ComputerTrends magazin 2024.02.14.
A ComputerTrends magazin 2024. február 14-én megjelent lapszáma.
A ComputerTrends magazin 2024. február 14-én megjelent lapszáma.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
AZ INFORMATIKA MAGAZINJA<br />
2024 • FEBRUÁR<br />
IDC<br />
PEZSGÉS<br />
A SZOFTVERPIACON<br />
KÖRKÉP<br />
MEGTALÁLNI A JÓ<br />
MUNKAHELYET,<br />
A MEGFELELŐ<br />
EMBERT<br />
VAN MESTERSÉGES<br />
INTELLIGENCIA,<br />
DE TÖBBET IS SEGÍTHETNE<br />
2024. február 14. I. évfolyam 2. szám<br />
24002<br />
Ára: 990 Ft<br />
BARTA GERGŐ<br />
Deloitte Magyarország
Tartalom<br />
14<br />
CÍMLAPUNKON<br />
5 Van mesterséges intelligencia, de többet is segíthetne<br />
A mesterséges intelligencia sikeres alkalmazásának<br />
egyik kulcsa az erős adatmenedzsment. Az MI helyes<br />
alkalmazásának több akadálya van, például az átgondolt<br />
fejlesztési stratégia elmaradása, de említhetjük az MI-hez<br />
értő szakemberek hiányát is.<br />
22<br />
5<br />
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA<br />
12 CES 2024 – Jövőformáló AI<br />
14 EdTech Summit – Kiiktatja-e az MI a tanárokat?<br />
FELHŐ<br />
18 5G, felhő és robotika az üvegházakban<br />
BIZTONSÁG<br />
38<br />
ÍGY KERES ÁLLÁST A JÖVŐ,<br />
AVAGY A “Z” GENERÁCIÓ<br />
SZOKÁSAI<br />
44<br />
28<br />
32<br />
50<br />
22 Cyber Risk Quantification, azaz a kiberkockázatok<br />
számszerűsítése<br />
24 Cisco – Aggályok az AI körül<br />
26 Veeam – Támadásálló adatvédelem<br />
ÜZLET<br />
28 Tényleg decentralizált a Bitcoin hálózat,<br />
vagy ezt csak gondoljuk?<br />
30 Az olaj- és gázipar előrelendítése technológiával<br />
32 IDC – Pezsgés a szoftverpiacon<br />
33 A magyar ESG törvény hatásai – így érinti a hazai<br />
vállalkozásokat<br />
34 Még nem felkészültek a nagyvállalatok sem az új ESG<br />
jelentéstételi kötelezettségre<br />
36 Környezetvédelmi biztosítás – mire nyújtanak<br />
fedezetet a biztosítók?<br />
INNOVÁCIÓ<br />
37 A Fujitsu prémium kategóriás tárolóit jól fogadja a<br />
magyar piac<br />
38 ISE 2024 – Pillantás az áttetsző LED-fal mögé<br />
40 Lenovo – Munkaeszközök intelligenciával<br />
HR<br />
42 Hanna Abdel Hamid: A nők szerepének megerősítése<br />
a technológiai iparágban<br />
44 Megtalálni a jó munkahelyet, a megfelelő embert<br />
47 Így takaríthat meg időt és energiát a HR<br />
48 Segítség a Z-generációhoz<br />
49 Ezek a diplomák a legkeresettebbek<br />
50 Magyar szakember kapta idén a Dynatrace Community<br />
Rockstar-díjat<br />
3 Tartalomjegyzék, 4 Főszerkesztői köszöntő, 8 Hírmozaik<br />
HIRDETŐINK: ELO DIGITAL 2. oldal, P029 7. oldal, Telvice 9. oldal, Networkshop 11. oldal,<br />
DORA 20. oldal, ESG 35. oldal, Agile Forum 51. oldal, Toyota 52. oldal
FŐSZERKESZTŐI KÖSZÖNTŐ<br />
Tisztelt Olvasóink!<br />
Nagy örömmel köszönti szerkesztőségünk<br />
Önöket a <strong>ComputerTrends</strong> <strong>magazin</strong> februári<br />
lapszámában. Noha még az év elején járunk,<br />
igen aktív időszak van mögöttünk. Eme rövid<br />
idő alatt azonban számos eredményt értünk<br />
el, ami – Newtont idézve – nemcsak annak<br />
köszönhető, hogy óriások vállán állunk.<br />
Mindez nem valósulhatott volna meg elkötelezett csapatunk<br />
nélkül, amely fáradhatatlanul dolgozott a <strong>magazin</strong> megvalósításán.<br />
Minden egyes szó, minden egyes kép és minden egyes<br />
ötlet az oldalainkon egy olyan szerkesztőség és menedzsment szenvedélyét<br />
és szakértelmét tükrözi, amely elkötelezett a technológia és a<br />
korrekt tájékoztatás mellett.<br />
Minőségi tartalomszolgáltatásunk azonban nem áll meg a hagyományos<br />
médiánál: vlogcast-szekciónk révén bármikor megnézheti, vagy<br />
akár útközben is hallgathatja az izgalmas beszélgetéseket, interjúkat<br />
és szakértői elemzéseket, amelyet az innováció és a tudás rendületlen<br />
keresése vezérel. Eltökélt szándékunk, hogy minden csatornán elérjük<br />
közönségünket, akár az írott szó, akár a szóbeli diskurzus révén, ezért<br />
idén sem állunk meg <strong>magazin</strong>unk oldalainál vagy videóink képkockáinál.<br />
Az iparág élvonalában való folyamatos jelenlétünk érdekében<br />
örömmel jelentjük be idei első konferenciánk megszervezését. Ez nem<br />
csupán egy esemény; ez az informatikai közösség találkozása, a párbeszéd<br />
platformja és a jövő közös alakításának lehetősége. Meghívjuk<br />
Önt, hogy csatlakozzon hozzánk az ICT DAY-en, ahol az iparág vezetői,<br />
szakértői és gyakorló szakemberei gyűlnek össze, hogy velünk együtt<br />
feltárják, megvitassák és kijelöljék az előttünk álló irányt.<br />
A fentiek megvalósításával párhuzamosan ugyanis gőzerővel dolgoztunk<br />
azon, hogy együttműködéseink révén ne csak megfigyelők legyünk,<br />
hanem közreműködők, befolyásolók és a változás katalizátorai. A partnerségek<br />
és szövetségek révén az iparág fejlődésének szerves részévé<br />
váltunk, és beleszőttük magunkat a technológiai fejlődés szövetébe.<br />
Miközben együtt haladunk a jövő felé, szeretnénk kifejezni köszönetünket<br />
mindazoknak, akik részesei ennek az izgalmas utazásnak.<br />
Partnereink támogatása táplálja szenvedélyünket, Olvasóink elkötelezettsége<br />
pedig arra ösztönöz minket, hogy mindig magasabbra tegyük<br />
a lécet.<br />
Legyenek oldalaink, videónk és eseményeink továbbra is az információk<br />
forrása!<br />
Jó olvasást kívánunk és találkozzunk az ICT DAY-en!<br />
Sós Éva<br />
főszerkesztő<br />
<strong>ComputerTrends</strong><br />
KIADJA A PROJECT029<br />
MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />
1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />
HU ISSN 3004-1236, project029.com<br />
FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />
OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />
mbabinecz@project029.com<br />
NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />
Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />
1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />
Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />
SZERKESZTŐSÉG<br />
Lapigazgató: Svájger Árpád<br />
asvajger@computertrends.hu<br />
Főszerkesztő: Sós Éva<br />
esos@computertrends.hu<br />
Szerkesztőség:<br />
Mallász Judit, Kis Endre, Tésy János<br />
Olvasószerkesztő:<br />
Nagy Attila<br />
Tördelőszerkesztő: Király Zoltán<br />
zkiraly@computertrends.hu<br />
Címlapfotó: Zsigmond László<br />
Ügyfélszolgálat:<br />
terjesztes@project029.com<br />
PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />
Hirdetésfelvétel:<br />
e-mail: info@project029.com<br />
ajanlat@project029.com<br />
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9.<br />
Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />
irodriguez@computertrends.hu<br />
+36 1 577 4311<br />
Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />
abohn@project029.com<br />
+36 1 577 4316<br />
Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />
szerint gondozza, de nem vállalja azok<br />
visszaküldését, megőrzését. A <strong>ComputerTrends</strong>ben<br />
megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />
fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />
stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />
terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />
kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />
A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb<br />
körültekintéssel kezeli, ám azok tartalmáért<br />
felelősséget nem vállal.<br />
TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />
A lapot a Magyar Posta<br />
és alternatív terjesztők terjesztik.<br />
Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />
az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />
a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />
fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />
fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />
Olvassa online is a <strong>ComputerTrends</strong> szaklapot!<br />
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />
az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />
amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />
a Sicontact Kft. biztosít számunkra.<br />
Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult
CÍMLAPUNKON<br />
Van MI, de többet is segíthetne<br />
A mesterséges intelligencia sikeres alkalmazásának egyik kulcsa<br />
az erős adatmenedzsment. Az MI helyes alkalmazásának több akadálya van,<br />
például az átgondolt fejlesztési stratégia elmaradása, de említhetjük<br />
az MI-hez értő szakemberek hiányát is.<br />
Hogyan használják a mesterséges<br />
intelligenciát a hazai vállalatok?<br />
Erre a kérdésre keresett válaszokat<br />
a Deloitte Magyarország abban<br />
a felmérésében, aminek során 130<br />
szervezet több mint 200 döntéshozójával<br />
készített mélyinterjúkat. A kutatásban<br />
nem vették figyelembe az ad<br />
hoc, egy-egy munkatárs által egyedileg<br />
használt megoldásokat, csak a<br />
szervezeti szinten implementált vagy<br />
tervezett rendszerekkel foglalkoztak.<br />
A Magyar MI Körkép 2023 (QR-kód)<br />
legfontosabb eredményeit Barta Gergő,<br />
a Deloitte vezető MI szakértője osztotta<br />
meg a <strong>ComputerTrends</strong> olvasóival.<br />
<strong>ComputerTrends</strong>: Melyek ma<br />
az MI fő felhasználási területei<br />
Magyarországon?<br />
Barta Gergő: A felmérésből kiderül,<br />
hogy ma Magyarországon a mesterséges<br />
intelligencia három fő felhasználási<br />
területe a marketing és értékesítés,<br />
a vezetői döntéstámogatás, valamint<br />
a saját, új digitális termékek és szolgáltatások<br />
MI képességekkel történő<br />
felruházása.<br />
CT: Milyen további irányokban<br />
gon dolkoznak a szervezetek, ahol<br />
b e ve t n é k a m e s t e r s é g e s i n t e l l - i<br />
genciát?<br />
BG: Itt is Top 3 területet említhetünk.<br />
Az egyik a HR digitalizáció, ezen belül<br />
például az önéletrajzok automatizált<br />
feldolgozása, vagy a lemorzsolódások<br />
előrejelzése. Ide sorolhatjuk a vevőtámogatást<br />
és az ügyfélszolgálatot is.<br />
Egyre több olyan chatbottal találkozhatunk<br />
az ügyfélszolgálatokon, amelyek<br />
már valóban össze vannak kötve generatív<br />
mesterséges intelligenciával.<br />
Harmadikként a fejlesztés alatt álló<br />
irányok közé tartoznak a perszonalizált<br />
ügyfélélmények. A cél, hogy minél több<br />
személyre szabott megoldás szülessen<br />
főleg a pénzügyek és a netes szolgáltatások,<br />
de akár a technológia területén<br />
is. Nagyon érdekesnek találtam egy<br />
gyógyszergyártó cég terveit, miszerint<br />
látnak rá lehetőséget, hogy a<br />
jövőben az adott laboreredmények<br />
alapján olyan gyógyszert<br />
állítsanak össze a pácienseknek,<br />
amely kifejezetten az illető<br />
adataira épülve, az ő problémáit<br />
segít megoldani.<br />
CT: Milyen büdzséből finanszírozzák<br />
a szervezetek a<br />
mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatos befektetéseiket?<br />
BG: A válasz igencsak meglepett<br />
minket, ugyanis a szervezetek<br />
26 százaléka mondta azt, hogy<br />
rendelkezik dedikált MI forrásokkal.<br />
Az igazat megvallva ennél<br />
kisebb arányra számítottunk.<br />
Ezek után feltételeztük, hogy e<br />
körben az MI források a technológiai<br />
vagy az innovációs büdzsé<br />
részét képezik. De nem, a szóban<br />
forgó kör dedikáltan a mesterséges<br />
intelligencia fejlesztésére<br />
szánja ezeket a forrásokat. Figyelemre<br />
méltó, hogy a szervezetek<br />
80 százaléka az MI technológiákba<br />
való befektetések némi növekedésére<br />
számít a következő pénzügyi<br />
évben.<br />
CT: A dedikált MI forrásokkal<br />
rendelkező cégek körében milyen<br />
a nagyvállalatok és a kkv-k aránya?<br />
BG: Zömében nagyvállalatokról van szó.<br />
A kkv-kat inkább az jellemzi, hogy az<br />
informatikai, a technológiai vagy az innovációs<br />
keret része a mesterséges intelligencia<br />
büdzséje.<br />
CT: Melyek azok a technológiák,<br />
amelyeknél leginkább alkalmaznak<br />
mesterséges intelligenciát?<br />
BG: A legnépszerűbb az anomáliadetektálás.<br />
A pénzintézeteknél például<br />
a tranzakciókban mesterséges intelligenciával<br />
vizsgálják, hogy hol történhet<br />
csalás. Ide sorolható az IT-biztonsági<br />
incidensek detektálása, hogy hol<br />
törhették fel a rendszert, vagy hol<br />
jelenhettek meg vírusok, vagy a gyártó<br />
BARTA GERGŐ<br />
Vezető MI szakértő,<br />
Deloitte<br />
cégeknél a minőségbiztosítás, a hibás<br />
termékek MI-vel, akár gépi látással<br />
való detektálása. Összefoglalva azt<br />
mondhatjuk, hogy bármiféle, adatokból<br />
történő olyan kiemelkedő pontok detektálása,<br />
amely anomália lehet az adott<br />
rendszerben. Számos fejlesztés van a<br />
generatív MI-vel kapcsolatban, olyan<br />
megoldások, amelyek hangot, képet,<br />
szöveget tudnak létrehozni. Meg kell<br />
említeni a természetes nyelvi feldolgozás<br />
tradicionálisabb felhasználási<br />
eseteit is, beleértve akár a chatbotokat,<br />
akár a szöveges dokumentumok<br />
osztályozását.<br />
CT: A megkérdezettek szerint<br />
mik az MI alkalmazásának fő<br />
sikertényezői?<br />
BG: A legfőbb sikertényező a megfelelő<br />
használati eset kiválasztása. A vála-<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 5
CÍMLAPUNKON<br />
szokból kiderült, hogy sok szervezet a<br />
mesterséges intelligencia körül zajló<br />
nagy felhajtás miatt vágott bele különféle<br />
projektekbe, amelyekkel aztán<br />
nem tud mit kezdeni. Nem releváns, az<br />
MI-vel nem jól automatizálható problémát<br />
fogtak meg, nem volt megfelelő<br />
használati eset, üzleti felhasználás. Sok<br />
felsővezető esett tehát abba a hibába,<br />
hogy csak az MI hype miatt kezdett<br />
el a témával foglalkozni. A jó használati<br />
eseten kívül a megkérdezettek<br />
fontosnak tartják a felsővezetés támogatását.<br />
A harmadik sikertényező – amúgy<br />
a kutatás egyik fő konklúziója – az erős<br />
adatmenedzsment, az MI rendszerek<br />
ugyanis adatokból táplálkoznak. Az<br />
adatok megfelelő tárolásának, feldolgozásának,<br />
védelmének, integrációjának<br />
alapfeltétele a megfelelő adatmenedzsment.<br />
Sokan említették sikertényezőnek<br />
a technikai képességek fejlesztését,<br />
valamint a jelenlegi munkaerő képzését,<br />
továbbképzését.<br />
A bizalom szempontjából<br />
kardinális kérdés<br />
a felelősségvállalás és az<br />
elszámoltathatóság is.<br />
Meg kell nevezni a<br />
felelősöket arra az esetre,<br />
ha az MI hibázik.<br />
CT: Vajon kellő tudás birtokában<br />
vannak-e azok a felsővezetők, akik<br />
egy MI projektről döntenek?<br />
BG: A sikertényezők között a hatodik<br />
helyen szerepel az új tehetségek, a<br />
tudás megszerzése, tehát a probléma<br />
valós. Jóllehet nem a felmérésből<br />
derült ki, egyéb forrásokból azt látjuk,<br />
hogy a cégek – miközben saját maguk is<br />
foglalkoznak MI-vel – sok esetben külső<br />
segítséget vesznek igénybe. Természetesen<br />
vannak olyan szervezetek, például<br />
nagy bankok, nagy technológiai cégek,<br />
amelyek saját MI kiválósági laborral<br />
rendelkeznek, tehát házon beül alakítottak<br />
ki a mesterséges intelligenciára<br />
szakosodott kompetencia központot.<br />
CT: A szervezetek jellemzően<br />
előre megalkotott stratégia alapján<br />
kezdenek bele az MI projektekbe?<br />
BG: Sajnos a többség nem. A megkérdezettek<br />
68 százaléka mondta azt, hogy<br />
semmilyen stratégiával nem rendelkezett,<br />
amikor belevágott az MI projektbe.<br />
Vélhetően ebből fakad, hogy több interjúalany<br />
arról panaszkodott, hogy a projekt<br />
nem hozta meg a várt megelégedettséget.<br />
Az is kiderült a válaszokból, hogy<br />
kevesen rendelkeznek olyan irányítási<br />
keretrendszerrel, amely jól lefedné a<br />
fejlesztési lépéseket. Az látható tehát a<br />
piacon, hogy az MI fejlesztések többnyire<br />
ad hoc módon, nem pedig kontrollált<br />
környezetben történnek.<br />
CT: Mennyire felkészültek a kockázatmenedzsmentre<br />
az MI projektekkel<br />
foglalkozó szervezetek?<br />
BG: A felmérés alapján azt mondhatom,<br />
hogy mérsékelten felkészültek. A legnagyobb<br />
kockázatokat az MI rendszerek<br />
etikájával kapcsolatban azonosították<br />
a válaszadók. Nem tiszta, hogy mikor,<br />
milyen módon, milyen mértékben használható<br />
a mesterséges intelligencia,<br />
vagy mennyire etikus az adatfelhasználás,<br />
mennyire megbízható a rendszer.<br />
CT: Felmerült a kutatásban a<br />
bizalom kérdése?<br />
BG: Igen, ilyen jellegű kérdéseket<br />
is feltettünk. A válaszadók szerint a<br />
bizalom kulcskérdés, fontos a felhasználás<br />
transzparenciája, tehát annak<br />
ismerete például, hogy hogyan, illetve<br />
mire használják fel a személyes<br />
adatokat. A bizalom szempontjából<br />
kardinális kérdés a felelősségvállalás<br />
és az elszámoltathatóság is. Meg kell<br />
nevezni a felelősöket arra az esetre, ha<br />
az MI hibázik. A bizalom megteremtésében<br />
a döntéstámogatás magyarázhatósága<br />
a harmadik kulcstényező. Ez<br />
azért fontos, mert a legtöbb mesterséges<br />
intelligencia rendszer tulajdonképpen<br />
egy fekete doboz, amelynek<br />
belsejében komplex matematikai műveletek<br />
zajlanak, ezeket az átlagember<br />
nem érti.<br />
CT: Milyen egyéb akadályokat és<br />
kihívásokat látnak a döntéshozók<br />
az MI bevezetése kapcsán?<br />
BG: A legnagyobb problémaként a<br />
biztonsági és adatvédelmi kihívásokat<br />
nevezték meg, például azt, hogy az<br />
adatokat miként lehet a GDPR szerint<br />
felhasználni. Ezen kívül, ha informatikáról<br />
van szó, elég gyakran előfordulnak<br />
integrálási-komplexitási gondok, hiszen<br />
sokféle technológiai ökoszisztémát kell<br />
összehangolni.<br />
CT: Összességében hogy értékeli a<br />
felmérés eredményét?<br />
BG: Látszik, hogy egyre több pénzt<br />
fordítanak a szervezetek az MI fejlesztésekre.<br />
Nagy az egyetértés abban,<br />
hogy a mesterséges intelligencia elengedhetetlen<br />
a versenyképességhez.<br />
Miközben a legtöbb szervezet stratégia<br />
nélkül vágott bele az MI fejlesztésekbe,<br />
menet közben rájöttek, hogy ez hiba<br />
volt. Egy jó MI stratégia segít harmonizálni<br />
az elképzeléseket, lehetővé teszi,<br />
hogy az MI összhangban legyen az üzleti<br />
célkitűzésekkel, és ez nagyon fontos.<br />
Sokan a generatív MI-ben és a nyelvi<br />
modellekben látják az üzleti modellek<br />
megreformálásának lehetőségét. E<br />
téren már vannak saját fejlesztésű<br />
megoldások is a piacon, nem csupán<br />
dobozos termékek. Az is látható, hogy<br />
a magyar piac nem annyira kockázat<br />
szempontú, inkább arra fókuszál, hogy<br />
zavartalan legyen az üzemeltetés,<br />
pörögjön az üzlet, minél előbb jöjjön a<br />
megtérülés. A kockázatokkal kevésbé<br />
foglalkoznak a szerveztek. Az is fontos<br />
konklúzió, hogy kevés az MI-vel foglalkozó<br />
szakember, legyen szó például<br />
adattudósokról, adatmérnökökről, gépi<br />
tanulással foglalkozó mérnökökről.<br />
MAGYAR<br />
MI KÖRKÉP<br />
2023<br />
CT: A tanulmány alapján hogyan<br />
látják, ha szóba jön az MI, merre<br />
induljanak el a szervezetek?<br />
BG: A mesterséges intelligencia<br />
bevezetését egyértelműen átgondolt,<br />
a valós üzleti probléma megoldására<br />
fókuszáló MI stratégia megalkotásával<br />
kell kezdeni. Nagyon fontos, hogy<br />
megfelelő minőségű adatok álljanak<br />
rendelkezésre. Kulcsfontosságú az<br />
adatmenedzsment képességek fejlesztése,<br />
beleértve az adatbiztonságot és az<br />
adatvédelmet. Ha ez hiányzik, nincs mire<br />
építeni az MI rendszert. Azt is látjuk,<br />
hogy átlagosan egy MI projektben 90<br />
százalékot tehet ki csak az adatok tisztítása,<br />
megfelelő struktúrára hozása, az<br />
adatmanipuláció, tehát az adatok kezelése.<br />
Felhívnám a szervezetek figyelmét<br />
a kockázatelemzés fontosságára is.<br />
A kockázatok felmérésének hiánya a<br />
későbbiekben nem-megfelelőséghez,<br />
reputációs kockázatokhoz vezethet, sőt<br />
akár kontraproduktív is lehet.<br />
6 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
FEJLÉC<br />
ICT DAY<br />
2024.03.26.<br />
VÁRKERT BAZÁR<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 7
AKTUÁLIS<br />
SUSE konténertechnológia<br />
A szervezeteknek rugalmasan és<br />
gyorsan kell reagálniuk az ügyfelek<br />
folyamatosan változó igényeire és a<br />
piaci trendekre, ha üzletileg sikeresek<br />
akarnak maradni. Ezért kulcsfontosságú<br />
számukra, hogy szoftvereik<br />
mindig a legújabb funkciókat nyújtsák,<br />
amelyekre a felhasználóknak szükségük<br />
lehet. A SUSE szakértői szerint a<br />
szoftverfejlesztők gyorsan és megfelelő<br />
színvonalon szolgálhatják ki ezeket az<br />
igényeket, ha a konténertechnológia<br />
segítségével fejlesztik az alkalmazásokat,<br />
illetve egészítik ki azokat új<br />
funkciókkal. A konténerek ugyanis jól<br />
variálható építőkockaként működnek,<br />
így biztosítják a kellő szabadságot.<br />
A kezelésükhöz viszont megfelelő<br />
háttérre is szükség van. A konténerek<br />
telepítése, működtetése és felügyelete<br />
azonban új megközelítést és szaktudást<br />
igényel, nehézségek elé állítva a vállalatokat.<br />
Ezen a kihíváson kíván könnyíteni<br />
a SUSE azáltal, hogy teljes, mindenre<br />
kiterjedő portfóliót kínál a konténerek<br />
egyszerű, hatékony és biztonságos kezeléséhez,<br />
illetve felügyeletéhez.<br />
Hírmozaik<br />
Energiaelosztás<br />
a Pick Arénában<br />
A több mint 8 ezer férőhelyes és 28 ezer<br />
négyzetméter alapterületű Pick Aréna<br />
kézilabdacsarnokot 2021 decemberében<br />
adták át, és a 2022-es férfi kézilabda<br />
Európa-bajnokságon debütált. A Budapesten<br />
kívüli legnagyobb, hazai multifunkcionális<br />
sportcsarnok 2022-ben<br />
elnyerte az Építőipari Nívódíjat, de nem<br />
csupán a sport szempontjából jelentős.<br />
A komplexumhoz tartozik a két edzőpályával<br />
és 1500 fős lelátóval felszerelt<br />
edzőcsarnok, a 25-30 gyermek középiskolai<br />
bentlakásos kollégiumi elhelyezésére<br />
alkalmas akadémia, valamint egy<br />
80 fős konferenciaterem is.<br />
Itt bizonyítanak immár több mint<br />
két éve a Siemens Zrt. kisfeszültségű<br />
kapcsolóberendezései. A komplett,<br />
készre szerelt Siemens-berendezéseket<br />
a kivitelező, a West Hungária Bau<br />
Kft. (WHB) választotta, amelyekhez a<br />
Siemens mérnöki támogatást, valamint<br />
tanácsadást biztosított. Az intelligens,<br />
biztonságos és könnyen kezelhető energiaelosztási<br />
rendszer így segít megfelelni<br />
az aréna komplex használata során<br />
támasztott követelményeknek.<br />
Képes Gábor a Neumann<br />
Társaság új ügyvezetője<br />
Fotó: Kis Kata Linda<br />
2024. február 1-jétől Képes Gábor, a<br />
Neumann Társaság korábbi marketingigazgatója<br />
tölti be a társaság ügyvezetői<br />
posztját, miután elődje, Szalay<br />
Imre nyugdíjba vonul. 2019-től Szalay<br />
Imre vezetése alatt valósult meg az<br />
NJSZT digitális átállása az ICDL automatikus<br />
vizsgarendszer bevezetésével,<br />
a társaság stratégiáját is modernizálta,<br />
és a 2023-as nagyszabású Neumann<br />
120 emlékév lebonyolítását is ő koordinálta.<br />
Az új ügyvezető igazgató 2001<br />
óta tagja a Neumann Társaságnak, és<br />
tevékenyen közreműködött a társaság<br />
szegedi informatikatörténeti állandó<br />
kiállításának kialakításában. 2016 óta<br />
a Neumann Társaság főmunkatársa,<br />
2021-től pedig marketingigazgatóként<br />
felelt a Neumann Társaság kommunikációjáért<br />
és arculatáért. A szakember<br />
a vezetői tapasztalatait a közgyűjteményi<br />
szférában szerezte: 2004-től informatikatörténész<br />
muzeológusként, 2011-<br />
től a Magyar Műszaki és Közlekedési<br />
Múzeum műszaki muzeológiai osztályának<br />
vezetőjeként, 2014-től a Magyar<br />
Nemzeti Digitális Archívum digitális<br />
gyűjtemények főosztály vezetőjeként<br />
dolgozott. Képes rendezte a magyar<br />
múzeumi szféra első videojáték-történeti<br />
kiállítását.<br />
Nagy dobásra készül az<br />
amerikai posta<br />
Az Egyesült Államok Postaszolgálata<br />
(USPS) az amerikai kontinens legnagyobb<br />
elektromos flottaberuházását<br />
és infrastruktúra-bővítését indította el,<br />
amelynek keretében 2028-ig több mint<br />
66 ezer kézbesítő e-jármű használatba<br />
állítását tervezik. A gigaberuházás keretében<br />
a Siemens, a Rexel/ChargePoint<br />
és a Blink vállalatok fogják gyártani a<br />
USPS országszerte telepíteni tervezett,<br />
első 14 ezer e-töltőállomását. Ennek<br />
első lépéseként most a dél-atlantai válogató-<br />
és kézbesítő központban adták át<br />
a Siemens által szállított e-töltőállomásokat,<br />
ezt követően pedig idén több száz<br />
elosztóközpontot szerelnek fel e-töltőkkel.<br />
Az új, csomagszállító e-kamionok<br />
így először az Atlantának is otthont<br />
adó Georgia államban kezdik majd járni<br />
az utakat.<br />
8 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
VILÁGELSŐ OBSZERVABILITÁS<br />
PLATFORM, ÁTLÁTHATÓSÁG<br />
Láthatóvá tesszük a vállalati<br />
FALTÓL-FALIG!<br />
működés minden aspektusát!<br />
Digitális Ügyfélélmény monitoring - Security analitika<br />
és védelem - Infrastuktúra monitoring - Alkalmazás<br />
monitoring - Üzleti analitika - Automatizáció<br />
„<br />
On-premise, hibrid és cloud platformok támogatása<br />
600+ támogatott technológia<br />
Elszigetelt működés helyett értékes információk az üzleti-,<br />
fejlesztő-, üzemeltetési- és security csapatoknak.<br />
DAVIS: kauzális, prediktív és generatív AI megoldás egyben!<br />
„A Dynatrace segítségével hamarabb tudunk beavatkozni, mint<br />
ahogyan az ügyfeleink észlelnék az adott problémát.”<br />
Hegedűs Ferenc<br />
Group Manager/Senior Consultant, Customer Facing IT Office<br />
Yettel Magyarország<br />
telvice.hu<br />
dynatrace.hu
AKTUÁLIS<br />
Az MI hatékony és<br />
biztonságos vállalati<br />
felhasználása<br />
Szinte nincs olyan cég, ahol ne merülne<br />
fel 2024-ben kérdésként, hogy hogyan<br />
tudják felhasználni a mesterséges<br />
intelligenciát (MI) a működés támogatására.<br />
A vállalatok szeretnék az MI-t<br />
a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban<br />
alkalmazni, ugyanakkor a<br />
bizalmas adataik védelme is kiemelt<br />
fontosságú. Ezért gyakori dilemma a<br />
vállalati döntéshozók körében, hogy a<br />
piacon ingyenesen elérhető, általános<br />
megoldást vegyenek azonnal használatba,<br />
vagy vállalati felhasználásra<br />
szánt megoldást vezessenek be. A Micro<br />
Focus szakértői szerint az a legjobb út,<br />
ha a szervezetek egy bevált technológiai<br />
partner segítségét veszik igénybe<br />
ahhoz, hogy egy biztonságos, csak házon<br />
belül elérhető eszközt alakítsanak ki.<br />
Jó megoldás lehet erre az a vállalati<br />
felhasználásra szánt, privát nagy nyelvi<br />
modell, amelyet a Micro Focust felvásárló<br />
OpenText hozott létre, és amelyre<br />
több megoldás is épül. Az egyik ilyen<br />
eszköz segítségével például a vállalatok<br />
egyszerűsíthetik és hatékonyabbá<br />
tehetik az informatikai szolgáltatások<br />
menedzsmentjét (ITSM – IT Service<br />
Management) a szervezeten belül.<br />
A megoldás, amely hamarosan elérhető<br />
lesz az SMAX ITSM szoftverben, képes<br />
menedzselni a szolgáltatáskezeléshez<br />
kapcsolódó folyamatokat és információkat,<br />
majd erre alapozva privát,<br />
biztonságos és személyre szabott chatbotként<br />
működik, hogy minden vállalati<br />
alkalmazott számára hasznos, releváns<br />
és naprakész információkat nyújtson. A<br />
chatbot igény szerint válaszol a felhasználók<br />
leggyakoribb kérdéseire, támogatja<br />
a support ügyintézőket a nehezebb<br />
esetek megoldásában, illetve automatizálja<br />
a szolgáltatásokhoz kapcsoló<br />
kérések teljesítését. Az érzékeny céges<br />
adatok mindeközben folyamatosan<br />
biztonságban vannak, nem kerülnek be<br />
semmilyen nyilvános adatbázisba.<br />
Szén-dioxid-mentes sör<br />
A világ több mint 70 országában jelenlévő<br />
