Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

– Csigavér. Minden oké – mondta Blake. – Ideje megtartanunk
az esküvőt.
E szavakra összerándult a gyomrom.
Marna megéljenezte Blake-et. Imádtam ezt a csajt!
Felálltam. Közben végig fogtam Kaidan kezét. Most először
jutott eszembe, hogy vajon hogyan is zajlik majd ez az esketés.
– Nem készültem semmiféle fogadalommal. Zavarjuk le gyorsan
– javasoltam.
Kaidant ugyanolyan készületlenül érte a feladat, mint engem.
Láthatóan izgult is kissé.
– Bízzátok ide, skacok – mondta Blake. Előhúzott egy darab
papírt, és megköszörülte a torkát. – Csak hívjatok Blake
tisztelendőnek.
– Ez vicc akar lenni? – nevette el magát Ginger. Kitépte a
papírost Blake kezéből, átfutotta, aztán teli torokból kacagott
tovább.
Kaidan elvette tőle, együtt olvastuk el. Tény és való, Blake
felszentelt pap volt. Online szerezte meg az ehhez szükséges
iratokat. Hivatalosan nem leszünk ugyan egy pár, mivel nem
folyamodtunk házassági engedélyért vagy ilyenekért. Nem
hagyhatunk nyomokat magunk után. Egybekelésünk ennek
ellenére érvényes lesz abban az értelemben, ami egyedül számít.
– Egy félig démon lelkész. Ez sem akármi – mondta Kaidan.
– Na, ja. És tessék, itt vannak a hagyományos esküvői
fogadalmak. Gondoltam, ti is így szeretnétek. – Rám nézett,
mintegy a jóváhagyásomat várva. Átöleltem. Nem szabad bőgnöd! –
utasítottam magamat.
– Kösz, Blake – mondtam. – Látom, mindenre gondoltál.
Nem győztem csodálkozni, hogy az egész ilyen hamar összeállt.
Mintha csak a sors is besegített volna.
Elengedtem Blake-et. Iparkodtam leküzdeni a
meghatottságomat, de hát ez az ESKÜVŐM volt. Valamennyien
hátramentünk a gép nyitott részébe. Így is alig fértünk el. Az ikrek
ültek, miközben Kaidan meg én Blake-kel szemben álltunk, aki
komolyságot erőltetett az ábrázatára. Nem állt jól neki.