedhető,<br />

hogy balesetveszélyes termékeket tervezzünk, és<br />

emiatt emberek haljanak meg. Ez gyakorlatilag<br />

minden gazdasági érvelést, a kiadásokat korlátozó<br />

pénzügyi megfontolást felülír. Ilyen szempontból<br />

tehát teljesen egyértelmű a biztonság<br />

fontossága a hatékonyság előtt. Csak olyan<br />

terméket szabad fejleszteni, amely az önvezető<br />

funkciókat legalább olyan biztonságosan, vagy<br />

még biztonságosabban tudja végrehajtani, mint<br />

az emberi vezető. Hibák és balesetek természetesen<br />

továbbra is előfordulnak, de tudatosan nem<br />

kockáztatunk emberéleteket.<br />

Igyekszünk<br />

megvalósítani<br />

saját gyakorlatunkban<br />

is<br />

az ember és<br />

az MI közötti<br />

helyes munkamegosztást.<br />

Csilling Ákos: Az autóiparban már régóta használunk<br />

mesterséges intelligenciát, az önvezető<br />

autó alapvetően MI-alapú technológiára épül.<br />

Kezdetben, amikor a fejlesztések elindultak, még<br />

nem a mai értelemben vett MI-ről volt szó, de a<br />

mostani technológia gyökerei tulajdonképpen<br />

a hetvenes évekre nyúlnak vissza. Időközben a<br />

számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy<br />

mindez egyre nagyobb mértéket öltsön. Az autóiparban<br />

egyébként meg kell különböztetni a távoli<br />

számítóközpontban és magában a járműben<br />

rendelkezésre álló számítástechnikát. A fejlesztések<br />

során használhatjuk a számítóközpontokat,<br />

azokon rengeteg adatot tudunk feldolgozni, sok<br />

nagy teljesítményű modellt tudunk felépíteni,<br />

amelyekkel gyakorlatilag a módszertant, az<br />

algoritmusokat fejleszthetjük ki. Utána egy külön<br />

lépés, hogy mindezt olyan technológiára fordítsuk<br />

át, ami belefér az autóban lévő számítógépbe.<br />

CT: Milyen követendő utat lát a Bosch az<br />

önvezető járművek fejlesztése terén?<br />

CsÁ: Nagyon pozitív, a gyakorlatban bizonyított<br />

tény, hogy bekapcsolt önvezető funkciókkal kevesebb<br />

baleset történik, mint amikor nincsenek<br />

bekapcsolva ezek a funkciók. Semmi akadálya<br />

tehát a fejlesztések folytatásának. A Bosch fokozatosan,<br />

lépésről lépésre halad. Először a vezetéstámogató<br />

rendszereket fejlesztjük, amelyek<br />

képesek felismerni például a balesetveszélyes<br />

helyzeteket, sőt esetleg be is tudnak avatkozni,<br />

hogy segítsék a vezetőt. Képzeljünk el egy automatikus<br />

vészfékező rendszert, ami működésbe<br />

lép, ha elkerülhetetlennek tűnik az ütközés. Ez<br />

a funkció egy ember által vezetett autó esetében<br />

is rendkívül hasznos, de az önvezető autóknál<br />

egyfajta kontrollt biztosít: ha az önvezető funkció<br />

elront valamit, még mindig megelőzhetők a<br />

balesetek. Ezt a technológiát is lépésről lépésre<br />

építjük fel. Különböző pontokon nagyon nagy<br />

szerepe van ebben a mesterséges intelligenciának.<br />

Ez nem feltétlenül a nagy nyelvi modelleket<br />

jelenti, hiszen akár egy szakértői rendszer, vagy<br />

egy döntéstámogató mechanizmus is nagyon<br />

hasznos lehet. Foglalkozunk kamera-alapú vezetéstámogató<br />

rendszerekkel is, amelyek a jármű<br />

körüli közlekedési helyzet felismerésére épülnek.<br />

Továbblépve ezzel a technológiával a legnagyobb<br />

kihívás az egyedi, különleges helyzetek felismerése<br />

és megfelelő kezelése.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 39


INNOVÁCIÓ<br />

CT: Az önvezető járművek<br />

használatának egyik alapvető<br />

feltétele a nagysebességű, kis<br />

késleltetési idejű, nagy megbízhatóságú<br />

kommunikáció. Az 5G teljes<br />

mértékben megfelel ezeknek a<br />

követelményeknek?<br />

CsÁ: Természetesen az önvezető autók<br />

számára nélkülözhetetlen a kommunikáció,<br />

de nem számíthatunk rá, hogy a<br />

hálózat mindig, minden körülmények<br />

között rendelkezésre áll. A fejlesztésnél<br />

ezzel is számolni kell. Fontos kihívás,<br />

hogy a járműnek önállóan is képesnek<br />

kell lennie döntéseket hozni, a baleseteket<br />

megelőzni, és ezáltal az utasok és<br />

a közlekedés biztonságát megőrizni. Az<br />

elképzelhető, hogy a jármű nem tudja<br />

megtervezni az útvonalat, és ezért nem<br />

tud elindulni, ha éppen nincs hálózat<br />

vagy nem elég jó a lefedettség, de az<br />

elfogadhatatlan, hogy balesetet okozzon<br />

azért, mert éppen kimaradt a hálózat.<br />

Nagyon fontosak tehát a kommunikációs<br />

hálózatok, de igazából az 5G-t csak bizonyos<br />

speciális esetekben használjuk. A<br />

legtöbb normál közlekedési helyzetben<br />

nincs szükség azonnal nagy mennyiségű<br />

adatra, tehát az 5G hálózatra sem.<br />

CT: A Műegyetemen rendezett<br />

Simonyi Konferencián a Bosch<br />

űriparhoz kapcsolódó fejlesztéseire<br />

is kitért. Melyek ezek?<br />

említettem, kifejezetten a mesterséges<br />

intelligenciára épülő technológia. A<br />

Bosch és az amerikai Astrobotic által<br />

közösen fejlesztett SoundSee érzékelőrendszer<br />

MI segítségével, a környezeti<br />

zajok alapján próbálja kiszűrni a<br />

várható meghibásodásokat az űrállomáson.<br />

A rendszer kísérleti stádiumban<br />

van, működésének része a megfigyelés<br />

és a tanulás.<br />

CsÁ: Az MI az ismétlődő, az ember<br />

számára unalmas, könnyen automatizálható<br />

feladatokat veszi át, és ez így van jól.<br />

Az emberek koncentrálhatnak a fontosabb,<br />

izgalmasabb részekre, a teljes<br />

rendszer áttekintésére. Az ellenőrzés<br />

nagy része is humán feladat, de nem<br />

annyira az apró részletek, sokkal inkább<br />

az átfogó kép megértése. Megítélésem<br />

szerint az ember és a mesterséges<br />

intelligencia közötti munkamegosztást<br />

tekintve jó irányban haladnak a folyamatok,<br />

a tendencia kedvező.<br />

Forrás: boschmediaservice.hu<br />

CsÁ: A Bosch néhány űripari<br />

projektben részt vesz, noha nem ez<br />

a fő profilunk. Az egyik a Mars helikopter<br />

mozgásszenzora. Ez gyakorlatilag<br />

ugyanaz a technológia, mint ami<br />

a mobiltelefonokban van. Azt kellett<br />

elérnünk, hogy az érzékelő az űrben<br />

lévő körülmények között is helyesen,<br />

megbízhatóan működjön. A másik, amit<br />

CT: Ugye a sikeres innováció nem<br />

képzelhető el együttműködési partnerek<br />

nélkül?<br />

CsÁ: Számos magyarországi egyetemmel<br />

van stratégiai együttműködésünk,<br />

ezen kívül több kutatóintézettel<br />

is együtt dolgozunk. Nagyon színes a<br />

paletta itthon és külföldön egyaránt,<br />

mindenütt igyekszünk a helyi ökoszisztémával<br />

kapcsolatokat építeni. Most<br />

szervezünk például egy kvantuminformatikai<br />

konferenciát a témában érintett<br />