HEINEKEN sörgyártó a Siemenset<br />
választotta partnerének a globális nettó<br />
zéró kibocsátási ütemterve megvalósításához,<br />
melynek célja, hogy 2030-ra<br />
nettó nullára redukálják a közvetlen<br />
(Scope 1) és a vásárolt energiából származó<br />
(Scope 2) kibocsátásukat az összes<br />
gyártóüzemükben. A két vállalat így egy<br />
hosszú távú szén-dioxid-mentesítési<br />
program keretében, Siemens-megoldásokkal<br />
fogja csökkenteni sör-, illetve<br />
malátagyártó telephelyeinek energiafelhasználását.<br />
A megállapodás része egy<br />
ötéves teljesítmény- és felügyeleti szerződés<br />
is, amelynek keretében a Siemens<br />
a termelőegységek adatain alapuló<br />
távfelügyeletet biztosít.<br />
Új adatkapu Európa felé<br />
A 4iG Nyrt., Magyarország vezető<br />
infokommunikációs vállalatcsoportja<br />
és a Telecom Egypt, Egyiptom első<br />
integrált távközlési szolgáltatója, a<br />
mediterrán térség egyik legnagyobb<br />
tengeralatti adatkábel operátora nem<br />
kötelező érvényű előzetes megállapodást<br />
kötött az Egyiptom és Albánia<br />
között létesítendő transzkontinentális<br />
adatkábel-rendszer beruházás<br />
feltételeiről. A dokumentumot Budapesten<br />
Nagy Márton nemzetgazdasági<br />
miniszter és Dr. Amr Talaat, egyiptomi<br />
kommunikációs és információs-technológiai<br />
miniszter jelenlétében írta alá<br />
Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke és<br />
Mohamed Nasr, a Telecom Egypt vezérigazgatója.<br />
A felek az előszerződésben<br />
rögzítették egy új közös projekttársaság<br />
létrehozását is, amely a tenger alatti<br />
optikai hálózat kivitelezéséért és kereskedelmi<br />
feladataiért felel.<br />
Szándéknyilatkozat<br />
az albán kormánnyal<br />
Szándéknyilatkozatot írt alá az albán<br />
kormánnyal a 4iG Csoport az Egyiptom<br />
és Albánia között húzódó tenger alatti<br />
nagy kapacitású adatkábel-beruházás<br />
megvalósításának támogatásáról.<br />
A megállapodást Fekete Péter, a 4iG<br />
Csoport vezérigazgatója és Enkelejda<br />
Mucaj, Albánia infrastrukturális és<br />
energiaügyi miniszterhelyettese írta<br />
alá, Edi Rama albán miniszterelnök és<br />
Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke<br />
jelenlétében. Albániai végpontjával a<br />
kábelrendszer a legrövidebb útvonalat<br />
biztosíthatja Frankfurt és más fontos<br />
kelet-közép-európai, valamint balkáni<br />
nemzetközi forgalmi célpontok felé, mint<br />
például Belgrád, Szófia, Bécs és Budapest.<br />
Az új balkáni adatkapu még jobban<br />
erősíti az üzleti és technológiai kapcsolatokat,<br />
a nemzetközi optikai tranzitútvonalak<br />
bővítésével pedig további<br />
együttműködési lehetőségek nyílnak a<br />
régióban.<br />
10 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
KIS<br />
ENDRE<br />
TECHNOLÓGIA #AI<br />
CES 2024<br />
Jövőformáló AI<br />
A mobilitástól kezdve a fenntarthatóságon át az egészségig, a munkától<br />
a szórakozásig minden a mesterséges intelligenciáról szólt az évet indító<br />
technológiai seregszemlén. A CES 2024 innovatív megoldások ezrein szemléltette<br />
az AI átformáló erejét, de jutott a reflektorfényből a biztonságos és etikus<br />
alkalmazást célzó szabályozásnak is.<br />
A<br />
Las Vegasban hagyomány szerint<br />
idén is január elején megtartott<br />
szakmai kiállítás és konferencia<br />
több mint 4300 kiállítója 232<br />
ezer négyzetméteren állított standot.<br />
A CES 2024 így 15 százalékkal nagyobb<br />
volt, mint a tavalyi rendezvény, és 135<br />
ezernél több látogatót vonzott a világ<br />
150 országából.<br />
Gary Shapiro, az eseményt szervező<br />
Consumer Technology Association<br />
(CTA) elnök-vezérigazgatója szerint<br />
mindez bizonyítja, hogy a személyes<br />
találkozást és beszélgetést változatlanul<br />
fontosnak és szükségesnek<br />
tartják a technológiai ipar szereplői.<br />
A CTA egyébként fennállásának<br />
századik évfordulóját is ünnepelte a<br />
CES 2024 megnyitásával. A szervezet<br />
egy évszázada dolgozik az innováció<br />
fellendítésén, az újításbarát szabályozás<br />
és az egyetértésen alapuló<br />
szabványosítás előmozdításán, valamint<br />
a piaci trendek kutatásán, hogy<br />
az újítókat a világ legnagyobb kihívásainak<br />
megválaszolására ihlesse.<br />
A jó érdekében ható erő<br />
Hasonló célt tűzött maga elé a Force<br />
for Good Initiative, az F4G Alapítvány<br />
projektje is, amely az ENSZ fenntartható<br />
fejlődésre vonatkozó stratégiájával<br />
összhangban a tőkére igyekszik<br />
hatni, hogy a biztonságos, fenntartható,<br />
jobb jövő érdekében működő<br />
erőként segítse a globális kihívások<br />
megválaszolását és a lehetőségek<br />
megragadását. A Force for Good az<br />
idei kiállítást kísérő fórumok egyikén,<br />
a CES Research Summit konferencián<br />
adta közre legújabb jelentését<br />
(Technology Driving the Transition to a<br />
Superior Future), amely szintén behatóan<br />
foglalkozik a mesterséges intelligencia<br />
szerteágazó hatásával.<br />
A tanulmány szerint az AI képességekkel<br />
felvértezett, meglévő technológiák<br />
a fenntartható fejlődési célok<br />
(SDG-k) terén mutatkozó lemaradás<br />
és hiányosságok közel felét megszüntethetik,<br />
ha globálisan elterjednek, és<br />
jobban segítik a világot az információs<br />
korszakra való átállásban. Áthidalhatnánk<br />
ezzel a leküzdhetetlennek<br />
tűnő akadályt, a fenntartható fejlődési<br />
célokhoz szükséges 175 billió dollár<br />
előteremtését is, ahhoz ugyanis 137<br />
billió dollár jelenleg még hiányzik.<br />
A technológiai ipar szerepe mindebben<br />
kritikus fontosságú, a törekvések<br />
élére kell állnia, mivel nemcsak<br />
szakértelme és termékkínálata, hanem<br />
befolyása és tőkéhez való hozzáférése<br />
is alkalmassá teszi az új megoldások<br />
világméretű elterjesztésére. A tanulmány<br />
szerzői szerint a tíz azonosított<br />
kezdeményezés közül három – az<br />
egyetemes összekapcsolhatóság, a<br />
generatív mesterséges intelligencia<br />
hasznosítása az SDG-kben, valamint<br />
a tömeges pénzügyi integráció, a<br />
pénzügyi szolgáltatások széles körű<br />
elérése – például együttesen a fenntartható<br />
fejlődési célok közel 30 százalékához<br />
járul hozzá, így a felzárkózás,<br />
a mainál jobban kiegyenlített világ<br />
alapját teremtheti meg.<br />
Mercedes-Benz MBUX<br />
virtuális asszisztens<br />
Minthogy az idei CES-en kiállított<br />
termékek és megoldások többségében<br />
valamilyen formában megjelent a<br />
mesterséges intelligencia is, itt csupán<br />
a Qualcomm fejlesztését említjük a<br />
kifejezetten ebben a kategóriában díjazott<br />
innovációk közül. A Snapdragon 8<br />
Gen 3 ugyanis az első mobil platform,<br />
amelyet a processzorgyártó már kifejezetten<br />
a generatív AI futtatásához<br />
fejlesztett, így az csúcsteljesítményt és<br />
annak megfelelő felhasználói élményt<br />
ígér a mobil eszközökön elérhető,<br />
intelligens alkalmazásokhoz.<br />
Mobilitás,<br />
fenntarthatóság...<br />
Hatszáznál több cég vonult fel legújabb<br />
termékeivel és prototípusaival a mobilitás<br />
zászlaja alatt, a CES ezzel a technológiák<br />
találkozási pontján felkerült<br />
a világ legnagyobb autókiállításainak<br />
térképére is. A bemutatott fejlesztések<br />
skálája az elektromos és önvezérlő<br />
járművektől kezdve a mikromobilitási<br />
megoldásokon át a repülő autókig,<br />
valamint a mozgást segítő és biztonsági<br />
rendszerekig ívelt.<br />
12 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
TECHNOLÓGIA #AI<br />
Innovációs díjat vihetett haza ebben<br />
a kategóriában például a Honda,<br />
amely Motocompacto városi mobilitási<br />
megoldásával érdemelte ki az elismerést.<br />
A rendkívül kompakt kialakítású<br />
és kis gurulós bőrönd méretűvé<br />
összehajtható elektromos robogó 3,5<br />
óra alatt feltölthető, beállításai pedig<br />
mobil appból kezelhetők.<br />
Babért aratott a Mercedes-Benz is<br />
a kiállításon bemutatott MBUX virtuális<br />
asszisztensével, amely a generatív<br />
mesterséges intelligenciát 3D-s<br />
kijelző társaságában ülteti autóba.<br />
Az AI asszisztens, amellyel a vezetők<br />
természetes nyelven, intuitív módon<br />
léphetnek interakcióba, a gyártó<br />
szintén új, saját fejlesztésű MB.OS<br />
operációs rendszerén fut.<br />
Dell UltraSharp 40 Curved<br />
Thunderbolt Hub Monitor<br />
A fenntarthatóság kiemelt témaköréhez<br />
a kiállítók többek között az<br />
üvegházhatású gázok kibocsátását és<br />
a hulladékmennyiség csökkentését,<br />
a villamosítást és a megújuló energiaforrások<br />
kiaknázását, valamint az<br />
újrahasznosítást célzó megoldásaikkal<br />
csatlakoztak. A kategória innovációs<br />
díjainak egyikét a három az egyben<br />
kialakítású HP Spectre Fold hozta el.<br />
Az ultrakönnyű, 17 colos, hajlítható<br />
tablet ugyanis mágnesekkel rögzíthető,<br />
vezeték nélküli billentyűzetével<br />
klasszikus vagy másfél kijelzős laptopként,<br />
kihajtható lábára támasztva<br />
pedig asztali gépként is használható.<br />
Elismerést aratott a John Deere<br />
Operations Center felhőalapú platformja<br />
is, amely a munkatervek<br />
optimalizálásához, a mezőgazdasági<br />
munkák valós idejű minőség-ellenőrzéséhez<br />
és a fenntarthatóság<br />
monitorozásához is eszközöket ad a<br />
gazdáknak. Utóbbiakkal a felhasználók<br />
többek között a gazdaságok szénlábnyomát,<br />
üzemanyag-fogyasztását és<br />
abból eredő üvegházhatású kibocsátását,<br />
valamint a termőtalaj egészségi<br />
állapotát monitorozhatják és elemezhetik<br />
a tájékozott döntéshozáshoz.<br />
Díjat ért a Robert Bosch automatizált<br />
parkolószolgáltatása is, amely a SAE<br />
Level 4 osztályú önvezető autók parkolását<br />
ötvözi robotizált elektromos<br />
töltőállomásokkal. A rendszer emberi<br />
közreműködés nélkül szabad töltőállomáshoz<br />
vezérli a parkolóházba érkező<br />
autókat, csatlakoztatja a kábeleket,<br />
majd az akkumulátorok feltöltése<br />
után azokat áthelyezi más járművekre,<br />
ezáltal optimalizálja az infrastruktúra<br />
hatékonyságát.<br />
A CES 2024 egyik nyitó előadását<br />
tartó Siemens pedig bejelentette,<br />
hogy Xcelerator portfóliójában elérhető<br />
Mendix low-code fejlesztői platformját<br />
integrálja az AWS Bedrock<br />
szolgáltatásával, amely vezető AI<br />
cégek nagy teljesítményű alapmodelljeihez<br />
egyetlen API-n keresztül ad<br />
hozzáférést, a felelősségteljes használathoz<br />
szükséges biztonsági, adatvédelmi<br />
és más képességekkel együtt.<br />
A generatív AI modellek integrálásához<br />
a fejlesztőknek eddig hozzáférési<br />
jogosultságokat kellett kérniük,<br />
és külön funkciókódot írniuk. A Mendix<br />
és az Amazon Bedrock integrációjával<br />
mindezt pár kattintással elvégezhetik,<br />
így az adott használati esethez illeszkedő<br />
modellt gyorsan és biztonságosan<br />
beilleszthetik alkalmazásaikba.<br />
...és egészség<br />
A kiállításon most bemutatott digitálisegészség-technológiák<br />
és -eszközök<br />
nemcsak az egészségügyi szolgáltatóknak,<br />
hanem a lakosságnak is<br />
számos megoldást kínálnak. A L’Oréal<br />
például, amely a CES-en első ízben<br />
tartott nyitó előadást, Face Facts<br />
néven bocsátott ki mobil alkalmazást<br />
a bőr állapotának ellenőrzéséhez és<br />
diagnosztizálásához. A díjazott applikáció<br />
a környezeti hatások kockázataira<br />
is felhívja a figyelmet, életviteli<br />
tanácsokat ad és bőrápolási termékeket<br />
ajánl. Elismerést kapott az LG<br />
Intelli-FiT szolgáltatása is, amely<br />
beépített kamerát használó okostévé<br />
és szenzorokkal átszőtt tornaszőnyeg<br />
segítségével gyűjt adatokat, és AI<br />
képességeivel virtuális személyi edzőként<br />
ad tanácsokat felhasználójának<br />
otthoni környezetben. A megoldás<br />
testre szabható, így például távgyógyászati<br />
és idősgondozó szolgáltatásokkal<br />
is kombinálható.<br />
Ebben a kategóriában a startup<br />
verseny innovációs fődíját az<br />
Augmental érdemelte ki MouthPad^<br />
érintőpadjával, amely műfogsorhoz<br />
hasonlóan tapad a szájpadlásra, és<br />
Bluetooth kapcsolaton keresztül<br />
lehetővé teszi, hogy a felhasználó a<br />
nyelvével vezérelje számítógépét,<br />
okostelefonját vagy tabletjét. A PC<br />
perifériák kategóriájában díjazott Dell<br />
UltraSharp 40 Curved Thunderbolt<br />
Hub Monitor is vigyáz a felhasználó<br />
egészségére, negyven colos képátlójú,<br />
5K felbontású, ívelt kijelzője ugyanis<br />
ötcsillagos Eye Comfort tanúsítványt<br />
kapott a TÜV Rheinlandtól.<br />
A szakkiállítást kísérő konferenciaprogram<br />
fórumain, közöttük az Innovation<br />
Policy Summit csúcstalálkozón<br />
160-nál több nemzetközi és amerikai<br />
kormányzati tisztségviselő vett részt.<br />
Az újítókkal találkozó vezetők a technológiai<br />
innovációt elősegítő szabályozás<br />
időszerű kérdéseit vitatták<br />
meg, többek között az adatvédelem, a<br />
mesterséges intelligencia és az önvezető<br />
járművek vonatkozásában. Jövőre,<br />
január 7–10. között a CES 2025 ismét<br />
Las Vegasba várja majd résztvevőit.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 13
TECHNOLÓGIA #AI<br />
EdTech Summit –<br />
Kiiktatja-e a tanárokat az MI?<br />
A mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit mutatták be<br />
az EdTech Summit Hungary kiállításon.<br />
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.<br />
A<br />
mesterséges intelligencia (AI,<br />
MI) aktuális kérdéseiről és hazai<br />
oktatástechnológiai újításokról<br />
tájékozódhattak a pedagógusok, oktatási<br />
szakemberek és érdeklődők a<br />
második alkalommal megrendezett<br />
EdTech Summit Hungary – Magyar<br />
Oktatástechnológiai Konferencián és<br />
Kiállításon február első szombatján, a<br />
fővárosi Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen<br />
(MOME). Az ingyenes esemény<br />
célja az volt, hogy az oktatástechnológia,<br />
a digitális oktatás hazai és<br />
nemzetközi szakértői és kutatói értékes<br />
gondolatokat osszanak meg a mesterséges<br />
intelligencia alkalmazásainak<br />
lehetőségeiről az oktatásban. A programban<br />
helyet kapott az MI és a digitális<br />
gyermekvédelem kapcsolata, a konferenciát<br />
kísérő kiállítás keretében pedig<br />
oktatástechnológiával foglalkozó cégek<br />
mutatták be termékeiket, megismertetve<br />
gyakorlati felhasználásukat is.<br />
Dr. Rétfalvi Flóra az EduTech Hungary<br />
Zrt. szakmai vezérigazgató-helyettese<br />
nyitotta meg a nagy érdeklődésre<br />
számot tartó eseményt. Mint mondta,<br />
az oktatásban sem ismeretlen a digitalizáció,<br />
hiszen már mindenki használja<br />
ezeket az eszközöket, de mindig vannak<br />
újdonságok, a konferencia célja pedig<br />
az, mindamellett hogy egy nagy képet<br />
adjon erről a területről, gyakorlati<br />
tapasztalatokkal, valamint használható<br />
megoldásokkal gazdagítsa a résztvevőket.<br />
A rendezvényen Fábián Gergely, a<br />
Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért<br />
és technológiáért felelős államtitkárának<br />
szavait szintén Rétfalvi Flóra<br />
tolmácsolta. Fábián Gergely jelezte,<br />
hogy elkötelezett híve ennek a témának,<br />
ezért támogatja az oktatástechnológiai<br />
koalíciót is. Ez egy olyan szövetség,<br />
amely cégeket, egyetemeket és az<br />
ágazati irányítást is magában foglalja,<br />
annak érdekében, hogy az oktatástechnológiai<br />
szférát gazdagabbá, többé,<br />
erősebbé tegye.<br />
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs<br />
Minisztérium (KIM) felsőoktatásért,<br />
innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért<br />
felelős államtitkára előadásában<br />
három aspektusból közelítette<br />
meg a mesterséges intelligencia témakörét:<br />
egyfelől mit gondolnak az MI-ről<br />
a leendő egyetemisták, valamint általában<br />
mit gondolnak az emberek ennek<br />
használatáról, és mindez a felsőoktatás<br />
világát stratégiai vízió szinten hogyan<br />
változtatja meg.<br />
Az államtitkár idézte az idei Educatio<br />
kiállításon végzett felmérés eredményeit,<br />
amely szerint a leendő egyetemisták<br />
közül szinte mindenki használja<br />
általában és a tanuláshoz is ezt a<br />
technológiát és hasznosnak is tartják.<br />
A válaszadók 75,7 százaléka szerint<br />
a mesterséges intelligencia segíti a<br />
számonkérés kijátszását, 56 százalék<br />
mondja azt, hogy ösztönzi a kreativitást,<br />
viszont a megkérdezettek másik fele<br />
szerint beszűkít és korlátoz az MI. Mint<br />
azt az államtitkár leszögezte, az oktatás<br />
szempontjából az üzenet az, hogy az MI-t<br />
nem tiltani, hanem szabályozni szükséges<br />
annak érdekében, „hogy a lehető<br />
legjobb irányba tudjuk ezt vinni, valamint<br />
az oktatásunk részévé kell, hogy váljon,<br />
hiszen így érhetjük el azt, hogy a jövő<br />
munkahelyeinek kialakításában, a jövő<br />
tudás alkalmazásában a mesterséges<br />
intelligencia, mint kiterjesztett intelligencia<br />
tudjon a mindennapok részévé<br />
válni”.<br />
Az államtitkár szerint ennek érdekében<br />
mind az oktatás, mind a kutatás<br />
során, intézményi szinten szükséges<br />
biztosítani a hozzáférést a mesterséges<br />
intelligenciához. A diákoknak és az<br />
oktatóknak is képesnek kell lenniük az<br />
MI készségszintű alkalmazására, úgy,<br />
hogy annak használata a tudomány és<br />
a képzés területén ne csak hatékony,<br />
hanem etikus is legyen. Mint mondta,<br />
a felsőoktatásban a „jövő egyetemén”<br />
az oktató mentor kell, hogy legyen, a<br />
passzív tudást szerző hallgatóból kreatív<br />
alkotó és jövőt formáló kutató kell,<br />
hogy váljon, az egyetemeknek pedig a<br />
mesterséges intelligencia világában<br />
közösségformálóvá kell válniuk.<br />
Ritter Dávid, az EdTech Koalíció elnöke<br />
előadásában kifejtette: a digitalizáció<br />
már régóta jelen van az oktatásban, ahol<br />
mindig is voltak dilemmák és korszakváltások,<br />
de ami jelenleg a technológiai<br />
fejlődésben tapasztalható, az nemcsak<br />
az oktatásra, hanem a teljes társadalmi<br />
környezetre is igen erőteljes hatással<br />
van. A digitalizáció a lehetőségek dzsungele,<br />
a tananyagok, az adaptív tanulási<br />
lehetőségek, a multimédia, a csoportmunka<br />
támogatása, az interaktivitás<br />
fokozódása, az MI-vel vagy egyéb eszközökkel<br />
támogatott kivonatolás, az automatikus<br />
tanulástámogatás, a tesztek<br />
14 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
TECHNOLÓGIA #AI<br />
és egyéb ellenőrzési lehetőségek, az<br />
automatizált értékelés, a kompetenciamérés,<br />
az összetett elemzések, a<br />
tanulói életút támogatása, a reszponzív<br />
oktatási környezet, az egyéni tanulás és<br />
az automatizált facilitáció támogatása,<br />
mind-mind olyan új eszközök, amik most<br />
jelentek meg vagy éppen kezdenek elterjedni,<br />
de közös bennük, hogy állandó<br />
kihívást jelentenek az oktatásban, annak<br />
bármely szintjén és az oktatásban részt<br />
vevő minden szereplő számára. Ennek<br />
következtében számtalan kihívással<br />
kénytelenek megbirkózni a terepen<br />
dolgozó oktatók, pedagógusok, oktatásirányító<br />
módszertanosok, kutatók<br />
és egyéb szakemberek, de a koalíció<br />
sokat segíthet ezeknek a kérdéseknek a<br />
megválaszolásában.<br />
Mint mondta, azért jött létre az EdTech<br />
Koalíció, hogy a szakma, illetve az<br />
oktatási ágazat segítségére legyen, az<br />
oktatástechnológia piacterévé váljon. A<br />
szervezet tagjainak száma már eléri az<br />
ötvenet, vannak közöttük felsőoktatási<br />
intézmények, közoktatási intézmények,<br />
jelentős számban az oktatásban érdekelt<br />
vállalkozások, és az oktatásban működő<br />
társadalmi szervezetek is.<br />
„Ez azt jelenti, hogy ebben a közösségben<br />
hihetetlen mértékű tudás,<br />
tapasztalat és lehetőség halmozódott<br />
fel” – szögezte le Ritter Dávid, aki szerint<br />
a koalíció feladata az, hogy katalizálja,<br />
elősegítse, teret és lehetőséget adjon<br />
ennek a tudásnak a megosztására és<br />
optimális felhasználására annak érdekében,<br />
hogy a magyar oktatási ágazat és<br />
szektor profitálni tudjon a technológiai<br />
lehetőségekből. A koalíció sokat tesz<br />
azért, hogy a szakmán belüli információáramlást<br />
elősegítse, támogatja<br />
és biztatja a résztvevőket a szakmai<br />
párbeszédre, együttműködésre és közös<br />
munkára, ezzel párhuzamosan pedig<br />
erősíti a nemzetközi szervezetekben való<br />
részvételét.<br />
Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia<br />
Koalíció elnöke szerint abban az<br />
időben, amikor megalakult (2018) a szervezet,<br />
a mesterséges intelligenciáról<br />
mindenkinek a Terminator jutott eszébe.<br />
Egy fejlett faj eljövetelét látták, amivel<br />
az emberiség nem tud majd mit kezdeni,<br />
de befolyásolni fogja az életünket és a<br />
jövőnket. Mára a mesterséges intelligencia<br />
gyakorlatilag mindenhol jelen van<br />
az életünkben, de továbbra is minden<br />
azon múlik, hogy milyen szabályokat,<br />
milyen kereteket szabunk a technológia<br />
térnyerésének. Megalakulásakor a<br />
Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik<br />
küldetése Magyarország MI-stratégiájának<br />
kidolgozása volt, ám mire készen<br />
lettek a javaslattal, addigra a teljesen<br />
új világot hozó generatív mesterséges<br />
intelligencia mindent megváltoztatott.<br />
„Nekünk kell válaszokat megfogalmazni<br />
arra vonatkozóan, hogy hogyan használjuk,<br />
hogyan éljünk ezzel” – mondta az<br />
elnök.<br />
Mint kiderült, egy felmérés során a<br />
megkérdezettek 72 százaléka mondta,<br />
miután kipróbálta a generatív mesterséges<br />
intelligencia modelleket, hogy<br />
sokkal hatékonyabb lett a munkavégzése.<br />
„Nem a mesterséges intelligencia<br />
veszi el a munkát, hanem az MI-t használók<br />
veszik el azt a technológiát nem<br />
használóktól. Ha időben elkezdünk erre<br />
felkészülni, akkor ennek mi lehetünk a<br />
haszonélvezői. Fontos azonban megemlíteni,<br />
hogy a mesterséges intelligencia<br />
önmagában nem teremt értéket, csak<br />
is az teremt értéket, aki használja” –<br />
szögezte le a szakember, aki szerint<br />
ennek eredményeként új szerepek,<br />
kompetenciák, és új folyamatok jönnek<br />
létre. Emiatt fontos cél, hogy a technológia<br />
adaptációja mindenhol megtörténjen.<br />
Ehhez természetesen szükség<br />
van nagykövetekre, a technológia elkötelezett<br />
híveire, akik lelkesen beszélnek<br />
arról, hogyan érdemes ezt jól használni.<br />
„Feladatunk és felelősségünk, hogy az<br />
MI-t használatba vegyük, és megtanítsuk<br />
arra a jövő nemzedékét, hogy hogyan<br />
éljen ezzel az elképesztő lehetőséggel,<br />
ami körülöttünk van. A több mint 500<br />
tagszervezetet számláló Koalícióban,<br />
több mint 1000 szakértő dolgozik ezen.<br />
Felelősségünk, hogy egy olyan világot<br />
építsünk, olyan szabályokkal, amelyek<br />
Magyarországot, a magyar fiatalokat<br />
helyzetbe hozzák ebben az új világban,<br />
és bizonyos dolgok itt Magyarországon<br />
szülessenek, és innen induljanak el<br />
világhódító útjukra” – zárta a szavait a<br />
szakember.<br />
Milovits Máté, a Moholy-Nagy Művészeti<br />
Egyetem stratégiai fejlesztési igazgatója<br />
a felsőoktatás digitális transzformációjáról<br />
szóló előadásában többek között<br />
arra a kérdésre kereste a választ, jó-e<br />
a változás és mi kell ahhoz, hogy sikeresen<br />
változzunk? Ehhez a digitális<br />
átállás során nemcsak a szervezet<br />
digitális érettségét, hanem az átlagfelhasználó<br />
digitális alaptudását is fel<br />
kell mérni, hiszen mindenkinek vannak<br />
olyan kollégái, akik még az internet<br />
előtti világban születtek, illetve vannak<br />
olyanok is, akik már rendszeresen<br />
használnak VR-t. Míg a technológia<br />
gyorsan változik, addig az emberek<br />
alig, emiatt az empátia és a türelem<br />
borzasztóan értékes tulajdonság a<br />
technológiai transzformáció során.<br />
Bármelyik szervezet meg tud vásárolni<br />
egy applikációt, egy rendszert, de mi<br />
történik akkor, ha kollektíven elzárkózik<br />
például a tanári kar attól, hogy használja<br />
azt? Hiába a befektetett tömérdek<br />
pénz és idő, a rendszer bevezetése nem<br />
üti meg az ingerküszöböt. Ez így nem<br />
hogy hatékony, de egyenesen ablakon<br />
kidobott pénz. Vannak olyan kulcspozíciók,<br />
amiben ha folyamatos ellenállást<br />
tapasztalunk, akkor valószínűleg sosem<br />
fog sikerülni a digitális átállás, mert<br />
mindig lesznek olyan gátak, amelyek<br />
révén ezek az emberek meg tudják állítani<br />
a fejlesztéseket. Az is kiderült az<br />
előadásból, hogy megfelelő folyamatelemzés<br />
nélkül bele sem érdemes vágni<br />
Fotó: Brandhuber György / EduTech Hungary Zrt.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 15
TECHNOLÓGIA #AI<br />
Fotó: Rusznák Gábor / ELTE<br />
egy ilyen nagy projektbe. Noha vannak<br />
kész platformok, de a felsőoktatásban<br />
nem állnak rendelkezésre ilyen megoldások,<br />
ezért az egyedi fejlesztésekhez<br />
kell fordulni, amelyből a MOME-nak már<br />
négy van. Milovits Máté szerint azt nem<br />
lehet megmondani, hogy mikor válik<br />
digitálisan éretté egy szervezet, de az<br />
biztos, hogy minden nap következetesen<br />
bele kell fektetni a munkát abba, hogy<br />
az ehhez szükséges nyitottság és kultúraváltás<br />
megszülessen. Összességében<br />
a változásra való hajlandóság a legnagyobb<br />
kihívás a digitális transzformáció<br />
során, folyamatosan reflektálni kell<br />
magunkra, és a világra. Ez borzasztó<br />
nagy energiát igényel, de enélkül nem<br />
is nagyon érdemes bármilyen projektbe<br />
belekezdeni a szakember szerint.<br />
Prof. Dr. Csépe Valéria, a Magyar<br />
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság<br />
elnöke pedagógiai irányból közelítette<br />
meg a mesterséges intelligencia alkalmazását<br />
az oktatásban. A tanulási<br />
környezet fontos kiindulópontja ennek,<br />
hiszen jelentős generációs eltérések<br />
vannak a készségekben. Amellett sem<br />
szabad elmenni, hogy mesterséges<br />
intelligencia és a neurális hálózatok<br />
korántsem úgy működnek, mint az<br />
emberi agy, így komoly feladatot jelent<br />
a kultúra- és szemléletváltás, hiszen<br />
ebben a gyorsan változó világban a<br />
személyes környezetünkben rengeteg<br />
eszközzel vagyunk már körülvéve,<br />
egyre többet találkozni a technológia-addikcióval.<br />
Sok kutatás vizsgálta<br />
már a technológiai eszközök használatának<br />
hatását a kognitív funkciókra,<br />
és egyre több összefüggést találnak az<br />
agyi információfeldolgozással. Az aktív<br />
terület a homloklebenynél található,<br />
ez az „ügyvezető igazgató” az emberi<br />
agyban, minden itt zajlik, ami tervezéssel,<br />
monitorozással, figyelemmel,<br />
hibadetekcióval kapcsolatos. A feldúsult<br />
ingerkörnyezetbe született gyerekek<br />
pedig már kamaszok, négy év múlva<br />
ott lesznek a felsőoktatásban, sőt, idén<br />
ősszel már megjelennek a kilencedik<br />
évfolyamban. A procedurális tanulás<br />
és az a procedurális emlékezet, ami az<br />
eszközhasználatnál kialakul, egyfajta<br />
versenyelőnyt is jelenthet számukra,<br />
nemcsak az iskolában és a továbbtanulás<br />
során, hanem a munkaerőpiacon<br />
is. Fel kell készülni rájuk, mert hamarosan<br />
ők formálják a jövőt. Erre az üzleti<br />
életben a változásmenedzsment adhat<br />
választ. A pedagógusoknak és mindazoknak,<br />
akik ezért a területért felelősek,<br />
folyamatosan szem előtt kell tartaniuk<br />
az MI-t, és nem csak az előnyeire, hanem<br />
a veszélyekre is figyelniük kell. A Magyar<br />
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság<br />
elnöke ehhez bemutatta mindazokat az<br />
elképzeléseket, amiben várják a szakma<br />
együttműködését.<br />
Dr. Setényi János, a Mathias Corvinus<br />
Collegium Tanuláskutató Intézet igazgatója<br />
előadásában arról beszélt, milyen<br />
