ComputerTrends magazin 2024.03.13.
A ComputerTrends magazin 2024. március 13-án megjelent lapszáma.
A ComputerTrends magazin 2024. március 13-án megjelent lapszáma.
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
AZ INFORMATIKA MAGAZINJA<br />
2024 • MÁRCIUS<br />
NAGY A KOCKÁZAT,<br />
HA NINCS<br />
MI SZABÁLYZAT<br />
ICT<br />
DAY<br />
2024<br />
Élmény lesz a hivatali ügyintézés:<br />
2024. február 14. I. évfolyam 3. szám<br />
24003<br />
Ára: 990 Ft<br />
JÖN A DIGITÁLIS<br />
ÁLLAMPOLGÁRSÁG<br />
ALKALMAZÁS<br />
BOTH ANDRÁS<br />
DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG ÜGYNÖKSÉG
Tartalom<br />
12<br />
CÍMLAPUNKON<br />
5 Élmény lesz a hivatali ügyintézés:<br />
jön a Digitális Állampolgárság alkalmazás<br />
A szeptemberben induló Digitális Állampolgárság mobilapplikáció<br />
új alapokra helyezi az e-közigazgatást. A fejlesztési<br />
irányok nagyban támaszkodnak a felhasználók bevonásával<br />
készült kutatásokra is, annak érdekében, hogy az állam egy<br />
könnyen kezelhető és hatékony felületet biztosítson.<br />
5<br />
AKTUÁLIS<br />
10 Az EDIH hálózat szerepe a gazdaságfejlesztésben<br />
12 MWC Barcelona 2024 – Az exponenciális technológia kora<br />
14<br />
30<br />
38<br />
22<br />
32<br />
48<br />
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA<br />
14 Nagy a kockázat, ha nincs MI szabályzat<br />
17 ELO Digital Office – Transzformáció vállalati tartalommal<br />
18 Oracle – Generatív AI minden felhőrétegben<br />
20 Többfrontos harc az Alzheimer-kór ellen<br />
FELHŐ<br />
22 TC2 – Adatvezérelt döntéshozatal: szintetikus jövőkép<br />
23 Gartner – Költést generál az AI<br />
25 NTT DATA Business Solutions – Platform az üzlet<br />
digitális átalakításához<br />
BIZTONSÁG<br />
26 Check Point – Tűzfalak intelligenciával<br />
28 IT-szolgáltatásmenedzsment OTRS alapokon<br />
30 Kontron Hungary – Komoly bírsággal és az ügyvezető<br />
leváltásával is fenyegeti a cégeket ez az új jogszabály<br />
32 Fortinet – Fenyegetettségi előrejelzések 2024-re<br />
ÜZLET<br />
34 IDC – Energia a felhőben<br />
36 PwC – Az üzleti transzformáció éve<br />
INNOVÁCIÓ<br />
38 Diószegi Ágnes: Célunk, hogy még vonzóbbá és<br />
versenyképesebbé tegyük a közösségi közlekedést<br />
42 Hiába van MI, még mindig sokat számít a mérnöki<br />
intuíció<br />
44 A mesterséges intelligencia és a blockchain találkozása<br />
HR<br />
47 Karrier hírek<br />
48 Képes Gábor: a Neumann Társaság unikális eleme<br />
a magyar IT-ökoszisztémának<br />
3 Tartalomjegyzék 4 Főszerkesztői köszöntő 8 Hírmozaik<br />
HIRDETŐINK: ELO Digital Office 2. és 17. oldal, Networkshop 7. oldal, Lakásbiztosítás 11. oldal, TC2 22. oldal,<br />
NTT DATA Business Solutions 25. oldal, OTRS 28. oldal, NIS2 szaknap 29. oldal, Kontron Hungary 30. oldal, Fortinet 32. oldal,<br />
Pénzmosás megelőzés szaknap 35. oldal, HungaroControl 41. oldal, FRAUD 2024 45. oldal, ESG konferencia 51. oldal, ASUS 52. oldal
FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ<br />
Tisztelt Olvasóink!<br />
Ahogy fejest ugrottunk az ígéretes március<br />
hónapba és összeállt az ICT Day konferenciánk<br />
teljes programja, végignézve a napirenden azon<br />
kaptam magam, hogy elgondolkozom a minket<br />
körülvevő technológia elképesztő világáról<br />
és a <strong>ComputerTrends</strong> <strong>magazin</strong> meghatározó<br />
szerepéről abban, miként tudja iránytűként<br />
eligazítani Önöket az IKT és az üzleti élet<br />
folyamatosan változó trendjeiben.<br />
Pályafutásom kezdeti szakasza egybeesett ennek a területnek<br />
a hőskorával. Élénken emlékszem a nehézkes monitorok alatt<br />
elfekvő floppy-lemezes számítógépekre, a betárcsázós internet<br />
fütyülő hangjára és arra a kíváncsiságra, amivel a világháló legmélyére<br />
próbáltam ásni. Innen visszanézve talán túl gyorsan is, de eljutottunk<br />
napjainkig, és az átalakulás nem kevesebb, mint rendkívüli.<br />
Ezekben a meghatározó években kollégáimmal fáradhatatlanul<br />
igyekeztünk a technológiai fejlődés gyors üteméhez igazodni; gyakran<br />
találtuk magunkat új fogalmakkal küszködve, miközben minden egyes<br />
kihívás egy-egy lépcsőfok volt a digitális világ mélyebb megértése felé<br />
vezető úton.<br />
Az internet hajnalától a mesterséges intelligencia, a felhőalapú<br />
számítástechnika és a blokklánc technológia jelenlegi korszakáig<br />
szerkesztőségünk szemtanúja volt mindannak a hatalmas fejlődésnek,<br />
amelynek eredményeit, sikereit és innovációit az ICT Day konferencia<br />
egy-egy szekciója bemutat, azzal a nem titkolt céllal, hogy áthidaljuk az<br />
IT és az üzleti élet közötti szakadékot, olyan együttműködő környezetet<br />
teremtve, ahol a tudás megosztása, a kapcsolatok kialakítása és a lehetőségek<br />
feltárása zökkenőmentesen zajlik.<br />
Szeretném őszinte hálámat kifejezni a szervezés közreműködőinek,<br />
a szponzorainknak és a <strong>ComputerTrends</strong> teljes csapatának, amiért<br />
elkötelezetten hozzájárultak ahhoz, hogy az ICT Day több év kihagyás<br />
után visszatérjen az IKT konferenciák palettájára. Tartsanak velünk<br />
a rendezvényen és hasábjainkon a feltörekvő technológiák, az üzleti<br />
stratégiák, valamint a digitális és a vállalati szféra összefonódó útjainak<br />
felfedezésében.<br />
Jó olvasást kívánunk!<br />
Sós Éva<br />
főszerkesztő<br />
<strong>ComputerTrends</strong><br />
KIADJA A PROJECT029<br />
MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />
1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />
HU ISSN 3004-1236, project029.com<br />
FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />
OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />
mbabinecz@project029.com<br />
NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />
Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />
1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />
Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />
SZERKESZTŐSÉG<br />
Szakmai vezető: Svájger Árpád<br />
asvajger@computertrends.hu<br />
Főszerkesztő: Sós Éva<br />
esos@computertrends.hu<br />
Szerkesztőség:<br />
Mallász Judit, Kis Endre, Tésy János<br />
Olvasószerkesztő:<br />
Nagy Attila<br />
Tördelőszerkesztő: Király Zoltán<br />
zkiraly@computertrends.hu<br />
Ügyfélszolgálat:<br />
terjesztes@project029.com<br />
PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />
Hirdetésfelvétel:<br />
e-mail: info@project029.com<br />
ajanlat@project029.com<br />
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9.<br />
Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />
irodriguez@computertrends.hu<br />
+36 1 577 4311<br />
Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />
abohn@project029.com<br />
+36 1 577 4316<br />
Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />
szerint gondozza, de nem vállalja azok<br />
visszaküldését, megőrzését. A <strong>ComputerTrends</strong>ben<br />
megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />
fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />
stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />
terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />
kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />
A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb<br />
körültekintéssel kezeli, ám azok tartalmáért<br />
felelősséget nem vállal.<br />
TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />
A lapot a Magyar Posta<br />
és alternatív terjesztők terjesztik.<br />
Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />
az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />
a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />
fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />
fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />
Olvassa online is a <strong>ComputerTrends</strong> szaklapot!<br />
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />
az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />
amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />
a Sicontact Kft. biztosít számunkra.<br />
Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult
CÍMLAPUNKON<br />
Élmény lesz a hivatali ügyintézés:<br />
jön a Digitális Állampolgárság<br />
alkalmazás<br />
A szeptemberben induló Digitális Állampolgárság mobilapplikáció új alapokra helyezi<br />
az e-közigazgatást. A fejlesztési irányok nagyban támaszkodnak a felhasználók<br />
bevonásával készült kutatásokra is, annak érdekében, hogy az állam egy könnyen<br />
kezelhető és hatékony felületet biztosítson. A részletekről Both Andrást, a Digitális<br />
Magyarország Ügynökség Digitális Állampolgárság Program megvalósításáért felelős<br />
vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Sokat emlegetjük a<br />
szót: felhasználóbarát – de mit jelent ez a<br />
közigazgatás vonatkozásában, milyen az,<br />
amikor a közigazgatás felhasználóbarát?<br />
Both András: A közigazgatás akkor felhasználóbarát,<br />
ha az ügyintézési folyamatok kialakításánál<br />
az állampolgárokra fókuszál, hiszen elsősorban<br />
ők veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ezek<br />
kialakításakor arra vagyunk kíváncsiak, hogy<br />
a felhasználók hogyan gondolkodnak ezekről a<br />
teendőkről, az ő szemszögükből hogyan logikus<br />
és életszerű egy ügyintézés – és ahhoz igazítva<br />
alakítjuk ki, a jogszabályi és technológiai mozgásterek<br />
figyelembevételével. Ilyen megközelítés az<br />
életesemény-alapú szemlélet a fejlesztésben,<br />
hiszen, ha használunk egy szolgáltatást, akkor<br />
nem ügytípusokban gondolkodunk, hanem<br />
úgynevezett életeseményekben. Arra kíváncsiak,<br />
hogy az adott élethelyzetben – legyen az<br />
költözés, gyerekszületés vagy autóvásárlás – mi<br />
a teendőjük. Ráadásul szeretnék ezeket a lehető<br />
legkevesebb utánajárással, várakozással, papírmunkával<br />
elintézni, lehetőség szerint online,<br />
mobiltelefonjuk segítségével. Az e-közigazgatás<br />
fejlesztőiként most az a legfontosabb dolgunk,<br />
hogy az egyes életesemények által érintett<br />
szolgáltatásokat minél jobban összefűzzük<br />
egymással.<br />
CT: Milyen kutatások előzték meg a DÁP<br />
alkalmazás fejlesztését? Milyen módszerekkel<br />
kutattak, és hányan vettek részt<br />
ezekben?<br />
BA: Elsősorban kvalitatív kutatások készültek.<br />
A mélyinterjúk, megfigyelések során azt vizsgáltuk,<br />
hogy a felhasználóknak milyen a viszonyuk<br />
az ügyintézéssel, milyen élményeik vannak<br />
róla, milyen kihívásokkal találkoznak jellemzően.<br />
Emellett készültek kvantitatív, kérdőíves<br />
felmérések is, és a desk research módszerét<br />
is használtuk: másodlagos adatokat, meglévő<br />
kutatásokat és más kész megoldásokat, köztük<br />
nemzetközi példákat gyűjtöttünk össze és<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 5
CÍMLAPUNKON<br />
A közigazgatás<br />
akkor<br />
felhasználóbarát,<br />
ha az ügyintézési<br />
folyamatok<br />
kialakításánál az<br />
állampolgárokra<br />
fókuszál.<br />
elemeztük. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az<br />
emberek hogyan indulnak el saját ügyeik intézésében,<br />
milyen kulcsszavakkal milyen találatokra<br />
jutnak, honnan informálódnak. A kutatások<br />
lefolytatásánál és az eredmények feldolgozásánál<br />
is szempont volt, hogy a kutatócsapat ne csupán<br />
felhasználókutatókból álljon, hanem minél<br />
többféle olyan szakemberből is, akik érintettek<br />
lehetnek egy ilyen szolgáltatás kialakításában:<br />
jogászok, igazgatásszervezők, szolgáltatástervezési<br />
szakértők, termékfelelősök, így szélesebb<br />
lett a vizsgálódás perspektívája, és a megértése<br />
is. Kirajzolódott, hogy milyen problémákra kell<br />
megoldást találni az új szolgáltatásnak, és ahhoz<br />
milyen jogszabályokra és digitális eszközökre<br />
van szükség. Ez a megértés az igazi paradigmaváltás<br />
most a közigazgatási szolgáltatások<br />
tervezésében.<br />
CT: Volt érdekes felismerés a kutatások<br />
során?<br />
BA: Nem tudom, hogy önt meglepi-e, de a kutatásokból<br />
az derült ki, hogy rendkívül elterjedt<br />
az a szokás, hogy az emberek lefotózzák az<br />
okmányaikat, és így tárolják az adataikat a telefonjukon<br />
vagy valamely felhőszolgáltatásban,<br />
minden titkosítás nélkül. Ezt váltja ki majd a DÁP<br />
app biztonságosabb és használhatóbb formában:<br />
az appból ugyanis az adatokat ki lehet másolni,<br />
és beilleszteni egy formanyomtatvány megfelelő<br />
mezőibe, vagy hiteles pdf-fájlt generálni az<br />
adatokból, és azt elküldeni, ahova szükséges.<br />
Egy másik fontos kutatási eredmény: az embereknek<br />
megnehezíti a dolgát, hogy rengetegszer<br />
kell ugyanazokat az adatokat megadni még olyan<br />
felületeken is, ahova azonosítás után tud csak<br />
belépni. A Digitális Állampolgárság Program<br />
ebben is komoly változást hoz.<br />
CT: Hogyan formálták a kutatási eredmények<br />
a DÁP app funkcióit? Miért pont<br />
ezekkel a funkciókkal indul az alkalmazás?<br />
BA: A DÁP alkalmazás első funkciói között hitelesen<br />
elérhetők lesznek a személyi és gépjárműadataink<br />
– mert a kutatások megmutatták,<br />
hogy erre komoly igény van –, és az állampolgárok<br />
képesek lesznek az appal a személyazonosságukat<br />
igazolni akkor is, ha az okmányaik épp<br />
nincsenek náluk. Emellett már az alkalmazás<br />
első verziójában lehetővé válik a dokumentumok<br />
hiteles digitális aláírása, valamint az első digitális<br />
okmány igénylése, az erkölcsi bizonyítványé,<br />
amely a leggyakrabban igényelt hivatalos irat ma<br />
Magyarországon. A DÁP alkalmazással az igénylés<br />
egyetlen gombnyomással beadható lesz.<br />
CT: Hol tart most az alkalmazás fejlesztése?<br />
BA: A fejlesztés folyamata a terv szerint halad,<br />
az elfogadott ütemezésnek megfelelően, már<br />
közel végleges az alkalmazás dizájnja is, amit<br />
hamarosan meg is mutatunk. Első körben az<br />
alkalmazás működőképességét teszteltük az<br />
úgynevezett használhatósági teszt során. Ezzel<br />
a megoldással éles adatok nélkül kipróbálható,<br />
hogy az alkalmazás mennyire felhasználóbarát,<br />
esetleg szükséges-e valamit változtatni. Ilyen<br />
tesztet a fejlesztés további szakaszaiban is rendszeresen<br />
végzünk.<br />
CT: Hogyan folytatódik a visszajelzések<br />
gyűjtése a bevezetés során, illetve a<br />
fejlesztés későbbi szakaszaiban?<br />
BA: Az alkalmazás bevezetése lépcsőzetesen<br />
történik, hogy biztosítsuk a stabil működést.<br />
Ahogy közeleg a széles körű élesítés, úgy vonunk<br />
be majd egyre több embert a tesztelésbe. Az éles<br />
üzembe állás után is folyamatosan monitorozzuk<br />
a rendszert, hogy éles környezetben is információt<br />
kapjunk arról, hogy milyen ügyintézési folyamaton<br />
(úgynevezett user journey-n) megy végig a<br />
felhasználó, másfelől segíti a továbbfejlesztést is.<br />
CT: Mik a távlati célkitűzések a DÁP-pal és a<br />
felhasználóbarát ügyintézéssel? Hol tartunk<br />
majd három év múlva?<br />
BA: Fontos célunk, hogy minden tízezer esetszám<br />
feletti ügyet digitálisan is lehessen intézni,<br />
emellett egyre több életesemény ügyintézése<br />
váljon teljeskörűen intézhetővé a mobilról.<br />
Jelentős lépés lesz emellett a piaci szereplők<br />
bevonása, a DÁP appon keresztüli fizetés akár<br />
közigazgatási, akár egyéb tranzakciók esetén.<br />
Továbbá az ePosta, amellyel nemcsak a mostaninál<br />
lényegesen egyszerűbben, de hitelesen és<br />
biztonságosan tud majd az állam az állampolgároknak<br />
e-mailt küldeni, ami a rendszeren belül<br />
megválaszolható lesz, ezzel a manapság gyakori<br />
e-mailcím-cserés csalások (az úgynevezett<br />
spoofing) kiküszöbölhetők. Azzal, hogy a DÁP<br />
azonosító külső szolgáltatásokba is integrálható<br />
lesz, nem kell jelszavak tucatjait megjegyezni,<br />
hanem a DÁP-os azonosítást lehet belépésre<br />
használni. A digitalizációnak köszönhetően az<br />
ügyintézés egyre egyszerűbb, gyorsabb és problémamentesebb<br />
lesz. Utópisztikusan hangozhat,<br />
de a végső cél, hogy az állampolgároknak egy<br />
ponton túl szinte ne is kelljen hivatalos ügyeket<br />
hivatalban intézniük.<br />
6 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
Ez segítheti a<br />
parkolóházakat<br />
az e-autó tüzek ellen<br />
AKTUÁLIS<br />
Hírmozaik<br />
Az elektromos járművek kigyulladásának<br />
kockázatát általában túlbecsülik,<br />
pedig valójában többször fordulnak elő<br />
hagyományos járművekhez kapcsolódó<br />
tűzesetek. Jelentős különbség azonban,<br />
hogy az EV-akkumulátorok tüze kémiai<br />
energiát szabadít fel, ami a hőmérséklet<br />
gyors emelkedését, úgynevezett<br />
„hőmegfutást” okoz. Ez az akkumulátor<br />
elektrolitgőzének robbanásszerű égését<br />
eredményezi, ami miatt a tűz könnyen<br />
átterjedhet a környező járművekre<br />
is. Ezért is jellemzően nehezebb és<br />
hosszabb ideig tart eloltani az EV-tüzeket,<br />
mint a hagyományos autókban<br />
keletkezetteket, és tudnak akár strukturális<br />
kárt is okozni egy épületben.<br />
Az EV-k által is használt garázsokban<br />
egy másik kritikus tűzbiztonsági pont<br />
lehet az infrastruktúra (például az akkumulátoros<br />
energiatároló berendezések)<br />
és a töltőállomások védelme is, ahol<br />
például a túlfeszültség, a túlmelegedés<br />
vagy egy sérült kábel is okozhat tüzet.<br />
A parkolóházakban jellemzően<br />
szorosan egymás mellett álló autók<br />
között a tűz gyorsan tovább tud terjedni.<br />
Így kiemelt cél a tűz minél korábbi<br />
észlelése, érzékelése, – természetesen<br />
a megelőzés és a hatékony oltástechnológia<br />
választása mellett. Ezt megnehezíti<br />
azonban a garázsokban jellemző<br />
fokozott koncentrációjú kipufogógáz-kibocsátás<br />
és a légszennyezés, amelyek<br />
gyakran téves riasztáshoz, ezáltal<br />
fölösleges leállásokhoz és épület-kiürítésekhez<br />
vezetnek. A Siemens ASA<br />
(Advanced Signal Analysis) technológiájával<br />
készült pontszerű füstérzékelők<br />
beállításait pontosan az ilyen<br />
megtévesztő jelenségek kiszűrésére<br />
tervezték, hogy valóban csak a „megfelelő<br />
típusú” füst esetén jelezzenek.<br />
A parkolóházakhoz hasonló nagy, nyitott<br />
területek és akár 6700 m 2 lefedésére<br />
szabták emellett a cég ASD (Aspirating<br />
Smoke Detector) technológiát használó<br />
megoldásait. Ez a közvetlenül a tűzvédelmi<br />
rendszerbe integrált füstérzékelő<br />
a védelmet igénylő területen elhelyezett<br />
csőhálózat lyukaiból folyamatosan<br />
levegőmintákat szív be, és ezeket értékeli<br />
ki egyetlen központban. Ez a technológia<br />
használható az e-töltőállomások<br />
belsejében is, az infrastruktúra védelme<br />
érdekében.<br />
Nemcsak a levegő összetétele, hanem<br />
vizuális érzékelés alapján is idejekorán<br />
észlelhetőek az esetleges tűzesetek.<br />
A Siemens FireCatcher kamera egy<br />
olyan videós tűzérzékelő, ami nem<br />
www.computertrends.hu/ceginfo<br />
hőképpel, hanem egy speciálisan a<br />
kamerába épített képtartalom-elemzésen<br />
keresztül, optikai úton, folyamatosan<br />
pásztázva és elemezve a<br />
környezetet azonosítja a füst- és lángforrásokat.<br />
A kamera képes különbséget<br />
tenni a valódi tüzek és a megtévesztő<br />
jelenségek (mint például a por) között,<br />
így akár már a parázsló tűz és a legkisebb<br />
mennyiségű füst is érzékelhető.<br />
Ezek a tűzbiztonsági megoldások<br />
mind integrálhatóak az átfogó épületfelügyeleti<br />
rendszerekbe. Ily módon az<br />
üzemeltetők akár távolról felügyelhetik<br />
az épület biztonságát: a beléptetést, az<br />
energiagazdálkodást, valamint a tűzvédelemi,<br />
világítási és klímavezérlési<br />
rendszereket.<br />
2024 a további progresszív<br />
innováció éve lesz a<br />
hálózatépítésben<br />
A Zyxel arra számít, ez egy olyan év<br />
lesz, amikor az ügyfelek komoly (és sok<br />
esetben nagyon is szükséges) beruházásokat<br />
hajtanak majd végre a vezeték<br />
nélküli technológiáik fejlesztésére.<br />
Természetesen az egyik legmeghatározóbb<br />
tény, hogy ebben az évben jelenik<br />
meg a WiFi 7 - ugyanakkor arra is számít<br />
a gyártó, hogy a WiFi 6 és 6E is sokkal<br />
nagyobb mértékben terjed majd el. Már<br />
számos WiFi 7 hozzáférési pont érhető<br />
el a piacon (a Zyxel az elsők között<br />
jelentette be és tette elérhetővé egy<br />
termékét), és az év folyamán továbbiak<br />
megjelenése várható.<br />
A WiFi 7 lényegesen gyorsabb, emellett<br />
konzisztensebb és megbízhatóbb<br />
csatlakozást biztosít sűrű környezetben.<br />
A kis- és középvállalkozások és a kisebb<br />
irodák esetében azonban előfordulhat,<br />
8 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
AKTUÁLIS<br />
hogy a WiFi 7 meghaladja a költségvetésüket,<br />
ezért a WiFi 6 vagy 6E lesz a<br />
megfizethetőbb megoldás, ami ugyanolyan<br />
jó befektetés számukra. Azt is<br />
érdemes megjegyezni, hogy a WiFi 6/6E<br />
eszközök többsége és az összes WiFi 7<br />
eszköz WPA3 védelemmel rendelkezik,<br />
amely fokozott biztonságot nyújt mind<br />
az infrastruktúra, mind a vezeték nélkül<br />
csatlakozó eszközök számára.<br />
Egy másik jelentős trend a multi-gigabites<br />
switchekre való átállás folytatódása<br />
lesz, amelyek 2,5 Gbps, 5 Gbps és<br />
10 Gbps sebességet képesek biztosítani<br />
a csatlakoztatott eszközök számára.<br />
A hálózati biztonság terén a fő trend az<br />
egyszerűsítés lesz. Évről évre megsokszorozódnak<br />
a hálózatokat fenyegető<br />
veszélyek, emiatt a digitális biztonsági<br />
megoldások egyre összetettebbé váltak.<br />
Bár ez feltétlenül elengedhetetlen,<br />
mégis elrettentheti a felhasználókat,<br />
különösen a műszaki vagy kiberbiztonsági<br />
szakértelemmel nem rendelkező<br />
kisebb vállalkozásokat.<br />
Mindezeket a trendeket össze fogja<br />
fogni az elmozdulás a még nagyobb<br />
sávszélesség elérésére a hálózatokon;<br />
az alkalmazások, a tartalmak és a<br />
felhőalapú szolgáltatások igényessége<br />
ma már ezt kívánja meg.<br />
Folyamatos elmozdulás lesz látható<br />
a hálózatok távfelügyelete és kezelése<br />
irányában, amely kiterjed a konfigurációra<br />
és a telepítésre is. Ez korántsem<br />
új fejlemény, hanem egy növekvő<br />
tendencia, amelyet már egy ideje a<br />
menedzselt szolgáltatások növekvő elfogadottsága,<br />
a fejlett technikai készségek<br />
szűkös rendelkezésre állása vezérel,<br />
valamint a szervezetek növekvő függősége<br />
az informatikai rendszereiktől és<br />
hálózataiktól.<br />
Kvantumszámítógépvezérlők<br />
fejlesztésébe száll<br />
be a Siemens<br />
Extrém hidegben működő, kriogén félvezetők<br />
fejlesztésére kötött partnerséget a<br />
Siemens, a sureCore és a Semiwise.<br />
Az innovációhoz a Siemens egy olyan<br />
nagy teljesítményű, rugalmas funkciókkal<br />
ellátott szimulációs platformot<br />
biztosít, amely különböző típusú, illetve<br />
az extrém hidegben működő integrált<br />
áramkörök működését is pontosan<br />
képes modellezni. Ezt alkalmazva<br />
a Semiwise kriogén, digitális integrált<br />
(CMOS) áramköröket tervezett<br />
a speciális vezérlőelektronikához,<br />
amelyeket aztán a sureCore használ<br />
fel többek között az új CryoCMOS névre<br />
keresztelt vezérlőchipek gyártásához.<br />
A vállalat kifejezetten hidegellenálló<br />
termékcsaládját emellett szintén a<br />
Siemens szimulációs platformjának<br />
és mesterséges intelligenciát is alkalmazó<br />
tervező szoftverének segítségével<br />
fejlesztették ki.<br />
Együttműködésével a három cég a<br />
kvantumszámítógépekbe szánt, következő<br />
generációs integrált áramkörök<br />
teljesítménye és energiahatékonysága<br />
terén egyaránt áttörést hozhat,<br />
ami kulcsfontosságú a technológiában<br />
rejlő kereskedelmi lehetőségek<br />
kiaknázásához.<br />
A SUSE továbbfejleszti<br />
a telekommunikációs<br />
szolgáltatóknak szánt<br />
felhőplatformját<br />
A SUSE, a SUSE Linux Enterprise, a<br />
Rancher és a NeuVector mögött álló<br />
vállalat bejelentette a SUSE ATIP távközlési<br />
felhőplatform legújabb, 3.0 verzióját,<br />
amelynek segítségével az ügyfelek<br />
gyorsabban bevezethetik új termékeiket,<br />
és felkészíthetik hálózataikat a<br />
jövő kihívásaira. A megoldás a SUSE<br />
kiterjedt tapasztalatára épül, amelyet<br />
távközlési szolgáltatókkal folytatott<br />
együttműködés során, illetve olyan első<br />
vonalbeli hálózati berendezésszolgáltatók<br />
(Network Equipment Providers<br />
- NEP) kulcsfontosságú beszállítójaként<br />
gyarapított, mint például az Ericsson és<br />
a Huawei.<br />
A kifejezetten a távközlési ágazat<br />
számára kifejlesztett SUSE ATIP 3.0<br />
egyszerűbb és rugalmasabb, távolról is<br />
elérhető telepítést és kezelést biztosít.<br />
A megoldás új mércét állít fel az<br />
egyszerű, GitOps-kompatibilis, nagy<br />
léptékű üzemeltetéshez, miközben új,<br />
értékes funkciókkal bővíti a platformot.<br />
A SUSE ATIP működésének minőségét<br />
folyamatosan biztosítják távközlési<br />
felhasználásra szánt hardverekre, valamint<br />
a távközlési cégeknél általános<br />
konfigurációkra és szolgáltatásokra<br />
tesztelve a megoldást.<br />
A SUSE ATIP 3.0 az első kereskedelmi<br />
forgalomban kapható, távközlési<br />
felhasználásra szánt, felhőalapú<br />
csomag, amely szoros összhangban van<br />
a Linux Foundation Europe Project Sylva<br />
programjával. Ezt a kezdeményezést az<br />
öt legnagyobb európai távközlési szolgáltató,<br />
a Deutsche Telekom, az Orange,<br />
a Telecom Italia, a Telefonica és a Vodafone<br />
hozta létre az Ericsson és a Nokia<br />
vállalatokkal együttműködésben azzal a<br />
céllal, hogy egy referenciaként használható,<br />
felhőalapú szoftveres keretrendszert<br />
fejlesszenek ki.<br />
A SUSE ATIP 3.0 2024 áprilisában lesz<br />
általánosan elérhető.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 9
Az EDIH hálózat szerepe<br />
a gazdaságfejlesztésben<br />
Az Európai Bizottság által életre hívott EDIH (European Digital Innovation Hubs)<br />
program keretében 2024. március 5-én, egyedülálló ökoszisztéma-építő rendezvényen<br />
mutatkozott be a hazánkban működő öt EDIH, amelyek térítésmentes képzéseket és<br />
tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak a kkv-knak és a közszféra szervezeteinek.<br />
Az esemény plenáris programja<br />
során a résztvevők áttekintést<br />
kaphattak a digitális megoldások<br />
használatának jelentőségéről a gazdaságfejlesztésben,<br />
megismerhették a<br />
kormány és az Európai Bizottság digitalizációval<br />
kapcsolatos stratégiáit, valamint<br />
azt, hogyan tudják a hazánkban<br />
közelmúltban elindult EDIH-ek támogatni<br />
a vállalkozásfejlesztő szervezetek,<br />
egyetemek, kamarák,<br />
szövetségek munkáját.<br />
A rendezvényt Charaf Hassan, a<br />
helyszínt biztosító Budapesti Műszaki<br />
és Gazdaságtudományi Egyetem<br />
Villamosmérnöki és Informatikai<br />
Karának dékánja nyitotta meg. Mint azt<br />
beszédében elmondta, a BME három<br />
EDIH-ben is részt vesz, így kulcsfontosságú<br />
szerepet tölt be a program célkitűzéseinek<br />
elérésében, melynek fókusza<br />
a kkv-szektor gazdasági szereplőinek<br />
támogatása a kutatási eredmények és<br />
innovációk közvetítésével. A felsőoktatási<br />
intézmény erőssége abban rejlik,<br />
hogy eleve szoros kapcsolatot ápol az<br />
iparral, mint kiderült, a 6000 hallgatójú<br />
BME-VIK 1100 céggel működik együtt,<br />
ebből 350 az aktív kooperáció, ami jól<br />
tükrözi, hogy a kar milyen hangsúlyos<br />
munkát végez a saját szakterületén.<br />
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági<br />
Minisztérium Iparpolitikáért és<br />
Technológiáért felelős államtitkára Az<br />
Európai digitális innovációs központok<br />
a kkv-k (és a közszféra) digitális átállásának<br />
támogatására címmel tartott<br />
előadást. Bemutatta a kormányzati<br />
szervezetrendszert, az NGM-től a<br />
Neumann Nkft-n át a technológiai<br />
koalíciókig, mint az 5G (2017-től), MI<br />
(2018-tól), Drón (2021-től) és a Blockchain<br />
(2022-től). Ezzel kapcsolatban<br />
elhangzott: hamarosan elkészül hazánk<br />
drónstratégiája, ami a biztonsági szempontokat<br />
maximálisan figyelembe véve<br />
rugalmas szabályozást tesz lehetővé a<br />
piac számára. Az államtitkár azt is bejelentette,<br />
hogy még idén ipar 4.0 kamion<br />
indul útnak német mintára, országos<br />
mesterséges intelligencia roadshowt<br />
szerveznek és bevezetnek egy voucherprogramot<br />
is, ami hozzáférést biztosít a<br />
vállalkozásoknak a fejlett technológiai<br />
megoldásokhoz. Bemutatta emellett a<br />
Digitális Európa Programot (DEP), az<br />
Európai Digitális Innovációs Központokat<br />
(EDIH), és a magyar EDIH-eket is,<br />
fókuszterületeikkel és a 2026-ig elérni<br />
kívánt céljaikkal. A résztvevők emellett<br />
bepillantást nyerhettek az új iparstratégiába<br />
és a kiemelt iparágakba, amelyek<br />
fejlesztésében a digitalizáció kulcsszerepet<br />
játszik.<br />
Kovács-Toperczer Katalin, az Európai<br />
Bizottság Magyarországi Képviseletének<br />
vezető gazdasági szakértője az uniós<br />
értékek mentén zajló emberközpontú<br />
digitális átállást hangsúlyozta előadásában.<br />
Bemutatta a Digitális évtized<br />
2030 szakpolitikai programot, mely<br />
már meglévő szakpolitikákra, költségvetési<br />
programokra és stratégiákra<br />
épül. A megvalósításhoz négy területen<br />
szükséges elérni a megfelelő célokat,<br />
mint a készségek, az infrastruktúra, a<br />
vállalkozások és a közszolgáltatások<br />
digitalizációja. Ehhez bemutatta a<br />
végrehajtási ciklusokat, és részleteiben<br />
láthattuk a hazánkra vonatkozó 2023-as<br />
„digitális évtized” jelentés legfőbb<br />
megállapításait.<br />
Vágujhelyi Ferenc, a Pénzügyminisztérium<br />
Nemzeti Adó- és Vámhivatal<br />
(NAV) vezetéséért felelős<br />
államtitkárának előadása az innovatív<br />
technológiák szinergiáira fókuszált.<br />
Szó volt a GDPR-ról és hatásáról a<br />
versenyképességre, az elektronikus<br />
hitelességről, a digitális aláírást biztosító<br />
infrastruktúráról, a blokklánc-technológiákról,<br />
az okosszerződésekről,<br />
valamint a kriptoeszközökről és elterjedtségükről<br />
is, továbbá a felhőszolgáltatók<br />
jogi garanciájáról és a kkv-k<br />
körében (nem) terjedő technológiákról.<br />
Horváth Zoltán, az Eötvös Loránd<br />
Tudományegyetem intézetigazgatója<br />
az EDIH hálózat szerepét mutatta be a<br />
gazdasági ökoszisztémában. Részleteket<br />
hallhattak a résztvevők az EDIH-hálózat<br />
európai és hazai működéséről,<br />
a szolgáltatásokról, a fejlett digitális<br />
technológiák fókuszáról, a célcsoportokról,<br />
valamint az egyes képzési és<br />
tanácsadási szolgáltatásokról. Kiderült,<br />
melyek a DigitalTech EDIH népszerű<br />
képzései, és bepillantást nyerhettünk a<br />
tanácsadási sikertörténetekbe az egyes<br />
EDIH-ek vonatkozásában.<br />
A plenáris előadásokat Mire van<br />
szükség itthon a kkv-szektor hatékony<br />
digitális felzárkóztatásához című kerekasztal<br />
beszélgetés zárta, ahol Dr. Vajda<br />
Viktor, a Neumann János Nonprofit<br />
Közhasznú Kft. operatív ügyvezető-helyettese,<br />
Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi<br />
és Iparkamara Digitalizációs<br />
Kollégiumának elnöke, Pintér Róbert, a<br />
Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa,<br />
a Digiméter kutatásvezetője, illetve Dr.<br />
Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai<br />
Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke<br />
válaszolták meg a különböző, felmerülő<br />
kérdéseket és azt is megtudhattuk,<br />
mikor érdemes egyáltalán digitalizálni<br />
és ha nem tesszük, túlélheti-e azt egy<br />
cég? A kerekasztalt Gál Krisztián, az EIT<br />
Digital (DigitalTech EDIH koordinátor)<br />
szakembere vezette. Az eseményt az<br />
EDIH-ek demói és networking zárta.<br />
10 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
Tegyen otthona<br />
biztonságáért!<br />
Éljen a kivételes lehetőséggel márciusban, és tájékozódjon<br />
lakásbiztosításának újrakötési lehetőségeiről!<br />
Márciusban Magyarország Kormánya lehetőséget biztosít a lakásbiztosítással<br />
rendelkezők számára szerződéseik felülvizsgálatára, újrakötésére.<br />
A lakásbiztosítás csak akkor tud megfelelő védelmet nyújtani,<br />
ha minden fontos káresetre fedezetet ad. Szintén nagyon fontos, hogy<br />
a biztosítási összeg váratlan helyzet esetén akár a teljes ingatlan értékét<br />
fedezze a mai árak mellett is.<br />
Tájékozódjon lakásbiztosításának újrakötési lehetőségeiről<br />
akár a biztosítóknál, biztosításközvetítőknél, bankjánál, akár<br />
az interneten elérhető kalkulátorok és ajánlatok segítségével!<br />
Készült Magyarország Kormánya megbízásából.