helyi tudományos közösséggel.<br />

Rövidesen sor kerül a Bosch és a<br />

Richter közös innovációs versenyére,<br />

valamint szeptemberben a második<br />

Bosch × Richter Innovátorok Napjára.<br />

Emellett sok nonprofit szervezettel<br />

állunk kapcsolatban, megpróbáljuk<br />

minél több középiskolás és egyetemista<br />

érdeklődését felkelteni. Az innováció a<br />

fejlődés motorja, és ahhoz, hogy ezen a<br />

területen eredményeket tudjunk felmutatni,<br />

elengedhetetlen az oktatás, az<br />

akadémiai, az üzleti és az ipari szféra<br />

szoros együttműködése.<br />

CT: Hogyan kapcsolódik az emberi<br />

tudás, a mérnökök, fizikusok és<br />

más szakemberek munkája az MI<br />

által végzett feladatokhoz a jármű-,<br />

illetve az űripari fejlesztésekben?<br />

CT: Milyen új fejlesztési irányokban<br />

haladnak?<br />

CsÁ: A magam részéről arra koncentrálok,<br />

hogy a fejlesztési folyamatokban<br />

minél többet használjuk a nyelvi modelleket.<br />

A mérnökök a hagyományos<br />

fejlesztési folyamatokban nagyon sok<br />

szöveges dokumentummal dolgoznak.<br />

Munkaidejük jelentős részében szöveget<br />

olvasnak, értelmeznek, majd az eredményt<br />

átgondolva, saját tudásukkal<br />

kiegészítve egy másik szöveget hoznak<br />

létre. Ha megpróbáljuk a folyamatot,<br />

pontosabban a szöveg olvasását,<br />

megértését, illetve az eredmények<br />

megfogalmazását, leírását mesterséges<br />

intelligenciával támogatni, az<br />

nagy segítség lenne számunkra. Ezzel<br />

a mérnök elé tudnánk tenni a korábban<br />

összegyűjtött adatokat, tapasztalatokat,<br />

miközben a gondolkodás, az igazi<br />

alkotó tevékenység továbbra is az ember<br />

feladata marad. Ennek köszönhetően<br />

a szakember a munkáját gyorsabban,<br />

hatékonyabban és kevesebb fáradsággal<br />

tudná elvégezni. Igyekszünk tehát<br />

megvalósítani a saját gyakorlatunkban is<br />

az ember és a mesterséges intelligencia<br />

közötti helyes munkamegosztást.<br />

40 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


MI-T HASZNÁLÓ SZOFTVEREK TESZTELÉSE & MI ALKALMAZÁS A HATÉKONYABB TESZTELÉSÉRT<br />

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA<br />

+ SZOFTVERTESZTELÉS<br />

2024. június 4., Budapest<br />

A WORKSHOP TÉMÁIBÓL:<br />

Az AI egyre népszerűbbé válik a szoftvertesztelés folyamatában.<br />

Egyre gyakrabban alkalmazzák az AI-t például tesztesetek<br />

generálására, illetve az AI-alapú megoldások a tesztelési scriptek<br />

automatikus javítására is képesek.<br />

Az AI előretörésével gyorsíthatók a tesztelési folyamatok, sőt<br />

azok pontossága is javítható, hatékonyabbak lehetnek a<br />

tesztelési eljárások.<br />

A workshop résztvevői<br />

betekintést kapnak a<br />

Mesterséges Intelligencia (MI)<br />

és a szoftvertesztelés<br />

kapcsolatának világába:<br />

az MI-t használó szoftvereket<br />

hatékonyan tesztelő<br />

módszerekbe,<br />

de az MI alkalmazását a tesztelés<br />

hatékonyabbá tételéhez<br />

is érintjük(Test4AI és AI4Test).<br />

A NAP SZAKEMBEREI:<br />

• Dr. Beszédes Árpád<br />

• Dr. Gergely Tamás<br />

www.businessevents.hu +36 30 677 8407 info@businessevents.hu


HR<br />

Megvannak 2024 legvonzóbb<br />

hazai munkaadói<br />

A<br />

friss kutatásból többek között<br />

arra is fény derül, hogy milyen<br />

mértékben gondolkodnak mun -<br />

ka helyváltásban a dolgozók, milyen<br />

szempontok alapján választanak<br />

új munkahelyet, mely szektorok a<br />

legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e<br />

a belföldi mobilitásra vagy inkább<br />

külföldön szeretnének-e munkát<br />

vállalni.<br />

Itt dolgoznának legszívesebben a magyarok – bemutatták<br />

az Employer Brand Research magyarországi eredményeit.<br />

A top 3 motivátor hajszolása közben<br />

jóval kevesebb figyelem irányul itthon<br />

magára a munkatartalomra, annak<br />

érdekességére, vagy éppen arra, hogy<br />

milyen a cég általános megítélése.<br />

Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb<br />

elvárások.<br />

a munkahely kényelmes megközelítését<br />

vagy az egyenlő bánásmódot,<br />

mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel<br />

rendelkezők. Az adatokból az<br />

látszik, hogy a középfokú végzettséggel<br />

rendelkezők aggódnak leginkább a<br />

megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a<br />

Mire vágynak leginkább a<br />

hazai munkavállalók?<br />

A Randstad friss Employer Brand kutatása<br />

szerint a munkahelyválasztási<br />

preferenciák szempontjából a magyar<br />

munkavállalók számára 2024-ben is a<br />

vonzó munkabér és juttatási csomag<br />

az elsődleges szempont. Emellett<br />

rendkívül fontosnak tartják a kellemes<br />

munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan<br />

élik meg a mindennapokat a munkahelyi<br />

környezetben, milyen a viszonyunk a<br />

kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos<br />

szempont továbbá a munkaadó pénzügyi<br />

stabilitása, ahol az állás hosszú távra<br />

szól, nem kell tartani a leépítéstől, és<br />

ahol lehetőség van a munka-magánélet<br />

egyensúlyának megvalósítására – utóbbi<br />

fontossága nőtt a felmérés két évvel<br />

ezelőtti eredményéhez képest.<br />

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók<br />

legfőbb preferenciái, sőt azok<br />

sorrendje is változatlan, ugyanakkor a<br />

felmérés arra is rávilágított, hogy ezen<br />

szempontok súlya szignifikánsan magasabb<br />

a magyar munkavállalók körében<br />

az európai átlaghoz képest. Különösen<br />

kirívó a különbség az elvárás mértékében<br />

a vonzó munkabért és juttatási<br />

csomagot, a kellemes munkahelyi<br />

légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását<br />

tekintve.<br />

„Mindez sajnos arra enged következtetni,<br />

hogy ezek a motivátorok<br />

hazánkban továbbra sem maguktól<br />

értetődően adottak, az elvárásoknál újra<br />

és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak,<br />

hogy mit is szeretnének”<br />

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad<br />

ügyvezető igazgatója.<br />

Eltérő igények nemek és<br />

iskolai végzettség szerint<br />

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló<br />

tényező mindkét nem számára azonos,<br />

azonban – a társadalmi berendezkedésünkre<br />

visszavezető okok miatt – a<br />

nők és a férfiak elvárásai között néhány<br />

attribútum jelentős eltérést mutat. A<br />

munkahely kényelmes megközelíthetősége<br />

és a távmunka/home office lehetősége<br />

sokkal fontosabb a nőknek, mint a<br />

férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő<br />

bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a<br />

hölgyek számára.<br />

Bár az első 5 tényező az iskolai<br />

végzettség szempontjából is azonos<br />

eredményeket mutat, ugyanakkor a<br />

preferencia sorrendben látványos<br />

eltéréseket láthatunk, sőt további<br />

mozgatórugók kapcsán is különbségek<br />

mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel<br />

rendelkezők számára a fizetésnél is jóval<br />

meghatározóbb szempont a kellemes<br />

munkahelyi légkör, és többre értékelik<br />

munka hosszú távú biztonsága sokkal<br />

fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú<br />

végzettséggel rendelkezők számára<br />

a top befolyásoló tényezők mellett<br />

a kényelmi és minőségi faktorok is<br />

fontosak. Számukra többet nyom a latba<br />

a távmunka/home office lehetőség, a<br />

munka érdekessége, a modern technológiák<br />

alkalmazása vagy az, hogy<br />

a leendő cégük minőségi terméket<br />

kínáljon.<br />

Elvárások vs. valóság<br />

Amikor arról kérdezték a válaszadókat,<br />

hogy hogyan jellemzik a számukra<br />

fontos értékek mentén a jelenlegi<br />

munkáltatójukat, szintén jelentős<br />

különbségek mutatkoztak a tapasztalat<br />

és az elvárások között, vagyis a munkavállalók<br />

nem azt kapják a mindennapokban,<br />

amit általánosan fontosnak<br />

tartanak vagy amire vágynak.<br />

A válaszok alapján a munkavállalók<br />

azt értékelik leginkább a jelenlegi<br />

42 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


HR<br />

munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető<br />

a lokáció és biztos állásuk van. A<br />

számukra legfontosabb szempontot, a<br />

fizetést csupán a kilencedik helyre teszik<br />

azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait<br />

rangsorolják.<br />

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében<br />

is van hova fejlődniük a munkaadóknak,<br />

mert ez a munkavállalók által<br />

ideálisnak tartott munkahely második<br />

legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi<br />

munkaadójuk által kínált értékek között<br />

csak a 4. helyen jelölték meg.<br />

A munkáltatók számára mindezek<br />

mélyebb megértése, a vágyak és<br />

valóság közötti szakadék áthidalása<br />

egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy<br />

egy vonzóbb értékajánlat kialakításával<br />

egy megnyerőbb munkáltatói márkát<br />

építsenek.<br />

Nem minden szektor<br />

egyformán vonzó<br />

Az IT szektor – az elmúlt években végbement<br />

mélyrepülése ellenére – továbbra<br />

is a legattraktívabb szektor Magyarországon.<br />

Ezt egyre szorosabban követi a<br />

második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató<br />

szektor), míg a képzeletbeli dobogó<br />

harmadik fokára az élettudományok és<br />

az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok<br />

vonzereje között meglehetősen<br />

kicsi a különbség, a munkaadók így nem<br />

csak a saját szektorukon belül versenyeznek<br />

a tehetségekért, de más szektorokkal<br />

is kénytelenek harcba szállni.<br />

Eltérő mértékben, de szinte majdnem<br />

minden szektor képes volt javítani<br />

a vonzerején a tavalyi évhez képest.<br />

Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a<br />

gyártó-termelő és a HORECA szektor<br />

képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs<br />

szektoré azonban jelentősen<br />

csökkent, a pénzügyi szektor cégei<br />

pedig stagnálnak ebben a tekintetben.<br />

A vonzerő ugyanakkor nem minden: a<br />

legvonzóbbnak tartott szektorok általános<br />

ismertsége messze átlag alatti.<br />

Ebből a szempontból jóval kedvezőbb<br />

helyzetben vannak a szélesebb körben<br />

ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók,<br />

mint például a kiskereskedelmi,<br />

a telekommunikációs vagy a pénzügyi<br />

szektor szereplői.<br />

Pénz, pénz, pénz<br />

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú,<br />

különösen az Európa-bajnok<br />

inflációs évek után.<br />

A Randstad év elején publikált HR<br />

Trends kutatása szerint a felmérésben<br />

részt vevő cégek csaknem mindegyike<br />

arról számolt be, hogy fizetésemelést<br />

hajtott végre 2023-ban – ráadásul a<br />

vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél<br />

nagyobb mértékben.<br />

Ennek ellenére a Randstad Employer<br />

Brand Research válaszadóinak alig<br />

nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója<br />

teljes mértékben kompenzálni<br />

tudta őt az infláció hatásai miatt,<br />

harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük<br />

csak részben kompenzálta<br />

az infláció miatt megnövekedett költségeket.<br />

Közel harmaduk (29%) pedig<br />

semmilyen támogatást nem kapott a<br />

munkáltatójától. A kompenzációban<br />

nem részesülő munkavállalóknál közel<br />

kétszer nagyobb a valószínűsége annak,<br />

hogy felmondanak (41%), mint azoknál,<br />

akik kaptak valamilyen támogatást<br />

(23%).<br />

A Randstad Employer Brand kutatás<br />

arról is megkérdezte a munkavállalókat<br />

idén januárban, hogy milyen mértékű<br />

béremelésre számítanak 2024-ben.<br />

Majdnem minden negyedik munkavállaló<br />

annyira pesszimistán látta a helyzetet,<br />

hogy nem is számított béremelésre.<br />

A válaszadók több mint harmada<br />

1-10%-os emelést várt, a többiek ennél<br />

többet prognosztizáltak. Az év elején<br />

publikált HR Trends kutatásból azonban<br />

kiderült, hogy a munkáltatók közel<br />

kétharmada 1-10% közötti béremeléssel<br />

tervez. Így aki többre számított, annak<br />

csalódnia kellett.<br />

Stabilizálódó<br />

fluktuációs szint<br />

A munkahelyváltási hajlandóság nem<br />

változott jelentősen tavalyhoz képest,<br />

és stabilizálódni látszik. 2024 elején<br />

a felmérésben részt vevők 15%-a<br />

mondta azt, hogy a kutatást megelőző<br />

6 hónapban munkahelyet váltott, és<br />

30%-uk tervez váltani a következő fél<br />

évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez<br />

hasonlóak (akkor 14% váltott és<br />

29% tervezett váltani). Ebből az látszik,<br />

hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele<br />

váltott valójában munkahelyet.<br />

A kutatásból kiderült, hogy 2023<br />

második felében a munkahelyet váltók<br />

aránya hasonló volt a férfiak és nők<br />

tekintetében, viszont a szervezeten belül<br />

nagyobb arányban váltottak a férfiak,<br />

mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).<br />

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten<br />

belüli pozíció váltása sok mindent<br />

