Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

ennyire beijedt démonszellemet. Leirányítottuk Luciferhez további
kihallgatásra. Ő majd kiszedi belőle az igazságot.
A hideg rázott ezektől a szavaktól.
– Légionáriusokat küldtünk ki a levadászására, az övére és az
apjáéra. Belial jó ideje kerül minket. Határozottan forral valamit.
– Látom, hogy egy egész suttogóhad kísér. Több szem többet
lát.
– Nem hagyhatom, hogy az a kiscsaj rajtam üssön. A többi
herceg is felfegyverkezve, készenlétben áll. Ha megtaláltuk,
vészgyűlést tartunk. Ott majd kiderítjük, mi az igazság, és
végérvényesen megszabadulunk tőle. Az angyalok meg menjenek a
fenébe!
– Segíthetek valamiben? – kérdezte Kaidan.
– Megvan neked a csaj telefonszáma?
– Nincs meg.
Pharzuph elkáromkodta magát.
– Akkor keresd őt magát! Ha rátalálsz, ejtsd foglyul, és
nyomban tudasd velem! Tartsd magad mellett mindenáron, az tán
hozd el a csúcstalálkozónk helyszínére! A legfontosabb az, hogy le
kell fegyverezned. Semmi szín alatt nem lehet nála az Erény
Kardja!
– Ez nyilvánvaló. Máris indulok. Van néhány ötletem, hol
találom.
– Helyes. Neked is érdeked, hogy ne verj át ebben a dologban. –
Az utolsó mondatot jéghideg dühvel szűrte a foga között. –
Értetted?
– Értettem – mondta utána Kaidan síri, kongó hangon.
Majd egy kilométerről is érzékeltem, mekkora a feszültség
kettejük között.
– Ma este meglátogatom Marissát – szólalt meg újra Pharzuph
egy idő után. – Reggel indulok. New York az új állomáshelyem.
Ideje berendezkednem ott. Te pedig haladéktalanul láss
munkához!
– Igen, apám… de azt mondod, Marissához mész – kérdezte Kai
értetlenül. Belekerült egy pillanatba, mire felfogtam, mit nem ért