KIS<br />
ENDRE<br />
AKTUÁLIS<br />
MWC BARCELONA 2024<br />
Az exponenciális technológia kora<br />
A mesterséges intelligencia, az 5G hálózatok és az alkalmazásprogramozási<br />
interfészek találkozásával megnyíló új lehetőségeket vizsgálta éves kiállításán és<br />
konferenciáján a világ mobil ökoszisztémája. A február végén megtartott MWC<br />
Barcelona 2024 négy napján a szektorokon átívelő, jövőbe mutató technológiai<br />
fejlesztések mellett olyan futurisztikus eszközök is bemutatkoztak, mint az okosgyűrű<br />
és az áttetsző kijelzős laptop.<br />
Világszinten a mobilhálózati<br />
kapcsolatok több mint fele már<br />
ötödik generációs lesz 2029-re,<br />
így az 5G piaci részesedése az évtized<br />
végére eléri az 56 százalékot – adott<br />
előrejelzést idei jelentésében (Mobile<br />
Economy Report 2024) az MWC Barcelonát<br />
szervező GSMA. A világ mobil<br />
ökoszisztémáját egyesítő szervezet<br />
kiállításnyitó beszámolója szerint a<br />
múlt év végén bolygónk lakosságának<br />
58 százaléka használta a mobil internetet.<br />
A felhasználók száma ezzel a<br />
2015-ben mért 2,1 milliárdról több<br />
mint kétszeresére, 4,7 milliárdra<br />
emelkedett. Mindez ugyanakkor azt is<br />
jelenti, hogy 3 milliárd ember továbbra<br />
sem használ mobil internetet, annak<br />
ellenére, hogy olyan területen él,<br />
amelyet a széles sávú mobilhálózatok<br />
egyébként lefednek.<br />
A szolgáltatások eléréséhez szükséges<br />
mobil eszközök magas árára és<br />
a digitális készségek hiányára visszavezethető<br />
egyenlőtlenségek mellett a<br />
GSMA a technológiai képességek folyamatosan<br />
gyorsuló fejlődésére és a digitális<br />
gazdaságban általuk feltáruló, mind<br />
újabb és nagyobb üzleti lehetőségekre<br />
is felhívta a figyelmet. Jelentése szerint<br />
a mobil technológiák és szolgáltatások<br />
2023-ban a globális bruttó hazai termék<br />
(GDP) 5,4 százalékát adták, ami 5,4 billió<br />
dollár gazdasági értéknek felel meg.<br />
Az évtized végén pedig már egyedül az<br />
5G technológiák több mint 930 milliárd<br />
dollárral növelhetik a világ gazdasági<br />
teljesítményét, különösen az előnyeiket<br />
legjobban kiaknázó gyártóiparban, valamint<br />
a közigazgatás és a szolgáltatások<br />
területén.<br />
5G és a generatív AI<br />
Idén januárig 101 országban 261 szolgáltató<br />
indított kereskedelmi 5G szolgáltatásokat,<br />
míg 64 piacon további 90<br />
szolgáltató kötelezte el magát bevezetésük<br />
mellett. A GSMA adatai szerint a<br />
már elérhető szolgáltatások közül 47<br />
működik 5G Standalone (SA) hálózatokon,<br />
és példájukat további 89 szolgáltatás<br />
követi hamarosan, hogy kiaknázza<br />
a hálózatszeletelés, a rendkívül megbízható<br />
és alacsony késleltetésű kommunikáció,<br />
valamint az egyszerűbb hálózati<br />
architektúra előnyeit.<br />
A privát és dedikált hálózatok kialakításához<br />
is fejlettebb támogatást adó, 5G<br />
SA hálózatok elterjedése a dolgok internetéhez<br />
fűződő vállalati elképzelések<br />
megvalósítását és az eszközök tömeges<br />
hálózatra csatlakoztatását is elő fogja<br />
segíteni. A piac IoT szegmense jelenleg<br />
10,7 milliárd hálózati kapcsolatot<br />
számlál – a 10,5 milliárd lakossági hálózati<br />
kapcsolatnál kicsivel többet –, de a<br />
jelentés szerint a vállalati IoT kapcsolatok<br />
száma 2030-ra megduplázódik, és<br />
eléri a 38,5 milliárdot. A jelentés szerint<br />
ennek 34 százalékát az okosépületek,<br />
16 százalékát pedig az okosgyárak hálózatai<br />
fogják adni.<br />
Az 5G Standalone hálózatokon túl a<br />
3GPP Release 18 szabványcsomagjában<br />
érkező 5G-Advanced további lendületet<br />
fog adni a dolgok internetének, így idén<br />
és a jövő évben is új 5G beruházások<br />
katalizátora lesz. A GSMA úgy véli,<br />
a szolgáltatók több mint fele az első<br />
5G-Advanced megoldások megjelenése<br />
után egy éven belül hozzálát bevezetésükhöz,<br />
többek között a multicast<br />
szolgáltatások és a költséghatékony IoT<br />
támogatásához.<br />
A GSMA előrejelzése szerint a mobilhálózatok<br />
adatforgalma 2030 a mostani<br />
négyszeresére fog emelkedni, amihez<br />
az 5G lefedés és teljesítmény további<br />
növekedése ad majd hajtóerőt. Ugyanezen<br />
az időtávon az egy hálózati kapcsolatra<br />
vetített havi mobil adatforgalom a<br />
tavalyi 12,8 gigabájtról 47,9 gigabájtra<br />
fog felszökni. Jelenleg a szolgáltatók 56<br />
százaléka tesztel generatív mesterséges<br />
intelligenciára épülő alkalmazásokat,<br />
így többek között az ügyfélszolgálatokat<br />
automatizáló chatbotok bevezetése és<br />
elterjedése, valamint a generatív AI<br />
segítségével előállított zenei és videotartalom<br />
fogyasztása szintén hozzájárul<br />
majd az adatforgalom növekedéséhez.<br />
12 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
AKTUÁLIS<br />
Samsung<br />
Galaxy Ring<br />
GSMA Open Gateway –<br />
üzleti modellek és hálózati<br />
API-k<br />
A GSMA Open Gateway, amely a tavalyi<br />
MWC-n mutatkozott be Barcelonában,<br />
egy nyílt keretrendszer, amellyel az<br />
operátorok – a mobilhálózatokhoz<br />
programozható hozzáférési pontot<br />
adó API-k, alkalmazásprogramozási<br />
interfészek révén – megkönnyítik az<br />
alkalmazásfejlesztők, a vállalatok és a<br />
felhőszolgáltatók számára az egymással<br />
biztonságosan és zökkenőmentesen<br />
együttműködő appok és szolgáltatások<br />
készítését. Mindössze egy év leforgása<br />
alatt világszerte 47 mobiloperátor-csoport<br />
csatlakozott a kezdeményezéshez,<br />
amelyek összesen 239 mobilhálózatot<br />
képviselnek, és a kapcsolatok 65 százalékát<br />
működtetik.<br />
Idén Németország három vezető mobil<br />
operátora – a Deutsche Telekom, az O2<br />
Telefónica és a Vodafone – jelentette<br />
be Barcelonában, hogy a GSMA Open<br />
Gateway kezdeményezés részeként új<br />
kereskedelmi szolgáltatást indít, amely a<br />
csalásmegelőzésben és a mobil felhasználók<br />
digitális azonosítóinak védelmében<br />
fogja segíteni az alkalmazásfejlesztőket<br />
és a vállalatokat. A hálózati API-k,<br />
amelyek új üzleti modellt jelentenek a<br />
német operátoroknak, a várakozások<br />
szerint nemcsak a nemzeti mobilhálózatokban,<br />
hanem világszerte további<br />
több száz hálózatban is segíteni fogják<br />
az appok és a szolgáltatások zökkenőmentes<br />
integrálását. A három szolgáltató<br />
technológiai partnere, az Ericssonhoz<br />
tartozó Vonage már azon dolgozik, hogy a<br />
vállalati fejlesztők hozzáférjenek a most<br />
bejelentett API-khoz.<br />
A Deutsche Telekom, az O2 Telefónica<br />
és a Vodafone eközben már újabb<br />
alkalmazásprogramozási interfészeket<br />
is tervez, és a Siemens Energy közreműködésével<br />
egy Quality-on-Demand<br />
(QoD) API-t tesztel. A mobil operátorok<br />
arra számítanak, hogy az optimalizált,<br />
alacsony késleltetésű és nagy megbízhatóságú,<br />
folyamatos adatkapcsolatok<br />
révén új szolgáltatásokat vezethetnek<br />
be többek között a kiterjesztett<br />
valóság, a robotika és a kereskedelmi<br />
drónhasználat terén. A kilencvennél<br />
több ország energetikai szektorának<br />
szereplőit támogató Siemens Energy a<br />
karbantartás távoli, virtuális támogatásában<br />
teszteli az API-t, ez a feladat<br />
ugyanis minden helyszínen következetesen<br />
kiváló minőségű hálózatelérést<br />
feltételez.<br />
Színre lép<br />
az AI-RAN szövetség<br />
Barcelonában jelentette be megalakulását<br />
az AI-RAN Alliance is, amely<br />
a technológiai szektor, az ipar és az<br />
akadémiai szféra szereplőit egyesítve<br />
a mesterséges intelligencia integrálásával<br />
fogja továbbfejleszteni a RAN<br />
(radio access network) rádió hálózatok<br />
technológiáját és a mobilhálózatokat.<br />
Mindenekelőtt a mobilhálózatok hatékonyságát<br />
növelnék és energiafogyasztását<br />
csökkentenék, a meglévő<br />
infrastruktúrában visszamenőlegesen<br />
is, hogy a távközlési vállalatokat<br />
hozzásegítsék az AI, az 5G és a 6G<br />
technológiákban rejlő új gazdasági<br />
lehetőségek kiaknázásához – mondták<br />
a szövetség alapító tagjai, közöttük<br />
olyan szereplők, mint az AWS, az Arm,<br />
az Ericsson, a Microsoft, a Nokia, az<br />
Lenovo ThinkBook<br />
Transparent Display<br />
Laptop<br />
NVIDIA, a Samsung, a SoftBank és<br />
a T-Mobile. A közösen kifejlesztett<br />
technológiákat a kezdeményezésben<br />
közreműködő mobil szolgáltatók fogják<br />
tesztelni és bevezetni a hálózatokban.<br />
Az MWC Barcelona 2024 közönsége<br />
a kiállítási területen most is kipróbálhatta<br />
a szolgáltatások eléréséhez szükséges<br />
legújabb eszközöket, közöttük<br />
a Samsung kiállításon premierező<br />
Galaxy Ring okosgyűrűjét és a Lenovo<br />
ThinkBook Transparent Display Laptop<br />
tanulmánymodelljét, amely átlátszó<br />
kijelzőjével keltett feltűnést.<br />
A Microsoft ugyancsak a kiállítás<br />
idején jelentette be, hogy a távközlési<br />
szolgáltatóknak kínált Azure for Operators<br />
felhőalapú megoldását intelligens<br />
Copilot alkalmazással bővítette, az<br />
Intel pedig hardverszállító partnereivel<br />
több mint száz AI PC-t vonultatott<br />
fel. Az Intel vPro platformjára épülő, új<br />
modellek közös vonása, hogy a központi<br />
és a grafikus feldolgozó egységek (CPU<br />
és GPU) mellett a gyártó új neruális<br />
processzorát (NPU) is tartalmazzák,<br />
amely a mesterséges intelligencia<br />
friss képességeivel növeli a felhasználók<br />
hatékonyságát és kreativitását.<br />
A Windows 11 alapú gépek némelyike,<br />
mint például a Dell vállalati laptopjai és<br />
mobil munkaállomásai billentyűzetükre<br />
egy Copilot gombot is kaptak.<br />
Az MWC Barcelona idén 2700 kiállítót<br />
és 101 ezer látogatót vonzott a világ 205<br />
országából és térségéből, az online<br />
résztvevők száma pedig a negyedik<br />
nap végére elérte a 400 ezret. A mobil<br />
kiállítás és konferencia jövőre március<br />
3. és 6. között várja szakmai közönségét<br />
a Fira de Barcelona Gran Via vásárterületén.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 13
FEJLÉC<br />
A mesterséges<br />
intelligencia helytelen<br />
és rendezetlen<br />
alkalmazása<br />
potenciális<br />
veszélyforrást<br />
jelenthet a vállalatok<br />
adatvédelmi,<br />
szerzői jogi és akár<br />
fogyasztóvédelmi<br />
jogszabályoknak<br />
való megfelelési<br />
kötelezettségére.<br />
SZŰCS MÁRK<br />
a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda<br />
szakértője<br />
14 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #AI<br />
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
Nagy a kockázat,<br />
ha nincs MI szabályzat<br />
A mesterséges intelligencia (MI) helytelen alkalmazása adatvédelmi,<br />
szerzői jogi és fogyasztóvédelmi szempontból is komoly veszélyforrást jelenthet<br />
a vállalatok számára. A hazai szervezeteknél még gyerekcipőben jár a munkahelyi<br />
MI szabályzatok megalkotása, pedig nagy szükség lenne rájuk.<br />
Robbanásszerűen terjednek a<br />
munkahelyeken is a mesterséges<br />
intelligenciát alkalmazó kisegítő<br />
szolgáltatások, például a különböző<br />
chatbotok. Az MI használatával<br />
együtt járó szakmai-etikai kérdések<br />
megválaszolása sok esetben kihívást<br />
jelenthet a vállalatok számára. A problémák<br />
megelőzésének fontos eszköze<br />
az MI használatára vonatkozó céges<br />
szabályzatok kidolgozása. A munka<br />
során számos olyan kérdés merül<br />
fel, amelynek megválaszolása nem<br />
magától értetődő, ugyanakkor helyes<br />
kezelése a vállalat biztonságos üzletmenetéhez<br />
elengedhetetlen. Szűcs<br />
Márk, a BDO Legal Jókay Ügyvédi<br />
Iroda szakértője néhány fontos kérdés<br />
megválaszolásával nyújt segítséget az<br />
érintett szervezeteknek.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Mi legyen az első<br />
lépés, amikor egy cég szembesül<br />
a mesterséges intelligencia használatának<br />
problémájával? Mikor<br />
célszerű, illetve elengedhetetlen<br />
lépni?<br />
Szűcs Márk: A válasz nagy mértékben<br />
attól függ, hogy milyen tevékenységet<br />
végez az adott vállalat, a cég<br />
által nyújtott szolgáltatások ugyanis<br />
alapvetően meghatározzák, hogy az<br />
egyes dolgozók milyen fajta MI szolgáltatásokat<br />
vesznek igénybe. Nézzük<br />
például a legelterjedtebb chatbotot, a<br />
ChatGPT-t. Ha egy átlagos cég dolgozói<br />
például ügyfelekkel kommunikálnak,<br />
és a helyes válaszok megadása érdekében<br />
kutatási munkát végeznek,<br />
célszerű, hogy igénybe vegyék ezeket<br />
a mesterséges intelligencia szolgáltatásokat.<br />
Amikor egy cég felismeri,<br />
hogy ez előnyös lehet a számára,<br />
onnantól kezdve megéri foglalkoznia<br />
a kérdéssel. A dolgozók egyébként<br />
minden bizonnyal – munkájukat<br />
megkönnyítendő – maguktól is elkezdik<br />
használni a chatbotot. Fontos, hogy<br />
ezen platformok helyes és biztonságos<br />
alkalmazása érdekében megfelelő<br />
iránymutatást kapjanak a vállalattól.<br />
A mesterséges intelligencia helytelen<br />
és rendezetlen alkalmazása potenciális<br />
veszélyforrást jelenthet a vállalatok<br />
adatvédelmi, szerzői jogi és akár<br />
fogyasztóvédelmi jogszabályoknak<br />
való megfelelési kötelezettségére.<br />
CT: Kinek a feladata az MI<br />
szabályzat megalkotása?<br />
SzM: A munkavégzéssel kapcsolatos<br />
utasítások kiadására a munkáltató<br />
jogosult, így az ő feladata, hogy gondoskodjon<br />
a szabályzat létrejöttéről.<br />
Jóllehet a munkáltató ismeri saját cége<br />
munkavégzésének, illetve munkaszervezetének<br />
a működését, valószínű, hogy<br />
a mesterséges intelligenciának sem a<br />
technikai, sem a jogszabályi feltételeivel<br />
nem rendelkezik mélyreható tudással.<br />
Így ahhoz, hogy valóban hatékony<br />
szabályzatot tudjon készíteni, célszerű<br />
tanácsadókhoz fordulnia.<br />
CT: Hogy történhet a szabályok<br />
betartásának az ellenőrzése?<br />
SzM: Ez már nem is differenciáltan<br />
az MI szabályzatra, hanem általánosságban<br />
a munkavállalók munkavégzésének<br />
az ellenőrzésére vonatkozó<br />
kérdés. De nézzük meg például a<br />
ChatGPT-t! Vajon miként ellenőrizheti<br />
a munkáltató, hogy a munkavállaló<br />
hogyan használja a ChatGPT-t? Megfigyelheti<br />
mondjuk azt, hogy milyen<br />
e-maileket küld ki, és ezekkel jól<br />
látja-e el a feladatát. A munkavállalónak<br />
– hasonlóan a Wordben felmerülő<br />
esetleges problémák kezeléséhez<br />
– az MI szolgáltatások használatánál<br />
is ellenőriznie kell például a fordítás<br />
vagy a kutatómunka eredményének<br />
helyességét. A munkáltatónak fel kell<br />
hívnia a munkavállalók figyelmét, hogy<br />
pontosan miért felelősek, és hogy ezt a<br />
felelősséget hogyan kell kezelniük.<br />
CT: Nem áll fenn a veszélye annak,<br />
hogy az ellenőrzés folyamán a<br />
munkáltató tevékenysége megsérti<br />
a GDPR-t?<br />
SzM: A mesterséges intelligencia használatának<br />
ellenőrzésekor ez ugyanolyan<br />
mértékben állhat fenn, mint bármilyen<br />
más munkáltatói ellenőrzés esetén.<br />
A munkavállalók megfigyelésekor a<br />
munkáltatónak egyértelműen az adatvédelmi<br />
előírásoknak megfelelően kell<br />
eljárnia. Önmagában a mesterséges<br />
intelligencia használatára vonatkozó<br />
előírások ezeket nem írhatják felül.<br />
Tehát nem lehet jogszerűtlenül betekinteni<br />
a magán jellegű e-mailekbe,<br />
telefonokba, adott esetben nem lehet<br />
jogszerűtlen kamerás megfigyelést<br />
végezni. Egyértelmű, hogy az adatvédelmi<br />
előírásokra vonatkozó, vállalati<br />
belső szabályrendszerbe kell beilleszteni<br />
a mesterséges intelligencia használatára<br />
vonatkozó belső szabályzatot.<br />
CT: Pontosan senki sem látja a<br />
mesterséges intelligencia fejlődésének,<br />
használatának a jövőjét.<br />
Mostani ismereteink szerint<br />
vajon milyen gyakorisággal kell<br />
majd ezeket a szabályzatokat<br />
felülvizsgálni?<br />
SzM: Ez azért érdekes kérdés, mert<br />
a mesterséges intelligencia területén<br />
rohamos a fejlődés. A meglévő funkciók<br />
nagyon gyors ütemben fejlődnek, és<br />
állandóan jelennek meg új funkciók is. Ez<br />
mind a munkavállakók, mind a munkáltatók<br />
dolgát megnehezíti, hiszen ekkora<br />
fejlődési ütemmel nagyon nehéz lépést<br />
tartani. Alapvető, hogy a munkahelyi<br />
MI szabályzatban a munkáltató folyamatosan<br />
friss információkat adjon át a<br />
munkavállalóknak arra vonatkozóan,<br />
hogy milyen MI technikai eszközök, lehetőségek<br />
állnak rendelkezésre, illetve<br />
azok miként működnek. Az említett<br />
rohamos fejlődés miatt ez persze nagyon<br />
nehéz. Éppen ezért – ugyanúgy, mint<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 15
TECHNOLÓGIA #AI<br />
valamennyi belső munkahelyi szabályzat<br />
esetén – célszerű a folyamatos kontrolling,<br />
az MI szabályzat folyamatos<br />
felülvizsgálata. Minimum fél-, egyéves<br />
revíziós időszakot javasolunk.<br />
CT: Minden szabályzatot meg lehet<br />
szegni. Milyen eszközök állnak<br />
a munkáltató rendelkezésére, ha<br />
megbizonyosodik az MI szabályzat<br />
megszegéséről?<br />
SzM: Az MI szabályzat esetében – akárcsak<br />
valamennyi munkahelyi szabály<br />
esetében – a munkáltató az általános<br />
munkajogi eszközökhöz folyamodhat.<br />
Természetesen az első lépés mindig a<br />
felelősségszegés mértékének a megállapítása,<br />
csak ezután következhet a<br />
megfelelő fegyelmezési eszköz kiválasztása.<br />
Nagyon fontos, hogy a lehetséges<br />
szankciókról a munkavállalókat előzetesen<br />
tájékoztatni kell.<br />
CT: Mi a helyzet fordított esetben,<br />
ha a munkavállaló érzi úgy, hogy<br />
a mesterséges intelligencia használatával<br />
kapcsolatban sérülnek a<br />
jogai?<br />
SzM: Természetesen ez sincs kizárva.<br />
Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató<br />
olyan utasítást ad a munkavállalónak,<br />
ami alapján az MI platformok<br />
használatakor kénytelen megszegni a<br />
szabályzatot. Ilyenkor természetesen<br />
a munkavállalónak is a kezében van a<br />
lehetőség, hogy a munkajog szabályai<br />
szerint lépéseket tegyen a munkáltató<br />
utasításaival szemben.<br />
Mit kell tartalmaznia az MI szabályzatnak?<br />
Az MI szabályzat tartalmát – akárcsak más munkahelyi belső szabályzatok esetében –<br />
alapvetően meghatározzák az adott szervezet belső működési mechanizmusai, felépítése,<br />
valamint azon speciális jellemzők és elvárások, amelyeket a vállalkozás saját<br />
maga fogalmaz meg a működésével kapcsolatban. Megállapíthatók ugyanakkor olyan<br />
kérdések és területek, amelyeket egy MI szabályzatnak mindenképpen kezelnie kell.<br />
Ilyenek lehetnek a következők:<br />
– az MI alkalmazások általános jellemzői, a lehetséges alkalmazástípusok és<br />
-kategóriák;<br />
– jogszabályi és céges előírások, amelyeket figyelembe kell venni az MI alkalmazásával<br />
összefüggésben;<br />
– lehetséges jogi kockázatok, felelősségi kérdések;<br />
– adatvédelmi és biztonsági intézkedések, amelyeket a vállalkozás az MI alkalmazásával<br />
kapcsolatban foganatosít;<br />
– a munkavégzéskor milyen esetekben, milyen módon és milyen MI típusú alkalmazások<br />
használata megengedett;<br />
– melyek azok az esetek és körülmények, amikor az MI alkalmazása tiltott;<br />
– az MI munkahelyi használatában rejlő korlátok és kockázatok;<br />
– a felelősség kérdése: tudatosítani kell, hogy az MI használatával előálló tartalomért,<br />
szolgáltatásért az azt használó munkavállaló felelősséggel tartozik, ezért<br />
köteles azt minden esetben ellenőrizni;<br />
– azon eljárások és eszközök megnevezése, amelyekkel a munkáltató felügyelheti<br />
az alkalmazottak MI használatát;<br />
– a szabályzat megsértésével járó fegyelmi következmények és az erre vonatkozó<br />
eljárások;<br />
– az alkalmazottak MI tudatosságát elősegítő belső oktatások rendje.<br />
CT: Hol tartanak a hazai vállalatok<br />
a mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatos szabályzatok<br />
megalkotásában?<br />
SzM: Azzal kezdeném, hogy<br />
Nyugat-Európában és az Egyesült<br />
Államokban már nagyon aktívan foglalkoznak<br />
a témával, a cégek elkezdték<br />
létrehozni az MI szabályzatokat. Ezek<br />
nemcsak rávilágítanak az MI potenciális<br />
kockázataira, hanem egyértelmű és<br />
átlátható döntéshozatali és felelősségi<br />
keretrendszert állítanak fel az egész<br />
szervezet számára. Magyarországon<br />
nem nagyon láttunk erre példát, illetve<br />
azt sem tapasztaltuk, hogy a munkáltatók<br />
adott esetben felismerték volna<br />
ennek a jelentőségét. Nálunk jelenleg<br />
mindenki az európai uniós AI Actre<br />
fókuszál, arra figyel, hogy ott milyen<br />
szabályokat fogalmaznak meg. Az AI Act<br />
azonban a mesterséges intelligencia<br />
platformok magasabb szintjét kezeli.<br />
Azokat a szolgáltatásokat, szoftvereket,<br />
amik alapvetően a magasabb kockázatú<br />
területeket érintik. Az olyan, úgymond<br />
egyszerűbb szolgáltatásokkal, mint<br />
például a chatbotok, az AI Act valójában<br />
nem foglalkozik mélyrehatóan.<br />
Ezzel is magyarázható, hogy sok piaci<br />
szereplő figyelme elsiklik afelett, hogy<br />
ezeket a „hétköznapi” szolgáltatásokat<br />
is szabályozni kellene. Ugyanakkor<br />
egyértelműen az látszik, hogy bizonyos<br />
MI eszközöket, például a chatbotokat<br />
nagyon aktívan használják egyes cégek.<br />
A munkáltatók hibát követnek el, ha<br />
szem elől tévesztik, hogy az ő feladatuk<br />
az MI eszközök munkahelyi használatának<br />
megfelelő mederbe terelése.<br />
16 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #AI #ICT DAY<br />
ELO DIGITAL OFFICE<br />
Transzformáció vállalati tartalommal<br />
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges<br />
intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció.<br />
Tartalomkezelő platform bevezetésével azonban a vállalatok még olyan területeken is<br />
tarthatják a lépést, amelyekre elsőre kevés vezető gondolna.<br />
Napjainkra felhasználók nemzedékei<br />
nőttek fel, akik beleszülettek<br />
a digitalizáció világába, így<br />
a magánéletben fogyasztóként vagy<br />
ügyintéző polgárként, és a munkahelyen<br />
dolgozóként is elvárják, hogy online<br />
csatornákon keresztül minden információt<br />
azonnal elérjenek, és minden<br />
igényüket azonnal kiszolgálják.<br />
HORVÁTH SZILVIA,<br />
ügyvezető,<br />
ELO Digital Office<br />
Bár maga a digitális transzformáció<br />
évtizedek alatt, fokozatosan bontakozott<br />
ki, ma már ott tart, hogy egyetlen<br />
szervezet sem halogathatja tovább saját<br />
átalakulását – mondta Horváth Szilvia,<br />
az ELO Digital Office magyarországi<br />
képviseletének ügyvezető igazgatója,<br />
akit a digitalizáció, a mesterséges intelligencia<br />
és a vállalati tartalomkezelés<br />
(ECM) találkozásáról kérdeztünk.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Mi teszi éppen<br />
most ennyire sürgetővé az üzleti<br />
működés transzformációját?<br />
Horváth Szilvia: A digitalizáció korai<br />
szakaszában a vállalatok még nem<br />
kockáztattak sokat, ha kivárták, amíg<br />
iparágukban beértek az első transzformációs<br />
tapasztalatok, kialakult a jó<br />
gyakorlat, amelyet követve maguk is az<br />
átalakulás útjára léphettek. A fejlemények<br />
először a számítási felhő megjelenésével,<br />
a mobil eszközökről is elérhető<br />
felhőalapú megoldások elterjedésével<br />
gyorsultak fel igazán, de az üzleti alkalmazásokba<br />
és folyamatokba beépülő<br />
generatív mesterséges intelligenciával<br />
a digitalizáció az elmúlt másfél évben<br />
ismét szintet lépett. A technológiai<br />
képességek és a felhasználói igények<br />
lendületes fejlődése mellett a transzformációjukat<br />
továbbra is halogató szervezeteknek<br />
ma már azzal kell számolniuk,<br />
hogy nagyon rövid időn belül nagyon<br />
lemaradnak versenytársaik mögött.<br />
CT: Ha nem odázhatják tovább,<br />
hogyan vihetik sikerre átalakulásukat<br />
a vállalatok?<br />
HSZ: A technológia a transzformáció<br />
motorja, de digitális átalakulásukat a<br />
szervezetek nem kezdhetik a mesterséges<br />
intelligenciával. Az előkészítést<br />
érdemes folyamataik felmérésével<br />
és optimalizálásával indítaniuk, hogy<br />
azután automatizálhassák őket a valós<br />
idejű működéshez, az azonnali válaszadáshoz.<br />
Ugyanilyen fontos, hogy ehhez<br />
minél több, releváns adatot, információt<br />
kell gyűjteniük és elemezniük, mert<br />
az így nyert felismerések birtokában<br />