jelenthet. Erősítheti azt az általános<br />

vélekedést, hogy a férfiak előrelépési<br />

lehetőségei jobbak hazánkban, de azt<br />

is, hogy nagyobb arányban találják meg<br />

a horizontális mozgás lehetőségét” –<br />

mondja Baja Sándor.<br />

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy<br />

minél fiatalabb generációhoz tartozik<br />

a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége,<br />

hogy munkáltatót vált: a<br />

18-24 éveseknél közel 20%-a váltott<br />

2023 második felében, míg az 55-64<br />

éveseknek mindössze a 9%-a.<br />

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos<br />

környezetben az idősebb korosztály<br />

lojalitása igazi érték, érdemes<br />

jobban kihasználni a szegmensben rejlő<br />

lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a<br />

fejlődésre és a továbbképzésre” – nyilatkozta<br />

a szakember.<br />

Iskolai végzettség alapján a legerősebb<br />

váltási szándék az alapfokú<br />

végzettséggel rendelkezőknél figyelhető<br />

meg: a csoport válaszadóinak több,<br />

mint harmada szeretne új munkáltatót.<br />

A középfokú végzettséggel rendelke-<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 43


HR<br />

zőknek is közel harmada váltana, de<br />

csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni<br />

a cégen belüli váltást, előrelépést.<br />

Mobilitás: akár külföldre is<br />

nyitottan<br />

A hazánkba érkező új beruházások zöme<br />

a kevésbé fejlett, munkalehetőségek<br />

szempontjából szűkösebb lehetőségeket<br />

kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az<br />

állások betöltése érdekében a harmadik<br />

országokból érkező munkaerő mellett<br />

gyakran szóba kerül az országon belüli<br />

mobilitás kérdése. A magyarokról az az<br />

általános vélekedés, hogy nehezebben<br />

költöznek, és a legtöbben a potenciális<br />

munkaerő létszámának felmérésekor<br />

irányonként 1 órányi ingázási távolságot<br />

szoktak figyelembe venni.<br />

Az Employer Brand kutatásból kiderült<br />

azonban, hogy mégsem vagyunk<br />

annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan<br />

egy jobb állás reménye. A felmérésben<br />

részt vevő felsőfokú végzettséggel<br />

rendelkezők több, mint fele hajlandó<br />

országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért:<br />

12% feltétel nélkül, 45%<br />

pedig abban az esetben, ha a munkáltató<br />

anyagilag támogatja a költözésben.<br />

Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel<br />

rendelkezőkre (12,5% és 37,7%).<br />

A középfokú végzettségűek azok, akik<br />

kicsivel kevésbé mobilisak.<br />

Emellett az ingázási hajlandóság<br />

tekintetében is meglepő eredmények<br />

születtek: akár a napi 3 óra utazás is<br />

belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek<br />

majdnem 18%-ának, de az alapfokú<br />

végzettségűek 15,3%-ának is.<br />

A magyar munkavállalók nem csak<br />

az országon belül mobilisak: a 18-24-es<br />

korosztály túlnyomó többsége (59%)<br />

nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban<br />

a fizikailag közelebbi, autóval és<br />

tömegközlekedéssel is jól megközelíthető<br />

nyugati lokációkat, mint például<br />

Németországot, Ausztriát, Svájcot,<br />

Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot<br />

részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport<br />

csaknem fele, és meglepő módon<br />

az 55-64-esek harmada is számításba<br />

veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon<br />

munkát.<br />

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket<br />

foglalkoztatja leginkább a külföldi<br />

munkavállalás, 53% fontolgatja, de a<br />

felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és<br />

középfokú végzettségűek 42,4%-a is<br />

költözne egy jobb állás reményében.<br />

Fontos a továbbés<br />

átképzés<br />

A foglalkoztathatóság megőrzése, a<br />

továbbképzés, a magasabb hozzáadott<br />

értékű munkavégzés lehetősége<br />

központi téma napjainkban.<br />

Elsősorban a felsőfokú végzettségű<br />

dolgozókat támogatják leginkább a<br />

munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel<br />

(60%). Elég nagy aránytalanság,<br />

hogy a középfokú végzettséggel rendelkező<br />

munkavállalók csupán 42%-a<br />

részére biztosított a fejlődés ezen<br />

formája. A különböző kérdésekre adott<br />

válaszaik alapján egyfajta megrekedtség<br />

rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát<br />

kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.<br />

Azonban nem csak ennek a<br />

csoportnak fontos a fejlődés, minden<br />

végzettségi szinten és minden korcsoportban<br />

50% feletti azok száma, akik a<br />

karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek<br />

tartják a képzést<br />

„Demográfiai csoportonként eltérő<br />

mértékben, de a fejlődési lehetőségek is<br />

meghatározzák a munkáltatókról kialakított<br />

képet. Szeretnénk hinni abban,<br />

hogy ennek biztosítása az itthon maradást<br />

is elősegítheti” – nyilatkozta Baja<br />

Sándor.<br />

A TOP 3 LEGVONZÓBB MUNKÁLTATÓ<br />

MAGYARORSZÁGON 2024-BEN<br />

A RANDSTAD EMPLOYER BRAND<br />

RESEARCH TOPLISTÁJA SZERINT<br />

1. LEGO<br />

2. BT (British Telecommunications)<br />

3. Mercedes-Benz<br />

KÜLÖNDÍJAK SZEKTORONKÉNT<br />

• Legismertebb munkaadó – Aldi<br />

• Legvonzóbb munkaadó –<br />

Kiskereskedelem kategória: Libri<br />

• Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet<br />

kategória: Magyar Nemzeti Bank<br />

• Legvonzóbb munkaadó – Energetika<br />

és közműszolgáltatás kategória:<br />

MOL<br />

• Legvonzóbb munkaadó –<br />

Élettudományok kategória: Novartis<br />

• Legvonzóbb munkaadó – HORECA<br />

kategória: Accent Hotels<br />

• Legvonzóbb munkaadó – FMCG<br />

kategória: Coca-Cola<br />

• Legvonzóbb munkaadó –<br />

Szolgáltatások kategória:<br />

Szerencsejáték Zrt.<br />

• Legvonzóbb munkaadó –<br />

Telekommunikáció kategória:<br />

Magyar Telekom<br />

• Legvonzóbb munkaadó –<br />

Szállítmányozás és logisztika<br />

kategória: Wizz Air<br />

• Legvonzóbb munkaadó – IT<br />

kategória: Lufthansa Systems<br />

• Legvonzóbb munkaadó – Építőipar<br />

és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport<br />

A Randstad Employer Brand Researchről<br />

A Randstad Employer Brand Research a világ legátfogóbb, legmélyebb független munkáltatói márkakutatása, amely több ezer vállalat közül választja<br />

ki a legvonzóbb munkaadókat. A kutatás közel 173 000, a 18-64 éves korosztályból kikerülő válaszadó véleményét gyűjti össze 32 piac 6084 vállalatáról.<br />

