Bevezetô - Synergon
Bevezetô - Synergon
Bevezetô - Synergon
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tartalom<br />
Stratégia Átfogó kutatás a <strong>Synergon</strong> megítélésérôl 4<br />
Huawei: Egy reális alternatíva a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek 4<br />
Image kutatás 5<br />
Esettanulmány Projektszerver a Fôvárosi Vízmûveknél: amitôl a munka is jól folyik 6<br />
Közbeszerzés: CICSC 2005 7<br />
Biztonságos, akár Biztonságos, akár többszintû hálózati védelem lassulás nélkül 8<br />
Közép - Európában is egyedülálló biztonsági kompetenciák a <strong>Synergon</strong>nál 9<br />
Óvja adatait minden körülmények között 11<br />
San - konszolidáció a pénzügyi szektorban 12<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Vállalati Portál rendszerének bevezetése 13<br />
„Intelligens Hotel” Gödön 14<br />
Hol tart ma a strukturált kábelezés? 15<br />
Vezeték nélküli újdonságok 16<br />
Regionális integrációs program a <strong>Synergon</strong>nál 17<br />
Az informatikai fejlesztések anatómiája 18<br />
Teljes körû üzemeltetési szolgáltatás kórházaknak 19<br />
Jelentôs informatikai fejlesztések a francia egészségbiztosításban 21<br />
A támadás rejtelmei 23<br />
Retailtech Congress 24<br />
2 millió forintért küzdöttek a profi olimpikonok és magyar bajnokok a<br />
Vodafone Match Race-en<br />
24<br />
SAP Tihany 25<br />
Kistérségi roadshow az önkormányzatokért 26<br />
Nagy érdeklôdés az Egészségügyi Roadshow-kon 27<br />
E-learning: tartalomfejlesztés a Pannon GSM számára 28<br />
Huawei: mit tud a kínai sárkány? 29<br />
Linux, a feltörekvô szuperplatform 30<br />
Kihívások a cseh piacon: mik az Infinity vezérigazgatójának tervei 31<br />
Az emberi test sorsa 32<br />
Ágyúgolyó futam 2005 34<br />
ArcSyn 35<br />
<strong>Synergon</strong> Magasyn<br />
Kiadja a <strong>Synergon</strong> Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5656 • Fax: 399-5599<br />
www.synergon.hu • magasyn@synergon.hu • Felelôs kiadó: Molnár Zsolt • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft.<br />
Fotó: Címlap, portré – Bozsó András, Zalka István • Kortárs Galéria – Markovics Ferenc<br />
ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.<br />
A nyári uborkaszezonban is hasznos olvasmány lehet a<br />
MAGASYN, melynek központi témája a hálózati piacon<br />
bekövetkezett jelentôs változás: a <strong>Synergon</strong> – a régióban<br />
elsôként – partnerei között üdvözölheti a kínai Huaweit, melynek<br />
stratégiai célja a kelet-európai jelenlét.<br />
E számban remélhetôen ismét igen hasznos írásokat találnak<br />
majd az informatika és a telekommunikáció iránt érdeklôdô Olvasóink,<br />
hiszen célunk a <strong>Synergon</strong> folyamatosan bôvülô termékés<br />
szolgáltatáspalettájának bemutatásán túl az is, hogy esettanulmányokon<br />
keresztül szemléltessük sikeres projektjeinket.<br />
<strong>Bevezetô</strong><br />
Reményeink szerint a minden Olvasónk számára igen hasznos<br />
technológiai és esettanulmány-cikkek mellett érdekes kikapcsolódást<br />
nyújt Szórakozás rovatunkban egyik kollégánk ÁgyúgolyóFutamról<br />
készült beszámolója.<br />
A MAGASYN nyári számának Kortárs Galéria rovatában Bartek<br />
Péter Pál festômûvésszel ismerkedhetnek meg kedves Olvasóink.<br />
Molnár Zsolt<br />
molnar.zsolt@synergon.hu<br />
3<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
Pozitív kép<br />
4<br />
stratégia<br />
Átfogó kutatás a <strong>Synergon</strong> megítélésérôl<br />
A <strong>Synergon</strong> egy több piackutató cégbôl álló konzorciumot bízott meg azzal, hogy átfogó<br />
image-kutatást készítsen a társaság számára. Az elmúlt hónapokban elvégzett felmérés nemcsak a<br />
<strong>Synergon</strong> munkatársainak, partnereinek, ügyfélkörének, illetve befektetôinek,<br />
hanem a szakmának és a szélesebb közvéleménynek megítélését is vizsgálta.<br />
A vélemények összegzésébôl kiderült, hogy a megkérdezettek<br />
viszonya a <strong>Synergon</strong>hoz alapvetôen pozitív, s a társaságot<br />
stabilnak és megbízhatónak vélik. A felmérésben résztvevôk<br />
szakmailag kompetensnek és hitelesnek látják a társaságot, s<br />
kiemelkedônek tekintik a cég hálózati kompetenciáit is, amiben<br />
páratlannak ítélik meg a <strong>Synergon</strong>t. A megkérdezettek szemében<br />
a társaság folyamatosan fejlôdô, jó perspektívákkal rendelkezô<br />
cég, mely megfelelôen érzékenyen képes reagálni a piaci<br />
folyamatokra.<br />