tudnak majd adatalapú döntéseket<br />
hozni, adatvezérelt folyamatokat kialakítani,<br />
termékeket, szolgáltatásokat<br />
testre szabni az ügyfél-elégedettség és<br />
az üzleti érték növeléséhez.<br />
Minderre szervezeti és emberi oldalon<br />
is fel kell készülniük a vállalatoknak.<br />
Szükséges, hogy a felső vezetés felkarolja<br />
a transzformációs törekvéseket,<br />
kijelölje az átalakulás világos céljait,<br />
és jó példával élen járjon elérésükben.<br />
Fontos, hogy a vállalat ne a költségek,<br />
netán a létszám csökkentésében<br />
keresse a digitalizáció előnyét, hanem a<br />
hatékonyság növelésével, a folyamatok<br />
optimalizálásával felszabaduló erőforrásokat<br />
az értéknövelés szolgálatába<br />
állítsa. A transzformáció sikere múlik<br />
azon, hogy a menedzsment mindehhez a<br />
munkavállalók támogatását megnyerje,<br />
és oktatással is segítse képességeik<br />
fejlesztését, ezért szerencsés, ha az<br />
átalakulás koordinálásával dedikált<br />
digitalizációs vezetőt bíz meg.<br />
Minthogy a magyar gazdaság gerincét<br />
a közép- és kisvállalatok alkotják, különösen<br />
fontos, hogy a transzformáció<br />
elsősorban nagyvállalatokra jellemző<br />
megközelítése körükben is elterjedjen.<br />
Szemléletváltásukat tanácsadó partnereink<br />
szerteágazó iparági tapasztalatokkal<br />
és jó gyakorlattal segítik, a<br />
digitalizációval elérhető eredményeket<br />
pedig referenciákon is bemutatják.<br />
CT: Hogyan segíti az ELO vállalati<br />
tartalomkezelő platformja a szervezetek<br />
digitális átalakulását?<br />
HSZ: ECM platformunk legújabb, 23-as<br />
verziójában egyrészt olyan meglévő<br />
megoldásokat is AI képességekkel<br />
fejlesztettünk tovább, mint például a<br />
DocXtractor modul, amely a beérkező<br />
elektronikus és papír alapú dokumentumokat,<br />
például számlákat összeveti a<br />
megrendelésekkel és más üzleti tartalmakkal,<br />
és szükség esetén automatizált<br />
folyamatokat indít a support, a panaszkezelés<br />
területén.<br />
Másfelől az ELO 23-at új megoldásokkal<br />
bővítettük. Az ELO Learning<br />
mesterséges intelligenciájával például<br />
oktatási intézmények és vállalatok<br />
is automatizálhatják az e-learning, a<br />
tanulás teljes folyamatát, a tananyagok<br />
létrehozásától kezdve, a kurzusok<br />
lebonyolításán és a tanulói előmenetel<br />
követésén át a vizsgáztatásig és a<br />
bizonyítványok kiadásáig. A munkaerő<br />
folyamatos továbbképzésében ebben<br />
különösen hasznos támogatásra talál a<br />
szervezetek széles köre.<br />
A szintén új ELO Meeting találkozómenedzsment<br />
megoldás pedig a soroza tos<br />
megbeszéléseken részt vevő vezetőket<br />
segíti a felkészülésben, az elhangzottak<br />
összegzésében és a további intézkedések<br />
megtételében, ugyancsak mesterséges<br />
intelligenciával, és olyan platformokhoz<br />
kapcsolódva, mint a Microsoft 365 és<br />
Teams, a Salesforce és az SAP üzleti<br />
alkalmazásai, amelyek szintén beépített<br />
AI képességekkel bővülnek.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 17
KIS<br />
ENDRE<br />
TECHNOLÓGIA #AI<br />
ORACLE<br />
Generatív AI minden felhőrétegben<br />
Menedzselt szolgáltatásával az Oracle a vállalati adatokhoz viszi a mesterséges<br />
intelligenciát – az OCI Generative AI service nagy nyelvi modellekhez ad hozzáférést a<br />
felhőben és a helyi adatközpontban, a technológia bevezetésében és skálázásában<br />
egyaránt segítve a vállalatokat. Béta változatukban már kipróbálhatók a szállító<br />
adatkutató platformját bővítő, friss képességek is.<br />
A<br />
generatív mesterséges intelligencia<br />
mindannyiunkat elkápráztatott képességeivel<br />
az elmúlt évben, legyen szó információk<br />
összegyűjtéséről, szöveges és képi<br />
tartalom előállításáról vagy adatbázisok lekérdezéséről,<br />
szoftverkód előállításáról – fogalmazott<br />
blogbejegyzésében Greg Pavlik, az Oracle<br />
Cloud Infrastructure AI és adatmenedzsment<br />
megoldásokért felelős alelnöke. A vállalatoknak<br />
azonban olyan generatív mesterséges intelligenciára<br />
van szükségük, amellyel javíthatják<br />
hatékonyságukat és üzleti eredményeiket, tette<br />
hozzá a vezető.<br />
Két dolog szükséges ehhez – egyrészt olyan<br />
technológia, amelynek modelljeit a szervezetek<br />
saját adataikkal és szellemi tulajdonukkal finomhangolhatják<br />
és kiegészíthetik. Másrészt egy<br />
partner, amely segít a megfelelő infrastruktúra<br />
konfigurálásában, a modellek kiválasztásában,<br />
testre szabásában, telepítésében és üzleti alkalmazásokkal<br />
történő integrálásában.<br />
Mindkettőt megtalálhatják a vállalatok az<br />
Oracle Cloud Infrastructure (OCI) Generative AI<br />
service szolgáltatásban, amely – tavaly szeptemberi<br />
CloudWorld konferenciára időzített,<br />
előzetes bejelentését követően – idén január<br />
végétől általánosan elérhető. A teljes egészében<br />
menedzselt szolgáltatás zökkenőmentesen<br />
integrálja a Cohere és a Meta Llama 2 nagy<br />
nyelvi modelljeit (LLM) a különféle használati<br />
esetek széles körében jelentkező üzleti igények<br />
megválaszolásához, mondta az Oracle. Az OCI<br />
Generative AI service ennek érdekében száznál<br />
több természetes nyelv használatát támogatja,<br />
a GPU klaszterek felügyeletét továbbfejlesztett<br />
képességekkel segíti, és még nagyobb rugalmasságot<br />
ad a modellek finomhangolásában.<br />
A szervezetek az OCI Generative AI szolgáltatást a<br />
szállító Oracle Cloud felhőjében, valamint az OCI<br />
Dedicated Region dedikált felhőrégióján keresztül<br />
helyben is használhatják.<br />
– Mesterséges intelligencia szolgáltatásunkkal<br />
valós üzleti problémák és használati esetek<br />
megoldásában, az AI széles körű bevezetésében<br />
segítjük a vállalatokat – mondta a bejelentés<br />
kapcsán Greg Pavlik. – A generatív mesterséges<br />
intelligenciát ennek érdekében technológiánk<br />
minden rétegébe, alkalmazásainkba és konvergált<br />
adatbázisunkba beépítjük, és új LLM-eket,<br />
menedzselt szolgáltatásokat kínálunk gyors és<br />
költséghatékony AI infrastruktúránkon. Elemeiből<br />
összerakható eszközkészlet helyett használatra<br />
kész, egymással együttműködő generatív<br />
AI szolgáltatásokat adunk a szervezeteknek,<br />
amelyekkel gyorsabban és okosabban oldhatják<br />
meg üzleti problémáikat.<br />
Modellek egyszerű testre<br />
szabása<br />
A szövegek előállításával, összegzésével és<br />
összehasonlításával összefüggő feladatok elvégzéséhez<br />
a menedzselt szolgáltatással a felhasználók<br />
API hívásokkal érhetik el a Cohere és a<br />
Meta Llama 2 legújabb modelljeit. A generatív<br />
mesterséges intelligenciát a vállalatok emellett<br />
szigorú adatvédelemmel és -irányítással együtt<br />
saját technológiai környezetükbe is könnyen és<br />
biztonságosan építhetik be, mondta az Oracle.<br />
Ügyfelei ezeket a modelleket saját adataikkal<br />
finomíthatják tovább a RAG (retrieval augmented<br />
generation) optimalizációs módszerek segítségével.<br />
A jelenleg béta változatban elérhető<br />
OCI Generative AI Agents szolgáltatás például<br />
RAG ügynököt kínál, amely az LLM-ek és az OCI<br />
OpenSearch alapú vállalati kereső teljesítményét<br />
ötvözi, hogy a vállalati adatokat felhasználva a<br />
kapott eredményeket, talált információkat jobban<br />
összefüggésbe helyezze. Az ügynök segítségével<br />
a felhasználók természetes nyelvi felületen<br />
GREG PAVLIK,<br />
alelnök,<br />
Oracle Cloud<br />
Infrastructure<br />
18 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #AI<br />
ORACLE CLOUDWORLD 2023:<br />
AI a technológia minden rétegében<br />
A vállalatok<br />
így maguk is<br />
ügynököket<br />
építhetnek,<br />
amelyekkel<br />
automatizálhatják<br />
interakcióikat<br />
az<br />
Oracle és más<br />
szállítók alkalmazásaival...<br />
keresztül érhetik el és kérdezhetik le a vállalati<br />
adatforrások eddiginél szélesebb körét – ehhez<br />
nem lesz szükségük speciális technikai képességekre,<br />
és az adatok pontos helyét, formátumát<br />
sem kell ismerniük. Az ügynökszolgáltatással<br />
kinyert információ még dinamikus adattárak<br />
mellett is mindig a legfrissebb lesz, és az eredmény<br />
az adatok eredeti forrására is hivatkozni<br />
fog.<br />
Ha a felhasználó például a betegszabadságokra<br />
vonatkozó HR szabályok összefoglalására<br />
utasítja az AI ügynököt, akkor az jelzi a<br />
modellnek, hogy a szabályzatokat tartalmazó<br />
belső dokumentumok állományában indítson<br />
keresést. A modell ezt követően a RAG képességek<br />
segítségével kinyeri a releváns paragrafusokat,<br />
majd ezek alapján természetes nyelven<br />
megfogalmazott választ generál a felhasználó<br />
számára, amelyben a forrásdokumentumokra<br />
mutató hiperhivatkozásokat is elhelyezi.<br />
A felhasználó a szabályokra vonatkozó további<br />
kérdéseket is feltehet, és az AI ügynök azokra is<br />
a párbeszéd kontextusába illeszkedő válaszokat<br />
fog adni, ezáltal a pontos és részletes tájékoztatást<br />
adó emberi párbeszédhez hasonló élményt<br />
teremt, mondta az Oracle. A szolgáltatás jövőbeni<br />
kiadásaiban az AI ügynököt a felhasználó<br />
ezen a ponton többek között arra is utasíthatja<br />
majd, hogy szerkessze az előkeresett, eredeti<br />
dokumentumokat, vagy a HR rendszerben navigálva<br />
más frissítéseket végezzen.<br />
Míg a szolgáltatás béta változata az OCI Open-<br />
Search keresőt támogatja, a későbbi kiadások<br />
a tervek szerint az adatkereső és -összesítő<br />
eszközök széles körével is együtt fog működni,<br />
valamint az AI Vector Search révén hozzáférést<br />
ad az Oracle Database 23c adatbázishoz és a<br />
Vector Store által a MySQL HeatWave menedzselt<br />
adatbázis-szolgáltatáshoz. A vállalatok<br />
így maguk is ügynököket építhetnek, amelyekkel<br />
automatizálhatják interakcióikat az Oracle és más<br />
szállítók alkalmazásaival, illetve a kapott eredmények<br />
alapján meghatározott intézkedéseket<br />
tehetnek. Az Oracle emellett SaaS alkalmazásaihoz<br />
– közöttük a Fusion Cloud Applications Suite,<br />
NetSuite és az iparági Oracle Health alkalmazásokhoz<br />
– előre felépített ügynöki interakciókat is<br />
kínálni fog.<br />
– Menedzselt szolgáltatásával az Oracle a<br />
generatív mesterséges intelligenciát a vállalatok<br />
munkaterheléseihez viszi, adataikat így nem kell<br />
külön vektoralapú adatbázisba tölteniük – mondta<br />
Ritu Jyoti, az IDC alelnöke és kutatásvezetője.<br />
– A generatív AI egységes architektúrájával,<br />
amelyet az autonóm adatbázistól kezdve a Fusion<br />
SaaS alkalmazásokig teljes ökoszisztémájával<br />
integrált, az Oracle oda viszi a mesterséges intelligenciát,<br />
ahol a vállalati adatok exabájtokban<br />
mérhető, hatalmas mennyisége eleve megtalálható,<br />
legyen szó felhőalapú adatközpontokról<br />
vagy helyi környezetekről. A szervezetek ezáltal<br />
sokkal egyszerűbben vezethetik és illeszthetik be<br />
a generatív mesterséges intelligenciát meglévő<br />
üzleti működésükbe.<br />
Gyors műveletek adatkutatáshoz<br />
Mesterséges intelligencia infrastruktúráját<br />
felhőalapú alkalmazásainak átfogó portfóliójával<br />
kombinálva az Oracle a vállalatok technológiába<br />
vetett bizalmát erősíti. Az ERP, HCM,<br />
SCM és CX alkalmazásokba épített generatív<br />
AI által a felhasználók ugyanis meglévő üzleti<br />
folyamataikon belül férhetnek hozzá a legújabb,<br />
innovációs előnyt adó szoftverképességekhez.<br />
A szállító emellett adatbázisaiba is beépítette a<br />
generatív mesterséges intelligenciát, a szervezetek<br />
így maguk is készíthetnek AI alapú alkalmazásokat.<br />
Az Autonomous Database Select<br />
AI szolgáltatással például felgyorsíthatják az<br />
alkalmazásfejlesztés folyamatát, vagy saját,<br />
vállalati adataikat a generatív mesterséges<br />
intelligencia hatékonyságával és „kreativitásával”<br />
kombinálva új üzleti megoldásokat<br />
hozhatnak létre.<br />
További újdonság, hogy az Oracle OCI Data<br />
Science menedzselt platformszolgáltatását is<br />
új képességekkel bővítette, hogy ügyfelei a nyílt<br />
forráskódú könyvtárak – például a Hugging Face<br />
Transformers vagy a PyTorch – segítségével még<br />
könnyebben építhessenek, taníthassanak, telepíthessenek<br />
és menedzselhessenek nagy nyelvi<br />
modelleket. A februártól béta változatban elérhető<br />
OCI Data Science AI Quick Actions például<br />
no-code hozzáférést ad a Meta, a Mistral AI és<br />
más szolgáltatók nyílt forráskódú LLM-jeihez.<br />
A válogatott modelleket a szervezetek így kiértékelhetik,<br />
finomhangolhatják és saját adataikkal<br />
telepíthetik, de az OCI Data Science Quick<br />
Actions emellett felhasználóbarát munkafolyamatok,<br />
integrált telemetriák és vizualizációk,<br />
valamint egyszerűsített végrehajtási folyamatok<br />
tárházával is segíti az adatkutatók munkáját.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 19
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
TECHNOLÓGIA #AI<br />
Többfrontos harc<br />
az Alzheimer-kór ellen<br />
A mesterséges intelligencia segítségével, több humán biobank adatainak elemzésével<br />
próbálják felderíteni az Alzheimer-kór kialakulásának okait és teljes folyamatát.<br />
A kezelhető állapot és az életminőség fenntartásában, illetve a súlyos állapot kialakulásának<br />
késleltetésében fontos szerep juthat a szellemi hanyatlás korai felismerésének is.<br />
Mivel az Alzheimer-kór egyre<br />
nagyobb terhet ró a társadalomra,<br />
kutatása kiemelt<br />
figyelmet és támogatást kap világviszonylatban.<br />
Az Európai Unió Joint<br />
Research Program on Neurodegenerative<br />
Diseases (Közös kutatási program<br />
a neurodegeneratív betegségek területén)<br />
felhívásán nyertes SOLID projekt<br />
a korai élethelyzetben bekövetkezett<br />
negatív környezeti hatások és rossz<br />
táplálkozás szerepét vizsgálja a kognitív<br />
hanyatlás, a demencia, és speciálisan<br />
az Alzheimer-kór kialakulásában.<br />
A projektnek – az NKFIH támogatásával<br />
(2019-2.1.7-ERA-NET-2022-00043)<br />
– magyar résztvevője is van: a BME<br />
Méréstechnika és Információs Rendszerek<br />
Tanszék (MIT) Bioinformatikai<br />
Laboratóriuma és Mesterséges Intelligencia<br />
Csoportja, Antal Péter bioinformatikus,<br />
egyetemi docens vezetésével.<br />
A Műegyetem kutatásainak célja olyan<br />
mesterséges intelligencia modellek<br />
létrehozása, amelyek képesek több<br />
humán biobank integrálására is, több<br />
tárgyterületet, modalitást és nemzeti<br />
kódrendszert átfogva, illetve az állatmodellekből<br />
származó génkifejeződési<br />
adatok fúziójára.<br />
Antal Péter: Kutatásunk során négy<br />
nagy humán kohorsz (betegcsoport)<br />
vizsgálatával próbálunk olyan korai<br />
markereket találni, amelyek főként<br />
az Alzheimer-kórhoz, de általában<br />
a neurodegeneráció folyamatához<br />
köthetők. Egy diagnosztikai biomarkereket<br />
kutató projektről van szó,<br />
amelyben egy kanadai, főként Alzheimer-gyanús<br />
esetekre fókuszáló, valamint<br />
egy-egy francia, holland és ausztrál<br />
kohorsz vesz részt. A fő hipotézis az,<br />
hogy az agy saját immunrendszerében<br />
meghatározó szerepet játszó mikroglia<br />
sejtek egy fokozottan érzékeny állapotba<br />
kerülnek, ha az embert a nagyon<br />
korai életszakaszában valamilyen erős<br />
negatív hatás (például trauma, éhezés)<br />
éri. Ennek következménye lehet, hogy<br />
a későbbiek során könnyebben produkálnak<br />
gyulladásbiológiai mintázatokat,<br />
és romlanak a sejtszintű molekuláris<br />
karbantartási funkciók. A hipotézis<br />
szerint ez oda vezethet, hogy kulcsfontosságú<br />
molekuláris mechanizmusok<br />
nem működnek megfelelően,<br />
aminek következtében akár az Alzheimer-kórhoz<br />
hasonló tünetek is kialakulhatnak.<br />
A francia kutatók azt vizsgálják,<br />
hogy a sejteknek ezt a fajta érzékenységét<br />
milyen hatóanyag bevitelével lehet<br />
kompenzálni. Kutatásainkból arra is fény<br />
derül, hogy melyek azok a korai biomarkerek,<br />
amelyek akár évtizedekkel előre<br />
jelzik ilyen krónikus állapotok jelenlétét.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: A SOLID projekt<br />
keretében milyen kutatás folyik a<br />
BME-n?<br />
AP: Alapvető célunk az Alzheimer-kór<br />
okainak feltárása. Azt vizsgáljuk, hogy<br />
hogyan lehet biológiai eszközökkel, laboratóriumi<br />
vizsgálatokkal minél korábban<br />
megállapítani az Alzheimer-kór jövőbeli<br />
megjelenésének valószínűségét, illetve<br />
esetleg a már kialakult betegséget.<br />
Elsődleges feladatunk, hogy a vérben<br />
mérhető biomarkereket statisztikai<br />
eszközökkel megtaláljuk, és kimutassuk,<br />
hogy azok mennyire szenzitívek,<br />
specifikusak, miként használhatók akár<br />
a klinikai gyakorlatban. A molekuláris<br />
mechanizmusok oksági modellezésére<br />
állatkísérletek, illetve különféle természetes<br />
hatóanyagok klinikai vizsgálatai<br />
adnak majd lehetőséget. Mivel a humán<br />
kohorszokból óriási adatmennyiség<br />
áll rendelkezésre, az állatmodellekből<br />
viszont kevesebb, így az adatok átfogó,<br />
több fajt egyesítő fúziójára törekszünk,<br />
és egy oksági modelleken alapuló<br />
biomarker-kutatási vonalat javasoltunk.<br />
Továbbá, a nagy nyelvi modelleket is<br />
forradalmasító új neurális architektúrákat<br />
is megpróbáljuk biobankok<br />
kvantitatív elemzésére adaptálni.<br />
Remélhetőleg ezek az új modellek és az<br />
oksági elemzésben alapvető módszerek,<br />
amelyek képesek beavatkozásokat<br />
tartalmazó kísérleteket is kezelni, integrálhatóak<br />
lesznek. Így a SOLID projekt<br />
arra is példa, hogy hogyan lehet a<br />
modern MI kutatásokat élvonalbeli élettudományi<br />
konzorciumokba „bevinni”,<br />
ahol értékes, nagynevű, vezető külföldi<br />
kutatólaboratóriumok friss adatainak<br />
az elemzését segítik, és doktoranduszok<br />
bekapcsolódását is lehetővé<br />
teszik. A kutatások összekapcsolása<br />
az MI és az élettudományok területén a<br />
tanszékünkön folyamatban lévő, illetve a<br />
jövőbeli bioinformatikai kutatásokhoz is<br />
nagyon sokat tesz hozzá.<br />
CT: A kutatásban milyen szerepet<br />
játszik a mesterséges intelligencia?<br />
AP: Az utóbbi évtizedben vált lehetségessé,<br />
hogy a mesterséges intelligenciát<br />
az úgynevezett alapmodellek és<br />
átfogó, általános látens reprezentációk<br />
tanulására használjuk. Nem arról van<br />
szó, hogy az összes fogalmat, amit egy<br />
betegség diagnosztizálására, kezelésére<br />
akarunk használni, pontosan<br />
definiálunk, és a köztük lévő összefüggések<br />
automatikus feltérképezésére és<br />
modellezésére használjuk a mesterséges<br />
intelligenciát, hanem a gépre<br />
bízzuk, hogy több szintű, több szempontú<br />
modelleket alkosson elemi leírók<br />
összefüggéseiről. Talán megdöbbentő,<br />
de a gép olyan reprezentációs tereket<br />
alkot, amelyeket mi nem igazán értünk.<br />
20 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #AI<br />
Ezek a módszerek azonban ennek<br />
ellenére nagyon sikeresek. További<br />
csavar a történetben, hogy miként<br />
lehet a gépre bízni a reprezentációs<br />
terek megalkotását, ha óriási mennyiségű<br />
heterogén, akár multimodális<br />
információt, esetünkben biobankokat<br />
töltünk fel. Az Alzheimer-kórnál már<br />
most is ismertek alcsoportok, genetikai<br />
hajlamosító tényezők, a betegség<br />
lefolyása vagy egyéb jellemzők alapján.<br />
Azt reméljük, hogy az új módszerekkel<br />
a mesterséges intelligencia olyan<br />
betegség-alcsoportokat is képes lesz<br />
megalkotni, amelyek utána molekulárisan<br />
is igazolhatók, és így kezelésük<br />
gyorsabban elindítható, illetve hatékonyabbá<br />
tehető.<br />
CT: A mostani kutatást számos,<br />
a BME részvételével folyó, az<br />
Alzheimer-kórral kapcsolatos<br />
projekt előzte meg. Hanák Péter<br />
vezető tanácsadó, több egyetemi<br />
kollégával és külső szakértővel<br />
együtt évek óta tevékenyen közreműködik<br />
ezekben a projektekben.<br />
Hanák Péter: Már több mint 12 éve<br />
azzal próbálkozunk – ahogy mások is<br />
a világon –, hogy hogyan lehet kognitív<br />
tesztekkel, illetve a kognitív teszteken<br />
alapuló, vagy azokhoz hasonló<br />
számítógépes játékokkal felismerni<br />
egy nagyobb populáción, ha valakinek<br />
a kognitív képességei hanyatlásnak<br />
indultak. Abban is szeretnénk segíteni,<br />
hogy ez a hanyatlás minél később következzen<br />
be. A létező kognitív tesztek jól<br />
mutatják egy betegség meglétét, tehát<br />
a mentális képességek csökkenését.<br />
A probléma az, hogy mire ezek a meglehetősen<br />
időigényes tesztek, valamint<br />
az azokat követő műszeres vizsgálatok<br />
lezajlanak, és az érintett személy végre<br />
szakorvoshoz, szakpszichológushoz jut,<br />
már általában késő van. Ebből jött az<br />
ötlet: alkalmazzunk digitális megoldásokat,<br />
amelyek egyrészt képesek online<br />
nagy populációt elérni, másrészt ezzel<br />
az eljárással olcsón lehet adatokat<br />
gyűjteni, amelyekből aztán a megfelelő<br />
statisztikai analízissel, mesterséges<br />
intelligencia alkalmazásával következtetni<br />
lehet rá, hogy rövidebb-hoszszabb<br />
távon várható-e valamiféle<br />
képességromlás. Ez volt az eredeti<br />
elképzelésünk, amire egyszerű, szórakoztató,<br />
addiktív játékokat fejlesztettünk<br />
ki. Kezdetben olyan programokban<br />
gondolkoztunk, amelyeket önálló, a<br />
lakásokban elérhető PC-kre lehet<br />
telepíteni. Később internetes megoldásra<br />
váltottunk, majd az elmúlt évben<br />
– a Multilogic Kft. közreműködésével<br />
– bejöttek a mobilplatformok is. Kínálatunkban<br />
olyan népszerű játékok is<br />
megtalálhatók, mint például a Memória<br />
játék vagy az Admirális nevű pasziánsz,<br />
de vannak köztük játékká átírt tesztek,<br />
ilyen például a Wisconsin-teszt vagy a<br />
páros asszociációs tanulás (PAL) teszt.<br />
CT: Kipróbálták a teszteket nagyobb<br />
populáción?<br />
HP: Készítettünk egy speciális, kifejezetten<br />
a memóriaszűrést célzó verziót<br />
a Hegyvidéki Önkormányzat számára.<br />
Budapest 12. kerületéről van szó, ahol<br />
13 ezren élnek. A lakosok mintegy 30<br />
százaléka 65 év feletti. Összesen tehát<br />
kicsit több mint négyezer ember képezte<br />
a célcsoportunkat. Az önkormányzat<br />
e-mailben, valamint nyomtatott és<br />
online újságjában tette közzé a felhívást,<br />
miszerint online lehet a teszteket<br />
elvégezni. Arra kérte az érintetteket,<br />
hogy három hónap alatt minden játékkal<br />
legalább háromszor próbálkozzanak.<br />
Attól féltünk, hogy nagyon sokan<br />
vesznek részt az online játékokban, és<br />
sokan fennakadnak majd a szűrőn. Erre<br />
az esetre is kidolgoztunk egy forgatókönyvet,<br />
egészségügyi intézményekkel<br />
karöltve. Félelmünk azonban nem<br />
igazolódott be, sőt inkább az ellenkezője<br />
történt. Mintegy háromszázan kezdtek<br />
el játszani, de a többség menet közben<br />
feladta. Körülbelül harmincan csinálták<br />
végig a tesztjeinket, egy ember kivételével<br />
jó eredménnyel.<br />
CT: Vajon mi lehet a váratlan eredmény<br />
oka?<br />
HP: Akik végigmentek a játékokon,<br />
vélhetően egészségtudatos emberek.<br />
Több idős kollégámmal beszélgettem,<br />
és kiderült, hogy nem szívesen vennének<br />
részt ilyen teszten, attól való félelmükben,<br />
hogy kiderül róluk valamilyen<br />
betegség. Ebből számunkra az a<br />
tanulság, hogy nagyon óvatosan kell<br />
eljárnunk. Szűrésünk mérsékelt sikerének<br />
másik oka, hogy nem voltunk<br />
elég proaktívak. Névtelenül, csak egy<br />
tetszőleges e-mail cím megadásával<br />
lehetett jelentkezni. Arra nem volt mód,<br />
hogy például a háziorvosok segítségével,<br />
személyesen vonjuk be az időseket.<br />
A viszonylag gyenge érdeklődés ébresztett<br />
rá minket arra is, hogy már a nyugdíjas<br />
korosztályban is a mobilplatform a<br />
legkönnyebben elérhető és a legnépszerűbb.<br />
A teszt befejezése után, tehát 2023<br />
elején indítottuk el a mobilapplikáció<br />
fejlesztését, ami jelen pillanatban a béta<br />
fázis előtt tart. Az első verzió MentalFitness<br />
néven rövidesen rendelkezésre fog<br />
állni.<br />
CT: Terveznek újabb kísérleti<br />
projekteket, teszteket?<br />
HP: A hegyvidéki projekt során több<br />
település is jelezte, hogy részt venne<br />
hasonló lakossági szűrésben. Értékelve<br />
a tanulságokat, most más úton indulunk<br />
el. Már eldőlt, hogy Velence város lesz<br />
