Computerworld magazin 2023.08.23. LIV. évfolyam 16. szám

A KÉTHETI SZAKLAP 

2023. augusztus 23. • LIV. évfolyam 16. szám 

SZENTGYÖRGYI 

BALÁZS 

ügyvezető 

Neumann 

Technológiai 

Platform 

A jelen Neumannjai 

2023. augusztus 23. / LIV. évfolyam 16. szám 

Ára: 495 Ft 

9 770587 151006 23016

ELŐFIZETŐI AKCIÓ 

VÁLASSZ 

AJÁNDÉKAINKBÓL 

ÚJ ELŐFIZETÉSED 

MELLÉ! 

Részletek: pcworld.hu/csomag

TARTALOM | 2023. augusztus 23. 

/ IMPRESSZUM 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 0237-7837 web: project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

MARKETINGMENEDZSER: Kovács Judit 

jkovacs@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Brand Director: Schrankó Péter 

pschranko@computerworld.hu 

Computerworld kiemelt szakértők: 

Hatvani István, RPA, GRC szakértő 

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu 

Lengré Tamás, ASC Kft. 

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com 

Szota Szabolcs, hellocristo.hu 

Főszerkesztő: Sós Éva 

esos@computerworld.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, 

Meixner Zoltán, Móray Gábor 

Olvasószerkesztő: Váczy Laura 

Tördelő grafikus: Király Zoltán 

zkiraly@computerworld.hu 

Ügyfélszolgálat: 

terjesztes@project029.com 

A Computerworld az IVSZ és az NJSZT hivatalos 

médiapartnere. 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

HIRDETÉSFELVÉTEL 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computerworld.hu 

Telefon: +36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9. 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését, 

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel 

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget 

nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és 

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

Olvassa online is a Computerworld szaklapot! 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult 

4 | Vélemény | Pintér Szabolcs, 

ügyvezető, SAP Hungary 

– Hallgassunk az informatikai 

vezetőkre! | Egy vállalat igazgatósága, 

és azon belül az informatikai eszközökért 

és rendszerekért felelős vezetők 

közötti viszony nagyon érzékeny. 

Készültek a múltban is kutatások a 

C-szintű vezetők közötti interakciók 

jellemzőiről. 

5 | Címlapunkon | Szentgyörgyi 

Balázs – A jelen Neumannjai | Mi 

köti össze a drónokat, a blockchaint, 

vagy éppen az MI-t a 120 éve született 

Neumann János nevével? Bemutatjuk 

a Neumann Technológiai Platform 

aktív munkáját a szakmai koalíciók, a 

tehetséggondozás és a hazai ipari szereplőik 

támogatása terén. 

7 | Hírmozaik 

9 | Aktuális | Miért nem elég a 

cégcsoport egészére kiterjedő 

panaszbejelentő rendszer? | 

Számos globális és nagy nemzeti 

vállalat már most is rendelkezik 

központosított csoportszintű 

whistleblowing-rendszerrel, és abban 

bízik, hogy ez a globális megoldás 

az egyes országokban működő 

tagvállalatoknál is megfelelő lesz. 

10 | IDC – Digitalizációtól 

duzzad az alkalmazáspiac | 

Robusztus növekedés elé néz a 

vállalati alkalmazások piaca a 

következős öt évben, prognosztizálja 

friss jelentésében az IDC, amihez a 

szervezetek digitalizációs stratégiai 

törekvései adnak hajtóerőt. 

11 | Hitachi Vantara – Felhő, a 

jövő működési modellje | A felhő 

előnyeit ma már aligha szükséges 

ecsetelni a technológiai és üzleti 

vezetők előtt. A vállalat üzleti modelljét 

hatékonyan és eredményesen 

támogató, hibrid és többfelhős környezet 

kialakítása azonban már más 

történet. 

12 | Obszervabilitás – A digitális 

transzformáció svájci bicskája | 

Jerry Fodor amerikai filozófus „svájci 

bicska” elmélete szerint az ember 

mentális működése sok kis modulból 

áll. Miként a svájci bicskának minden 

funkcióra különböző eszköze van, úgy 

az elménk is egymástól független modulokat 

fejlesztett ki az egyes feladatok 

elvégzésére. 

14 | Technológia | Megfontolt felkészülés 

az MI terjedésére | Az 

ARISA keretében készített tanulmány 

szerint tizenkét európai ország egyetért 

abban, hogy a mesterséges intelligencia 

térnyerésével az adattudósok, 

a gépi tanulási és az adatmérnökök 

iránt lesz a legnagyobb kereslet. 

16 | Unisys – Akadályból ugródeszka 

| A rájuk nehezedő gazdasági 

nyomás dacára a vállalatok az 

eddiginél is többet költenek új technológiák 

bevezetésére – állapította 

meg friss felmérésében a Unisys. Az 

informatikai terület és a felső vezetés 

közötti ellentétek, a szakemberhiány 

és a mesterséges intelligenciával (AI) 

körüli etikai aggályok miatt azonban 

nem mindegyikük tudja kiaknázni a 

digitalizációban rejlő lehetőségeket. 

18 | „Azért tanultam meg a 

jelnyelvet, hogy hallássérült 

embereknek segítsek IT-karriert 

építeni” | Dolly Vuchkova a Sigma 

Software Group bolgár irodájának 

vezető toborzója. A szakember 

folyamatosan képzi magát, és miután 

megszerezte második felsőfokú 

HR-végzettségét, úgy döntött, hogy 

elsajátítja a jelnyelvet is. Íme a 

történet, ami mögötte áll. 

20 | Gartner – Túlzott elvárások, 

mérlegelt kockázatok | A ChatGPT 

körüli felhajtás a mesterséges intelligencia 

bevezetését célzó beruházások 

növelésére késztette vállalatukat, 

mondta a döntéshozók közel fele a 

Gartner nem reprezentatív felmérésében. 

A szervezetek hetven százaléka 

azonban egyelőre csak kóstolgatja 

a generatív AI képességeit. 

21 | A technológia, ami számos 

iparágat felforgathat | A blockchain 

technológia egy viszonylag új fogalom, 

éppen ezért sokan még csak 

nem is hallottak róla. Azok pedig, 

akik már találkoztak a kifejezéssel, 

sokan még mindig a kriptovalutákkal 

azonosítják a technológiát. 

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI 

NTP ................................................... 1, 5 

P029 ................................................2, 23 

Hitachi ................................................. 11 

Provice ................................................ 12 

ISZT .....................................................24 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

PINTÉR SZABOLCS, 

ügyvezető, SAP Hungary 

VÉLEMÉNY 

Hallgassunk 

az informatikai vezetőkre! 

Egy vállalat igazgatósága, és azon belül 

az informatikai eszközökért és rendszerekért 

felelős vezetők közötti 

viszony nagyon érzékeny. Készültek a 

múltban is kutatások a C-szintű vezetők 

közötti interakciók jellemzőiről. Ezek azt 

mutatták ki, hogy a CMO (marketingigazgató) 

és a CFO (pénzügyi igazgató) általában több 

figyelmet kapnak a cégnél, mint a CIO (informatikai 

igazgató). Nagyon durván leegyszerűsítve, 

ez így néz ki a gyakorlatban: a céges 

kampányfilmet nézni és azt véleményezni, 

vagy éppen pénzügyi beszámoló részleteit 

átbeszélni komfortosabb elfoglaltság egy 

átlagos cégvezetőnek, mint a kiberbiztonsági 

értékelés, vagy a jövőbeni felhőstratégia 

megvalósításához szükséges költségvetés 

megvitatása. Azokra a témákra, amikben 

az ember otthonosabban mozog, több időt 

szán, és szívesebben kerít rá sort a napirendjén 

belül. Ennek következtében gyakran 

elégtelen forrás jut az informatikára, vagy a 

késedelmes döntés üzletileg okoz lemaradást 

a cég versenyképességében. 

A téma aktualitását egy olyan ügy adja, 

ami vállalatok meghatározott körének 

olyan mértékű kihívás, mint az ezredforduló 

idején a Y2K kihívás volt. Megközelítőleg 

16-30 hónapja maradt hátra világszerte a 

cégeknek, hogy a legnépszerűbb vállalatirányítási 

rendszer következő – immár szinte 

kizárólag felhőalapú – verziójára, az SAP 

S/4HANA-ra áttérjenek, utána megszűnik a 

korábbi verziókra a szoftveres támogatás. 

Ez konkrétan érinti a top 100 magyar vállalat 

közel 80 százalékát, összességében pedig 

több száz hazai céget. 

Ha az emberek eszközeinek operációs 

rendszerénél, vagy érzékeny adatait tartalmazó 

felületeiknél jelentkezik ilyen frissítenivaló, 

akkor általában a csapból is ez a 

„fenyegetés” folyik. Mi is igyekszünk folyamatosan 

edukálni és figyelmeztetni az ügyfeleket, 

de nyilván nem vezércikkek témája 

az, hogy az ügyfelek a késedelem következményeivel 

hogyan tudnak elszámolni. 

A CIO-knak kell tudni kiállni mindannyiunk 

közös érdekéért: az üzembiztos, üzletfolytonos 

üzletviteli rendszerek upgrade-jéért. 

A CIO-k dolga általában könnyebb, ha a 

rendszer fejlesztésének van házon belül 

egy kezdeményezője, haszonélvezője, egy 

belső projektmenedzser az illetékes üzleti 

területről. Egy ilyen szereplő képes összesíteni 

és akár CEO-nyelvre is lefordítani 

az igényeit. A CIO-k mindeközben olyan 

folyamatokat kell képviseljenek házon 

belül, amelyekkel kapcsolatban nem igazán 

rendelkeznek referenciaértékekkel a cégvezetők. 

Akárhogy is, az informatikai igények 

kezelése és az erőforrások biztosítása a CIO 

felelőssége. Azonban a CIO-nak le kell tudnia 

fordítani hétköznapi nyelvre, hogy az egyes 

szoftverek, képzések vagy infrastrukturális 

fejlesztések hiányában milyen hatékonyságcsökkenést 

kell elszenvednie a vállalatnak. 

Ki kell tudni mutatni, hogy egy fejlesztés 

időigénye miért annyi, amennyi. 

Az informatikai beszállítók gyakran fontos 

partnerként szolgálhatnak ebben a folyamatban, 

mivel segíthetnek a szcenárióelemzések 

elvégzésében és a CIO által képviselt 

vállalat igényeinek összesítésében. Ezzel 

együtt nagy a teher a meglévő beszállítói 

partneren is, mert a versenytársak – különösen 

azok, akik piacot akarnak szerezni 

– hajlamosak a közérthető és reális ajánlatokat 

a friss buzzwordökkel teletűzdelt, 

vonzó prezentációkkal challengelni. Ahogy 

mondani szokás, „messziről jött ember 

akármit mondhat”, így lesz hirtelen minden 

„AI-alapú”, meg „Ipar5.0-ás”, miközben 

olyan rendszerelemekről beszélünk, amik 

adott esetben eddig is benne voltak a vállalatirányítási 

rendszerekben, csak nem 

feltétlen ezekkel a pántlikákkal. 

A dörzsöltebb CIO-k általában átlátnak 

ezeken az ajánlatokon, és óvatossággal, 

szkeptikusan kezelik ezeket a referencia 

nélkül felbukkanó új ajánlatokat. Így aztán 

érheti az a vád őket, hogy az óvatosságuk 

és kockázatkerülésük megakadályozza egy 

új és jobb rendszer megrendelését. Ezért 

fontos, hogy a CIO képes legyen hatékonyan 

kommunikálni aggályait más C-level döntéshozókkal 

és kiállni a biztonságos, megbízható, 

korábban már bizonyított beszállító 

mellett. 

4 | | 2023.08.23.

ERDŐS 

MÁRTON 

A jelen Neumannjai 

Mi köti össze a drónokat, a blockchaint, vagy éppen az MI-t a 120 éve született 

Neumann János nevével? Bemutatjuk a Neumann Technológiai Platform aktív 

munkáját a szakmai koalíciók, a tehetséggondozás és a hazai ipari szereplőik 

támogatása terén. 

Idén 120 éve, hogy megszületett 

Neumann János, az 

egyik leghíresebb magyar 

matematikus, akinek neve 

az egész világon ismert és 

nem mellesleg mind a mai 

napig az általa kidolgozott 

működési elv szerint üzemel 

minden számítógép, mobiltelefon 

és szerver. A nevével 

fémjelzett Neumann János 

Nonprofit Közhasznú Kft. 

évek óta kiemelt szakmai 

segítséget nyújt a hazai 

cégek, informatikusok és az 

IT iránt érdeklődő tanulók 

számára, idén pedig több, 

rangos esemény mellett a 

35. Nemzetközi Informatikai 

Diákolimpia, vagyis az IOI 

rendezését és lebonyolítását 

is ők végzik. A Neumann 

János Nonprofit Közhasznú 

Kft. ügyvezetőjét, Szentgyörgyi 

Balázst kérdeztük a 

társaság munkájáról, célkitűzéseiről, 

koalícióiról. 

Computerworld: Meséljen 

arról, miként jutott el a Neumann Technológiai 

Platformig (NTP), milyen szakmai tapasztalatokat 

tud hasznosítani a mindennapokban? 

Szentgyörgyi Balázs: A Műszaki Egyetemen 

végeztem gépészmérnökként és a piacról érkeztem 

az NTP-hez. Dolgoztam az ipar számos területén, 

mint például autóipar, épületgépészet, szimuláció. 

Mérnökként kezdtem, majd stratégiai beszerző, 

később pedig mint szakmérnöki értékesítő tevékenykedtem. 

Innen a cégvezetéshez közeledve egy 

japán cég hazai irodáját vezettem. 

CW: Mit érdemes tudni a Neumann Technológiai 

Platformról és a Neumann János Nonprofit 

Közhasznú Kft-ről? 

SzB: A Neumann Technológiai Platform alapítója a 

Neumann Nonprofit Közhasznú Kft, amely a Gazdaságfejlesztési 

Minisztérium háttérintézményeként 

támogatja a hazai iparstratégiai fejlesztéseket, 

gondoskodik egyes kiemelt technológiák ökoszisztémájának 

fejlesztését biztosító platformok, illetve 

olyan Technológiai Koalíciók működési feltételeinek 

megteremtéséről, mint a Mesterséges Intelligencia, 

a Blockchain-, a Drón és az 5G. 

A Neumann Technológiai Platform egy szellemi 

műhely, amelynek számos feladata van. Ilyen a 

kkv-szektor, valamint a nagyvállalati és az állami 

szereplők számára az ipari és technológiai alkalmazások 

terjesztése, a technológiai korszakváltás 

elősegítése, az együttműködések kialakításának 

támogatása és minőségbiztosítása, a nemzetközi 

gyakorlatok szemlézése és beépítése a hazai iparpolitikába. 

