Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

Amarettóval kínált, de tagadólag ráztam a fejem, elég volt az
édes piából. Ehelyett kiragadtam öléből az aranyló tequilát
tartalmazó palackot, lecsavartam a kupakját, és magamba
döntöttem.
Mi lesz, ha mégsem tudjuk leplezni a szerelmünket? Mit tesz
velünk Pharzuph, amennyiben Astaroth mégis észlel valamit?
Engem nem ölnek meg, mert a gyűlés elé akarnak vinni. Kaidannal
más a helyzet.
A biztonság kedvéért újabb palackért nyúltam. Kaidan
vodkásüveget adott a kezembe. Elfintorodtam. Utáltam a vodkát,
de engedelmesen ezt a palackot is meghúztam. Kis híján hanyatt
estem a szőnyegben, a vodka meg kegyetlenül égette a torkom.
Újabb italt kértem.
Biztosan ezt akarod? – kérdezte Kaidan kézjelekkel. Üres
tekintettel meredtem a kezére. Belekerült pár pillanatba, mire
felfogtam, mit akar. Igent intettem a fejemmel. A rum következett.
Ezúttal már alig éreztem, ahogy végigcsusszan a gigámon.
Ahogy a piáért nyúltam, megtántorodtam. Felvihogtam, ami
engem lepett meg a legjobban. Kaidan rémült szemeket meresztett.
Uh, ez durva volt! A palackok sorára bambultam, hogy ezúttal
melyiket vegyem sorra, ő azonban nemet intett. Elöntött a pánik.
Most jöttem rá, hogy többet szívtam magamba, mint amennyivel
elbírok. Tombolt bennem az alkohol. Sikerült felébresztenem a
fenevadat, amelynek féken tartása eddig is kemény munkámba
került.
Kaidan öt másodperccel korábban fordult az ajtó felé, mint
amikor felhangzott a kopogtatás. Ahogy rám nézett, szinte
könyörgött a szemével, és mutatóujját a szája elé emelve jelezte,
hogy hallgassak. Könnyűnek éreztem magam. Hol volt már a
korábbi idegességem! Majd ülök jó kislány módjára, aztán csak
elmennek, gondoltam zavarosan. Ez volt az én briliáns tervem.
Még mindig a nyitott frigó előtt ültem, amikor felém indultak a
nappaliban. Pharzuph és Kaidan azután megállt egymás oldalán
szétterpesztett lábbal, keresztbe font karral. Szám elé kaptam a
kezem, és felnéztem Astarothra.