sikerek és kudarcok jellemzőek akkor,<br />
amikor új technológiákat próbálnak az<br />
oktatási rendszerbe integrálni és miért<br />
buknak meg a technológiai bevezetési<br />
kísérletek? A szakember hangsúlyozta:<br />
míg az ember gondolkodik, a mesterséges<br />
intelligencia mindössze műveleteket<br />
hajt végre, a gondolkodásra csak<br />
is mi vagyunk képesek, a gépek nem.<br />
A sok fogalmi zavar és bizonytalanság<br />
döntően abból fakad ezzel kapcsolatban,<br />
hogy a tudomány még mindig nem érti,<br />
hogyan tanul az ember. Tanulási elméletek<br />
vannak, ezek azonban metaforák,<br />
félig költészet, félig agykutatásból<br />
fakadó mérési eredmények összessége,<br />
amelyek az agy műveleteinknek,<br />
a gondolkodási területeknek a fizikai,<br />
biofizikai lenyomatait követik. De a szellemi<br />
részét, amely jelentős részben nem<br />
materiális, hanem spirituális, természettudományos<br />
eszközökkel nem lehet<br />
vizsgálni. Nem ismert a gondolkodás<br />
valódi belső tartalma, csak a lenyomatai<br />
követhetők.<br />
Mint kiderült, a történelem során<br />
már számos alkalommal hatolt a technológia<br />
az oktatásba, ilyen volt például<br />
a tankönyvek elődje, az agyagtábla, itt<br />
kezdődött az ismeretanyag rögzítése.<br />
Hasonló volt a tantermek megjelenése,<br />
felismerték, hogy be kell zárni a tanulókat,<br />
az így létrehozott mesterséges<br />
térben kikényszerített színlelt figyelem<br />
mellett koncentrált tudásátadás<br />
történhet. Az iskolatévé viszonylag<br />
nagyon hamar megbukott, ami jól<br />
mutatja, hogy minden olyan megoldás,<br />
amely kiiktatná a tanárt, sikertelen lesz,<br />
és minden olyan projekt, ami támogatja<br />
a tanulási környezetet, javítja vagy<br />
fejleszti azt, sikeres marad – és így lesz<br />
ez mindaddig, amíg a technológiákat<br />
technológusok fejlesztik.<br />
Vetési Erika, az EduTech Hungary Zrt.<br />
digitális kompetencia szakértője által<br />
moderált digitális gyermekvédelem<br />
kerekasztal-beszélgetésből az is kiderült<br />
a résztvevők számára, hogy hol kell<br />
a gyerekekre és a fiatalokra figyelni,<br />
valamint a káros mellékhatásokra is<br />
felkészítette a hallgatóságot Dr. Csalár<br />
Dorina, a Nemzeti Média- és Hírközlési<br />
Hatóság Internet Hotline Osztályának<br />
osztályvezetője, Hartai László, a Magyar<br />
Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület<br />
digitális gyermekvédelmi szakértője,<br />
valamint Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti<br />
Adatvédelmi és Információszabadság<br />
Hatóság főosztályvezetője.<br />
A rendezvényen több workshopot is<br />
tartottak, amelyek egymással párhuzamosan<br />
zajlottak, Farkas Judit, a Balázs-<br />
Diák Kft. fejlesztési vezetője arról<br />
tartott bemutatót, hogyan használja<br />
a mesterséges intelligenciát egy új,<br />
személyre szabható, online, pedagógiai<br />
fejlesztőrendszer, a Csillagsuli, míg<br />
Csipke Ágnes, a Redmenta oktatási<br />
szakértője a testre szabott mesterséges<br />
intelligenciáról tartott előadást a résztvevőknek.<br />
Dr. Molnárné Dr. László<br />
Andrea pedagógus, kutatótanár<br />
16 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
TECHNOLÓGIA #AI<br />
Fotó: Rusznák Gábor / ELTE<br />
MI-alapú alkalmazásokat mutatott<br />
be, amelyek a napi oktató munkában<br />
hasznosak, míg Dr. Rausch Attila, az<br />
Eötvös Loránd Tudományegyetem<br />
egyetemi adjunktusa az MI mellett<br />
olyan kialakulóban lévő technológiai<br />
lehetőségeket (VR, robotika és egyéb<br />
virtuális megoldások) vett sorra, amelyeket<br />
ugyancsak hatékonyan lehet alkalmazni<br />
az oktatásban.<br />
A délutáni szekciót Harangozó Tamás,<br />
az Innostart termékfejlesztési vezetője<br />
nyitotta meg MI alapú vizsgáztatás a<br />
felsőoktatásban című előadásával. Az<br />
általa képviselt több mint 10 éves múlttal<br />
rendelkező innovatív megoldásokat<br />
fejlesztő cég megtapasztalta az elmúlt<br />
évtized alatt, hogy az oktatás területe<br />
hogyan átalakult át, amely során<br />
nemcsak innovatív kezdeményezések<br />
születtek, hanem az oktatással szembeni<br />
elvárások is megváltoztak és ez a<br />
folyamatos változás kéz a kézben jár a<br />
technológiai fejlődéssel. Mint mondta,<br />
nagyon nehéz megfelelni a hallgatói<br />
elvárásoknak, mivel számos képzési<br />
formában már önállóan válogatják<br />
össze maguknak a képzési portfóliójukat<br />
a tanulók. A tradicionális<br />
képzőintézmények csak is innovatív<br />
megoldásokkal operálhatnak a jövőben,<br />
amelyhez két megoldást is bemutatott.<br />
Az általuk nyújtott, alapvetően moduláris<br />
felhőalapú szoftvermegoldások közül a<br />
Webuni online akadémiaszoftverről és a<br />
Webexam MI megoldásokat is integráló<br />
vizsgáztató szoftverről hallhattak részletesebben<br />
a konferencia résztvevői.<br />
Dr. Beraczkai Dávid, a Beraczkai<br />
Ügyvédi Iroda ügyvédje az MI-vel<br />
kapcsolatos jogi kérdéseket vette<br />
sorra, mint amilyen a puskázás vagy a<br />
csalás. Mint kiderült, a legjellemzőbb<br />
csalási mód az AI igénybevételével a<br />
mesterséges intelligencia által generált<br />
szöveg saját szellemi termékként<br />
való felhasználása. A szakértő olyan<br />
kérdésekre is választ adott, miszerint<br />
ilyenkor ki követ el csalást és ki az anyag<br />
eredeti szerzője, lehet-e egyáltalán az<br />
AI alkotta anyag szerzői mű, adottak-e<br />
az olyan feltételek, mint az egyéni és az<br />
eredeti jelleg, lehet-e egyáltalán szerző<br />
a mesterséges intelligencia, ha fennáll a<br />
jogi értelembe vett személyiség hiánya,<br />
vagy miért problémás az, ha az AI kigenerálja<br />
más szerzők műveit, olykor<br />
hivatkozások nélkül. Mint kiderült, az AI<br />
soha nem fog rendelkezni alkotói szándékkal,<br />
a kreativitás és az önkifejezési<br />
igény nagyon is emberi. Egy biztos, az AI<br />
rengeteg mindenre jó, a jognak sem célja<br />
általában elriasztani embereket, viszont<br />
az ördög sosem alszik, fontos, hogy kellő<br />
óvatossággal járjon el a felhasználó<br />
minden esetben.<br />
Dr. habil Szűts Zoltán, az Eszterházy<br />
Károly Egyetem dékánja és tanszékvezető<br />
egyetemi docense a Mit tegyünk<br />
az oktatás terén, hogy ne hibázzunk<br />
című előadásában arról beszélt, hogyan<br />
segíthet a mesterséges intelligencia a<br />
tanároknak a feladatok automatizálásában,<br />
illetve az osztályteremben milyen<br />
módokon lehet mesterséges intelligenciát<br />
használni. Különböző forgatókönyveket<br />
vázolt fel és bizonyos félelmeket<br />
is, például milyen könnyen hibázhatunk<br />
a fejlett technológiák használatával,<br />
kezdve a világhálótól a közösségi médián<br />
át a legmodernebb eszközökig. Az MI is<br />
egy ilyen megoldás, amely akár jóra és<br />
rosszra is használható, így egyáltalán<br />
nem mindegy, hogy milyen hozzáállással<br />
közelítünk a mesterséges intelligenciához.<br />
Fontos, hogy ne adjuk ki a<br />
kezünkből annak a döntésnek a jogát,<br />
hogy hogyan alakul a jövője. A tanulók<br />
többsége sajnos nincs tisztában a képességeivel<br />
és azonnal a ChatGTP-hez nyúl.<br />
Az egyetemükön ezért kutatásokat indítottak,<br />
hogy kiderítsék, mi az attitűdje a<br />
tanulóknak a mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatban, milyen gyakran<br />
használják, mire használják, és milyen<br />
tapasztalataik vannak. Egy biztos, az<br />
MI abból dolgozik, amit beletápláltak,<br />
lehet az akár egy rendkívül hatalmas<br />
mennyiség is, de csak azt tudja elővenni,<br />
ami már eleve létezett. Nem tud újat<br />
teremteni. És ha az iskolában önmagunkat<br />
kiváltjuk ezzel a technológiával,<br />
a feladat ki van pipálva, csak éppen a<br />
kreativitás szűnik meg, ám a képzéseknek<br />
az a célja, hogy ez minél jobb<br />
legyen. Nem attól kell félni, hogy a gépek<br />
tudatra ébrednek, inkább attól, hogy mi<br />
emberek elveszítjük a tudatunkat.<br />
Szabó András, az EduDev Zrt. üzletfejlesztési<br />
igazgatója a KRÉTA rendszerekben<br />
működő mesterséges<br />
intelligenciáról beszélt előadásában.<br />
Ehhez elsőként áttekintette az elmúlt<br />
évtized technológiai hype-jait, és bemutatta<br />
a közönségnek, hogyan képzelték<br />
el a jövőt (a mi jelenünket) 100 évvel<br />
ezelőtt és mit gondoltak akkoriban az<br />
oktatásról, illetve hogyan látja a mesterséges<br />
intelligencia ma a mi jövőnket.<br />
A képek mind azt mutatták, csak is<br />
az aktuális tudásunk szerint vagyunk<br />
képesek fantáziálni. Hogy milyen lesz<br />
szerintünk majd 100 év múlva a világ,<br />
azon akkor épp úgy el fognak mosolyodni,<br />
mint mi, most, a régi képeket<br />
látva.<br />
Jelenleg három területen<br />
foglalkoznak az EduDev-nél MI-vel,<br />
magában a szoftverfejlesztési folyamatban,<br />
az ügyfélélmény (tanárok,<br />
diákok, szülők, oktatással foglalkozók)<br />
javításához, és az adatbányászat során.<br />
A KRÉTA rendszerben ugyanis hatalmas<br />
adatvagyon rejlik, így az MI-vel támogatott<br />
elemzések és monitoringok tárháza<br />
végtelen, amelyet sorra bemutatott a<br />
szakember. Ezek közé tartozik például<br />
egy nagyon fontos probléma, a diákok<br />
lemorzsolódása, az iskolát ugyanis<br />
nagyon sokan végzettség nélkül fejezik<br />
be, a rendszer azonban képes arra, hogy<br />
megjósolja és előrejelezze ezeket az<br />
eseményeket.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 17
TÉSY<br />
JÁNOS<br />
TECHNOLÓGIA #FELHŐ<br />
5G, felhő és robotika<br />
az üvegházakban<br />
A rendelkezésre álló fejlett technológiákat – mint az 5G, a felhő és köd alapú<br />
infrastruktúra, valamint a robotika – használó gazdálkodók rengeteg energiát<br />
spórolhatnak, miközben növelhetik termelékenységüket.<br />
A<br />
robotika és a mesterséges intelligencia<br />
fejlődése az üvegházi gazdálkodásban gyorsabban<br />
halad, mint valaha. A vállalkozók<br />
egyre több lehetőség közül választhatnak, amik<br />
segítik az olyan ismétlődő munkafolyamatokban,<br />
mint például a betakarítás. Manapság már a termesztéshez<br />
támogatási modellek állnak rendelkezésre,<br />
a munkát klímakomputerek segítik, illetve<br />
digitálisan lehet méréseket végezni az üvegházakban.<br />
Az új alkalmazásokkal együtt egyre több<br />
adat is elérhetővé válik a gazdaságban, így az elsőszámú<br />
kihívás ezeknek a különböző forrásokból<br />
származó adatoknak az összekapcsolása. De még<br />
ennél is fontosabb kérdés: Hogyan juttatjuk el<br />
ezeket az adatokat az üvegházból oda, ahol tárolják<br />
és feldolgozzák őket?<br />
A valós idejű alkalmazások esetében van egy<br />
nagy hátrány: a hálózaton keresztüli adatátvitel<br />
késleltetése. Egyes alkalmazások esetében ez a<br />
késedelem nem jelent problémát; ha valamivel<br />
kapcsolatban naponta csak egyszer kell információt<br />
küldeni, például ilyen a napi vízhasználat<br />
mennyisége. De mi van akkor, ha egy robotnak<br />
látás segítségével kell megállapítania, hogy egy<br />
növényt le kell-e szüretelnie, majd azonnal meg<br />
is kell állnia, és lézerfénnyel meg céloznia a<br />
kérdéses terményt?<br />
Vagy ami még fontosabb, ha az üvegházban egy<br />
logisztikai rendszernek valós időben kell megállapítania,<br />
hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy<br />
elüt egy embert, vagy hogy elérte-e az útja végét.<br />
Ha nem áll meg időben, annak súlyos következményei<br />
lehetnek! Ilyenkor az adatok feldolgozása<br />
általában nem a felhőben, hanem „a közelben”<br />
vagy akár a rendszerben történik.<br />
Perem és ködszámítástechnika<br />
Az edge (perem) computing lényege, hogy a<br />
kulcsfontosságú feldolgozási feladatokat abba a<br />
környezetbe helyezi, ahol az adatok keletkeztek,<br />
ezeket a hálózat „szélén” dolgozza fel. Ezáltal<br />
csökken a felhőbe feldolgozásra küldendő adatok<br />
mennyisége, kisebb a hálózati késleltetés és javul<br />
a rendszer általános teljesítménye. A köd alapú<br />
számítástechnika egy olyan számítási modell,<br />
amit az edge computing kiegészítésére terveztek.<br />
Az adatforrás és a felhő közötti leglogikusabb,<br />
leghatékonyabban elérhető helyekre van elhelyezve,<br />
azzal bővíti az edge computing képességeit,<br />
hogy egy számítási infrastruktúra réteget<br />
biztosít a peremeszközök és a felhő között. Ez<br />
a ködnek nevezett infrastruktúra további alkalmazási<br />
és adatszolgáltatási lehetőségeket nyújt<br />
az edge eszközök számára. Azonban számos<br />
kihívást is rejt magában, az edge alkalmazások<br />
egy üvegházban például sok különböző eszközt<br />
foglalhatnak magukban, amelyek mindegyike<br />
saját protokollal, hitelesítéssel és megoldandó<br />
biztonsági kérdésekkel rendelkezik, emiatt az új<br />
szabványok elengedhetetlenek.<br />
Bár az 5G egy gyors távközlési technológia,<br />
amivel nagy mennyiségű adatot lehet alacsony<br />
késleltetéssel és nagy sebességgel továbbítani,<br />
azonban ha sok érzékelő, különböző típusú<br />
adatokkal használja a hálózatot, még ez is<br />
gyorsan túlterhelődhet.<br />
Ezért fontos, hogy ahol lehetséges, az adatok<br />
egy részét „a peremen” dolgozzák fel. Ezen<br />
túlmenően a „szeletelés” (slicing) technikájának<br />
alkalmazásával a hálózatot szeletekre<br />
lehet osztani, amelyek mindegyike az adatfolyam<br />
különböző részét dolgozza fel. Ezeket<br />
a szeleteket külön-külön lehet hangolni a<br />
sebesség, a késleltetés és az adatok prioritása<br />
tekintetében.<br />
Az üvegházakban az 5G megoldást kínál az<br />
érzékelők és robotok által gyűjtött egyre növekvő<br />
adatok továbbítására. A Wi-Fi legtöbbször nem<br />
működik jól a sok acél, üveg, víz és sűrű növényzet<br />
18 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
TECHNOLÓGIA #FELHŐ<br />
Az<br />
üvegházakban<br />
az 5G meg -<br />
oldást kínál az<br />
érzékelők és<br />
robotok által<br />
gyűjtött egyre<br />
növekvő adatok<br />
továbbítására.<br />
miatt. Ezért a technológia fejlesztői mostanában<br />
gyakran jeladókkal vagy rádiós kapcsolatokkal<br />
fejlesztik ki megoldásaikat. Jelenlegi alkalmazását<br />
hátráltatja, hogy egy kertészeti vállalkozó<br />
általában különböző beszállítóktól származó<br />
rendszereket használ, így előfordulhat, hogy<br />
minden egyes beszállító más-más rendszert<br />
telepít, ami magas költségeket és drága karbantartást<br />
eredményez.<br />
2023 végén a Honselersdijkben (város Dél-Hollandia<br />
tartományban) található Tomatoworldben<br />
egy „szántóföldi laboratóriumban” 5G tesztüzemet<br />
hoztak létre, a paradicsomnak dedikált<br />
üvegházban adatvezérelt termesztést tettek<br />
lehetővé. A TU Delft egyetem, a TNO és az MCS<br />
vállalatok kutatói közösen építették ki privát 5G<br />
hálózatukat, ami segítségével az üvegházban lévő<br />
érzékelőiket, robotjaikat és egyéb rendszereiket<br />
felkészítik a kereskedelmi bevezetésre. A rendelkezésre<br />
álló technológiával a fejlesztők egyre<br />
könnyebben tudnak majd adatokat feldolgozni és<br />
tárolni.<br />
Az emberi kéz nélküli termelés<br />
A rendelkezésre álló technológiákkal a fejlesztők<br />
egyre inkább kompromisszumokat tudnak kötni<br />
arról, hogy milyen adatokat dolgozzanak fel és hol<br />
tárolják. A megoldás a megvalósíthatóságtól, a<br />
kockázattól és a költségektől függ.<br />
Egy olyan robot esetében, ahol fontosak a<br />
valós idejű műveletek, leggyakrabban a robotban<br />
történő feldolgozást választják. A nagy számítási<br />
kapacitás és tárolás alacsony késleltetéssel<br />
kombinálva például a rendszerbe épített ipari<br />
PC-t igényel, ami azonban növeli a költségeket<br />
és a tömeget. Autonóm robotplatformba építve<br />
ráadásul nagyobb akkumulátorokra van szükség,<br />
hogy a rendszer képes legyen jó néhány órán<br />
keresztül újratöltés nélkül dolgozni. Amenynyiben<br />
viszont az üvegházban lévő 5G kapcsolat<br />
segítségével nagyon gyorsan sok adatot lehet<br />
küldeni például a vállalat központjában található<br />
szerverre, és a számításokat ott végzik el, az<br />
eredmény szinte késedelem nélkül visszajut a<br />
robothoz, a rendszer így sokkal könnyebbé és<br />
olcsóbbá válhat!<br />
Emellett az érzékelők vagy a működtetéshez<br />
elengedhetetlenül szükséges aktuátorok is<br />
könnyen vezeték nélkülivé tehetők egy stabil<br />
és gyors kapcsolat segítségével. Egy vezeték<br />
nélküli hőmérséklet-érzékelővel kevésbé jelent<br />
problémát, ha egyszer egy mérés kimarad a<br />
rossz adatkapcsolat miatt, ezért a vezeték nélküli<br />
hőmérséklet-érzékelők már évek óta elérhetők<br />
az üvegházak számára. A vegyszer-adagoló<br />
csapok vezeték nélküli vezérlése egy üvegházban<br />
azonban már más eset – bár technikailag lehetséges,<br />
de az egyre növekvő üvegházaknál senki<br />
sem szeretné megkockáztatni, hogy a rossz<br />
hálózati kapcsolat miatt ezek elzárása mégsem<br />
történjen meg!<br />
Intelligens üvegház<br />
Az intelligens üvegházban a vezérlők az érzékelők<br />
segítségével automatikusan szabályozzák<br />
a termesztési feltételeket. Az ezekben az üvegházakban<br />
használt vezérlők képesek reagálni<br />
a környezet változásaira, és valós időben önállóan<br />
kiigazításokat végezni, segítve ezzel az<br />
üzem ideális mikroklímájának fenntartását.<br />
Az automatizált vezérlők jellemzően hordozható<br />
kezelőpaneleket alkalmaznak, vagy telefonos<br />
alkalmazáson keresztül irányíthatók.<br />
Ennek eredményeképpen a termelők szinte<br />
bárhonnan figyelemmel kísérhetik automatizált<br />
üvegházukat, hogy megbizonyosodjanak<br />
arról, hogy minden úgy működik, ahogyan kell.<br />
Ha intelligens technológiával van felszerelve, az<br />
automatizált üvegház lehetőséget adhat a termelőknek<br />
az adatok gyűjtésére és felhasználására.<br />
Az adatgyűjtés lehetővé teszi a gazdák számára,<br />
hogy olyan háttérinformációkat tároljanak, amely<br />
segít nekik a termesztési stratégiájuk folyamatos<br />
javításában. Például megpróbálhatják megismételni<br />
ugyanazokat a környezeti feltételeket egy<br />
kiemelkedő termési időszak után, vagy változtatásokat<br />
eszközölhetnek, ha a terméseredményük<br />
nem volt optimális.<br />
Termésnövekedés<br />
precíziós vezérléssel<br />
A megfelelő vezérlővel és a berendezések<br />
programozásával a termelők képesek lesznek<br />
az automatizált üvegházat a növényeik speciális<br />
igényeihez igazítani, és olyan megbízható<br />
mikroklímát biztosítani számukra, amelyben<br />
azok szó szerint virágozni tudnak. Ez nemcsak a<br />
növények növekedésének jelentős javulását segíti<br />
elő, hanem a munkaerő, az energiafogyasztás<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 19
FEJLÉC<br />
DORA<br />
SZAKNAP<br />
2024. FEBRUÁR 29.,<br />
MERCURE BUDA CASTLE HILL<br />
MÉDIAPARTNERÜNK:<br />
20 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február WWW.BUSINESSEVENTS.HU
TECHNOLÓGIA #FELHŐ<br />
A kiegészítő<br />
világítási<br />
igényeket<br />
különböző<br />
tényezők<br />
befolyásolják,<br />
ezért az automatizálás<br />
kulcsfontosságú<br />
az optimális<br />
fényviszonyok<br />
fenntartásához.<br />
és az elpazarolt erőforrások korlátozásával<br />
a gazdáknak is segít pénzt megtakarítani. A<br />
növénytermesztés három olyan eleme, amely<br />
a legtöbb előnyt biztosítja egy automatizált<br />
üvegházban, az öntözés, a világítás és a<br />
hőmérséklet-szabályozás.<br />
Öntözésirányítás<br />
Az öntözőrendszer automatizálásával a termelők<br />
optimális öntözési ütemtervre állíthatják az<br />
üvegházat, ami elősegíti az egyenletes fejlődést<br />
és a gyorsabb növekedési ütemet. Ezáltal<br />
a termelőknek nem kell naponta gondoskodniuk<br />
az üzemeltetésről, és megelőzhető<br />
a túlzott vízfelhasználás, ami csökkenti a<br />
pazarlást és a havi öntözési költségeket.<br />
Az erőteljesebb növekedés elősegítése és a<br />
pazarlás mérséklése mellett az automatizált<br />
öntözés segíthet a potenciális gátló tényezők,<br />
például a kártevők és a betegségek távol tartásában.<br />
A pontos öntözési ütemtervvel a hagyományos<br />
rendszerek nagyobb valószínűséggel tartják<br />
meg a talaj ideális nedvességtartalmát, megakadályozva<br />
a gyökérrothadást és más gyakori<br />
problémák kialakulását. Hasonlóképpen, ez segít<br />
tisztán tartani és megfelelően levegőztetni a<br />
hidroponikus berendezéseket, hogy elősegítse az<br />
egészséges gyökérfejlődést.<br />
Hatékony világítás<br />
A kiegészítő világítási igényeket különböző<br />
tényezők befolyásolják, például a<br />
termesztett növény típusa, az évszak és a<br />
termesztők rendelkezésére álló napfény<br />
mennyisége, ezért az automatizálás kulcsfontosságú<br />
az optimális fényviszonyok egész<br />
évben történő fenntartásához. Egy automatizált<br />
üvegházban a termelők időzítővel<br />
működtethetik a világítótesteket, ami összehangolja<br />
azokat a változó környezeti elemekkel.<br />
A kiváló növekedés mellett ez lehetővé teszi,<br />
hogy az üzemek minimálisra csökkentsék<br />
az energiafogyasztást. Az áramköltségek a<br />
nagyobb méretű struktúrákban gyorsan kicsúszhatnak<br />
az ember kezéből, de ha a termelők optimalizálják<br />
a világítóberendezéseiket, hogy azok<br />
csak szükség esetén működjenek, akkor csak<br />
annyit fognak használni, amennyi a kiváló minőségű<br />
terméshozam előállításához szükséges.<br />
A fényhiányra támaszkodó termelést végző<br />
vállalatok számára egy automatizált üvegház<br />
a szigorú világítási ütemtervek könnyed betartása<br />
miatt is értékes lehet. Míg szinte lehetetlen<br />
a ponyvák kézi húzása minden nap egyazon<br />
meghatározott optimális időpontban, addig az<br />
automatizált rendszerek programozhatók úgy,<br />
hogy maguktól kinyíljanak és bezáródjanak. Ez<br />
általában hatékonyabb az elsötétítési feltételek<br />
megteremtésében, és jelentős mennyiségű időt<br />
szabadíthat fel.<br />
Hőmérséklet-szabályozás<br />
Mivel a különböző növények különböző klíma<br />
mellett jobban teljesítenek, a termesztők az<br />
automatizálással az üvegházi környezetet<br />
szükség szerint, kevés idő és erőfeszítés árán<br />
állíthatják be. Ez többféleképpen is megvalósítható,<br />
akár télen fűtenek a termelők, akár<br />
magasabb hőmérséklet közepette próbálják<br />
optimalizálni a hűtési erőfeszítéseket.<br />
Télen a termelők kikapcsolhatják a fűtési<br />
rendszert, amint elérnek egy beállított hőmérsékleti<br />
pontot. Az emelkedő közüzemi árak és a<br />
nagyméretű fűteni kívánt helyiségek miatt ez a<br />
funkció fontosabb, mint valaha a kereskedelmi<br />
termesztők számára, hogy takarékoskodjanak<br />
az tüzelőanyaggal, és javítsák az eredményüket.<br />
Ugyanez az eset a melegebb éghajlaton<br />
működő termesztőkre is vonatkozik, mivel a<br />
hűtőrendszer egész napos működtetése jelentős<br />
mennyiségű villamos energiát igényel. Valójában<br />
ahelyett, hogy kizárólag a nedves falakra vagy a<br />
szellőztetésre hagyatkoznának, a termelőknek<br />
inkább ki kellene egészíteniük a helyiségüket<br />
egy automatizált árnyékoló rendszerrel.<br />
A fénymegvonó megoldásokhoz hasonlóan<br />
ezek is előre meghatározott időpontokban<br />
működtethetők, hogy megvédjék a növényeket<br />
a nap melegétől, és segítsenek fenntartani a<br />
belső hőmérsékletet. Egy jó minőségű, magától<br />
működő, programozott árnyékoló rendszer<br />
kevés munkát igényel, segít csökkenteni a hűtési<br />
költségeket és támogatja a növények egészséges<br />
növekedését.<br />
Függetlenül attól, hogy hol vagy milyen rendszer<br />
felügyeli a termesztést, az automatizálás<br />
lehetővé teszi ezek vezérlését és a növények<br />
számára ideális környezet kialakítását. Egy<br />
környezeti vezérlő segítségével biztosíthatják,<br />
hogy az automatizált üvegházukat folyamatosan<br />
figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék, következetes<br />
termést produkálva, és csökkentve a költségeket.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 21
BIZTONSÁG<br />
Cyber Risk Quantification,<br />
azaz a kiberkockázatok<br />
számszerűsítése<br />
A CRQ még egy kevéssé ismert fogalom Magyarországon, de mielőtt bemutatnánk<br />
magát a modellt, ami csupán csak egy eszköz, lépjünk pár lépést hátrébb és nézzük<br />
meg mire is használható ez az eszköz... egyáltalán mitől is nevezhetünk „jónak” egy<br />
kockázatkezelési programot?<br />
A<br />
válasz a kérdésre az lehet, hogy akkor,<br />
ha hatásosan tud támogatni döntéshozatalt.<br />
A kockázatkezelés fontos döntései<br />
azok, melyek azzal foglalkoznak, hogy egy<br />
adott kockázat kezelésére fordított erőforrások<br />
hogyan viszonyulnak a kockázatcsökkentés<br />
mértékéhez. Tehát ha van egy feltárt<br />
kiberkockázatunk, akkor maximálisan mennyi<br />
pénzt érdemes költenünk annak csökkentésére<br />
(mitigációjára), vagy éppen transzferálásra<br />
(pl. biztosítással történő lefedésére)<br />
annak érdekében, hogy a maradvány (reziduális)<br />
kockázatunk az általunk már elfogadható<br />
szintre csökkenjen. Ez egy teljesen jogos<br />
kérdés mondjuk a CIO-tól, de a megválaszolása<br />
a hagyományos piros-sárga-zöld (kvalitatív)<br />
kockázatkezelési megközelítésekkel komoly<br />
problémába ütközik.<br />
Tehát innen visszatekintve a fenti kijelentésünkre,<br />
miszerint akkor nevezhetünk jónak<br />
(komoly hozzáadott értékkel bírónak) egy<br />
kockázatkezelési programot, ha az hatásosan<br />
támogat döntéshozatalt, könnyen belátható,<br />
hogy a megtérülés számszerűsítése (Cyber<br />
ROI) nélkül nem beszélhetünk megalapozott<br />
döntéshozatalról.<br />
Vegyünk egy példát: az, hogy a Red Team<br />
vagy éppen a Pentester csapat egy magas<br />
kockázatú (piros) észrevételt tett, amely kezelésére<br />
mondjuk MFA kiterjesztése szükséges<br />
a külsős fejlesztői körre, továbbá a hálózati<br />
szegmentációt is újra kell gondolni, nagyjából<br />
400.000 USD értékben és lévén, hogy a<br />
kockázat kritikus, ezt a pénzt el kell költeni, az<br />
nem nevezhető egy hatásosan megtámogatott<br />
döntéshozatalnak.<br />
Compliance (pl. PCI-DSS, DORA, NIS2, stb.)<br />
szempontból persze megfelel egy csupán csak<br />
e pontig eljutó kvalitatív kockázatkezelési<br />
program, viszont legalább a nagyobb pénzügyi<br />
hatású döntések esetén elvárható lenne a<br />
kockázatkezeléstől, hogy meg tudja mondani<br />
azt is, hogy a 400.000 USD befektetésével a<br />
kockázati kitettségünk 200.000 vagy éppen<br />
2.000.000 USD-vel csökken, mert ez nagyon<br />
nem mindegy.<br />
Pontosan ezt a célt szolgálja a CRQ, mely a<br />
kockázati kitettség kvantitatív (pénzértékben<br />
történő) kifejezését segít megvalósítani.<br />
A fenti szcenárió CRQ alkalmazásával a<br />
következőképp nézne ki: egy eloszlás függvényt<br />
rajzolnánk fel, ahol az x tengelyen a teljes<br />
kockázati kitettség van feltüntetve pénzértékben<br />
kifejezve, az y tengelyen pedig a veszteség<br />
bekövetkezési valószínűsége:<br />
A teljes kockázati kitettség alatt egyrészt<br />
a bekövetkezett káresemény közvetlen hatásaként<br />
jelentkező, úgy nevezett elsődleges<br />
veszteséget értjük (pl. bevételkiesés, helyreállítás<br />
költsége, stb.), másrészt pedig azon<br />
másodlagos veszteségeket is, amelyek külső<br />
érdekeltek (stakeholder-ek) negatív reakcióiból<br />
származnak (pl. hatósági bírság).<br />
Az ábrát elemezve látszik, hogy 80%-os<br />
bekövetkezési valószínűsége van annak, hogy<br />
minimum 1,7 millió USD veszteséget leszünk<br />
kénytelenek elkönyvelni az adott kockázati<br />
szcenárió kapcsán. Egy újabb kvantifikáció<br />
lefuttatásával azt is meg tudjuk mondani, hogy<br />
a 400.000 USD értékű befektetéssel a kockázati<br />
szintet várhatóan 700.000 USD-re tudnánk<br />
csökkenteni:<br />
22 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
BIZTONSÁG<br />
Jelenlegi kockázati kitettség (A)* $1,700,000<br />
Mitigáció utáni kockázati kitettség (B)* $700,000<br />
Mitigáció kockázatcsökkentő képessége<br />
(C=A-B)*<br />
$1,000,000<br />
Mitigáció költsége (D) $400,000<br />