A Platform kiemelt figyelmet fordít a technológiai 

és iparági kutatásokra, hozzájárulva ezzel a 

releváns ágazatokhoz szükséges szakemberforrás 

fejlesztéséhez és megújításához. 

CW: Többféle technológiai koalícióról, 

szakmai műhelyekről is lehet olvasni a 

Neumann Technológiai Platform weboldalán. 

Tudna erről mesélni? 

SzB: A technológiai koalíciók alakításakor fontos 

szempont volt, hogy könnyű legyen hozzájuk csatlakozni, 

és inkább egy kommunikációs és szakmai 

kapcsolatteremtési lehetőséget jelentsenek, 

semmint formális kötelezettségeket. Az NTP ezen 

szerveződések menedzselését, az ökoszisztémájuk 

kialakítását végzi. 

A tagokat folyamatosan tájékoztatjuk az adott 

technológia nemzetközi trendjeiről és szabályozási 

fejleményeiről, támogatjuk a tagokat egymás 

megismerésében és a nemzetközi kapcsolatok 

kiépítésében. A hazai szabályozók felé becsatornázzuk 

a szektorban rejlő lehetőségeket, 

sőt a szabályozás hiányosságaival kapcsolatos 

javaslatokat is. A koalíciók együttműködésében 

számos szakmai program található, mint például 

workshopok, B2B üzleti rendezvények, külföldi 

találkozók, állami és versenypiaci szereplők összekapcsolása, 

stb. A koalíciók tagjai díjmentesen 

látogathatják az NTP rendezvényeit, ezzel is támogatjuk 

a kkv-szektort a hálózatépítésben és a közös 

tanulásban. 

2023.08.23. | | 5

CÍMLAPUNKON 

A legrégebbi szakmai műhely az 5G Koalíció, 

melynek 89 tagszervezete van. A piaci, állami és a 

tudományos élet képviselőiből álló szervezet célja, 

hogy Magyarország az európai 5G-fejlesztések 

egyik központjává váljon, valamint hazánk a világ 

élvonalába tartozzon az 5G bevezetése, elterjedése 

és gyakorlati alkalmazása területén. 

Az ötéves MI Koalíció már 400-nál is több 

taggal működik és úttörő szerepe van a hazai 

Mesterséges Intelligencia Stratégia kialakításában, 

végrehajtásában és felülvizsgálatában. 

Emellett elemzi az MI elterjedésével megfigyelhető 

társadalmi és gazdasági hatásokat. Ide 

tartozik a több mint százezer embert edukáló MI 

Kihívás, és a nemzetközi figyelmet is kiváltó MI 

Labor. 

A Drón Koalíció kétéves működése kiemelten 

fontos, ugyanis a pilóta nélküli légijárművek területén 

élesedik a nemzetközi verseny. A koalíció 

támogatja a Kormányt a megfelelő jogszabályi 

keretrendszer kialakításában, a hazai vállalkozásokat 

pedig segíti a nemzetközi piaci rések 

azonosításában és az ezekre reagáló fejlesztési 

koncepciókban. 

A legfiatalabb az egyéves Blockchain Koalíció, 

amely segítséget nyújt tagjai számára a nemzetközi 

kapcsolattartásban, a projekteken való 

részvételben, emellett szerepet vállal a jogi keretrendszer 

megalkotásában és az oktatásban is. A 

blokklánc mára érett technológiaként a pénzügyek 

mellett az élelmiszeriparban és a logisztikában is 

a nemzetközi versenyképesség egyik sarokköve. 

CW: Milyen egyéb projektekről, az NTP 

egyéb szakterületeken végzett tevékenységeiről 

érdemes tudni? 

SzB: Az NTP Technológiai Transzfer Igazgatóságának 

célja, hogy minél több hazai, technológiai 

alapú, magas hozzáadott értéket képviselő 

vállalkozásnak tudjon segíteni a nemzetközi piacralépésben. 

Tevékenységünket a stratégia megvalósítása 

kapcsán térítésmentesen végezzük. 

Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy 

céljaink megvalósítása érdekében az ökoszisztéma 

szereplőivel hatékonyan tudjunk együtt 

dolgozni. 

Az információs és kommunikációs technológiai 

(IKT) szektor egyre fontosabb szerepet tölt be a 

magyar nemzetgazdaságban és külkereskedelemben. 

Magyarországon a technológiai alapú 

gazdaság már ma is a GDP és az export jelentős 

hányadát adja, és jelentős számú munkavállalót 

foglalkoztat. A fiatalok számára is vonzó, nagyszámú, 

magas hozzáadott értékű munkahelyet 

teremt, serkenti a hazai innovációt, valamint a 

magyar tudás és innováció hasznosításával javítja 

Magyarország nemzetközi megítélését. 

CW: Hazánkban rendezik meg a Nemzetközi 

Informatikai Diákolimpiát, vagyis az IOI-t. 

Milyen múltra tekint vissza ez a rendezvény 

és miben versenyeznek az induló diákok? 

Vannak magyar indulói is a diákolimpiának 

és ha igen, milyen esélyekkel indulnak? 

SzB: A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia 

(eredeti nevén: International Olympiad in Informatics 

(IOI) 1989 óta, évente megrendezésre 

kerülő nemzetközi informatikai tanulmányi 

verseny, amelyet legutoljára 1996-ban tartottak 

Magyarországon. Az idei, 35. IOI versenyt 

Szegeden tartják 90 ország 360 versenyzőjének 

részvételével. Az idei diákolimpia szerves része 

a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. 

szervezésében megvalósuló, Neumann Jánosra 

emlékező, Neumann 2023 névre keresztelt 

ünnepségsorozatnak. Hisszük, hogy az IOI 2023 

kiemelt lehetőséget ad a fiatalok számára, hogy 

széleskörű szakmai tudással, tapasztalattal 

bővíthessék ismereteiket, miközben nemzetközi 

kapcsolatokat építenek. 

Az IOI a világ második legnagyobb presztízsű 

diákolimpiája, amelyen idén 8 magyar versenyző 

teheti próbára tudását. Őket hazai tanulmányi 

versenyek győztesei közül válogatták ki, így 

jó esélyekkel indulhatnak az idei nemzetközi 

megmérettetésen. Az elmúlt években is sorra a 

dobogón, vagy az élbolyban végeztek a magyar 

diákok. A versenyzőknek komplex, bonyolult 

feladatokat kell megoldaniuk, amelyben adatszerkezetek, 

algoritmizálás, programozás és tesztelés 

is szerepel. Ehhez C++ programozási nyelvet 

használhatnak mindenki számára egységes, 

Ubuntu Linux-alapú környezetben. 

CW: Mik az NTP jövőbeni tervei? Hol látja 

leginkább szükségét a segítségnek? 

SzB: Folyamatosan figyeljük azokat a technológiai 

újdonságokat, amelyek kiemelt kormányzati kezelésével 

hazánk versenyképességét növelhetjük. 

Kollégáink folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően 

a már működő koalíciók széles körben 

ismertté váltak és a tagok létszáma folyamatosan 

növekszik. A jövőben ezért első számú cél a tagok 

közti együttműködések erősítése, valamint az 

általuk fejlesztett technológiákkal kapcsolatos 

tények ismertetése és tévhitek eloszlatása a 

széles körű nyilvánosságban. Ennek keretében 

készülünk például a nagy sikert aratott MI Kihívás 

folytatásával is. 

Még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni 

a piaci és állami szereplők közti kapcsolatok és 

párbeszéd elősegítésére, továbbá az ipari digitalizációban 

segítjük a kkv-kat különböző projektekkel, 

mint például az ipar 4.0 tanácsadás vagy a 

TanulóGyár koncepció. 

6 | | 2023.08.23.

AKTUÁLIS 

IT&Digital Hubot épít 

a Fressnapf hazai 

szolgáltatóközpontja 

Az első, állatoknak és gazdáiknak szóló 

digitális ökoszisztéma fejlesztéséhez épít 

IT hubot a Fressnapf budapesti szolgáltatóközpontja, 

a FIBS. A németországi, családi 

vállalkozásként indult anyacég piacvezető 

Európában a kisállatfelszerelések és állateledel 

terén, de víziójuk messze túllép az 

üzletlánc működési keretein. Jövőbemutató 

informatikai és digitális megoldásaikkal 

arra keresik a választ, mit képes hozzáadni 

a technológia és digitalizáció az állattartók 

és kedvenceik könnyebb és boldogabb 

életéhez, tovább erősítve a köztük lévő 

kötődést. 

„Egy professzionális csapat mellett 

közösséget is építünk, ahol az emberek és 

állatok az elsők. Rugalmasságban felveszszük 

a versenyt a startupokkal, miközben 

az egyéni teljesítmény a boutique-méretünknek 

hála sosem vész el. A hátterünk 

mégis tőkeerős, a csoport 33 éve folyamatos 

növekedést mutat” – mondta Markus 

Martens ügyvezető. A törődő és barátságos 

légkör prioritás, a rugalmas munkavégzést 

az egyéni igények alakítják: akár 100% home 

office-t ajánlanak a vidéki jelentkezőknek. 

Ezzel együtt nagyon is népszerű a FIBS 

család- és állatbarát irodája, ahol extraként 

egy saját, dunai panorámás tetőteraszukkal 

várják a csapattagokat és négylábú 

kísérőiket. 

Magyar szakember a 

Schneider Electric régiós 

vezetésében 

Racsek Dánielt nevezték ki a Schneider 

Electric dél-kelet-európai régiójában a 

Digital Energy területért felelős alelnöknek. 

A mindössze 36 éves szakember 2023. 

június elsejétől tölti be az alelnöki pozíciót, 

Hírmozaik 

ceginfo.computerworld.hu 

ő a legfiatalabb, aki a régióban ilyen kinevezést 

kapott. Racsek Dániel nem sokkal 

közgazdász diplomája megszerzése után 

csatlakozott a Schneider Electric csapatához 

és már több mint 10 éve dolgozik az 

energiamenedzsment és ipari automatizálási 

megoldások területén vezető multinacionális 

vállalatnál. 

Racsek Dániel 

feladata lesz a 

jövőben a Schneider 

Electric portfóliójába 

tartozó, az 

energiagazdálkodást 

támogató digitális 

megoldások 

megismertetése a 

régió piaci szereplőivel, 

a társaság 

legjobb gyakorlatainak implementálása a 

térségben, valamint az, hogy minél szélesebb 

körben felhívja a figyelmet arra, milyen 

lehetőségek állnak rendelkezésre az energiahatékonyság 

növelésére. Új pozíciójában 

a magyar szakember egy hatfős, nemzetközi 

csapatot irányít és közvetlenül a Schneider 

Electric Dél-Kelet-Európáért felelős igazgatójának, 

Petr Hermann-nak jelent majd. 

USB-C csatlakozós 

meghajtóval bővít 

a Kingston 

A Kingston Technology Company flash-memóriákat 

gyártó leányvállalata, a Kingston 

Digital Europe Co LLP bemutatta a 

kényelmet biztonsággal ötvöző Kingston 

IronKey Keypad 200C hardveresen titkosított 

Type-C1 meghajtót. Mostantól az 

USB-C csatlakozós meghajtóval ellátott 

eszközök használói adapterek nélkül is 

kifogástalan adatvédelmet és kompatibilitást 

érhetnek el. 

A (folyamatban lévő) FIPS 140-3 3. szintű 

tanúsítású KP200C katonai szintű biztonságot 

kínál, operációs rendszertől független 

alfanumerikus billentyűzettel az egyszerű 

PIN-kódos hozzáféréshez. XTS-AES 256 

bites hardveralapú titkosítással dolgozik, 

Brute Force jellegű támadások elleni és 

BadUSB-védelemmel, és digitálisan aláírt 

firmware-rel, amely minden eddiginél 

magasabb szinten óvja a felhasználó értékes 

adatait. A több (rendszergazdai/felhasználói) 

PIN-kódos opcióval könnyen megjegyezhető 

alfanumerikus PIN-kódot lehet beállítani 

a billentyűzeten a rendszergazdai, illetve 

a felhasználói fiókokhoz. A rendszergazda 

visszaállíthatja a felhasználói PIN-kódot, 

hogy hozzáférést biztosítson a meghajtóhoz 

a felhasználói PIN-kód elfelejtése esetén. 

Az Atlétikai Világbajnokság 

zökkenőmentes 

energiaellátását is Siemenseszközök 

segítik 

Az augusztus 19-én kezdődő Budapesti 

Atlétikai Világbajnokságon debütál a nagyközönség 

előtt a Budapest IX. kerületében, 

Ferencváros délnyugati csücskében található 

Nemzeti Atlétikai Központ. A korábbi 

Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási 

Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) éveken 

át kihasználatlanul álló területén lévő építkezés 

2020-ban indult. A központot idén 

júniusban adták át egy családi nap keretében, 

ezzel is jelezve, hogy a világbajnokság 

után a sportlétesítmény egy része, valamint 

a körülötte található park megnyílik majd 

minden kikapcsolódni vagy sportolni vágyó 

előtt. 

2023.08.23. | | 7

AKTUÁLIS 

A stadion alapüzemmódban 15 ezer 

férőhelyes, azonban mivel a világbajnokságra 

mintegy 200 ország 2 000 

versenyzőjét várják, erre az alkalomra egy 

visszabontható, ideiglenes felső lelátó is 

készült, amivel összesen 35 ezer férőhelyesre 

bővül a létesítmény. Ekkora méretű 

és jelentőségű épület esetében elengedhetetlen 

a folyamatos és biztos villamos 

energiaellátás. 

Az elektromos rendszerek zökkenőmentes 

működésének és az üzemzavarok 

kockázatának csökkentése érdekében a 

Siemens Zrt. nagy megbízhatóságú energiaelosztási 

berendezései kerültek a létesítménybe. 

A vállalat biztosítja a stadion 

komplett középfeszültségű energiaelosztási 

rendszerét 8DJH kapcsolóberendezésekkel, 

továbbá a kisfeszültségű hálózat 

fő- és alelosztóit, SIVACON S8 és S4, 

valamint Alpha berendezésekkel. Emellett 

az üzemállapotkapcsolók és a tűztabló 

vezérlését is Siemens-technológia segíti. 

A Siemens Zrt. energiaelosztási 

megoldásait, a Nemzeti Atlétikai Központ 

mellett, több jelentős sportlétesítményben 

használják országszerte. 

A SUSE tanácsai a hibrid 

infrastruktúrákhoz 

Hódít a hibrid: a fejlesztések felgyorsításához 

egyre több vállalat vesz igénybe 

felhőszolgáltatásokat, ám emellett 

továbbra is használja saját adatközpontját 

is. Ezért a cégeknek olyan megoldásokra 

van szükségük, amelyek megfelelően 

támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. 