Magyarországon 7568 fő vett részt a kutatásban. Az elemzés betekintést nyújt a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és<br />

motivációiba.<br />

A 2000 óta végzett kutatást a Randstad nemzetközi kutatópartnere, a Kantar végezte. Az aktuális kutatás lekérdezése 2024 januárjában zajlott.<br />

A felmérés eredményei alapján ítélik oda évről évre a legvonzóbb munkáltatóknak járó Randstad Award díjakat.<br />

44 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


HR<br />

TÉSY<br />

JÁNOS<br />

Minden szervezet egészsége<br />

a fejénél kezdődik<br />

Mi az a Dunning-Kruger-hatás? Egy kognitív torzítás, amely embereknél a saját<br />

képességeik túlértékelését okozza.<br />

A Dunning-<br />

Kruger-effektus<br />

nem azonos<br />

az alacsony<br />

IQ-val.<br />

A<br />

Dunning-Kruger-hatás a kognitív torzítás<br />

egy olyan típusa, amelyben az emberek<br />

azt hiszik, hogy okosabbak és rátermettebbek,<br />

mint amilyenek valójában. Lényegében<br />

az alacsony képességű emberek nem rendelkeznek<br />

azokkal a kvalitásokkal, amelyek ahhoz<br />

szükségesek, hogy felismerjék saját inkompetenciájukat.<br />

A gyenge önismeret és az alacsony<br />

kognitív képességek kombinációja arra készteti<br />

őket, hogy túlbecsüljék képességeiket. A kifejezés<br />

tudományos nevet és magyarázatot ad egy<br />

olyan problémának, amelyet sokan azonnal felismernek.<br />

Ahogy Charles Darwin írta Az ember<br />

származása és az ivari kiválás című könyvében:<br />

“A tudatlanság gyakrabban szül önbizalmat,<br />

mint a tudás”.<br />

Egy példa az esetre: Egy ebéd során a<br />

rokonság egyik tagja hosszasan fecseg egy<br />

témáról, majd bátran kijelenti, hogy neki van<br />

igaza és mindenki más véleménye ostobaság,<br />

alaptalan és egyszerűen téves. Bár lehet,<br />

hogy a rokonnak fogalma sincs, miről beszél,<br />

mégsem veszi észre saját tudatlanságának<br />

megnyilvánulását.<br />

David Dunning és Justin Kruger szociálpszichológusról<br />

nevezték el a jelenséget. Eredeti<br />

tanulmányukban négy vizsgálatból álló sorozatot<br />

végeztek, ahol 65 résztvevőt kértek meg arra,<br />

hogy értékeljék, mennyire humorosak különböző<br />

viccek. Néhány résztvevő kivételesen rosszul<br />

tudta meghatározni, hogy mások mit találnának<br />

viccesnek – ezek az alanyok mégis úgy jellemezték<br />

magukat, hogy kiváló a humorérzékük.<br />

Az inkompetens emberek nemcsak rosszul<br />

teljesítettek, hanem képtelenek voltak pontosan<br />

felmérni és felismerni a munkájuk minőségét.<br />

Talán ez az oka annak, hogy a vizsgákon sikertelen<br />

pontszámot elérő diákok néha úgy érzik,<br />

sokkal magasabb pontszámot érdemelnének.<br />

Túlbecsülik tudásukat és képességeiket, nem<br />

tudják pontosan felmérni teljesítményüket.<br />

„Sok esetben a hozzá nem értés egyáltalán<br />

nem hoz embereket zavarba, nem lesznek<br />

tanácstalanok vagy óvatosak. Ehelyett az inkompetensek<br />

gyakran magabiztossággal vannak<br />

megáldva, amit valami olyan dolog táplál, ami<br />

számukra tudásnak tűnik” – írta David Dunning<br />

a Pacific Standardnak fogalmazott cikkében.<br />

Egy másik tanulmányban Dunning és Joyce<br />

Ehrlinger megfigyelte, hogy egy tudományos<br />

vetélkedőn a nők ugyanolyan jól teljesítettek,<br />

mint a férfiak, mégis alábecsülték a teljesítményüket,<br />

mert azt hitték, hogy kevesebb tudományos<br />

gondolkodási képességgel rendelkeznek.<br />

A kutatók azt is megállapították, hogy ezek a<br />

hölgyek nagyobb valószínűséggel utasították<br />

vissza a tudományos versenyen való részvételt e<br />

hiedelem miatt.<br />

Dunning és kollégái olyan kísérleteket is<br />

végeztek, amelyekben megkérdezték a válaszadókat,<br />

hogy ismerik-e a különböző, többek között<br />

a politikával, biológiával, fizikával és földrajzzal<br />

kapcsolatos kifejezéseket. A valódi, témához<br />

kapcsolódó fogalmak mellé teljesen kitalált<br />

kifejezéseket is kevertek. A válaszadók mintegy<br />

90%-a állította, hogy legalább valamennyire<br />

ismeri a kitalált kifejezéseket. A résztvevők<br />

minél nagyobb tudással rendelkeztek a témával<br />

kapcsolatban, annál nagyobb valószínűséggel<br />

állították, hogy ismerik az értelmetlen kifejezéseket<br />

is.<br />

Mi magyarázza ezt a pszichológiai hatást?<br />

Dunning és Kruger szerint ez a jelenség abból<br />

ered, amit ők “kettős terhelésnek” neveznek.<br />

Az emberek nemcsak alkalmatlanok; alkalmatlanságuk<br />

megfosztja őket attól a mentális<br />

képességtől, hogy felismerjék, mennyire azok.<br />

Általában a következő jellemző rájuk: Túlbecsülik<br />

a képességeiket, nem ismerik fel mások<br />

valódi képességeit és szakértelmét, nem ismerik<br />

fel saját hibáikat és képességeik hiányát.<br />

Ezt a hatást számos különböző magyarázatnak<br />

tulajdonították, többek között:<br />

A KÉPESSÉGEK HIÁNYÁNAK ÉS A HIBÁK<br />

FELISMERÉSÉRE VALÓ KÉPTELENSÉG<br />

Dunning szerint a képességek és a szakértelem<br />

hiányosságai kétirányú problémát okoznak.<br />

Először is, ezek a hiányosságok miatt az<br />

emberek rosszul teljesítsenek azon a területen,<br />

ahol nem rendelkeznek hozzáértéssel. Másodszor,<br />

a hibás és hiányos tudásuk miatt képtelenek<br />

felismerni a hibáikat.<br />

A METAKOGNÍCIÓ HIÁNYA<br />

A Dunning-Kruger effektus a metakognícióval<br />

kapcsolatos nehézségekkel is összefügg.<br />

A metakogníció arra a képességre utal, hogy<br />

valaki hátralépjen és önmagán kívülről szemlélje<br />

a viselkedését és hozzáértését.<br />

Az emberek gyakran csak a saját korlátozott<br />

és erősen szubjektív nézőpontjukból tudják<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 45