a következő helyszín, ahol hamarosan<br />
megkezdjük új, kifejezetten az idősek<br />
számára készített programunkat az<br />
Egészségfejlesztési Iroda közreműködésével.<br />
A Velencei Szakrendelőben<br />
online játékos feladatokat végezhetnek<br />
a 65 év felettiek, majd utána egészségügyi<br />
szűrésre is sor kerül. A szakápolók<br />
szervezik meg, hogy az érintett populáció<br />
erre fogékony részét behívják a<br />
rendelőbe. Szükség esetén a résztvevők<br />
segítséget is kapnak a tesztek elvégzésében.<br />
Gerhard Ákos polgármester<br />
régi ötlete valósulhat így meg, amely<br />
az időseknek segít hosszabb, minőségi<br />
életet élni.<br />
CT: Mondana valamit a további<br />
terveikről?<br />
HP: Eddig is kapcsolatban álltunk<br />
orvosokkal, szakpszichológusokkal, az<br />
együttműködést tovább folytatjuk, sőt<br />
kibővítjük. Új fejlemény, hogy megállapodtunk<br />
az Országos Mentális Idegygyógyászati<br />
és Idegsebészeti Intézet<br />
Neurológiai Kutatóközpontjával: ők is<br />
alkalmazzák majd tesztjeinket saját<br />
pácienseik vizsgálatánál. A velencei<br />
szűrés után elkezdjük feldolgozni az<br />
adatokat, most már Antal Péterék<br />
bevonásával, illetve a mesterséges<br />
intelligencia algoritmusok intenzívebb<br />
használatával.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 21
#ICT DAY<br />
Adatvezérelt döntéshozatal:<br />
szintetikus jövőkép<br />
A mai üzleti környezetben számottevő problémát jelent, hogy az<br />
adatkészletek nem megfelelő minőségben és mennyiségben érhetőek el.<br />
Erre megoldás lehet a szintetikus adatgenerálás, amely olcsóbb alternatívát<br />
jelenthet, mint a vásárolt adatpiaci megoldások.<br />
Mi a szintetikus<br />
adatgenerálás?<br />
A folyamat során mesterségesen hoznak<br />
létre adatokat, amelyek hasonlóak vagy<br />
azonosak lehetnek a valós adatokkal.<br />
Ez általában olyan algoritmusok segítségével<br />
történik, amelyek megtanulják<br />
a valós adatokban rejlő mintákat és<br />
jellemzőket, majd ezeket felhasználva új,<br />
szintetikus adatokat hoznak létre.<br />
A szintetikus adatgenerálásnak<br />
számos előnye lehet a jövőbeni alkalmazásokban.<br />
Ilyen például az adatvédelem<br />
és a biztonság területe. A szintetikus<br />
adatok használata lehetővé teszi, hogy<br />
érzékeny vagy személyes információk<br />
nélkül teszteljék, fejlesszék vagy osszák<br />
meg az adatokat. Ez különösen fontos az<br />
olyan területeken, ahol az adatok bizalmasak,<br />
például az egészségügyben vagy<br />
különböző pénzügyi területeken.<br />
Ahol kevés valós adat áll rendelkezésre,<br />
a szintetikus adatok használata<br />
segíthet kiegyensúlyozni a hiányzó<br />
információkat. Ez lehetővé teszi a tanulási<br />
modellek jobb teljesítményét és<br />
pontosságát.<br />
A szintetikus adatok segítségével<br />
könnyebben és biztonságosabban<br />
tesztelhetők az algoritmusok és a<br />
modellek. Így a fejlesztők könnyebben<br />
finomíthatják és optimalizálhatják a<br />
rendszereiket.<br />
Szintetikus adatok létrehozásával<br />
olyan jelenségeket lehet szimulálni,<br />
amelyek ritkák vagy nehezen elérhetők<br />
a valóságban. Ez hasznos lehet a ritka<br />
eseményekre való felkészülés, például a<br />
természeti katasztrófák vagy rendkívüli<br />
gazdasági események esetén.<br />
Mi a generatív AI?<br />
A generatív AI a mesterséges intelligencia<br />
egy olyan ágazata, amelynek<br />
célja új, eredeti tartalmak, adatok vagy<br />
információk létrehozása. Ez a terület<br />
különféle technikákat és modelleket<br />
foglal magában, amelyek képesek valóságosnak<br />
tűnő új adatokat vagy tartalmakat<br />
előállítani.<br />
Az egyik ilyen technika a generatív<br />
modellek alkalmazása, mint például<br />
a mély neurális hálózatok. Ezek a<br />
modellek képesek megtanulni a bemeneti<br />
adatok statisztikáját, és aztán új,<br />
hasonló adatokat generálni. A generatív<br />
AI-t széles körben alkalmazzák szöveggenerálásra,<br />
kép- és videógenerálásra,<br />
zenealkotásra, és más kreatív tartalmak<br />
előállítására.<br />
A megfelelő eredmény elérése érdekében<br />
viszont fontos szerepet játszik a<br />
„prompt engineering”. A prompt az az<br />
input, amit a felhasználók a modellnek<br />
adnak át annak érdekében, hogy a<br />
legmegfelelőbb választ kapják. Minél<br />
részletesebb, bővebb a prompt, illetve<br />
példát is tartalmaz, annál jobb választ<br />
fog kapni a felhasználó. Ez egy kulcsfontosságú<br />
rész a teljesítmény optimalizációja<br />
érdekében!<br />
Az Amazon Bedrock egy megfelelő<br />
választás lehet, amely egy teljeskörűen<br />
vezérelt generatív AI szolgáltatás és<br />
széles körű modellválasztékot tartalmaz<br />
vezető AI cégektől, mint például az AI21<br />
Labs, Anthropic, Cohere, Meta, Mistral<br />
AI, Stability AI és az Amazon.<br />
Miben tud segíteni a TC2?<br />
Amennyiben vállalatuk a mesterséges<br />
intelligencia alapú szintetikus adatgenerálás<br />
előnyeit szeretné kiaknázni,<br />
cégünk elkötelezett abban, hogy olyan<br />
szolgáltatásokat nyújtson, amelyek<br />
segítségével magabiztosan léphetnek<br />
a jövőbe, és optimálisan hasznosíthatják<br />
a modern technológia által kínált<br />
előnyöket. Segítséget tudunk nyújtani a<br />
folyamat különböző mérföldköveinél, a<br />
tervezési szakaszban szaktanácsadást<br />
nyújtunk a legoptimálisabb megoldások<br />
kiválasztásában, míg a fejlesztés során<br />
személyre szabott megoldásokat biztosítunk<br />
ügyfeleink számára. Emellett a<br />
szintetikusan generált adatok tesztelésében<br />
is segítünk, hogy ügyfeleink<br />
biztosak lehessenek a rendszerük stabil<br />
és hatékony működésében.<br />
22 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #FELHŐ<br />
KIS<br />
ENDRE<br />
GARTNER<br />
Költést generál az AI<br />
Informatikai szolgáltatásokra idén még a távközlési szolgáltatásoknál is többet fogunk<br />
költeni, ami először fordul elő, mutatott rá globális előrejelzésében a Gartner. Az elemző<br />
szerint tíz vállalati pénzügyi igazgató közül kilenc nagyobb AI büdzsét tervez 2024-re –<br />
és ezek a trendek a szállítói stratégiákra is visszahatnak.<br />
A<br />
világ IT költése idén várhatóan<br />
eléri az 5 billió dollárt, ami a<br />
tavalyi évhez képest 6,8 százalékos<br />
növekedést ígér a Gartner friss<br />
prognózisa szerint. Az elemző ezzel<br />
lefelé módosította várakozásait, a múlt<br />
év harmadik negyedében ugyanis még<br />
8 százalékos bővülésről adott előrejelzést<br />
2024-re. Jóllehet a generatív<br />
mesterséges intelligenciát (AI) tavaly<br />
nagy felhajtás kísérte, ez a technológia<br />
ilyen rövid távon még nem fogja<br />
számottevően növelni az IT költést –<br />
legalábbis ami a termékbeszerzést<br />
illeti.<br />
– Idén a szervezetek valójában még<br />
arra fognak költeni, hogy megtervezzék,<br />
miként használják majd a generatív<br />
AI-t – mondta a jelentés közzétételekor<br />
John-David Lovelock, a Gartner alelnöke.<br />
– Az olyan hagyományos tényezők,<br />
mint a nyereségesség és a munkaerő,<br />
sokkal inkább kihatnak majd a vállalatok<br />
IT költésére, amelyek már kezdenek<br />
belefáradni a folyamatos változások<br />
kezelésébe.<br />
Vezetőfárasztó<br />
végtelen változás<br />
Az IT szolgáltatásokra fordított költés<br />
idén éves alapon várhatóan 8,7 százalékkal<br />
fog bővülni, értéke ezzel eléri<br />
az 1,5 billió dollárt, és az előrejelzések<br />
történetében először a piac legnagyobb<br />
szegmensévé válik. Teljesítményét elsősorban<br />
annak köszönheti, hogy a bizonytalan<br />
gazdasági környezetben a vállalatok<br />
a szervezeti hatékonyság növelését és a<br />
működés optimalizálását célzó, létfontosságú<br />
projektekbe ruháznak be. Nem<br />
sokkal marad le mögötte egyébként a<br />
kommunikációs szolgáltatások eddigi<br />
csúcstartó szegmense sem idei évre<br />
várható 1,47 billió dolláros méretével, itt<br />
azonban az éves növekedés jóval lassabb<br />
ütemű, 2,3 százalék lesz.<br />
Idén is a szoftverekre fordított költés<br />
nőhet a leggyorsabban, a tavalyi 12,4<br />
százalékos bővülésére kicsit még<br />
ráerősítő szegmens 12,7 százalékos<br />
növekedésével ebben az évben átlépheti<br />
az 1 billió dolláros mérethatárt. Az<br />
adatközponti rendszerek szegmense<br />
szintén megbízhatóan teljesít, tavalyi 7,1<br />
százalékos bővülés után idén további<br />
7,5 százalékkal növekedhet, így mérete<br />
meghaladja majd a 261 milliárd dollárt.<br />
A végfelhasználói eszközök szegmense<br />
pedig a múlt évi 8,7 százalékos csökkenés<br />
negatív trendjén fordíthat nagyot<br />
2024-ben – az elemző itt ugyanis 4,5<br />
százalékos növekedést vár, amivel a<br />
költés 732 milliárd dollár fölé kúszhat.<br />
A teljes IT költés 2023-ban 3,3 százalékkal<br />
nőtt, mindössze 0,3 százalékkal<br />
gyorsabban, mint az azt megelőző évben.<br />
Bár az idei évre várható 6,8 százalékos<br />
bővülés nagyobb lendületvételt helyez<br />
kilátásba, a véget nem érő változásokba<br />
belefáradó vállalatok valamelyest<br />
visszafogják technológiai költésüket,<br />
tette hozzá a Gartner. A belefáradás<br />
akár a változásokkal szembeni ellenálláshoz<br />
vezethet, amikor az IT-vezetők<br />
már vonakodnak az újabb szerződések<br />
aláírásától és hosszabb távú programok<br />
indításától. Ha mégis új kezdeményezésekbe<br />
fognak, akkor az informatikai<br />
vezetők az eddiginél is jobban kerülik a<br />
kockázatokat, és projektjeiktől biztosabb<br />
eredményeket várnak.<br />
Vállalati AI ambíciók<br />
és keretek<br />
Ha mesterséges intelligenciáról van<br />
szó, akkor a vállalati pénzügyi igazgatók<br />
90 százaléka nagyobb költségvetéssel<br />
készül az idei évre, az AI büdzsé csökkentését<br />
pedig egyikük sem tervezi,<br />
állapította meg februárban közzétett<br />
jelentésében (2024 Budget Priorities<br />
for CFOs) a Gartner. Az alapul szolgáló<br />
felmérés szerint – amelyben az elemző<br />
több mint háromszáz pénzügyi vezetőt<br />
kérdezett a keret felhasználásáról – a<br />
vállalatok 71 százaléka a tavalyi szinthez<br />
képest legalább 10 százalékkal vagy<br />
annál nagyobb mértékben növelni fogja<br />
AI költését ebben az évben. A generatív<br />
AI szerepe ebben igen nagy, mivel a<br />
válaszadók 81 százaléka készül többet<br />
költeni ezen a területen.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 23
TECHNOLÓGIA #FELHŐ<br />
– Miközben a szervezetek előrehaladnak<br />
a mesterséges intelligencia<br />
alkalmazásában, vezetőiknek egyetértésre<br />
kell jutniuk abban is, hogy<br />
a technológiát végső soron milyen<br />
célok elérésére használják – mondta<br />
Alexander Bant, a Gartner kutatásvezetője.<br />
– Az AI büdzsé növelése mellett<br />
a pénzügyi igazgatónak ezért részt kell<br />
vennie a felső vezetés kulcsfontosságú<br />
megbeszélésein is, amelyeken megfogalmazzák<br />
a szervezet mesterséges<br />
intelligenciával kapcsolatos törekvéseit.<br />
A mesterséges intelligenciára fordítható<br />
keret lehető legokosabb felhasználásához<br />
a felső vezetésnek ki kell<br />
dolgoznia a vállalat AI jövőképét. Más<br />
szóval szükséges meghatároznia, hogy a<br />
technológiával meglévő üzleti és működési<br />
modelljét fogja továbbfejleszteni,<br />
vagy nagyobbat lép előre, és teljesen új<br />
modelleket dolgoz ki. El kell döntenie azt<br />
is, hogy az AI a belső működést szolgáló<br />
eszköz lesz, vagy a vállalat olyan megoldásokba<br />
is beépíti, amelyekkel közvetlenül<br />
ügyfelei felé fordul.<br />
Úgy tűnik, a pénzügyi igazgatók egy<br />
része máris megfogadta az elemző tanácsát.<br />
A Gartner tavaly novemberi felmérése<br />
szerint – amelyben a különböző<br />
funkcionális területek több mint nyolcszáz<br />
vezetője vett részt – a pénzügyi<br />
igazgatók 34 százaléka szerepet vállal<br />
a generatív mesterséges intelligencia<br />
körüli vállalati stratégia kidolgozásában.<br />
Figyelemre méltó, hogy a megkérdezett<br />
technológiai igazgatók mindössze 55<br />
százaléka és az informatikai igazgatók<br />
48 százaléka mondhatja el magáról<br />
ugyanezt. Összehasonlításképpen a<br />
vezérigazgatók 45 százaléka ott ül az<br />
asztalnál, amikor a vállalat generatív AI<br />
stratégiája szerepel napirenden.<br />
– A pénzügyi igazgatók nagy többsége<br />
továbbra is elégedetlen a vállalatánál<br />
eszközölt digitális beruházások<br />
teljesítményével – mondta Alexander<br />
Bant. – Minthogy a vállalatok idén<br />
ötször-nyolcszor többet költhetnek<br />
generatív mesterséges intelligenciára,<br />
mint tavaly, a pénzügyi igazgatók a<br />
másodpilóta szerepét magukra öltve<br />
biztosítani akarják, hogy ezek a ráfordítások<br />
mérhető eredményeket hozzanak,<br />
indokolatlan kockázatok nélkül.<br />
Iparági felhők<br />
és vertikális piacterek<br />
A generatív mesterséges intelligencia<br />
– több más technológiai trenddel<br />
együtt – nemcsak felhasználói, hanem<br />
szállítói oldalon is meghatározza a<br />
piaci szereplők stratégiáját, mutatott<br />
rá ugyancsak februárban közreadott<br />
jelentésében (2024 Tech Provider Top<br />
Trends) a Gartner. A technológia kívülbelül,<br />
termékfejlesztés és szervezeti<br />
működés szintjén egyaránt átformálja<br />
a szállítókat, arra késztetve őket, hogy<br />
a változékony gazdasági környezetben a<br />
rövid távú üzleti lehetőségeket a hosszú<br />
távú előnyökkel egyensúlyozzák. Hatékony<br />
növekedési stratégiát kell például<br />
kidolgozniuk, amely a jelenleg elérhető<br />
árrés mellett a jövőbeli bevételi<br />
lehetőségeket is figyelembe veszi. Meg<br />
kell újítaniuk a vállalati informatikai<br />
osztállyal kialakított kapcsolatukat is,<br />
frissíteniük az értékesítés és a marketing<br />
megközelítését, hogy észleljék a<br />
vásárlói szokások változását vagy említett<br />
pesszimizmusba fordulását, és arra<br />
válaszolni tudjanak.<br />
Rövid távon, 12 hónapon belül a technológiai<br />
szállítóknak többek között a<br />
mesterséges intelligencia biztonságával<br />
és modelljeivel, valamint az iparági<br />
felhőkkel kapcsolatos trendekre is<br />
reagálniuk kell, hangsúlyozta az elemző.<br />
A mesterséges intelligencia felelősségteljes<br />
és megbízható, biztonságos<br />
alkalmazása korántsem új koncepció.<br />
A generatív AI példátlanul gyors fejlődése<br />
azonban olyan kérdéseket vet fel<br />
a kockázatkezeléssel, vagy például a<br />
tartalom eredetével és a technológia<br />
hallucinálásával kapcsolatban, amelyre<br />
még mindig keressük a választ. A szállítóknak<br />
ezért olyan biztonsági elvek<br />
mentén kell felépíteniük AI modelljeiket<br />
és megoldásaikat, amelyek elősegítik<br />
a működés átlátását, követését és<br />
megmagyarázását. Versenyképességük<br />
megőrzéséhez kritikus fontosságú lesz,<br />
hogy a most formálódó szabályozási és<br />
megfelelési követelmények teljesítését<br />
megelőlegezve építsék a bizalmat.<br />
Jóllehet a generatív mesterséges<br />
intelligencia általános célú modelljei<br />
az alkalmazások széles körében jól<br />
teljesítenek, kevéssé válnak be olyan<br />
vállalati használati esetekben, amelyek<br />
tartomány specifikus adatokat követelnek.<br />
A szállítóknak ezért olyan iparági<br />
AI modelleket is tanácsos kifejleszteniük,<br />
amelyeket a felhasználók meglévő<br />
eszközeikkel, hatékonyan testre szabhatnak<br />
saját követelményeik szerint.<br />
Hasonló módon a felhőszolgáltatóknak<br />
– a hiperskálázott szolgáltatókat és a<br />
helyi szereplőket, független szoftver -<br />
szállítókat és SaaS szolgáltatókat is<br />
beleértve – szintén érdemes vertikális<br />
megoldások felé fordulniuk, amelyekkel<br />
gyorsabb eredményekhez segíthetik<br />
ügyfeleiket. A Gartner szerint 2027-ben<br />
a technológiai szállítók több mint 50<br />
százaléka iparági felhőplatformokat fog<br />
használni, ami nagyon gyors növekedést<br />
vetít előre, tekintve, hogy ez az arány<br />
tavaly még mindössze 3 százalék volt.<br />
Az elemző szerint hosszabb távon,<br />
36 hónap távlatában a szállítóknak<br />
a réspiacokra összpontosító, szakosodott<br />
digitális piacterek trendjére<br />
is válaszolniuk kell. A speciális piacterek<br />
nemcsak a beszerzés élményét<br />
szabják testre, hanem a megoldások<br />
bevezetését és integrálását is egyszerűbbé<br />
teszik. Várható ezért, hogy a<br />
digitális piacterüket kevéssé testre<br />
szabó szereplők szolgáltatásaira a<br />
vásárlók a jövőben egyre nehezebben<br />
fognak rátalálni. A Gartner előrejelzése<br />
szerint ugyanis 2025-ben már a<br />
szállítói és vásárlói interakciók nem<br />
kevesebb mint 80 százaléka digitális<br />
csatornákra terelődik. A száz százalékos<br />
önkiszolgálás azonban a legtöbb<br />
vállalat számára továbbra sem lesz<br />
járható út, ezért a technológiai szállítóknak<br />
a piacra lépésben, a marketing<br />
és az értékesítés terén is a hibrid<br />
modellt kell erősíteniük.<br />
24 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
TECHNOLÓGIA #FELHŐ #ICT DAY<br />
NTT DATA BUSINESS SOLUTIONS<br />
Platform az üzlet digitális<br />
átalakításához<br />
Az SAP átfogó erőforrás-, szolgáltatás- és pénzügyi ösztönzőcsomaggal támogatja<br />
ügyfeleit a felhőre való áttérésben és az így megnyíló innovációs lehetőségek<br />
kiaknázásában. Az új RISE with SAP Migration and Modernization programmal a<br />
vállalatok nemcsak a felhős átállás bonyolultságát és átfutási idejét csökkenthetik,<br />
hanem költségét is akár megfelezhetik.<br />
ÉLES FERENC,<br />
vezető tanácsadó,<br />
NTT DATA<br />
Business<br />
Solutions<br />
A<br />
szoftvercég RISE with SAP vagy<br />
GROW with SAP megoldásra<br />
még idén áttérő ügyfelei – akik az<br />
SAP ECC vagy S/4HANA korábbi verzióiról<br />
váltanak – 2024 végéig ugyanis<br />
olyan kreditekhez juthatnak hozzá,<br />
amelyeket a szoftver-karbantartásra,<br />
illetve további felhőszolgáltatások előfizetésére<br />
fordíthatnak, ezáltal migrációs<br />
költségeiket akár 50 százalékkal csökkenthetik.<br />
Éles Ferencet, az NTT DATA Business<br />
Solutions Kft. vezető tanácsadóját a<br />
februárban bejelentett migrációs és mo -<br />
dernizációs program kapcsán a vállalatirányítás<br />
felhőbe viteléről kérdeztük.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Az idei év végéig<br />
elérhető kreditrendszer mellett a<br />
vállalatirányítás korszerűsítését<br />
sürgeti az a körülmény is, hogy<br />
az SAP a korábbi, S4/HANA előtti<br />
verziókat csupán 2027-ig támogatja.<br />
A határidőkön túl milyen üzleti<br />
érvek szólnak az átállás mellett?<br />
Éles Ferenc: Tapasztaljuk, hogy a technológia<br />
fejlődésével nemcsak a vállalatirányítási<br />
rendszer műszaki tartalma,<br />
hanem egész koncepciója is átalakult.<br />
Míg korábban az SAP ERP megoldása<br />
is egyetlen, monolitikus rendszerként<br />
épült fel, helyébe mostanra az<br />
egymással integrált üzleti alkalmazások<br />
lazább halmaza lépett.<br />
Az átalakulás nem csupán a végfelhasználók<br />
számára látható alkalmazásrétegben,<br />
hanem az infrastruktúrában<br />
és végbement. A modern alkalmazások<br />
nyilvános és magánfelhőben, hibrid<br />
környezetben egyaránt bevezethetők,<br />
az integrációs rétegben összekapcsolhatók,<br />
és a BTP technológiai platform<br />
fejlesztőeszközeivel – az alapalkalmazások<br />
magjától elválasztott – appokkal<br />
bővíthetők.<br />
CT: Milyen üzleti előnyök szár -<br />
maznak a vállalatirányítási megol -<br />
dás modern megvalósításából?<br />
ÉF: Az említett technológiai rétegeket<br />
az SAP Business Network hálózata fogja<br />
össze felhőalapú, moduláris felépítésű,<br />
gyorsan és rugalmasan bővíthető<br />
és skálázható, nyílt vállalatirányítási<br />
megoldássá, amelyben nemcsak az SAP,<br />
hanem más szállítók CRM, HR és más<br />
alkalmazásai is helyet kaphatnak,<br />
csakúgy, mint a partnerek és a felhasználók<br />
által fejlesztett iparági modulok és<br />
egyedi appok.<br />
Más szóval a vállalatok igény szerint<br />
alakíthatják ki vállalatirányítási megoldásukat<br />
olyan elemekből, amelyeket az<br />
alkalmazások szállítói és a modulok,<br />
appok fejlesztői is sokkal könnyebben<br />
és gyorsabban frissíthetnek, kapcsolhatnak<br />
össze és bővíthetnek új képességekkel.<br />
A felhő a digitális üzlet<br />
platformjává válik, amelyen a vállalatok<br />
gyorsan és rugalmasan válaszolhatnak<br />
minden belső és külső változásra, olyan<br />
agilitásra tesznek szert, amellyel állóképességüket,<br />
innovációs erejüket és<br />
versenyképességüket is növelhetik.<br />
CT: Bár az SAP most bejelentett<br />
migrációs és modernizációs programja<br />
nevében a RISE with SAP<br />
megoldásra utal, felhős átállásukhoz<br />
a vállalatok a GROW with<br />
SAP megoldást is választhatják.<br />
Kinek melyik előnyösebb?<br />
ÉF: A GROW with SAP szabványos folyamatokat<br />
tartalmaz, amelyek a szoftvercég<br />
fél évszázados tapasztalatát és jó<br />
gyakorlatát adják át. Nyilvános felhőben,<br />
zöldmezős átállással vezethető be, ezért<br />
azon vállalatoknak ajánljuk, amelyek<br />
tiszta lappal indulnának a felhőben, azaz<br />
régi technológiájukkal együtt folyamataikat<br />
is optimalizálnák. Ha mellette<br />
döntenek, és ez sok esetben indokolt<br />
lehet, a Grow with SAP nemcsak átállásukat<br />
fogja rendkívüli módon felgyorsítani,<br />
hanem a továbbiakban is az elsők<br />
között fognak hozzáférni a legújabb AI,<br />
ML és más szoftveres képességekhez,<br />
mivel alkalmazásait a szoftvercég a<br />
felhőben évente kétszer frissíti. Hasonlóan<br />
nagy előny, hogy az SAP felhőjében<br />
futó megoldás az infrastruktúra üzemeltetés<br />
terhét is leveszi a felhasználók<br />
válláról, így a kisebb cégeket is nagyvállalati<br />
szintű digitális képességekkel<br />
ruházza fel.<br />
A RISE with SAP a bonyolultabb<br />
folyamatokra támaszkodó közép- és<br />
nagyvállalatok magánfelhős megoldása.<br />
A szervezetek az SAP-vel együttműködő<br />
Amazon, Microsoft vagy Google felhőjét<br />
is választhatják átállásukhoz, egyes<br />
régiókban pedig az NTT DATA Business<br />
Solutions adatközpontjainak felhőmegoldását<br />
is használhatják. Anyavállalatunk<br />
az SAP legmagasabb, prémium<br />
fokozatú partnereként ezek hálózatát<br />
folyamatosan bővíti.<br />
Barnamezős átállással bevezetett<br />
megoldásként a RISE with SAP lehetővé<br />
teszi a meglévő folyamatok és testre<br />
szabások megtartását. A költség a<br />
Magyarországon is elérhető migrációs<br />
és modernizációs program kreditjeivel<br />
akár megfelezhető, ezért a projektet<br />
érdemes minél előbb, még idén elindítani.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 25
KIS<br />
ENDRE<br />
BIZTONSÁG<br />
CHECK POINT<br />
Tűzfalak intelligenciával<br />
A fenyegetésmegelőzés teljesítményét és hatásfokát emeli új szintre a mesterséges<br />
intelligencia és a felhő képességeivel a Check Point most bemutatott biztonsági<br />
átjáróiban. A szállító éves jelentésében a zsarolóvírus támadások ugrásszerű<br />
fejlődésére és az AI kulcsfontosságú szerepére hívja fel a figyelmet.<br />
A<br />
zsarolóvírus-támadások nyilvánosan<br />
megzsarolt áldozatainak<br />
száma 90 százalékkal növekedett<br />
az elmúlt évben, a szenzorai által<br />
észlelt rosszindulatú szoftverkódok 10<br />
százalékát már az ilyen kampányokhoz<br />
használt ransomware programok<br />
alkották ebben az időszakban – idézett<br />
a Check Point legfrissebb kiberbiztonsági<br />
jelentéséből (2024 Annual Security<br />
Report), amelyet február végén<br />
Bécsben megtartott, régiós CPX 2024<br />
konferenciáján ismertetett. A Check<br />
Point Incident Response Team által<br />
kezelt kiberbiztonsági incidensek közel<br />
felében a támadók zsarolóvírust is<br />
bevetettek, az ellopott vállalati adatok<br />
közzétételével nyilvánosan megszégyenített<br />
áldozatok száma pedig egy év<br />
leforgása alatt a duplájára, mintegy 5<br />
ezerre emelkedett.<br />
A jelentés ezúttal is a ThreatCloud<br />
AI Cyber-Threat Map adataiból merít,<br />
amely a kiberbűnözők által alkalmazott<br />
taktikákat térképezi fel. A Check<br />
Point ThreatCloud AI ehhez naponta 150<br />
ezernél több hálózatról és sok millió<br />
végpontról gyűjt és elemez telemetrikus<br />
adatokat és a biztonság sérülésére<br />
utaló jeleket (IOC-ket), amelyeket fenyegetésfelderítő<br />
ágazata, a Check Point<br />
Research információival, valamint több<br />
tucat külső forrás adataival is összevet.<br />
Napjainkban a ransomware továbbfejlődését<br />