A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti 

eszközöket javasolják erre a 

célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen 

kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat 

a felhőben és a helyszínen 

egyaránt. 

Tulajdonképpen a szervezeteknek 

olyan megoldásokra van szükségük az 

adatközpontokban, amelyek képesek 

kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, 

de közben nem teszik még 

bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel 

együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez 

ideális támogatást nyújt például a SUSE 

Rancher Prime, amellyel a vállalatok az 

adatközpontokban, a felhőben és az edge 

környezetekben is egyszerűen kezelhetik 

a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, 

valamint a konténereket és a bennük futó 

szolgáltatásokat. 

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető 

csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, 

hogy egyszerűen menedzseljenek akár 

több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy 

platformon összesíti a Kubernetes számos 

funkcióját, így egységes megoldásként 

szolgál a konténerizált alkalmazások 

létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, 

kezeléséhez és méretezéséhez, 

beleértve a csomagolást, a naplózást, 

a monitorozást és a CI/CD módszertan 

(Continuous Integration/Continuous 

Deployment, vagyis folyamatos integráció/ 

folyamatos telepítés) követését. 

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket 

a konténerizált alkalmazásaik 

biztonságának megőrzésében, illetve az 

üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. 

Ehhez olyan funkciókat biztosít, 

mint a hozzáférések szerepköralapú 

vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és 

pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása 

és betartatása, amelyek korlátozzák 

a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, 

valamint védelmet nyújtanak a potenciális 

fenyegetések ellen. 

Internet hozzáférés, ahol 

csak szüksége van rá 

Az új Zyxel NWA50AX és Zyxel NWA90AX 

Basic hozzáférési pontokat úgy tervezték, 

hogy a lefedettséget minden olyan helyre 

kiterjesszék, ahol helyi hálózatra és internet-hozzáférésre 

van szükség. 

A Zyxel újonnan piacra dobott NWA50AX 

PRO és NWA90AX PRO hozzáférési pontjai 

ideális választást jelentenek olyan kisvállalkozások 

számára, akik megfizethető 

WiFi 6 hozzáférési pontot keresnek, amely 

3000 Mbps-os többgigás sebességet tesz 

lehetővé, és több csatlakoztatott eszközt 

és alkalmazást képes egyszerre kezelni. 

Az új hozzáférési pontokat úgy 

tervezték, hogy könnyen konfigurálhatók 

és telepíthetők legyenek olyan helyeken, 

mint a kis szállodák, kiskereskedelmi 

üzletek, éttermek vagy otthoni irodák. 

Nincs szükség hálózati szakértelemre. Az 

egyszerű konfiguráció lehetővé teszi, hogy 

percek alatt beállítsa a hálózatot ügyfelei 

és alkalmazottai számára. 

A sorozat többi termékéhez hasonlóan 

mindkét hozzáférési pont kezelhető a 

Nebula Cloud hálózati platformmal vagy 

az eszköz helyi interfészén keresztül. Ez 

lehetővé teszi a hálózati rendszergazdák 

számára, hogy felügyeljék szervezetük 

teljes vezeték nélküli hálózatát, és 

bármikor és bárhonnan konfigurálhassák 

az egyes hozzáférési pontokat - egyszerűen 

egy webböngészőn vagy az okostelefonokra 

és táblagépekre tervezett 

alkalmazásunkon keresztül. 

Az új hozzáférési pontok hálózathoz 

való hozzáadásának folyamata is a lehető 

legnagyobb mértékben leegyszerűsödött. 

Nem kell mást tenni, mint okostelefonnal 

beolvasni a készüléken található 

QR-kódot, hogy a készülék automatikusan 

és azonnal átvegye a vezeték nélküli hálózati 

beállításokat a korábban telepített 

hozzáférési pontok alapján. A hozzáférési 

pontok és vezeték nélküli hálózatok 

mindennapos kezeléséhez teljesen 

elegendő a Nebula felhőszolgáltatás 

alapverziója, amely az új Zyxel hozzáférési 

pontok felhőben történő kezelésének 

előnyeit kínálja további licencdíjak nélkül. 

A Zyxel Smart Mesh technológiája 

automatikusan dinamikus vezeték nélküli 

kapcsolatokat hoz létre a hozzáférési 

pontok között, így elkerülhető a Wi-Fi telepítéséhez 

általában szükséges bonyolult, 

kényelmetlen kábelezés. 

A Smart Mesh technológia megkímélheti 

Önt az extra vezetékek kiépítésétől, 

mivel lehetővé teszi a vezeték nélküli 

kapcsolatot az AP-k között a kiterjesztett 

hatótávolság és a rugalmas telepítés 

érdekében. 

8 | | 2023.08.23.

Miért nem elég a cégcsoport egészére 

kiterjedő panaszbejelentő rendszer? 

Számos globális és nagy nemzeti vállalat már most is rendelkezik központosított csoportszintű 

whistleblowing-rendszerrel, és abban bízik, hogy ez a globális megoldás az egyes országokban 

működő tagvállalatoknál is megfelelő lesz. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyes tagállami 

munkaadói szervezetek, iparkamarák és mások ezügyben írt közös leveleire válaszként adott 

nyilatkozataiban már 2021-ben elutasította a központi jelentési rendszer ötletét. 

Az irányelv szerint minden 50-nél 

több foglalkoztatottal rendelkező 

vállalatnak belső bejelentési rendszert 

kell bevezetnie, függetlenül attól, 

hogy a társaság egy nemzetközi cégcsoport 

része-e vagy sem. Az irányelv ugyan 

nem tiltja a csoportszintű központi bejelentőrendszereket, 

de ezek csak az egyes 

vállalatok szintjén működő bejelentőrendszerekkel 

párhuzamosan létezhetnek. 

A Bizottság 2021-ben azzal indokolta 

véleményét, hogy a rendszer hatékonyabb, 

ha a problémát a bejelentő vállalat szintjén 

és a nemzeti szinten elfogadott különböző 

jogi szabályozásokkal kezelik. Ezért, ha 

több mint 50 alkalmazottja van a szervezetnek, 

el kell kezdenie a felkészülést a 

saját bejelentőrendszerének bevezetésére, 

még akkor is, ha már van egy globális 

bejelentőrendszer a csoportján belül. 

AZ ERŐFORRÁSOK CSOPORTON BELÜLI 

MEGOSZTÁSA VISZONT KORLÁTOZOTT 

MÉRTÉKBEN MEGENGEDETT. 

Amennyiben egy leányvállalatnak legfeljebb 

249 foglalkoztatottja van, egyesítheti a bejelentések 

fogadásához és kivizsgálásához 

szükséges erőforrásokat az anyavállalattal, 

de a Bizottság értelmezése szerint eközben 

a következő feltételeknek kell megfelelniük: 

• A bejelentőnek lehetővé kell tenni, hogy 

a leányvállalat szintjén tegyen bejelentést, 

ha akar, azaz a leányvállalat belső 

bejelentési csatornáit használhassa 

ehhez. 

• A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy 

az anyavállalat szintjén ki férhet hozzá 

a bejelentéshez a vizsgálat lefolytatásához; 

a bejelentőnek mindig meg kell 

adni a lehetőséget, hogy visszautasítsa, 

hogy az anyavállalat vizsgálja ki 

a bejelentett visszaélést, és kérhesse 

a panasz kezelését a leányvállalaton 

belül. 

• A felelősség a bejelentés bizalmas 

kezeléséért, a bejelentő visszajelzéséért 

és a bejelentett visszaéléssel 

kapcsolatos korrekciós intézkedések 

megtételéért mindig a leányvállalatnál 

marad. 

AZ ERŐFORRÁSOK ÖSSZEVONÁSA NEM 

LEHETSÉGES A NAGYVÁLLALATOK 

ESETÉBEN. 

„Nagyvállalatok esetében, azaz, ha a leányvállalatnak 

több mint 249 foglalkoztatja van, 

az erőforrás-összevonás egyáltalán nem 

megengedett. Minden ilyen vállalatnak ki 

kell alakítania saját belső bejelentési rendszerét, 

amely független a csoport központi 

bejelentési rendszerétől. Ezen kívül 

elegendő kapacitással kell rendelkeznie az 

ilyen bejelentések kezelésére” – mondta 

Kóczé Péter, a Grant Thornton nemzetközi 

üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának 

vezetője. 

Speciális eset 

Még ha nincs is rendszeres vizsgálatmegosztás 

a csoporton belül, előfordulhatnak 

olyan helyzetek, amikor a bejelentett jogsértések 

anyavállalati szinten történő kezelése 

az egyetlen hatékony megoldás. Ezek olyan 

helyzetek, amikor a bejelentés a csoporton 

belüli strukturális problémára vagy a 

csoporton belül több vállalatra vonatkozik, 

és amikor a vállalat, amelynél a jogsértést 

jelentették, nem rendelkezik a probléma 

hatékony megoldásához szükséges 

hatáskörrel. 

Az Európai Bizottság magyarázata szerint 

ilyen esetekben a bejelentőt tájékoztatni kell 

erről a tényről, és fel kell kérni, hogy járuljon 

hozzá ahhoz, hogy az ügyet a csoporton 

belül egy olyan szervezethez utalják, amely 

illetékes a probléma megoldásában. Ez 

azonban jelentős kockázatokkal jár. Ha a 

bejelentő nem járul hozzá a bejelentett ügy 

átadásához, lehetővé kell tenni számára, 

hogy visszavonja a bejelentést, és azt külső 

csatornákon keresztül nyújtsa be. 

A csoport ekkor azt kockáztatja, hogy 

elveszíti az ellenőrzést a bejelentett ügy 

felett, és az ezzel járó esetleges hírnévkárosodást, 

anyagi és nem anyagi kárt, 

magas költségeket, elhúzódó pereskedést 

és egyéb hátrányos következményeket. 

ÓVATOSAN DÖNTSÖN EGY KÖZPONTI 

BEJELENTÉSI RENDSZER MAGYAROR- 

SZÁGI FELHASZNÁLÁSA MELLETT! 

A bejelentési rendszerek központosítása 

lehetővé tenné a gyakorlatok és tapasztalatok 

koncentrálását, a bejelentések 

egységes kezelését, közös technológiai platform 

használatát a csoporton belül, ezáltal 

a bejelentések hatékonyabb és alacsonyabb 

költségek melletti kezelését. 

„Ez az elméletben logikusnak tűnhet, de 

nem feltétlenül állja ki a gyakorlat próbáját. 

Nem csak a Whistleblowing irányelvek 

sérülhetnek egy központi bejelentési rendszer 

feltétel nélküli átvételével, de mivel az 

iránymutatást az egyes tagországok eltérő 

módon ültethették át saját jogrendjükbe, 

annak a kockázata is fennáll, hogy a bevezetett 

megoldás esetleg nem felel meg 

maradéktalanul a helyi jogszabályoknak” 

– hívta fel a figyelmet Kóczé. 

Elég csak arra gondolni, hogy az uniós 

irányelvhez képest a Panasztörvény szélesebb 

kört jogosít fel bejelentéstételre. 

Például a jelenlegi, volt vagy felvenni tervezett 

munkavállalókon kívül 

• a jelenlegi és valamennyi volt szerződéses 

partner, tulajdonos, alvállalkozó, 

beszállító, 

• illetve az ügyvezetők és felügyelő bizottsági 

tagok is tehetnek bejelentést 

Ezért azt javasoljuk, hogy a cégcsoport 

központi bejelentési rendszerének átvételéről 

időben egyeztessen szakértővel. 

2023.08.23. | | 9

KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

IDC 

Digitalizációtól duzzad 

az alkalmazáspiac 

Robusztus növekedés elé néz a vállalati alkalmazások piaca a következős öt évben, prognosztizálja 

friss jelentésében az IDC, amihez a szervezetek digitalizációs stratégiai törekvései adnak 

hajtóerőt. Európában különösen a szakemberhiány kezelése és az ügyfélkapcsolatok javítása 

ösztönöz majd sok szoftverberuházást. 

Világszinten a vállalati alkalmazásokból 

befolyó szállítói bevételek 

2027-re elérik a 483,1 milliárd 

dollárt, ami az előrejelzési időszakra 

vetítve évente átlagosan 9,6 százalékos 

piacbővülést ígér, adott előrejelzést 

augusztusban kibocsátott jelentésében 

(Worldwide Enterprise Applications Software 

Forecast, 2023–2027: Digital Era 

Brings Opportunity) az International Data 

Corporation. 

A növekedést nagyrészt a nyilvános 

felhőben elérhető szoftverek további térhódításának 

tudhatjuk majd be. Az elemző 

szerint ugyanis 2027-ben már a bevezetésüket 

célzó beruházások fogják adni a vállalati 

alkalmazásokból származó bevételek 

több mint kétharmadát. 

Gyorsuló felhőmigráció 

és hódító AI 

Míg a szervezetek átlagosan 51 százaléka 

megtartja meglévő alkalmazásait, átlagosan 

46 százalékuk a jelenleg használt rendszerek 

lecserélésére készül a következő három 

évben, állapította meg idei felmérésében 

(2023 SaaSPath Survey) az IDC, amelyben 

2875 vállalatot kérdezett 23 különböző alkalmazással 

kapcsolatos terveiről. Válaszaikból 

is kiderült, hogy a szervezetek egyre gyorsuló 

ütemben váltanak felhőalapú megoldásokra, 

ezért a vállalati alkalmazások piacán – ahol a 

tíz legnagyobb szállító együttes részesedése 

már most is csupán leheletnyivel haladja 

meg a 30 százalékot – a verseny a következő 

években is igen kiélezett lesz, mutatott rá az 

elemző. 

Digitalizációs törekvéseikkel összhangban 

a vállalatok emellett folyamatosan új eszközök 

bevezetésébe ruháznak be, hogy alkalmazásportfóliójukat 

naprakészen tartsák, 

folyamataikat automatizálják, valamint adatvagyonukat 

jobban kiaknázva növelhessék 

innovációs erejüket és rugalmas állóképességüket. 

Az IDC felmérése szerint sok szervezet 

ennek érdekében hajlandó akár többet 

fizetni a mikroszolgáltatásokat és konténerezést 

felvonultató, felhőnatív architektúrákért, 

csakúgy, mint a gépi tanulásért, a mesterséges 

intelligenciáért, valamint a fejlett és a 

prediktív analitikáért. 

A gyorsuló felhőmigráció mellett az IDC 

a generatív mesterséges intelligenciától 

kezdve a moduláris alkalmazásokon át az 

automatizációig a vállalati alkalmazáspiac 

további fő hajtóerőit is azonosította jelentésében. 