HR<br />

és valószínűleg a legtöbben meglepő<br />

rendszerességgel tapasztaljuk is. Azok<br />

az emberek, akik egy területen valódi<br />

szakértők, tévesen azt hihetik, hogy<br />

intelligenciájuk és tudásuk átragad más<br />

területekre is, amelyekben kevésbé<br />

járatosak. Egy briliáns tudós például<br />

lehet, hogy nagyon rossz író. Ahhoz,<br />

hogy a tudós felismerje a képességei<br />

hiányát, jól kell ismernie a nyelvtant, a<br />

fogalmazást és az írás egyéb elemeit.<br />

Mivel ezek hiányoznak nála, a példában<br />

szereplő tudósnak az a képessége is<br />

hiányzik, hogy felismerje saját gyenge<br />

teljesítményét.<br />

Nem mindenki ért egyet azonban<br />

azzal, hogy a Dunning-Kruger-hatás<br />

valóban létezik. Ehelyett egyes kritikusok<br />

azt állítják, hogy a jelenség<br />

inkább egy “adattermék”. Matematikai<br />

vizsgálatokban a kutatók képesek voltak<br />

megismételni a hatást számítógépen<br />

generált véletlenszerű adatokkal. Ezek<br />

a vizsgálatok azt találták, hogy a szakértők<br />

és az amatőrök körülbelül ugyanolyan<br />

arányban becsülik túl vagy alul a<br />

képességeiket.<br />

átlagnál, de nincsenek meggyőződve<br />

arról, hogy teljesítményük mennyire<br />

jobb másokénál. A probléma ebben<br />

az esetben nem az, hogy nem tudják,<br />

mennyire jól tájékozottak, hanem hajlamosak<br />

azt hinni, hogy mindenki más is<br />

jól tájékozott.<br />

Ez néha a jelenség ellentétéhez, az<br />

imposztor-szindrómához vezet. Mivel a<br />

Dunning-Kruger effektus a saját képességeinkbe<br />

vetett túlzott bizalommal jár,<br />

az ellenkező tendencia a saját képességeinkbe<br />

vetett bizalom hiányával<br />

járna. Az imposztor-szindróma esetén a<br />

kompetens emberek kételkednek saját<br />

képességeikben és attól félnek, hogy<br />

mások csalónak tartják őket. Az elménk<br />

működésének és hibáinak megismerése<br />

talán egy lépés lehet az ilyen<br />

gondolatminták kijavítása felé.<br />

Mit tehetünk tehát, hogy reálisabb<br />

képet kapjunk egy adott területen a<br />

képességeinkről, ha nem vagyunk<br />

biztosak benne, hogy bízhatunk az<br />

önértékelésünkben?<br />

TANULJUNK ÉS GYAKOROLJUNK<br />

TOVÁBB.<br />

Ahelyett, hogy azt feltételezzük, hogy<br />

mindent tudunk egy témáról, ássunk<br />

mélyebbre. Amint nagyobb ismeretekre<br />

teszünk szert egy témában,<br />

valószínűleg fel fogjuk ismerni, hogy<br />

mennyi mindent kell még tanulnunk.<br />

Ezzel leküzdhetjük azt a tendenciát,<br />

hogy szakértőnek képzeljük magunkat.<br />

KÉRDEZZÜNK MEG MÁSOKAT ARRÓL,<br />

HOGYAN HALADUNK.<br />

Egy másik hatékony stratégia az, hogy<br />

építő jellegű kritikát kérünk másoktól.<br />

Bár néha nehéz lehet hallani, az ilyen<br />

visszajelzések értékes betekintést<br />

nyújthatnak abba, hogy mások hogyan<br />

látják a képességeinket.<br />

értékelni önmagukat. Ebből a korlátozott<br />

perspektívából nézve rendkívül<br />

képzettnek, tájékozottnak és felsőbbrendűnek<br />

tűnnek másokkal szemben.<br />

Ehhez az is hozzájárul, hogy néha<br />

egy-egy témában szerzett aprócska<br />

ismeretek arra késztetik őket, hogy<br />

tévesen azt higgyék, mindent tudnak<br />

róla, amit csak tudni lehet. Előfordulhat,<br />

hogy valaki nagyon csekély<br />

tudással rendelkezik egy témáról,<br />

de a Dunning-Kruger-effektusnak<br />

köszönhetően mégis azt hiszi, hogy<br />

szakértő.<br />

A heurisztika, vagyis a „mentális<br />

rövidre zárás” használata lehetővé teszi<br />

az emberek számára, hogy gyorsan<br />

hozzanak döntéseket. Hajlamuk van<br />

arra, hogy még ott is mintákat keressenek,<br />

ahol nem léteznek. Az emberi<br />

elme arra van felkészülve, hogy<br />

megpróbáljon értelmet adni a sokféle<br />

információnak, amelyekkel naponta<br />

találkozik. Miközben megpróbál átvágni<br />

a zűrzavaron és értelmezni képességeit<br />

és teljesítményét a világban, talán nem<br />

meglepő, hogy néha nem sikerül tökéletesen<br />

megítélni, hogy milyen az adott<br />

teljesítmény.<br />

Tehát kit érint a Dunning-Kruger<br />

effektus? A kutatók szerint mindenki<br />

hajlamos rá. Ennek oka, hogy függetlenül<br />

attól, hogy mennyire tájékozottak<br />

vagy tapasztaltak vagyunk, mindenkinek<br />

vannak olyan területei, ahol nem<br />

az. Lehet, hogy sok területen okosak és<br />

képzettek vagyunk, de nincs olyan, aki<br />

mindenben szakértő. A valóság az, hogy<br />

mindenki hajlamos erre a jelenségre,<br />

Ha tehát a hozzá nem értők hajlamosak<br />

szakértőnek tartani magukat,<br />

akkor mit gondolnak a valódi szakértők<br />

a saját képességeikről? Dunning és<br />

Kruger szerint a kompetencia spektrum<br />

magasabb fokain állók reálisabban<br />

ítélik meg saját tudásukat és képességeiket.<br />

Ezek a szakemberek valójában<br />

hajlamosak voltak alábecsülni saját<br />

képességeiket ahhoz képest, ahogyan<br />

mások tették. A legjobb eredményt<br />

elérő egyének tudják, hogy jobbak az<br />

KÉRDŐJELEZZÜK MEG, AMIT<br />

TUDUNK.<br />

Még ha többet is tanulunk és visszajelzéseket<br />

is kapunk, könnyen előfordulhat,<br />

hogy csak olyan dolgokra<br />

figyelünk, amelyek megerősítik azt,<br />

amit már tudni vélünk. Ez egy példa a<br />

pszichológiai torzítás egy másik típusára,<br />

amelyet megerősítési torzításnak<br />

nevezünk. E tendencia minimalizálása<br />

érdekében folyamatosan kérdőjelezzük<br />

meg a meggyőződéseinket és elvárásainkat.<br />

Keressünk olyan információkat,<br />

amelyek megkérdőjelezik a feltételezéseinket.<br />

46 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


PYTHON<br />

haladó<br />

Adatvizualizáció,<br />

statisztikai adatelemzés és<br />

gépi tanulás PYTHON-NAL<br />

ONLINE<br />

5 x 3 óra<br />

időtartamban /<br />

9.00 – 12.00<br />

2024. július 15-19.<br />