Megoszlik azonban a felmérés résztvevôinek véleménye<br />
a tekintetben, hogy milyen árszinten végzi szolgáltatásait,<br />
s mennyire tekinthetô rugalmasnak a <strong>Synergon</strong>.<br />
Határozottan pozitív azonban a megkérdezettek véleménye szerint<br />
az, hogy a <strong>Synergon</strong> – az alapvetôen multinacionális társaságok<br />
által dominált hazai IT-piacon – magyar tulajdonú társaságként<br />
állja a versenyt, s a multik számára egyenrangú vállalatnak<br />
– Mire terjed ki a Huaweijel kötött együttmûködés?<br />
Montvai Tamás: Az április 15-én aláírt regionális rendszerintegrátori<br />
szerzôdés értelmében a Huawei Datacom termékeinek<br />
szállítására, implementálására, valamint eladás utáni támogatására<br />
vált jogosulttá a <strong>Synergon</strong>. Ez a termék- és szolgáltatási<br />
kör azóta jelentôsen bôvült, többek között különbözô optikai<br />
tekinthetô. Ez nemcsak a <strong>Synergon</strong> magyar IT-piac iránti<br />
elkötelezettségében, hanem regionális jelenlétében is megnyilvánul.<br />
A <strong>Synergon</strong> tôzsdei jelenlétét fôként a társaság kisebb ügyfelei<br />
tekintik fontosnak, mivel ez számukra a cég nagyságát hitelesíti.<br />
A különbségek<br />
A megkérdezett csoportok <strong>Synergon</strong>nal kapcsolatos véleménye<br />
alapjaiban nem tér el jelentôsebb mértékben egymástól,<br />
mindazonáltal a társaság image-ében tapasztalt különbségeket<br />
sokszor a <strong>Synergon</strong>nal való kapcsolat szorossága magyarázza a<br />
leginkább.<br />
A szakmai partnerek és a cég beszállítói esetében például az<br />
átlagosnál erôsebb a <strong>Synergon</strong> iránti elkötelezettség, s a társaságot<br />
az átlagosnál sokkal pozitívabban ítélik meg.<br />
Molnár Zsolt<br />
molnar.zsolt@synergon.hu<br />
Huawei: egy reális alternatíva<br />
a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek<br />
Áprilisban regionális rendszerintegrátori együttmûködést kötött a <strong>Synergon</strong> a kínai<br />
Huawei Technologies-zel, melynek értelmében a Huawei a magyar cég stratégiai partnerévé vált.<br />
Az együttmûködés kilátásairól, valamint az ügyfelek számára kínált elônyökrôl Montvai Tamással,<br />
a <strong>Synergon</strong> Kommunikációs Divíziójának igazgatójával beszélgettünk.<br />
termékekkel (CWDM, DWDM), valamint a jelentôs piaci<br />
részesedéssel bíró és kiváló technológiát képviselô Next<br />
Generation SDH és SoftX termékekkel.<br />
– Mely országokra terjed ki ez a rendszerintegrátori együttmûködés?<br />
M. T.: Az együttmûködés azon országokra terjed ki, ahol a<br />
<strong>Synergon</strong> tagvállalatai révén jelen van, tehát Magyarországon<br />
kívül Csehországra, Szlovákiára, valamint Horvátországra. Abban<br />
az esetben, ha a <strong>Synergon</strong> további akvizíciók során újabb országok<br />
piacaira is belép, a szerzôdés területi hatálya várhatóan kiterjed<br />
majd ezen államokra is.<br />
– Hogyan változott meg a <strong>Synergon</strong> kapcsolata a Ciscóval?<br />
M. T.: Mivel a <strong>Synergon</strong> árbevételébôl jelentôs részt képvisel a<br />
Cisco - termékek értékesítése és támogatása, annak érdekében,
Montvai Tamás<br />
hogy pénzügyi célkitûzéseinket, illetve ügyfeleink elvárásait<br />
teljesíteni tudjuk, természetesen továbbra is foglalkozunk a Cisco<br />
termékeivel. A rendszerintegrátori szerzôdés megszûnésével a<br />
<strong>Synergon</strong> már nem direkt, hanem indirekt partnere a Ciscónak, ez<br />
azonban az ügyfelek szempontjából nem jelent változást, hiszen a<br />
folytonosságot biztosítottuk, és ezután is biztosítani fogjuk.<br />
A <strong>Synergon</strong> számára annyiban változott a helyzet, hogy a<br />
továbbiakban nem a Ciscótól közvetlenül vásároljuk a termékeket,<br />
hanem hivatalos disztribúciós csatornákon keresztül szolgáljuk ki<br />
ügyfeleinket. Ez azonban rövidebb szállítási határidôt is jelenthet<br />
számunkra, hiszen a disztribútorok jelentôs raktárkészletekkel<br />
rendelkeznek, míg a Cisco - partneri kapcsolat során a megrendelt<br />
termékeket általában még le kellett gyártani.<br />
A legfontosabb tényezô, az árak tekintetében az ügyfelek nem<br />
fognak változást érzékelni, hiszen a Cisco Gold partneri minôsítéssel<br />
továbbra is rendelkezik a <strong>Synergon</strong>, márpedig az árkedvezmények<br />
ehhez kapcsolódnak.<br />
– Milyen elônyei származnak a Huawei-jel kötött együttmûködésbôl<br />
a <strong>Synergon</strong> ügyfeleinek?<br />