A szervezetek a generatív AI képességeit 

az üzleti innováció előmozdításához, 

az ismétlődő feladatok automatizálásához, a 

döntéshozás, valamint az alkalmazotti és az 

ügyfélélmény javításához, általában a hatékonyság 

növeléséhez keresik elsősorban. 

Az elemeikből összerakható, moduláris 

alkalmazásokat alacsonyabb költségük 

mellett fejlesztésük egyszerűsége és gyorsasága 

teszi a hagyományos, monolitikus 

alkalmazások modern, vonzó alternatívájává. 

Népszerűek a valós idejű kommunikációt 

és együttműködést támogató 

alkalmazások is, amelyek jelentősen javítják 

a hibrid modellben, mobil körülmények 

között vagy távolról dolgozó munkavállalók 

felhasználói élményét. Serkenti az 

alkalmazáspiac növekedését a szinte alapértelmezetté 

váló automatizálás is, amely a 

mesterséges intelligencia és a gépi tanulás 

mintafelismerő képességeivel többek között 

a csalások észlelésében és megelőzésében 

is segíti a vállalatokat. 

CRM és HCM, az európai 

piac hajtóerői 

Európában a vállalati szoftverek piaca a 

2022 és 2027 közötti időszakban évente 

átlagosan 9,2 százalékkal bővül majd, így 

mérete a jelzett időszak végére eléri a 115,5 

milliárd dollárt, adott előrejelzést az IDC 

korábbi jelentésében (Software Semiannual 

Tracker H2 2022), amelyet idén júliusban 

adott közre. Az elemző szerint térségünkben 

az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) és a 

humántőke-menedzsment (HCM) alkalmazások 

szegmense még a piac egészénél is 

gyorsabb ütemben, évente átlagosan 12, 

illetve 11,5 százalékkal fog növekedni. 

Bár a CRM a támogató alkalmazásokkal 

együtt a világjárvány idején a vállalati informatikai 

beruházások középpontjába került, 

a hibrid munkavégzés állandósulása és az 

AI képességek mostani, gyors térhódítása 

miatt az ügyfélkapcsolat-kezelés továbbra is 

erősen vonzza a költést. A tavaly november 

óta hozzáférhető ChatGPT-vel a fejlesztők 

mellett a lakosság is tapasztalatokat szerzett 

a technológiával, ezért a mesterséges 

intelligencia és a hangalapú kommunikáció 

integrálása a továbbiakban még következetesebb 

csatornakezeléshez fogja segíteni a 

vállalatokat, különösen a bonyolult és nagy 

értékű interakciók során. 

Az európai vállalatok eközben a szűnni 

nem akaró szakemberhiánnyal küzdenek, 

ezért a tehetségtoborzás és -kezelés folyamatainak 

ésszerűsítéséhez is fejlett megoldásokat 

keresnek, mutatott rá az elemző. 

Mind nagyobb figyelmet fordítanak az 

alkalmazotti élmény javítására, a készségek 

fejlesztésére és az átképzésre, a HR-osztály 

átalakuló szerepének támogatására, ami 

rövid távon szintén hozzájárul az alkalmazáspiac 

HCM-szegmensének növekedéséhez. 

10 | | 2023.08.23.

KOZÁK 

TAMÁS 

HITACHI VANTARA 

Felhő, a jövő működési modellje 

A felhő előnyeit ma már aligha szükséges ecsetelni a technológiai és üzleti vezetők előtt. 

A vállalat üzleti modelljét hatékonyan és eredményesen támogató, hibrid és többfelhős környezet 

kialakítása azonban már más történet. 

Anagyobb hatékonyság, a jobb alkalmazáskezelés, 

az alacsonyabb 

költségek, az agilitás és a skálázhatóság 

reményében számtalan szervezet 

helyezte már át működését valamilyen 

módon a felhőbe. Az évek során azonban 

a felhő ugyanolyan bonyolulttá vált, mint 

amilyen kifinomult lett, így a legtöbb szervezetet 

örökös egyensúlyozásra kényszeríti 

a munkaterhelések lehető leghatékonyabb 

elhelyezésekor – történjen az helyben, a 

felhőben, a peremhálózaton, vagy ezek 

bármilyen kombinációjában. 

Miközben ez a környezet egyre összetettebbé 

válik, információs és kommunikációs 

igényeink miatt mind nagyobb mértékben 

támaszkodunk rá. Olyannyira, hogy bölcsen 

tennénk, ha a felhőben ma már nem az 

agilis IT helyét látnánk – amiről egyébként 

ismertté vált –, hanem felismernénk benne 

a valódi, önmagában is létező működési 

modellt, amely kritikus fontosságú az üzleti 

eredmények eléréséhez. 

Üzleti modell 

és az adattömeg 

Hihetetlen mennyiségű adatot hozunk 

létre, kezelünk, bányászunk és finomítunk 

a felhőben, hogy segítsük vállalkozásainkat 

az üzleti működés gyakorlatilag 

minden területén. Adatsíkokat integrálunk 

az információk vállalati szintű szállításához, 

sikeres adatcserét biztosító 

szöveteket hozunk létre a többfelhős 

környezetekben, felügyeleti rendszereket 

alakítunk ki az adatok rögzítéséhez, 

rendszerezéséhez és felhasználásuk 

engedélyezéséhez – és tesszük mindezt a 

szélesebb értelemben vett üzleti modell 

támogatása érdekében. A szoftvert 

ezáltal elvonatkoztatjuk, és egy közös 

adatsíkon keresztül elválasztjuk az alatta 

lévő digitális infrastruktúrától. Elrejtjük a 

felhasználók elől a felhő összetettségét, 

miközben növeljük az általunk védett digitális 

eszközök átláthatóságát és felügyelhetőségét. 

Eljutottunk ezzel a pontig, 

amelyen túl az összes adatot ellenőrizzük, 

kezeljük és előkészítjük az üzleti egységek 

és modellek támogatásához. 

Legyünk biztosak ugyanakkor abban, 

hogy a felhő, mint új működési modell 

kezelése véget nem érő evolúciós folyamat, 

amely 2023-ban is kritikusan fontos. A 

digitális univerzum e sorok írása közben 

is tovább bővül, mivel az IoT, az IIoT, a 

közösségi média és most már a generatív 

AI alkalmazások és eszközök adatai is 

egyre jobban duzzasztják az adatközpontokat. 

Valójában a friss, tisztított adatok 

iránti igény – amelyek többek között olyan 

eszközök működtetéséhez szükségesek, 

mint az OpenAI ChatGPT vagy a Google 

Bard – soha nem lesz teljesen kiszolgálható, 

mivel az adatforrások, a felhasználók 

és a rendszerek még több adatot hoznak 

létre, és még több információt várnak. 

A Hitachi Vantara szerint ez az új működési 

modell az adatokra összpontosít, mivel 

azokat már nem zárja be egyetlen helyre. 

Ebben a modellben az adatok egy közös 

adatsíkon keresztül elérhetők és hozzáférhetők. 

Az olyan dolgok, mint az adatkezelés, 

tárolás, elemzés, mesterséges 

intelligencia, összefonódnak és bizonyos 

értelemben valami nagyobbá válnak, mint 

maga a technológia. 

Koncepciónk lehetővé teszi, hogy az 

IT-vezetők digitális környezetüket az 

információk és alkalmazások felhasználása 

köré szervezzék, kifejezetten az 

üzleti modell támogatása érdekében. A 

folyamat során az adatbányászat és -feldolgozás 

egyszerűsödik, mivel az adatsilók 

megszűnnek, a hozzáférés és a rendelkezésre 

állás pedig növekszik. Ebben a 

működési modellben a megfelelő adatok a 

megfelelő emberekhez a megfelelő időben 

jutnak el. 

Túl a digitális 

infrastruktúrán 

Mindez távol áll a felhő hagyományos 

felfogásától, amely adatközpontokat, 

szerverállványokat, kábeleket, XaaS-képességeket 

és hasonlókat lát a modellben. 

Megközelítésünk ehelyett az eredményekre, 

az információk kinyerésére és 

áramlására összpontosít. Koncepciónk 

valójában kiterjed a digitális infrastruktúrára 

is, amely azonban a rendszereket 

sokkal inkább szoftverként, semmint 

puszta „hardverként” értelmezi. A szoftveralapú, 

szoftveresen rétegzett infrastruktúra 

lesz az egységesítő elem a hibrid és 

többfelhős környezetekben. 

Miért fontos ez? A vállalatok gyors 

egymásutánban szembesülnek felforgató 

erejű változásokkal. Legyen szó a 

generatív AI térhódításáról, a végtelenül 

növekvő adattömeg kezeléséről vagy a 

kiberbűnözés elharapózásáról, a megbízható 

adatokhoz való hozzáférés igénye 

napról napra kritikusabbá válik. 

A kihívások egy új szakterületet is 

életre hívtak. Az adatmegbízhatósági 

mérnöki munkában a DevOps- és a telephely-megbízhatósági 

képességek az 

adatrendszerekkel találkoznak. Ahogy az 

adatmegbízhatósággal foglalkozó Monte 

Carlo cég nemrégiben fogalmazott, “...az 

adatmegbízhatósági mérnök elsődleges 

szerepe, hogy biztosítsa, a kiváló minőségű 

adatok a szervezeten belül könnyen 

elérhetőek és mindenkor megbízhatóak 

legyenek”. 

A mesterséges intelligenciát, akárcsak 

az üzleti életet, az adatok táplálják. A 

hibrid és többfelhős környezetek növekvő 

összetettségével szembesülve a szervezetek 

bölcsen teszik, ha újszerűen 

közelítenek a felhőhöz; olyan megközelítést 

alkalmaznak, amely folyamatosan 

rendelkezésre álló adatokhoz és kritikus 

fontosságú felismerésekhez juttatja 

az üzletet, és felgyorsítja a stratégiai 

döntéshozást, mert így magabiztosan 

tekinthetnek a jövőbe. A felhő ugyanis a 

korábban megismert előnyöket kínáló 

környezetnél sokkal több, a jövő működési 

modellje. 

2023.08.23. | | 11

KERTÉSZ NELLI, 

Deputy CEO, 

Provice Informatika Kft 

AKTUÁLIS 

Obszervabilitás – A digitális 

transzformáció svájci bicskája 

Jerry Fodor (természetesen magyar származású) amerikai filozófus „svájci bicska” elmélete 

szerint az ember mentális működése sok kis modulból áll. Miként a svájci bicskának minden 

funkcióra (vágás, dugóhúzás, sörnyitás stb.) különböző eszköze van, úgy az elménk is egymástól 

független modulokat fejlesztett ki az egyes feladatok elvégzésére (térlátás, beszédértés, 

mozgáskoordináció, emlékezés stb.). Ezek a mentális modulok a korábban ötnek, de valójában 

inkább már kilenc vagy akár huszonegynek gondolt érzékszervünk által folyamatosan szállított 

adatok értelmezésén és feldolgozásán alapulnak. 

Hasonló elvek mentén épül fel a digitális 

vállalatoknál az obszervabilitás 

is. Itt az érzékszerveket hardveres 

vagy szoftveres szenzorok jelentik, amelyek 

folyamatosan küldik az adatokat a rendszerek 

fizikai vagy architekturális működéséről, 

illetve a rajtuk futó tranzakciókról a 

központi adatbázisba. Az ott található mesterséges 

intelligencia (MI) a kontextuális adatokból 

a rendszerek valós működését teszi átláthatóvá. 

Az MI folyamatosan tanul és működteti saját 

„svájci bicska” moduljait: infrastruktúra- és 

alkalmazás monitoring, sérülékenységelemzés 

és -védelem, digitális élmény és felhasználói 

viselkedéselemzés, üzleti analitikák előállítása, 

működésautomatizálás – csak hogy a legfontosabb 

szakmodulokat említsük. 

Az obszervabilitás három célt valósít meg a 

vállalatok működésében: 

1. Hibátlan és biztonságos digitális tranzakciók 

– és azok hibamentes, agilis és hatékony 

menedzselése 

2. Kiváló digitális élmény – felhasználói lojalitás és 

márkatudatosság fejlesztése 

3. Gyorsabb innováció – kiváló kódok rövidebb idő 

alatt 

Akinek az eddigi okfejtés túl elméletinek vagy 

koncepcionálisnak tűnt, azt szeretnénk megnyugtatni, 

az obszervabilitásnak közvetlen kézzel fogható 

előnyei vannak a vállalatok számára. Nézzünk 3 

példát a gyakorlati alkalmazására! 

Problémakezelés – Mit kezdjünk az 

„előrejelezhetetlen” problémákkal? 

Nézzük meg egy általános folyamaton, a problémakezelésen 

keresztül, mi a különbség a monitoring 

és az obszervabilitás között. A hagyományos monitoringszemlélet 

KPI-okat és különféle dashboardokat 

használ a teljesítményproblémák elemzésére. 

Érzékelhetően ez a szemlélet az ismert helyzetekre 

és az előzetesen definiálható határértékekre épül, 

de nem tud mit kezdeni többek között az „előrejelezhetetlen” 

problémákkal vagy a dinamikusan változó 

környezettel. 

Az obszervabilitás ezzel szemben egészen 

más megközelítést jelent. Teljes képet ad az általános 

környezetről, egy addig még ismeretlen 

problémás helyzetben is képes automatikusan 

meghatározni a valódi gyökérokot (a probléma 

előidézéséért felelős egyetlen okot), hovatovább 

az elhárításra is tesz javaslatot. A stabil üzemidőt, 

a performancia javulását kapjuk eredményül, a 

javítási idő lecsökkenése és jobb erőforrás-kihasználás 

mellett. 

12 | | 2023.08.23.

AKTUÁLIS 

Felhőmigráció, illetve kritikus 

rendszerek cseréje 

A felhőtechnológiák lokális alkalmazása, vagy akár 

a meglévő rendszerek privát vagy publikus felhőbe 

való költöztetése az új fejlesztések kulcsirányát 

jelentik a vállatoknál. Az ilyen projektek 3 fő fázisra 

oszthatók: 

1. Alkalmazás-környezet felmérése 

2. „Lift & Shift” vagy „Refactoring” 

3. Stabilizáció és adaptáció 

Az obszervabilitási megoldásokkal azonosíthatjuk 

a környezeti, illetve az integrációs rétegek 

kapcsolatait és függőségeit, az alkalmazott technológiákat, 

valamint a felelős teameket. Ugyancsak 

hasznos információt kapunk a jelenlegi rendszerek 

költségeiről, valamint az erőforrások, kapacitások 

kihasználtságáról. 