Cyber ROI (E=C/D) 2.5<br />
*80%-os bekövetkezési valószínűség mellett<br />
A két és félszeres megtérülést látva tehát<br />
valóban megalapozottan állíthatjuk, hogy a<br />
feltárt magas kockázatot érdemes mitigálni<br />
400.000 USD befektetésével.<br />
Még hasznosabb azonban, ha ezt a kvantifikációs<br />
eljárást lefuttatjuk a többi jelentősebb<br />
kockázati szcenárióinkra is:<br />
Cyber ROI<br />
Mitigáció költsége<br />
Mitigáció kockázatcsökkentő<br />
képessége<br />
Kvalitatív besorolás<br />
Kockázat A 20.0 $30,000 $600,000 Közepes<br />
Kockázat B 1.4 $700,000 $1,000,000 Magas<br />
Kockázat C 2.0 $100,000 $200,000 Közepes<br />
Kockázat D 0.8 $130,000 $100,000 Közepes<br />
Itt mutatkozik meg a modell döntéstámogató<br />
ereje igazán: nem kérdés, hogy az elsődleges<br />
prioritás az A kockázat kezelése lesz,<br />
a D esetén pedig a kockázat elfogadása javasolandó.<br />
Viszont, ha csupán az utolsó, kvalitatív<br />
kockázati besorolást tartalmazó oszlop<br />
adataira támaszkodnánk, akkor valószínűleg<br />
rosszul priorizálnánk és a B kockázat kezelését<br />
vennénk előre…<br />
Végszóként annyit jegyeznénk meg, hogy a kvantifikációs<br />
modell nem varázsgömb, ez is csak egy<br />
modell: a rendkívül komplex valóság egy szükségszerűen<br />
leegyszerűsített képe, így a jövőből visszamérve<br />
a fenti számok egészen biztosan „rosszak”<br />
lesznek. Viszont ahhoz elég jók, hogy a helyes<br />
döntések szülessenek meg általuk. Ennél többet<br />
pedig nem is várhatunk a kockázatkezeléstől.<br />
SZABOLCS ANDRÁS,<br />
CISA, FAIR<br />
Risk Analyst<br />
SZIGETVÁRI PÉTER ,<br />
CISM, CBCI, PMP, FAIR<br />
Risk Analyst<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 23
KIS<br />
ENDRE<br />
BIZTONSÁG<br />
A<br />
generatív mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatos, növekvő<br />
adatvédelmi aggályok mellett<br />
az AI használatából eredő, bizalmat<br />
érintő kihívásokra, valamint az adatok<br />
erősebb védelmét célzó beruházások<br />
vonzó megtérülésére hívja fel<br />
a figyelmet január végén közreadott<br />
tanulmányában (2024 Data Privacy<br />
Benchmark Study) a Cisco. Az immár<br />
hetedik alkalommal elvégzett kutatás<br />
– amely 12 ország 2600 biztonsági<br />
szakemberének válaszait összegzi –<br />
rávilágít, hogy az adatvédelem problémaköre<br />
a törvényi megfelelésnél sokkal<br />
szélesebb.<br />
Alapvetően más, az eddigiektől eltérő<br />
technológiát látnak a szervezetek a<br />
generatív AI-ban, amely újfajta kihívásokkal<br />
szembesíti őket. A megkérdezett<br />
szakemberek több mint 90 százaléka<br />
mondta például, hogy az adatok és a<br />
felmerülő kockázatok kezeléséhez is új<br />
technikákra lesz szükség. A vállalatokat<br />
különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő<br />
jogok potenciális sérülése (69 százalék)<br />
és az érzékeny információk esetleges<br />
kiszivárgása, nyilvánosságra vagy<br />
versenytársakhoz kerülése (68 százalék)<br />
aggasztja.<br />
Minthogy a szervezetek többsége már<br />
tisztában van az említett kockázatokkal,<br />
azokat különféle intézkedésekkel<br />
CISCO<br />
Aggályok az AI körül<br />
A vállalatok töredéke kész csupán a mesterséges intelligencia bevezetésére és<br />
kiaknázására, miközben több mint felük attól tart, ez rövidesen negatív hatással lesz<br />
az üzletre, derült ki a Cisco felméréséből. Minden negyedik szervezet biztonsági<br />
aggodalmak miatt tiltja a generatív AI használatát.<br />
LIZ CENTONI,<br />
alelnök és stratégiai<br />
igazgató, Cisco<br />
igyekszik csökkenteni. A válaszadók<br />
például arról számoltak be, hogy vállalatuknál<br />
korlátozták a bevihető adatok<br />
(63 százalék), illetve a használható AI<br />
eszközök (61 százalék) körét. A szervezetek<br />
több mint negyede (27 százalék)<br />
pedig egyelőre tiltja munkavállalóinak a<br />
generatív AI alkalmazások használatát.<br />
A felmérésből ennek ellenére kiderült,<br />
hogy sokan vittek már fel érzékeny,<br />
például személyzeti (45 százalék) vagy<br />
bizalmas vállalati információkat (48<br />
százalék) ilyen alkalmazásokba.<br />
Tipegés<br />
a transzparencia felé<br />
Adataikat ma már a fogyasztók is féltik<br />
a mesterséges intelligenciától, a szervezetek<br />
zöme (91 százaléka) mégis<br />
elismeri, többet kell tennie azért, hogy<br />
ügyfeleit meggyőzze, adataikat csakis<br />
rendeltetésszerűen és jogszerű célokra<br />
használja fel az AI alkalmazásokban.<br />
Ráadásul ez az arány nem változott a<br />
tavalyi felmérés óta, ami a Cisco szerint<br />
azt jelzi, hogy ezen a téren nem történt<br />
előrelépés.<br />
Kiderült az is, hogy a bizalom erősítésében<br />
a vállalatok és a magánszemélyek<br />
máshová helyezik a prioritásokat.<br />
A fogyasztók mindenekelőtt világos és<br />
részletes tájékoztatást akarnak kapni<br />
adataik felhasználásáról, beleértve<br />
annak megerősítését, hogy adataikat<br />
nem értékesítik marketing céljára.<br />
Ugyanerre a kérdésre válaszolva a szervezetek<br />
az adatvédelmi törvényeknek<br />
való megfelelést (25 százalék) és az<br />
adatszivárgás elkerülését (23 százalék)<br />
emelték ki fő prioritásaik között. A tanulmány<br />
készítői szerint ez arra utal, hogy<br />
az átláthatóság problémája az eddiginél<br />
nagyobb figyelmet követel – különösen<br />
az olyan AI alkalmazások esetében,<br />
amelyeknél kevésbé érthető, hogy az<br />
algoritmusok miként jutnak döntésekre.<br />
A megkérdezett szakemberek minden<br />
eddiginél nagyobb, 98 százaléka mondta,<br />
hogy beszerzéseiknél fontos tényezőként<br />
veszik figyelembe a külső, harmadik<br />
féltől származó adatvédelmi tanúsítványokat.<br />
A válaszadók hasonlóan magas,<br />
94 százaléka mondta, hogy ügyfeleik<br />
sem vásárolnának vállalatuktól, ha<br />
adataikat nem védenék megfelelően.<br />
A költségek ellenére, amelyeket az adatvédelmi<br />
törvényeknek való megfelelés<br />
a szervezetekre ró, a megkérdezettek<br />
80 százaléka kedvezőnek ítélte a szabályozás<br />
hatását – ezzel ellentétes véleményt<br />
csupán 6 százalékuk fogalmazott<br />
meg. Az erős adatvédelmi szabályozás<br />
ugyanis növeli a fogyasztók magabiztosságát<br />
és szervezetekbe vetett bizalmát,<br />
amikor adataikat megosztják.<br />
Számos kormányzat és vállalat emellett<br />
adatlokalizációs követelményeket<br />
szab bizonyos adatok országhatáron<br />
vagy régión belül tartásához. Jóllehet a<br />
legtöbb szervezet (91 százalék) szerint<br />
adatai eleve nagyobb biztonságban<br />
vannak, ha országán vagy térségén<br />
belül maradnak, 86 százalékuk azzal is<br />
egyetért, hogy egy globális szolgáltató<br />
jobban meg tudja védeni adatokat, mint<br />
egy helyi szereplő.<br />
Részben felkészült<br />
szervezetek<br />
Világszinten mindössze a szervezetek 14<br />
százaléka készült fel teljes mértékben a<br />
mesterséges intelligencia bevezetésére<br />
és kiaknázására – hívta fel a figyelmet a<br />
Cisco nem sokkal korábbi jelentésében<br />
(AI Readiness Index), amelyet a múlt év<br />
végén első ízben adott közre. A vállalatok<br />
több mint fele a részben felkészült<br />
követők (48 százalék) és a teljesen felkészületlen<br />
lemaradók (4 százalék) táborában<br />
végzett.<br />
Az index alapjául szolgáló felmérés<br />
készítői 30 ország több mint 8 ezer<br />
vállalatának AI felkészültségét hat<br />
pillér – stratégia, infrastruktúra, adat,<br />
tehetséges munkaerő, irányítás és<br />
kultúra – mentén, 49 mérőszám alapján<br />
értékelték, és olyan kritikus hiányosságokat,<br />
illetve különbségeket tártak fel,<br />
amelyek már rövid távon komoly kockázatot<br />
jelentenek.<br />
24 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
BIZTONSÁG<br />
Bár a megkérdezettek 84 százaléka<br />
egyetért abban, hogy a mesterséges<br />
intelligencia jelentős hatással lesz az<br />
üzlet működésére, a technológia új<br />
kihívásokkal szembesíti őket az adatvédelem<br />
és a biztonság terén. Különösen<br />
sok problémába ütköznek a szervezetek,<br />
amikor a technológiát saját adataikkal<br />
használnák – és a válaszadók 81 százaléka<br />
elismeri, hogy ez leginkább adataik<br />
silózottságára vezethető vissza.<br />
Cisco alelnöke és stratégiai igazgatója.<br />
– Az AI-alapú termékekben és szolgáltatásokban<br />
rejlő lehetőségek megragadásához<br />
azonban a vállalatoknak<br />
olyan megoldásokra van szükségük,<br />
amelyekkel biztosíthatják és megfigyelhetik<br />
AI modelljeiket és eszközeiket a<br />
teljesítmény biztosítása, az érzékeny<br />
adatok és rendszerek védelme, valamint<br />
a megbízható és felelősségteljes AI<br />
használat érdekében.<br />
Kiberbiztonsági<br />
AI asszisztens<br />
A Cisco eközben az AI Assistant for<br />
Security kibocsátásával a mesterséges<br />
intelligenciát mindenütt elérhetővé<br />
tette Security Cloud egységes, AI<br />
alapú, tartományokon átívelő biztonsági<br />
platformján. A digitális asszisztens<br />
segítségével a felhasználók<br />
tájékozott döntéseket hozhatnak,<br />
kiterjeszthetik eszközeik képességeit<br />
és összetett feladatokat automatizálhatnak,<br />
mondta a tavaly decemberi<br />
bejelentéskor a szállító.<br />
Kiberbiztonsági AI asszisztensét a<br />
Cisco a világ egyik legnagyobb, biztonsági<br />
fókuszú adatkészletén tanítja,<br />
amely a világhálóról, a levelezésből,<br />
a végpontokról, a hálózatokról és az<br />
alkalmazásokból érkező, telemetrikus<br />
adatok alapján naponta több<br />
mint 550 milliárd biztonsági eseményt<br />
elemez. A digitális asszisztens így<br />
többek között eseményeket osztályoz,<br />
megérti hatásukat és felméri hatókörüket,<br />
feltárja a kiváltó okokat és segít<br />
a biztonsági irányelvek kialakításában<br />
is. Képességei a fejlesztés biztonságos<br />
módszereivel készültek, és a<br />
Cisco felelősségteljes AI keretrendszerével<br />
összhangban működnek.<br />
Biztató fejleményekre is fényt derített<br />
ugyanakkor a felmérés. Az eredményekből<br />
ugyanis kitűnik, hogy a vállalatok<br />
az AI-központú jövőre készülve<br />
proaktív lépéseket tesznek. Az AI stratégia<br />
kidolgozását tekintve a szervezetek<br />
közel harmada például teljesen felkészültnek<br />
bizonyult, ami a Cisco szerint a<br />
felső vezetés erős fókuszát jelzi, üzleti<br />
és informatikai oldalon egyaránt. Ennek<br />
hátterében valószínűleg az áll, hogy a<br />
megkérdezettek 97 százaléka szerint az<br />
AI technológiák bevezetése a megelőző<br />
hat hónapban sürgetőbb igénnyé vált<br />
vállalatuknál. A válaszadók 61 százaléka<br />
úgy ítéli meg, hogy AI stratégiájuk<br />
megvalósítására legfeljebb egy évük<br />
van, mielőtt a késlekedés negatívan<br />
befolyásolná az üzlet teljesítményét – és<br />
a fejlesztések két, kiemelten fontos területeként<br />
az informatikai infrastruktúrát,<br />
valamint a kiberbiztonságot nevezte<br />
meg.<br />
– Elstartolt immár az AI felkészültség<br />
versenye, nagy nyomás nehezedik a<br />
szervezetekre, hogy a stratégiai tervezés<br />
szakaszából továbblépve a megvalósítás<br />
üzemmódjára váltsanak, és minél előbb<br />
hasznosítani kezdjék az AI transzformációs<br />
erejét – mondta Liz Centoni, a<br />
Megéri adatbiztonságra<br />
költeni<br />
Az elmúlt öt évben a szervezetek adatvédelemre<br />
fordított költésüket több<br />
mint a kétszeresére növelték, amit az<br />
elért eredményeknek köszönhetően<br />
a megtérülés is követett – állapította<br />
meg idén januárban megjelent, említett<br />
tanulmányában a Cisco. A most megkérdezett<br />
vállalatok 95 százaléka jelezte,<br />
hogy az adatvédelmi ráfordítások előnyei<br />
– átlagosan 1,6-szor – nagyobbak, mint<br />
a velük járó költségek. A válaszadók 80<br />
százaléka emellett az ügyfélhűség és<br />
-bizalom vonatkozásában is jelentős<br />
beruházásmegtérülésről számolt be,<br />
de ez az arány az adatvédelemre legnagyobb<br />
gondot fordító szervezetek<br />
körében még ennél is jóval magasabb,<br />
92 százalékot ért el.<br />
Tavaly a nagyobb – tízezer főnél több<br />
alkalmazottat foglalkoztató – szervezetek<br />
növelték adatvédelmi költéseiket<br />
a legnagyobb mértékben, éves alapon<br />
átlagosan 7-8 százalékkal. A kisebb<br />
vállalatok azonban kevesebbet ruháztak<br />
be ezen a területen, az 50-250 fős cégek<br />
pedig egyenesen visszafogták, átlagosan<br />
negyedével csökkentették adatvédelemre<br />
fordított költésüket.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 25
KIS<br />
ENDRE<br />
BIZTONSÁG<br />
VEEAM<br />
Támadásálló adatvédelem<br />
Kibertámadások szakítják meg a vállalatok működését a leggyakrabban, mégis csupán<br />
harmaduk tudná adatait rövid időn belül visszaállítani, világított rá a Veeam friss<br />
felmérése. A biztonsági kockázatok csökkentéséhez a szállító zero trust adatvédelmi<br />
modellt dolgozott ki.<br />
A<br />
szervezetek több mint háromnegyedét<br />
legalább egy zsarolóvírus támadás érte<br />
az elmúlt évben, az üzemszünetek első<br />
számú kiváltó oka ilyen típusú vagy hasonló<br />
kiberbiztonsági esemény volt – állapította meg<br />
januárban közreadott jelentésében (Data Protection<br />
Trends Report 2024) a Veeam Software.<br />
Az adatvédelmi és -visszaállító megoldásairól<br />
ismert szállító a múlt év végén 1200 informatikai<br />
és üzleti vezetőt kérdezett a területen tapasztalt<br />
kihívásokról, valamint vállalatuk adatvédelmi<br />
stratégiájáról.<br />
Hiányosnak tartja vállalatának kibervédelmi<br />
képességeit a megkérdezettek több mint háromnegyede,<br />
és kevesebb mint harmaduk mondta,<br />
hogy kritikus fontosságú adataikat akár egy<br />
kisebb támadás után egy hétnél rövidebb idő alatt<br />
vissza tudnák állítani. A válaszadók túlnyomó<br />
többsége (92 százaléka) ezért idén továbbnöveli<br />
adatvédelmi költését, 88 százalékuk pedig<br />
felhőalapú BaaS vagy DRaaS szolgáltatások<br />
bevezetését is tervezi, a szerverek legalább egy<br />
részéhez.<br />
– Az üzletmenet folytonosságára továbbra is<br />
a zsarolóvírusok jelentik az egyik legnagyobb<br />
fenyegetést – mondta a jelentés közzétételekor<br />
Dave Russell, a Veeam vállalati stratégiáért<br />
felelős alelnöke. – Napjainkban a legtöbb üzemszünetet<br />
ilyen incidensek okozzák, az ellenük való<br />
védekezés pedig a digitális átalakulásra irányuló<br />
erőfeszítéseket is hátráltatja. Bár a vállalatok<br />
növelik a védelemre fordított kiadásaikat, kevesebb<br />
mint harmaduk ítéli úgy, hogy akár egy<br />
kisebb támadásból is gyorsan ki tudna lábalni.<br />
Idei jelentésünk ezért a folyamatos kiberéberség<br />
szükségességére és annak fontosságára hívja<br />
fel a figyelmet, hogy minden szervezet megfelelő<br />
védelmi és helyreállítási képességeket építsen ki.<br />
Biztonsági mentés<br />
hibrid környezetben<br />
Jelentésében a Veeam többek között a konténerek<br />
mentését, a backup stratégia újragondolását,<br />
valamint a munkaerő-piaci kihívásokban<br />
rejlő lehetőségeket érintő, figyelemre méltó<br />
megállapításokat is tesz.<br />
Sok szervezet használ konténereket, de nem<br />
készít mentést mindegyikről – A konténerezés<br />
térhódítása töretlenül folytatódik, a vállalatok<br />
59 százaléka már éles környezetben használja<br />
a technológiát, további 37 százalékuk pedig most<br />
vezeti be, vagy erre készül. Mégis csupán 25<br />
százalékuk használ olyan backup megoldást,<br />
amely kifejezetten konténerek biztonsági mentésére<br />
szolgál, míg a többiek beérik azzal, hogy<br />
a környezet egy-egy komponensét – például<br />
a tárhelyeket vagy az adatbázisok tartalmát –<br />
mentik. Sajnos egyik módszer sem garantálja,<br />
hogy egy válsághelyzet, vagy akár egy hibás<br />
adatbevitel, elrontott konfigurálás után az alkalmazások<br />
és a szolgáltatások visszaállíthatók<br />
lesznek.<br />
Vállalatukon kívül állást keresők éve lesz<br />
2024 – A megkérdezettek közel fele (47 százaléka)<br />
tervezi, hogy a következő 12 hónapban<br />
új állást keres, de a váltást nem mostani<br />
szervezetén belül képzeli el. Az adatvédelmi<br />
kezdeményezések vonatkozásában ez kihívás<br />
a vállalatoknak, ugyanakkor lehetőséget<br />
is tartogat számukra. A terület tapasztalt<br />
szakembereinek távozása a támadásoknak<br />
való kitettség magas szintjét tekintve mindig<br />
hátrányos, a munkaerő-piaci mozgások ugyanakkor<br />
alkalmat adnak a szervezeteknek a<br />
friss tehetség toborzására, amellyel a felhőbe<br />
helyezett, modern munkaterheléseiket – Microsoft<br />
365, Kubernetes és más, IaaS vagy PaaS<br />
környezetüket – is jobban védhetik.<br />
Az üzletmenet<br />
folytonosságára<br />
nézve<br />
továbbra is a<br />
zsarolóvírus<br />
támadások<br />
jelentik<br />
az egyik<br />
legnagyobb<br />
fenyegetést...<br />
26 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
BIZTONSÁG<br />
A hibrid architektúrák miatt szükséges<br />
a backup újragondolása – A tavalyi<br />
felméréshez hasonlóan a válaszadók<br />
idén is a megbízhatóságot, valamint a<br />
felhőalapú (IaaS és SaaS) munkaterhelések<br />
védelmét emelték ki, mint a<br />
vállalati backup megoldás kiválasztásának<br />
két legfontosabb szempontját.<br />
A régebbi, inkább adatközpont-centrikus<br />
adatvédelmi megoldásokra támaszkodó<br />
szervezetek számára azonban<br />
mindez problémát jelenthet. Miközben<br />
munkaterheléseiket egyik platformról<br />
a másikra vagy a felhőbe helyezik át, a<br />
felhős környezetek védelmére kevéssé<br />
alkalmas, hagyományos backup megoldásokat<br />
használó IT csapatok ugyanis<br />
nehezen tudják fenntartani SLA-ikat,<br />
különösen a felhőnatív alkalmazás- és<br />
konténerszolgáltatások bevezetésekor.<br />
Modell az ellenálló<br />
képesség növeléséhez<br />
A Veeam nem sokkal a jelentés közreadása<br />
előtt, a múlt év végén jelentette<br />
be Zero Trust Data Resilience<br />
(ZTDR) modelljét, amely az adatbiztonsági<br />
kockázatok csökkentésében<br />
és általános kiberbiztonsági ellenálló<br />
képességük erősítésében segítheti a<br />
szervezeteket. A Numberline Securityvel<br />
közösen fejlesztett ZTDR a<br />
bizalmat nem előlegező zero trust<br />
megközelítés elveit alkalmazza az adatvédelemben<br />
és -visszaállításban a CISA<br />
érettségi modelljének (Cybersecurity<br />
and Infrastructure Security Agency<br />
Zero Trust Maturity Model) kiterjesztéseként.<br />
A ZTDR lényege, hogy a biztonságimentés-kezelő<br />
rendszereket és<br />
a hozzájuk tartozó tárolási rétegeket<br />
külön zónákba választja szét a támadási<br />
felület csökkentése és a potenciális<br />
károkozás hatósugarának korlátozása<br />
érdekében. A modell ugyanilyen fontos<br />
eleme a biztonsági mentések megváltoztathatatlan<br />
tárolása, amely még egy<br />
zsarolóvírus-támadás esetén is meg -<br />
gátolja az adatok módosítását.<br />
A biztonság hálózatperemre összpontosító,<br />
hagyományos és egyre kevésbé<br />
hatékony megközelítését napjainkban a<br />
zero trust alapú kibervédelem váltja fel.<br />
Sok zero trust keretrendszer azonban<br />
mégsem terjed ki az adatok biztonsági<br />
mentésére és visszaállítására szolgáló<br />
rendszerekre, annak ellenére, hogy a<br />
zsarolóvírusos és más típusú támadások<br />
gyakran a backup adatokat veszik elsőként<br />
célba – a Veeam tavalyi adatvédelmi<br />
trendjelentése szerint a ransomware<br />
támadások zöme (93 százaléka) például<br />
a backup tárolók ellen irányult. Az ebből<br />
eredő kockázatok csökkentéséhez a<br />
Numberline és a Veeam hasznos Zero<br />
Trust Data Resilience-eszközöket –<br />
közöttük alapelveket, architektúrát<br />
és érettségi modellt – kínál. Segítségükkel<br />
a szervezetek megszüntethetik<br />
biztonsági stratégiájuk hiányosságait,<br />
és a bizalmat nem előlegező megközelítés<br />
kiterjesztésével növelhetik<br />
fenyegetésekkel szembeni ellenálló<br />
képességüket.<br />
A CISA zero trust érettségi modellje<br />
öt pillére épül, amelyek egyke az adat,<br />
öt kulcsfontosságú területtel: adatleltár<br />
menedzsment, adatosztályozás, valamint<br />
az adatok rendelkezésre állása,<br />
elérése és titkosítása. A ZTDR annak<br />
érdekében, hogy ezt a modellt az adatvédelem<br />
és -visszaállítás kulcsfontosságú<br />
területére is kiterjessze, olyan elveket<br />
tartalmaz, mint a legkisebb hozzáférési<br />
jogosultság, a megváltoztathatatlanság,<br />
a rendszerek ellenálló képessége,<br />
a proaktív hitelesítés és a működés<br />
egyszerűsítése. Az elvek alkalmazását<br />
a ZTDR érettségi modell és referenciaarchitektúra<br />
segíti, beleértve a szegmentációra<br />
– a backup szoftverek és<br />
tárolók különválasztására –, valamint a<br />
biztonsági mentés megváltoztathatatlanná<br />
tételére vonatkozó útmutatást is.<br />
– Idei felmérésünk mutatja, hogy<br />
a biztonsági mentések ellen indított<br />
zsarolóvírus támadások 75 százaléka<br />
sikerrel célba talál – mondta Danny<br />
Allan, a Veeam technológiai igazgatója<br />
– Az üzletmenet folytonosságához elengedhetetlen,<br />
hogy a vállalatok megváltoztathatatlanná<br />
tegyék adataikat, és<br />
kövessék a jó gyakorlatot, amilyet a<br />
Zero Trust Data Resilience is tartalmaz.<br />
ZTDR modellünk alapján minden szervezet<br />
megtervezheti útját a nagyobb<br />
adatbiztonság eléréséhez és az állásidő<br />
csökkentéséhez. Mindig is elkötelezettek<br />
voltunk az ilyen architekturális<br />
megközelítés mellett, és tárolószállító<br />
partnereinkkel is együttműködünk<br />
egy iparágvezető zero trust modell<br />
bevezetésében.<br />
A mind intenzívebbé váló ransomware<br />
és más kibertámadások elleni küzdelemhez<br />
az Enterprise Strategy Group<br />
szerint is szükséges az IT és a biztonság<br />
hatékonyságának együttes növelése<br />
olyan keretrendszerek segítségével,<br />
mint a zero trust.<br />
– Legutóbbi piaci felmérésünk szerint<br />
a vállalatok 86 százaléka a zero trust<br />
megközelítést kulcsfontosságúnak tartja<br />
a zsarolóvírusokkal szembeni védekezésben<br />
– mondta Christophe Bertrand,<br />
az ESG igazgatója. – A Zero Trust Data<br />
Resilience jelentősége alapvető ebből<br />
a szempontból, mivel a gyorsabb és<br />
megbízhatóbb adat-visszaállítás a szervezet<br />
biztonsági ellenálló képességét<br />
növeli.<br />
A Zero Trust Data Resilience modellt<br />
– az alapelvekkel, az ajánlott architektúrával<br />
és az érettségi modellel együtt<br />
– a Veeam weboldaláról ingyenesen<br />
letölthető fehér könyv ismerteti. Cyber<br />
Secure Program néven a szállító idén<br />
januárban új szolgáltatást is indított,<br />
amely a céltechnológia mellett szakértői<br />
támogatással is segíti a vállalatokat a<br />
zsarolóvírus támadásokkal szembeni<br />
védekezésben.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 27
SIKLÓS BENCE,<br />
tanácsadó,<br />
Peak<br />
ÜZLET<br />
Tényleg decentralizált a Bitcoin<br />
hálózat, vagy ezt csak gondoljuk?<br />
A bitcoint nem kell bemutatni senkinek: a világ elsőszámú kriptovalutája már<br />
15 éve játszik meghatározó szerepet a pénzügyi és tech szektorban, és – bár sokszor<br />
temetik – nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben is velünk marad, akárcsak a mögötte álló<br />
Bitcoin hálózat is.<br />
A<br />
Bitcoin legfőbb értékét a decentralizált<br />
jellege adja. Ez a blokkláncon<br />
alapul, ami egy hatalmas,<br />
a világ minden táján szétszórt számítógép-hálózat,<br />
ami biztosítja, hogy<br />
egyetlen entitásnak se legyen teljes<br />
kontrollja a láncon forgalmazott valuta<br />
vagy épp a tranzakciós adatok felett. Ez<br />
csökkenti a cenzúra és a manipuláció<br />
kockázatát is.<br />
Bitcoin bányászat<br />
A hálózat működtetése, a tranzakciók<br />
validálása és az új bitcoinok létrehozása<br />
a bányászat során történik meg.<br />
A bányászok egymással versenyezve,<br />
nagy teljesítményű számítógépek<br />
segítségével oldanak meg összetett<br />
matematikai műveleteket. Ez a folyamat<br />
energiaigényes és jelentős számítási<br />
erőforrást igényel. A bányászok célja,<br />
integritását, és megakadályozza, hogy<br />
egyetlen entitás jogosulatlan irányítást<br />
szerezzen a Bitcoin ökoszisztéma<br />
felett.<br />
Ha egy bányász sikeresen megoldja<br />
a feladatot, új blokkot adhat hozzá a<br />
lánchoz, amit új bitcoinnal jutalmaz a<br />
rendszer. Bárki lehet bányász és csatlakozhat<br />
a hálózathoz, aki rendelkezik a<br />
szükséges hardverrel és szoftverrel. Ez<br />
a megosztott részvétel biztosítja, hogy<br />
egyetlen szervezet vagy csoport sem<br />
kerülhet többségbe, megakadályozva<br />
ezzel a hálózat feletti központosított ellenőrzést.<br />
Vagy mégsem?<br />
A decentralizáció előnyei<br />
A Bitcoin hálózat decentralizációjának<br />
kulcsszerepe van a tranzakciók<br />
költséghatékony lebonyolításában. A<br />
hagyományos pénzügyi rendszerek<br />
központosított intézményrendszerével<br />
szemben, a Bitcoinnál a blokklánc<br />
köti össze a felhasználókat, akik ilyen<br />
módon közvetlenül tranzaktálnak. Nincs<br />
szükség közvetítőkre, ami a tranzakciós<br />
díjak és a feldolgozási idő csökkenését<br />
vonja maga után.<br />
A decentralizáció révén bárki csatlakozhat<br />
a rendszerhez, és mindenki<br />
számára hozzáférhetők az adatok, a<br />
rendszer transzparens. Ez konkrétan<br />
azt jelenti, hogy minden tárcához tartozó<br />
kriptovaluta-egyenleg és tranzakciótörténet<br />
elérhető egy teljesen nyilvános<br />
főkönyvben.<br />
hogy egy adott hash-értéket találjanak,<br />
amely megfelel a hálózat kritériumainak.<br />
A hash a blokklánc technológia egyik<br />
legfontosabb eleme – egy hash-függvény<br />
eredménye, ami egy olyan kriptográfiai<br />
művelet, amely egyedi és megismételhetetlen<br />
azonosítókat generál adott<br />
információkból.<br />
A Bitcoin hálózat működésének,<br />
biztonságának és decentralizáltságának<br />
megítélésében kiemelt szerepe<br />
van a hash-rátának. A mutató a bitcoin<br />
bányászatra és a blokklánc biztosítására<br />
fordított számítási teljesítményt<br />
jelzi – azt a sebességet mutatja,<br />
amellyel a bányászok a számításokat<br />
elvégzik. Minél magasabb a hash-ráta,<br />
annál biztonságosabbá válik a hálózat<br />
a lehetséges támadásokkal szemben.<br />
Ez a folyamat fenntartja a hálózat<br />
51 százalékos támadás<br />
Az 51 százalékos támadás a blokkláncok<br />
elleni incidensek egyik formája.<br />
Ezt a bányászok olyan csoportja<br />
indíthatja, amely a hálózat bányászati<br />
hash-rátájának több mint 50 százalékát<br />
ellenőrzése alá tudja vonni. A hálózat<br />
51 százalékának birtoklása elméletileg<br />
hatalmat ad az ellenőrző felek kezébe a<br />
blokklánc megváltoztatására.<br />
A támadók képesek lennének<br />
megakadályozni, hogy az új tranzakciók<br />
megerősítést nyerjenek, így leállíthatnák<br />
a kifizetéseket egyes vagy valamennyi<br />
felhasználó között. Emellett képesek<br />
lennének visszafordítani azokat a<br />
tranzakciókat is, amelyeket az ellenőrzésük<br />
alatt hajtottak végre. A tranzakciók<br />
visszafordítása lehetővé tenné<br />
számukra, a kettős költést, ami egyike<br />
azoknak a problémáknak, amelyek<br />
megakadályozására hozták létre az<br />
olyan konszenzus mechanizmusokat,<br />
mint például a Proof-of-Work (PoW).<br />
Bányászpoolok<br />
A bányászpool olyan kriptopénz-bányászok<br />
csoportját jelöli, akik bányászgépeiket<br />
egy hálózaton keresztül<br />
összekapcsolják, hogy növeljék esélyeiket<br />
az új blokkok létrehozása után<br />
járó jutalom elnyerésére. Mivel az erre<br />
alkalmas bányászgépek megvásárlása,<br />
28 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
ÜZLET<br />
üzemeltetése, hűtése és karbantartása<br />
után még évekig is eltarthat, mire nyereségessé<br />
válnak, a bányászpoolhoz való<br />
csatlakozás a legmegfizethetőbb módja<br />
a bitcoin jutalmak elnyerésére.<br />
A magas hash-ráta azt jelenti, hogy<br />
sok számítási erőforrás vesz részt a<br />
tranzakciók megerősítésében és a blokklánc<br />
fenntartásában, ami nehezebbé<br />