M. T.: A legnagyobb elônyt az jelenti, hogy azzal, hogy egy komoly<br />
új gyártó jelent meg a <strong>Synergon</strong> portfóliójában, az ügyfeleknek<br />
valós alternatívát tudunk nyújtani. Természetesen az egyes vá-<br />
lasztási lehetôségekrôl a <strong>Synergon</strong> szakemberei elmondják<br />
véleményüket az ügyfeleknek, így gyártófüggetlen hálózat integrátorként,<br />
magas szakmai színvonalon, és az ügyfelek számára a<br />
legjobb megoldást kínálva tudunk a piacon mûködni.<br />
– Milyen árkülönbség tapasztalható a Cisco és a Huawei<br />
hasonló megoldást nyújtó termékei között?<br />
M. T.: A Huawei - termékek olyan mûszaki színvonalat<br />
képviselnek, amivel teljesen egyenrangú félnek számítanak a<br />
Ciscóval szemben, amibôl az is következik, hogy árai nem jelentôsen<br />
alacsonyabbak, mint a konkurensek árai. Némi árkülönbség<br />
tapasztalható ugyan, ami elsôsorban annak köszönhetô, hogy a<br />
Huawei új szereplô a piacon, így piacszerzési céllal versenyképesebb<br />
árakat nyújt, mint a konkurensek. Hangsúlyoznám azonban,<br />
hogy a Huawei termékeinek minôsége világszínvonalú, s<br />
ennek természetesen az árakban is tükrözôdnie kell.<br />
– Hogyan fogadja a piac a Huawei - eszközöket?<br />
M. T.: Az ügyfelek teljesen nyitottak ezen alternatív megoldások<br />
iránt, s üdvözlik, hogy a <strong>Synergon</strong> gyártófüggetlenül tud mûködni,<br />
s reális alternatívát tud nyújtani számukra. Természetesen, mint<br />
minden újdonság esetén, vannak fenntartásaik, éppen ezért a bevezetéseket<br />
tesztek elôzik meg, melyek során bemutatjuk ügyfeleinknek,<br />
hogy ezek az eszközök képesek azokat a szolgáltatásokat<br />
nyújtani, melyeket már megszoktak.<br />
Ezeknek a teszteknek a következtében idôben egy kicsit hosszabb<br />
piaci bevezetésre számítunk, de legtöbb ügyfelünk esetében igen<br />
pozitív eredményekkel záródtak a tesztelési fázisok.<br />
– A <strong>Synergon</strong> stratégiai céljai között szerepel a határon<br />
árnyúló projektek arányának növelése. Mekkora segítséget<br />
nyújthat ehhez a Huaweijel kötött együttmûködés?<br />
M. T.: Célunk az, hogy egy olyan mûködôképes üzleti modellt<br />
tudjunk kialakítani, mellyel a Magyarországon már meglévô<br />
kompetenciát kihasználva külföldön is sikeresek tudunk lenni, s<br />
ezt remélhetôleg a Huawei segítségével sikerül majd elérnünk.<br />
Pontosan ezért kötöttünk regionális szintû rendszerintegrátori<br />
megállapodást a kínai társasággal.<br />
– Hogyan tesznek szert a <strong>Synergon</strong> szakemberei a szükséges<br />
kompetenciákra?<br />
M. T.: Szeptemberben nyitjuk meg a Huaweijel közösen<br />
regionális kompetencia központunkat Budapesten, ahol nemcsak<br />
a magyar, hanem a cseh, szlovák, illetve horvát szakembereket is<br />
képezzük majd. A régióban ez a training center szolgálja majd ki az<br />
ügyféligényeket is, aminek célja, hogy a vevôink a napi üzemeltetés<br />
kapcsán jelentkezô problémákat gond nélkül meg tudják<br />
oldani. Az oktatást a <strong>Synergon</strong> Kínában kiképzett szakemberei<br />
végzik majd, s a programokat természetesen a Huawei is támogatni<br />
fogja. Kezdetben 10 különbözô témájú tanfolyamot indítunk,<br />
s ezek számát folyamatosan bôvítjük majd.<br />
– Milyen kompetencia megszerzése a cél hosszabb távon?<br />
M. T.: A hosszabb távú cél az, hogy olyan szakembereink<br />
legyenek, akik – hasonlóképpen a Cisco - kompetenciánkhoz – a<br />
legmagasabb Huawei - minôsítéssel rendelkeznek. Természetesen<br />
kezdetben elsôsorban az ügyfelek napi üzemeltetési gondjaihoz<br />
kívánunk segítséget adni a képzésekkel.<br />
5<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
6<br />
– Milyen célokat<br />
szolgál a <strong>Synergon</strong><br />
által szállított projektszerver<br />
a Fôvárosi<br />
Vízmûveknél?<br />
Fritsch Róbert:<br />
A Fôvárosi Vízmûvek<br />
napi tevékenységében<br />
igen jelentôs<br />
részt képvisel a vízellátási<br />
rendszerrel<br />
kapcsolatos beruházások<br />
megvalósítása<br />
mind a vízkitermelô,<br />
mind a vízelosztó<br />
rendszerrel kapcsolatban.<br />
Ide tartoznak<br />
például a csôhálózati<br />
rekonstrukciós munkálatok,<br />
amelyek az<br />
Fritsch Róbert<br />
elöregedett csôhálózati<br />
szakaszok felújítása<br />
céljából történnek, vagy a termelô rendszer (kutak, gépházak,<br />
telemechanikai rendszer stb.) beruházásai. Ezek a beruházások<br />