A felmérés alapján dönthetünk, hogy a meglevő 

alkalmazást költöztetjük (Lift & Shift) vagy újrafejlesztjük 

(Refactoring), esetleg kivezetjük a 

használatból. Az újrafejlesztés újabban többnyire 

micro-service és konténertechnológiák alkalmazásával 

zajlik. Az obszervabilitási megoldások 

segítenek a kódok gyorsabb és hibamentesebb 

elkészítésében. Az automatikus tesztelések pedig 

segítenek a hibák korai feltárásában és a teljesítményközpontúság 

fejlesztésében. 

A stabilizációs periódusban az obszervabilitási 

megoldás folyamatosan figyeli és egyben megtanulja 

az új rendszer normális működését, előre 

jelzi a problémát, a bekövetkezett problémák 

esetén pedig automatikusan azonosítja azok 

gyökérokait. Minimalizálja az esetleges szolgáltatási 

kieséseket, felgyorsítja a problémakezelést, 

feleslegessé teszi a válságstábokat, felszabadítja az 

erőforrásokat. Az új rendszer sikerének a felhasználói 

adaptáció szintén kulcseleme. Nyomon 

követhetjük, hogy a felhasználók mikor és hogyan 

használják az új rendszert, kinek van szüksége 

további képzésre, milyen élménnyel találkoznak a 

felhasználók a frissen bevezetett alkalmazás használata 

során. 

Üzleti folyamatok optimalizációja 

– Onboarding rendszerek 

A pénzügyi szektorban az „onboarding” rendszerek 

kritikus fontosságúak az új ügyfelek bevonásában. 

Hogyan tudjuk biztosítani ezen folyamatok kiváló és 

megbízható működését? Nos, itt is az obszervabilitás 

jelenti az első fontos lépcsőt e lényeges üzleti 

folyamat valós működésének megértéséhez. Az 

onboarding folyamat lépései mentén követhetjük a 

felhasználók élményét, a válaszidőket és a hibákat. 

Követhetjük, hogy mi miatt veszítjük el az új ügyfeleket, 

milyen tényezők okozzák a lemorzsolódásukat 

(technológiai, logikai vagy inkább UX/UI problémák). 

A tipikus felhasználói session-öket videószerűen 

visszanézhetjük, hogy megértsük a felhasználói 

élményt az ügyfél szemszögéből is. 

Az obszervabilitással megnyílik a lehetőség a 

digitális szolgáltatások üzleti kihatásainak megértésére 

is. Segítségével optimalizálhatjuk a konverziót, 

biztosíthatjuk az üzleti céloknak vagy SLO-knak 

való megfelelést, valamint rangsorolhatjuk az üzleti 

döntéseket azok kritikussága alapján. És ami még 

ennél is fontosabb, végső soron a felhasználók jobb 

digitális élményt fognak tapasztalni. 

Hogyan intézményesül az 

obszervabilitás a vállalati 

működésbe? 

Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy hónapokat 

vagy éveket vesztegessenek el saját eszközök 

fejlesztésével, különféle megoldások tesztelésével, 

amelyek csak az obszervabilitás kis szeleteit 

nyújtják. 

Az áttörést egy olyan platform jelenti, amely 

„megfigyelhetővé” teszi az összes rendszert és 

alkalmazást, használható válaszokat ad, valamint 

a leggyorsabban biztosítja a technológiai és üzleti 

megtérülést. Az obszervabilitás valójában egy olyan 

utazás, ami elvisz bennünket a fenntartható üzleti 

növekedéshez. Nemcsak a termelékenységet, 

hanem a pozitív munkakapcsolatokat is megerősíti, 

amelyek elengedhetetlenek a hatékony, együttműködő 

kultúra kialakításához is. 

A Dynatrace technológiája és képességei már 

most túlmutatnak az obszervabilitás alapkészségein. 

A Dynatrace egyetlen egységes platformban 

nyújt automatikus válaszokat, a teljes kontextust 

veszi alapul és képes ok-okozati összefüggéseket 

azonosítani, megnyitva az ajtót az innovációs törekvések 

megvalósítása és a sikeres digitális transzformáció 

előtt. 

A Dynatrace a New York-i értéktőzsdén jegyzett cég. Alkalmazásteljesítmény 

monitoringból (APM) nőtte ki magát Observability Platformmá, melyet 

Magyarországon már több mint 50 vállalat használ. Számos független iparági 

elemző értékelése alapján (köztük a Gartnerrel) töretlenül a Dynatrace a vezető 

technológiai platform ezen a területen. 

2023.08.23. | | 13

MALLÁSZ 

JUDIT 

TECHNOLÓGIA 

Megfontolt felkészülés 

az MI terjedésére 

Az ARISA keretében készített tanulmány szerint tizenkét európai ország egyetért 

abban, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével az adattudósok, 

a gépi tanulási és az adatmérnökök iránt lesz a legnagyobb kereslet. 

A magyar cégek is osztják ezt a véleményt, csupán az első három helyezett 

sorrendjében van különbség. 

Első évének végére ért a mesterséges 

intelligenciához kötődő készségek 

fejlesztésére létrejött európai 

szövetség, az ARISA (ARtificial Intelligence 

Skills Alliance) 2022 júniusában indított, 

4 éves futamidejű projektje. A Computerworld 

előző számában bemutattuk az 

elmúlt év munkájának eredményeit összefoglaló 

tanulmány fő megállapításait. Most 

további részletekbe avatják be olvasóinkat 

a nemzetközi konzorcium két magyar 

tagjának képviselői, Tajthy Krisztina, az 

IVSZ főtitkára és Gyires-Tóth Bálint, a BME 

Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) 

docense. 

Folyamatos finomhangolás 

– Az első évben a legnagyobb feladat az 

igények és az ellátottság felmérése volt. 

Megnéztük, milyen MI-szakemberekre, 

milyen területeken van szükség, továbbá 

megvizsgáltuk az MI-hez kapcsolódó 

jelenlegi képzési palettát. Ugyanezekre 

a kérdésekre kerestünk választ a jövőre 

vonatkozóan is. A kutatás az Európai 

Unióra fókuszált, de kitekintett az Egyesült 

Államokra, Kanadára, Kínára és Izraelre 

is. A konzorciumi tagok kerekasztal-beszélgetéseket 

szerveztek nemzeti és 

nemzetközi szinten, felmérték a piacokat, 

dokumentum- és tartalomelemzést 

végeztek. A kutatás egyik forrását a 

kérdőíves felmérés képezte, amelybe 12 

országból több mint 400 céget vontak be. A 

témakör dinamikus fejlődéséből fakadóan a 

kutatást menet közben is hangolni kellett. 

Elég csak a ChatGPT berobbanását említeni; 

ez hatalmas lökést adott a területnek, 

és olyan kulcsszót hozott be a szakmába, 

mint a prompt engineering. A felmérések 

eredményeit a konzorciumi tagok egy 

tanulmányban foglalták össze. Ez képezi a 

további munka alapját – összegzi a projekt 

első évét Gyires-Tóth Bálint. 

Egy kutatásnál kulcsfontosságú, hogy 

milyen körből kerülnek ki a kérdőívekre 

válaszolók. A BME és az IVSZ közösen, saját 

csatornáin keresztül, saját érdekeltségi 

körén belül terjesztette a felhívást. – Az 

így kialakult, változatos válaszadói kör jól 

tükrözi a magyar IKT szektor összetételét. 

Túlsúlyban vannak a mikro-, kis- és középvállalkozások, 

de néhány nagyvállalat is 

bekapcsolódott a felmérésbe. Ha az iparági 

bontást nézzük, a technológiai szektor 

képviselői, a telekommunikációs cégek 

voltak a legaktívabbak, de érkeztek válaszok 

az egészségügyből és az oktatás területéről 

is. Jellemzően olyan cégek töltötték 

ki a kérdőíveket, amelyek működésében 

már most is felbukkan a mesterséges 

intelligencia, illetve amelyek stratégiailag 

készülnek rá, hogy az MI fontos szerepet 

játszik majd az életükben. A kérdőív egyébként 

elsősorban a felsővezetői szintet 

célozta. Ennek megfelelően a válaszadók 

többsége az ügyvezetők, technológiai igazgatók, 

operatív igazgatók és egyéb döntéshozók 

köréből került ki, de középvezetők 

vagy technológiai munkakörökben dolgozók, 

például adatmérnökök, product ownerek is 

válaszoltak a kérdésekre – tájékoztat Tajthy 

Krisztina. 

14 | | 2023.08.23.

TECHNOLÓGIA 

Technológiai és támogatói 

szerepkörök 

A kutatás kétféle munkakörre összpontosított: 

azokra a technológiai szerepkörökre, 

amelyek képviselői kifejezetten az 

MI-fejlesztésekben vesznek részt, valamint 

azokra a támogatói szerepkörökre, amelyek 

nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy 

a vállalkozások hasznosítani tudják üzleti 

életükben a mesterséges intelligenciát. 

– A támogatói szerepkörök megítélésében 

nem volt számottevő eltérés a 

kutatásban résztvevő országok között. Ami 

a technológiai szerepköröket illeti, a résztvevő 

országok összességében ugyanazt a 

három szerepkört tartották a jövőre nézve 

a legkeresettebbnek. A kutatás végeredménye 

szerint az első helyen az adattudósok 

szerepelnek, őket követik a gépi tanulási, 

majd az adatmérnökök. A magyar rangsor 

ettől némileg eltér: a hazai cégek csak a 

harmadik helyre tették az adattudósokat, a 

gépi tanulási és az adatmérnököket magasabbra 

értékelték – foglalja össze a kutatás 

eredményét az IVSZ főtitkára. 

Képzések 

a BME égisze alatt 

A terv szerint az ARISA keretében 2024 

őszétől indulnának a képzések. Menet 

közben az Európai Unió, illetve az ipar 

képviselőinek oldaláról felmerült az igény, 

hogy már korábban is legyenek néhány 

órás, napos, esetleg egy hetes kurzusok, 

amelyek hozzásegítik a szakpolitikusokat, 

a döntéshozókat, az informatikai tanácsadókat 

a számtalan újdonság gyors és helyes 

kezeléséhez. 

– A BME mind a tananyagok kidolgozásában, 

mind a képzések megvalósításában 

részt kíván venni. Egyetemünkön már 

jelenleg is számos olyan tantárgy érhető el, 

amely a mesterséges intelligencia témakörével 

foglalkozik. Mesterszinten például 

2023 januárjában startolt az „Adattudomány 

és MI” névre hallgató specializációnk 

a VIK-en. Az ARISA tananyagok fejlesztése 

során szeretnénk hasznosítani tapasztalatainkat, 

ugyanakkor az ARISA projekt 

keretében összegyűlő tudást beépítjük 

majd az egyetemi képzésünkbe, illetve az 

újdonságokkal frissítjük meglévő tantárgyainkat. 

Jelenleg is folyik az európai 

szintű képzési stratégia megalkotása, és 

emellett a rövidebb képzések kidolgozása. 

Ez utóbbiak akár már 2024 első felében 

elindulhatnak. A további tantervek kidolgozását 

az ARISA-ban idén ősszel kezdjük 

meg. Magyarországon a BME fogja össze a 

majdani képzéseket, azok pontos formájáról, 

megvalósításának módjáról később születik 

döntés – fogalmaz Gyires-Tóth Bálint. 

Míg a klasszikus szoftverfejlesztés is 

nagy mértékben gyakorlati úton történik, 

addig a mesterséges intelligencia kutatása 

és fejlesztése esetében még kritikusabb 

a tapasztalat, a gyakorlat. Hiába tud 

valaki remekül programozni, és ismeri jól 

az eszköztárat, a különböző munkakörök 

jellemzően különböző adatbázisokhoz 

kötődnek, azaz minden esetben másképpen 

kell megközelíteni a problémákat. A BME 

Több GPU kellene 

Pozitív élmény, hogy a mesterséges 

intelligenciában való jártasság tekintetében 

az itthon képzett szakemberek 

versenyképesek a nemzetközi 

porondon – állapítja meg Gyires-Tóth 

Bálint. Kiválóak az elméleti alapjaik, és 

megállják a helyüket a gyakorlatban is. 

Inkább senior szinten mutatkozik némi 

hátrányunk: itthon még nem hozzáférhető 

olyan hardvereszközpark, 

amely az élvonalbeli eredményekhez 

nélkülözhetetlen. Az igazán nagyskálás 

kutatásoknál a mérnökök akár több 

1000 GPU-t is használhatnak. A hazai 

kutatók tehát nehezen férnek hozzá 

komoly erőforrásokhoz, noha itthon is 

vannak olyan nagy szereplők, amelyek 

fogadják a téma szakértőit. 

docense szerint az MI-vel kapcsolatos oktatásnak 

tehát még inkább el kell tolódnia a 

projektalapú képzés, a gyakorlati munka, a 

kisebb és egészen nagy, komplex egyéni és 

projektfeladatok irányába. A legjobb, amikor 

éles problémákon dolgoznak a hallgatók, 

akár céges együttműködések, akár egyetemi 

k+f projektek keretében. 

Az ARISA oktatási programjának célja, 

hogy partneri hálózatot alakítson ki. A 

konzorciumnak kezdettől fogva tagja az 

NVIDIA Deep Learning Institute és az 

Amazon Web Services. A továbbiakban arra 

törekednek, hogy Európa-szerte minél több 

kkv-t, nagyvállalatot és oktatási intézményt 

nyerjenek meg, és vonjanak be a partnerek 

közé, gyakorlati oldalról segítve ezzel az MI 

kutatás-fejlesztését és oktatását. 

Nem félünk, 

hanem felkészülünk 

A mesterséges intelligencia térnyerése 

kapcsán sok olyan vélemény lát napvilágot, 

miszerint rengeteg munkahely megszűnésével, 

illetve átalakulásával kell számolni. 

Ez valós előrejelzés, hiszen valóban vannak 

olyan munkakörök, amelyeket közvetlenül 

érint az új technológia. – A Világgazdasági 

Fórum nemrég megjelent Future of 

Jobs kutatására hivatkozva, valamint saját 

tapasztalataink alapján azt is állítjuk, hogy 

a technológia következtében összességében 

több új munkahely jön létre, mint amennyi 

megszűnik vagy átalakul. Az egyenleg 

tehát várhatóan nettó pozitív lesz, de ehhez 

szükség van arra, hogy a munkavállalók 

fejlesszék digitális készségeiket. Nem 

munkanélküliségre készülünk, hanem azt 

várjuk, hogy a mesterséges intelligencia 

kiváltja a monoton feladatokat, és hatékonyság- 

és versenyképesség-növekedést 

hoz. Erre fel lehet és fel is kell készülni 

önképzéssel, vállalati és kormányzati 

programokkal, továbbá segítenünk kell 

a munkaerőpiacon már most jelenlévők 

széles tömegét, hogy tudjanak élni azokkal 

a lehetőségekkel, amelyeket az MI teremt 

számukra. Nem félünk, hanem inkább felkészülünk, 

ez a stratégiánk – hangsúlyozza 

Tajthy Krisztina. 