teszi a hálózat manipulálását. A probléma<br />
azonban ott kezdődik, ha a magas<br />
hash-ráta túlzottan koncentrálódik. Ha<br />
egyetlen vagy néhány nagy bányászpool<br />
rendelkezik a hálózat hash-rátájának<br />
jelentős részével, az centralizációs problémákhoz<br />
vezethet.<br />
A Bitcoin alapelvének része a decentralizáció,<br />
ami azt jelenti, hogy a hálózatot<br />
nem ellenőrzi egyetlen entitás vagy<br />
csoport. Ha a hash-ráta túlságosan<br />
koncentrálódik, ez fenyegeti a hálózat<br />
decentralizált természetét.<br />
A Statista 2024 január 12-i adatai<br />
szerint az alábbi bitcoin bányászpoolok<br />
dominálják a piacot:<br />
• A kínai AntPool, a teljes hálózati<br />
hash-ráta 29,41 százalékát;<br />
• az amerikai Foundry USA, a teljes<br />
hálózati hash-ráta 26,14 százalékát;<br />
• és a szintén kínai F2Pool a teljes<br />
hálózati hash-ráta 11,76 százalékát<br />
fedik le.<br />
Évekkel ezelőtt a bitcoin-pártiak<br />
körében nagy figyelmet kapott a bitcoin<br />
bányászpoolok kialakulása miatt a piac<br />
koncentrálódása, ami komoly vitákat<br />
váltott ki. Napjainkra – bár egyes<br />
csoportok még mindig aggályokat fogalmaznak<br />
meg – ezek a félelmek nagyrészt<br />
háttérzajjá halványultak. Az elmúlt<br />
hetekben azonban újra fellobbant a vita<br />
a kérdésről. A bányászat koncentrációja<br />
2024-ben a 2013-as helyzetet tükrözi,<br />
amikor a Ghash és a BTC Guild bányászpoolok<br />
a hálózat teljes hash-rátájának<br />
55 százalékát birtokolták.<br />
Egy figyelemre méltó incidens 2013<br />
márciusában ahhoz vezetett, hogy a<br />
többségi hash-rátát arra használták<br />
fel, hogy a Bitcoin-szoftvert visszaállítsák<br />
egy korábbi verzióra. A BTC<br />
Guild, amely a hash-ráta 20-30 százalékát<br />
ellenőrizte, együttműködött a<br />
fejlesztőkkel a szoftver visszaállítása<br />
érdekében. Ez az akció jelentős vitát<br />
váltott ki a kriptoközösségben. Még az<br />
Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin<br />
is írt az eseményről, kiemelve, hogy<br />
“az incidens komoly kérdéseket vet<br />
fel a Bitcoin protokoll természetével<br />
kapcsolatban, és reflektorfénybe<br />
helyez néhány kényelmetlen kérdést<br />
a Bitcoin decentralizált jellegével<br />
kapcsolatban”.<br />
Nem ez volt a helyzet azonban 2016-<br />
ban, amikor a két vezető pool (az Antpool<br />
és az F2pool) csak a hash-ráta 32,25<br />
százalékával rendelkezett. Hasonlóképpen,<br />
2017-ben, 2018-ban és 2019-ben<br />
sem volt megfigyelhető a koncentrációnak<br />
ez a szintje.<br />
A bitcoin bányászpoolok súlya azonban<br />
2020-ban, 2021-ben és 2022-ben a ismét<br />
nőni kezdett. 2022 júniusában a Foundry<br />
USA és az Antpool együttesen a teljes<br />
hash-ráta több mint 38,47 százalékát<br />
ellenőrizte. Ahogy azt a Statista legfrissebb<br />
adatai mutatják, ma már az Antpool<br />
és a Foundry együttesen uralják a piac<br />
55,55 százalékát a több mint 40 pool<br />
között.<br />
A bitcoin ETF-ek jelentette<br />
kihívások<br />
Az a tény, hogy bitcoin spot ETF-ek<br />
forgalmazását engedélyezték az Egyesült<br />
Államok tőkepiacain, jelentős<br />
változásokat hozhat a bitcoin piacán.<br />
Az ETF-ek révén a világ legnagyobb<br />
pénzügyi intézményei közé tartozó piaci<br />
szereplők léptek be a piacra, olyanok<br />
például mint a BlackRock vagy a Fidelity.<br />
Felmerülhet a kérdés, hogy ezek a nagy<br />
intézmények miként fogják majd befolyásolni<br />
a rendelkezésükre álló óriási<br />
tőkével a Bitcoin decentralizáltságát.<br />
A spot bitcoin ETF-ek hagyományos<br />
tőzsdéken forognak, könnyebben elérhetőek<br />
és egyszerűbben kezelhetők<br />
a hagyományos eszközökhöz szokott<br />
befektetők számára. Szélesebb kör<br />
számára nyitják meg a lehetőséget a<br />
kriptopiac felé, anélkül, hogy az emberek<br />
közvetlenül birtokolnának bitcoint.<br />
Ugyanakkor felmerülnek aggodalmak<br />
is a spot bitcoin ETF-ekkel kapcsolatban.<br />
Ezek egyike, hogy veszélyeztetik<br />
a bitcoin decentralizációját – nagy intézmények<br />
birtokolhatnak jelentős mennyiséget.<br />
Emellett, a spot bitcoin ETF-eknél<br />
is felszámítanak díjakat és felmerülnek<br />
működési költségek is, amelyek csökkentik<br />
a befektetések nettó hozamát.<br />
A Fintech.hu kiadványsorozata – a Sparks_EDU – konkrét, kézzel<br />
fogható és a mindennapokba azonnal beépíthető tudást ad a fiataloknak,<br />
a kkv-knak és mindazon érdeklődőknek, akik fejlesztenék digitális<br />
pénzügyi és fintech ismereteiket. Az online kiadványok közérthető és<br />
naprakész információkat tartalmaznak, valamint a potenciális veszélyforrásokra<br />
is felkészítik az olvasókat. A kiadványokhoz kapcsolódó<br />
kérdéseket a news@peakfs.io email címre várjuk.<br />
A Sparks_EDU –<br />
Amit a blockchain<br />
technológiáról tudni<br />
érdemes kiadvány<br />
linkje a QR kód alatt.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 29
TÉSY<br />
JÁNOS<br />
ÜZLET<br />
Az olaj- és gázipar előrelendítése<br />
technológiával<br />
Az iparág átalakulóban van, az erőforrások feltárásától a finomításon át a szállításig a<br />
technológia végigkíséri és segíti az összes folyamatot.<br />
Olyan időszakban vagyunk, amikor<br />
az iparágak készen állnak a digitális<br />
forradalom befogadására.<br />
Az élvonalbeli eszközök, mint a mesterséges<br />
intelligencia (AI, MI) és a tárgyak<br />
internete (IoT), átalakítják a vállalkozások<br />
mindennapi működését, hatékonyságát<br />
és biztonságát az olaj- és<br />
gázszektorban. Ahogy belemerülünk<br />
ebbe a paradigmaváltásba, nyilvánvalóvá<br />
válik, hogy ezek a digitális eszközök<br />
a szegmens minden részét átszövik.<br />
Az MI és az IoT már nem divatszavak;<br />
olyan eszközök, amelyek a biztonságot<br />
garantálják és fenntartják a zökkenőmentes<br />
működést.<br />
A technológiákban rejlő lehetőségek<br />
kiaknázásával a vállalatok hozzáférhetnek<br />
az összes potenciálhoz, az adatok<br />
magasszintű összekapcsoltsága és<br />
feldolgozhatósága az ipar belső funkcióit<br />
gördülékenyebbé alakítja át.<br />
A digitális átalakulás integrálása<br />
naprakészséget biztosít, ami segíthet<br />
racionalizálni a munkaerő jobb teljesítményét,<br />
a vállalatok hatékonyabban<br />
dolgozhatnak és megtakaríthatják<br />
a működési és termelési költségek<br />
jelentős részét. Az új technológiák az<br />
iparágon belül segíthetnek több profitot<br />
termelni, illetve a környezetre gyakorolt<br />
káros hatások csökkentését is magukkal<br />
hozzák. Az adatvezérelt meglátásokon<br />
alapuló kutatás innovációs tudást kínál<br />
ahhoz, hogy stratégiai döntéseket<br />
lehessen hozni, továbbá átfogó képet<br />
nyújt az olaj- és gáziparban megjelenő új<br />
technológiákról.<br />
A felmérési jelentések szerint a piac<br />
értéke a 2023-as 8,47 milliárd dollárról<br />
2032-re várhatóan 52,46 milliárdra<br />
emelkedik. Az óriáscégek a szegmensen<br />
belül különböző módokon bővítik üzleti<br />
tevékenységüket. A Covid-19 kitörése<br />
után a dolgok drasztikusan megváltoztak<br />
és a digitális átalakulás felé<br />
mozdultak el, emiatt az iparban jártas<br />
szoftverfejlesztő cégek iránti kereslet<br />
azóta folyamatosan növekszik. Még most<br />
is arra készteti a nagyvállalatokat, hogy<br />
keressék a legújabb ipari szoftverfejlesztési<br />
trendeket, hogy könnyen megfeleljenek<br />
a piac változó igényeinek. Az<br />
olaj- és gázipar hatalmas, a benne rejlő<br />
lehetőségek is azok, így jóval több profit<br />
rejlik a feltörekvő technológiákban,<br />
amelyek könnyen rávehetik a cégeket,<br />
hogy racionalizálják működésüket, költségmegtakarítást<br />
érjenek el és kiterjesszék<br />
termelési határaikat. Mindössze<br />
az üzleti módszereik optimalizálására és<br />
a megfelelő végrehajtási rendszer bevezetésére<br />
van szükségük.<br />
Elmúltak azok az idők, amikor a cégek<br />
hagyományos módszerekkel irányították<br />
működésüket és ezek segítségével<br />
hozták meg a jövőbeli döntéseket.<br />
A mesterséges intelligencia és az IoT<br />
technológiák számos iparágban törnek<br />
utat maguknak a hatékonyság javítása és<br />
a műveletek racionalizálása érdekében,<br />
fejlett algoritmusaik használata segíthet<br />
a szegmensbeli vállalkozásoknak a stratégiai<br />
döntések meghozatalában. A digitális<br />
átalakulás MI és IoT révén történő<br />
felkarolása javítja a prediktív karbantartási<br />
képességeket, optimalizálva<br />
az eszközök általános teljesítményét.<br />
A McKinsey egyik jelentése kiemeli, hogy<br />
a prediktív karbantartás az erre vonatkozó<br />
költségek jelentős, akár 30%-os<br />
csökkentését is eredményezheti. A valós<br />
idejű adatelemzés lehetővé teszi, hogy<br />
azonosítsák az eredménytelenséget,<br />
ezáltal növeljék a működési hatékonyságot.<br />
A karbantartás proaktív megközelítése<br />
biztosítja az eszközök optimális<br />
teljesítményét, meghosszabbítva a<br />
kritikus berendezések élettartamát.<br />
Az olaj- és gáziparban a napi műveletek<br />
hatalmas mennyiségű strukturálatlan<br />
adatot generálnak. A nagy<br />
adatplatformok lehetővé teszik az<br />
elemzők számára, hogy betekintést<br />
nyerjenek a termelési és teljesítményadatokba,<br />
segítve a mérnököket az<br />
optimalizálásában és a tározók biztonságának<br />
megteremtésében. Az adatok<br />
támogatják a mesterséges intelligencia<br />
által vezérelt algoritmusokat és a<br />
megalapozott döntéshozatal révén csökkentik<br />
a működési költségeket és a széndioxid<br />
kibocsátást. Ebben az esetben a<br />
fejlett analitika bevezetése az iparban<br />
nem csupán technológiai fejlesztés. Ez<br />
egy stratégiai lépés, amely közvetlenül<br />
befolyásolja az eredményt. Mindössze<br />
jártasságra van szükség a fejlett analitikai<br />
megoldások bevezetésében és a<br />
meglévő műveletekbe történő integrálásában.<br />
Egyre több vállalat él ezzel a<br />
lehetőséggel, a Phoenix RDS brit startup<br />
például big datát és analitikát alkalmaz<br />
a vízfelhasználás, a termelés és a fúrás<br />
optimalizálására. A tartálymodellezési<br />
algoritmusokkal és optimalizált munkafolyamatokkal<br />
a javuló olaj-visszanyerés<br />
30 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
ÜZLET<br />
(EOR) nemcsak az olajtársaságok költségeit<br />
mérsékli, hanem az eszközök<br />
értékcsökkenését is.<br />
A szegmens folyamatosan fejlődik, a<br />
felhőalapú számítástechnika az egyik<br />
legfontosabb trendként és átalakító<br />
erőként jelenik meg. Minden drága<br />
helyi erőforrástól független és újradefiniálja<br />
a működési paradigmákat.<br />
A napi tevékenységek során hatalmas<br />
adathalmazok generálásáról ismert<br />
iparágban a hatékonyság, a biztonság<br />
és a skálázhatóság ugrásszerű növekedésének<br />
lehetünk tanúi, a felhőalapú<br />
technológia bevezetése segíthet a<br />
működési módszerek átalakításában<br />
és az adatkezelés sokkal fejlettebb<br />
módjainak biztosításában. Ez a technológia<br />
felszabadítja a helyi kapacitást<br />
az adatok távoli szervereken történő<br />
tárolásával és feldolgozásával. Mindez<br />
nagyban növeli a működési hatékonyságot,<br />
lehetővé téve a problémamentes<br />
hozzáférést, elemzést és beavatkozást.<br />
Egyszerűsíti a digitális átalakulás útját,<br />
a felhő-natív eszközök felhasználásával<br />
zökkenőmentesebbé teszi a transzformációt<br />
és a modernizációt. Robusztus<br />
biztonsági intézkedéseket eredményez,<br />
alkalmazása megvédi az érzékeny<br />
adatokat a potenciális fenyegetésekkel<br />
szemben. Az informatikai megoldások<br />
iránti kereslet egyre nagyobb, a Shell<br />
volt az elsők között, akik a felhőalapú<br />
számítástechnikát alkalmazták, mindez<br />
megkönnyítette a globális együttműködést,<br />
növelte a működési hatékonyságot<br />
és csökkentette az IT-infrastruktúra<br />
költségeit.<br />
Az olyan futurisztikus technológiák,<br />
mint a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális<br />
valóság (VR), a kevert valóság (MR)<br />
és a kibővített valóság (XR) erőteljesen<br />
hódítanak az olaj- és gáziparban. Ezek<br />
nem csupán a hatékonyság növeléséről<br />
szólnak, hanem forradalmat is hoznak,<br />
mivel azonnali, valós idejű betekintést<br />
nyújtanak a berendezésekbe, az<br />
eszközök és alkatrészek mellett. Az<br />
AR/VR technológia alkalmazása az<br />
iparon belüli megoldásokban segíthet<br />
az üzemeltetési hatékonyság növelésében,<br />
ami a hibák jelentős csökkenéséhez<br />
vezethet. Mindent egybevetve,<br />
átformálja az iparág jövőjét. Valós idejű<br />
betekintést nyújtanak, a folyamatok<br />
vizualizálásával pedig javítják a döntéshozatali<br />
képességet. A feltárással és<br />
kitermeléssel foglalkozó vállalatok a<br />
megoldásokat távfelügyeletre, fúrás<br />
alatti képalkotásra és virtuális tréningekre<br />
használják, javítva az üzemeltetés<br />
pontosságát és hatékonyságát.<br />
Az AR/VR magával ragadó tréningkörnyezeteket<br />
tesz lehetővé, ami csökkenti<br />
a tanulási görbét és növeli a biztonságot<br />
a terepen. Az olaj- és gázipari startupok<br />
a valós és virtuális környezetek integrálásával<br />
lehetővé teszik az ember-gép<br />
interakciót hordozható eszközökön és<br />
okostelefon-riasztásokon keresztül. Ez<br />
nemcsak a munkavállalók biztonságát<br />
növeli, hanem az összetett feladatokat is<br />
egyszerűsíti. Ezek a technológiák biztosítják<br />
a kritikus infrastruktúra távfelügyeletét<br />
is, csökkentve a fizikai jelenlét<br />
szükségességét és minimalizálva az<br />
üzemszüneteket. A vállalatok AR-alkalmazásokat<br />
használnak a berendezések<br />
állapotának valós idejű megjelenítésére,<br />
lehetővé téve a proaktív karbantartást<br />
és a nem tervezett leállások<br />
minimalizálását.<br />
A digitális ikrek és szimuláció<br />
megkönnyítik a prediktív elemzést, optimalizálva<br />
az eszközök teljesítményét.<br />
A VR kihasználásával a fizikai eszközök<br />
digitális másolatainak létrehozásához<br />
az induló vállalkozások jobban megérthetik<br />
a berendezések működését és<br />
javíthatják az általános üzemeltetési<br />
hatékonyságot. Az AR/VR technológiák<br />
mindemellett lehetővé teszik a<br />
távoli csapatok számára, hogy virtuális<br />
környezetben lépjenek kapcsolatba<br />
egymással. Az ilyen virtuális kollaboratív<br />
platformok javítják a földrajzilag különböző<br />
helyszínekre szétszórt csapatok<br />
közötti kommunikációt, megkönnyítve a<br />
hatékony döntéshozatalt.<br />
A prediktív karbantartás átalakítja<br />
az olaj- és gázipart, és a hatékonyság<br />
és a megbízhatóság új korszakát<br />
nyitja meg. A terepi berendezésekből<br />
származó adatok érzékelőkön<br />
keresztül történő hasznosításával és<br />
gépi tanulási algoritmusokkal való<br />
integrálásával a mérnökök képesek<br />
lesznek gyorsan felmérni a berendezések<br />
állapotát és végrehajtani a<br />
proaktív karbantartási intézkedéseket.<br />
Ez az adatvezérelt megközelítés kiterjed<br />
a prediktív műveletekre is, ahol a szoftverplatformok<br />
bonyolult alkatrész-vizualizációkat<br />
biztosítanak. Ez lehetővé<br />
teszi az olaj- és gázipari szolgáltatók<br />
számára, hogy előre lássák a lehetséges<br />
meghibásodásokat, megelőzzék az<br />
állásidőt és optimalizálják az eszközök<br />
teljesítményét.<br />
És milyen további kihívásokkal kell<br />
szembenézniük az olaj- és gázipari<br />
vállalatoknak? Ilyen az automatizálás<br />
és az adatbetekintés hiánya, az adatok<br />
pontatlansága, anomáliák és következetlenségek,<br />
a hanyag és rögtönzött<br />
adminisztráció a szakterületi egységekben,<br />
az üzleti jövőtervezés hiánya<br />
az információkontroll hiánya miatt,<br />
valamint az ellátási láncok összehangolásának<br />
elmulasztása a különböző<br />
területeken.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 31
KIS<br />
ENDRE<br />
ÜZLET<br />
IDC<br />
Pezsgés a szoftverpiacon<br />
A mesterséges intelligencia platformokra fordított költés növekvő pályán tartja<br />
az üzleti analitikai szoftverek európai piacát, jelentette az IDC. Az elemző<br />
adataiból ítélve térségünk vállalatai a dolgok internetére és a humántőke<br />
menedzselésére sem sajnálják a pénzt.<br />
A<br />
kedvezőtlen makrogazdasági és<br />
geopolitikai környezet ellenére<br />
Európában a nagy adat és analitikai<br />
(BDA) szoftverek piaca két számjegyű<br />
növekedést ért el a múlt év első<br />
felében, számolt be róla idén januárban<br />
közreadott, legfrissebb féléves jelentésében<br />
(Big Data and Analytics Software<br />
Tracker 2023 H1) az International Data<br />
Corporation.<br />
Az öt legnagyobb szereplő közül<br />
három – a Microsoft, az Amazon<br />
és a Salesforce – a piaci átlagot<br />
meghaladó növekedést ért el, és<br />
továbbnövelte piaci részesedését.<br />
Bár nem tartozik az öt legnagyobb<br />
szállító élmezőnyébe, a Google és<br />
a Snowflake éves alapon szintén<br />
kiemelkedő hat hónapot könyvelhetett<br />
el régiónkban 2023 első<br />
felében.<br />
Túlsúlyban<br />
a nyilvános felhő<br />
Térségünkben a folyamatok<br />
automatizálása és az adatalapú<br />
döntések támogatása iránti igény<br />
is növeli a nagy adat- és analitikai<br />
megoldások népszerűségét. Az IDC<br />
előrejelzése szerint a BDA szoftverek<br />
európai piaca 19,8 százalékos összetett<br />
éves növekedési rátával fog bővülni 2023<br />
és 2027 között. Előzetes adatok szerint<br />
tavaly a beszerzett szoftverek több mint<br />
felét (55,6 százalékát) a vállalatok már<br />
nyilvános felhőben vezették be, és ez az<br />
arány évente átlagosan 27,8 százalékkal<br />
növekszik majd 2027-ig. Ugyanebben az<br />
időszakban a helyben bevezetett vagy<br />
más modellben telepített szoftverek<br />
részesedése évente átlagosan mindössze<br />
6,7 százalékkal fog növekedni.<br />
A piac leggyorsabban bővülő szegmensét<br />
az AI szoftverplatformok alkot -<br />
ják, a tartalomanalitikai eszközökkel és<br />
a kereső rendszerekkel együtt.<br />
– Bár a generatív mesterséges intelligencia<br />
alkalmazásai eddig elsősorban<br />
a nem strukturált adatokra, szövegre,<br />
képekre és videókra összpontosítottak,<br />
már megjelentek az első BDA-vonatkozású<br />
termékek is – mondta Veronika<br />
Paál, az IDC vezető kutatáselemzője.<br />
– A vállalatok már keresik a használati<br />
eseteket, amelyekben ezt a technológiát<br />
használhatnák, és lehetőségeik nagyok.<br />
A BDA szoftverpiac növekedéséhez<br />
addig is a klasszikus AI és ML képességek<br />
adnak hajtóerőt, valamint bővül<br />
az adattárházak és adattóházak iránti<br />
kereslet is.<br />
A még mindig kedvezőtlen piaci<br />
környezet ugyanakkor hatással lehet<br />
a költés alakulására, figyelmeztet<br />
az elemző. A növekedés legnagyobb<br />
akadálya továbbra is az infláció és a<br />
gazdaság általános lassulása, sok<br />
vállalat az IT beruházások költségkeretét<br />
is csökkentette. Egyes piacokon<br />
várhatóan az árképzési nyomás is<br />
visszafogja majd a bővülés ütemét.<br />
Pénzmágnes IoT és HCM<br />
Idén az európai vállalatok mintegy 260<br />
milliárd dollárt költhetnek a dolgok<br />
internetéhez kapcsolódó megoldásokra,<br />
adott előrejelzést januárban közreadott<br />
költési kalauzában (Worldwide Internet<br />
of Things Spending Guide V2 2023) az<br />
IDC. Az elemző szerint az IoT költés<br />
az év folyamán és az utána következő<br />
időszakban az európai gazdaság kilábalásával<br />
fokozatosan lendületbe jön, és<br />
a piac mérete 11,8 százalékos összetett<br />
éves növekedési rátával 2027-re eléri a<br />
368 milliárd dollárt.<br />
A dolgok internete – jóllehet piaca az<br />
utóbb két évben enyhe lassulást mutatott<br />
– továbbra is a digitális átalakulás<br />
katalizátoraként hat. Akár költségeiket<br />
csökkentenék, ügyfeleiknek adnának<br />
jobb élményt vagy más üzleti törekvéseiket<br />
valósítanák meg, a vállalatok<br />
számára az IoT kulcsfontosságú terület,<br />
amely technológiáival segíti a<br />
folyamatok optimalizálását és<br />
automatizálását, a működés hatékonyságának<br />
növelését, mutatott<br />
rá az elemző.<br />
Európában a gyártó vállalatok,<br />
valamint a közművek és a<br />
professzionális szolgáltatások<br />
szektorának szereplői költik a<br />
legtöbbet a dolgok internetére.<br />
Az ötéves előrejelzési időszakban<br />
az IoT szoftverek szegmense<br />
növekszik majd a leggyorsabb<br />
ütemben, használati eseteik<br />
toplistáját pedig az állapotmonitorozás<br />
és az eszközmenedzsment<br />
fogja vezetni. A szervezetek emellett<br />
különféle érzékelőkre, karbantartási<br />
és adatszolgáltatásokra, valamint<br />
alacsony energiafogyasztású hálózati<br />
megoldásokra is többet fognak költeni.<br />
Szintén idén januárban közreadott,<br />
további jelentésében (Worldwide Semiannual<br />
Software Tracker H1 2023) az<br />
IDC a 2027-ig tartó időszakra 10 százalékos<br />
összetett éves növekedési rátát<br />
prognosztizál a vállalatierőforráskezelő<br />
(ERM) szoftverek európai<br />
piacán. Az ERM területe olyan alkalmazásokat<br />
ölel fel, amelyekkel a<br />
vállalatok az üzleti célok eléréséhez<br />
szükséges erőforrásokat érintő folya -<br />
matokat optimalizálják és automatizálják.<br />
Az elemző szerint a piac<br />
leggyorsabban növekvő szegmense a<br />
humánerőforrás-kezelő (HCM) alkalmazásoké<br />
lesz, amelyben az előrejelzési<br />
időszak végéig évente átlagosan<br />
13,5 százalékos bővülés várható.<br />
32 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
A magyar ESG törvény hatásai –<br />
így érinti a hazai vállalkozásokat<br />
Nagy hatása van a 2024. január 1-től hatályos hazai ESG törvénynek<br />
a hazai vállalkozások életére. Aki időben kapcsol, az előnyhöz juthat,<br />
aki elkésik, az hatalmas hátrányba kerül.<br />
Idén lépett hatályba az Európai Unió<br />
CSRD rendeletéhez igazodó hazai<br />
ESG törvény (a vállalati fenntarthatóság<br />
legfőbb szabályozása, ami az E<br />
környezeti, S társadalmi és G vállalatvezetési<br />
irányelveket fogalmazza meg).<br />
A hatályos rendelet már 2024-ben is<br />
komoly feladatot jelenthet direktben a<br />
tőzsdén jegyzett, vagy a pénzügyi területen<br />
tevékenykedő nagyvállalatok<br />
számára. Illetve indirekten a szabályozás<br />
által közvetlenül érintett cégek<br />
KKV beszállítóinak.<br />
Greenhouse Gas Protocol<br />
Az üvegházhatású gázokat a gazdálkodó<br />
szervezetek szén-dioxid-kibocsátásának<br />
szempontjából alapvetően<br />
három csoportra osztják fel:<br />
• Scope 1: a gazdálkodó szervezet<br />
tulajdonában lévő vagy általa ellenőrzött<br />
műveletekből származó<br />
kibocsátások;<br />
• Scope 2: a felhasznált, vásárolt<br />
vagy megszerzett villamos<br />
energia, gőz, fűtés vagy hűtés<br />
előállításából származó<br />
kibocsátások;<br />
• Scope 3: minden, a Scope 2 hatókörén<br />
kívüli közvetett kibocsátás,<br />
amely a gazdálkodó szervezet<br />
értékláncában előfordul. Beleértve<br />
a jelentést tevő vállalat<br />
upstream és downstream tevékenységeinek<br />
kibocsátásait is.<br />
A magyar jogalkotó, az Uniós rendeletekkel<br />
egységben ESG jelentéstételi<br />
kötelezettséget ír elő, új, bővebb,<br />
transzparensebb formában azoknak a<br />
pénzügyi és közérdeklődésre számot<br />
tartó nagyvállalatoknak a 2024-es<br />
üzleti évre, amelyek 500 fő felett<br />
foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük<br />
eléri, vagy meghaladja<br />
a 10 milliárd forintot és legalább 20<br />
milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az<br />
imént felsorolt három paraméterből<br />
kettőnek az elérése szükséges ahhoz,<br />
hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség.<br />
A közérdeklődés pedig azt<br />
takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett,<br />
szabadon kereskedhető legyen vagy<br />
pénzintézetként tevékenykedjen.<br />
A 2024-es érintetti kör pedig elsőre<br />
nehezen meghatározható, hiszen a<br />
határon túlnyúló cégcsoport szintjén<br />
kell vizsgálni a vállalatokat. Így a<br />
számuk az első CSRD jelentéstételnél<br />
hazánkban több száz céget jelenthet,<br />
viszont ennek jelentős része nem<br />
itthon készíti el a jelentését, hanem<br />
a csoport szinten elkészített riportba<br />
konszolidálják a magyar számokat<br />
is. Azon cégek száma, akik magyar<br />
központtal rendelkeznek és jelentéstételre<br />
kötelezettek, csak pár tucat.<br />
Ez alapján hátra is dőlhetne a<br />
hazánk fél milliós cégdarabszámának<br />
több mint 99%-a, de az ESG törvény<br />
indirekt hatása ettől jóval kiterjedtebb.<br />
Hiszen a CSRD hatálya alatti<br />
nagyvállalatok az idei évtől a teljes<br />
ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot<br />
és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis<br />
nem csupán a saját károsanyag kibocsátásukat<br />
kell mérniük, hanem a<br />
beszállítójukét is, illetve felügyelniük<br />
kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett<br />
SCOPE 3 vizsgálat jelentős<br />
hatással lesz a hazai kis- és középvállalatokra<br />
is.<br />
„Számos multi cég szólítja majd fel<br />
idén egy tender kapcsán, vagy a normál<br />
együttműködés során a beszállítóját<br />
és kéri be többek között az éves CO2<br />
egyenérték kibocsátását. Ez az adatszolgáltatás<br />
pedig igen időigényes és<br />
komplikált feladat. Ennek hiányában<br />
a cég komoly versenyhátrányba<br />
kerülhet, akár ki is szorulhat a kulcs<br />
vevőétől egy nemzetközi vagy hazai<br />
vetélytársával szemben” – mondta<br />
Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs<br />
üzletág igazgatója.<br />
Viszont, aki időben lép és látványos<br />
lépéseket tesz az ESG működés<br />
felé, az számos előnyre is számíthat.<br />
A banki finanszírozás során előnyösebb,<br />
olcsóbb konstrukciót találhat,<br />
de hatással lehet a cég operatív költségeinek<br />
az optimalizálására, vagy<br />
éppen sales-marketing, HR előnyök<br />
származhatnak belőle. Több kutatás is<br />
egyértelműen igazolja vissza azt, hogy<br />
a már munkába állt Z-generáció tagjai<br />
az első munkahelyük kiválasztásánál<br />
egyértelműen preferálják azokat a<br />
cégeket, amelyek a zöld- és társadalmi<br />
értékekre érzékenyek és aktívan<br />
tesznek a klímacélok eléréséért.<br />
A Scope 3 közvetett kibocsátásokat<br />
két fő kategóriába sorolják:<br />
Upstream<br />
1. vásárolt áruk és szolgáltatások<br />
2. Hosszú élettartamú beszerzett<br />
eszközök<br />
3. Üzemanyaggal és energiával<br />
kapcsolatos tevékenységek<br />
4. Szállítás és elosztás<br />
5. Működés során keletkező<br />
hulladékok<br />
6. Üzleti utak<br />
7. Munkavállalók ingázása<br />
8. Bérelt eszközök<br />
Downstream<br />
9. Szállítás és elosztás<br />
10. Eladott termékek feldolgozása<br />
11. Eladott termékek használata<br />
12. Eladott termékek életciklus végi<br />
kezelése<br />
13. Bérbe adott eszközök<br />
14. Franchise-ok<br />
15. Befektetések<br />
„Így a késlekedés vagy lassú<br />
reagálás idővel árbevétel vesztést és<br />
profit csökkenést jelenthet. Az ESG<br />
törvény pedig évről évre csak egyre<br />
több céget érint majd közvetlenül, így<br />
a direkt és indirekt hatása turbulens<br />
lesz a vállalatok között” – összegezte<br />
Ferenczi Gergely.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 33
ÜZLET<br />
Még nem felkészültek<br />
a nagyvállalatok sem az új ESG<br />
jelentéstételi kötelezettségre<br />
A BDO Magyarország ESG üzletága 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével a régió<br />
vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről<br />
és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített egy kutatást.<br />
Az ESG egyre meghatározóbb<br />
tényező a vállalatok működésében,<br />
ezért a cégeknek érdemes<br />
keresniük és integrálniuk vállalati<br />
döntéseikbe a fenntartható megoldásokat.<br />
A szabályozási és a piaci trendek<br />
az ESG jelentések növekvő jelentőségét<br />