sokszor százmilliós nagyságrendûek, a mûszaki ellenôrök eddig<br />
mégis fôként kézi módszerekkel, illetve Excelben tartották nyilván,<br />
továbbá követték a projekteket, ami nehezítette a jelentési<br />
rendszert és a folyamatok nyomon követését.<br />
Nem csoda hát, hogy felmerült az igény egy korszerûbb rendszer<br />
kiépítésére, hiszen az efféle modern számítógépes rendszerek<br />
nemcsak a beruházások támogatásában nyújtanak nagy segítséget,<br />
hanem a vállalatirányítás egyéb területein is, például BPR jellegû<br />
szervezetfejlesztési és informatikai projektekben. Ez utóbbit<br />
is szerettük volna egységesen adminisztrálni, így mindenképpen<br />
olyan megoldást szerettünk volna választani, amely minden ilyen<br />
tevékenységet egységesen képes kezelni. Így esett a választás a<br />
<strong>Synergon</strong> Üzleti Megoldások Divíziója által szállított – az igényeinket<br />
messzemenôen kielégítô – projektszerverre.<br />
– Szervezetfejlesztésben milyen szoftvereket használt eddig a<br />
társaság?<br />
Pomázi Gábor: Korábban a Microsoft Project régebbi verzióit<br />
használtuk, amelyekben a projektek külön-külön, egymástól elszigetelten<br />
tervezhetôk voltak, jelenleg azonban helyzetünk<br />
lényegesen könnyebbé vált, hisz mind a beruházásokat, mind<br />
pedig a fejlesztési projekteket ugyanazon a platformon tudjuk<br />
kezelni. Nagy elônye a rendszernek az is, hogy könnyen definiálható<br />
azoknak a jogosultaknak a köre, akik a rendszerbôl információkat<br />
szerezhetnek.<br />
esettanulmány<br />
Projektszerver a Fôvárosi Vízmûveknél:<br />
amitôl a munka is jól folyik<br />
Egyszerre több problémát is megold a Fôvárosi Vízmûveknél a <strong>Synergon</strong> Üzleti Megoldások Divíziója<br />
által szállított és üzembe helyezett projektszerver, mely az idei év eleje óta mûködik a társaságnál.<br />
A rendszerrôl Fritsch Róbert informatikai, BPR- és ingatlangazdálkodási igazgatóval,<br />
valamint Pomázi Gábor projektvezetôvel beszélgettünk.<br />
– Kik használják a cégen belül a projektszervert?<br />
P. G.: A szervert elsôsorban azok a projektirányítók használják,<br />
akik a különféle beruházásokat koordinálják, valamint azok a<br />
vezetôk és beosztottaik, akik a beruházásokról a cég menedzsmentje<br />
felé jelentéseket készítenek (ôket nálunk a projektirányítási<br />
osztály tömöríti). Szintén beletartoznak a felhasználói<br />
körbe a BPR-csoport tagjai, akik az informatikai és BPR-osztály<br />
felügyelete alá tartoznak.<br />
– Hogyan zajlott a projektszerver bevezetése a társaságnál?<br />
P. G.: A projektszerver felállítása gyakorlatilag egy BPR-projekt<br />
volt, mely a múlt év nyarán<br />
indult el. A kezdô fázis a<br />
fent említett két felhasználói<br />
csoport igényeinek felmérésével<br />
kezdôdött, s fókusza<br />
a számunkra kulcsfontosságú<br />
tevékenységre,<br />
a beruházások tervezésére<br />
és követésére helyezôdött.<br />
Az adatok összegyûjtése<br />
után elôlállt az az igényhalmaz,<br />
melynek alapján el<br />
tudtunk indulni, s a <strong>Synergon</strong><br />
ki tudta fejleszteni számunkra<br />
azt a rendszert, amelynek<br />
segítségével a projektirányítási<br />
osztály minden<br />
beruházást azonos ter-<br />
Pomázi Gábor<br />
vezési és követési szabályok<br />
szerint tud adminisztrálni.<br />
A rendszer keretén belül a beruházások úgy zajlanak le, hogy<br />
az éves beruházási tervet elfogadása után a rendszerbe töltik – így<br />
a megfelelô adattartalommal automatikusan létrejönnek a<br />
projekttervek –, majd az osztály vezetôje szétosztja azokat az egyes<br />
projektirányítók és mûszaki ellenôrök között. A projektirányítók és<br />
a mûszaki ellenôrök ezután elkezdhetik a beruházások tervezését,<br />
majd megkezdôdhet a kivitelezés, illetve ezzel párhuzamosan a<br />
projektek nyomon követése a projektszerver segítségével.<br />
A rendszernek köszönhetôen a vezetôk a projekteket akár portfóliószinten,<br />
akár projektenként ellenôrizhetik, nyomon követhetik.<br />
– Mennyi idôt vett igénybe a rendszer felállítása?<br />
P. G.: A szerver hivatalosan január 1-jétôl mûködik, s ez a start egy<br />
körülbelül féléves igényfelmérési, konfigurálási-fejlesztési és tesztelési,<br />
továbbá egy intenzív oktatási idôszakot zárt le. A fejlesztések<br />
egyébként a konfigurációhoz viszonyítva jóval kevesebb idôt<br />
emésztettek fel. A projekt sikerességéhez a kellô mélységû és<br />
különbözô szintû oktatások nagymértékben hozzájárultak.