tapasztaljuk, mutatott rá a<br />
kiberbiztonsági cég. A támadók tovább<br />
finomítják stratégiáikat, nulladik napi<br />
sérülékenységeket aknáznak ki, és<br />
az ilyen típusú kampányok indítását<br />
megkönnyítő Ransomware-as-a-Service<br />
(RaaS) szolgáltatásokat is a zsarolás új<br />
módszereivel frissítik, amelyekkel egyre<br />
pontosabban céloznak a nagy összegű<br />
váltságdíjjal kecsegetető szervezetekre.<br />
A jelentés néhány további fő megállapítása<br />
szerint a kibrebűnözők egyre<br />
gyakrabban indítanak támadásokat a<br />
peremhálózati (edge) eszközök ellen, és<br />
a nemzetállamok által támogatott hacktivizmus<br />
intenzitása is szintet lépett,<br />
különösen a geopolitikai konfliktusokkal<br />
alelnöke. – A folyamatosan fejlődő fenyegetésekkel<br />
szembeni, hatékony védekezésben<br />
a mesterséges intelligenciára<br />
épülő és felhőalapú, robusztus kiberbiztonsági<br />
megoldások és intézkedések<br />
nélkülözhetetlenné válnak, csakúgy,<br />
mint az együttműködés kölcsönös<br />
erősítése.<br />
Quantum Force<br />
átjárók a biztonsághoz<br />
Bécsben jelentette be a Check Point<br />
Quantum Force sorozatát, amely a nagy<br />
teljesítményű, innovatív tűzfalak tíz<br />
modelljét vonultatja fel a vállalati adatközpontok,<br />
peremhálózatok, egyetemi és<br />
ipari kampuszok, valamint kisebb vállalatok<br />
fejlett kibervédelméhez.<br />
Az új biztonsági átjárók a Check Point<br />
Infinity platformjára épülnek, amely<br />
a felhőalapú fenyegetésfelderítést<br />
Quantum Force biztonsági átjárók sorozata<br />
összefüggésben, ami a kiberhadviselés<br />
evolúciójára utal.<br />
– A kiberbűnözők könyörtelenül<br />
újítanak, miközben a nemzetállamokhoz<br />
köthető, rosszindulatú szereplők és a<br />
hacktivisták is világszerte fokozzák a<br />
feszültséget, ilyen időkben a szervezeteknek<br />
alkalmazkodniuk kell – mondta<br />
Maya Horowitz, a Check Point Research<br />
kifinomult, automatizált észlelő- és<br />
válaszadó rendszerrel, és ötvennél<br />
több AI motorral ötvözi. A mesterséges<br />
intelligencia támogatásával a Quantum<br />
Force biztonsági átjárók akár 1 Tbps-os<br />
hálózati adatátviteli sebesség mellett<br />
is észlelik és blokkolját a rosszindulatú<br />
kódok 99,8 százalékát, mondta a szállító.<br />
A Quantum Force sorozat ezzel új<br />
26 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
BIZTONSÁG<br />
szintre emeli a tűzfalak teljesítményét<br />
és megduplázza a fenyegetésmegelőzés<br />
hatékonyságát. A friss gateway modellek<br />
energiahatékonysága is kétszer<br />
nagyobb, mint az eddigi eszközöké, és<br />
kompakt, 1U, illetve 2U méretüknél<br />
fogva a rack szekrényekben rendelkezésre<br />
álló hely optimalizálásában is<br />
segítik a szervezeteket.<br />
Napjainkra rendkívüli mértékben<br />
felgyorsult az iparágak digitális átalakulása<br />
és felhőalapú transzformációja.<br />
A hibrid munkavégzés széles körben<br />
elterjedt, modern modelljei állandósultak<br />
a legtöbb vállalat napi gyakorlatában,<br />
ezért a működés korszerű formáit<br />
zökkenőmentesen támogató, nagy<br />
átviteli sebességű és biztonságos hálózatok<br />
iránti kereslet is minden eddiginél<br />
nagyobb. A digitális átalakulás ugyanakkor<br />
számos kiberbiztonsági kihívással<br />
szembesíti a szervezeteket, mivel az<br />
elosztott környezetekben működő rendszerek<br />
és eszközök, alkalmazásokban<br />
kezelt adatok hatékony védelme is egyre<br />
nehezebb feladat. A különböző szállítóktól<br />
beszerzett technológia bonyolultsága<br />
és az adatforgalom mind teljesebb<br />
mértékű titkosítása és menedzselése is<br />
biztonságuk fokozására, egyszersmind<br />
erőforrásaik optimalizálására készteti a<br />
vállalatokat.<br />
– A hibrid munka és a többfelhős<br />
környezetek elterjedése megnövelte<br />
a szervezetek támadási felületét, így<br />
a védekezést is bonyolultabbá tette<br />
számukra – mondta Pete Finalle, az<br />
IDC kutatásvezetője. – Tekintettel az<br />
IT biztonsági szakemberek hiányára, a<br />
vállalatoknak mérlegelniük kell annak<br />
lehetőségét, hogy mesterséges intelligenciára<br />
épülő megoldásokkal, analitikai<br />
és automatizációs képességekkel<br />
erősítsék védelmüket a növekvő fenyegetésekkel<br />
szemben. A Check Point<br />
új Quantum Force sorozatát alkotó, AI<br />
és felhős képességekkel felvértezett<br />
biztonsági átjárók ehhez kimagasló<br />
fenyegetésmegelőző teljesítményt, a<br />
kifinomult támadások automatizált blokkolását<br />
kínálják, miközben a felügyelet<br />
egységesítésével egyszerűsítik a műveleteket<br />
és gyorsítják a válaszadást,<br />
ezáltal növelik a kibervédelem hatékonyságát<br />
és eredményességét.<br />
AI másodpilóta<br />
kibervédelemhez<br />
Idei CPX konferenciasorozatának első,<br />
ázsiai régiós eseményével egy időben,<br />
január végén jelentette be Gil Shwed,<br />
a Check Point alapító-vezérigazgatója<br />
az Infinity AI Copilot első generációját.<br />
A mesterséges intelligencia és a felhő<br />
technológiáját ötvöző digitális asszisztens<br />
szintén a kiberbiztonsági szakemberek<br />
munkaerő-piaci hiányából és<br />
a kibertámadások növekvő számából,<br />
intenzitásából eredő problémák enyhítésében,<br />
a kibervédelem hatékonyságának<br />
növelésében segíti a szervezeteket.<br />
A kiberbiztonsági cég idézett éves<br />
jelentése szerint a vállalatokat, amelyek<br />
egyre nehezebben találnak megfelelően<br />
képzett és tapasztalt szakembereket,<br />
2023-ban például átlagosan 60 ezer<br />
támadás érte. Ilyen körülmények között<br />
a hálózatok és az adatok védelme igen<br />
stresszes feladattá válik. Ezt a terhet<br />
csökkenti az emberrel együttműködő<br />
gépként az Infinity AI Copilot, amelyet a<br />
Check Point harminc év kiberbiztonsági<br />
tudásbázisán, végponttól végpontig érő<br />
fenyegetésfelderítési adatain és felismerésein<br />
tanított.<br />
A másodpilóta a generatív mesterséges<br />
intelligencia képességeivel az<br />
adminisztratív és az analitikai feladatok<br />
végzésében is nagy teljesítményű<br />
asszisztensként működik közre, még<br />
az összetett biztonsági műveletek<br />
automatizálását is segíti, és proaktív<br />
megoldásokat ad a kiberfenyegetések<br />
elhárításához. Minthogy a rutinszerű<br />
feladatok nagy részét átveszi a szakemberektől,<br />
a biztonsági csapatok a felszabaduló<br />
erőforrásokat a kibervédelmi<br />
startégia innovatív továbbfejlesztésére<br />
INFINITY AI COPILOT:<br />
Gil Shwed,<br />
alapító vezérigazgató,<br />
Check Point<br />
fordíthatják. Nem utolsósorban az AI<br />
Copilot az Infinity Platfromon varratmentesen<br />
kapcsolódik a Check Point<br />
más biztonsági megoldásaihoz, így segíti<br />
a végpontoktól kezdve a hálózaton át a<br />
felhőig ívelő, egységes kibervédelem<br />
kialakítását.<br />
Kiberbiztonsági digitális asszisztensükkel<br />
a vállalatok akár 90 százalékkal<br />
csökkenthetik az olyan adminisztratív<br />
feladatokra fordított időt, mint<br />
az eseményelemzés, vagy például a<br />
szoftverek telepítése és hibakeresése,<br />
mondta a szállító. A másodpilóta emellett<br />
automatizálással segíti a biztonsági<br />
szabályok és házirendek bevezetését,<br />
érvényre juttatását és módosítását,<br />
továbbá megkönnyíti az Infinitiy Platformon<br />
működő megoldások áttekintését,<br />
a hálózattól kezdve a felhőn át<br />
a végfelhasználói munkakörnyezetig.<br />
Mindezt a generatív mesterséges intelligencia<br />
természetes nyelvi feldolgozása<br />
teszi egyszerűvé, a kiberbiztonsági<br />
szakemberek párbeszéd alapú kezelőfelületen<br />
kommunikálhatnak az AI Copilottal,<br />
mint egy valódi asszisztenssel.<br />
A Check Point Quantum Force biztonsági<br />
átjárói bejelentésük időpontjától<br />
kezdve elérhetők a szállító partnerhálózatán<br />
keresztül. Az Infinity AI<br />
Copilot jelenleg előzetes változatában<br />
próbálható ki, piaci bevezetése az idei<br />
év második negyedében várható. A szállító<br />
elárulta azt is, hogy másodpilótáját<br />
hamarosan a proaktív asszisztencia és<br />
az önvezérlő szabálykezelés képességével<br />
bővíti.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 27
#ICT DAY<br />
IT-szolgáltatásmenedzsment<br />
OTRS alapokon<br />
Támogassa informatikai részlegét az incidens- és kérésmenedzsment,<br />
eszközmenedzsment, változásengedélyezés és beléptetés automatizált, ITIL®4-kompatibilis<br />
folyamataival. Az előre beállított OTRS egy használatra kész szoftvermegoldás, amely<br />
támogatja csapatait a hatékony IT-szolgáltatásmenedzsment biztosításában.<br />
Az információtechnológia folyamatosan<br />
magas szolgáltatásminőség<br />
nyújtását várja el egy<br />
egyre inkább összetettebb területen.<br />
Ebben a környezetben a hatékony és<br />
eredményes incidens- és problémamenedzsment<br />
elengedhetetlen. Azonban<br />
az IT-szolgáltatásmenedzsment szinte<br />
lehetetlen feladat marad, ha nincs<br />
következetes és naprakész adatbázisa<br />
az IT-infrastruktúra állapotának és<br />
beállításának információiról.<br />
Az IT Infrastructure Library® (Informatikai<br />
infrastruktúra könyvtár) –<br />
röviden ITIL® – az Egyesült Királyság<br />
Kormányzati Kereskedelmi Irodája<br />
(OGC) által közzétett könyvsorozat,<br />
amely általánosságban egyesíti a<br />
legjobb gyakorlati megközelítéseket<br />
az IT-szolgáltatások tervezéséhez,<br />
szolgáltatásához, működtetéséhez és<br />
menedzseléséhez. Az ITIL nem a technológiára<br />
összpontosít, hanem az IT által<br />
nyújtott szolgáltatásokra, és információkat<br />
tartalmaz a folyamatokról, szerepekről,<br />
felelősségekről, a lehetséges<br />
problémakörökről és megoldásokról,<br />
valamint a fogalmak meghatározásáról.<br />
Az ITIL magát de facto szabványként<br />
hozta létre az elmúlt években, és annak<br />
körforgása az informatikai szervezetekben<br />
jelentős mértékben hozzájárult<br />
az IT-szolgáltatásmenedzsment<br />
kollektív tudatosságának és következetes<br />
terminológiájának fejlesztéséhez.<br />
Azonban az ITIL mindössze annyit ír le,<br />
hogy kinek mit kell tennie, és mit kell<br />
figyelembe venni a megvalósítás során.<br />
Annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb<br />
felhasználói csoportot lefedje,<br />
egyáltalán nem vagy csak kis mértékben<br />
foglalkozik azzal a problémával, hogy<br />
hogyan kell csinálni a dolgokat. Ezért<br />
nem adnak megvalósítható információkat<br />
az egyes iparágak, cégek vagy a<br />
gyártók számára.<br />
Az OTRS IT-szolgáltatásmenedzsment<br />
megoldása az OTRS szilárd<br />
alapjaira épül. Ezt a gyakorlatközpontú<br />
megvalósítást úgy érték el, hogy ITIL<br />
konzulensekkel és az OTRS csoport<br />
néhány ügyfelének együttműködésével<br />
fejlesztették ki. Valójában egy<br />
rugalmas, stabil és könnyen érthető<br />
információs platformként hivatott<br />
szolgálni, amely alkalmassá tehető<br />
arra, hogy gyakorlatilag minden<br />
szervezet követelményének megfeleljen.<br />
Az így felhalmozott tudás az<br />
alapja az ITIL-kompatibilis IT-szolgáltatásmenedzsment<br />
megoldásnak,<br />
annak incidensmenedzsmentjének,<br />
problémamenedzsmentjének, szolgáltatásszint-menedzsmentjének,<br />
konfigurációmenedzsmentjének, valamint<br />
az integrált konfigurációmenedzsment-adatbázisnak<br />
(CMDB-nek).<br />
Valójában a CMDB technikai értelemben<br />
nem adatbázis, hanem egy olyan<br />
fogalmi IT-modell, amely elengedhetetlen<br />
a hatékony IT-szolgáltatásmenedzsmenthez.<br />
Minden IT-összetevőt<br />
és berendezést a CMDB-ben kezelnek.<br />
A konfigurációmenedzsment meghaladja<br />
a vagyonmenedzsmentet, gyakran<br />
helytelenül szinonimaként használva<br />
azt, mivel az nem csak pénzügyi szempontból<br />
dokumentálja a vagyontárgyakat,<br />
hanem információkat rögzít az<br />
összetevők, specifikációk vagy azok<br />
helyei közti kapcsolatra vonatkozóan. Így<br />
az IT-támogatás gyorsan hozzáférhet a<br />
számukra szükséges információkhoz az<br />
IT-szolgáltatások és IT-összetevők (más<br />
néven konfigurációelemek) egymástól<br />
való függéséről.<br />
A konfigurációelemek rugalmasan<br />
meghatározható osztályokba sorolhatók,<br />
és az osztálymeghatározásokban<br />
különleges mezők segítségével a<br />
konfigurációelemek ügyfelekhez és<br />
ügyfél-felhasználókhoz is automatikus<br />
hozzárendelhetők. Ez a hozzárendelés<br />
magas fokú integrációt tesz lehetővé a<br />
jegyrendszerrel. Ha például egy ügyfél<br />
bejelent egy hibát, akkor akár már a<br />
hibabejelentő űrlapon is kiválaszthatja<br />
az érintett konfigurációelemet. A konfigurációelemek<br />
közötti logikai kapcsolat<br />
alapján pedig az egész rendszer tudni<br />
fogja, hogy egy berendezés meghibásodása<br />
mely egyéb berendezések<br />
működésében okoz gondot, illetve mely<br />
hozzárendelt szolgáltatásokban várható<br />
emiatt kiesés.<br />
Az ügyintézők egy áttekintő képernyőn<br />
keresztül azonnal láthatják az incidens<br />
okozta problémát. A különböző szolgáltatások<br />
és szolgáltatási megállapodások<br />
színekkel is jelzik a meghibásodást.<br />
Az OTRS által nyújtott IT-szolgáltatásmenedzsment<br />
már most is funkciógazdag,<br />
mégis ennek a területnek a<br />
továbbfejlesztését tűzte ki célul erre az<br />
évre. Célunk a lehető leghatékonyabb<br />
eszközt biztosítani ügyfeleink részére,<br />
hogy az IT-szolgáltató csapatuk a szervezet<br />
erőssége legyen.<br />
28 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
NIS2<br />
SZAKNAP<br />
2024. május 30., Budapest<br />
Fókuszban a törvényi megfelelés, az ellenőrzések és a vállalati felkészülés<br />
A rendezvény főbb témái:<br />
NIS2 Európai irányelv pillérei<br />
Az új Kiberbiztonsági törvény sarkalatos pontjai<br />
Melyek a legelterjedtebb kiberfenyegetések?<br />
Kiket érint a kibervédelmi szabályozás közvetlenül és közvetve?<br />
Regisztrációs kötelezettség és tartalmi elemei<br />
A regisztráció menete, eddigi tapasztalatai<br />
Mik a hátralévő feladatok a megfelelés kapcsán?<br />
Kötelező auditok folyamata<br />
Elvárások, határidők - Szabályozói Felügyeleti hatósági szerepkör:<br />
SZTFH tájékoztató<br />
Ellenőrzések, szankcionálás, büntetések, bírságolás mértéke<br />
Eddigi vállalati tapasztalatok, gyakorlatok – vállalati felkészülés: ki hol tart jelenleg?<br />
Bővebb információ és regisztráció: www.businessevents.hu
BIZTONSÁG #ICT DAY<br />
Komoly bírsággal és az ügyvezető<br />
leváltásával is fenyegeti a cégeket<br />
ez az új jogszabály<br />
A NIS2 – távoli hasonlattal élve – az új GDPR, azaz egy szabályozás, amellyel a saját<br />
érdekükben foglalkozniuk kell az érintett vállalatoknak. Egy kötelező informatikai audit<br />
során azt kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.<br />
Ha ez nem sikerül, akár az éves árbevételük 2 százalékát is kifizethetik büntetésre,<br />
sőt, a cégvezetőt eltilthatják a pozíciójától. Piszker György, a Kontron Hungary rendszer<br />
architect vezetője elmagyarázta, jelenleg mivel tudnak haladni a vállalatok.<br />
Az Európai Unió Kiberbiztonsági<br />
Ügynöksége (Enisa) 2022-ben<br />
listázta azokat a fenyegetéseket,<br />
amelyekkel a vállalkozásokat leginkább<br />
támadják: az első helyen a zsarolóprogramok<br />
szerepelnek, majd utánuk<br />
következnek a vírusok, a trójai- és a<br />
kémprogramok, amelyek szintén az<br />
emberi hibákra játszanak, és arra<br />
akarják rávenni a gyanútlan felhasználót,<br />
hogy megnyissa a rosszindulatú<br />
dokumentumokat, fájlokat, e-maileket,<br />
olyan webhelyekre kattintson,<br />
ahol jogosulatlan hozzáférést ad a<br />
céges adataihoz, bankszámlájához.<br />
A túlterheléses támadások – amikor<br />
megakadályozzák, hogy a felhasználók<br />
hozzáférjenek bizonyos weboldalakhoz,<br />
szolgáltatásokhoz – szintén napi<br />
szereplői a híreknek. De a hackerek<br />
egyre többször támadják az ellátási<br />
láncokat, a szervezetek és a beszállítók<br />
közötti kapcsolatot rombolva.<br />
„Az Európai Unió új Kiberbiztonsági<br />
irányelve, azaz a NIS2 olyan minimumszabályokat<br />
fogalmaz meg, amelyek<br />
ezen támadások kivédésére irányulnak,<br />
és amelyeket az érintett ágazati szereplőknek<br />
be kell tartaniuk” – mondta<br />
Piszker György, a Kontron Hungary<br />
rendszer architect vezetője.<br />
Milyen cégeket érint<br />
a NIS2?<br />
A kiemelten kockázatosnak vélt<br />
ágazatok:<br />
• az energia (villamos, távfűtés és<br />
-hűtés, olaj, gáz, hidrogén),<br />
• a közlekedés (légi, vasúti, vízi, közúti,<br />
tömegközlekedés),<br />
• az egészségügy,<br />
• a vízközmű (ivóvíz és szennyvíz),<br />
• a hírközlési,<br />
• a digitális infrastruktúra (felhőszolgáltató,<br />
doménnév-szolgáltató,<br />
tartalomszolgáltató hálózati<br />
szolgáltatója),<br />
• a kihelyezett IKT,<br />
• és az űralapú szolgáltatásokkal<br />
foglalkozó vállalatok.<br />
A kockázatosnak ítélt szektorok továbbá:<br />
• a postai és futárszolgálatok,<br />
• az élelmiszer előállításával, feldolgozásával<br />
és forgalmazásával,<br />
• a hulladékgazdálkodással,<br />
• a vegyszerek előállításával és<br />
forgalmazásával,<br />
• a gyártással (orvostechnika, gépek,<br />
villamos berendezések, elektronikus<br />
eszközök, cement, mész és<br />
gipszgyártás),<br />
• a digitális szolgáltatással (online<br />
piactér),<br />
• és a kutatással foglalkozó cégek.<br />
Feltéve, ha 50 főnél több alkalmazottal<br />
és 10 millió euró feletti éves árbevétellel<br />
rendelkeznek, illetve amennyiben a NIS2<br />
hatálya alá eső szervezet beszállítói,<br />
mert akkor szintén NIS2 minősítéssel<br />
kell rendelkezniük mérettől és árbevételtől<br />
függetlenül.<br />
„Senki nem fogja a cégeket külön<br />
értesíteni arról, hogy érintettek. Saját<br />
maguknak kell a besorolásukat elvégezni,<br />
és önbevallásos alapon a Szabályozott<br />
Tevékenységek Felügyeleti<br />
Hatóságánál (SzTFH) 2024. június 30-ig<br />
bejelentkezniük a nevükkel, adószámukkal,<br />
TEOR-számaikkal” – magyarázta<br />
a szakértő.<br />
A specifikus nemzeti szabályozást<br />
2024 januárjára várták, addigra nem<br />
készült el, ezt követően februárra<br />
ígérték, de mire végre életbe lép, addig<br />
is van teendő.<br />
30 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
BIZTONSÁG #ICT DAY<br />
Mivel kezdjék a felkészülést?<br />
„A jogszabály gyakorlatilag tartalmazni<br />
fogja az összes intézkedést, amelynek<br />
meg kell felelnie egy kockázatosnak és<br />
egy kiemeltem kockázatosnak ítélt szervezetnek<br />
is. A törvény kontrollpontokat,<br />
kontrollcsoportokat fog meghatározni,<br />
ezeket fogja vizsgálni az auditor, aki<br />
a vállalatok elektronikus információs<br />
rendszereit tekinti majd át. Ez magába<br />
foglalja például a céges levelezést, a HR<br />
nyilvántartó rendszert, a vállalatirányítási<br />
rendszert, egy gyárban a gyártósort<br />
vezérlő IT-rendszert – tehát mindent,<br />
amiben – nagyon egyszerűen fogalmazva<br />
– bitek futkosnak” – jellemezte a<br />
várható IT-kihívásokat Piszker György.<br />
„Amíg a jogszabály megérkezik, addig<br />
is érdemes elkezdeni a cégeknek a belső<br />
IT szabályaik, folyamataik áttekintését:<br />
megnézni, melyik mit tartalmaz, hogy<br />
kapcsolódnak egymáshoz, mikor frissültek.<br />
Ezek az első és alapkérdések<br />
a helyzetfelmérés során, innen lehet<br />
elindulni, és javaslatot tenni arra, melyik<br />
szabályzatot milyen mértékben kell<br />
kiegészíteni, vagy akár teljesen újra<br />
alkotni – ezt teszi majd az auditor is. Ha<br />
még nincs, egy információbiztonsági<br />
felelőst ki kell jelölni – akár a vállalaton<br />
belülről, ha van erre belső erőforrás,<br />
akár külsős IT tanácsadót, rendszerintegrátort<br />
felkérni. Ő lesz a helyzetfelmérés<br />
szakmai vezetője” – részletezte<br />
a Kontron szakértője, de hozzátette,<br />
meglehetősen komplexek lesznek az<br />
elvárások, nem lesz könnyű értelmezni.<br />
Mennyibe kerül ez<br />
a cégeknek?<br />
Piszker György szerint a hazai vállalatok<br />
kiberbiztonsági felkészültsége nem<br />
erős, jelentős hiányok tapasztalhatók a<br />
technológiai kontroll és a szabályozás<br />
területén egyaránt. Cégmérettől,<br />
cégkomplexitástól, a jelenlegi állapottól<br />
függ, hogy a felzárkózás mekkora költséget<br />
jelent majd egyes szervezetek<br />
esetében.<br />
„Az ISO 27001-es kiberbiztonsági<br />
minősítés egy jó alap, ami jelentős felkészültséget<br />
jelez, de vannak különbségek<br />
a két rendszer elvárásai között, tehát<br />
azoknak a vállalatoknak is lesz teendőjük,<br />
amelyek ezzel már rendelkeznek”<br />
– fűzte hozzá.<br />
Mit kell teljesíteni?<br />
A fókuszban a kiberbiztonsági kockázatelemzés<br />
és az információbiztonság<br />
áll, az üzletmenet folytonossága, a<br />
katasztrófahelyreállítás, az ellátási<br />
láncok biztonsága, a titkosítási megoldások<br />
alkalmazása, a hitelesítési<br />
megoldások használata, a kommunikációs<br />
csatornák (szöveg, hang, videó)<br />
biztosítása, illetve a szervezeten belüli<br />
kiberbiztonsági oktatások megtartása.<br />
„De nem elég, ha például kész<br />
egy szabályzat, és betesszük a fiókba,<br />
mert az auditor azt fogja kérni, hogy<br />
mutassák meg a hozzá tartozó hibajegyeket<br />
is, amelyek eddig születtek.<br />
Hiszen, ha egy folyamat, egy szabályozás<br />
működik, vannak hozzá kapcsolódó<br />
hibajegyek – minimum egy”<br />
– figyelmeztet a Kontron.<br />
Ezen túl a szervezeteknek bejelentési<br />
kötelezettségük van a nemzeti hatóságok<br />
felé a súlyos működési zavart<br />
vagy pénzügyi veszteséget okozó,<br />
illetve a jogi vagy természetes személyek<br />
számára jelentős vagyoni vagy<br />
nem vagyoni kárt okozó eseményekről.<br />
Miután a cégek a támadásokat eddig<br />
inkább elhallgatták, mint bejelentették<br />
volna, Európában a jelenlegi kiberbiztonsági<br />
helyzet nem transzparens – az<br />
USA-ban már igen, ott a vállalatokat<br />
kötelezték arra, hogy jelezzék ezeket.<br />
Miután a cégeket nálunk is rá fogják<br />
kényszeríteni arra, hogy kivizsgálják<br />
az támadási ügyeket házon belül, és<br />
megoldást is találjanak arra, miként<br />
fogják elkerülni a jövőben ezeket, így<br />
a támadások számának lassan csökkennie<br />
kell.<br />
Eltiltható akár<br />
a cégvezető is<br />
Ha a NIS2 irányelveknek az auditor<br />
által biztosított „javítási” idő leteltével<br />
sem felel meg egy cég, a kiemelt kritikusságú<br />
ágazati szereplőkre 10 millió<br />
euró vagy az éves globális forgalmuk<br />
2 százalékának megfelelő bírság, míg<br />
az alap kritikusságú szervezetekre<br />
7 millió euró vagy az éves forgalmuk<br />
1,4 százalékának megfelelő bírság<br />
szabható ki. Ezen túl a szervezethez<br />
felügyeleti biztos nevezhető ki, az<br />
ügyvezető eltiltható a vállalat vezetésétől,<br />
vagy felfüggeszthető a szervezet<br />
működése. „Ugyanúgy, mint egy gazdasági<br />
bűncselekmény esetén, hiszen<br />
az ügyvezető a végső felelős azért,<br />
hogy a szervezete a NIS2 direktívának<br />
megfeleljen. Ha erről nem vagy nem<br />
megfelelő minőségben gondoskodott,<br />
akkor a hatóság kijelölhet helyette egy<br />
felügyeleti biztost, őt pedig eltilthatja,<br />
felfüggesztheti. De az is bőven elegendő<br />
lesz, ha nem kapja meg a minősítést,<br />
és kiesik abból a szállítói körből, ahol<br />
ez elvárttá válik” – fogalmazott Piszker<br />
György, a Kontron szakértője.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 31
#ICT DAY<br />
Fenyegetettségi előrejelzések<br />
2024-re<br />
A generatív mesterséges intelligencia és a CaaS szolgáltatások elterjedése<br />
egyre jobban megkönnyítik a kiberbűnözők életét.<br />
A<br />
Cybercrime-as-a-Service (CaaS), azaz<br />
a kiberbűnözés eszközeit kínáló szolgáltatások<br />
növekedésével és a generatív<br />
mesterséges intelligencia térhódításával<br />
a rosszindulatú szereplőknek egyre könnyebb<br />
a támadásokat végrehajtaniuk. Ahogy folyamatosan<br />
bővül az eszköztáruk, úgy válnak egyre<br />
kifinomultabbakká – célzottabb és kevésbé<br />
észlelhető támadásokat indítanak, hogy még a<br />
robusztus védelmi vonalakat is megkerüljék,<br />
valamint a támadási ciklus minden egyes taktikájának<br />
hatékonyabbá tételével agilisabbá<br />
váljanak mint valaha.<br />
A 2024-es fenyegetés-előrejelzési jelentésünkben<br />
FortiGuard Labs csapatunk a fejlett<br />
kiberbűnözés új korszakával foglalkozik,<br />
megvizsgálva, hogyan változtatja meg a mesterséges<br />
intelligencia az incidenseket, emellett<br />
