Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

– Igazad van. – Még mindig kábán állt ott további néhány
percig. Aztán hozzám lépett, megfogta a bilincsemet, és a
fürdőszobába vezetett. Ott ránk zárta az ajtót.
– Hihetőbb az egész, ha a közelemben maradsz – magyarázta.
Aztán levetkőzött, elfordította a zuhany csapját, és aláállt.
Jómagam a hűvös mosdónak támaszkodva figyeltem a
vetkőzőszámot. Éppenséggel félre is nézhettem vagy közönyt
színlelhettem volna, de nem sikerült. Kaidan… pokoli jól nézett ki!
Észvesztőén jól!
– Alaposan próbára teszed a lelkierőmet, szívem – mondta,
ahogy nyugtázta nem is túl titkos pillantásaimat.
– Megy ez neked, látom – morogtam, és félrenéztem.
Hörgő hang szakadt ki a torkán, és nekem is minden porcikám
felizzott.
– Te csak zuhanyozzál szépen, az a dolgod – mondtam.
Végre valahára magára csukta az ajtót, jókora párafelhőket
eregetve maga körül. Nagyot sóhajtottam, és a mosdónak dőltem.
Újabb SMS-t kaptam. Nyomban beparáztam, de aztán
megnyugodtam, amint megláttam a kijelzőn Veronica nevét.
Útban vagyok Spanyolország felé! – írta. – 1000x puszi, V.
Kitöröltem az SMS-t.
Mikor Kaidan előkerült a zuhany alól, és megtörölközött, nem
néztem rá, noha én magamon éreztem a tekintetét. A
fürdőszobában maradtam, amíg átvonult a hálójába átöltözni,
aztán bementem hozzá.
Dögösen festett fekete nácijában, és végig gombos,
kikeményített, ingében, amelynek halványkék színárnyalata
kiemelte a szeme színét. A felső két gombot kigombolva hagyta, és
a haja is vizes volt még a zuhanytól.
– Jól nézel ki – jegyeztem meg, amivel persze keveset mondtam,
de könnyed hangnemre törekedtem.
Nem felelt, és rám sem nézett. Láthatóan lefoglalta, hogy a
hátsó zsebébe rakja a pénztárcáját. Ideges, merev mozdulatai
szinte haragosnak mutatták. Remélhetőleg előnyére lesz Pharzuph
és a hercegek előtt, gondoltam.