Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

kell abban, hogy mélyebb okok játszottak közre a halálában.
Ugyanakkor nem akarhatom, hogy sokat szenvedjen.
Lélegezz mélyeket: ki, be, ki, be. Erőnek erejével elhessegettem
magamtól a megbotránkozás és keserű vádaskodás érzéseit,
amelyek azzal fenyegettek, hogy összeroppantanak.
Minden erőmet össze kellett szednem, hogy megleljem a
hangomat.
– Amint látjátok, anyám nem fél meghalni. – Nagyot nyeltem,
hogy visszagyűrjem a könnyeimet. – Nem féltem őt. Tudom, hová
kerül a lelke.
– Akkor talán küldjük is oda! – Rahab szeme őrjöngő lázban
égett. – Ez ám a beszéd!
– Jaj, neeee! – sikoltott fel Gringer. Megpróbált volna Pattihez
rohanni, Blake azonban elkapta a derekánál fogva.
– Ne nézz oda! – szólt rám Kaidan, és megpróbálta maga felé
fordítani az arcomat, de nem tudtam nem nézni a jelenetet.
Thamuz brutálisan háromszor is gyomron szúrta Pattit. Istenem,
add, hogy vége legyen! – esdekeltem. – Vedd őt hamar magadhoz!
Görcsbe rándult a gyomrom. Kétrét görnyedtem a fájdalomtól, de
aztán kényszerítettem magam, hogy újból kiegyenesedjem. Kaidan
átölelt és felfogott, hogy el ne vágódjak. Igyekeztem arra gondolni,
hogy Patti rövidesen megszabadul minden földi kíntól és
szenvedéstől. Közben le kellett gyűrnöm a bosszú vérgőzös
késztetését. Semmi nem volt még ilyen irdatlanul nehéz.
– Gazemberek! – csikorgatta a fogát Kaidan.
Thamuz újra felemelte a kését, hogy lesújtson vele, de betelt a
pohár. Patti így is hamar kileheli a lelkét a sebeitől. Minden más
fölösleges szenvedés lenne.
– Állítsd meg őt, Kai! – kértem a férjemet, és ő pontosan erre a
felszólításra várt.
Nem telt bele fél másodperc, és Kaidan kése belefúródott
Thamuz tarkójába. Gonosz lelke visítva hagyta ott a testét, és
egyenesen felém repült. Felé suhintottam a lángcsóvával, ami
menten ripityára hasította szét. Fekete foszlányok szálldostak hűlt
helyén a levegőben.