bemutatjuk az idei és a következő évre vonatkozó<br />
friss fenyegetettségi trendeket, és tanácsokat<br />
adunk a szervezeteknek, hogyan növelhetik<br />
kollektív ellenálló képességüket a dinamikusan<br />
fejlődő fenyegetésekkel szemben.<br />
is tomboló tűzre: a rosszindulatú szereplőknek<br />
egyszerű eszközt biztosít a támadásaik számos<br />
szakaszának erősítésére. Ahogy azt a múltban<br />
is jósoltuk, úgy látjuk, hogy a kiberbűnözők<br />
egyre gyakrabban használnak mesterséges<br />
intelligenciát a rosszindulatú tevékenységeik<br />
fejlesztéséhez, a „social engineering” támadások<br />
felismerésének kijátszásától kezdve az emberi<br />
viselkedés utánzásáig.<br />
A régi kedvencek evolúciója<br />
Évek óta foglalkozunk a legkedveltebb támadási<br />
taktikákkal, ezeket a témákat dolgoztuk fel a<br />
korábbi jelentésekben. A „klasszikusok” azonban<br />
nem tűnnek el, hanem fejlődnek és tökéletesednek,<br />
ahogy a támadók új eszközkészlethez<br />
jutnak. Például, ha hosszútávú és célzott kiberbűnözésrőlvan<br />
szó, várhatóan több tevékenységre<br />
számíthatunk a fejlett és folyamatos fenyegetésekkel<br />
foglalkozó (APT) csoportok körében. Az<br />
APT-műveletek fejlődése mellett azt jósoljuk,<br />
hogy a kiberbűnözői csoportok általában véve<br />
diverzifikálják célpontjaikat és forgatókönyveiket,<br />
kifinomultabb és pusztítóbb támadásokra összpontosítanak,<br />
a szolgáltatásmegtagadásra és a<br />
zsarolásra helyezve a hangsúlyt.<br />
Folytatódnak a kiberbűnözői „bandaháborúk”,<br />
ahol több csoport ugyanazokat a célpontokat<br />
támadja meg, zsarolóvírus-változatokat telepítve,<br />
gyakran 24 órán belül vagy még ennél is rövidebb<br />
idő alatt. Olyan mértékű növekedést figyelhettünk<br />
meg az ilyen típusú tevékenységekben, hogy még<br />
az FBI figyelmeztetést adott ki ezzel kapcsolatban<br />
az év elején.<br />
Ne feledkezzünk meg a generatív AI evolúciójáról<br />
sem. A mesterséges intelligencia fegyverként<br />
való használata csak olaj a már amúgy<br />
Friss fenyegetéstrendek,<br />
amelyekre figyelni kell 2024-ben<br />
és azon túl<br />
Bár a kiberbűnözők mindig a bevált taktikákra és<br />
technikákra hagyatkoznak a gyors pénzszerzés<br />
érdekében, a mai támadóknak egyre több eszköz<br />
áll rendelkezésükre a támadások végrehajtásában.<br />
A kíberbűnözés fejlődésével 2024-ben és<br />
azt követően több új tendencia várható. Íme egy<br />
kis betekintés abból, amit várunk.<br />
Emelt szintű stratégiák: Az elmúlt néhány<br />
évben a ransomware támadások mértéke világszerte<br />
az egekbe szökött, így mérettől és iparágtól<br />
függetlenül minden szervezet célponttá vált.<br />
Mégis, ahogy egyre több számítógépes bűnöző<br />
indít ransomware támadást, hogy jövedelmező<br />
üzletet építsen, a kiberbűnözői csoportok gyorsan<br />
kimerítik a kisebb, könnyebben feltörhető célpontokat.<br />
A jövőre nézve azt jósoljuk, hogy a támadók<br />
a „nyerj nagyot vagy menj haza” megközelítést<br />
alkalmazzák majd és a kritikus iparágakra –<br />
például az egészségügyre, a pénzügyre, a közlekedésre<br />
és a közművekre – fordítják figyelmüket.<br />
Ezek feltörése jelentősebb bevételt biztosít a<br />
támadónak és kiemelten káros hatással lenne<br />
Töltse le<br />
a 2024-re vonatkozó<br />
teljes előrejelzési<br />
jelentésünket!<br />
32 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
BIZTONSÁG #ICT DAY<br />
Az elmúlt<br />
néhány évben<br />
a ransomware<br />
támadások<br />
mértéke<br />
világszerte az<br />
egekbe szökött,<br />
így mérettől<br />
és iparágtól<br />
függetlenül<br />
minden<br />
szervezet<br />
célponttá vált.<br />
a társadalomra. Rosszindulatú tevékenységeiket<br />
személyesebb, agresszívebb és pusztítóbb<br />
irányba fejlesztik.<br />
Ez egy új nap a „zero-day” számára:<br />
Ahogy a szervezetek bővítik azon platformok,<br />
alkalmazások és technológiák számát, amelyekre<br />
napi üzleti tevékenységeik során támaszkodnak, a<br />
kiberbűnözők egyedülálló lehetőségeket kínálnak<br />
a szoftver sebezhetőségeinek feltárására és<br />
kihasználására. Rekordszámú zero day (azaz<br />
ismeretlen) támadást figyeltünk meg, 2023-ban<br />
új sebezhetőségek (CVE-k) jelentek meg és ez<br />
a szám tovább növekszik. Tekintettel arra, hogy<br />
egy zero day sebezhetőség milyen értékes lehet<br />
a támadók számára, arra számítunk, hogy a zero<br />
day brókerek – kiberbűnözői csoportok, amelyek<br />
zero day információkat adnak el a dark weben –<br />
megjelennek a CaaS közösségben. A zero day-ek<br />
továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a szervezetek<br />
számára.<br />
Belső játszma: Sok szervezet fokozza<br />
bizton sági ellenőrzéseit, új technológiákat és<br />
folyamatokat alkalmaz védelme megerősítése<br />
érdekében. Ezek a megerősített védelmi vonalak<br />
megnehezítik a támadók számára, hogy kívülről<br />
behatoljanak a hálózatokba, ezért a kiberbűnözőknek<br />
új módokat kell találniuk célpontjaik<br />
elérésére. Tekintettel erre az eltolódásra, azt<br />
jósoljuk, hogy a támadók új taktikákkal, felderítési<br />
módszerekkel és fegyverzettel olyan csoportok<br />
felé fordulnak, akik képesek a megcélzott szervezeten<br />
belülről kezdeményezni a támadás első<br />
lépéseit.<br />
A „közösségi, érzelmi” támadások beindítása:<br />
Előretekintve arra számítunk, hogy a<br />
támadók több geopolitikai eseményt és eseményvezérelt<br />
lehetőséget fognak kihasználni, mint<br />
például a 2024-es amerikai választások, vagy a<br />
2024-es párizsi olimpiai játékok. A nagy események<br />
eddig is célpontok voltak, most azonban a<br />
kiberbűnözőknek új eszközök állnak a rendelkezésükre<br />
– különösen ilyen a generatív mesterséges<br />
intelligencia.<br />
A TTP játékterének szűkítése: A támadók<br />
elkerülhetetlenül tovább bővítik azon taktikák,<br />
technikák és protokollok (TTP-k) gyűjteményét,<br />
melyeket a célpontjaik kompromittálására használnak.<br />
A megtámadottak, védekezők azonban<br />
előnyre tehetnek szert, ha módot találnak<br />
ezeknek a tevékenységeknek a megzavarására.<br />
Míg a kiberbiztonsági szakemberek által végzett<br />
napi munka nagy része a sérülékenységre utaló<br />
jelek blokkolásához kapcsolódik, nagy haszna<br />
lehet, ha közelebbről megvizsgáljuk a támadók<br />
által rendszeresen használt TTP-ket, így szűkíteni<br />
lehet a játékteret és megtalálhatjuk a potenciális<br />
védekezési pontokat.<br />
Még több 5G-támadás: Az összekapcsolt<br />
technológiák egyre növekvő skálájához való<br />
hozzáférés révén a kiberbűnözők kíméletlenül<br />
új és új lehetőségeket találnak a kompromitációra.<br />
Mivel napról napra egyre több eszköz<br />
csatlakozik online, arra számítunk, hogy a<br />
kiberbűnözők a jövőben gyakrabban élnek<br />
majd az összekapcsolódó eszközökön keresztüli<br />
támadásokkal. Az 5G infrastruktúra elleni<br />
sikeres támadás könnyen megzavarhatja az<br />
olyan kritikus iparágakat, mint az olaj és gáz,<br />
a közlekedés, a közbiztonság, a pénzügy és az<br />
egészségügy.<br />
Eligazodás a kiberbűnözés<br />
új korszakában<br />
A kiberbűnözés mindenkit érint és a jogsértések<br />
következményei gyakran hosszan tartóak.<br />
A támadóknak azonban nem kell előnyben<br />
lenniük. Biztonsági közösségünk számos intézkedést<br />
tehet annak érdekében, hogy jobban előre<br />
jelezze a kiberbűnözők következő lépéseit, és<br />
megzavarja tevékenységüket: együttműködhet a<br />
köz- és a magánszektor között a fenyegetésekkel<br />
kapcsolatos hírszerzési információk megosztásában,<br />
szabványosíthatja az incidensek jelentését<br />
és így tovább.<br />
A szervezeteknek létfontosságú szerepük<br />
van a kiberbűnözés felszámolásában is. Ez a<br />
kiberbiztonsági ellenállóképesség kultúrájának<br />
megteremtésével kezdődik – a kiberbiztonságot<br />
mindenki feladatává téve – olyan folyamatban<br />
lévő kezdeményezések végrehajtásával, mint a<br />
vállalati szintű kiberbiztonsági oktatási programok,<br />
vagy olyan célzott tevékenységek, mint<br />
például a vezetők számára végzett szimulációs<br />
gyakorlatok. A kiberbiztonsági szakemberhiány<br />
világszerte nagyon jelentős. Csökkentésére<br />
már azt látjuk, hogy egyre szélesebb területről<br />
próbálnak a vállalkozások munkaerőt bevonni,<br />
ezzel segítve az egyensúlyban maradást. Mindeközben<br />
az informatikai és biztonsági személyzet<br />
túlterhelt és a veszélyforrások tovább bővülnek.<br />
A fenyegetések megosztása így a jövőben egyre<br />
fontosabbá válik, mivel ez segíti a védelmi intézkedések<br />
gyors mozgósítását.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 33
KIS<br />
ENDRE<br />
ÜZLET<br />
IDC<br />
Energia a felhőben<br />
A generatív mesterséges intelligencia, a CloudOps, a digitális szuverenitás és a<br />
fenntarthatósági törekvések hajtóereje is közrejátszik abban, hogy Európában a<br />
makrogazdasági nehézségek ellenére minden iparág továbbnöveli felhőre fordított költését,<br />
mutatott rá az IDC. Az elemző szerint a globális kihívásokkal szembesülő szektorok<br />
transzformációjában a jövőben a mélytechnológia is egyre fontosabb szerephez jut.<br />
A<br />
nyilvános felhőre fordított költés<br />
Európában idén eléri a 171<br />
milliárd dollárt, 2027-re pedig<br />
298 milliárd dollárra emelkedik, ami<br />
az International Data Corporation (IDC)<br />
február végén közreadott prognózisa<br />
(Worldwide Software and Public Cloud<br />
Services Spending Guide) szerint 21<br />
százalékos összetett éves növekedési<br />
rátát ígér a 2022-től számított, ötéves<br />
előrejelzési időszakra nézve.<br />
Hosszabb távon a Platform-as-aservice<br />
(PaaS) szolgáltatások piaci szegmensében<br />
várható a leggyorsabb ütemű<br />
növekedés, mivel a generatív mesterséges<br />
intelligencia térhódításával a<br />
szervezetek felhőalapú AI szoftverszolgáltatások<br />
bevezetésébe fognak<br />
beruházni.<br />
Ki költ többet, gyorsabban<br />
Jóllehet az európai vállalatok egy ideje<br />
ellenszélben haladnak, az elemző<br />
szerint a 2024-es kilátásaik biztatóbbak,<br />
mivel az infláció – a helyi kihívások<br />
ellenére – várhatóan tovább enyhül.<br />
Országos összehasonlításban idén<br />
Lengyelország növelheti a leggyorsab -<br />
ban felhőre fordított költését, ahol az<br />
alacsonyabb infláció a magasabb nominál -<br />
bérekkel és szociális juttatásokkal, a<br />
rendelkezésre álló reáljövedelem növekedésével<br />
együtt kedvezőbb gazdasági<br />
légkört teremt.<br />
Iparági bontásban az olaj- és gázipar<br />
szereplői lehetnek azok, akik 2024-ben<br />
a leggyorsabban növelik felhőköltésüket.<br />
Az ukrajnai háború kitörése óta<br />
magas nyereséggel működnek, ami IT<br />
költségvetésükön is lemérhető, többet<br />
fordíthatnak innovációs projektek<br />
megvalósítására. Mellettük a bankszektor<br />
szereplői, valamint a kereskedő<br />
és a távközlési vállalatok idén is<br />
megtartják helyüket a legnagyobb beruházók<br />
európai élmezőnyében, felhő -<br />
költésük a teljes piaci érték közel<br />
harmadát fogja adni.<br />
Hosszú távon<br />
azonban a technológiai<br />
szektorban,<br />
a szoftverszállítók<br />
és az IT<br />
szolgáltató cégek<br />
körében növekszik<br />
majd a legnagyobb<br />
mértékben<br />
– az említett<br />
ötéves előrejelzési<br />
időszakban<br />
25 százalékos összetett éves növekedési<br />
rátával – a nyilvános felhőre fordított<br />
költés. Bár az iparág még nincs túl a<br />
nehézségeken, szereplőit a generatív<br />
mesterséges intelligencia felhőberuházásokra<br />
fogja ösztönözni. Segítségével a<br />
technológiai vállalatok ugyanis gyorsan<br />
és hatékonyan racionalizálhatják folyamataikat,<br />
így meglévő alkalmazottaik<br />
hatékonyságát növelhetik, és több időt<br />
fordíthatnak stratégiai jelentőségű<br />
tevékenységekre.<br />
Mélytechnológiával<br />
a fenntartható jövőért<br />
Az IDC olyan feljövő technológiák új<br />
osztályát nevezi mélytechnológiának,<br />
amelyek a tudományos kutatás és<br />
a mérnöki innováció eredményeire<br />
épülnek, és elsősorban a nagy társadalmi<br />
kihívások megválaszolását<br />
célozzák többek között az egészségügy,<br />
a fenntarthatóság és a közlekedés-szállítmányozás<br />
területén. Februárban<br />
közreadott tanulmányában (DeepTech:<br />
Technologies with Purpose in Europe)<br />
az elemző a mélytechnológia európai<br />
potenciálját vizsgálja.<br />
Olyan szerteágazó technológiákat<br />
sorol az IDC ebbe a kategóriába, mint<br />
például a fejlett intelligencia (advanced<br />
intelligence), az ember-gép interfészek,<br />
a rajintelligencia (swarm intelligence), a<br />
kvantum- és a neuromorf számítástechnika,<br />
vagy például az emberi képességeket<br />
kiterjesztő robotok és XR eszközök<br />
technológiái. Jóllehet fejlődésük korai<br />
szakaszában járnak, a mélytechnológiák<br />
az iparágakat forradalmasító transzformáció<br />
ígéretét hordozzák, és világszerte<br />
nagyban hozzájárulhatnak a jobb életminőség,<br />
az ENSZ által megfogalmazott<br />
fenntartható fejlődési célok eléréshez<br />
(lásd az illusztrációt).<br />
Bár fejlesztésük és bevezetésük ma<br />
még nem a legkönnyebb, a mélytechnológiák<br />
iránt számos iparág érdeklődik.<br />
A szervezetek olyan területeken ismerik<br />
fel és tesztelik a DeepTech megoldások<br />
átalakító erejét, mint az elektromos és<br />
az önvezérlő járművek tervezése és<br />
gyártása, az új akkumulátortechnológiák<br />
fejlesztése, vagy például a következő<br />
generációs mezőgazdaság és a<br />
széndioxid-megkötés.<br />
Az elemző szerint az európai intézmények<br />
– közöttük az Európai Bizottság<br />
és az Európai Beruházási Bank – az<br />
ENSZ-hez hasonlóan a mélytechnológiai<br />
kezdeményezések fő támogatói közé<br />
tartoznak. A DeepTech megoldásokban<br />
rejlő lehetőségek minél teljesebb<br />
megragadásához a beruházóknak, a<br />
törvényalkotóknak és a vállalatoknak<br />
robusztus ökoszisztémát kell kialakítaniuk.<br />
Az olyan programok, mint az<br />
Európai Innovációs Tanács Alapja, a<br />
különböző nemzeti beruházási alapokkal<br />
együtt, döntő szerepet kap a mélytechnológiai<br />
startup cégek pénzügyi<br />
támogatásában és fejlesztéseik sikerre<br />
vitelében.<br />
34 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
Fókuszban a Pmt. módosítás, az EU-s rendelet és a Felügyeleti aktualitások<br />
PÉNZMOSÁS<br />
MEGELŐZÉS SZAKNAP<br />
2024. április 24. | Budapest<br />
A rendezvény főbb témái:<br />
• Csalás, pénzmosás és korrupció összefüggései globálisan<br />
• A fraud és a pénzmosás megelőzés kapcsolódása – Kerekasztal-beszélgetés<br />
• Hazai szabályozási változások – Pmt. módosítás<br />
• EU-s jogalkotási aktualitások: Kripto eszközökkel kapcsolatos fejlemények: MiCA rendelet<br />
• Szolgáltatói kötelezettségek és Felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai – NAV tájékoztatása<br />
• A távoli eléréses csalások pénzmosási következményei és eredményei<br />
vagyon-visszaszerzési oldalról<br />
• Az Ügyfél-átvilágítás jelentősége a pénzmosás megelőzésben<br />
• Pénzmosók elindultak a 3. feles szolgáltatók irányába!?<br />
• Customer due diligence és a KYC<br />
• Közvetett elektronikus átvilágítás folyamata a digitális bankolásban<br />
www.businessevents.hu +36 30 677 8407 info@businessevents.hu
KIS<br />
ENDRE<br />
ÜZLET<br />
PWC<br />
Az üzleti transzformáció éve<br />
Derűlátóbb gazdasági várakozásaik ellenére a vezérigazgatók kevésbé optimisták,<br />
ha saját bevételeik várható alakulásáról kérdezik őket, állapította meg a PwC globális<br />
és hazai felmérésében. Legyen szó generatív mesterséges intelligenciáról vagy<br />
fenntarthatóságról, a vállalatvezetők felismerték az üzlet alapvető átalakításának<br />
szükségességét.<br />
A<br />
tavalyi felmérés eredményéhez<br />
képest több mint a kétszeresére<br />
nőtt a vezérigazgatók aránya,<br />
akik a következő 12 hónapban a világgazdaság<br />
jobb növekedésére számítanak,<br />
miközben a saját vállalatuk<br />
hosszabb távú üzleti életképessége<br />
miatt aggódó vezetők aránya 45 százalékra<br />
emelkedett – mutatott rá januárban<br />
közreadott, idei jelentésében<br />
(27th Annual Global CEO Survey) a PwC.<br />
Az alapul szolgáló felmérésben,<br />
amelyben 105 országból 4702 vezérigazgató<br />
vett részt, a megkérdezett<br />
vezetők 38 százaléka nyilatkozott optimistán<br />
a világ rövid távon várható<br />
gazdasági teljesítményét illetően, míg<br />
2023-ban csupán a válaszadók 18<br />
százaléka volt hasonló véleményen.<br />
Hagyomány szerint a tanácsadó cég<br />
idén is elkészítette a jelentés hazai<br />
kiadását. A februárban közreadott 13.<br />
PwC Magyarországi Vezérigazgató<br />
Felmérésből – amelyben 297 cégvezető<br />
vett részt – kiderült, hogy vezérigazgatóink<br />
derűlátása átlagon felüli, 54 százalékuk<br />
a globális, 60 százalékuk pedig a<br />
hazai gazdaság növekedési ütemének<br />
javulásában is bízik.<br />
Lassulást globális és magyar<br />
viszonylatban is mindössze 22 százalékuk<br />
jósol, szemben a tavalyi évben<br />
mért 76, illetve 85 százalékkal.<br />
A felmérés történetében először a<br />
magyar vállalatvezetők optimistábbnak<br />
bizonyultak a gazdasági növekedéssel<br />
kapcsolatban, mint a saját bevételeik<br />
alakulását illetően. Azok aránya<br />
ugyanis, akik bíznak cégük idei gyarapodásában,<br />
a 2012-ben mért 47 százalékos<br />
szintre esett vissza. A külső,<br />
kockázati tényezők között a megkérdezettek<br />
fele az infláció hatását és a<br />
szakképzett munkaerő hiányát, míg a<br />
makrogazdaság volatilitását, valamint<br />
a geopolitikai konfliktusoknak és a<br />
kiberfenyegetéseknek való kitettséget<br />
a válaszadók bő harmada emelte ki.<br />
Változtatni szükséges<br />
Idén a hazai vállalatok több mint fele<br />
áremelést, több mint harmada pedig<br />
létszámbővítést tervez. Tízből csupán<br />
négy vezérigazgató vallja, hogy vállalatának<br />
üzleti modelljén és folyamatain<br />
is változtatni kell a versenyképesség<br />
hosszú távú megtartásához.<br />
A tavaly felméréshez képest nem<br />
változott azok aránya – 43 százalék,<br />
szinte megegyezik a globális átlaggal<br />
–, akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi<br />
pályán haladva tíz éven belül elveszíti<br />
életképességét. A világszintű felmérésből<br />
azonban kiderül, hogy a kisebb<br />
– 100 millió dollár alatti éves árbevételt<br />
elérő – vállalatokat jobban fenyegeti<br />
ennek veszélye, mivel vezetőik 56 százaléka<br />
nyilatkozott hasonlóan.<br />
Üzleti értékteremtő képességükön<br />
a hazai vállalatok az elmúlt öt évben új<br />
termékek és szolgáltatások fejlesztésével<br />
(54 százalék), technológiai képességek<br />
házon belüli kialakításával (32<br />
százalék) vagy külső forrásból történő<br />
bővítésével (44 százalék) és stratégiai<br />
partneri kapcsolatok útján (47 százalék)<br />
javítottak. Ebben az összefüggésben a<br />
szabályozási környezet felemás értékelést<br />
kapott, a vezérigazgatók közel fele<br />
szerint ösztönzi, míg több mint egyharmaduk<br />
szerint akadályozza a vállalatok<br />
átalakulását. A transzformáció további<br />
gátját a megkérdezettek mintegy ötöde<br />
a szervezeten belüli bürokráciában, a<br />
munkaerő technológiai képességeinek<br />
hiányában, valamint a korlátozott pénzügyi<br />
forrásokban látja.<br />
Világszinten ugyanakkor a vezérigazgatók<br />
kétharmada (64 százaléka)<br />
mondta, hogy a szabályozási környezet<br />
legalább részben hátráltatja az üzleti<br />
modellek átalakítását, és valamivel több<br />
mint felük említette a munkaerő hiányos<br />
képességeit. A globális felmérés szerint<br />
a vezetők a kevéssé hatékony vállalati<br />
működésében is a transzformáció<br />
komoly akadályát látják – véleményük<br />
szerint a döntéshozástól kezdve a levelezésig<br />
a rutinszerű feladatokra fordított<br />
idő durván 40 százalékát rosszul használják<br />
fel.<br />
Generatív AI – lehetőség<br />
és kihívás<br />
Világszinten a vezérigazgatók túlnyomó<br />
többsége a generatív mesterséges<br />
intelligenciában az üzlet átalakításának<br />
katalizátorát látja, amely a vállalatok<br />
hatékonyságát és innovációs erejét is<br />
növeli. A PwC globális felmérésében<br />
közel háromnegyedük (70 százalékuk)<br />
36 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
ÜZLET<br />
mondta, hogy a következő három évben<br />
ez a technológia jelentős mértékben át<br />
fogja alakítani az üzleti értékteremtés,<br />
-szállítás és -megragadás módját.<br />
A megkérdezettek már rövid távon is<br />
sokat várnak a generatív mesterséges<br />
intelligenciától. A válaszadók közel<br />
háromötöde (58 százaléka) számít 12<br />
hónap távlatában a termék- és szolgáltatásminőség<br />
javulására, több mint 40<br />
százalékuk pedig a bevétel és a nyereségesség<br />
növekedésére.<br />
Nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat<br />
is látnak ugyanakkor maguk<br />
előtt a megkérdezettek, többségük (69<br />
százalék) szerint a generatív AI transzformációs<br />
előnyeinek realizálásához<br />
például a munkaerő továbbképzésére is<br />
szükség lesz. Hasonlóan magas arányuk<br />
aggódik a technológiát kísérő, növekvő<br />
kiberkockázatok és a félretájékoztatás<br />
elterjedése miatt. A vezetők közel fele<br />
tart attól, hogy a generatív AI nem<br />
eléggé felelősségteljes alkalmazása<br />
miatt vállalatát megbírságolják, perbe<br />
fogják, vagy reputációja más módon<br />
csorbát szenved.<br />
Magyarországon a generatív mesterséges<br />
intelligencia elterjedése viszont<br />
még várat magára. A hazai vállalatok<br />
mindössze 18 százalékának működésében<br />
játszik szerepet, és azt is csupán<br />
a vezetők alig több mint negyede (27<br />
százaléka) mondta, hogy a generatív AI<br />
technológiai stratégiájukban már helyet<br />
kapott. Kivételt képez ez alól a technológiai<br />
és távközlési szektor, valamint a<br />
média- és szórakoztatóipar, ahol az elvárások<br />
és a félelmek szintje is magasabb<br />
az átlagnál.<br />
A következő egy év távlatában azonban<br />
már itthon is jóval többen számítanak<br />
a generatív mesterséges intelligencia<br />
átalakító szerepére. A vezetők 52 százaléka<br />
szerint a technológia javítani fogja a<br />
termékek és szolgáltatások minőségét,<br />
56 százalékuk pedig a munkaidő hatékonyabb<br />
felhasználását is várja – ezek<br />
az arányok még a globális átlagnál is<br />
magasabbak. A hazai felmérés résztvevőinek<br />
több mint 60 százaléka véli<br />
úgy, hogy a generatív AI a következő<br />
három évben új készségek elsajátítását<br />
fogja megkövetelni a munkavállalóktól,<br />
továbbá meg fogja változtatni az üzleti<br />
értékteremtés módját és a verseny<br />
természetét iparágukban.<br />
Egyébként a generatív mesterséges<br />
intelligencia vonatkozásában a magyar<br />
vezérigazgatók fele-háromnegyede is<br />
ugyanazon kockázatok miatt aggódik,<br />
mint nemzetközi kollégáik többsége.<br />
Klímabarát beruházások<br />
Bár a klímaváltozás miatt egyelőre a<br />
hazai vezetők alig több mint tizede (13<br />
százaléka) aggódik, arányuk legalább<br />
nem csökkent a tavalyi felmérés óta.<br />
Vállalatuknál ők már megkezdték vagy<br />
az idei évben tervezik a klímatudatosabb<br />
működésre való átállást, hogy ellensúlyozzák<br />
az őket és ügyfeleiket közvetlenül<br />
érintő energiaválság hatásait.<br />
A legtöbben energiahatékonyságukat<br />
javítják (84 százalék), új, klímabarát<br />
termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat<br />
fejlesztenek (64 százalék),<br />
vagy ügyfeleik klímaváltozással szembeni<br />
ellenálló képességét növelő megoldásokat<br />
dolgoznak ki (52 százalék).<br />
A vállalatok közel fele megkezdte az<br />
alkalmazottak ilyen irányú átképzését<br />
is, 40 százalékuk pedig már a<br />
pénzügyi tervezésben is számol a<br />
klímakockázatokkal.<br />
Ugyanakkor a hazai vállalatok 13<br />
százaléka nem tekinti feladatának az<br />
általa okozott kibocsátás csökkentését<br />
– figyelemre méltó, hogy közöttük a<br />
mesterséges intelligencia használatában<br />
élenjáró telekommunikációs és<br />
szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.<br />
A dekarbonizációt leginkább két<br />
tényező, a klímabarát beruházások<br />
alacsonyabb megtérülése és a szabályozás<br />
összetettsége hátráltatja, amit a<br />
megkérdezettek közel fele emelt ki.<br />
A PwC globális felmérése szerint<br />
viszont a vezérigazgatók növekvő tábora<br />