mutatják, hiszen az ESG általános<br />
szabályozási elvvé kezd válni, valamint<br />
a befektetők és pénzügyi elemzők egyre<br />
inkább beépítik az ESG-szempontokat<br />
az értékelési modelljükbe a világot<br />
érintő globális környezeti és társadalmi<br />
kihívásokra válaszolva. Legutóbb<br />
a magyar Országgyűlés 2023 végén<br />
egy előremutató ESG-törvényt fogadott<br />
el, ami a vállalatok jelentéstételi kötelezettségét<br />
és beszállítói láncuk ESG<br />
érettségének vizsgálatát írja elő.<br />
Az ESG-törekvések irányai<br />
A BDO Magyarország felmérésében<br />
résztvevő vállalatok 83%-a szerint<br />
az ESG a jövőben rendkívül vagy<br />
nagyon fontos lesz üzleti működésük<br />
szempontjából. A fenntarthatósággal<br />
kapcsolatos szempontok integrálását<br />
a vállalati döntéshozatalba azonban<br />
leggyakrabban az Európai Unió és a<br />
nemzeti kormányok szabályozási követelménye<br />
ösztönzi. Fontos motiváló<br />
tényező még a hírnév növelése és a<br />
tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt<br />
felek (például: bankok) elvárásai.<br />
A kérdőív eredményei szerint a vállalatok<br />
több mint 40%-a hajlandó többet<br />
költeni a jövőben az ESG-re, mint eddig,<br />
míg a vállalatok fele (52%) ugyananynyit<br />
költene, mint az előző évben. A<br />
megkérdezettek 77%-a az energiahatékonyságra<br />
és a zöld energetikai beruházásokra<br />
összpontosít, 18%-a pedig a<br />
fenntarthatósággal kapcsolatos adatok<br />
gyűjtésére koncentrál. A kutatás feltárt<br />
néhány különbséget abban, hogy a kkv-k<br />
és a nagyvállalatok hogyan integrálják<br />
az ESG-intézkedéseket működésükbe.<br />
A nagyvállalatok fele nagy vagy rendkívül<br />
nagymértékben összpontosít a<br />
szén-dioxid-kibocsátásra és a karbonsemlegességre,<br />
nagyobb hangsúlyt<br />
fektet az etikus magatartásra és az átláthatóságra,<br />
mint a kis- és középvállalkozások.<br />
A társadalmi kérdésekben viszont<br />
a kkv-k motiváltabbak, ők 8%-kal fontosabbnak<br />
ítélték a munkavállalók jóllétét<br />
és 15%-kal fontosabbnak az oktatást, a<br />
képzést és az emberi jogokat a nagyvállalatokkal<br />
szemben.<br />
Új szabályozás,<br />
alacsony felkészültség<br />
A vállalati fenntarthatósági jelentésről<br />
szóló irányelv (Corporate Sustainability<br />
Reporting Directive – CSRD) biztosítja,<br />
hogy a vállalatok a kettős lényegesség<br />
elve alapján megfelelő információkat<br />
tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról<br />
és lehetőségeikről, valamint<br />
azok emberekre és környezetre<br />
gyakorolt hatásáról. Ez az irányelv azt<br />
is előírja, hogy a fenntartható jelentéstételre<br />
vonatkozó jogi kötelezettségeknek<br />
való megfelelés érdekében a<br />
vállalatok szabványokat alkalmazzanak.<br />
Az Európai Bizottság a CSRD-vel összhangban<br />
közös jelentéstételi standardokat<br />
fogadott el (European Sustainable<br />
Reporting Standards – ESRS), melyek<br />
kötelezőek az irányelv hatálya alá tartozó<br />
vállalatok számára. Ezt az irányelvet<br />
ültette be a magyar jogrendbe a tavaly<br />
elfogadott ESG-törvény. A felmérésből<br />
azonban kiderült, hogy a régió vállalatai<br />
még nincsenek felkészülve a jogszabályra,<br />
leginkább a kapacitás- és információhiány,<br />
valamint az összetett és<br />
időigényes módszertanok akadályozzák<br />
őket abban, hogy az ESG-kritériumokat<br />
beépítésék a döntéshozatali folyamataikba<br />
és a jelentéstételbe. Ugyan a<br />
kutatás szerint a vállalatok 20%-a már<br />
készített ESG-jelentést, és további 40%<br />
tervezi a közeljövőben a riport elkészítését,<br />
a megkérdezettek 40%-a azonban<br />
nem tervez ESG-jelentést készíteni (a<br />
kkv-k kétharmada és a nagyvállalatok<br />
egyharmada).<br />
Tanácsok az ESG-vel kapcsolatban<br />
vállalatok számára<br />
1. Tájékozottság. Figyelje és ismerje<br />
meg az új, fenntarthatóságra összpontosító<br />
szabályozásokat, különösen<br />
az ESG-törvény előírásait!<br />
2. Tudatosság. Ellenőrizze, hogy a<br />
szabályozásnak van-e közvetlen<br />
vagy közvetett hatása az Ön<br />
működésére!<br />
3. Felkészültség. Szánjon időt az<br />
előkészületekre, kezdje el időben<br />
a felkészülést, mivel a feladatok<br />
összetettek és időigényesek lesznek!<br />
4. Éleslátás. Őrizze meg versenyelőnyét<br />
és őrizze meg üzleti rugalmasságát<br />
stratégiai gondolkodással!<br />
A kutatásban résztvevő magyar vállalatoknál<br />
hasonló arányok figyelhetők<br />
meg: 33%-a készített már ESG-jelentést,<br />
44%-ánál pedig tervben van az első<br />
fenntarthatósági jelentés elkészítése.<br />
A megkérdezett magyar cégek több mint<br />
felére (56%) vonatkozik a CSRD szabályozás,<br />
azonban ezen vállalatok csupán<br />
20%-a van ennek tudatában, ezért fontos<br />
a vállalatok megfelelő tájékozódása.<br />
A kutatásról<br />
A BDO Magyarország ESG üzletágának vezetésével készült kutatás 9 ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és<br />
Szlovénia) BDO irodájának részvételével valósult meg. A kutatás a résztvevő BDO irodák ügyfeleinek körében mérte fel a közép-kelet európai régió vállalatainak a fenntarthatóság területén<br />
tett kezdeményezéseit és intézkedésit, a fenntarthatósághoz való hozzáállását, a jogszabályi követelményekkel kapcsolatos ismeretüket, tájékozottságukat és ESG érettségüket,<br />
valamint az akadályokat, amelyekkel a cégek szembesülnek. A kutatás kérdőíves módszertannal készült, az online kérdőív több mint 5500 BDO ügyfélhez jutott el.<br />
34 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
FEJLÉC<br />
Fókuszban az<br />
EU-s szabályozás,<br />
Magyar ESG törvény,<br />
CSRD jelentés,<br />
hatósági ellenőrzés és<br />
vállalati felkészülés<br />
ESG<br />
2024<br />
03<br />
21<br />
Részletes program és regisztráció:<br />
www.businessevents.hu<br />
www.linkedin.com/company/businesseventsbudapest<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 35
ÜZLET<br />
Környezetvédelmi biztosítás –<br />
mire nyújtanak fedezetet?<br />
A környezetvédelmi biztosítás szabályait összegző, közel 20 ezer hazai gazdasági<br />
szervezetet érintő rendelet jelentős változást és azonnali lépéseket eredményezhet a hazai<br />
vállalkozások életében. Az érintett vállalatoknak minimum 10, de akár egyes esetekben 100<br />
milliós biztosítási összeggel rendelkező környezetvédelmi biztosítást kell kötniük az idei évtől.<br />
Hatályba lépett 2024. január<br />
1-jén a környezetvédelmi biztosítás<br />
szabályait is összegző új<br />
kormányrendelet, amely értelmében<br />
az idei évtől számos hazai gazdálkodó<br />
szervezetnek kell rendelkeznie<br />
minimum 10 millió forint vagy afeletti<br />
akár 30-50-100 millió forint biztosítási<br />
összegű környezetvédelmi biztosítással.<br />
A környezetvédelmi biztosítás<br />
pontos – jogszabály szerint elvárt<br />
– összegét a kormányrendeletben<br />
megadott képlet alapján kell a biztosításra<br />
kötelezett szervezetnek kikalkulálniuk.<br />
Kiket érint a rendelet?<br />
A rendelet nemcsak a hulladéklerakót<br />
üzemeltető vagy hulladékgazdálkodási<br />
tevékenységet folytató, hanem<br />
minden olyan gazdálkodó szervezetre<br />
vonatkozik, mely tevékenységével éves<br />
szinten több, mint 2000 kilogramm<br />
nem veszélyes hulladékot, vagy 200<br />
kg-nál több veszélyes hulladékot,<br />
vagy 5000 kg-nál több nem veszélyes<br />
építési-bontási hulladékot termel. Bár<br />
ezek a mennyiségek látszólag soknak<br />
tűnhetnek, számos olyan vállalkozás<br />
is érintett lehet, melyre első nem is<br />
gondolnánk: akár egy nagyobb méretű<br />
élelmiszerüzlet, étterem, kifőzde vagy<br />
szálloda, egy autó- vagy gumiszerviz,<br />
de akár egy gyógyszertár vagy egy<br />
hentesüzlet is elérheti a rendeletben<br />
meghatározott éves hulladékmennyiséget.<br />
Az előzetes becslések szerint<br />
mintegy 20.000 hazai gazdálkodó szervezet,<br />
vállalkozás tartozhat a rendelet<br />
hatálya alá.<br />
Mit tartalmaz(hat)?<br />
A környezetvédelmi biztosítás a<br />
biztosított tevékenységével okozott,<br />
előre nem látható, véletlen bekövetkezett<br />
környezeti károk – például<br />
talaj, felszíni vizek, talajvíz, levegő<br />
szennyeződés – felszámolásának<br />
finanszírozására szolgál. A biztosítás<br />
emellett – egyes biztosítóknál<br />
– fedezetet nyújthat a biodiverzitásban<br />
okozott kárra, a kárenyhítési<br />
költségekre, valamint a környezetszennyezési<br />
eset kapcsán felmerülő<br />
jogvédelmi költségekre, vagy akár<br />
kiegészítő szolgáltatásként a szállítási<br />
tevékenységre is kiterjedhet.<br />
„Az, hogy az egyes környezetvédelmi<br />
biztosítások milyen környezetszenynyezéssel<br />
kapcsolatos káresetekre<br />
és egyéb ilyenkor felmerülő járulékos<br />
költségekre nyújtanak fedezetet, biztosítótársaságonként<br />
eltérő lehet. Ezért<br />
érdemes mindenképp alaposan tájékozódni<br />
arról, hogy mit tartalmaznak<br />
pontosan a biztosítási feltételek” –<br />
javasolta Faraga Gábor, a Colonnade<br />
Biztosító Vállalati Igazgatóságának<br />
vezetője. „Vannak olyan biztosítások,<br />
amelyek kizárólag a telephelyen<br />
bekövetkezett káreseményekre biztosítanak,<br />
míg mások a biztosított tevékenységéből<br />
fakadó, telephelyen kívül<br />
bekövetkezett környezetszennyezés<br />
esetén is fedezetet nyújt feltakarítási<br />
költségekre, személyi sérülésre vagy<br />
dologi kárra.”<br />
Mire vonatkozik?<br />
Környezetszennyezés kapcsán két<br />
típust különböztetünk meg: a balesetszerűen<br />
bekövetkezett, valamint a<br />
folyamatos környezetszennyezést.<br />
„Mindkét eset jelentős környezeti,<br />
valamint anyagi károkkal járhat,<br />
ugyanakkor az utóbbira a legtöbb hazai<br />
biztosító kínálatában jelenleg elérhető<br />
környezetvédelmi biztosítás nem nyújt<br />
fedezetet” – tette hozzá Faraga Gábor.<br />
Vannak olyan esetek, mikor az adott<br />
vállalkozás eleget tesz kármegelőzési<br />
kötelezettségének, mégis – folyamatos<br />
– környezetszennyezés következik be,<br />
mely csak huzamosabb idő elteltével<br />
kerül észlelésre, mikor már jelentős<br />
károkat okozott a környezetben.<br />
Néhány példa folyamatos kör -<br />
nyezet szennyezésre:<br />
– A legtöbb építőipari gép dízel<br />
üzemanyaggal és különböző hid -<br />
raulikus rendszerekkel működik.<br />
A nagy gépek, például a buldózerek<br />
300-400 litert képesek egyszerre<br />
szállítani. Ha az üzemanyagszivárgást<br />
hosszú ideig nem veszik<br />
észre, az hozzájárulhat a talajvagy<br />
vízszennyezéshez.<br />
– A vállalat telephelyén keletkező<br />
égéstermék kibocsátása során<br />
a monitorozás ellenére tartós<br />
időtartamban kibocsátási<br />
határérték túllépés történik,<br />
ezáltal károsodik a levegő.<br />
– Hűtési hiba és ammónia<br />
szivárgás miatt 900 m 3 ammónia<br />
tartalmú hűtővíz került a<br />
csatornarendszerbe, az ammónia<br />
már napok óta szivárgott mielőtt<br />
bárki észrevette volna. Ennek<br />
következtében a folyó egy 10 km<br />
hosszú szakaszán mintegy 1700<br />
kilogramm hal pusztult el. A<br />
helyreállítás során gondoskodni<br />
kellett például a halak<br />
visszatelepítéséről is.<br />
A korábban megkötött<br />
környezetszennyezési<br />
felelősségbiztosítás<br />
megfelel az új rendeletnek?<br />
A piaci igényekhez igazodva, az elmúlt<br />
években megjelentek hazánkban is a<br />
biztosítók kínálatában, így van több<br />
olyan vállalat is, mely már rendelkezik<br />
valamilyen fajta környezetszennyezési<br />
felelősségbiztosítással. Ugyanakkor –<br />
bár ezek a típusú biztosítások számos<br />
káreseményre nyújtanak fedezetet –<br />
100%-ban nem felelnek meg a 2024.<br />
január 1-jétől életbe lépő új kormányrendeletnek.<br />
Így ezeknek a vállalkozásoknak<br />
is mindenképp érdemes<br />
felülvizsgálni a szerződéseiket, tájékozódni<br />
a piacon elérhető – a rendelet<br />
elvárásainak is megfelelő – termékekről,<br />
valamint felvenni a kapcsolatot<br />
biztosítási szakértőikkel.<br />
36 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
INNOVÁCIÓ<br />
A Fujitsu prémium kategóriás<br />
tárolóit jól fogadja a magyar piac<br />
A biztonsági mentéshez, archiváláshoz, fájl- és obejktumtároláshoz all-in-one<br />
megoldást adó ETERNUS CS8000 kategóriájában a legnépszerűbb a hazai piacon<br />
A<br />
digitalizáció egyre gyorsuló üteme mellett<br />
mind több informatikai vezető látja be,<br />
hogy meglévő backup infrastruktúrája<br />
nem tud eleget tenni a folyamatosan változó<br />
adatközponti követelményeknek. A terabájtos és<br />
petabájtos nagyságrendű biztonsági mentéseket<br />
készítő vállalatok kezdik elérni kapacitásaik<br />
korlátait, miközben a feladat egyre több szakembert<br />
követel, az infrastruktúra költségei pedig az<br />
egekbe emelkednek.<br />
A biztonsági mentést és az archiválást optimalizáló<br />
Fujitsu Storage ETERNUS CS8000 az<br />
infrastruktúra virtualizálásával és az adatok<br />
életciklusán átívelő folyamatok automatizálásával<br />
egyaránt segíti a teljesítmény, a kapacitás<br />
és a funkcionalitás igény szerinti skálázását,<br />
így megkönnyíti a kihívások megválaszolását<br />
és a követelmények teljesítését, amelyekkel<br />
a digitálisan átalakuló szervezetek naponta<br />
szembesülnek.<br />
Minthogy különválasztja az adatmenedzsmentet<br />
a backup és az archiváló szoftverektől, az<br />
ETERNUS CS8000 megszünteti az adatvédelmi<br />
infrastruktúrák komplexitását. Minden elterjedt<br />
nagygépet, backup és archiváló szoftvermegoldást<br />
támogat, multikliens képességével teljes<br />
szabadságot ad a háttérrendszerek tekintetében.<br />
Lemezes mentési teljesítménye eléri az óránkénti<br />
150 terabájtot, szalagra másoláskor pedig 100<br />
százalékban kihasználja a hordozó teljesítményét.<br />
Ügyféltapasztalatok szerint az ETERNUS<br />
CS8000 akár 60 százalékkal csökkenti az összetett<br />
backup környezetek birtoklási összköltségét<br />
(TCO-ját), és hosszú távú megoldást ad a mentési,<br />
archiválás folyamatokhoz, még akkor is, ha a<br />
vállalatok újabb platformokat vezetnek be.<br />
Kapacitás, teljesítmény és költség tekintetében<br />
az SSD, merevlemezes, szalagos és WORM<br />
adathordozók optimális keverékét kínálja, és<br />
gondoskodik a másolatszabályok érvényre jutásáról,<br />
beleértve a replikációt és a katasztrófa-elhárítást<br />
is. Az automatizált hordozóváltásnak<br />
köszönhetően a felhasználók mindig élhetnek a<br />
legfrissebb technológiák előnyeivel, a független<br />
minőségbiztosítás és a szalagok önjavító képessége<br />
pedig a hordozók kezelését is minden eddiginél<br />
könnyebbé teszi. Az összes adatra kiterjedő<br />
információs életciklus-kezelésnek (ILM) köszönhetően<br />
a vállalatok rendkívül hatékony működést,<br />
nullához közeli állásidőt érhetnek el, és automatikusan<br />
teljesíthetik a rugalmasan megválasztható<br />
szolgáltatási szinteket.<br />
Az ETERNUS CS8000 egyedülálló módon<br />
lehetővé teszi egy rendszer két, egymástól akár<br />
100 kilométerre levő helyszín közötti elosztását.<br />
Ebben a konfigurációban a gyorsítótár tükrözésével<br />
automatikusan másolatot készít minden<br />
adatról, így meghibásodás esetén a munkaterheléseket<br />
azonnal átirányítja a másik helyszínre.<br />
A 19 terabájt és 122 petabájt<br />
között skálázható tárolómegoldás<br />
intelligens automatizációs<br />
képességeivel és optimális<br />
adathordozó keverékével akár<br />
60 százalékkal csökkenti a<br />
birtoklás összköltségét hibrid IT<br />
környezetekben.<br />
Az alkalmazások és az üzleti folyamatok még<br />
katasztrófahelyzetben is zökkenőmentesen<br />
futnak tovább, emberi beavatkozás nélkül.<br />
Bármely ponton következik be hiba, nem vezethet<br />
leálláshoz, mindez kimagaslóan hatékony és<br />
gazdaságos megoldást ad az üzletkritikus adatok<br />
non-stop, 24×7-es védelméhez.<br />
A Fujitsu az ügyfelek visszajelzései és az IT<br />
üzemeltetés jó gyakorlata alapján sok éve folyamatosan<br />
fejleszti tárolómegoldását, az ETERNUS<br />
CS8000 így mára nemcsak rendkívül gyors és<br />
rugalmas, hanem ugyanennyire megbízható és<br />
gazdaságos központi adattárrá vált – ezt hazai<br />
népszerűsége is igazolja.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 37
KIS<br />
ENDRE<br />
INNOVÁCIÓ<br />
ISE 2024<br />
Pillantás az áttetsző LED-fal mögé<br />
A professzionális audiovizuális rendszerek és integrátoraik szakkiállításán bemutatott<br />
vállalati megoldások nemcsak látványosak, hanem intelligensek és fenntarthatók is.<br />
Az ISE 2024 jubileumára az eseménynek otthont adó Fira de Barcelona Gran Via is<br />
csúcstechnológiába öltözött.<br />
Transzparens LED-homlokzat<br />
A szakkiállításnak hagyomány szerint<br />
otthont adó Fira de Barcelona Gran<br />
Via az ISE 2024 kerek évfordulójára<br />
déli kapujára 193 négyzetméteres,<br />
láthatatlan LED kijelzőt húzott fel,<br />
amely mostantól a vásárváros állandó<br />
látványossága lesz. A technológiát és<br />
az épületet varratmentesen integráló,<br />
hatalmas kijelző igen hatásos módon<br />
üdvözli majd ezentúl a létesítményben<br />
zajló eseményekre érkező látogatókat,<br />
akik a megjelenített tartalmon keresztül<br />
a fogadócsarnok belsejét is láthatják.<br />
Az áttetsző LED-fal a Muxwave<br />
M3-as kijelzőiből épül fel, amelyek<br />
képpont- sűrűsége 3,9 milliméter, és<br />
rugalmasan illeszkednek a különböző<br />
felületek geometriájához. A 20 méter<br />
széles és 11 méter magas LED-falat a<br />
Sono 950-nél több táblából építette és<br />
szerelte fel a Fira de Barcelona Gran Via<br />
üveghomlokzatára. A látványos tartalom<br />
megjelenítéséhez szükséges, robusztus<br />
és rugalmas médiaszerver technológiát<br />
a Ventuz és a Realtime Department<br />
szállította.<br />
Utóbbi Uniqvue Experience Framework<br />
megoldása a tartalomkezelő és az „adásvezető”<br />
funkciókat foglalja magában, a<br />
Ventuz valós idejű szoftvere pedig a nagy<br />
vizuális adatmennyiség és az élő, interaktív<br />
tartalom zökkenőmentes kombinálásához<br />
szükséges agilitást biztosítja.<br />
A technológia rugalmassága lehetővé<br />
teszi több, előre programozott tartalomfolyam<br />
és a valós idejű, élő tartalom<br />
váltogatását, például a folyamatban levő<br />
rendezvényről szóló tájékoztatók, friss<br />
információk megjelenítését, a közösségi<br />
hálókon zajló aktivitás bejátszását, valamint<br />
a látogatókat a történésekbe még<br />
jobban bevonó QR kódok közzétételét.<br />
Húszéves fennállásával együtt<br />
történetének eddigi legnagyobb<br />
rendezvényét ünnepelte az Integrated<br />
Systems Europe 2024 február<br />
elején, amikor az idei show véget ért.<br />
A Fira de Barcelona Gran Via vásárterületén<br />
megtartott szakkiállítás közel 74<br />
ezer látogatót vonzott a világ 162 országából,<br />
ami a rendezvény 2004-es, genfi<br />
debütálása óta a legnagyobb szám. Az<br />
1408 kiállító cég idén 82 ezer négyzetméteren<br />
épített standot, amit a szervezők<br />
szintén rekordnak nyilvánítottak.<br />
Az ISE 2024 mint minden évben, idén<br />
is pro-AV rendszerek és integrátoraik<br />
innovatív megoldásait vonultatta fel a<br />
fejlett kijelző-technológiáktól kezdve a<br />
belemerülés élményét adó hangrendszereken<br />
és intelligens automatizáción<br />
át a modern, hibrid munkavégzést és<br />
együttműködést támogató kommunikációs<br />
eszközökig. A kiállítást kísérő<br />
konferencia előadásai, panelbeszélgetései<br />
és műhelyei pedig többek között<br />
a mesterséges intelligencia (AI) és<br />
az AV kapcsolatával, a fenntartható<br />
terméktervezés és a távoli együttműködés<br />
témakörével, legújabb trendjeivel<br />
foglalkoztak.<br />
A Fira de Barcelona Gran Via<br />
áttetsző LED homlokzata<br />
Látványos hatékonyság<br />
és fenntarthatóság<br />
Legújabb digitális kereskedelmi kijelzőit<br />
az LG Electronics is Barcelonában<br />
mutatta be. A kiskereskedelmi, vállalati,<br />
oktatási és vendéglátóipari igényekre<br />
szabott megoldások átfogó kínálatában<br />
micro LED, All-in-One LED és átlátszó<br />
OLED kijelzők is helyet kaptak.<br />
A vállalati felhasználására készült,<br />
három LG Magnit kijelző egyike céges<br />
tájékoztatók vagy reklámok lejátszásához<br />
lehet jó választás, a vezérlőtermekbe<br />
szánt kijelzőt a levehető<br />
tápegység teszi különlegessé, az<br />
All-in-One modellt pedig – integrált<br />
vezérlőjével és hangszóróival – tárgyalótermi<br />
használatra tervezték. A vállalatok<br />
a gyártó új, 21:9 képarányú, 171 colos<br />
LED All-in-One és 21:9 képarányú, 105<br />
colos LCD kereskedelmi kijelzőit is<br />
használhatják videokonferencia-platformokkal.<br />
Ezek a készülékek az LG<br />
partnerek integrált megoldásaival is<br />
kompatibilisek, így a felhasználók specifikus<br />
igényeinek is megfelelnek.<br />
Kiskereskedelmi egységek, butikok,<br />
éttermek, pékségek és kávézók számára<br />
készült digitális kijelzői között állította<br />
ki az LG 79 colos Stretch LED modelljét,<br />
amely digitális menütáblaként is használható,<br />
átlátszó OLED megoldás, az LG<br />
Kiosk pedig a vásárlók önkiszolgálását<br />
segíti. A kijelzők integrált LG DOOH<br />
38 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
INNOVÁCIÓ<br />
Ads funkciójával az üzletben megjelenő<br />
hirdetési tartalmak optimalizálhatók.<br />
Ezt a palettát bővíti többek között a<br />
gyártó új, 55 colos, átlátszó OLED kijelzője<br />
is, amelyből a vállalatok vékony,<br />
modulárisan összekapcsolható kereteinél<br />
fogva nagyméretű videófalat, digitális<br />
térelválasztót építhetnek.<br />
Oktatási intézmények számára<br />
digitális tantermet demózott a kiállításon<br />
az LG, amelyet 55 és 86 colos,<br />
CreateBoard interaktív kijelzőkkel<br />
szerelt fel. Az oktatók webböngészőből<br />
könnyen betölthetik az órák anyagát, és<br />
QR-kódokkal adhatnak hozzáférést a<br />
diákoknak a megjelenített tartalmakhoz.<br />
Bemutatkozott a kereskedelmi kijelzőkhöz<br />
fejlesztett LG Shield biztonsági<br />
rendszer is, amellyel a vállalatok a<br />
mesterséges intelligencia térhódításából<br />
eredő, kifinomultabb kiberfenyegetésekkel<br />
szemben védekezhetnek.<br />
A Fira de Barcelona elkötelezte<br />
magát a fenntarthatóság mellett, létesítményeit<br />
100 százalékban megújuló<br />
forrásokból származó, zöld energiával<br />
működteti, amelynek 40 százalékát helyi<br />
szélerőmű-farm termeli. A fenntartható<br />
megoldások az ISE 2024 sok kiállítói<br />
standján is nagy teret kaptak.<br />
A Panasonic Connect Europe például a<br />
média és a szórakoztatóipar, az oktatás<br />
és a vállalati szféra számára mutatott<br />
be új megoldásokat, amelyekkel<br />
a felhasználók AVoIP kapcsolaton<br />
keresztül bárhonnét bárhová tartalmat<br />
oszthatnak meg. A gyártó Intel Smart<br />
Display Module specifikációk szerint<br />
készült termékei, új médiaproceszszorai<br />
és -szerverei mellett a kiállítás<br />
közönsége fenntartható módon gyártott<br />
LCD projektorokat is láthatott. Az idei<br />
év második negyedében forgalomba<br />
kerülő MZ882 LCD Projector Series a<br />
Panasonic eddigi legzöldebb projektorait<br />
vonultatja fel. A tantermekbe és vállalati<br />
munkaterekbe tervezett és újrahasznosított<br />
anyagok felhasználásával gyártott,<br />
akár 8200 lumen fényerejű modellek a<br />
minőségi látvány, valamint a fenntarthatóság<br />
és a költséghatékonyság egyensúlyát<br />
ígérik.<br />
Microsoft Teams, valamint Zoom<br />
platfrommal is tanúsította tárgyalókba<br />
tervezett, AI alapú Logitech<br />
Sight kameráját, jelentette be a gyártó<br />
Barcelonában. Az asztal közepére állítható<br />
panorámakamera a falra szerelt<br />
Rally Bar és Rally Bar Mini kamerákkal<br />
együttműködve új perspektívát ad a több<br />
résztvevős, hibrid megbeszélések színvonalas<br />
audiovizuális megvalósításához.<br />
A gyártó bejelentette azt is, hogy<br />
CollabOS operációs rendszeren futó<br />
videokollaborációs eszközeit mostantól<br />
újrahasznosított műanyag felhasználásával<br />
készíti, hogy a vállalatokat segítse<br />
fenntarthatósági céljaik elérésében.<br />
A Logitech Sight és más konferenciatermi<br />
termékek legalább 50 százalékban<br />
tanúsítottan újrahasznosított műanyagot<br />
fognak tartalmazni, szénlábnyomuk így<br />
21 százalékkal csökken. A gyártó vezetői<br />
egy panelbeszélgetésen kifejetették azt<br />
is, hogy az iparágnak zöldre mázolás<br />
helyett átfogó és mérhető AV/UC fenntarthatósági<br />
stratégiára van szüksége.<br />
Kijelzők a felhőben<br />
Innovatív kijelzőihez és médiaszervereihez<br />
több szállító felhőszolgáltatásokat<br />
is bejelentett Barcelonában. A Panasonic<br />
új, felhőalapú Remotely Managed<br />
Service (RMS) szolgáltatása például<br />
az összetett, multikijelzős környezetek<br />
kezelésében és optimalizálásában segíti<br />
a vállalatokat többek között a belemerülés<br />
élményét adó, helyalapú szórakoztatás,<br />
a rendezvényszervezés és az<br />
oktatás területén. Az RMS szolgáltatás<br />
a Panasonic Central Monitoring Center<br />
felügyeleti központjához ad hozzáférést a<br />
felhőben, így a rendszerek megbízhatóságának<br />
és az eszközök élettartamának<br />
növelését, a következetes képmegjelenítést<br />
és a hosszú távú működés támogatását<br />
teszi könnyebbé az IT szakemberek<br />
számára.<br />
LG Business Cloud<br />
Az LG Business Cloud felhőplatformja<br />
szintén a gyártó kereskedelmi célú kijelzőinek<br />
hatékony kezelését szolgálja, és a<br />
webOS 6.0 vagy annál magasabb verziószámú<br />
operációs rendszerrel telepített<br />
modellekhez érhető el. A platform része<br />
az LG SuperSign Cloud, a gyártó digitális<br />
kijelzőkre szabott tartalomkezelési<br />
megoldása (CMS), valamint a szállodai<br />
okostévékre optimalizált CMS, az LG<br />
Pro:Centric Cloud is. A felhőmegoldásokkal<br />
a vállalatok rugalmasan testre<br />
szabhatják a kijelzőkön megjelenítendő<br />
tartalmakat, például az üdvözlő üzeneteket,<br />
a létesítményről szóló információkat<br />
vagy promóciókat, illetve ezek<br />
ütemezését is beállíthatják.<br />
Ugyancsak a Business Cloud részét<br />
alkotja az LG ConnectedCare távfelügyeleti<br />
megoldás, amely aktívan<br />
monitorozza a kijelzők állapotát és teljesítményét,<br />
és azonnal e-mailes értesítést<br />
küld, ha rendellenes eseményt<br />
észlel. A szolgáltatás lehetővé teszi<br />
a kijelzők számos beállítását, többek<br />
között a hang- és a fényerő távoli vezérlését<br />
is.<br />
Az LG Business Cloudon keresztül<br />
a vállalatok nemcsak a gyártó termékeit<br />
és szolgáltatásait kereshetik és<br />
vásárolhatják meg vagy fizethetik elő,<br />
hanem partneri megoldásokat, közöttük<br />
médiaművészeti alkotásokat és olyan<br />
szolgáltatási alkalmazásokat is elérnek,<br />
amelyek valós idejű időjárási, repülőtéri<br />
és helyi turisztikai információkat adnak.<br />
Az ISE 2025-ben február 4–7. között<br />
tér vissza Barcelonába.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 39
KIS<br />
ENDRE<br />
INNOVÁCIÓ<br />
LENOVO<br />
Munkaeszközök intelligenciával<br />
A modern munkavégzést mesterséges intelligenciával segítő eszközöket és<br />
megoldásokat mutatott be a Lenovo a CES 2024-en. A kiállításon többek között mini AI<br />
PC, szoftveresen is hibrid, szénsemleges laptop és szabad szemmel látható 3D képet<br />
előállító kijelző premierezett.<br />
Negyvennél több terméket jelentett<br />
be összességében a mesterséges<br />
intelligenciát mindenkihez<br />
eljuttató AI for All portfóliójában a<br />
Lenovo a januárban Las Vegasban<br />
megtartott CES 2024 technológiai kiállításon<br />
és konferencián. Innovatív megoldásokat<br />
felvonultató, folyamatosan<br />
bővülő kínálatában a gyártó a lakossági<br />
piacra szánt személyi számítógépei<br />
mellett legújabb professzionális PC-it,<br />
a ThinkBook, ThinkPad és ThinkCentre<br />
termékcsaládokban megjelenő friss<br />
laptopjait és asztali modelljeit is bemutatta.<br />