– Miért a <strong>Synergon</strong>t választották ki a szerver szállítására?<br />
P. G.: Egyszerûen körülnéztünk a piacon, hogy milyen megoldások<br />
jöhetnek szóba, s láttuk, hogy a Microsoft is kínál számunkra<br />
megfelelô rendszert. A <strong>Synergon</strong>ra azért esett a választásunk, mert<br />
egyrészt hosszú távú partneri kapcsolatunk van a társasággal,<br />
másrészt a <strong>Synergon</strong> kiemelkedô kompetenciájának köszönhetôen<br />
sikeres MS-alapú projektreferenciákkal rendelkezik.<br />
– Összefoglalva, mit tart a rendszer legnagyobb elônyének?<br />
F. R.: A rendszer legnagyobb elônye talán az, hogy a beruházási,<br />
valamint a fejlesztési projekteket egy alkalmazással lehet kezelni,<br />
így a két hasonló jellegû tevékenység azonos eszköz támogatásával<br />
valósul meg. A projektirányítók immár korszerû rendszert<br />
használnak, amely egyrészt megkönnyíti a projektek adminisztrációját,<br />
másrészt a jelentések készítését róluk. A felhasználók<br />
megfelelô jogosultságok megléte esetén a projekteket egyenként<br />
vagy akár portfóliószinten is meg tudják figyelni. Ennek következtében<br />
kinyerhetôk olyan adatok is a rendszerbôl, mint például<br />
Közbeszerzés: CISC 2005<br />
az, hogy a társaság mennyit költ egy évben beruházásokra, milyen<br />
struktúrában költötte el forrásait, vagy hogy az egyes projektek<br />
milyen humánerôforrás-háttérrel valósultak meg. Egyszóval a<br />
rendszer lényegesen megkönnyíti a projektre fordítható erôforrások<br />
tervezését.<br />
– Hogyan viszonyul a társaság az újabb technológiai vívmányokhoz,<br />
legyen szó akár Microsoft- vagy nem Microsoft-termékekrôl?<br />
F. R.: Cégünk igen nyitott az új megoldásokra, és egy-egy új<br />
megoldást megjelenése után igen gyorsan meg is valósítunk.<br />
Applikációs stratégiánk alapvetô pillére a folyamatos verziókövetés<br />
az SAP- és a Microsoft-termékek esetében, s ezek a<br />
megoldások igényeink nagy részét le is fedik. A vízellátás<br />
technológiai rendszereinek IT-támogatása esetén konzervatívabb<br />
irányt képviselünk, mivel ezeken a területeken a stabil mûködés<br />
sokkal fontosabb, mint az új megoldások gyors bevezetése.<br />
További információ:<br />
Frunza Zsolt (zsolt.frunza@synergon.hu)<br />
2005. május 26-án eredményhirdetésre került sor a „CISC számítógéprendszerek, számítógépek és<br />
elemeik szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban,<br />
így elkezdôdött a keretmegállapodások elôkészítése, és június 3-án aláírták azokat<br />
a keretmegállapodásokat, amelyek keretében a közbeszerzésre kötelezett – illetve<br />
a közbeszerzéshez önként csatlakozó – intézmények az ezt követô 12 hónapban beszerezhetik<br />
a CISC-alapú számítógépeket, valamint az azokhoz tartozó kiegészítôket.<br />
A korábbi évekhez képest jelentôs változások történtek az informatikai<br />
tárgyú közbeszerzések rendszerében, ami már a pályáztatás<br />
során is sok port kavart az informatikai szakma berkeiben.<br />
Alapvetô változás, hogy míg korábban az egyes termékek gyártói<br />
tettek ajánlatot – amelyben feltüntették a termékeik szállítására<br />
jogosult szállítókat –, addig most a végfelhasználó számára értékesítô<br />
viszonteladók és rendszerintegrátorok nyújtottak be ajánlatot,<br />
megjelölve az általuk forgalmazott termékek listáját. Mivel a<br />
közbeszerzési törvény szerint maximum 20 pályázóval lehet<br />
keretmegállapodást kötni, az újfajta megközelítés legfontosabb<br />
eredménye, hogy a szállításra jogosult cégek száma – a megállapodásokban<br />
feltüntetett alvállalkozókkal együtt – a korábbiaknak<br />
közel harmadára – 38-ra – csökkent.<br />
Jelentôs változások történtek a közbeszerzések bonyolításának folyamatában<br />
is. Az újonnan érvénybe lépô rendszer úgynevezett<br />
kétlépcsôs pályáztatáson alapul. Az elsô lépés a szállítók kiválasztása<br />
és velük a keretmegállapodások megkötése volt, a második<br />
lépés pedig az egyedi konstrukciók kialakítása és egyedi szerzôdések<br />
megkötése. Ez utóbbi két módon történhet: a verseny újraindításával,<br />
illetve anélkül. A verseny újraindítása esetén a vásárló<br />
intézmény az általa beszerezni kívánt konkrét termék-, illetve<br />
szolgáltatáscsomagra vonatkozóan köteles mind a húsz, keretmegállapodással<br />
rendelkezô ajánlattevôtôl ajánlatot kérni, és<br />
ezen ajánlatokat a KSZF által az ajánlattétel elsô körében alkalmazott<br />
értékelési rendszer szerint újra kiértékelni. Ezt követôen egyedi<br />
szerzôdés az összességében legelônyösebb ajánlatot tevôvel<br />
köthetô. Természetesen az ajánlattevôk a verseny újraindítása<br />
során sem adhatnak meg kevésbé elônyös feltételeket, mint a<br />
keretmegállapodásban foglaltak.<br />
A verseny újraindítása nélküli beszerzési módban fokozott jelentôséget<br />
kap a közbeszerzési portál (http://www.kozbeszerzes. gov.hu/),<br />
illetve az azon keresztül elérhetô termékkatalógus. Ebben az esetben<br />
az intézmény a közbeszerzési portálon kereshet (pl. termékazonosító<br />
vagy GTIN-azonosító alapján) a 20 nyertes ajánlattevô<br />
árlistáiban szereplô termékek között, majd a felkínált lehetôségek<br />
közül választhatja ki a számára legelônyösebbet. Ebben az esetben<br />
a teméke(ke)t az elektronikus kosarába helyezheti, és a portálon<br />
kezdeményezheti a kiválasztott szállítónál a megrendelést.<br />
A szállító szintén a portálon keresztül küldhet visszaigazolást,<br />
illetve elküldi a megrendelônek az egyedi szállításhoz szükséges<br />
szerzôdéstervezetet, melynek mindkét oldali aláírásával véglegesedik<br />
a megrendelés.<br />
A folyamatok tényleges mûködése kapcsán két fontos nehézségre<br />