A fentiek érvényesek az IKT szektorra is. 

Várható, hogy az egyszerűbb programozói 

feladatok elvégzésére egyre inkább bevethetővé 

válik az MI. A megszűnő programozói 

feladat- vagy munkakörök helyett várhatóan 

újak jönnek létre, olyanok, amelyek ma még 

nem is léteznek, és amelyek a mostaninál 

magasabb szintű tudást követelnek meg a 

programozóktól. Az ARISA is erre a tendenciára 

próbálja felkészíteni a vállalkozásokat 

és az egyéneket. Mindazonáltal az IVSZ-nél 

nem számítanak rá, hogy az MI térnyerése 

akár itthon, akár az Európai Unióban megoldaná 

a világban általánosan tapasztalható 

tömeges munkaerőhiányt, ami az informatikai 

szakemberek piacát már évek óta 

jellemzi. 

2023.08.23. | | 15

KIS 

ENDRE 

TECHNOLÓGIA 

UNISYS 

Akadályból ugródeszka 

A rájuk nehezedő gazdasági nyomás dacára a vállalatok az eddiginél is többet költenek új 

technológiák bevezetésére – állapította meg friss felmérésében a Unisys. Az informatikai 

terület és a felső vezetés közötti ellentétek, a szakemberhiány és a mesterséges intelligencia 

(AI) körüli etikai aggályok miatt azonban nem mindegyikük tudja kiaknázni a digitalizációban 

rejlő lehetőségeket. 

Kritikusan fontos, hogy a munkavállalók a 

legjobb technológiához férjenek hozzá, ez 

elkötelezettségüket és teljesítményüket 

is növeli, mutatott rá öt ország több mint kétezer-kétszáz 

döntéshozójának megkérdezésével 

készült Cloud Insights 2023 tanulmányában 

(From Barriers to Breakthroughs: Unlocking 

Growth Opportunities with Cloud-Enabled Innovation) 

a Unisys. Modern munkahelyek kialakításához 

ezért a vállalatoknak infrastruktúrájukat 

és alkalmazáskörnyezetüket is korszerűsíteniük 

kell – a transzformáció azonban számos technológia 

bevezetését feltételezi, így komoly nehézségekbe 

ütközhet, és a komplexitást, a kockázatokat 

is növeli. 

Az amerikai vállalat digitális munkahelyek, 

hibrid felhős környezetek és üzleti folyamatok 

kialakításához, üzemeltetéséhez és védelméhez 

rendszer- és alkalmazásintegrációs, tanácsadói, 

valamint outsourcing és menedzselt szolgáltatásokat 

kínál világszerte – többek között 

Magyarországon is – megtalálható szolgáltató 

központjaiból. A digitalizációs akadályok leküzdéséről, 

a mesterséges intelligencia és a modern 

munkavégzés jövőjéről, az agilis technológiák 

informatikai és üzleti szolgáltatásokra, szervezeti 

működésre gyakorolt hatásáról Mike Thomsont, a 

Unisys elnökét és operatív igazgatóját kérdeztük. 

Computerworld: Mit tanácsol a vállalatoknak 

az üzleti célok elérését és a kockázatok 

kezelését megfelelően egyensúlyozó digitális 

transzformációs stratégia kidolgozásához 

és megvalósításához? 

Mike Thomson: Miközben a feljövő, új technológiák 

hatására interakcióink az élet szinte minden 

területén, így munkahelyünkön is átalakulnak, 

fontos, hogy ne veszítsük szem elől az egyenlet 

emberi oldalát. Szükséges, hogy a szervezetek a 

digitális eszközökkel elérhető előnyök megszerzésére 

törekedjenek, de ugyanilyen fontos, hogy 

eközben az emberi kapcsolatokat, a kreativitást és 

az empátiát se tévesszék szem elől. 

Más szóval ahhoz, hogy eligazodjanak, alkalmazkodjanak 

és kiaknázzák a felforgató erejű 

technológiai fejlődésben rejlő 

lehetőségeket, a szervezeteknek 

teljes mértékben fel 

kell vállalniuk a digitális átalakulás 

következő hullámát. 

Beleértve ebbe azt is, hogy 

a felhő-natív modelleket és 

az AI-alapú megoldásokat 

integrálják alapvető üzleti 

folyamataikba, mert ezáltal 

javíthatják a döntéshozást és 

a felhasználói élményt, újabb 

lehetőségeket teremthetnek az 

üzlet számára, és pozitív üzleti 

eredményeket érhetnek el. 

Legutóbbi tanulmányunkban 

a felhő teljes ökoszisztémájának 

előtérbe helyezésétől 

kezdve a mesterséges intelligencia 

üzleti DNS-be építésén 

át a munkaerő termelékenységének 

növeléséig és az innováció 

gyorsításáig felvázoltuk 

mindazokat a kulcsfontosságú 

intézkedéseket, amelyeken 

keresztül az informatikai és 

üzleti vezetők kiaknázhatják 

a vállalat digitális átalakulásában 

rejlő teljes potenciált. 

CW: A generatív AI beépített képességeivel 

felruházott első alkalmazások és 

más IT megoldások mostanában jelentek 

meg, illetve válnak elérhetővé az év hátralevő 

részében. Várható-e, hogy olyan 

hirtelen és mélyreható változást idéznek 

elő a munkavégzésben és az informatikai 

infrastruktúrában, mint amilyet a világjárvány 

kirobbanásakor tapasztaltunk? 

Mi az előfeltétele annak, hogy egy vállalat 

sikerrel vezesse be és használja ezt a 

technológiát? 

MT: Folyamatosan keressük és kiértékeljük 

a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás 

(ML) fejlődésével feltáruló, új lehetőségeket, 

Mike Thomson, 

elnök és operatív igazgató, 

Unisys 

16 | | 2023.08.23.

TECHNOLÓGIA 

hogy ügyfeleinket költségcsökkentéshez 

és nagyobb hatékonysághoz segítsük. 

Célunk, hogy az AI erejével automatizáljuk 

a feladatvégzést, ésszerűsítsük a folyamatokat, 

és értékes emberi erőforrásokat 

szabadítsunk fel a stratégiai kezdeményezések 

számára. Ügyfeleink az AI segítségével 

új felismerésekre jutnak és rejtett 

mintákat tárnak fel, így gyors, adatvezérelt 

döntéseket hozhatnak, és döntő előnyt 

szerezhetnek a piacon. 

A nagy potenciállal bíró generatív 

AI-t a vállalatok sokféleképp munkára 

foghatják. A technológia például természetes 

nyelven kommunikáló csevegőrobotként 

támogathatja többek között a 

kiskereskedelmi és más, első vonalbeli 

dolgozókat, a szolgáltatások terén a problémák 

osztályozásában és orvoslásában 

segítheti az ügyintézőket, a fejlesztők 

munkáját kódblokkok automatikus generálásával 

gyorsíthatja, az üzleti elemzést 

célzó lekérdezések eredményéből pedig 

pillanatok alatt összefoglalókat és vizuális 

jelentéseket generálhat. 

Legutóbbi Cloud Insights felmérésünkből 

kiderült, a gazdasági visszaesés 

ellenére a vállalatok eltökéltek abban, 

hogy a digitális képességek, például a 

mesterséges intelligencia bevezetését 

célzó beruházásaikat előre sorolják, 

amitől üzleti növekedést és költségcsökkenést 

várnak. A döntéshozók válaszai 

azonban rávilágítottak arra is, hogy mindeddig 

csupán a szervezetek 15 százaléka 

integrálta üzletmenetébe ezt a technológiát. 

A vállalatok fennmaradó 85 százaléka 

így azt kockáztatja, hogy AI-képességekkel 

már felvértezett versenytársak ingatják 

meg piaci pozícióját. 

Mindez részben a döntéshozók elbizonytalanodásával 

magyarázható, akik 

aggódnak a gyorsan fejlődő és változó 

technológia etikai vonatkozásai miatt. 

A megkérdezettek több mint fele (55 

százalék) nem meglepő módon elismerte, 

hogy erről a problémáról nem tud eleget. 

A legtöbb válaszadó (43 százalék) szerint 

az etikai aggályok kezelésére a legjobb 

módszer lehet, ha az emberek az AI-modelleket 

és a kapott eredményeket is 

rendszeresen felülvizsgálják. Ez a megközelítés 

ugyanis garantálná az emberek 

további aktív részvételét a döntéshozatal 

folyamatában, így erősítheti a mesterséges 

intelligencia felelős használatának 

társadalmi elfogadottságát is. 

A lényeg, hogy sokat kell még tanulnunk 

a mesterséges intelligenciáról, hatékony 

és etikus alkalmazásának mikéntjéről a 

mindennapi munkánkban, de a technológiában 

rejlő lehetőségek kétségtelenül 

hatalmasak. 

Sokat kell még tanulnunk a 

mesterséges intelligenciáról, 

hatékony és etikus 

alkalmazásának mikéntjéről 

a mindennapi munkánkban, 

de a technológiában rejlő 

lehetőségek kétségtelenül 

hatalmasak... 

CW: Hozhatnak-e hasonló horderejű 

változást a vállalatok életébe 

két-három év távlatában a kvantumszámítógépek? 

Komolyan készülnek 

a vállalatok a közelgő kvantumkorszakra, 

vagy egyelőre hanyagolják 

ezt a problémát? 

MT: Szakembereinkkel szorosan követjük 

a kvantum-számítástechnika fejlődését, 

és úgy véljük, hogy a technológia, amely 

a hatékonyság és teljesítmény növelése 

mellett a kockázatot is csökkenti, forradalmasíthatja 

a szervezetek működését. 

Éveket vártunk rá, de ma már látjuk, hogy 

a vállalatok a kvantumszámítást valódi 

üzleti problémák megoldására használják. 

Bár a technológia még kevésbé 

kiforrott, feldolgozási teljesítménye, ha 

megfelelően használják, fordíthat a játék 

állásán. A kvantumszámítást a mesterséges 

intelligenciával és a fejlett analitikával 

hatékonyan ötvöző szervezetek 

fognak versenyelőnyt szerezni. 

Ma már nem a kvantumszámítógépekhez 

való hozzáférés a fő kérdés. 

Valójában az egyetemek fizika és 

matematika tanszékein, valamint a 

kutatási- fejlesztési részlegeken világszerte 

megtalálható készségekhez és 

tudáshoz való hozzáférés fogja előrevinni 

ezt a folyamatot. Versenyelőnyhöz 

azon szervezetek fognak jutni, amelyek 

a kvantum számítás és az algoritmusok 

terén széleskörű tárgyi szakértelemmel 

bíró embereket alkalmaznak, illetve ilyen 

vállalatokkal működnek együtt. 

CW: Vállalatuk befektetői napján 

tartott előadásában következő generációs 

megoldásportfóliójukat ismertette. 

Mely alkalmazásterületekre 

összpontosítanak, és milyen képességek 

fejlesztését, szállítását tervezik 

a közeljövőben? 

MT: Következő generációs megoldásaink 

négy területen mozdítják elő a 

munkát, amelyet ügyfeleinkkel közösen 

végzünk. A munkakörnyezet korszerűsítését 

például élményalapú munkahelyi 

megoldásokkal segítjük, amelyek a 

digitális eszközök központi, biztonságos 

és proaktív felügyeletéhez, valamint a 

kommunikációs és kollaborációs platformokhoz 

és végpontokhoz biztosítják 

a telemetria, az adatanalitika, a nagy 

nyelvi modellek (LLM), az irányítás 

(governance) és a jelentéskészítés 

képességeit. 

A digitális platformok és alkalmazások 

(DP&A) terén a felhőalapú alkalmazásokhoz, 

a hibrid és többfelhős környezetkehez, 

az adatanalitikához, valamint a 

nagy nyelvi modellek és a mesterséges 

intelligencia használatának összehangolt 

menedzseléséhez (orchestration) szükséges 

stratégiai, tervezési, fejlesztői, 

migrációs és felügyeleti képességeket 

szállítunk. 

Speciális szolgáltatásaink és következő 

generációs számítási (SS&C) 

megoldásaink között szerepel például az 

alkalmazások integrálása, bővítése és 

modernizálása saját környezeteinkben, 

valamint a fejlett számítási megoldások 

és saját SaaS-alapú termékeink szolgáltatása 

a kulcsfontosságú ágazatokban. 

Mikropiaci megoldásainkkal 

pedig meghatározott iparágak vagy 

piacok követelményei szerint rendkívüli 

mértékben specializált üzleti folyamatokat 

alakítunk ki, illetve ilyen használati 

eseteket támogatunk a Unisys saját technológiájával 

és tudásával. 

Küldetésünk egyértelmű, ügyfeleinket 

áttörés eléréséhez és nagyobb potenciáljuk 

kibontakoztatásához segítjük. 

Következő generációs megoldásainkkal 

az innováció és az agilis működés 

előmozdítását, a digitális üzleti modellek 

széles körű elterjedését, az új és változó 

technológiák, például a felhőtechnológiák 

zökkenőmentes bevezetését, a biztonság 

megőrzését, valamint a beruházások 

pozitív megtérülését támogatjuk. 

2023.08.23. | | 17

TECHNOLÓGIA 

„Azért tanultam meg 

a jelnyelvet, hogy hallássérült 

embereknek segítsek IT-karriert építeni” 

Dolly Vuchkova, a Magyarországon is jelenlévő Sigma Software Group bolgár irodájának vezető 

toborzója. A szakember folyamatosan képzi magát, és miután megszerezte második felsőfokú 

HR-végzettségét, úgy döntött, hogy elsajátítja a jelnyelvet is. Íme a történet, ami mögötte áll. 

Egy nap az előző munkahelyemen egyik 

kollégám a marketing csapatból egy 

CSR-kezdeményezés ötletét vetette fel. Neki 

köszönhetően ültünk le egy asztalhoz az eltérő 

szükségletű emberekkel foglalkozó Jamba szervezet 

képviselőivel, akik segítséget kértek abban, 

hogyan lehetne hatékonyan a munkaerőpiacra 

juttatni őket. Megállapodtunk egy átfogó HR-tréning 

összeállításában, amely olyan kihívásokra 

adott kézzelfogható választ, mint a hogyan készítsenek 

jó önéletrajzot, hogyan viselkedjenek az 

interjún, mit kell tudni a munkaszerződésekről 

és a felvételi folyamatról, és persze különösen az 

informatikai területet érintve – honnan érdemes 

elkezdeniük tanulni, és hol találhatnak ezután 

állást. 

