Wendy Higgins - Angyali gonosz 3

Egyetlen lehetőségetek maradt, ami mellett biztonságban
tudhatjátok magatokat, felelte apu. Házasodjatok össze.
TIZENKETTEDIK FEJEZET
ÁLOM AZ ÁLOMBAN
Néma csend telepedett ránk, miközben azt sem tudtam, fiú
vagyok-e vagy lány. Fura érzésem támadt, mintha álmodnék.
Először apu új külseje láttán, most meg itt volt ez a képtelen
javaslata. Mindamellett ez az álom régi vágyamat válthatta volna
valóra.
– Nem tehetjük – ráztam meg a fejem. Ha lett volna rá ésszerű
lehetőség, nyilván korábban is fontolóra vesszük. Apu ugyanis
pont a lényegről feledkezett el. – Muszáj szűznek maradnom. A
Kard…
Nem! Csak a szívednek kell tisztának maradnia, Anna! – közölte
apu telepatikusán. És mi lehet tisztább, mint hogy egy életre
elkötelezed magad a szerelmednek?
– De… – Kaidanra néztem.
Rettegő arca láttán azonban elszorult a szívem. Hátrált egy
lépést.
– Nem – mondta halkan. – Nem működne.
A legszívesebben megérintettem volna, de még hátrébb lépett.
Arca ismét azzá a maszkká merevült, amit túlontúl is ismertem.
Olyankor volt ez, amikor elrejtette az érzéseit.
– Ne haragudj, Belial hercege – mondta –, de nem
házasodhatom.
Egy szót sem szóltam, de majd megszakadt a szívem az
elutasítástól.