érdemes felhívni a figyelmet. Az elsô az informatikai cikkek rendkívül<br />
rövid életciklusából adódik. Az árlistában szereplô termékek<br />
körének módosítását a keretmegállapodás csak kéthavonta és<br />
rendkívül korlátozott számban teszi lehetôvé, ezért igen nagy az esélye<br />
annak, hogy az idô elôrehaladtával az egyes szállítók árlistáiban<br />
elszaporodnak az olyan kifutott termékek, amelyeket a gyártó<br />
már nem gyárt, viszont a szabályozás nem tette lehetôvé követô<br />
termékre történô cseréjüket, ezért a szállító már nem tud rájuk<br />
megrendelést teljesíteni. Ez különösen akkor okoz majd nehézséget,<br />
ha az intézmény teljesen a közbeszerzési portálra hagyatkozva,<br />
a szállítókkal való konzultáció nélkül kíván eszközöket beszerezni,<br />
hiszen így csak a megrendelés feladását követôen szerez tudomást<br />
az eszköz kifutásáról. A másik ilyen problémakör az<br />
árfolyamváltozás, melynek érvényesítésére az árlistában a keretmegállapodás<br />
nyújt ugyan lehetôséget, de annak pontos módja,<br />
illetve módszere még nem alakult ki véglegesen.<br />
7<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
Termékcsoportok Gyártmány I. Gyártmány II. Gyártmány III.<br />
Szerverek HP IBM FEFO<br />
Munkaállomások HP IBM FEFO<br />
Notebookok HP IBM FEFO<br />
Tárolórendszerek EMC HP IBM<br />
Megjelenítôk Samsung LG<br />
Szerver management szoftverek IBM HP<br />
OEM választható Op.rendszerek MS Novell/Suse<br />
OEM irodai csomagok MS MagyarOffice<br />
Adatmentô egységek IBM HP<br />
Szünetmentes tápegységek APC Powerware<br />
PDA, Tábla PC HP<br />
Kapcsolódó szolgáltatások <strong>Synergon</strong><br />
Oktatási szolgáltatások ControllTraining<br />
Az informatikai rendszer védelme, az üzemeltetési költség minimalizálása<br />
minden vállalat számára fontos. Ezek alapfeltétele a<br />
könnyen átlátható, egyszerû és természetesen biztonságos hálózati<br />
infrastruktúra. A Crossbeam Systems termékei könnyen és<br />
gyorsan beilleszthetôk a meglévô hálózati környezetbe, átvéve,<br />
illetve egy eszközbe integrálva a biztonsági rendszer legtöbb funkcióját,<br />
mint például tûzfal, virtuális magánhálózat (VPN), behatolásmegelôzô<br />
(IDS/IPS), tartalom- és vírusszûrô.<br />
A Crossbeam megoldása egyetlen, magas rendelkezésre állású<br />
eszközön képes különbözô gyártók szoftvereinek futtatására:<br />
Check Point – tûzfal, ISS – Network IDS/IPS, Enterasys IDS/IPS,<br />
SNORT IDS/IPS, Trend Micro – vírus és tartalomszûrés, Secure<br />
Computing, Websense – tartalomszûrés.<br />
Az eszközök nagymértékben skálázhatók, így a folyamatosan növekvô<br />
teljesítményigények maximális követésére is alkalmasak. A<br />
moduláris felépítés lehetôvé teszi a megoldás bôvítését további<br />
alkalmazások futtatására képes, illetve az interfészszám növelésére<br />
hivatott hálózati modulokkal. A kiemelt szintû rendelkezésre<br />
állást nemcsak a célhardverelemek közötti redundancia, hanem az<br />
azokon belüli modulredundancia is biztosítja, így hiba fellépésekor<br />
is folyamatos az üzemelés.<br />
Az informatikai hálózat támadása esetén dinamikus erôforrásallokáció<br />
biztosítja, hogy a terhelt komponens további, tartalék<br />
hardverelemeket tudjon használni a támadás elhárítása vagy feldolgozása<br />
érdekében. Az elemek terheléselosztása teljesen auto-<br />
8<br />
A <strong>Synergon</strong> évek óta jelentôs szállításokat teljesít államigazgatási,<br />
illetve egyéb közbeszerzésben részt vevô intézményeknek.<br />
A 2005. június 3-tól érvényes keretmegállapodásban a <strong>Synergon</strong><br />
HP, IBM és FEFO notebookok, PC és szerver gépek, illetve számos<br />
egyéb kiegészítô (EMC-tárolórendszerek, Samsung és LG-monitorok,<br />
APC- és Powerware szünetmentes tápegységek) szállítására<br />
vállalkozik.<br />
Az ajánlott termékeket a <strong>Synergon</strong> már hosszú évek óta forgalmazza,<br />
és jelentôs szakértelemmel rendelkezik velük kapcsolatban, így<br />
a kínált termékek mellett szolgáltatások széles skáláját is kínálja.<br />
Az új közbeszerzési rendszerben való minél könnyebb együttmûködés<br />
érdekében a <strong>Synergon</strong> kollégái termék-, illetve ügyviteli információkkal<br />
is készséggel állnak az intézmények rendelkezésére.<br />
További információ: www.synergon.hu/go/kszf/<br />
Barány Zsolt<br />
barany.zsolt@synergon.hu<br />
tanácsadás<br />
Biztonságos, akár többszintû<br />
hálózati védelem lassulás nélkül?<br />
A nagy sávszélességû gerinchálózatok, valamint belsô hálózatok védelmét észrevehetô lassulás nélkül,<br />
mégis hatékony, akár többrétegû biztonsági szintet megvalósító eszközzel megoldani korábban<br />
a költség és funkcionalitás szempontjából lehetetlen elvárás volt. Mostanáig...<br />
matikus módon történik, így az adatfolyam akár párhuzamosan is<br />
kezelhetô (egyszerre tûzfal, vírusirtó és IPS felé is küldhetô).<br />
A feldolgozás ideje emiatt jelentôsen csökken, a rendszer áteresztô<br />
képessége pedig növekszik. A párhuzamosítás mellett soros<br />
feldolgozás is lehetséges, ilyenkor az adott elem a sorban<br />
utána lévô elemnek adja az adatcsomagokat.<br />
Az egy eszközbe való integráltság leegyszerûsíti a menedzsmentfeladatokat,<br />
mivel az akár nagyszámú és teljesen különbözô elem<br />
helyett egyetlen hardver karbantartását kell ellátni. Az alkalmazott<br />
biztonsági szoftverek kezelése nem különbözik a különálló szervereken<br />
megszokott módszerektôl, így az adminisztrátorok<br />
átképzése sem szükséges.<br />
A hálózati menedzsmentrendszerekhez könnyen illeszthetô, tehát<br />
OpenView, Tivoli, Unicenter, Netforensics csatlakozás biztosítható.<br />
Az eszköz mûködése így központilag figyelemmel kísérhetô.