Ahhoz, hogy a képzés tökéletes legyen, úgy 

döntöttünk, hogy tartunk egy részletes megbeszélést 

a Jamba csapatával, megvizsgálva a karrierutak 

leggyakoribb problémáit és mindazokat a további 

témaköröket, amelyeket le kell fednünk. Több mint 2 

órán keresztül beszélgettünk, és a meeting végén a 

csapatuk egyik tagja azt mondta: „Tudod, én születésemtől 

fogva süket vagyok”. Megdöbbentem, mert 

úgy tűnt, hogy az egész egyeztetés alatt végig figyelt, 

és egyszer sem válaszolt szokatlanul. Mindössze 

néhány szót ejtett ki furcsán, de azt hittem, hogy ez 

talán akcentus vagy dialektus. Így eléggé megdöbbentett, 

hogy kiderült: egész idő alatt szájról olvasott 

és úgy válaszolt, hogy sem minket, sem saját 

magát nem hallotta. 

Ez volt a fordulópont számomra. Az ő drámai 

története mutatta meg, hogy egyesek milyen nagy 

erőfeszítéseket tesznek azért, hogy kommunikáljanak 

a világgal. Bár már korábban is fontolgattam, 

ez volt a tényleges kiváltó ok arra, hogy elkezdjek 

jelnyelvet tanulni. 

Mielőtt azonban beiratkoztam volna a képzésekre, 

megtartottuk a tréninget a Jamba közösségének 

tagjai számára, ami további meglepetéseket is 

tartogatott. A tanfolyamnak már az elején egészen 

összezavarodtam, ugyanis amikor elkezdtem 

beszélni az informatikai karrierről, észrevettem, 

hogy a hallgatóságból senki sem néz rám. Kiderült, 

hogy nem azért, mert senkit sem érdekelt a 

téma, hanem azért, mert mindenki a mögöttem 

álló jelnyelvi tolmácsot nézte, és valójában nagyon 

is koncentráltak, hogy a mellettem ülő lány által 

biztosított jelnyelven keresztül elsajátítsák az 

ismeretanyagot. 

A képzés hálózatépítési részében egy siket fiú 

odajött hozzám, és elmondta, hogy nagy ambíciója 

van arra, hogy UI/UX-designer legyen. Mivel ekkor 

már grafikusnak tanult, megkértem, hogy küldje 

el nekem az önéletrajzát és a portfólióját. Meg 

is tette, a munkája pedig lenyűgözött! Így ő lett 

az első siket ember, akinek segítettem az informatikai 

karrierjében, még mielőtt megtanultam 

volna a jelnyelvet. Ez nem volt könnyű. Nagyon 

kellett küzdenem érte, hogy felvegye a cégünk. De 

sikerült, és most már majdnem egy éve tervező az 

előző munkaadómnál. Ekkor lettem biztos abban, 

18 | | 2023.08.23.

TECHNOLÓGIA 

meg akarom tanulni a jelnyelvet, hogy segítsek 

a siket embereknek az informatikai karrierjük 

építésében. A tanulmányaim során sok nagyszerű 

hallássérült emberrel találkoztam. Rengeteg 

tehetség van, de sajnos láthatatlanok számunkra, 

mert a toborzók gyakran már az első szakaszban 

elutasítják őket az eltérő szükségleteik miatt. 

Talán itt az ideje, hogy felnyíljon a munkaadók és a 

fejvadászok szeme. 

Ahogyan én tanultam 

Egy olyan iskolában kezdtem el tanulni a jelnyelvet, 

amelyet két nagyon jó barátom alapított. Egyikük 

CODA (Child of Deaf Adults) volt, azaz siket szülők 

gyermeke. A CODA-k nagyszerű tanárokká 

válhatnak, mivel gyermekkoruk óta tolmácsok. 

Tavaly novemberben kezdődött a tanfolyam, és 

2023 januárjára eljutottam a második szintre, amely 

májusban ért véget. Jelenleg a nyári szabadságomat 

élvezem, szeptemberben tervezem folytatni a tanulmányaimat. 

Emellett jelentkeztem egy 8 hónapos 

oktatásra, amelynek célja, hogy folyékonyan 

beszéljek jelnyelvet. 

Mielőtt otthagytam az előző munkahelyemet és 

csatlakoztam a Sigma Software-hez, néhányszor 

találkoztam a siket UI/UX tervezőnkkel az irodában. 

Nagyon örült, hogy olyan valakivel beszélgethet a 

munkahelyén, aki érti a jelnyelvet. 

Azóta is siket embereknek segítek munkát találni, 

tanácsadással, mentorálással és önéletrajzírással. 

A Sigma Software-nél magasan kvalifikált, 

mély szaktudást és sokéves tapasztalatot igénylő 

pozíciókban dolgozom, azonban sok eltérő igényű 

embernek, mint például a siketeknek is, szüksége 

van arra, hogy megtalálják az első munkalehetőségüket, 

valakit, aki esélyt ad nekik a tapasztalatszerzésre 

és növekedésre. Ezért remélem, hogy egy 

nap a Sigma Software-nél is találunk helyet az ilyen 

pályakezdőknek! 

Mennyire nehéz elsajátítani 

a jelnyelvet 

Az idegen nyelvek tanulása mindig is kihívást jelentett 

számomra. A bolgár jelnyelv ugyanolyan nyelv, 

mint bármelyik, ha valakinek jól megy, az tud élni 

vele, de tőlem kemény munkát és kitartást igényelt. 

Mert a jelnyelv nemcsak a kezek mozgásáról szól, 

hanem az arckifejezésekről, az érzelmekről és a 

mimikáról is. És amikor jelnyelvet beszélsz, egyszerűsítened 

kell a szókincsedet. 

Számomra az volt a legnehezebb, hogy nem 

tudsz minden szót lefordítani, amit a normál 

beszélgetésben használsz. Például nincsenek 

kötőszavak vagy prepozíciók. Ezeket egyszerűen 

kihagyod. És mégis úgy kell kommunikálnod 

másokkal, hogy megértsenek téged. Ráadásul, 

ami igazán új volt számomra, hogy nagyon 

koncentráltnak kell ehhez lenni. Tegyük fel, hogy 

beszélgetést folytatsz jelnyelven, és egy kicsit 

elterelődik a figyelmed, félrenézel, csak hogy 

köszönj valakinek. Ebben az esetben valószínűleg 

teljesen lemaradsz arról, amit a beszélgetőpartnered 

mondott. 

Rájöttem, hogy a jelnyelv tanulása és gyakorlása 

révén a munkámban és a mindennapi életben 

egyaránt sokkal koncentráltabbá és figyelmesebbé 

váltam a részletekre. 

A nyári vakációm alatt úgy fejlesztem a készségeimet, 

hogy a tévéhíreket jelnyelvi tolmácsolással 

nézem. Új szavakat is tanulok belőle. Egyszer pedig 

még jelnyelvi tolmács is voltam egy siket srác és 

egy lány randevúján. Szuper fura volt, néha kicsit 

úgy éreztem magam, mintha gyertyát tartanék, 

de örültem, hogy segíthettem és extra gyakorlatot 

szereztem a jelnyelvben. Bár csak egy kis kávézás 

volt a plázában, de szokatlan élmény mindhármunk 

számára. 

Miért kellene bevonni 

az eltérő igényű embereket 

az informatikába? 

Úgy vélem, hogy a hallás- vagy látásproblémákkal 

küzdő emberek ugyanolyan jók lehetnek számos 

informatikával kapcsolatos munkakörben, mint 

bárki más, ha egyenlő esélyt kapnak. 

A fogyatékkal élőkkel való együttműködésem 

során találkoztam egy kerekesszékes férfival, aki 

ráadásul látássérült ember is volt. Nagyon nehéz 

életet él, mert állandó segítségre van szüksége. De 

még így is lenyűgözött, hogy milyen intelligens. Sok 

könyvet olvas, számítógépet kezel, és fordítóként 

dolgozik. Kiváló nyelvtudással rendelkezik, több 

nyelvről fordít könyveket, podcastokat és hangoskönyveket 

is készít. Azt mondta nekem, hogy mindezek 

a dolgok tartják őt életben és boldoggá teszik, 

hiszen segít neki abban, hogy legyen értelme az 

életének. 

A fejlett technológiák rendkívül fontosak az eltérő 

igényű emberek számára is; nagyon sokat adhat 

nekik, ők pedig örömmel adják mindezt vissza. Olyan 

lehetőségeket nyit meg számukra, amilyeneket 

korábban soha nem kaptak. 

A Sigma Software Groupról 

A Sigma Software Group többségében svéd tulajdonú, 

egyedi szoftverfejlesztéssel és IT szolgáltatásokkal 

foglalkozó cég. Európa egyik legnagyobb IT- tanácsadó 

cége, amely több mint 2000 alkalmazottat 

egyesít a világ 19 országának 40+ irodájában, köztük 

Magyarországon is. Több, mint 300 ügyfél (köztük 

Fortune 500 vállalat) bízza a Sigma Software Groupra 

termékei fejlesztését és üzleti igényeinek megoldását. 

A vállalat 2015 óta minden évben szerepel az 

IAOP World's Top 100 Outsourcing listáján. 

2023.08.23. | | 19

KIS 

ENDRE 

TECHNOLÓGIA 

GARTNER 

Túlzott elvárások, mérlegelt kockázatok 

A ChatGPT körüli felhajtás a mesterséges intelligencia bevezetését célzó beruházások 

növelésére késztette vállalatukat, mondta a döntéshozók közel fele a Gartner nem reprezentatív 

felmérésében. A szervezetek hetven százaléka azonban egyelőre csak kóstolgatja a generatív 

AI képességeit. 

A 

generatív mesterséges intelligencia 

a túlzott elvárások csúcsára ért a 

Gartner görbéjén (Hype Cycle for 

Emerging Technologies, 2023), amely a 

feljövő technológiák jelenlegi népszerűségét 

mutatja, és piaci beérésük várható 

időtávját vetíti előre. A generatív AI, amely 

az elemző szerint 2-5 éven belül transzformációs 

előnyökkel szolgálhat, a 

mesterséges intelligencia további, feljövő 

változataival együtt az egyik legmarkánsabb 

trendet képviseli az ígéretes 

– és olykor agyonpromotált –, de még 

kiforratlan technológiák sorsvonalán, 

amelyek új távlatokat nyithatnak az innováció 

előtt. Ilyen feljövő AI technológia 

például a mesterséges intelligencia szimulációs, 

ok-okozati összefüggéseket feltáró 

és neuroszimbolikus (érvelésre, kognitív 

modellezésre alkalmas) formája, valamint 

a gráfadatkutatás, a föderatív és a megerősítéses 

tanulás is. 

A masszív méretekben előtanított AI 

alapmodellek, a párbeszéd-alapú digitális 

asszisztensek és a generatív AI-képességekkel 

felruházott alkalmazások elterjedése 

az emberi munka termelékenységét 

és a gépek kreativitását tekintve egyaránt 

új korszak kezdetét jelzi. De augusztusban 

közzétett, friss elemzésében a Gartner a 

mesterséges intelligencia különböző formái 

mellett további, kétezernél több feljövő technológia 

közül választotta ki azokat, amelyek 

– a fejlesztői élmény javításától kezdve az 

innovációt gyorsító, mindenütt jelen levő 

felhőn át az emberközpontú biztonságig – 

előnyökhöz juttathatják a digitálisan átalakuló 

szervezeteket a következő 2-10 évben, 

ezért mindenképp figyelmet érdemelnek. 

– Bár jelenleg a mesterséges intelligencia 

áll az érdeklődés középpontjában, 

az informatikai és technológiai vezetőknek 

oda kell figyelniük más, potenciálisan 

átformáló erővel bíró, feltörekvő technológiákra 

is – mondta Melissa Davis, a Gartner 

alelnöke. – Minthogy ezek a technológiák 

életük valamely korai szakaszában járnak, 

további fejlődésük sem jelezhető előre teljes 

bizonyossággal. Bevezetésük ezért kockázatosabb 

lehet, de korai felhasználóiknak 

nagyobb előnyöket is adhatnak. 

Ügyfélélmény az AIberuházások 

fókuszában 

A Gartner idén májusban közzétett adatai 

szerint a ChatGPT körüli felhajtás a mesterséges 

intelligencia bevezetését célzó beruházásaik 

növelésére késztette a vállalatok 

45 százalékát. Az elemző által megkérdezett, 

több mint kétezer-ötszáz döntéshozó 

70 százaléka mondta, hogy szervezetük 

egyelőre felfedező üzemmódban használja 

a generatív AI-t, míg a válaszadók 19 százaléka 

arról számolt be, hogy próbaprojektet 

indítottak, vagy már élesben használják ezt 

a technológiát. 

Felmérését (Executive Pulse: AI Investment 

Gets a Boost From ChatGPT Hype) a 

ChatGPT és a generatív AI vállalati hatását 

taglaló webinárium-sorozatának (Beyond 

the Hype: Enterprise Impact of ChatGPT and 

Generative AI) részeként készítette, így az 

nem reprezentatív, hangsúlyozta az elemző. 

A március és április folyamán megkérdezett 

2544 vezető válaszait összesítő eredmények 

nem globális kutatásból származnak. 

Bár nem tükrözik a piac egészét, a 

felmérés adatai mégis bepillantást adnak 

a rendkívüli érdeklődéssel övezett, feljövő 

technológia körüli stratégiai gondolkodásba. 

A megkérdezettek 68 százaléka például 

úgy ítéli meg, hogy a generatív AI előnyei 

nagyobbak, mint a kockázatai – és ennek 

ellenkezőjét csupán a döntéshozók 5 százaléka 

gondolja. A vezetői álláspontok azonban 

változhatnak a technológia alkalmazására 

irányuló beruházások elmélyülésével, tette 

hozzá az elemző. 

– A szervezetek sietnek meghatározni, 

mennyi pénzt öntsenek a generatív 

AI-megoldásokba, mely termékek érik 

meg a beruházást, mikor kezdjenek bele, 

és hogyan csökkentsék a feljövő technológiával 

járó kockázatokat – mondta Frances 

Karamouzis, a Gartner alelnöke. – Kezdeti 

lelkesedésüket azonban a kihívások és a 

kockázatok szigorúbb elemzése követheti. 

Valószínűsíthető ugyanis, hogy a bizalom, a 

kockázatok, a biztonság, az adatvédelem és 

20 | | 2023.08.23.

TECHNOLÓGIA 

az etika vonatkozásában számos kérdéssel 

fognak szembesülni, amikor belevágnak a 

generatív mesterséges intelligencia fejlesztésébe 

és alkalmazásába. 

A továbbra is nehéz gazdasági körülmények 

ellenére csupán a döntéshozók 

17 százaléka mondta, hogy a generatív AI 

képességeit elsősorban a költségoptimalizálás 

szolgálatába állítanák vállalatuknál. 