5 NAP - NAPI 3 ÓRA ONLINE<br />

A képzés kihelyezett formában is<br />

elérhető maximum 10 fős csoport részére.<br />

www.businessevents.hu +36 30 677 8407 info@businessevents.hu


HR<br />

Komoly szakmai pozíció és karrier<br />

részmunkaidőben – lehetséges?<br />

Interjú Szekendy Ákossal,<br />

a Sysdata Program and System Engineering Kft. ügyvezetőjével.<br />

A<br />

magasan kvalifikált és tapasztalt<br />

munkavállalók körében érzékelhető<br />

munkaerőhiány és az IT<br />

szektor kihívásai már közhelyesek. A<br />

cégek IT-kereséseinek száma ugyan<br />

csökkent az utóbbi időszakban, de a<br />

szenior munkatársak iránti kereslet<br />

továbbra is élénknek mondható.<br />

Miközben Európában a foglalkoztatottak<br />

közel negyedét részmunkaidős<br />

foglalkoztatásban alkalmazzák, addig<br />

Magyarországon ez a szám még mindig<br />

elenyésző. Az IT szektorban már van jó<br />

példa, ami mind a cégek, mind a foglalkoztatottak<br />

számára számos problémára<br />

jelenthet megoldást. Szekendy<br />

Ákossal, a Sysdata Program and<br />

System Engineering szoftverfejlesztő<br />

cég ügyvezetőjével beszélgettünk.<br />

A KSH adatai szerint Magyarországon<br />

a részmunkaidőben foglalkoztatottak<br />

aránya 2022-ben 4,2 százalék volt 1 .<br />

Azonban a korábbi 5 évben sem haladta<br />

meg az 5 százalékot. Ez lényegesen<br />

elmarad a nyugat európai országok<br />

átlagától, ahol 20 százalék közeli az<br />

arány. Ez az atipikus foglalkoztatás a<br />

társadalmi berendezkedés miatt sajnos<br />

továbbra sem népszerű a munkáltatók<br />

között hazánkban, miközben mind<br />

a foglalkoztató mind pedig a foglalkoztatott<br />

számára számos előnnyel<br />

járhat. Különösen azokon a területeken<br />

jelenthetne áthidaló megoldást a cégek<br />

részére, ahol jelentős munkaerő-,<br />

vagy még inkább szakértő hiánnyal<br />

küzdenek, így például az IT szektorban.<br />

A szoftverfejlesztés területén működő,<br />

idén 30 éves Sysdata PSE Kft. azon<br />

kevés munkahelyek közé tartozik, ahol<br />

régóta alkalmazzák ezt a foglalkoztatási<br />

formát, ráadásul náluk 25% a részmunkaidőben<br />

dolgozók aránya.<br />

<strong>ComputerTrends</strong>: Hogyan értékeli<br />

a magyarországi részmunkaidős<br />

foglalkoztatás alacsony arányát?<br />

Önöknél hogyan alakult ki a részmunkaidő<br />

és milyen hatással van<br />

ez a cégre?<br />

Szekendy Ákos: A magyarországi<br />

részmunkaidős foglalkoztatás alacsony<br />

aránya számomra nagyon meglepő,<br />

tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában<br />

ez egyre inkább elfogadott és népszerű<br />

munkavállalási forma. A Sysdata PSE<br />

épp idén 30 éves és nálunk a részmunkaidős<br />

foglalkoztatás mindig is fontos<br />

része volt a céges kultúrának, mert<br />

hiszünk a munka-magánélet egyensúlyának<br />

jelentőségében.<br />

A magyar munkaerőpiac kihívása<br />

– hogy még mindig erősen a hagyományos,<br />

teljes munkaidős foglalkoztatásra<br />

van berendezkedve – korlátozza a<br />

munkaerőpiac sokszínűségét és rugalmasságát.<br />

Ez pedig kihatással van a<br />

munkaerőhiányra, így a toborzás nehézségeire<br />

és adott esetben a fluktuációra<br />

is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatásnak,<br />

úgy gondolom, nagyon erős<br />

megtartó ereje van.<br />

CT: Milyen lépéseket tett a Sysdata<br />

PSE a részmunkaidős foglalkoztatás<br />

előmozdítására?<br />

SzÁ: A Sysdata PSE-nél tudatosan<br />

törekszünk arra, hogy rugalmas foglalkoztatási<br />

lehetőségeket kínáljunk,<br />

amelyek közé tartozik a részmunkaidő<br />

is és a hibrid munkavégzés is. Nálunk<br />

a munkavállalók 25%-a dolgozik részmunkaidőben,<br />

ami jóval magasabb, mint<br />

az országos átlag. Ez különösen a női<br />

munkavállalókra igaz, akik magasabb<br />

arányban választják ezt a foglalkoztatási<br />

formát családi kötelezettségeik<br />

mellett. De például sok egyetemista és<br />

munkába visszatérő kollégánk is van,<br />

akik számára a részmunkaidő tökéletes<br />

megoldást jelent.<br />

Olyan munkaidő-beosztást alakítunk<br />

ki, amely a munkavállalók igényeihez<br />

igazodik, legyen szó akár néhány órás<br />

vagy hibrid munkavégzésről. Mindig<br />

tudjuk az adott munkavállaló élethelyzetéhez<br />

igazítani a munkakörülményeket.<br />

Így például az egyetemisták esetében a<br />

tanulmányi időszak alatt le tudjuk csökkenteni<br />

a munkaidejüket 4 vagy 6 órára,<br />

de nyári időszakban ezt vissza tudjuk<br />

emelni 8 órára, ahogy épp a munkavállaló<br />

élethelyzete megkívánja.<br />

A részmunkaidős munkavállalók<br />

beosztása természetesen igényel<br />

némi többletmunkát a munkaszervezés<br />

oldalán, ennek ellenére úgy<br />

gondoljuk, hogy ez a plusz befektetés<br />

és rugalmasság a munkáltató oldaláról<br />

a munkavállalói elégedettség növekedését<br />

eredményezi és így hosszú távon a<br />

vállalat javát is szolgálja.<br />

CT: Hogyan tud alkalmazkodni a<br />

cég a munkavállalói igényekhez és<br />

eközben hogyan tudják biztosítani<br />

a munka folytonosságát?<br />

SzÁ: Vállalatunknál különös figyelmet<br />

fordítunk kollégáink személyes igényeire<br />

és a munkavégzést befolyásoló élethelyzetére.<br />

Mindig arra törekszünk, hogy a<br />

munkakörnyezet inspiráló és támogató<br />

legyen. Amikor egy munkavállalónk<br />

életében változás következik be, legyen<br />

az tanulmányokból vagy más magánéleti<br />

helyzetből fakadó, igyekszünk<br />

rugalmasan reagálni. Ezt a kollégák<br />

a vezetőjükkel folytatott informális<br />

megbeszélések keretében jelezhetik.<br />

Ilyenkor megvizsgáljuk a változások<br />

projektjeinkre gyakorolt hatását, és<br />

szükség esetén újraszervezzük a feladatokat.<br />

Ez a folyamat biztosítja, hogy<br />

a munkavállalóink élethelyzetükhöz<br />