már nemcsak kockázatokat, hanem<br />
lehetőséget is lát a klímaváltozás iparágakra<br />
gyakorolt hatásában. Közel<br />
harmaduk mondja immár, hogy a következő<br />
három évben ez a folyamat az üzleti<br />
értékteremtés, -szállítás és -megragadás<br />
módját is át fogja formálni, míg a<br />
korábbi években ez az arány inkább 25<br />
százalék körül alakult.<br />
Vállalásaikat a gyakorlatban is<br />
igyekeznek teljesíteni. A válaszadók<br />
76 százaléka az energiahatékonyság<br />
növeléséről, 58 százaléka pedig új,<br />
klímabarát termékek, szolgáltatások<br />
és technológiák fejlesztéséről számolt<br />
be. Mindössze 45 százalékuk mondta<br />
ugyanakkor, hogy a klímaváltozás<br />
kockázatait a pénzügyi tervezésben is<br />
figyelembe veszi, és mostanáig a vállalatok<br />
szintén kevesebb mint fele készült<br />
fel a klímaváltozás fizikai kockázatainak<br />
kezelésére.<br />
A begyűjtött válaszok a szénmentesítés<br />
jelentős támogatásáról tanúskodnak,<br />
a megkérdezettek csupán<br />
negyede mondta, hogy azt vállalatuknál<br />
a felső vezetői támogatás hiánya valamelyest<br />
hátráltatja. A globális felmérésben<br />
részt vevő vezérigazgatók több<br />
mint fele – magyar kollégáihoz hasonlóan<br />
– inkább a törvényi szabályozás<br />
bonyolultságában és a klímabarát beruházások<br />
alacsonyabb megtérülésében<br />
látja a legnagyobb akadályt, bár úgy<br />
tűnik, utóbbi nehézséget kezdik felvállalni.<br />
Tíz nemzetközi vezető közül négy<br />
ugyanis jelezte, hogy az éghajlatbarát<br />
beruházások esetében jellemzően 1-4<br />
százalékponttal alacsonyabb küszöbértékeket<br />
fogad el, mint más beruházásoknál.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 37
FEJLÉC<br />
Eltökélt célunk,<br />
hogy újabb és újabb<br />
lépéseket tegyünk a<br />
digitális fejlesztések<br />
területén, amelyekkel<br />
egyszerűbbé,<br />
vonzóbbá és<br />
versenyképesebbé<br />
válik a közösségi<br />
közlekedés.<br />
DIÓSZEGI ÁGNES<br />
a Budapesti Közlekedési Központ<br />
ügyfélkapcsolati és értékesítési<br />
vezérigazgató-helyettese<br />
38 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
INNOVÁCIÓ<br />
SÓS<br />
ÉVA<br />
Célunk, hogy még vonzóbbá<br />
és versenyképesebbé tegyük<br />
a közösségi közlekedést<br />
A 2023-as év legjobb applikációjának járó díjat nyerte el a BudapestGO.<br />
A Magyar Marketing Szövetség a Budapesti Közlekedési Központ saját fejlesztésű<br />
alkalmazását 21 pályázat közül választotta a legjobbnak. Diószegi Ágnest,<br />
a Budapesti Közlekedési Központ ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgatóhelyettesét<br />
kérdeztük a fejlesztésről, az eredményekről és a jövőbeli célokról.<br />
Az „Év honlapja” díj kategóriái közül<br />
az előző évekhez hasonlóan az<br />
E-kereskedelem, a Szolgáltatás,<br />
a B2B weboldalak, valamint az Év applikációja<br />
és a Turizmus kategóriák voltak a<br />
legnépszerűbbek. A versenyre összesen<br />
287 pályázat érkezett, az „Év applikációja”<br />
kategóriában 21 pályázat közül nyerte el a<br />
legjobbnak járó, első díjat a BudapestGO.<br />
A BKK célja az applikációval, hogy a<br />
jövőben további kényelmi funkciókkal és<br />
bővülő digitális szolgáltatásokkal még<br />
könnyebbé tegye a fővárosban közlekedők<br />
életét, valamint növelje a fenntartható<br />
digitális jegyek részarányát a<br />
jegy- és bérletvásárlásban.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Mit jelent a<br />
vállalat számára az elismerés,<br />
pláne, hogy ilyen sok nevezés volt<br />
az adott kategóriában?<br />
Diószegi Ágnes: Nagyon örülünk,<br />
hiszen amellett, hogy a felhasználók<br />
számának folyamatos növekedése<br />
egyértelmű visszajelzés számunkra,<br />
hogy jó úton haladunk, az utasok szeretik<br />
és rendszeresen használják a Budapest-<br />
GO-t, ez a díj egy fontos szakmai visszaigazolás<br />
is. Büszkék vagyunk arra, hogy<br />
egy neves szakemberekből álló zsűri a<br />
BudapestGO-t választotta az év legjobb<br />
applikációjának.<br />
CT: Ez összhangban van a felhasználók<br />
véleményével is?<br />
DÁ: Folyamatosan figyeljük és<br />
elemezzük a felhasználók visszajelzéseit.<br />
A BKK 2023-ban végzett<br />
reprezentatív ügyfél-elégedettségi<br />
felméréséből például az látszik, hogy<br />
a közösségi közlekedők szinte mindegyike,<br />
94 százalék hallott már az alkalmazásról,<br />
a rendszeresen használók<br />
esetében pedig 93 százalék elégedett az<br />
applikációval. A BudapestGO-t aktívan<br />
használók száma folyamatosan nő:<br />
átlagban havi 1,2 millió felhasználóról<br />
beszélhetünk. Összesen már 1,8 millióan<br />
regisztráltak, és már több mint 4,4 milliónál<br />
jár az alkalmazást letöltők száma.<br />
Az ügyfelek havonta 4 millió útvonalat<br />
terveznek az applikációban, a BudapestGO<br />
bevezetése óta pedig összesen<br />
több mint 10 millió digitális vonaljegygyel<br />
utaztak a közösségi közlekedők.<br />
A bérlethasználók körében is egyre<br />
népszerűbb az applikáció, a felnőttbérletek<br />
34 százalékát, a diákbérleteknek<br />
pedig a 40 százalékát használják okostelefonjukon<br />
az utasok, és az is az alkalmazás<br />
népszerűségét mutatja, hogy<br />
a BKK eseti jegyértékesítésében már<br />
közel 40 százalék a digitális jegyekből<br />
származó bevétel aránya.<br />
CT: Milyen visszajelzések érkeznek<br />
tőlük és milyen csatornán?<br />
DÁ: Rengeteg visszajelzést kapunk<br />
különböző csatornákon, amelyeket<br />
folyamatosan gyűjtünk és elemzünk,<br />
ezekért nagyon hálásak vagyunk a<br />
felhasználóknak. Természetesen a<br />
szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos<br />
igényeket is figyelembe vesszük, hiszen<br />
tudjuk, hogy így lesz még inkább ügyfélbarát<br />
és jól használható az applikáció.<br />
Digitális úton elsősorban az applikáción<br />
belül érkeznek hozzánk visszacsatolások:<br />
például, ha a felhasználó<br />
megrázza a telefonját, akkor egy<br />
űrlap jelenik meg, de a Továbbiak/<br />
Segíthetünk? menüpontból is elérhető<br />
bárki számára ez a felület. Ezenkívül<br />
a socialmedia-csatornáinkon<br />
(Facebook Messenger, Instagram),<br />
valamint személyes és telefonos<br />
ügyfélszolgálaton keresztül is kapunk<br />
visszajelzéseket, továbbá az utaskoordinátorok,<br />
jegyellenőrök és járművezetők<br />
is jelzik, amennyiben problémát vagy<br />
kérdést tapasztalnak az utasok részéről.<br />
CT: A kategóriában olyan alkalmazásokat<br />
lehetett nevezni, amelyek<br />
amellett, hogy segítik és szórakoztatják<br />
a célközönséget, az online<br />
marketing elemeit is sikeresen<br />
ültetik át mobileszközökre. Ezt<br />
hogyan valósították meg?<br />
DÁ: Az alkalmazást elsősorban online,<br />
hírlevélben, organikus socialmedia-tartalmakkal<br />
(a BKK Facebook-oldalán) és<br />
hirdetésekkel is támogatjuk, új funkciók,<br />
fejlesztések esetén pedig edukációs<br />
kampányokkal (videós és szöveges<br />
tartalmak) is felhívjuk a figyelmet a<br />
BudapestGO újdonságaira.<br />
CT: Az innovációt, a funkcionalitást,<br />
valamint a jól áttekinthető modern<br />
felületek felhasználását is elismerte<br />
ez a díj, erre mekkora hangsúlyt<br />
fektettek a fejlesztés során?<br />
DÁ: Fontos volt, hogy olyan alkalmazást<br />
hozzunk létre, amely mind funkcionalitásában,<br />
mind áttekinthetőségében<br />
a lehető legjobban képes kiszolgálni a<br />
felhasználók igényeit, hiszen valójában<br />
ez a két szempont a döntő számukra a<br />
választásnál.<br />
Ha funkcionalitásról van szó, akkor<br />
kiemelnénk a digitális jegy- és bérletvásárlást,<br />
amellyel készpénz és papíralapú<br />
jegy igénybevétele nélkül, pár kattintással,<br />
bárhol és bármikor tudnak jegyet<br />
vagy bérletet vásárolni a közlekedők.<br />
Sokan kedvelik azt is, hogy a widget<br />
funkciót használva a jegy vagy a bérlet<br />
kihelyezhető az okostelefon kezdőképernyőjére,<br />
így az alkalmazást meg sem kell<br />
nyitni ahhoz, hogy felmutatható legyen a<br />
jegy vagy a bérlet.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 39
INNOVÁCIÓ<br />
Fontos az is, hogy a BudapestGO-ban<br />
a közösségi közlekedők mindent megtalálnak,<br />
ami a fővárosi és az agglomerációs<br />
utazáshoz szükséges: integrált,<br />
valós idejű útvonaltervezéssel könnyítjük<br />
meg a közlekedést, amely a BKK járatain<br />
túl regionális Volánbusz-járatokat,<br />
MÁV-HÉV és MÁV-Start járatokat is<br />
magába foglal. Az alkalmazásban<br />
elérhető címek listája idén februárban<br />
további agglomerációs településekkel<br />
bővült, így már 192 Budapest vonzáskörzetében<br />
lévő településről is lehet utazást<br />
tervezni. Az alkalmazásban a MÁV-Start,<br />
a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatai is<br />
valós időben jelennek meg, továbbá a<br />
háztól-házig történő tervezéshez szükséges<br />
gyalogos közlekedés útvonalát is<br />
pontosan megjeleníti az applikáció.<br />
A kiszámítható közlekedést az alkalmazáson<br />
belüli, azonnali forgalmi változásokkal<br />
kapcsolatos előrejelzéseink,<br />
valamint a „járműről tervezés” funkció is<br />
segíti. Sőt, a „kedvencek” funkció beállítása<br />
után push üzenetet is kaphatnak<br />
a felhasználók a számukra fontos járatokat<br />
érintő forgalmi változásokról, így<br />
felkészülten tudnak utazni és utazási időt<br />
kalkulálni. A BudapestGO-nak a kerékpárosok<br />
is nagy hasznát veszik, hiszen<br />
nemcsak a kerékpáros utazáshoz biztosítunk<br />
útvonaltervezést, hanem az applikációban<br />
elérhetők a szabad MOL Bubik, és<br />
olyan fontos információk is, mint például<br />
az útburkolat komfortszintje.<br />
DÁ: Azt javasoljuk, hogy mérjék fel<br />
az ügyfeleik igényeit, és ez alapján<br />
tervezzék meg a szolgáltatást. Fontos<br />
az edukáció is, hiszen amellett, hogy<br />
az adott termék jól működik, minél<br />
egyszerűbben és közérthetőbben kell<br />
tudni átadni a használatára vonatkozó<br />
információkat.<br />
CT: A társaság partnereként részt<br />
vett a munkában a Supercharge, a<br />
Telekom Rendszerintegráció (T-Systems)<br />
és a realCity. Hogyan állt<br />
össze a fejlesztői csapat, ki, miért<br />
felelt?<br />
DÁ: A projektet a Telekom Rendszerintegráció<br />
fogta össze (és egyúttal<br />
felelt az értékesítési háttér fejlesztésért),<br />
míg a Supercharge-nak a<br />
dizájnt és az applikációfejlesztést,<br />
a realCitynek pedig az utazástervező<br />
motort és az járatinformációkat<br />
köszönhetjük.<br />
CT: Milyen további fejlesztést kap a<br />
BudapestGO?<br />
DÁ: Számos, az értékesítéshez és<br />
az útvonaltervezéshez kapcsolódó új<br />
funkció, illetve az általános applikációhasználatot<br />
javító fejlesztések is<br />
tervben vannak: ilyen például az egyes<br />
funkciók közötti váltások egyszerűsítése,<br />
a várva várt tízes gyűjtőjegy (ami<br />
hamarosan elérhető lesz az alkalmazásban),<br />
vagy az első ajtós járatok<br />
alkalmazáson belüli feltüntetése.<br />
CT: Mi a végcél, teljesen digitálissá<br />
válhat egyszer a jegy- és<br />
bérletértékesítés?<br />
DÁ: Abszolút ebbe az irányba haladunk,<br />
még akkor is, ha a következő 1-2<br />
évben ez még nem feltétlenül reális cél.<br />
Hiszünk a folyamatos megújulásban,<br />
hiszen a közösségi közlekedésben 5-10<br />
éves távlatokban újabb technológiák<br />
jönnek majd, amelyek új szintre emelik<br />
a felhasználói élményt. Eltökélt célunk,<br />
hogy újabb és újabb lépéseket tegyünk<br />
a digitális fejlesztések területén,<br />
amelyekkel egyszerűbbé, vonzóbbá és<br />
versenyképesebbé válik a közösségi<br />
közlekedés.<br />
Ennek az ügyfélközpontú látásmódnak<br />
az eredménye többek között<br />
a BudapestGO elindítása, és ezt a<br />
szemléletet erősíti az időalapú digitális<br />
jegyek bevezetése, az automatahálózat<br />
modernizálása, valamint a jegyellenőrök<br />
munkáját segítő digitális eszközök és<br />
megoldások bevezetése is. A BKK jegyértékesítésében<br />
már közel 40 százalék<br />
a digitális jegyekből származó bevétel<br />
aránya és egyre népszerűbbek a digitális<br />
megoldások is. Ezek közé tartozik<br />
például a tavaly nyáron már az M1-es<br />
metró vonalán is bevezetett Pay&GO<br />
(mely esetében a jegyvásárlás és -érvényesítés<br />
egyetlen mozdulattal történik,<br />
ehhez pedig csupán egy bankkártya vagy<br />
egy okoseszköz szükséges), amelyet a<br />
budapesti repülőtéri járaton utazóknak<br />
körülbelül már 30 százaléka használ.<br />
Igyekszünk élen járni, és jobbá tenni a<br />
közösségi közlekedés élményét, hogy az<br />
autó helyett egyre többen válasszanak<br />
a jövőben is változatos közlekedési<br />
formákat: a BKK járatait vagy különböző<br />
mikromobilitási megoldásokat (MOL<br />
Bubi, saját kerékpár, roller, gyaloglás).<br />
Így a távolságok áthidalása mellett a<br />
városlakók is tudatosabb és egészségesebb<br />
életet élhetnek.<br />
CT: Könnyű használhatósága miatt<br />
az egyik legnépszerűbb magyar<br />
fejlesztésű alkalmazás lett a BKK<br />
applikációja Magyarországon,<br />
milyen tanácsot tudnak adni a<br />
hazai vállalatoknak, akik saját<br />
fejlesztéssel próbálkoznak?<br />
40 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
SÓS<br />
ÉVA<br />
INNOVÁCIÓ<br />
Hiába van MI, még mindig<br />
sokat számít a mérnöki intuíció<br />
2010 óta ralizik versenyszerűen, 2019-től pedig már az R5/Rally2 kategóriában méreti<br />
meg magát Klausz Kristóf, a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök mesterszakos<br />
hallgatója, aki idén az országos ralibajnokság megnyerését tűzte ki célul. A tehetséget<br />
az egyetem két kutatómérnöke is segíti: Kapocsi Máté és Orova László a versenyjármű<br />
felkészítésében, szerelésében és szállításában is közreműködik. Az intézmény Formula<br />
Student-csapatában edződött fiatal szakemberek és a pilóta együttműködése is<br />
mutatja, a győri mérnökképzés ezer szállal kapcsolódik a motorsporthoz.<br />
Fotó: Dudás Máté<br />
beállítások, az egyedi gyártású alkatrészek,<br />
a megfelelő adatelemzés.<br />
Mert hiába világbajnok pilóta valaki,<br />
ha murvára optimalizált autóval indul<br />
aszfalton, nem fog nyerni” – húzta alá<br />
Klausz Kristóf, aki 2010 óta vesz részt<br />
az autósportban, jelenleg egy Rally2-es<br />
szabályoknak megfelelő Skoda Fabiával<br />
versenyez, ami a professzionális szintet<br />
jelenti. A magyar és osztrák ralibajnokságban<br />
rendszeresen indul futamokon,<br />
és amikor csak teheti, Európa-bajnoki<br />
eseményeken is rajthoz áll. A legnagyobb<br />
sikere eddig összetettben az<br />
országos 4. helyezés. Azt a csapat tagjai<br />
Orova László, Klausz Kristóf és Kapocsi Máté.<br />
Felsorolni is nehéz azokat a fiatal<br />
szakembereket, akik a Széchenyi-egyetem<br />
kiváló tehetségműhelyeiből<br />
indultak el a nemzetközi<br />
sikerek felé. Emlékezetes: a SZEngine<br />
motorfejlesztő csapatból Szegletes<br />
Dávid útja egyenesen a Forma–1-be<br />
vezetett, ahol az Audi konstruktőreként<br />
a vállalat 2026-ban debütáló versenyautóján<br />
dolgozik. Szintén az intézményhez<br />
kötődik Gyenis Máté, aki a<br />
Formula Student-autót fejlesztő Arrabona<br />
Racing Teamben (ART) alapozta<br />
meg azt szakmai tudást, amely később<br />
egészen Michelisz Norbert csapatáig<br />
repítette. A sort folytathatjuk<br />
Kapocsi Mátéval és Orova Lászlóval,<br />
az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának<br />
fiatal kutatómérnökeivel, akik<br />
a feltörekvő magyar raliversenyző,<br />
Klausz Kristóf csapatában, a Klaus<br />
Motorsportban tevékenykednek – már<br />
majdnem öt éve.<br />
De mit is jelent pontosan a közös<br />
munka? Tekintve, hogy egy ötfős, kis<br />
versenycsapatról beszélünk, elsősorban<br />
a főszerelő támogatását, azaz az autó<br />
versenyekre felkészítését, karbantartását,<br />
szerelését, szervizelését.<br />
Kapocsi Máté felelőssége emellett a<br />
gépátvétel, valamint a jármű eljuttatása<br />
a versenyhelyszínre. Orova László az<br />
általános feladatokon túl a kocsi telemetriai<br />
adatait ellenőrzi, hogy minden<br />
megfelelően működik-e. Az ő dolga a<br />
belső kamerás felvételek elemzése is,<br />
amelynek révén tovább gyorsulhat az<br />
autó.<br />
„Egy versenyautónál mindenhez kell<br />
érteni a motortól az elektronikán át az<br />
üzemanyagrendszerig. Egyszerre szükséges<br />
szerelési gyakorlat és egyetemi<br />
szintű tudás. Az ART-s munkánk tökéletes<br />
gyakorlóterep volt ehhez, hiszen<br />
ott meg kellett terveznünk az autót az<br />
utolsó csavarig, de a műhelyben össze is<br />
raktuk” – mondta Kapocsi Máté.<br />
„A versenyautók között manapság<br />
nincs már akkora technológiai<br />
különbség, mint tíz éve. Emiatt éppen<br />
az a háttérmunka jelenthet előnyt, amit<br />
bele tudunk tenni ebbe a projektbe: a<br />
Széchenyi István<br />
Egyetem<br />
A győri központú, de képzéseivel,<br />
kutatásaival Mosonmagyaróváron,<br />
Zalaegerszegen és Budapesten<br />
is jelen lévő Széchenyi István<br />
Egyetem (SZE) Magyarország<br />
egyik legdinamikusabban fejlődő<br />
felsőoktatási intézménye.<br />
Mintegy 14 ezer fős hallgatói<br />
közösségét csaknem nyolcvan<br />
ország fiataljai alkotják. Rendkívül<br />
erős gyökerekkel rendelkezik a<br />
technológiai és az informatikai<br />
képzések terén, amelyeket<br />
minőségi gazdaságtudományi,<br />
állam- és jogtudományi, pedagógiai,<br />
társadalomtudományi, művészeti,<br />
egészség- és sporttudományi,<br />
valamint mezőgazdaság- és<br />
élelmiszer-tudományi képzések<br />
egészítenek ki. Az intézmény<br />
kiemelkedő számú ipari-gazdasági<br />
kapcsolattal rendelkezik. További<br />
fejlődését többek között győri,<br />
valamint a zalaegerszegi ZalaZONE<br />
melletti tudományos és innovációs<br />
parkjai segítik elő.<br />
42 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
INNOVÁCIÓ<br />
Forrás: Klaus Motorsport<br />
CT: Az adatokat „élőben” látják,<br />
vagy a szakasz, illetve nap végén<br />
töltik le?<br />
OL: Az adatokat élőben nem tudjuk<br />
nézni, nincsen erre lehetőségünk.<br />
A szervizekben tudjuk letölteni az<br />
adatokat, és ott elemezzük is őket, hogy<br />
látunk-e valamilyen hibára utaló jelet,<br />
amit a szervizben orvosolni kell.<br />
Az Arrabona Racing Teamben szerzett tapasztalatok a raliversenyzésben is kamatoztathatók.<br />
mindannyian hangsúlyozzák, hogy szorgalom,<br />
alázat és motiváció nélkül nem<br />
érhetők el kiemelkedő eredmények, de<br />
azért megkérdeztük, hogy mit köszönhetnek<br />
a technikának:<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Körülbelül menynyi<br />
szenzor és hány vezérlő -<br />
egység van egy mai verseny -<br />
autóban?<br />
Orova László: Ez versenyautótól,<br />
versenysorozattól is függ. Egy<br />
Forma1-es versenyautóban több száz<br />
szenzor is van, míg egy Skoda Fabia<br />
Rally2 versenyautóban, amivel mi dolgozunk,<br />
körülbelül harminc található,<br />
melyek legtöbbje a motorhoz és hajtáslánchoz<br />
tartozó szenzorok, de ezeken<br />
kívül még találhatók a kormányzásban<br />
és fékrendszerben is érzékelők.<br />
Vezérlőből 2 darab található a<br />
versenyautóban, az egyik a motorvezérlő<br />
egység (ECU), amely felelős<br />
a motor megfelelő működéséért, a<br />
motor aktuátorainak vezérléséért,<br />
mint például befecskendezés, gyújtás,<br />
turbó nyomásvezérlés, hűtésvezérlés.<br />
A motorvezérlőbe van beépítve az adatgyűjtő<br />
is, erről töltjük le a versenyautó<br />
adatait. Érdekesség még a mi kategóriánkban,<br />
hogy a motorvezérlő a gyártó<br />
által le van kódolva, ezért nem tudunk<br />
módosítani a motor programozásán,<br />
csak a gyártó által kiadott üzemanyag<br />
mapokat tudjuk cserélni, attól függően,<br />
hogy a versenyautóban éppen milyen<br />
fajta versenybenzint használunk.<br />
Az ECU-n kívül még található egy<br />
teljesítményelosztó egység (PDU) a<br />
versenyautóban, mely szerepe az autó<br />
különböző elektromos komponenseinek<br />
– mint például a motorvezérlő egység<br />
(ECU), világítás, vízpumpa, üzemanyag<br />
pumpa és ventilátorok – energiaellátásának<br />
biztosítása. Ezek az eszközök<br />
teljes mértékben programozhatóak és<br />
különböző védelmi funkciókkal vannak<br />
ellátva, mint például rövidzárlat-,<br />
túláram- és túlmelegedés-védelem,<br />
amelyek növelik a versenyautó<br />
megbízhatóságát.<br />
CT: Mennyi adat keletkezik<br />
egy-egy versenyen, mennyi adatok<br />
kezelnek?<br />
OL: Egy versenyhétvége során körülbelül<br />
1-2 gibabyte-nyi adat keletkezik.<br />
Ebből a mennyiségből egy kisebb<br />
töredéke (10-15%) a versenyszakaszokon<br />
gyűjtött adatok. A többi részt a<br />
szakaszokat összekötött etap útvonal<br />
teszi ki. Habár ezeken a szakaszokon<br />
nem történik versenyzés, de ezeket<br />
az adatokat is elemezni kell, mert<br />
előfordul, hogy valamilyen műszaki hiba<br />
éppen itt lép fel.<br />
CT: Használnak-e MI-t az adatfeldolgozásban,<br />
vagy meghatározó a<br />
mérnöki intuíció?<br />
OL: A mi kategóriánkban nem használunk<br />
MI-t az adatfeldolgozásban,<br />
a mérnöki intuíció a jellemző. De a<br />
motorsportban, például a Forma1-ben,<br />
ahol sokkal nagyobb adatmennyiségekkel<br />
dolgoznak, ott használják az<br />
MI-t, például a stratégiai döntések<br />
meghozatalához.<br />
CT: Mire használják az adatokat:<br />
taktikamódosítás, hangolás vagy<br />
fejlesztés?<br />
OL: A motorsportban általánosságban<br />
jellemző, hogy akár mind a háromra is<br />
használják az adatokat, de ez kategóriáktól<br />
és versenysorozatoktól függően<br />
eltérhet. A mi kategóriánkban (Rally2)<br />
nincs lehetőség fejlesztésre, a gyártó<br />
által homologizált alkatrészeket kell<br />
használnunk. Ezért az adatokat legfőképpen<br />
a megbízhatóság biztosítására<br />
használjuk. Minden szervizben ellenőrizzük,<br />
hogy az autóban lévő szenzorok<br />
vagy aktuátorok nem hibásodtak-e<br />
meg. Illetve a belső kamera és az adatok<br />
alapján a versenyzők módosítani tudnak<br />
azokon a részeken, ahol még lehet<br />
gyorsabban menni és ez alapján tudnak<br />
módosítani az itineren.<br />
Klausz Kristóf következő célként a magyar bajnokság megnyerését tűzte ki maga elé.<br />
Forrás: Klaus Motorsport<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 43
SIKLÓS BENCE,<br />
tanácsadó,<br />
Peak<br />
INNOVÁCIÓ<br />
A mesterséges intelligencia<br />
és a blockchain találkozása<br />
A mesterséges intelligencia (MI) és a blockchain technológia egyre inkább előtérbe<br />
kerül a felgyorsult digitalizáció hatására. Ezek a technológiák a jövőben jelentős<br />
befolyással lesznek a gazdaságra, az iparra és a társadalomra egyaránt, így<br />
fontos megérteni működésüket és azokat a lehetőségeket, amelyeket együttes<br />
alkalmazásuk kínálhat.<br />
Forrás: Coursera<br />
Mesterséges intelligencia,<br />
a jövő technológiája<br />
A mesterséges intelligencia olyan számítástechnikai<br />
rendszereket, programokat és algoritmusokat<br />
foglal magában, amelyek képesek<br />
olyan emberi intelligenciát igénylő feladatok<br />
elvégzésére, mint például a beszéd- és képfelismerés,<br />
döntéshozatal és nyelvek fordítása. Az MI<br />
kutatásának két fő ága a gépi tanulás és a mélytanulás.<br />
A gépi tanulás algoritmusai tapasztalatból<br />
tanulnak, az adatok elemzése révén fejlesztik ki a<br />
feladatmegoldó képességüket. A mélytanulás a<br />
gépi tanulási egy speciális formája, amely olyan<br />
mesterséges neurális hálókat használ, amik<br />
az emberi agy működését utánozva, összetett<br />
minták felismerését is lehetővé teszik.<br />
Blockchain: biztonság és<br />
transzparencia a digitális<br />
világban<br />
A blockchain egy decentralizált adatbázison<br />
alapuló technológia, amely a tranzakciók integritását<br />
és biztonságát garantálja anélkül, hogy<br />
szükség lenne központi felügyeletre. A blockchain<br />
lehetővé teszi az adatok átlátható tárolását,<br />
anélkül, hogy azokat módosítani vagy törölni<br />
lehetne. A technológia kulcsszerepet játszik<br />
a digitális tranzakciókban, például a kriptovalutáknál,<br />
illetve ott, ahol elterjedt az okosszerződések<br />
használata. Az utóbbi években azonban<br />
más iparágak is kezdik felfedezni a benne rejlő<br />
potenciált.<br />
Jelenleg a világ népességének 0,5 százaléka<br />
(világszerte nagyjából 40 millió ember) használ<br />
blokklánc technológiát - ez a következő 10 évben<br />
várhatóan 80 százalékra emelkedik. A blokklánc<br />
megoldásokra fordított globális kiadások<br />