A modern munkavégzés termelékenységét,<br />
kreativitását és hatékonyságát<br />
növelő, hamarosan piacra kerülő újdonságok<br />
között debütáltak a Motorola AI<br />
új képfelismerő képességei is, további<br />
THINKBOOK<br />
PLUS G5 HYBRID<br />
szoftveralkalmazásokkal és eszközkiegészítőkkel<br />
együtt, de a kiállítás<br />
közönsége a Lenovo olyan jövőbe mutató<br />
terméktanulmányaival és fejlesztéseivel<br />
is találkozhatott, mint az energiatermelő<br />
egér és billentyűzet, vagy például a színváltó<br />
laptop burkolat.<br />
Okos gépek a körkörös<br />
gazdaságban<br />
Kis- és középvállalatoknak ajánlja<br />
most bemutatott ThinkBook laptopjait<br />
és ThinkCentre neo asztali gépeit,<br />
valamint a hozzájuk fejlesztett AI<br />
PC képességeket és kiegészítőket<br />
a Lenovo. A ThinkBook Plus Gen<br />
5 Hybrid, miként neve is utal rá,<br />
laptop alaprendszerből és tabletből<br />
felépülő rugalmas, hibrid megoldás.<br />
A felhasználó a kettővel egyszerre vagy<br />
egymástól függetlenül is dolgozhat,<br />
így zökkenőmentesen válthat többféle<br />
formátum és üzemmód között.<br />
A megoldás különlegessége, hogy a<br />
gép nemcsak hardveresen, hanem<br />
szoftveresen is hibrid, a külső kijelzőhöz<br />
is csatlakoztatható alaprendszeren<br />
a Windows 11, míg a laptop<br />
kijelzőjeként is használható, Qualcomm<br />
processzoros tableten az<br />
Android operációs rendszer fut.<br />
A ThinkBook 13x Gen 4 az Intel<br />
Evo platformjára épül, a Core Ultra<br />
processzorok nagy teljesítményét<br />
rendkívül hosszú, akár 21 órás akkumulátoros<br />
üzemidővel ötvözi, a Microsoft<br />
digitális asszisztensének gyors<br />
eléréséhez külön Copilot billentyűt<br />
kínál, és a Lenovo első – vonatkozó<br />
nemzetközi szabványok szerint tanúsított<br />
– szénsemleges laptopjaként kerül<br />
piacra.<br />
Intel Core Ultra processzoros a<br />
ThinkBook 14 i Gen 6+ laptop is, amely<br />
3K felbontású kijelzőt kapott, és a<br />
Lenovo mesterséges intelligenciával<br />
támogatott funkciókat meghajtó LA3<br />
AI chipje mellett egy külön portot is<br />
tartalmaz. Utóbbi 64 Gbps adatátviteli<br />
sebességű kapcsolatot biztosít<br />
a szintén új ThinkBook Graphics<br />
Extension (TGX) dokkhoz. A külső<br />
egység az NVIDIA GeForce RTX asztali<br />
grafikus processzoraival ad további<br />
számítási teljesítményt az AI alapú<br />
alkalmazásokhoz.<br />
Hasonló kiépítésű a 16:9-es kijelzővel<br />
ellátott ThinkBook 16p Gen 5-ös<br />
laptop is, amellyel – a ThinkBook 13x<br />
Gen 4-es modellhez hasonlóan – az<br />
ugyancsak most bejelentett Magic Bay<br />
Studio is használható. A kijelző felső<br />
peremére csatlakoztatható kiegészítő<br />
4k felbontású kamerát és csúcstechnológiás<br />
hangrendszert rejt magában.<br />
A konferenciahívások és webinárok<br />
mindenkor kimagasló kép- és hangminőségéről<br />
a hardvert vezérlő mesterséges<br />
intelligencia gondoskodik,<br />
mondta a gyártó.<br />
A ThinkCentre neo Ultra egy parányi<br />
méretű – körülbelül 20×20×10 centiméteres<br />
– asztali AI PC-ként mutatkozott<br />
be, amelyben az Intel vPro<br />
Enterprise platformjára épülő Core i9<br />
processzor mellett NVIDIA GeForce<br />
RTX 4060 GPU, a gépi tanulás algoritmusait<br />
futtató NPU kártya, 64 gigabájt<br />
DDR5 RAM és 4 terabájtig bővíthető<br />
SSD meghajtó kapott helyet, a nagy<br />
sebességű hálózati eléréshez pedig<br />
a felhasználók Wi-Fi 7-es routert is<br />
választhatnak. A szintén új Think-<br />
Centre neo 50a Gen 5 asztali modellek<br />
40 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
INNOVÁCIÓ<br />
all-in-one formátumban, 27 vagy 24<br />
colos kijelzőbe építve kínálnak ehhez<br />
hasonló képességeket.<br />
A ThinkBook laptopok és Think-<br />
Centre neo asztali gépek az idei év első<br />
és második negyedében jelennek meg<br />
a piacon, a Magic Bay Studio forgalmazása<br />
pedig várhatóan áprilisban indul.<br />
Idén márciustól válnak elérhetővé<br />
a Lenovo új, tizenkettedik generációs<br />
ThinkPad X1 Carbon és kilencedik<br />
generációs ThinkPad X1 2-in-1 profeszszionális<br />
laptopjai, amelyek szintén<br />
az Intel Evo platformjára épülnek, és<br />
a Core Ultra processzorok mellett<br />
különféle konfigurációkban rendelhető<br />
GPU-kkal és NPU-kkal gondoskodnak<br />
a mesterséges intelligenciára épülő<br />
képességek és alkalmazások, közöttük<br />
a Windows 11 részét alkotó Copilot<br />
dedikált támogatásáról. A laptopok<br />
maguk is számos AI alapú funkcióval<br />
optimalizálják a teljesítményt és<br />
az energiahatékonyságot, valamint<br />
növelik a biztonságot – többek között<br />
észlelik a külső fényviszonyok változását<br />
és felhasználójuk jelenlétét,<br />
és ennek megfelelően változtatják a<br />
kijelző fényerejét, zárolják, alvó üzemmódba<br />
helyezik, illetve felébresztik<br />
a rendszert. Billentyűzetükön több<br />
billentyű kitapintható jelzést kapott,<br />
és immár üvegfelületű TouchPad is<br />
választható hozzájuk, amely haptikus<br />
visszajelzést ad a felhasználónak.<br />
A nagyobb fenntarthatóság érdekében<br />
az új ThinkPad X1 modellek<br />
burkolata még több újrahasznosított<br />
műanyag, valamint repülőgépek szárnyából<br />
kinyert, karbonszálas anyag<br />
felhasználásával, műanyagmentes<br />
csomagolásuk pedig bambuszból és<br />
cukornádból készül. A laptopokhoz<br />
a vállalatok a Lenovo Device Intelligence<br />
(LDI) megoldáscsomagját<br />
is megrendelhetik, amely számos<br />
eszközzel, valamint menedzselt szolgáltatással<br />
is segíti az IT-osztályt az<br />
eszközök teljesítményét és a felhasználói<br />
élményt befolyásoló problémák<br />
diagnosztizálásában és elhárításában,<br />
illetve előrejelzésében és elkerülésében.<br />
A Lenovo egyúttal hibrid felhős<br />
portfólióját is újgenerációs Intel Xeon<br />
Scalable processzorokra épülő platformmal<br />
és professzionális AI szolgáltatásokkal<br />
bővítette, amelyekkel<br />
az alapmodellek nyilvános és magánfelhős<br />
építésében és futtatásában<br />
segíti a szervezeteket.<br />
THINKPAD<br />
X1 CARBON G12<br />
Szembe néz a 3D monitor<br />
Egyes piacokon már februárban,<br />
e sorok közzétételével egy időben<br />
megjelenik a Lenovo ThinkVision<br />
27 3D monitora, amely speciális<br />
szemüveg használata nélkül látható<br />
háromdimenziós képet jelenít meg.<br />
A hatás eléréséhez a 27 colos képátlójú<br />
monitor két, egymástól független képet<br />
jelenít meg a felhasználó jobb és bal<br />
szeme előtt. A képek két, egymástól<br />
kissé eltérő szögből mutatják a<br />
tárgyat, ami – a 99 százalékos DCI-P3<br />
és Adobe RGB színhűséggel, a valós<br />
idejű szemkövetéssel és a pixelek<br />
felett elhelyezett, kapcsolható lentikuláris<br />
lencsék technológiájával<br />
együtt – természetesnek ható 3D<br />
látványt eredményez. A felhasználók<br />
munkáját a 3D Explorer továbbfejlesztett,<br />
intuitív kezelőfelülete, valamint<br />
beépített alkalmazások sora teszi<br />
könnyebbé. A Design Engine dimenzióközi<br />
képességeinek köszönhetően a<br />
mérnökök, a tervezők, a művészek és<br />
más szerepkörökben dolgozó szakemberek<br />
2D-ben készített munkáikat vagy<br />
készülő terveiket valós időben 3D-s<br />
képekké és videókká alakíthatják, így a<br />
kétdimenziós felületen végzett változtatásaik<br />
hatását is azonnal ellenőrizhetik<br />
három dimenzióban.<br />
A Lenovóhoz tartozó Motorola az<br />
üzleti PC-khez és mobil eszközökhöz<br />
készült MotoTalk feladatkezelő platform<br />
új AI képességeit demózta Las<br />
Vegasban. Az eszközök kamerájával,<br />
valamint a platform képfelismerő és<br />
útvonaltervező funkciójával a kereskedelem,<br />
a logisztika, valamint a terepi<br />
szolgáltatások területén dolgozó<br />
alkalmazottak is növelhetik hatékonyságukat.<br />
Az Image Recognition<br />
például egyetlen „kamerapillantással”<br />
beazonosítja és megszámolja a raktár<br />
vagy az eladótér polcain lévő cikkeket,<br />
a Route Planning pedig nemcsak időre<br />
és távolságra, hanem értékesítési<br />
lehetőségre is optimalizálja a napi<br />
útvonalat, emellett útitervet készít, és<br />
a helyszíni kiszállásokat is dokumentálja,<br />
amivel további időt takarít meg<br />
felhasználóinak.<br />
Új termékei mellett a Lenovo több<br />
eszköztanulmányt is kiállított a CES<br />
2024-en. A rendezvény közönsége így<br />
láthatta például a Mechanical Energy<br />
Harvesting Combo prototípusát, amely<br />
az elképzelés szerint a mechanikai<br />
mozgás és a napsugárzás energiájából<br />
termel áramot az egér és a billentyűzet<br />
működéséhez – az ergonomikus kialakítású,<br />
vezeték nélküli eszközök külső<br />
töltésére így nem lesz szükség.<br />
További izgalmas termékkoncepció<br />
a Lenovo ThinkBook 13x Gen 4 SPE<br />
laptopjának elektromostinta-bevonata,<br />
amely az eszközök külső burkolatának<br />
testre szabásában nyithat új<br />
távlatokat. Az E Ink Prism technológia<br />
ugyanis ezerféle színes grafika és<br />
különböző információk – például dinamikus<br />
óra, rendszerek közötti interakciók,<br />
üzenetek – megjelenítését teszi<br />
lehetővé, miközben energiafogyasztása<br />
minimális. A színváltó effektus a<br />
gyártó szerint akkor sem csökkenti az<br />
akkumulátor töltöttségét, ha abban a<br />
felhasználó a laptop kikapcsolása után<br />
is gyönyörködne.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 41
HANNA ABDEL HAMID,<br />
a Sigma Software Canada vezetője<br />
HR<br />
A nők szerepének megerősítése<br />
a technológiai szektorban –<br />
Út a nemek közötti egyenlőség<br />
és az innováció felé<br />
A<br />
technológiai szektort régóta<br />
sújtja a nemek közötti kirívó<br />
egyenlőtlenség: a női munkavállalók<br />
aránya mindössze 25%, vezetői<br />
szinten pedig pusztán 11%. Ennél is<br />
aggasztóbb az a tény, hogy a technológiai<br />
ágazatban dolgozó nők közül ötből<br />
egy fontolgatja, hogy elhagyja az iparágat,<br />
mert úgy érzi, zaklatják, nem<br />
értékelik eléggé, és nem veszik figyelembe<br />
az előléptetéseknél.<br />
E kihívások azonban lehetőséget<br />
adnak a megújulásra. A nemi diverzitás<br />
katalizátora lehet a fejlődésnek és az<br />
innovációnak, illetve elősegíti, hogy a<br />
technológiai iparág befogadóbb legyen<br />
és nagyobb hatást gyakoroljon a társadalomra.<br />
Biztató, hogy számos vállalat<br />
már aktív lépéseket tesz a probléma<br />
megoldására és a nők technológiai<br />
karrierjének előmozdítására.<br />
Miért érdemes a nemek<br />
közötti egyenlőségre<br />
törekedni?<br />
A nők vezetői pozíciókba való bevonása<br />
a technológiai vállalatoknál nem<br />
csupán a nemek közötti egyenlőségről<br />
szól; ez stratégiai fölény, amely ösztönözheti<br />
az innovációt, erősítheti a vállalati<br />
kultúrát és javíthatja az általános<br />
üzleti teljesítményt. A nemek közötti<br />
egyenlőség nem pusztán etikai kérdés,<br />
hanem egy erőteljes üzleti stratégia,<br />
amely számos előnnyel jár. Először is,<br />
a női menedzserek és vezetők új, eltérő<br />
perspektívákat és újításokat hoznak<br />
a döntési folyamatokba, egyedi élettapasztalataikból<br />
és nézőpontjukból<br />
merítve. Ez a sokszínűség innovatívabb<br />
megoldásokhoz és kreatívabb problémakezeléshez<br />
vezet, illetve segít<br />
azonosítani azokat a lehetőségeket és<br />
kihívásokat, amelyek egyébként észrevétlenül<br />
maradnának.<br />
A nemi diverzitás továbbá jelentősen<br />
hozzájárul a jobb vállalati kultúrához<br />
és a magasabb munkavállalói elégedettséghez.<br />
Egybehangzóan pozitív<br />
üzenetet küld az alkalmazottak felé, ami<br />
magasabb morált, munkával való elégedettséget<br />
és végső soron alacsonyabb<br />
fluktuációt eredményez. A női vezetők<br />
jelenléte megerősíti, hogy munkánkat<br />
nem a nemünk, hanem az érdemeik<br />
alapján jutalmazzák, és ez befogadó,<br />
motiváló munkakörnyezetet teremt.<br />
Emellett a kutatások egybehangzóan<br />
bizonyítják, hogy a sokszínű csapatok<br />
kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a<br />
döntéshozatalban és a problémamegoldásban.<br />
A menedzseri és vezetői<br />
pozíciókban dolgozó nők elősegítik<br />
az egészséges viták és a konstruktív<br />
véleménykülönbségek kialakulását,<br />
ami megalapozottabb és hatékonyabb<br />
döntéshozatalt eredményez. Ezért a<br />
nemek közötti egyenlőség nemcsak<br />
erkölcsileg fontos, hanem hatékony<br />
stratégiát is jelent az innováció, a<br />
munkahelyi kultúra és a szervezet sikerességének<br />
fejlesztésére. Ez egy olyan<br />
win-win helyzet, amely az egyének, a<br />
vállalkozások és a társadalom egésze<br />
számára egyaránt előnyös.<br />
A nemek közötti<br />
egyenlőség akadályai a<br />
technológiai szektorban<br />
A technológiai szektor küzdelme a<br />
nemek közötti egyenlőség elérésére<br />
több, egymással összefüggő tényezőre<br />
vezethető vissza. Először is, a nemek<br />
közötti történelmi egyenlőtlenségek<br />
állandósítottak egy olyan helyzetet,<br />
amely akadályozza a nők bevonzását<br />
és megtartását az ágazatban. A hallgatólagos<br />
előítéletek és sztereotípiák<br />
tovább súlyosbítják a problémát, mivel<br />
befolyásolják a felvételi döntéseket és a<br />
teljesítményértékeléseket, ami gyakran<br />
azt eredményezi, hogy a nőket figyelmen<br />
kívül hagyják vagy alábecsülik.<br />
Ezen túlmenően a munkaerő-utánpótlással<br />
kapcsolatban is felmerülnek<br />
problémák, mivel egyre kevesebb nő<br />
tanul STEM-képzésben, ami kevesebb<br />
női utánpótlást eredményez a technológiai<br />
pozíciókban. Jelentős kihívást jelent,<br />
hogy egyes munkahelyek zaklatás,<br />
diszkrimináció és kirekesztő szokások<br />
révén ellenséges vagy elutasító kultúrát<br />
alakítanak ki. A technológiai területen<br />
kevés a női példakép, így nehéz inspirálni<br />
és bátorítani másokat, a nagy<br />
munkaterhelés pedig összeütközésbe<br />
kerülhet a családi kötelezettségekkel, s<br />
ez lemorzsolódáshoz vezet.<br />
42 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
HR<br />
A nemek közötti<br />
egyenlőség nem<br />
pusztán etikai<br />
kérdés, hanem<br />
egy erőteljes<br />
üzleti stratégia,<br />
amely számos<br />
előnnyel jár.<br />
A nemi diverzitás<br />
továbbá<br />
jelentősen<br />
hozzájárul a<br />
jobb vállalati<br />
kultúrához és<br />
a magasabb<br />
munkavállalói<br />
elégedettséghez.<br />
Emellett sok nő küzd az imposztor-szindrómával,<br />
ami hatással lehet az önbizalmukra és<br />
karrierjük előrehaladására a technológiai szektorban.<br />
A mentorálás, a szponzorálás és a nagy<br />
volumenű projektekben való részvétel egyenlőtlen<br />
lehetőségei tovább súlyosbítják a nemek<br />
közötti egyenlőtlenséget.<br />
E kihívások orvoslása és a nemek közötti<br />
egyenlőség megteremtése a technológiai<br />
vállalatok, az oktatási intézmények, a politikai<br />
döntéshozók és a társadalom egészének közös<br />
erőfeszítését igényli. A legfontosabb kezdeményezések<br />
közé tartoznak a vállalatok Diversity<br />
and Inclusion (sokszínűség és befogadás) programjai,<br />
amelyek célja egy befogadóbb munkakörnyezet<br />
megteremtése. A tisztességes és átlátható<br />
toborzási és felvételi gyakorlat bevezetése pedig<br />
egyenlő esélyeket biztosít minden jelölt számára.<br />
A mentori és szponzori programok kidolgozása<br />
kulcsfontosságú útmutatást és támogatást nyújt<br />
a technológiai területen dolgozó nők számára,<br />
elősegítve ezzel karrierjük előrehaladását.<br />
A sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást<br />
aktívan elősegítő, támogató munkakörnyezet<br />
kialakítása alapvető fontosságú. A lányok és fiatal<br />
nők ösztönzése a STEM-oktatásra és pályaválasztásra<br />
alapvető lépés, ugyanúgy, mint a nemek<br />
közötti bérszakadékok kezelése, a bérek egyenlőségének<br />
rendszeres felülvizsgálata és a méltányos<br />
kompenzáció. E kezdeményezések közös<br />
vállalásával a technológiai iparág egy befogadóbb<br />
és igazságosabb jövő felé mozdulhat el.<br />
Következtetés<br />
A nemek közötti egyenlőség felé vezető út a<br />
technológiai szektorban folyamatos erőfeszítést<br />
kíván, amely az iparág jövőbeli virágzásának<br />
kulcsa. A diverzitás előnyei, beleértve<br />
az innovációt, a gazdagabb vállalati kultúrát és<br />
a jobb döntéshozatalt, tagadhatatlanok. Bár az<br />
akadályok még nem szűntek meg, az egyének, a<br />
szervezetek és a közösségek rendíthetetlen elkötelezettsége<br />
a nemek közötti egyenlőség iránt egy<br />
befogadóbb és ígéretesebb jövő felé mutat.<br />
Miközben kitartóan törekszünk e jövőkép<br />
megvalósítására, elengedhetetlenül fontos, hogy<br />
elismerjük és megünnepeljük az eddig elért<br />
eredményeket. Ezek az eredmények nemcsak<br />
a kollektív elkötelezettség bizonyítékai, hanem<br />
jelzőfények is, amelyek másokat is arra ösztönöznek,<br />
hogy csatlakozzanak egy sokszínűbb és<br />
innovatívabb technológiai ágazat mozgalmához.<br />
A cselekvésre való felhívás egyértelmű: folytassuk<br />
erőfeszítéseinket, mind egyénileg, mind<br />
közösen, hogy a technológiai szektort egy olyan<br />
jövő felé vezessük, amelyet mindenki egyéni<br />
nézőpontjával és tehetségével gyarapít.<br />
A szerzőről és a Sigma Software Groupról<br />
Hanna Abdel Hamid, a Sigma Software Group kanadai részlegének vezetője. A világszerte ismert és elismert szoftverfejlesztő vállalat 19<br />
országban van jelen és 2100 tehetséges szakembert foglalkoztat. Hanna kiemelkedő eredményei közé tartozik, hogy nemrégiben elnyerte<br />
a "Strong Women in IT 2023" rangos címet.<br />
A Sigma Software Groupot nemrégiben a legjobb IT munkáltatónak választották Brazíliában, az UN Women pedig a Femmengineering<br />
projektjéért díjazta, amely a feltörekvő európai nők szerepének erősítését szolgálja a technológia területén, továbbá a vállalat elnyerte a<br />
The Women in Tech Global Awards 2023 kategóriában a Women in Tech legjobb munkahelye címet.<br />
A Sigma Software magyarországi igazgatója, Cseresnyés Dóra, elismert és aktív tagja a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége<br />
(MVÜK) Női Vezetői Klubjának, Magyarország legnagyobb női üzleti szervezetének.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 43
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
HR<br />
Megtalálni a jó munkahelyet,<br />
a megfelelő embert<br />
Hol és hogyan keresnek napjainkban a fiatalok állást? Milyen szempontok<br />
állnak az igénylista élén? Hogy próbálnak a cégek megfelelni a munkavállalói<br />
elvárásoknak? A felmérések eredményei, az állásbörzék tapasztalatai<br />
mindkét oldalnak segíthetnek.<br />
A<br />
„Z” generáció tagjainak közel<br />
80 százaléka a fizetést/bért és<br />
a juttatásokat nézi meg először<br />
egy álláshirdetésben, derül ki a Frissdiplomás<br />
Kft. – a HÖOK (a magyarországi<br />
felsőoktatási intézmények<br />
hallgatói önkormányzatainak demokratikus<br />
alapú érdekképviseleti civil szervezete)<br />
közreműködésével végzett<br />
– 2023-as nagyszabású kutatásából.<br />
(A felmérés a 18-31 éves korosztályra,<br />
a közép-magyarországi régióra fókuszált.<br />
A kérdőívet 2806 fő töltötte ki.)<br />
A fiatalok számára szintén nagyon fontos<br />
(közel 75 százalék), hogy milyen elvárásokat<br />
támaszt a munkaadó az állással<br />
kapcsolatban. A harmadik a prioritási<br />
sorrendben az elvégzendő feladatok<br />
leírása (63 százalék), majd ezt követik<br />
(60 százalék) a munkakörülmények<br />
(munkaidő, munkarend, a munkavégzés<br />
helye, a biztosított eszközök stb.). Ezután<br />
hatalmas az ugrás: a munkaadóról szóló<br />
háttérinformációk mindössze az álláskeresők<br />
mintegy 14 százalékát érdeklik.<br />
A válaszok alapján megállapítható, hogy<br />
a munkavállalók számára a bérezés<br />
a legfontosabb, mégis az álláshirdetések<br />
alig néhány százaléka tartalmazza<br />
ezeket az adatokat. A munkaadóknak<br />
nem szabad figyelmen kívül hagyni<br />
azt sem, hogy a „Z” generáció tagjai<br />
jellemzően pályakezdők, akik közül<br />
sokan elképzelni sem tudják, milyen<br />
egy irodában dolgozni. Érdemes tehát<br />
részletesen beszámolni a munkakörülményekről,<br />
leírni, hogy milyen is egy<br />
munkanap a cégnél.<br />
Álláskínálat és közösségi<br />
média<br />
Hasznos lehet a munkaerőt kereső szervezetek<br />
számára megismerni a fiatalok<br />
tartalomfogyasztási<br />
szokásait<br />
is. A felmérés<br />
szerint – nem<br />
meglepő módon<br />
– a YouTube, a<br />
Facebook és<br />
az Instagram<br />
megkerülhetetlen<br />
közösségi felület.<br />
Érdekes, hogy a<br />
TikTok is gyorsan<br />
teret hódít, különösen a 18-30 éves<br />
korosztály körében. Egyre markánsabb<br />
az érdeklődés a LinkedIn iránt: a 30 év<br />
alattiak 43 százaléka már aktívan használja<br />
ezt a platformot.<br />
A YouTube-on a legtöbben az informatív<br />
tartalmakat nézik, ezt követik<br />
a sorban a szórakoztató és vicces<br />
tartalmak, valamint az élménybeszámolók.<br />
A Facebookon kimagasló a<br />
felmérésben résztvevők érdeklődése az<br />
informatív tartalmak iránt. A sorban a<br />
mémek állnak a második, míg a szórakoztató<br />
és vicces tartalmak a harmadik<br />
helyen.<br />
A felmérés készítői szerint a Facebookon<br />
jelen lenni szükséges, de általában<br />
nem elégséges, különösen, ha a<br />
munkaadó célcsoportjának része a „Z”<br />
generáció. Az események létrehozására<br />
érdemes hangsúlyt fektetni, illetve mivel<br />
a Messenger az elsődleges kapcsolattartási<br />
felület, a Messengeren való<br />
kérdezési lehetőség pluszt jelenthet.<br />
Hatékonyak lehetnek a Messenger<br />
csoportok is.<br />
Az Instagramon a legkedveltebb<br />
tartalmak a szórakoztató , vicces<br />
posztok, a mémek, valamint – a YouTube-bal<br />
és a Facebookkal ellentétben<br />
– az inspiráló, motiváló tartalmak. Míg<br />
a platform berobbanásakor előtérben<br />
voltak az esztétikusan megszerkesztett<br />
kreatívok, az idilli fotók, addig a „Z”<br />
generáció körében ma sokkal népszerűbb<br />
a valódiság.<br />
A fiatalok körében a TikTok a negyedik<br />
legnépszerűbb közösségimédia-plat-<br />
Képek forrása: Frissdiplomás kutatás<br />
44 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
HR<br />
A második helyezett a „már nem aktuális<br />
számomra a téma”, a harmadik az „érdektelen<br />
tartalom”.<br />
form. Használói a szórakoztató, érdekes és<br />
informatív tartalmakat keresik leginkább. A színtiszta<br />
hirdetés helyett érdemes körültekintően<br />
becsomagolni az üzenetet, vicces vagy meglepő<br />
tartalmat létrehozni.<br />
Nem lejárt lemez a hírlevél<br />
Ha a Z generáció álláskeresési szokásait vizsgáljuk,<br />
a LinkedIn több szempontból is eltér az<br />
említett platformoktól. Először is a válaszadók 72<br />
százaléka egyáltalán nem használja, akik pedig<br />
használják, merőben más céllal teszik, mint a<br />
Facebookot vagy az Instagramot. A LinkedInt<br />
elsősorban álláskeresésre, szakmai információ<br />
gyűjtésére, szakmai brandépítésre használják.<br />
Ebből fakadóan egy cég hitelességét leginkább<br />
a szakértői tartalmak, a kollégák rendszeresen<br />
megjelenő posztjai alapozzák meg.<br />
Talán sokan meglepődnek rajta, hogy a hírlevél<br />
egyáltalán nem lejárt lemez. A kérdőívet kitöltők<br />
háromnegyede fel szokott iratkozni hírlevelekre,<br />
így ez a csatorna sem hagyható figyelmen kívül a<br />
munkavállalókat kereső szervezetek számára. A<br />
kedvezményeket kínáló hírlevelek a legnépszerűbbek,<br />
de sokan érdeklődnek az edukáló jellegű<br />
és a rendezvényekkel, eseményekkel kapcsolatos<br />
tartalmak, valamint az álláskereséssel, karrierépítéssel<br />
összefüggő információk iránt.<br />
Arra is érdemes tekintettel lenni, hogy miért<br />
iratkozik le valaki egy hírlevélről. Az első helyen<br />
a „túl sok levelet küldenek” indok szerepel.<br />
Döntő a bér, háttérbe szorult<br />
a céges autó<br />
A Műegyetemen 1995 óta rendeznek állásbörzéket.<br />
A tavalyi legutóbbi esemény, illetve több<br />
száz fő bevonásával végzett kutatás alapján<br />
megállapítható, hogy a munkavállalók és a<br />
munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb<br />
szempont a munkahelyválasztás során.<br />
A munkavállalóknál a munkahely-magánélet<br />
egyensúlya a második a sorban, valamint előkelő<br />
helyen szerepel a szakmai fejlődési lehetőség. A<br />
kérdőívet kitöltők több mint kétharmada ezeket<br />
sorolta az első három helyre. Figyelemre méltó,<br />
hogy az adott vállalat mérete és hírneve a legkevésbé<br />
fontos az álláskeresők számára.<br />
A felmérés rámutat, hogy a munkavállalókat<br />
leginkább a magánegészségügyi ellátás motiválja<br />
plusz juttatásként. Ezt követi a szakmai továbbképzés<br />
és az utazási támogatás. A céges autó, a<br />
lakhatási támogatás és a SZÉP kártya már nem<br />
szerepel a dobogón, míg az utolsó helyen végzett<br />
az önkéntes pénztári befizetés.<br />
Partnerkapcsolatok<br />
és gyakorlati képzés<br />
A Műegyetemi Állásbörze szervezőinek legújabb<br />
kutatásából kiderül: a hallgatók közel kétharmada<br />
fontosnak tartja, hogy oktatási intézménye<br />
szoros partnerséget ápoljon a vállalatokkal, ezzel<br />
is segítve majd az elhelyezkedésüket. A felmérés<br />
alapján megállapítható, hogy a megkérdezett<br />
cégek majdnem fele az informatikai és a mérnöki<br />
területek hallgatóit támogatná, de jelentős a<br />
szándék a gazdaság-, a társadalom- és a természettudományi<br />
területek esetén is.<br />
Tíz válaszadó vállalat közül kilenc foglalkoztat<br />
gyakornokot, a cégek harmadánál<br />
működik mentorprogram. A vezetők 96 százaléka<br />
fontosnak tartja a munkavállalók releváns<br />
diplomáját és szakképzettségét, de ugyanilyen<br />
arányban érzik elengedhetetlennek a potenciális<br />
egyetemek támogatását is.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 45
HR<br />
A válaszadók fontosnak tartják a<br />
felsőoktatási intézményekben a gyakorlati<br />
oktatást. A többség arról számolt<br />
be, hogy a tanórák valamivel több mint<br />
fele gyakorlat, de a hallgatók szerint<br />
ennek az aránynak 75 százalék felett<br />
kellene lennie.<br />
A fiatalok „mindenevők”,<br />
de kulcsszó az IT<br />
Tavaly novemberben nyolcadik alkalommal<br />
rendezte meg a Magyar Elektrotechnikai<br />
Egyesület (MEE) a „Mi a<br />
pálya?” műszaki pályaválasztó fesztivált.<br />
A hat magyarországi nagyvárosba ellátogató<br />
eseményen helyszínenként 20-25<br />
kiállító, köztük az iparágban működő<br />
cégek, Szakképzési Centrumok iskolái,<br />
egyetemi csapatok és egyéb intézmények<br />
képviseltették magukat. Legutóbb<br />
a korábbi évekhez képest 20-25 százalékkal<br />
emelkedett a résztvevők és<br />
a kiállítók létszáma. A bemutatkozó<br />
szervezetek közül 37 a gépészet, 33 az<br />
erősáram, 27 a távközlés/informatika,<br />
11 a gyengeáram, 9 az építőipar és 3 a<br />
vegyipar területéről érkezett.<br />
A hat helyszínen összesen közel<br />
9000 pályaválasztás előtt álló fiatal<br />
volt kíváncsi a bemutatókra. A<br />
rendezvényre 120 vidéki, valamint a<br />
főváros térségében lévő közel 200<br />
településről érkeztek a többségében<br />
általános iskolás, valamint középiskolás<br />
gyerekek. Az online felületeken<br />
pedig ennél több tanulót értek el a<br />
szervezők.<br />
– Az elmúlt évtizedben mindenütt<br />
tapasztalható gyors technológiai<br />
fejlődés maga után vonja, hogy szinte<br />
minden területen szükséges a szakember-utánpótlás.<br />
A megújuló energiák<br />
fokozott térhódítása, az ehhez<br />
kapcsolódó villamoshálózat-fejlesztések,<br />
az okos hálózatok terjedése, az<br />
energiatárolás iránt korábban soha<br />
nem tapasztalt igény miatt például<br />
nagy szükség van és lesz a jövőben<br />
sok jól képzett erősáramú szakemberre.<br />
A fiatalok „mindenevők”, de<br />
szívesebben engedik be a modern,<br />
elsősorban az IT-érintett technológiákat<br />
képviselő szakmákat. De be kell<br />
