Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

el Kai iránt, amit sehogyan sem értettem. Egy idő után Zania és
Kope is visszajött közénk. Nyomban kiszúrták maguknak a
kislányt. Hol őt nézték, hol Kaidant, aki egyelőre nem fogta fel, mi
zajlik körülötte.
– Jól vagy? – hajolt le a lánykához Zania.
Ő csak ránézett a nagy, barna szemével, bólintott, és újra
Kaidannak szentelte minden figyelmét. Totál fura volt ez az egész.
– Kai – mondtam halkan. – Azt hiszem, valaki meg szeretne
ismerkedni veled.
Felült fektéből, és nyomban a kislányra nézett. Kissé zavarba
jött ugyan a lányka színeitől, de azért rámosolygott.
– Szia. Hogy hívnak?
– Bambo – mondta a gyerek halk, bársonyos hangon.
Zaniára néztünk, aki szintén zavarba jött, majd Kope-ra
pillantott.
Ő is lekuporodott közénk.
– Aliié a neve. – Azt jelenti, „aki sír”.
Milyen gyönyörű, szomorú név!
– Aliié – szólt oda Kopano a kislánynak. – Zikujenda bvuandzsi?
– Csicsevául ért – súgta oda Z. nekem és Kai-nak.
Aliié mosolyra húzta a szájacskáját, de nem felelt. Ebben a
pillanatban őrangyala is lehajolt, és súgott neki valamit.
Nyomban elpárolgott a tartózkodása, ami azt mutatta, hogy
jóban van az angyallal. Lassan odament Kaidanhoz, aki
mozdulatlanul tűrte, hogy megsimogassa az arcát, és a szemébe
nézzen. Valójában bősz szemezés volt ez. Aztán a gyerek Kai ölébe
ült, mintha mindig is ezt tette volna. Felnézett rá, és újra azt
mondta:
– Bambo. – Ritka értékes pillanat volt ez. Kaidan tenyerével a
padlóra támaszkodott, mintha félne a kislányhoz érni.
– Mit jelent az, hogy bambo? – kérdeztem súgva.
A többiek, még mindig a padlón, egymásra meredtek.
– „Apa” – monda Kopano.
Kaidannak felgyorsult a lélegzete, ahogy az ölében trónoló
csöppségre nézett.