Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

Biztosra vettem, hogy Pharzuph is megbánta a döntését.
Kaidan a kezemre hajtotta a fejét, és mélyet sóhajtott.
– És most ki mihez kezd ezután? – vetette fel a kérdést Jay.
– En tudom, mi lesz az első – vágta rá Kaidan gondolkodás
nélkül.
Meglepetten néztem rá.
– Betelefonálok a rendőrségre. Feldobom Marissát és a
lánykereskedőit.
– Helyes! – kiáltottam fel, és átkaroltam. Most még jobban
szerettem, mint eddig. Hiszen tarthatott volna a madám
bosszújától, mégse parázott be.
– Király! – morogta Jay. – És te, Anna?
– Anna egyetemista – szorította meg Kaidan a csípőmet.
Máris késem a szemeszterről – ráztam meg a fejemet. – Többek
között azzal, hogy itt dekkolok köztetek. Úgy érzem, szükségem is
van mindezek után némi lazulásra. Majd halasztók egy tanévet.
Végül is tök mindegy, mikor kezdem el a sulit. Különben pedig, ha
Los Angelesben akarsz maradni, hát oda kell átjelentkeznem –
fordultam Kai felé.
– Szuper! – csillant fel a szeme.
Elégedetten mosolyogtam. Szuper, bizony.
– És neked mik a terveid, Jay? – kérdezte meg Kaidan. –
Összehozhatnálak Los Angelesben néhány emberrel a
lemezkiadásnál vagy rádiósoknál. Továbbra is együtt írhatnánk
számokat.
– Tényleg? – Jay aurája narancssárga sziporkákat vetett, akár
egy tűzijáték, mire valamennyien elnevettük magunkat. – Hű,
apám! Benne vagyok! És te mit gondolsz, Marna? Élnél velem Los
Angelesben?
– Ragyogó ötlet – felelte ő. – Már amennyiben Ginger és Blake
is Kaliforniában marad… tudod, a baba jövetele után…
Ettől megint elromlott a szobában a hangulat. Ginger megfogta
a tesója kezét, és a szemébe nézett.
– Megyek én is – mondta.