igazodva tudják folytatni munkájukat,<br />

miközben a vállalat is alkalmazkodik az<br />

új körülményekhez.<br />

CT: És valóban működik?<br />

SzÁ: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a<br />

részmunkaidő akkor működik igazán és<br />

akkor van motiváló, valamint megtartó<br />

ereje, ha egyrészt egy szabadon választható<br />

lehetőségről van szó, vagyis nem<br />

kényszerből történik. Másrészt pedig<br />

valódi részmunkaidőről van szó, és ez<br />

talán az egyik legfontosabb: a cég nem<br />

ugyanannyi munkát akar elvégeztetni<br />

kevesebb pénzért, továbbá nem alacsonyabb<br />

presztízsű, hanem kvalifikált<br />

1 KSH - Lakossági munkaerő-felmérés 2023. - A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül.<br />

2024. május | <strong>ComputerTrends</strong> | 49


HR<br />

fókuszálunk, akik az átlag fölötti szintet<br />

képviselik, mind szakmai felkészültségben,<br />

mind motivációban. A jó szakembereket<br />

továbbra is nehéz megtalálni<br />

és megtartani, nagy a verseny értük,<br />

ezért elkötelezettek vagyunk, hogy<br />

kiváló munkakörülményeket biztosítsunk,<br />

30 éves múltunkkal a német és<br />

osztrák munkakultúrát honosítsuk meg<br />

Magyarországon, mert ez a munkavállalók<br />

és a cég számára is előnyös.<br />

munkákról van szó. És ez a harmadik<br />

szempont: nem csak junior pozíciókban<br />

igényelhető a részmunkaidő, akár<br />

szenior, vezetői állás is végezhető ilyen<br />

munkarendben. Ráadásul a karrierlehetőségről<br />

sem kell lemondania annak, aki<br />

részmunkaidőben dolgozik.<br />

CT: Hogyan kezelik a részmunkaidős<br />

foglalkoztatás ügyfélkapcsolatokra<br />

gyakorolt hatásait?<br />

SzÁ: Először is fontos kiemelni, hogy<br />

a részmunkaidős munkaerő nem<br />

jelenti a produktivitás csökkenését.<br />

Sőt, gyakran tapasztaljuk, hogy a részmunkaidőben<br />

dolgozó munkatársaink<br />

sokkal időtudatosabbak és igyekeznek<br />

fókuszáltan végezni a munkájukat.<br />

Az ügyfelekkel való kommunikációban<br />

is odafigyelünk arra, hogy tájékoztassuk<br />

őket a kollégáink munkaidejének<br />

változásairól. Mivel a nyugati országokban<br />

ez teljesen elfogadott, így az<br />

ügyfeleink többsége megértő és támogató,<br />

hiszen ők is tudják és tapasztalják,<br />

hogy a munkavállalói elégedettség<br />

javítja az ügyfélkapcsolatokat is. Mi<br />

jellemzően német ügyfelekkel dolgozunk<br />

és az ő munkakultúrájuknak ez<br />

teljesen természetes része. A munkaidő<br />

tiszteletben tartása kölcsönös mindkettőnk<br />

részéről.<br />

CT: Milyen kihívásokkal szembesülnek<br />

a szoftverfejlesztés és IT<br />

területeken a munkaerőhiány és a<br />

képzés tekintetében?<br />

SzÁ: A szoftverfejlesztés és az IT<br />

szektor jónéhány pozíciójában továbbra<br />

is jellemző a munkaerőhiány, ami több<br />

okból is adódhat. A szektorban dolgozók<br />

között vannak magasan képzett, motivált<br />

és tehetséges szakemberek, akik<br />

kritikusak a munkaerőpiac és ügyfeleink<br />

számára. Ugyanakkor vannak<br />

olyan rétegek is, akik rövidebb képzésekkel<br />

próbálnak bekerülni a piacra.<br />

Mi azonban azokra a munkavállalókra<br />

CT: Végezetül, milyen tanácsokat<br />

adna más vállalatoknak a részmunkaidős<br />

foglalkoztatással<br />

kapcsolatban?<br />

SzÁ: Tény, hogy munkáltatói oldalról<br />

többletráfordítást igényel a munkaszervezés,<br />

például két részmunkaidős<br />

munkatárs munkájának összehangolása,<br />

így érthető lehet a tartózkodás<br />

a vállalatvezetők részéről. Ugyanakkor<br />

érdemes a vállalati kultúrára,<br />

munkavállalói elkötelezettségre tett<br />

pozitív hatását is számba venni. Nálunk<br />

adott az a szerencsés helyzet is, hogy<br />

nincsenek anyavállalati előírások és<br />

teljes a döntési szabadságunk ezekben<br />

az ügyekben.<br />

Összességében más vállalatoknak<br />

azt tanácsolnám, hogy ne féljenek<br />

kihasználni a részmunkaidős foglalkoztatás<br />

lehetőségeit. Ezek a foglalkoztatási<br />

formák nemcsak a munkavállalók<br />

számára előnyösek, hanem a vállalatoknak<br />

is, mivel növelik a munkavállalói<br />

elégedettséget, ami közvetetten javítja a<br />

termelékenységet és segít a munkaerő<br />

megtartásában. A részmunkaidős fog -<br />

lalkoztatás elősegíti a munkaerőpiac<br />

sokszínűségét és a vállalatok versenyképességét.<br />

A Sysdata PSE Kft.-ről:<br />

A Sysdata PSE (Program and System Engineering) Kft. szoftverfejlesztéssel<br />

és szoftverfejlesztési projektek teljes körű lebonyolításával<br />

foglalkozó magyarországi vállalat. Egykori anyavállalata, a<br />

Siemens AG Österreich, majd az osztrák Siemens Convergence Creators<br />

megbízásainak keretei között elsősorban a világpiacra dolgozik,<br />

de információtechnológiai, szoftverfejlesztési és rendszertámogatási<br />

munkákban a hazai piacon is számottevő a jelenléte.<br />

A Sysdata PSE Kft. 1991 óta van jelen Magyarországon. 1993-ig a<br />

Siemens Telefongyár Kft. fejlesztési osztályán, 1993 és 2003 között<br />

Sysdata Kft. néven, majd 2003. október 1-jétől Siemens PSE Kft.-ként<br />

végez kutatási és fejlesztési tevékenységet. 2015 júliusától a vállalat<br />

Sysdata PSE Kft. néven folytatja tevékenységét.<br />

50 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. május


2024. október 9-10.<br />

Inárcs, Flow Hotel & Conference****<br />

Internethálózat-üzemeltetéssel<br />

hálózatépítéssel<br />

internetszolgáltatással<br />

domainregisztrációval<br />

szerverüzemeltetéssel foglalkozol?<br />

Neked szól Magyarország NOG (Network Operator Group),<br />

internethálózattal foglalkozó műszaki konferenciája<br />

hunog.hu<br />

Főszervezők:<br />

Platinatámogató: Aranytámogató: Médiatámogatók:<br />

Kávészponzor:

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!