A Crossbeam megoldásai használhatók internetkijáratok védelmére,<br />
valamint a belsô hálózati szegmensek biztonságos elválasztására,<br />
az adatforgalom ellenôrzésére (IDS/IPS). Mivel az eszköz<br />
áteresztô képessége akár 8Gbit/s is lehet (egy eszköz esetében, de<br />
több eszköz használata esetén ez is rugalmasan növelhetô), a<br />
Crossbeam megoldásai alkalmasak a nagy sávszélességgel rendelkezô<br />
gerinchálózatok védelmi funkciójának ellátására is.<br />
Az eszközön egyszerre több tûzfal, illetve IPS-gyártó megoldásai<br />
futtathatók akár párhuzamosan, így a rendszer a többrétegû védelem<br />
használatával a legújabb támadási formák ellen is hatékonyabb<br />
védelmet képes biztosítani a rendszer.<br />
A Crossbeam portfoliójában két termékvonal található meg: a C<br />
széria, amely a kisebb hálózatok védelmét hivatott megoldani,<br />
valamint az X széria, amely rugalmas bôvíthetôségével valamint<br />
Közép-Európában is egyedülálló biztonsági<br />
kompetenciák a <strong>Synergon</strong>nál<br />
A <strong>Synergon</strong> egyik fontos építôköve az évek óta dinamikusan fejlôdô szoftvertechnológia-üzletág.<br />
Az üzletágnál felhalmozott magas szintû tudást jól szemlélteti, hogy a biztonságtechnikai szakemberek<br />
a Check Point és az RSA cégek legmagasabb szintû minôsítéseivel bírnak.<br />
A <strong>Synergon</strong> egyik fontos építôköve az évek óta dinamikusan fejlôdô<br />
szoftvertechnológia-üzletág. Az üzletágnál felhalmozott magas<br />
szintû tudást jól szemlélteti, hogy a biztonságtechnikai szakemberek<br />
a Check Point és az RSA cégek legmagasabb szintû minôsítéseivel<br />
bírnak.<br />
A <strong>Synergon</strong> Magyarországon egyedülállónak tekinthetô a minôsített<br />
szakemberek számát illetôen az RSA- és Check Point területen<br />
egyaránt:<br />
Minôsítés Szakemberek száma<br />
Checkpoint Certified Security Administrator 6<br />
Checkpoint Certified Security Expert 6<br />
Checkpoint Certified Security Expert Plus 3<br />
RSA Security Administrator 4<br />
RSA Secure ID Engineer 4<br />
A szakembergárda fenti területeken szerzett többéves tapasztalatára,<br />
valamint a jelentôs számú minôsített szakemberre támaszkodva<br />
a <strong>Synergon</strong> képes a legmagasabb szintû rendelkezésre állási<br />
igényeknek is maradéktalanul megfelelni, a komplex, nagy<br />
terjedelmû projektekhez megfelelô számú képzett erôforrást biztosítani.<br />
A szakemberek folyamatos képzésére a jövôben is kiemelt figyelmet<br />
fordít a <strong>Synergon</strong>, így a kollégák rendszeresen részt vesznek a<br />
gyártók által tartott külföldi tréningeken, szakmai workshopokon.<br />
A hatékony biztonság elsôsorban a szervezeten, az embereken és<br />
a folyamatokon múlik, másodsorban a termékek biztosította funkcionalitáson.<br />
A <strong>Synergon</strong> teljes körû biztonsági koncepciója a legmagasabb<br />
szintû konzultációt ötvözi a legjobb technikai megoldásokkal,<br />
így biztosítva a szervezetet érintô magas szintû IT-biztonság<br />
fenntartását.<br />
A <strong>Synergon</strong> mindezt a versenytársainál kedvezôbb áron kínálja<br />
ügyfeleinek, ezért érdemes tájékozódni a szolgáltatásokról a társaság<br />
weboldalain.<br />
(http://www.synergon.hu/hu/portfolio/security/technologiai.php).<br />
alacsony beruházási költséggel képes biztosítani a védelmet, a<br />
hálózatok közötti szeparációt. Az X szériás megoldások akár 64<br />
alhálózat egyidejû védelmét is elláthatják, mindezt 99,9999%-os<br />
rendelkezésre állás mellett. A megoldás maradéktalanul alkalmas<br />
a kormányzati, ipari, gyógyszeripari és kormányzati hálózatok<br />
teljes körû védelmi feladatainak ellátására.<br />
Amennyiben felkeltette érdeklôdését a fenti rendszer, kérje<br />
ingyenes bemutatónkat, ahol az eszköz felépítésérôl, mûködésérôl<br />
bôvebb információval szolgálunk.<br />
A Check Point piacvezetô tûzfalmegoldásai<br />
A Check Point Software Technologies céget<br />
1993-ban alapították Izraelben. Folyamatos<br />
fejlôdésének köszönhetôen alakította ki piacvezetô<br />
pozícióját. Jelenleg 1400 alkalmazottat<br />
foglalkoztat, és 92 országban van több mint<br />
2300 partnercége. Ez a háttér garantálja a termékek<br />
hosszú távú megbízhatóságát a piacon.<br />
A Check Point a közelmúltban mutatta be NGX-platformját, amely<br />
egységes biztonsági környezetet szolgáltat a határvédelmi, belsô<br />