A válaszadók 38 százaléka az ügyfélélmény 

javítását jelölte meg a beruházások elsődleges 

fókuszaként, amit 26 százalékkal a 

bevételnövelés követett a toplista második 

helyén. 

Sok szervezet olyan használati eseteken 

keresztül kezd ismerkedni a generatív AI 

képességeivel, mint a médiatartalom javítása 

vagy a kódgenerálás. Jóllehet, ezek a 

törekvések első körben jelentős értéknövelésre 

vezethetnek, a generatív AI hatalmas 

lehetőséget ad olyan megoldások támogatására, 

amelyek kiegészítik az emberek vagy 

a gépek képességeit, és autonóm módon 

végrehajtják az üzleti vagy informatikai 

folyamatokat, mutatott rá az elemző. 

– Az automatizált vállalat, amely a technológiai 

változások következő makrofázisát 

képviseli, jobban megbirkózik az infláció, a 

szakemberhiány és akár a gazdasági visszaesés 

kedvezőtlen hatásaival is – mondta 

Frances Karamouzis. – A vezérigazgatók 

és informatikai vezetők, akik a generatív 

mesterséges intelligencia segítségével új 

termékeken és üzleti modelleken keresztül 

viszik előre az üzlet digitális átalakulását, a 

bevételnövelés óriási lehetőségeire lelnek. 

Mesterséges intelligencia 

minden használati esetre 

Idén júliusban közzétett elemzésében 

(Survey Analysis: An AI-First Strategy Leads 

to Increasing Returns) a Gartner megállapította, 

hogy a mesterséges intelligenciát 

korábban már bevezető szervezetek 55 

százaléka elsőbbséget ad a technológiának 

minden újabb használati eset mérlegelésekor, 

azaz AI-first stratégiát követ, de közel 

ugyanekkora arányuk (52 százalék) ennek 

során a kockázatok kiértékelését is kulcsfontosságúnak 

tartja. 

– Az AI-first stratégia a mesterséges 

intelligencia alkalmazásában elért érettséget 

jelzi, és fokozhatja a beruházások 

megtérülését – mondta Erick Brethenoux, a 

Gartner alelnöke. – Ugyanakkor nem jelenti 

azt, hogy kizárólag az AI jöhet számításba. 

A mesterséges intelligencia alkalmazásában 

nagyobb tapasztalattal bíró szervezetek 

ugyan nagyobb valószínűséggel mérlegelik 

az AI-használat lehetőségét minden újabb 

használati esetben, de a kockázatokat is 

hasonló valószínűséggel számításba veszik, 

mielőtt ebbe az irányba lépnének. 

A Gartner felmérésében a múlt év végén, 

október és december között 622 döntéshozó 

vett részt olyan amerikai, egyesült 

királyságbeli, francia és német szervezetek 

részéről, amelyek már bevezették 

a mesterséges intelligenciát. Az elemző 

meghatározása szerint AI-érett az a vállalat, 

amely már ötnél több használati esetben, 

több üzletágban és folyamatban bevezette 

a technológiát, és azt élesben használja 

több mint három éve. A válaszadók vállalatonként 

átlagosan 41 AI használati esetről 

számoltak be, amelyekben a megoldásokat 

3,5 évig használták élesben. A megkérdezett 

szervezetek méretével együtt azonban ezek 

a számok is növekedtek. A globális szervezetek 

átlagosan 51 használati esetről és 4,3 

éves életciklusól nyilatkoztak. 

Leginkább abban tér el az AI-érett szervezetek 

gyakorlata a többiekétől, hogy 3,8-szor 

gyakrabban vonnak be jogi tanácsadókat 

már az AI-projektek korai, ötletelési szakaszába. 

A mesterséges intelligencia működésének 

etikai és jogi megítélése egyelőre 

bizonytalan, a technológia egyes módszerei 

pedig a magánéletet védő szabályokat is 

sérthetik. A mesterséges intelligencia 

alkalmazásában előrébb járó szervezetek 

körültekintése ezért érthető, mondta az 

elemző, nyilván nem szeretnék, ha akkor 

figyelmeztetnék őket, átlépték a határt, 

amikor már előrehaladtak egy új használati 

eset kidolgozásával. 

Az AI-érettnek minősülő szervezetek 52 

százaléka a beruházásmegtérülés kiszámításához 

technológiai és üzleti mérőszámok 

kombinációját használja, míg a kevéssé 

érett vállalatok hajlamosak a technológiai 

mérőszámokra összpontosítani. Az előbbi 

táborba tartozó szervezetek 41 százaléka – 

míg utóbbiak csupán 24 százaléka – használ 

például ügyfélsiker-vonatkozású üzleti 

mérőszámokat az AI-projektek megtérülés-számításához. 

Nem meglepő módon az 

AI-érett szervezetek 47 százaléka szerint 

az ügyfélszolgálat a három üzleti terület 

egyike, amelyen a mesterséges intelligencia 

a legnagyobb előnyöket adja, míg a másik 

csoporton belül ez az arány mindössze 34 

százalék. Az AI-érett vállalatok 67 százaléka 

ráadásul a ROI-számításhoz szükséges 

mérőszámokat már az új használati esetek 

ötletelési szakaszában meghatározza, míg a 

többiek 44 százaléka tesz hasonlóan. 

– Sok vállalati és informatikai vezető 

összpontosít arra, hogy a mesterséges 

intelligencia képességeit optimalizálásra és 

a termelékenység növelésére használja, de 

a szervezetek nem költségcsökkentéssel 

fognak boldogulni – mondta Brethenoux. 

– Az AI technológiát az ügyfelek megnyerésére 

és megtartására használó vállalatok 

sokkal egyértelműbben ki tudják mutatni az 

üzletre gyakorolt hatást, így felső vezetésük 

is nagyobb vevő lesz újabb projektek indítására. 

2023.08.23. | | 21

KINCSES MIKLÓS, 

tanácsadó, 

Peak 

TECHNOLÓGIA 

A technológia, ami számos iparágat 

felforgathat 

A blockchain technológia egy viszonylag új fogalom, éppen ezért sokan még csak nem is hallottak 

róla. Azok pedig, akik már találkoztak a kifejezéssel, sokan még mindig a kriptovalutákkal 

azonosítják a technológiát. Az igazság azonban az, hogy a blockchain az élet számos területén 

átalakíthatja az eddig megszokott folyamatokat. 

Igaz, a blockchain a Bitcoin 2009-es indulásával 

robbant be a köztudatba, és azóta 

is meghatározó szerepet tölt be a kriptovaluták 

világában, az elmúlt 14 évben 

azonban számos egyéb iparág is felfedezte 

a technológiában rejlő potenciált. 

A blockchain innovációt vihet többek között 

a termékek eredetének meghatározásában 

és nyomon követésében, a digitális fizetési 

megoldásokban, valamint a személyes 

és vállalati adatok könnyebb, átláthatóbb 

kezelésében és megosztásában. 

Forradalmi megoldás 

A blockchain egy olyan rendszer, ahol az 

adatokat egymás után „összekapcsolva” 

tárolják egy adatbázisban. Ez az összekapcsolás 

az egyes adategységek (blokkok) 

kriptográfiai kódjával (hash) történik, ahol 

egy blokk a láncban az előző blokk kódját 

is magába foglalja, ezzel garantálva a lánc 

megbonthatatlanságát. A blockchain rendszerek 

jellemzően decentralizáltak és több 

számítógépből állnak, amelyek egy közös 

protokoll alapján működnek együtt. Az adatbázisok 

összehangolása egy úgynevezett 

konszenzus mechanizmussal történik, ezt 

nevezzük elosztott főkönyv technológiának. 

Az elosztott főkönyv technológia révén 

minden felhasználó ugyanazt az információt 

látja, amelyből minden résztvevőnek 

megvan a saját másolata. A tranzakciók 

jegyzékében történő legkisebb változtatás 

is észrevehető, mivel onnantól kezdve a lánc 

megváltozik és nem egyezik a többi helyen 

tárolt másolattal. 

Blokklánc típusok 

A blokklánc lehet nyilvános és privát 

hálózat. A nyilvános blockchainek – mint a 

Bitcoin vagy Ethereum -, mindenki számára 

elérhetőek, aki tranzakciót kíván rajta 

végrehajtani. Ezzel ellentétben a privát 

blockchaineket csak bizonyos résztvevők 

használhatják (ilyen például a Hyperledger). 

Emiatt a privát hálózatokat gyakran vállalati 

környezetben alkalmazzák, lehetővé téve az 

információk biztonságos kezelését. 

A blockchain nyújtotta 

előnyök 

A blockchain technológia fokozottan 

biztonságos, ugyanis csak a privát kulcs 

tulajdonosa végezhet el módosítást vagy 

tranzakciót az adatbázisban. A konszenzus 

elérése után minden tranzakció végérvényesen 

és megmásíthatatlanul rögzítésre 

kerül a láncon. A blockchain ezáltal 

lehetőséget teremt minden tranzakció 

nyilvántartására és nyomon követésére. 

E mechanizmus révén igazolható az áruk 

eredete, és az esetleges csalási kísérletek is 

kivédhetőek. 

Bizonyos területeken – mint például a 

termékek eredetiségének nyomon követése 

– a technológia automatizált és hatékony 

alternatívát kínál a manuális adminisztratív 

folyamatok leváltására. Az elosztott főkönyv 

technológia azt is lehetővé teszi, hogy 

harmadik fél közbeiktatása nélkül hajtsunk 

végre tranzakciókat egymás között közvetlenül 

– ez a költségek csökkentését eredményezheti 

a résztvevők számára. 

A blockchain jövője 

A blokklánc technológia számos iparágban 

idézhet elő radikális változásokat a 

jövőben. A pénzügyektől az egészségügyön 

át az államigazgatásig, a blokklánc képes 

az adatok biztonságos, átlátható és hamisításmentes 

tárolására, ami új, decentralizált 

üzleti modellek alapja lehet. Ahogy a 

digitális világ egyre összetettebbé válik, a 

blokklánc, mint a bizalom és átláthatóság 

alapköve, kulcsfontosságú szerepet tölthet 

be az információs társadalom további fejlődésében. 

A Fintech.hu legújabb kiadványsorozata 

– a Sparks_EDU – konkrét, kézzel 

fogható és a mindennapokba azonnal 

beépíthető tudást ad a fiataloknak, 

a kkv-knak és mindazon érdeklődőknek, 

akik fejlesztenék digitális 

pénzügyi és fintech ismereteiket. 

Az évi 24 alkalommal megjelenő 

online kiadvány közérthető, naprakész 

információkat tartalmaz, és 

felkészít a potenciális veszélyforrásokra 

is. A kiadványokhoz kapcsolódó 

kérdéseket a news@peakfs.io email 

címre várjuk. 

A Sparks_EDU – 

Amit a blockchain 

technológiáról 

tudni érdemes 

kiadvány linkje 

a QR-kód alatt! 

22 | | 2023.08.23.

2023 

OKTÓBER 12-13. 

ESZTERGOM :: Grand Hotel Esztergom 

**** superior 

MODERN VÁLLALATIRÁNYÍTÁS 

ÉS MUNKAVÉGZÉS AZ IT VEZETŐK 

NAPIRENDJÉN 

Hibrid és többfelhős digitalizá ció az üzlet, 

a hatékonyság és a biztonság növelésében 

TEMATIKA: A nagyvállalati és középvállalati IT vezetőket foglalkoztató legégetőbb 

kérdés, hogy vállalatuknál miként gyorsítsák fel az üzleti növekedés szempontjából 

kritikusan fontos digitális átalakulást – az üzleti növekedés eléréséhez hogyan 

növeljék a szervezet műveleti, költség- és energiahatékonyságát, agilitását, 

innovációs erejét és rugalmas állóképességét, valamint fenntarthatóságát. 

Konferenciánkon technológiai cégekkel és tanácsadó partnereikkel, valamint piacelemzőkkel 

előadásokon, panelbeszélgetéseken és esettanulmányokon keresztül mutatjuk be az informatikai és 

az üzleti vezetőknek, hogy a hazai piacon elérhető megoldásokkal, a bevezetésüket és eredményes 

használatukat segítő jó gyakorlat alkalmazásával hogyan válaszolhatnak a gyorsan változó üzleti 

környezet kihívásaira, hibrid és többfelhős digitális átalakulásuk felgyorsításával miként tehetik 

vállalatukat jövőbiztossá. 

BEMUTATJUK TÖBBEK KÖZÖTT, HOGY A DIGITALIZÁCIÓ MOTORJAKÉNT SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIÁK 

(FELHŐ, ANALITIKA, AI ÉS AUTOMATIZÁCIÓ) BEVEZETÉSÉVEL A VÁLLALATOK: 

> hogyan mélyíthetik el és tehetik gyümölcsözőbbé ügyfélkapcsolataikat 

> mit tehetnek az alkalmazotti élmény javításáért, a tehetség megnyerése, megtartása és gondozása érdekében – 

beleértve a fejlesztői élmény javítását az IT osztályon, illetve a modern munkavégzés támogatását vállalati szinten 

> hogyan teremthetik meg az üzleti agilitáshoz szükséges adatvezérelt működés feltételeit a modern 

adatinfrastruktúra, a fejlett analitika és az automatizálás (AI, ML) bevezetésével, valamint az adatképességek 

(pl. önkiszolgáló analitika, adatkutatás) és a vállalati adatkultúra fejlesztésével 

> miként menedzselhetik a hibrid és többfelhős digitális átalakulást kísérő bonyolultságot 

> hogyan vezethetik be a hibrid és többfelhős vállalati környezet és a modern munkavégzés biztonságát 

hatékonyan szolgáló módszereket és védelmet (pl. Zero Trust és DevSecOps) 

CÉLCSOPORT: informatikai és üzleti vezetők 

(CIO, CEO), valamint a technológiáért, digitalizációért, 

információbiztonságért, megfelelésért és biztonságért 

felelős vezetők (CTO, CDO, CISO, CGO, CSO) 

Bízunk benne, hogy Önt is a CIO.HU 2023 konferencia partnerei között üdvözölhetjük! 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

2023. október 11-12. 

Az első hazai internethálózattal 

foglalkozó (NOG) konferencia 

Neked szól a rendezvény, ha internethálózat-üzemeltetéssel, 

hálózatépítéssel, internetszolgáltatással, 

domainregisztrációval, szerverüzemeltetéssel foglalkozol, 

vagy csak érdeklődsz az informatika iránt. 

hunog.hu 

Főszervezők: Aranytámogató: Ezüsttámogató: Bronztámogatók: Kávészponzor: 

Szakmai támogatók: 

Ebédszponzor: 

Médiatámogató:

Computerworld magazin 2023.08.23. LIV. évfolyam 16. szám

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?