látni, hogy ma már minden szakmát<br />
áthat az információtechnológia” – ad<br />
rövid összefoglalót a fesztivál tanulságairól<br />
Gelencsér Lajos, a MEE<br />
elnöke.<br />
A „Mi a pálya?” rendezvénysorozatból<br />
nehéz lenne leszűrni, hogy a<br />
vállalatok – jellemzően az informatika<br />
területén – milyen képzési szintű<br />
szakembereket keresnek leginkább,<br />
állapítja meg Gelencsér Lajos. Más<br />
forrásokból viszont az látható, hogy<br />
a vállalatok, a nagy szakemberéhség<br />
miatt, szívesen alkalmaznak a képzési<br />
folyamat alacsonyabb szintjén álló<br />
embereket. Örömmel fogadnak<br />
BSc-diplomával rendelkezőket, sőt<br />
nem ritka, hogy a hallgatók már a<br />
képzési idő alatt elkezdenek dolgozni.<br />
– Ezen gyakorlatnak több oka van,<br />
egyrészt a cégek szeretnék jó előre<br />
magukhoz kötni a fiatalokat, másrészt<br />
a diákok munkája hasznos a vállalat<br />
számára. A korai elhelyezkedés<br />
természetesen csapdahelyzetet is<br />
teremthet mind a diákok, mind a<br />
gazdaság egésze számára. A rövid<br />
távú érdekek ugyanis sok fiatalt eltérítenek<br />
az MSc képzéstől, miközben<br />
országos szinten nagy szükség van<br />
mesterdiplomával rendelkező szakemberekre<br />
is – fogalmaz a MEE<br />
elnöke.<br />
46 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
HR<br />
TÉSY<br />
JÁNOS<br />
Így takaríthat meg időt<br />
és energiát a HR<br />
Valószínűleg minden toborzó érezte már a nyomást és az ezzel járó stresszt, hogy<br />
egyszerre több, kiemelt fontosságú feladatot kell megoldania. A tendencia azt mutatja,<br />
hogy egyre több a HR-szakemberek teendője.<br />
Az új technológiák lehetőséget<br />
adnak a toborzóknak, hogy végre<br />
előrébb jussanak megoldandó<br />
feladataikban, amelyekkel eddig nem<br />
volt idejük foglalkozni. A fejlett megoldások<br />
akkor a leghasznosabbak, ha<br />
ismétlődő, időigényes feladatok elvégzésére<br />
használják őket, például pozícióleírásokra,<br />
amelyek automatikusan<br />
alkalmazkodnak a potenciális jelöltekhez.<br />
A tehetségek felkutatásához<br />
a mesterséges intelligencia segítségével<br />
olyan munkaköri leírásokat lehet<br />
készíteni, amelyek meghatározott<br />
demográfiai csoportokra irányulnak.<br />
Emellett az MI által generált álláshirdetések<br />
képi világa automatikusan<br />
tud alkalmazkodni, amikor a hirdetéseket<br />
megosztják a közösségi hálózatokon,<br />
így azokat a csoportokat<br />
célozzák meg, amelyeket meg akarnak<br />
szólítani. Szintén hasznosak lehetnek<br />
a chatbotok, amelyek új munkatársakat<br />
vesznek fel és bevethetők dinamikus<br />
beszélgetésekhez a jelöltekkel.<br />
A beilleszkedést segítve a botok válaszolhatnak<br />
a HR-es kérdésekre, illetve<br />
tájékoztathatják az álláskeresőket a<br />
döntéshozatali folyamat állásáról –<br />
akár tárgyalhatnak is velük, ha már<br />
felajánlottak nekik egy állást.<br />
Az elmúlt néhány évben gyakorivá vált<br />
a CRM-ek (candidate relationship management<br />
system) használata. Ezek olyan<br />
szoftverek, amelyek automatizálják a<br />
jelöltek felkutatásához<br />
használt számos folyamatot, például<br />
a potenciális tehetségek azonosítását,<br />
a jelöltekkel való kommunikációt és<br />
elkötelezettségük nyomon követését. A<br />
legtöbb cég dolgozik azon, hogy<br />
CRM-jét összeköthesse más rendszerekkel,<br />
például a Candidate Relationship<br />
Management Connect a LinkedIn Recruiter<br />
és a különböző CRM-ek közötti<br />
integrációt teszi lehetővé.<br />
A Capgemini nevű vállalat nemrég<br />
átalakította a főiskolai karrierbörzéket,<br />
kifejlesztett a metaverzumban<br />
öt egyetem diákjai számára egy olyan<br />
felhasználói programot, amivel VR<br />
szemüvegek és avatárok segítségével<br />
interakcióba léphetnek a toborzókkal<br />
egy virtuális térben. Az IT cég jelenleg<br />
más lehetőségeket is vizsgál, hogy az<br />
AR-t és a VR-t hogyan tudja integrálni<br />
a munkahelyekhez. Egyes álláskeresők<br />
ugyanis nagyobb biztonságban<br />
érezhetik magukat avatár használata<br />
közben egy interjú során, növelheti<br />
kapcsolatteremtési komfortjukat jövőbeni<br />
munkaadójukkal egy virtuális<br />
környezetben. A platformot számos beilleszkedési<br />
folyamat megkönnyítésére is<br />
használhatják.<br />
A technológiai áttörések ellenére<br />
továbbra is kritikus szükség van az<br />
emberekre, bármilyen izgalmasak is<br />
lehetnek az új módszerek, még mindig<br />
sok az olyan feladat, amelyeket csak<br />
ember tud elvégezni. „A technológia<br />
csak annyira jó, mint a körülötte dolgozó<br />
emberek és a feldolgozás. Ezért rendkívül<br />
fontos, hogy amikor bármilyen<br />
technológiát bevezetünk a vállalatunkba,<br />
optimalizálnunk kell a folyamatokat a<br />
technológia köré” – mondta Jonathan<br />
Kestenbaum, az AMS tehetséggondozó<br />
cég technológiai, stratégiai és partneri<br />
ügyvezető igazgatója.<br />
A mesterséges intelligencia nem a<br />
munkaerő helyettesítésére szolgál,<br />
inkább a munka kiegészítésére<br />
tervezték. Ha kevesebb időt töltenek a<br />
szakemberek az ismétlődő feladatokkal,<br />
feladatkörük emberibb aspektusaira<br />
összpontosíthatnak. Például amikor<br />
teendőik elvégzése során az MI segítséget<br />
nyújt egy InMail üzenet megírásánál<br />
egy olyan jelöltnek, aki megfelelő<br />
a betöltendő pozíció esetében. A megírt<br />
üzenetnél kapunk három opciót, amelyet<br />
viszont a HR-es munkatársnak kell<br />
kiválasztania, mielőtt a rendszer kiküldi<br />
az álláskeresőnek. Ez a segítség időt<br />
és energiát szabadíthat fel, amit más<br />
fontos megoldandó feladatokra fordíthatunk.<br />
Klasszikus esetben a toborzással<br />
foglalkozó szakemberek dolga a tehetségek<br />
felkutatása és meggyőzése lenne,<br />
hogy biztosan cégünknél dolgozzanak a<br />
jövőben. A technológia alkalmazása egy<br />
munkáját hatékonyabban elvégző HR-es<br />
kollégát eredményezne.<br />
A cégek által nyújtott rengeteg fejlett<br />
technológiai megoldás sok esetben<br />
csak szemkápráztató újdonság, melyek<br />
gyakorlati haszna viszonylag kevés.<br />
Jonathan azt javasolja, hogy az üzleti<br />
problémák megoldásával kezdjük: „Több<br />
ezer demót ültem végig ezektől a technológiai<br />
cégektől, bemutatóik mindig<br />
jól hangzanak. Mindig ők a legjobbak, a<br />
legnagyobbak, az egyetlenek, az elsők.<br />
A fontos kérdés, amit fel kell tennünk<br />
magunknak, hogy vajon megoldja-e a<br />
jelenlegi problémánkat, vagy segít-e<br />
elérni a jelenlegi céljainkat a kínált<br />
termék. Meg kell győződni róla, hogy<br />
nem feleslegesen csábultunk el.”<br />
Természetesen aggasztó lehet az<br />
új technológia költsége is. Érdemes<br />
kicsiben kezdeni, tesztelni az új megoldást,<br />
mondjuk a cégen belül egy bizonyos<br />
egységnél, ha beválik, utána kiterjeszteni<br />
az egész vállalatra.<br />
A mesterséges intelligencia felelősségteljes,<br />
szabályszerű és jogszerű<br />
használata rendkívül fontos, az EU<br />
döntéshozói például olyan átfogó<br />
törvényről állapodtak meg, amely az MI<br />
számos aspektusát szabályozza (AI Act).<br />
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban<br />
legalább 25 államban nyújtottak<br />
be jogszabályokat a mesterséges intelligenciával<br />
kapcsolatban.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 47
TÉSY<br />
JÁNOS<br />
HR<br />
Segítség a Z-generációhoz<br />
Minden generáció más, mint az előző. A különbségek megértésével sikeresen megtalálhatók<br />
és megtarthatók a legrátermettebb fiatalok, akik 1997 és 2012 között születtek.<br />
Lassan minden vállalatnak szembe<br />
kell néznie a ténnyel, hogy munkavállalói<br />
és jelöltjei bizonyos százalékban<br />
a Z-generációhoz tartoznak.<br />
Nem csupán születési dátumuk<br />
teszi őket másmilyen emberré és<br />
munkaerővé, ők az elsők, akik teljes<br />
egészében a digitális korban nőttek fel.<br />
Olyan átalakító erők formálják ezeket<br />
a fiatalokat, mint a globális járványok<br />
veszélye, a faji kérdések, a politikai<br />
patthelyzet, az éghajlati válság és<br />
a mesterséges intelligencia felemelkedése.<br />
Jellemvonásaikban ezeknek a<br />
hatásoknak láthatjuk nyomait, a tudomány<br />
szerint általában az alábbiak<br />
jellemző rájuk:<br />
Technikai jártasságuk elképesztő<br />
az idősebb munkavállalókhoz képest,<br />
hiszen kisgyermekkoruk óta körülölelte<br />
őket a technológia, interneten, telefonon<br />
és közösségi médián nőttek fel. Ezáltal<br />
sokkal könnyebben képesek kapcsolódni<br />
másokhoz, még ha személytelen kapcsolódásról<br />
is beszélünk. Legtöbbjük kockázatkerülő,<br />
mert kiskorukban történt a<br />
legutóbbi gazdasági válság és nagyjából<br />
a Covid kitörése idején kezdtek el<br />
dolgozni. Függetlenebbek, mint bármely<br />
más generációhoz tartozó dolgozók,<br />
tanácsok helyett inkább eligazodnak az<br />
internet végtelen információáradatában,<br />
ahol megtalálják maguktól kérdéseikre<br />
a választ. Versenyképesebbek, mivel<br />
legtöbbjük végignézte, szülei hogyan<br />
szenvedik át a válságot, így nagy valószínűséggel<br />
a recesszióban felnőtt<br />
egyének hajlandóak keményebben<br />
dolgozni társaiknál. Nyitottabbak, mert<br />
életkorukból adódóan jellemüket számtalan<br />
trend formálta.<br />
Mivel 2025-re a Z-generáció a munkaerő-állomány<br />
27%-át fogja kitenni a<br />
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési<br />
Szervezet (OECD) tagállamain<br />
belül, ezért érdemes komolyan venni<br />
őket. Következzen hat tipp, amelyekkel<br />
könnyeben elérhető, hogy a fiatal tehetségek<br />
a mi cégünket válasszák.<br />
1. Karrierépítés<br />
A szóban forgó fiataloknak a karrierépítés<br />
általában sokkal fontosabb,<br />
mint az összeg, amit munkájukért<br />
ajánlunk. A LinkedIn felmérése szerint<br />
40%-uk hajlandó lenne váltani úgy,<br />
hogy kevesebbet keres majd, ha a<br />
fejlődési lehetőség biztosítva van az<br />
új munkaadó által kínált pozícióban.<br />
Az új készségek elsajátítása sokkal<br />
fontosabb egy Z-generációsnak, mint<br />
egy baby boomernek. A mentorálás<br />
és karrierépítés, valamint az átlátható<br />
karrierutak biztosítása során nagyobb<br />
esélyünk van egy tehetséges fiatalt<br />
megtartani cégünknél.<br />
2. Rugalmas munkavégzés<br />
A magánélet és karrier egyensúlya<br />
kiemelt fontosságú ennél a generációnál.<br />
A megkérdezettek elképesztően magas<br />
százaléka hajlandó kevesebb pénzért<br />
dolgozni, amennyiben rugalmas munkavégzési<br />
körülményeket biztosít nekik<br />
munkaadójuk. Vonzza őket a négynapos<br />
munkahét, a home office lehetősége,<br />
a távmunka és a rugalmas munkaidő.<br />
Mindezek biztosítása nagyobb termelékenységhez<br />
és kreativitáshoz vezet.<br />
3. Versenyképes juttatások<br />
A Z-generációs munkavállalók érzik<br />
leginkább alulfizetettnek magukat: Több<br />
mint fele úgy gondolja, hogy kevesebbet<br />
keres, mint amennyit megérdemel. A<br />
versenyképes javadalmazás segíthet<br />
a legfiatalabb álláskereső generációt<br />
vonzani, feltéve, hogy egyéb igényeik is<br />
kielégítésre kerülnek. Arra a kérdésre,<br />
hogy mely juttatásokra szeretnék, ha<br />
munkáltatójuk leginkább összpontosítana,<br />
44% a nyugdíjazási juttatásokat,<br />
39% pedig a rugalmas munkaszervezést<br />
adta válaszul a legfontosabbnak.<br />
Az átfogó, versenyképes kompenzációs<br />
csomag megoldás lehet a fiatal tehetségek<br />
bevonzásában.<br />
4. Készségalapú munkaerőfelvétel<br />
Az új generáció nem rendelkezik<br />
annyi szakmai tapasztalattal, mint az<br />
idősebbek, de ezt azzal kompenzálják,<br />
hogy erős elkötelezettséget mutatnak<br />
új készségek elsajátítására. Több mint<br />
háromnegyedük szerint a tanulás a<br />
sikeres karrier kulcsa. Ha a jelölteket a<br />
készségeik, nem pedig a korábbi munkatapasztalatuk<br />
vagy végzettségük alapján<br />
értékeljük, több álláskereső számára<br />
nyitjuk meg az utat. Nem szabad aggódni<br />
amiatt, hogy a minőség mennyiségre<br />
cserélődik: Azok a munkáltatók, akik a<br />
készségek alapján válogatnak, 60%-kal<br />
nagyobb valószínűséggel vesznek fel<br />
sikeres munkatársakat, mint azok, akik<br />
nem támaszkodnak a készségekre a<br />
toborzási folyamat részeként.<br />
5. Előtérben a DEI<br />
Azok a vállalatok, amelyek a DEI<br />
(Diversity, Equity and Inclusion) elkötelezett<br />
hívei, nemcsak vonzzák a Z-gene rációs<br />
tehetségeket, hanem munkakörnyezetük<br />
kialakítása révén meg is tudják tartani<br />
őket. Az 1997 után született munkavállalók<br />
háromnegyede tartja fontosnak,<br />
hogy olyan cégnél dolgozzon, amely<br />
kiemelten kezeli a DEI-t. Ez túlmutat a<br />
faji, etnikai hovatartozás hangsúlyozásán,<br />
sokkal több mindent magában foglal.<br />
Mutatni kell a DEI iránti elkötelezettséget<br />
a munkahelyen, az arculati anyagokban<br />
és a felvételi folyamat során is,<br />
de mindezt hitelesen kell tenni. Jó online<br />
tájékozódó képességükkel hamar kiderítik,<br />
ha a valóság mást takar.<br />
6. Vállalati értékek<br />
Az új generáció többet akar egy munkahelynél;<br />
olyan lehetőségeket akar,<br />
melyek támogatják céljaikat és szenvedélyeiket.<br />
80%-uk otthagyná állását, ha<br />
találna az értékrendszerének megfelelő<br />
helyet. 74%-uk pedig azt állítja, fontos<br />
számára, hogy olyan cégnél dolgozzon,<br />
melynek politikája összhangban van<br />
személyes meggyőződésével. Segíteni<br />
kell a jelölteknek megérteni a vállalati<br />
értékeket és azokat a szempontokat,<br />
amik egyedivé teszik a cégünk kultúráját.<br />
Például büszkék vagyunk-e a<br />
visszajelzésekre, amit kapunk? Milyen<br />
mértékben alkalmazkodtunk a fenntarthatósághoz?<br />
Közhasznú tevékenységek<br />
vagy társadalmi ügyek előremozdítása<br />
köthető hozzánk? Mindezek döntő<br />
fontosságúak lehetnek egy fiatal tehetséges<br />
munkavállalónál, de csak abban<br />
az esetben, ha valóban így is van.<br />
48 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
HR<br />
Ezek a diplomák a legkeresettebbek<br />
Az egyetemi jelentkezések környékén sorra születnek elemzések, amelyekből kiderült,<br />
hogy jelenleg melyik egyetem diplomásai kérik el a legmagasabb fizetést átlagosan és<br />
mely intézmények diplomáira van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon.<br />
Természetesen a Profession.hu is<br />
elkészítette saját trendriportját,<br />
az adatbázisában szereplő aktív<br />
– egy évnél nem régebben frissített<br />
profilok – alapján, a diplomás felhasználók<br />
legnagyobb arányban a Debreceni<br />
Egyetemről, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről,<br />
a Budapesti Műszaki<br />
és Gazdaságtudományi Egyetemről és a<br />
Szegedi Tudományegyetemről kerültek<br />
ki. A mintában 75 000 munkavállaló és<br />
15 egyetem szerepel.<br />
Hol kell ma diploma?<br />
A diplomát igénylő területek közül leginkább<br />
a cégvezetés és menedzsment,<br />
a jog, jogi tanácsadás és a marketing,<br />
média, PR volt a három leginkább keresett<br />
kategória az elmúlt egy évben a<br />
munkavállalók részéről. Munkáltatói<br />
oldalról pedig leginkább a fogorvos, az<br />
orvos, szakorvos, a minőségbiztosítási<br />
mérnök, a tanító, tanár, pedagógus,<br />
valamint a mérnök vezető kategóriákban<br />
volt szükség diplomás szakemberekre.<br />
Diplomás fizetések<br />
A diplomás pályakezdők átlagos<br />
bérigénye szintén emelkedett tavaly<br />
óta, nettó 308.000 Forintra. A szakmai<br />
pályafutásukat éppen kezdő diplomások<br />
esetében kissé átalakul az első három<br />
felsőoktatási intézmény sorrendje:<br />
a Magyar Agrár- és Élettudományi<br />
Egyetem, korábbi nevén Szent István<br />
Egyetem (nettó 394.000 Forint), majd a<br />
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi<br />
Egyetem (nettó 391.000 Forint)<br />
és az Óbudai Egyetem (nettó 376.000<br />
Forint) volt hallgatói kérik átlagosan a<br />
legtöbbet.<br />
„Az aktív, diplomás álláskeresők<br />
átlagos bérigénye a portálon megadott<br />
információk alapján jelenleg havi nettó<br />
402.200 forint. A Profession.hu 2023<br />
őszén megjelent HR körkép kiadványa<br />
arra mutatott rá, hogy a tavalyi évben a<br />
magyarországi munkáltatók 72 százaléka<br />
eszközölt béremelést, átlagosan<br />
14%-ot. A cégek toborzási eszköztárában<br />
a bér továbbra is kiemelt szerepet kap,<br />
a munkavállalók körében ugyanis is<br />
vezető motivációs tényezőről beszélünk”<br />
– mondta Tüzes Imre, a Profession.hu<br />
üzletfejlesztési igazgatója. Az elmúlt évek<br />
során megfigyelhető volt, hogy a diplomát<br />
elváró hirdetések aránya folyamatosan<br />
csökkent. 2020-ban az összes hirdetés 34<br />
százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre<br />
vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben<br />
26 százalékra csökkent. A tavalyi évben<br />
nem történt számottevő változás ezen<br />
a fronton, a hirdetések egynegyedében<br />
kértek diplomát. „A Profession.hu álláskínálatából<br />
leszűrt statisztikáink is alátámasztják<br />
azt az évek óta tartó nemzetközi<br />
és hazai trendet, hogy a vállalatok<br />
számára a diploma mellett (vagy épp<br />
helyett) egyre fontosabbá válik a tanulási<br />
készség vagy az attitűd, amikor munkaerőt<br />
toboroznak. A gyorsan változó,<br />
innovációktól hangos környezetben ezek<br />
szerepe felértékelődik, így néhány szektortól<br />
eltekintve, elsősorban ezt keresik<br />
a cégek a jelöltek profiljában” – foglalta<br />
össze a szakember.<br />
Mit mutat az amerikai álom?<br />
Érdemes megemlíteni, hogy a diákok<br />
eladósodása miatti aggodalmak eredményeként<br />
az USA-ban csökkenő tendenciát<br />
mutat a felsőoktatási beiratkozások<br />
száma. A fiatalok sokkal inkább a szakképzésben<br />
gondolkodnak, emiatt az<br />
amerikai vállalatok 55%-a 2023 novemberétől<br />
megszüntette az alapképzést<br />
(BSc), mint követelményt. Ezáltal több<br />
legyet ütnek egy csapásra, hiszen megnő<br />
a nyitott állásokra jelentkezők száma,<br />
és nem utolsó sorban eleget tesznek a<br />
sokszínű munkahely megteremtésének<br />
is. Ráadásul a statisztikák azt mutatják,<br />
hogy egyre több diplomás dolgozik a<br />
tanulmányaihoz nem kapcsolódó munkakörben,<br />
így érthető, hogy miért részesítik<br />
előnyben egyre több helyen a tapasztalatot<br />
a végzettséggel szemben.<br />
A legkeresettebb szakterületek<br />
egyike az informatika, a piac legjobban<br />
jövedelmező pozíciói várják azokat, akik<br />
szoftvermérnöki, kiberbiztonsági vagy<br />
adattudományi szakirányon végeztek.<br />
Ráadásul az amerikai Munkaügyi<br />
Statisztikai Hivatal (BLS) becslései<br />
szerint 2021 és 2031 között 21%-os növekedés<br />
várható ebben a szegmensben,<br />
ami jóval gyorsabb, mint a többi szakma<br />
átlagos, 5%-os növekedési üteme.<br />
A világszerte tapasztalható ápolóhiány<br />
miatt az egészségügyi végzettségűek<br />
most keresettebbek, mint<br />
valaha. A BLS is úgy becsüli, hogy a<br />
következő évtizedben soha nem látott<br />
mennyiségű új álláshely nyílik meg az<br />
Egyesült Államokban, így ez a szakma<br />
szilárd kilátásokkal rendelkezik.<br />
A legjobban fizető állások toplistáját<br />
bárhol a világon lefedik a mérnöki<br />
szakok, hiszen az itt végzett szakemberek<br />
a munkájukkal új eljárásokat,<br />
termékeket és technológiákat fejlesztenek<br />
ki, illetve javítják a meglévőket,<br />
amire mindig szükség lesz, míg világ a<br />
világ. A mérnöki tudományok fő ágain<br />
– építőmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki,<br />
vegyészmérnöki és ipari<br />
mérnöki – belül pedig több száz olyan<br />
szak létezik, amelyek hallgatói a jobb<br />
társadalom megteremtésén dolgoznak.<br />
Az erős analitikai, fejlett számolási és<br />
problémamegoldó készségek bármely<br />
diplomás kilátásait az egekbe repíthetik,<br />
így egy matematikai diplomával<br />
a lehetőségek szintén határtalanok. Az<br />
Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai<br />
Hivatalának előrejelzése szerint<br />
a matematikai szakmákban évente<br />
körülbelül 33.500 álláshely nyílik meg,<br />
az éves átlagbér pedig 99.590 USD, ami<br />
több mint kétszerese az összes szakma<br />
évi 46.310 USD-s átlagbérének. Emellett<br />
az üzleti diplomák is a csúcson járnak,<br />
miután a leggyakoribb üzleti alapképzési<br />
szakon – üzleti tanulmányok – a hallgatók<br />
olyan tantárgyakat sajátíthatnak el, mint<br />
a számvitel, a pénzügyek, a menedzsment<br />
vagy a vállalkozói működés, így az<br />
összes olyan kulcsfontosságú elemmel<br />
tisztában vannak, amely egy vállalkozás<br />
sikeréhez szükséges. Az MBA (Master of<br />
Business Administration) megtérülése a<br />
legnagyobb. A végzettek a Poets&Quants<br />
üzleti oktatással foglalkozó weboldal<br />
szerint évente átlagosan 147.648 USD-t<br />
kaszálnak – ez akár 175.000 USD-ig is<br />
felmehet.<br />
2024. február | <strong>ComputerTrends</strong> | 49
HR<br />
Magyar szakember kapta idén a<br />
Dynatrace Community Rockstar-díjat<br />
Ismét Las Vegas-ban tartotta éves konferenciáját a Dynatrace, amelyen a világ minden tájáról<br />
több, mint 4000 szakember vett részt. Itt adták át a Community Rockstar díjat, amit a Telvice<br />
szakértője vihetett haza.<br />
A<br />
vállalat rangos elismerését<br />
minden évben egyetlen személy<br />
kaphatja meg a világon, idén<br />
a választás első magyarként Mizsei<br />
Jánosra, a Telvice Zrt. munkatársára<br />
esett. A díjat a Dynatrace Community<br />
szakmai közösség építéséért és<br />
támogatásáért kapta. A nem mindennapi<br />
elismerésről a frissen kitüntetett<br />
IT-szakembert kérdeztük.<br />
CT: Pontosan mi ez a díj,<br />
és mi teszi különlegessé?<br />
Mizsei János: A Dynatrace kiemelt<br />
figyelmet fordít arra, hogy az observability<br />
területén dolgozó szakembereket<br />
összekösse a világ minden tájáról, mivel<br />
a „Dynatrace Professional” minősítésű<br />
szakemberek alapvetően nem magával<br />
a Dynatrace üzemeltetésével foglalkoznak,<br />
hanem sokféle IT-problémát<br />
oldanak meg a Dynatrace eszköztárával.<br />
Elengedhetetlen a jól működő tapasztalatcsere<br />
a világ hasonló feladatkörben<br />
dolgozó szakemberei között, mert ez<br />
teszi lehetővé, hogy az ügyfeleink egyedi<br />
problémáira gyors és hatékony megoldásokat<br />
adjunk.<br />
Ez a közösség többről szól, mint<br />
tapasztalatcsere, személyes és „virtuális”<br />
barátságok is kötődnek. Itt ért<br />
az a megtiszteltetés, hogy engem<br />
választottak idén a legkiemelkedőbb<br />
közösségszervezőnek.<br />
CT: Magáról a konferenciáról<br />
tudna mondani néhány<br />
hasznos gondolatot? Mit<br />
„hozott haza” a díjon kívül?<br />
MJ: A magyar IT piac néhány évvel le van<br />
maradva a világ élvonalától. Számomra<br />
a legfontosabb tanulság, hogy az observability<br />
világszinten ma már egy „must<br />
have”. Sokan használják már idehaza<br />
is a Dynatrace-t, de jó volt látni, hogy<br />
ez a fejlődés hova tud majd kifutni. A<br />
Dynatrace ma már nem csak egy monitoringeszköz.<br />
A képességei az alkalmazások<br />
működésének megfigyelésétől a<br />
biztonsági megfelelés biztosításáig, az<br />
üzleti információk valós idejű eléréséig,<br />
sőt akár az üzleti folyamatok automatizálásig<br />
is terjed. A mostani konferencián<br />
is sok újdonságot hallottunk. Számomra<br />
kettő volt ezek közül kiemelkedő, az<br />
egyik, hogy olyan adatintegrációs képességgel<br />
bővült a Dynatrace, amely akár<br />
napi 1 petabájt külső forrásból származó<br />
adat automatikus feldolgozását is<br />
lehetővé teszi. A másik fontos fejlesztés,<br />
hogy megjelent a mesterséges intelligencia<br />
megoldások monitorozásának a<br />
képessége is a Platformban, ami egyedülálló<br />
a jelenlegi piacon.<br />
CT: Visszatérve az<br />
elismeréshez, mivel érte<br />
ezt el, mit tett ezért?<br />
MJ: Talán az volt a legfontosabb,<br />
hogy a közösséghez forduló, segítséget<br />
kérő kollégák közül sokaknak<br />
tudtam hasznos tanácsot, megoldást<br />
adni, rendszeresen megosztottam az<br />
általam használt „best practice”-eket,<br />
és konkrét ötleteket adtam a Dynatrace<br />
további fejlesztéséhez.<br />
Ezen kívül ma még egyedülálló a<br />
magyar Dynatrace PUB nevű kezdeményezés,<br />
amit a Telvice az én javaslatomra<br />
és szervezésemmel hívott életre. Több<br />
mint egy éve kezdtük ezt a rendezvénysorozatot,<br />
mára pedig nemzetközi<br />
vendégeink és előadóink vannak. Az<br />
események célja, hogy a magyar (és<br />
más, környező országbeli) Dynatrace-t<br />
használó szakembereket kötetlen<br />
körülmények között összehozzuk egy kis<br />
szakmázásra és személyes kapcsolatépítésre<br />
a Covid utáni világban.<br />
CT: Látható az elkötelezettsége<br />
a közösség iránt, a<br />
munkája során nem jelentenek<br />
problémát az ebből<br />
származó plusz feladatok?<br />
MJ: Nem érzem, hogy ez bármiben<br />
akadályozna, sőt! A Telvice aktívan támogatja<br />
a globális közösségben végzett<br />
tevékenységemet. A mi csapatunkat<br />
világszinten is „jegyzik”, ezért a nemzetközi<br />
„community” és a hazai szakmai<br />
közösség fejlesztése egyaránt fontos a<br />
vezetés és kollégák számára is.<br />
CT: Mit jelent az, hogy<br />
világszinten jegyzik a<br />
magyar csapatot?<br />
MJ: Azt, hogy név szerint ismernek<br />
minket, ismerik a munkánkat. A Las<br />
Vegas-i konferencián hangzott el, hogy<br />
globálisan mindössze 250 fő rendelkezik<br />
„Professional” minősítéssel ezen a területen,<br />
és ebből öten a Telvice-nél dolgozunk,<br />
ami 2%-os arány. Ezzel messze<br />
felülreprezentáltak vagyunk az ország<br />
piaci súlyához, forgalmához képest.<br />
Napi gyakorlat, hogy a „Community”-n<br />
keresztül közvetlenül tőlünk kérdeznek<br />
valamit, illetve jó érzés, hogy bár forgalmunkat<br />
tekintve kicsik vagyunk, mégis<br />
meghallják a hangunkat.<br />
CT: A szaktudás nyilván<br />
fontos, de önmagában<br />
nem lenne elég. Mi kell ahhoz,<br />
hogy valaki ennyire<br />
lelkesen végezze a lényegében<br />
plusz feladatait?<br />
MJ: Elengedhetetlen, hogy hiszek a<br />
termékben. A Dynatrace folyamatosan<br />
és rendkívül dinamikusan innovál, nem<br />
véletlenül vezeti 13 éve a globális observability<br />
piacot. A cég a gyakorlati ügyféligények<br />
alapján fejleszti platformja<br />
képességeit, ami számomra nagyon<br />
meggyőző. Ennek persze az a célja és<br />
hozadéka, hogy egyre újabb területeken<br />
tudunk segíteni az ügyfeleinknek.<br />
Számomra ez a díj is ezt mutatja, és<br />
ezért vagyok nagyon büszke rá.<br />
50 | <strong>ComputerTrends</strong> | 2024. február
2024.<br />
FEBRUÁR<br />
22.<br />
BUDAPEST<br />
Agile<br />
FORUM<br />
www.businessevents.hu 06-30/677-8407 info@businessevents.hu<br />
Főbb témák<br />
Előadóink között<br />
köszönthetjük:<br />
• Felhő üzemeltetés agilisan - a DevOps és a Scrum kapcsolata<br />
• Agilis transzformáció nemzetközi kitekintéssel<br />
• A titkos recept a sikeres változáshoz<br />
• Mikor lesz kész? Kiszámíthatóság a Flow metrikák által<br />
• Az emberi kapcsolatok és a csapatmunka agilis szemmel<br />
• A mai slágertéma: Scaled Agile Framework (SAFe)<br />
• KPI vs OKR<br />
• Agilis vezetői szerepek<br />
Bátori Ágnes, Senior Scrum Master, Lechner Tudásközpont<br />
Benyovszky Luca, Agile Consultant<br />
Lellei Márta, Certificated Scrum Master Agile Coach Agile Master<br />
Lénártné Kovács Annamária, Agile Master ADAS SW development, Robert Bosch<br />
Mészáros László, IT Director - Global Applications & IoT, Jabil<br />
Sebestyén Eszter, Agile Core Team, Robert Bosch Kft.<br />
Szabó Anita, Agile coach - Agile Consultant, thyssenkrupp Components Technology Hungary<br />
Szilágyi Ákos, Scrum Master - Kanban trainer<br />
Varga Szabolcs, Senior Director – Cloud Operations, SAP<br />
Vargyai Gábor, Master Agile Coach / Chapter Lead, Magyar Telekom
Change language