pedig az előrejelzések szerint megháromszorozódnak,<br />
és 2024-re közel 19 milliárd dollárra<br />
nőnek, szemben a 2021-es 6,6 milliárd dollárral.<br />
A PwC „Time for Trust” 2020-as jelentése szerint<br />
2030-ra a blockchain technológia 1,76 ezermilliárd<br />
dollárral növeli majd a globális GDP-t.<br />
Az MI és a blockchain<br />
találkozása<br />
A mesterséges intelligencia és a blockchain<br />
technológia egyesítése új lehetőségeket nyit<br />
meg az innováció számos területén. Az MI képes<br />
elemzéseket végezni és döntéseket hozni nagy<br />
adatbázisok alapján, míg a blockchain biztosítja<br />
az adatok integritását és biztonságát. E két<br />
technológia együttműködése lehetővé teszi az<br />
automatizált és biztonságos digitális rendszerek<br />
fejlesztését, amelyek megreformálhatják az ipart,<br />
a pénzügyeket, az egészségügyet és még sok más<br />
területet.<br />
Nagyobb biztonság<br />
az adatoknak<br />
Az adatbiztonság és adatkezelés a mesterséges<br />
intelligencia és a blockchain technológia találkozásának<br />
egyik legfontosabb és legígéretesebb<br />
területe. Ez a szinergia új megközelítést tesz<br />
lehetővé az adatok védelmére, valamint az adatkezelési<br />
folyamatok átláthatóságának és hatékonyságának<br />
növelésére.<br />
A blockchain technológia, a maga decentralizált<br />
és megváltoztathatatlan adattárolási jellegével,<br />
természetes védelmet nyújt az adathamisítás és<br />
az adatszivárgás ellen. A blockchain alapú rendszerek<br />
kriptográfiai hash funkciókat használnak<br />
a blokkok tartalmának összekapcsolására, így<br />
biztosítva, hogy az adatokat ne lehessen utólag<br />
módosítani anélkül, hogy az a lánc többi részében<br />
észrevehető lenne.<br />
44 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
FRAUD 2024<br />
FÓKUSZBAN A NÖVEKVŐ CSALÁSSZÁMOK OKAI, AZ MNB<br />
ÚJ FRAUD AJÁNLÁSA ÉS A VÁLLALATI VÉDEKEZÉSI<br />
MÓDSZEREK<br />
2024. április 23., Budapest<br />
Fókuszban:<br />
• MNB antifraud szabályozás – MNB új fraud ajánlás<br />
• Központi visszaélés szűrő rendszer – tájékoztatás a fejlesztésről<br />
• MNB nevében történő csalások<br />
• A digitalizációból eredő kockázatok<br />
• Cyber security – Fraud fejlesztések: hatékony fellépés a csalókkal szemben<br />
• Csalás felderítések a Nemzeti Nyomozóiroda tájékoztatása alapján<br />
• Csalási trendek – Miért fontos az ügyfelek edukálása?<br />
• Kiberpajzs Program – A tájékoztatás hatékonysága és eredményei<br />
• Vállalati gyakorlat bemutatása: tipikus elkövetési módok, védekezési<br />
módszerek – Vállalati ESETTANULMÁNYOK<br />
www.businessevents.hu +36 30 677 8407 info@businessevents.hu
INNOVÁCIÓ<br />
A mesterséges intelligencia hozzáadásával<br />
ezek a rendszerek képesek<br />
lesznek előre látni és azonosítani a<br />
potenciális biztonsági fenyegetéseket,<br />
valamint automatizált döntéseket hozni<br />
azok kezelésére. Az MI-t beépítve<br />
a blockchain technológiába a rendszerek<br />
képesek lesznek automatizált<br />
auditálást és hitelesítést végezni az<br />
adatokon, növelve ezzel az adatkezelési<br />
folyamatok átláthatóságát és<br />
megbízhatóságát.<br />
Automatizált<br />
döntéshozatal:<br />
okosszerződések és<br />
decentralizált autonóm<br />
szervezetek<br />
Az okosszerződések olyan algoritmusok,<br />
amelyek automatikusan<br />
végrehajtják a szerződésben foglalt<br />
feltételeket, amint az előre meghatározott<br />
kritériumok teljesülnek.<br />
A decentralizált autonóm szervezetek<br />
(Decentralised Autonomous Organisations,<br />
DAO) pedig olyan szervezetek,<br />
amelyek teljes mértékben kód alapján<br />
működnek, és nincs szükségük hagyományos<br />
menedzsment-struktúrára<br />
vagy vezetőségre. A DAO-k alapját<br />
szintén a blockchain technológia<br />
biztosítja és a döntéshozatali folyamatokat<br />
az okosszerződések vezérlik.<br />
Az MI algoritmusok integrálása<br />
számottevően javítaná a DAO-k alkalmazkodóképességét,<br />
előre jelezve a<br />
potenciálisan felmerülő problémákat<br />
és javaslatokat megfogalmazva azok<br />
megoldására vagy a szervezet stratégiai<br />
irányának módosítására.<br />
Az MI által vezérelt automatizált<br />
blockchain rendszerek önállóan adaptálhatók,<br />
képesek felismerni a felhasználói<br />
igényeket, piaci változásokat,<br />
valamint biztonsági kockázatokat és<br />
ezek alapján önállóan döntéseket<br />
hozni, majd ezeket emberi beavatkozás<br />
nélkül végrehajtani. Ez különösen<br />
hasznos lehet a pénzügyi szolgáltatások<br />
területén és az ellátási láncok<br />
kezelésében.<br />
A decentralizált intelligens rendszerek<br />
alkalmazása jelentős változásokat<br />
hozhat a digitális gazdaságban.<br />
Egyszerre növelhető a folyamatok<br />
hatékonysága és csökkenthető a<br />
csalások és hibák lehetősége, ezzel új<br />
szintre emelve az automatizációt.<br />
Kihívások<br />
és megoldások<br />
Az adatkezelés, a skálázhatóság, a<br />
tranzakciósebesség, az adatvédelem,<br />
az etikai kérdések, a jogszabályi<br />
megfelelés, valamint a technológiai és<br />
infrastrukturális akadályok jelentősen<br />
befolyásolják a mesterséges intelligencia<br />
és a blockchain alkalmazásának<br />
lehetőségét. Ezek mindegyikét<br />
kezelni kell ahhoz, hogy az új technológiákat<br />
hatékonyan és fenntarthatóan<br />
lehessen alkalmazni.<br />
A blockchain skálázhatóságát illetően<br />
a legfontosabb kérdés az, hogy<br />
hogyan kezelhető nagyobb mennyiségű<br />
tranzakció hatékonyan anélkül,<br />
hogy feláldoznák a decentralizációt<br />
vagy a biztonságot. Ennek közvetlen<br />
megoldásai közé tartoznak az olyan<br />
Layer 1-es (első rétegű) megoldások,<br />
amelyek közvetlenül a blockchain<br />
hálózat magján hajtanak végre változtatásokat<br />
a tranzakciók méretének<br />
növelése vagy a blokk létrehozási<br />
idejének csökkentése érdekében. A<br />
Layer 2-es (második rétegű) megoldások<br />
pedig lehetővé teszik a tranzakciók<br />
„kiszervezését” a fő blockchainről,<br />
így csökkentve a hálózat terhelését<br />
és növelve a tranzakciósebességet<br />
anélkül, hogy a blockchain struktúráját<br />
módosítanák.<br />
A blockchain nyílt és átlátható jellege<br />
etikai és jogi kérdéseket vet fel az<br />
adatkezeléssel és az adatvédelemmel<br />
kapcsolatban. Ezek kezelését célozzák<br />
az olyan technológiai innovációk, mint<br />
a Zero Knowledge Proof megoldások.<br />
A hosszú távú megoldás azonban<br />
a szabályozási keretek fejlesztése,<br />
olyan környezetet kialakítva, amely<br />
a felhasználók adatvédelmi jogainak<br />
tiszteletben tartása mellett, elősegíti a<br />
technológia fejlődését.<br />
Blockchain<br />
trilemma<br />
A technológiai és infrastrukturális<br />
kihívások leküzdése érdekében<br />
szükség van a meglévő hálózati infrastruktúra<br />
fejlesztésére is ahhoz, hogy<br />
az képes legyen kezelni a növekvő<br />
terhelést és biztosítani a magas szintű<br />
biztonságot és rendelkezésre állást.<br />
Ez magában foglalja a hardverkövetelmények<br />
csökkentését a csomópontok<br />
futtatásához, ami alapvetően<br />
szükséges a blockchain hálózatok<br />
decentralizációjának megőrzéséhez.<br />
A skálázhatóság, a biztonság és a<br />
decentralizáció maximalizálása (a<br />
„blockchain trilemma”) együttes érvényesülése<br />
érdekében kompromisszumokra<br />
van szükség.<br />
A kihívások kezelésére olyan integrált<br />
stratégiára lesz szükség, amely<br />
együtt képes kezelni a technológiai<br />
innovációt, a szabályozási keretek<br />
adaptációját és az infrastrukturális<br />
fejlesztéseket. Az egyes területeken<br />
megvalósuló előrelépések – mint az<br />
adatvédelmi technológiák fejlesztése,<br />
a blockchain skálázhatósági<br />
megoldásainak implementálása, és a<br />
jogszabályi környezet finomhangolása<br />
– együttesen hozzájárulhatnak a MI és<br />
a blockchain technológiai ökoszisztéma<br />
fenntartható növekedéséhez.<br />
A Fintech.hu kiadványsorozata – a Sparks_EDU – konkrét, kézzel<br />
fogható és a mindennapokba azonnal beépíthető tudást ad a fiataloknak,<br />
a kkv-knak és mindazon érdeklődőknek, akik fejlesztenék digitális<br />
pénzügyi és fintech ismereteiket. Az online kiadványok közérthető és<br />
naprakész információkat tartalmaznak, valamint a potenciális veszélyforrásokra<br />
is felkészítik az olvasókat. A kiadványokhoz kapcsolódó<br />
kérdéseket a news@peakfs.io email címre várjuk.<br />
A Sparks_EDU –<br />
Amit a blockchain<br />
technológiáról tudni<br />
érdemes kiadvány<br />
linkje a QR kód alatt.<br />
46 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
www.computertrends.hu/karrier<br />
HR<br />
Karrier hírek<br />
Változások a 4iG Csoportnál<br />
RADÓ<br />
GÁBOR<br />
BLÉNESSY<br />
LÁSZLÓ<br />
A 4iG Csoport integrációs folyamata új<br />
szakaszához érkezett, amely tervezett<br />
személyi változásokkal járt a 4iG Nyrt.<br />
és tagvállalatainak felsővezetésében.<br />
A távközlési és informatikai területeken<br />
több évtizedes szakmai tapasztalattal<br />
rendelkező Blénessy László<br />
operatív vezetői feladatai március 1-től<br />
megszűntek, de továbbra is részt vesz<br />
a tőkepiaci társaság igazgatóságának<br />
munkájában, amely mellett a vállalatcsoport<br />
elnökének felkérésére a technológiai<br />
és digitalizációs területeken,<br />
illetve a Rheinmetall AG-val tervezett<br />
projektek kapcsán stratégiai tanácsadóként<br />
továbbra is támogatja a 4iG<br />
tevékenységét.<br />
A vállalatcsoport informatikai divíziójának<br />
irányítását március 1-től Radó<br />
Gábor, korábbi kereskedelmi igazgató<br />
vette át Tápai Tamástól; Friss László a<br />
kiemelt projektekért felelős igazgató<br />
feladatköre pedig kiegészült az informatikai<br />
kereskedelmi terület vezetésével<br />
is. A 4iG igazgatósága az informatikai<br />
divízió új menedzsmentjétől az IT üzletág<br />
és az üzletághoz tartozó vállalatok<br />
működésének hatékonyságnövelését,<br />
a tagvállalatok közötti szinergiák jobb<br />
kihasználását, továbbá a csoport transzformációs<br />
folyamatainak felgyorsítását<br />
várja. Ez utóbbi folyamat során a cégcsoport<br />
teljes transzformációja mellett a<br />
4iG Nyrt.-ben működő informatikai és<br />
rendszerintegrációs tevékenységet is<br />
önálló informatikai vállalatba szervezik<br />
2024-ben.<br />
A 4iG Csoport emellett önálló vállalatba<br />
szervezi űr- és technológiai<br />
portfólióját. A tőkepiaci társaság új<br />
holdingvállalatot alapított 4iG Space and<br />
Technology Zrt. (4iG S&T Zrt.) néven,<br />
amelynek főbb piaci területei az űriparés<br />
műholdfejlesztés, dróngyártás és<br />
drónvédelem, valamint a védelmi digitalizáció.<br />
Az alapítást követően a 4iG Nyrt.<br />
űripari- és technológiai vállalatainak<br />
részesedéseit a 100 százalékos tulajdonú<br />
leányvállalatába, a 4iG S&T Zrt.-be<br />
apportálja. A 4iG S&T Zrt. megbízott<br />
vezérigazgatója a REMRED társalapítója,<br />
a 4iG Nyrt. elnöki kabinetvezetője,<br />
dr. Sárhegyi István, akinek feladata az új<br />
holdingvállalat stratégiai projektjeinek<br />
és működési folyamatainak, menedzsmentjének<br />
és szervezeti felépítésének<br />
kialakítása a társaság bejegyzését kö -<br />
vetően. Munkáját vezérigazgató-helyettesként<br />
Yon Rosenberg, a SpaceCom<br />
globális műholdüzemeltető vállalat<br />
korábbi igazgatója, szakmai munkatársként<br />
Molnár Sándor, a Hungaro DigiTel<br />
kereskedelmi vezetője, valamint Zábori<br />
Balázs, a REMRED vezető űrmérnöke, az<br />
Európai Űrügynökség (ESA) holdmiszsziós<br />
testületének tagja támogatják.<br />
Új vezérigazgató az<br />
Antenna Hungária élén<br />
Március 1-től Papp-Gerlei Gyöngyvér<br />
az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója.<br />
A szakember az elmúlt egy<br />
évben a vállalat operatív vezérigazgató-helyetteseként<br />
részt vett a társaság<br />
irányításában, és közvetlenül vezette<br />
az Antenna Hungária média divízióját.<br />
Az új vezérigazgató a magyar telekommunikációs<br />
és médiaipar egyik meghatározó<br />
személyisége. Kereskedelmi<br />
szakközgazdászként végzett, több mint<br />
20 éves értékesítési és menedzsment<br />
tapasztalattal rendelkezik, amelynek<br />
jelentős részét a telekommunikációs<br />
szektorban szerezte. 2022. április 20.<br />
óta az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.<br />
Ezt megelőzően, 2019.<br />
április 1-jén csatlakozott a társasághoz<br />
kereskedelmi igazgatóként. Karrierje<br />
során fontos szerepet töltött be a szintén<br />
a 4iG Csoporthoz tartozó DIGI Távközlési<br />
és Szolgáltató Kft.-nél, ahol megbízott<br />
ügyvezető igazgatóként dolgozott. Ebben<br />
a pozíciójában jelentős szerepet játszott<br />
a DIGI folyamatainak átalakításában a<br />
felvásárlást követően.<br />
Pályafutása során 15 évet töltött az<br />
Invitel Távközlési Zrt.-nél, illetve jogelőd<br />
cégeinél, továbbá dolgozott a Canon<br />
Hungária Kft.-nél, ahol a magyarországi<br />
értékesítési csapatot vezette. Karrierje<br />
során a reorganizációs és cégtranszformációs<br />
területeken is jelentős tapasztalatokat<br />
szerzett.<br />
Rékasi Tibor marad<br />
a Magyar Telekom<br />
vezérigazgatói székében<br />
A Magyar Telekom Igazgatósága a 2024.<br />
február 22-i ülésén döntött Rékasi Tibor<br />
vezérigazgatói szerződésének meghoszszabbításáról.<br />
A szakembert 2018 júliusában<br />
nevezték ki a Magyar Telekom<br />
vezérigazgatójának, mely megbízatást<br />
2020. év végén további 3 évre meghoszszabbították.<br />
Az Igazgatóság legutóbbi<br />
döntése értelmében Rékasi Tibor szerződése<br />
újabb 3 évig, 2027. június 30-ig<br />
szól. A szakember 12 éve csatlakozott a<br />
Magyar Telekom Csoporthoz az IQSYS<br />
Zrt. ügyvezető igazgatójaként, majd 2013<br />
és 2017 között a T-Systems Magyarország<br />
vezérigazgatója volt, ezt követően<br />
a Magyar Telekom Lakossági szolgáltatások<br />
vezérigazgató-helyettesének<br />
nevezték ki, mely pozíciót 2018-ig, vezérigazgatói<br />
kinevezéséig töltötte be.<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 47
FEJLÉC<br />
Az alfa generációs<br />
gyerekeknek már<br />
a robotika és az<br />
MI a mindennapok<br />
természetes része<br />
lesz. Mi ott állunk<br />
mellettük...<br />
KÉPES GÁBOR,<br />
a Neumann Társaság<br />
ügyvezetője<br />
48 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
HR<br />
SÓS<br />
ÉVA<br />
A Neumann Társaság<br />
unikális eleme a magyar<br />
IT-ökoszisztémának<br />
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő<br />
hazai informatikai szervezet, amelynek új ügyvezetőjét kérdeztük az idén már 56 éves<br />
egyesület tevékenységéről és lehetőségeiről.<br />
Az NJSZT ügyvezetői posztját 2024.<br />
február 1-jétől Képes Gábor tölti<br />
be. A szakember építeni kíván a<br />
Magyarország legrégebbi IT tudományos<br />
egyesületénél összegyűlt tudásra,<br />
valamint kiemelkedően fontosnak tartja<br />
a tehetséggondozást, közösségépítést is.<br />
A munkájában az új igazgató-helyettes,<br />
Malmos Katalin lesz segítségére, akinek<br />
tudására a közoktatás szereplőivel való<br />
kapcsolattartásban is nagyon számít.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Több mint húsz<br />
éve tagja, 2021 óta marketingigazgatója,<br />
február 1-jétől pedig ügyvezetője<br />
a Neumann Társaságnak.<br />
2001-ben mi indokolta, hogy az<br />
NJSZT tagjai közé lépjen?<br />
Képes Gábor: A Neumann Társaságot<br />
már gyerekként, az 1980-as években<br />
megismertem, hiszen az egyesület<br />
nagyon fontos szerepet töltött be már<br />
akkor is az informatikai terület népszerűsítésében,<br />
az IT-tudások evangelizálásában.<br />
Kovács Győző és az általa<br />
vezetett Mikroszámítógép Magazin,<br />
továbbá az NJSZT versenyei, kiállításai<br />
országos hatást gyakoroltak a személyi<br />
számítógépek és az iskolaszámítógépek<br />
elfogadottá tételére. Gyerekként, diákként<br />
magam is lelkes olvasója voltam<br />
a társaság anyagainak – és 2001-<br />
ben, Kovács Győző hívására, mint az<br />
informatikai örökség iránt érdeklődő<br />
egyetemista léptem be a társaságba.<br />
2003-tól már intenzíven részt vettem<br />
a Neumann Társaság ügyeiben, sokáig<br />
önkéntesként.<br />
Alföldi István igazgató idején az NJSZT<br />
az egyik kulcsszervezete volt a Neumann<br />
Centenáriumi Évnek, amelynek fő<br />
kiállításában már én is közreműködő<br />
voltam, ezt a tárlatot a Természettudományi<br />
Múzeumban nyitottuk meg.<br />
Fiatal muzeológusként, majd közgyűjteményi<br />
középvezetőként részt vettem a<br />
Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti<br />
Kiállításának (ITK) rendezésében<br />
is, melyet Neumann János lánya,<br />
Marina von Neumann Whitman nyitott<br />
meg 2013-ban – és azóta is fenntartjuk,<br />
működtetjük, én úgy gondolom, hogy az<br />
egész ország számára büszkeségre okot<br />
adóan. A Neumann Társaság történetéből<br />
a tudás közérthető terjesztését és<br />
az örökség autentikus képviseletét ma is<br />
döntőnek tartom.<br />
CT: Az elmúlt húsz évben milyen<br />
korszakokon ment át a társaság?<br />
Jelenleg melyik korszaka előtt<br />
állunk, hogyan képzeli el a szervezet<br />
jövőjét?<br />
KG: Alföldi István közel negyedszázados<br />
működése alatt a jelszó az volt:<br />
Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni<br />
a jelenhez és a legjobb tudásunk<br />
szerint befolyásolni a jövőt. Már az ő<br />
idején nagyon fontos szerepet töltött<br />
be az NJSZT a digitális kompetenciák<br />
terjesztésében. 2018 óta dr. Beck<br />
György a Neumann Társaság elnöke,<br />
az ő máig meghatározó jelmondata<br />
szerint a Neumann Társaság a „digitális<br />
világ GPS-eként” segíti a társadalmat a<br />
tájékozódásban.<br />
Ezek nagyon fontos üzenetek, s úgy<br />
látom, hogy a digitális állampolgárság<br />
teljeskörűvé tétele és a mesterséges<br />
intelligencia elfogadtatása kapcsán is<br />
nagy szükség van a mi közösségünk<br />
hiteles ismeretterjesztő szerepére.<br />
Fontos a felelősség hangsúlyozása<br />
a döntéshozók felé és az IT szektor<br />
szereplői felé is – de fontos az is, hogy<br />
egy megfontolt technooptimizmust<br />
sugározzunk, azt, hogy az IT megoldásai<br />
segítenek megoldani az emberiség előtt<br />
tornyosuló kihívásokat. A Neumann<br />
Társaság egy unikális eleme a magyar<br />
IT-ökoszisztémának. Egy többgenerációs,<br />
nagy család vagyunk, máig nagyon<br />
sok IT-úttörővel, óriási tudású szakemberekkel<br />
– de a tagságunk több mint<br />
kétharmada olyan aktív korú IT-sekből<br />
áll, akik még fontos befolyásolói a most<br />
zajló folyamatoknak. Ennek a családnak<br />
egy jó hangulatú, befogadó közösséget<br />
teremteni – ez a küldetésem.<br />
CT: A Neumann Társaság több évtizede<br />
működteti itthon az ECDL-képzést,<br />
amely tavaly óta ICDL néven<br />
fut. Miként alakult át és mi a<br />
szerepe napjainkban?<br />
KG: Követjük a nemzetközi trendet,<br />
hiszen ez egy világszerte, a nemzetközi<br />
munkaerőpiacon elfogadott, a kompetenciákat<br />
mérő és minősítő rendszer.<br />
Kompatibilis az európai DigComppal,<br />
de nagyon dinamikusan fejlődik a világ<br />
más kontinensein is. Elődöm, Szalay<br />
Imre igazgató úr érdeme, hogy végre<br />
digitalizáltuk a „cipész cipőjét”, tehát<br />
magát a „számítógép-használói jogosítványt”<br />
is. Jó példát mutatunk: automata<br />
vizsgáztatási rendszer és új modulok –<br />
online kooperáció, kódolás, IT biztonság<br />
– jelzik, hogy az ICDL rugalmas és meg<br />
tud újulni. Több mint félmillió magyar<br />
állampolgár szerzett ECDL-bizonyítványt<br />
– ez egy jó alap, s most a feladat innen<br />
elrugaszkodni, a digitális állampolgárrá<br />
válást segíteni. A BME, az Óbudai<br />
Egyetem és a Milton Friedman Egyetem<br />
már beszámítja az ICDL-t a felvételi<br />
pontszámokba – nagyon fontos lenne,<br />
hogy a többi felsőoktatási intézmény is<br />
kövesse ezt a példát. És messze nem<br />
csak az informatikai karok.<br />
CT: Mi lesz az ICDL és a társaság<br />
szerepe a digitális technológiába<br />
beleszületett alfa generációs<br />
gyerekek körében?<br />
KG: Reményeim szerint még idén az<br />
ICDL-ben is elérhető lesz a robotikamodul<br />
is. Az NJSZT pedig már tizenöt<br />
2024. március | <strong>ComputerTrends</strong> | 49
HR<br />
CT: Ebben ön komoly szakmai<br />
múlttal rendelkezik, mit takar ez<br />
pontosan?<br />
KG: Tíz évig voltam a Magyar Műszaki<br />
és Közlekedési Múzeum muzeológusa,<br />
utóbb főmuzeológusa és műszaki<br />
muzeológiai osztályvezetője. Most az<br />
egyik legfontosabb célom az, hogy a<br />
Neumann Társaság örökség-feladataira,<br />
az Informatikatörténeti Adattárra és<br />
a kiállításra is stabil támogatói bázist<br />
szerezzek. Legyen presztízs, büszkeség<br />
az ITK-ban megjelenni egy támogatónak<br />
– akár egy roll-uppal, akár egy vitrinnel,<br />
amely az adott cég történetét mutatja be.<br />
Legyünk büszkék a szakmánk múltjára<br />
– és mutassuk meg a jövő fejlesztéseit a<br />
múlt relikviái között.<br />
éve foglalkozik a robotikai versenymozgalom<br />
ösztönzésével. A RoboCup<br />
magyar minősítő versenye, a MIRK a mi<br />
legendás szakosztályvezetőnk, Simon<br />
Béláné tanárnő alkotása. A Robotika<br />
Szakosztályunk szeretné az ország<br />
robotika versenyeit egy közös lobbierővel<br />
bíró versenypiramisba szervezni.<br />
Az alfa generációs gyerekeknek már a<br />
robotika és az MI a mindennapok természetes<br />
része lesz. Mi ott állunk mellettük<br />
– s küldetésünk az informatikai tehetséggondozás<br />
is: a nagy, kedvcsináló<br />
e-Hód versenyünkön 40.000 diák vett<br />
részt csak a múlt évben. Az algoritmikus<br />
gondolkodás és a programozás<br />
tehetségeit – az ELTE és az NJSZT közös<br />
munkájaként – végigvezetjük egész a<br />
diákolimpiákig.<br />
CT: Várható, hogy Budapesten<br />
vendégeskedjenek a szegedi<br />
tárlatuk érdekességei?<br />
KG: Igen, ez feltétlen elhatározásom!<br />
Az alapításunkkal működő Informatika<br />
Történeti Múzeum Alapítvány<br />
égisze alatt elnyertem egy támogatást<br />
a Nemzeti Kulturális Alaptól. Ennek<br />
köszönhetően márciustól Túrkevén,<br />
majd májustól Budapesten, az NJSZT<br />
immár 40 éve állandó Báthori utcai<br />
irodájában mutatunk be egy interaktív<br />
kamaratárlatot School-Computer<br />
címmel a középiskolai IT-oktatás<br />
hőskoráról. Remélem, hogy ez az első<br />
fecske – és a folytatás sok retroszámítógépes<br />
élmény, melyet a legfiatalabbak<br />
is a Neumann Társasághoz<br />
fognak kötni.<br />
CT: Informatikatörténész, író, költő,<br />
muzeológus, a magyar múzeumi<br />
szféra első videojáték-történeti<br />
kiállításának szervezője, a Magyar<br />
Scifitörténeti Társaság alapítótagja –<br />
oldalakon át sorolhatnánk munkásságát<br />
és sokoldalúságát. Jelenleg<br />
mivel foglalkozik szabadidejében?<br />
KG: Az informatikatörténettel akkor is,<br />
hiszen az NJSZT Informatikatörténeti<br />
Fórum szakosztályában és a nemrég<br />
újjáalakult HCC szakosztályban is<br />
aktív vagyok. A retro videojátékok és a<br />
programozható zsebszámológépek a<br />
gyengéim. Eredetileg digitális bölcsész<br />
vagyok, a kortárs szépirodalom most is<br />
felüdít. Lakóhelyemen, a Vízivárosban<br />
lokálpatriótaként is ismernek, most<br />
állítottunk emléktáblát például Papp<br />
Tibornak, az első költőnek, aki digitális,<br />
kombinatorikus módszereket is használt<br />
az irodalomban, megalkotva az első<br />
magyar versgenerátort.<br />
CT: Mik voltak a 2023-as Neumann<br />
120 emlékév keretében lezajlott<br />
legfontosabb projektek? A közeljövőben<br />
milyen aktivitásokat<br />
terveznek az informatikai örökség<br />
védelme terén?<br />
KG: Ismét elődömet, Szalay Imrét és<br />
az NJSZT titkársági csapatát, valamint<br />
a védnökeinket, támogatóinkat kell<br />
dicsérnem: közel 100 rendezvény, konferencia,<br />
kiállítás a mérlege a Neumann<br />
120 évnek – és nemcsak a tudomány,<br />
de a sci-fi és a kortárs képzőművészet<br />
köréből is. A kiállítások egy része<br />
átnyúlik idénre és a szegedi múzeumunk,<br />
az ITK Neumann-emlékszobáját<br />
is szeretnénk megújítani.<br />
50 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. március
2024. március 21., Mercure Budapest Castle Hill<br />
ESG<br />
konferencia<br />
Fókuszban az EU-s szabályozás, Magyar ESG<br />
törvény, CSRD jelentés, hatósági ellenőrzés és<br />
vállalati felkészülés<br />
Együttműködő partnerek<br />
Részletes program és regisztráció:<br />
www.esgkonferencia.hu
Change language