és webbiztonsági megoldások számára, és így lehetôvé teszi a<br />
biztonsági megoldások bonyolultságának és költségének csökkentését<br />
bármilyen méretû szervezet számára, továbbá biztosítja<br />
a rendszerek egyszerû bôvíthetôségét.<br />
Az NGX-platform egységes architektúrájának köszönhetôen<br />
mélyebb, szélesebb körû és intelligensebb biztonságával megváltoztatja<br />
a felhasználók véleményét az internetbiztonsági megoldásokkal<br />
kapcsolatban.<br />
RSA-biztonsági megoldások<br />
Csósza László<br />
laszlo.csosza@synergon.hu<br />
Az RSA Security Inc. termékeként kétfaktoros<br />
autentikációs metódust tesz lehetôvé. Az<br />
RSA SecurID család az egyszerû azonosítók<br />
széles körét nyújtja a felhasználóknak (az<br />
idôalapú tokenektôl az intelligens kártyákig).<br />
Az RSA ACE Server legújabb verziója már<br />
rendelkezik Active Directory integrációval,<br />
natívan támogatja a Windows 2000 és Windows 2003 tartományokban<br />
a hálózati bejelentkezést. További fontos újdonság,<br />
hogy a rendszer kliensoldalon lehetôvé teszi az offline, azaz<br />
hálózati kapcsolat nélküli bejelentkezést.<br />
Vida Szabolcs<br />
vida.szabolcs@synergon.hu<br />
9<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
Óvja adatait minden körülmények között!!!<br />
A számítógépeken, adathordozókon tárolt adatok az adathordozó eltulajdonításával könnyen<br />
hozzáférhetôvé válnak illetéktelen személyek számára. A <strong>Synergon</strong> által kínált megoldás azonban<br />
lehetôvé teszi az adatok és az operációs rendszer védelmét, valamint megoldást nyújt a számítógéphez<br />
csatlakoztatható eszközök kontrolljára is.<br />
A fontos adatok megóvása a legfontosabb IT-feladatok egyike,<br />
amellyel napjainkban minden szervezetnek meg kell birkóznia, hiszen<br />
ezek az adatok gyakran közlekedhetnek az interneten, kerülnek<br />
CD-re, PDA-ra, illetve laptopra.<br />
Laptopok és PDA-k biztonsága<br />
A SafeBoot egy többszörös díjnyertes, üzleti szervezetek számára<br />
fejlesztett megoldás, mely arra hivatott, hogy a felhasználó minden<br />
körülmények között biztonságban tudhassa értékes adatait.<br />
Legfôbb jellemzôi az erôs hozzáférés-ellenôrzés és a magas szintû<br />
titkosítás, melyek lehetôvé teszik, hogy a PC-n, PDA-n vagy<br />
bármely hordozható eszközön tárolt adatokhoz csak az arra jogosult<br />
személyek férhessenek hozzá.<br />
A SafeBoot megoldásai a következô funkciók használatával gondoskodnak<br />
a tárolt adatok biztonságáról:<br />
• magas szintû hozzáférési és indítási védelem, egyszerû bejelentkezés;<br />
• magas szintû adattitkosítás;<br />
• kétfaktoros azonosítási folyamat;<br />
• központi kezelés (menedzsment);<br />
• biztonságos távoli helyreállítás;<br />
• PC-k, PDA-k és hordozható médiák biztonsága.<br />
Hordozható eszközök biztonsága<br />
Az elôbbiekben ismertetett megoldás – ötvözve egy felhasználóspecifikus<br />
eszközzel és fájltitkosítással – nemcsak a számítógépek<br />
merevlemezének tartalmát képes megvédeni, hanem olyan<br />
hordozható tárolóeszközök tartalmát is, mint például a DVD-, CDlemezek,<br />
CF- és SD-memóriakártyák.<br />
Magas szintû hozzáférési és indítási védelem<br />
A SafeBoot Enterprise a számítógépet és a felhasználót, illetve a<br />
felhasználó jogosultságát az adott gépen már indításkor (boot)<br />
azonosítja. Az azonosítási folyamat történhet csak jelszóval, azonban<br />
a SafeBoot Enterprise által támogatott kétfaktoros, bootolást<br />
megelôzô azonosítási folyamat (F2-PBA) ennél sokkal nagyobb<br />
biztonságot nyújt: a felhasználónak egyszerre kell birtokában lennie<br />
mind az „ismeretnek” (felhasználói név és jelszó), mind az eszköznek<br />
(hardware) ahhoz, hogy egyáltalán elindíthassa a PC-t<br />
vagy a laptopját. A SafeBoot több megoldást is kínál a kétfaktoros<br />
azonosítás megvalósítására, így a felhasználó szabadon választhat<br />
többféle Smart kártyás és USB-kulcsos technológiára épülô<br />
alternatíva között is.<br />
Magas szintû titkosítás<br />
A SafeBoot az összes, rendszer által támogatott eszköz adatait<br />
olyan magas biztonsági szintû algoritmusokkal titkosítja, mint az<br />
RC5-1024 és az AES-256. A titkosítás és visszafejtés transzparensen<br />
(háttérben, észrevétlenül) és gyorsan történik, érzékelhetô<br />
teljesítményvesztés nélkül.<br />
Központi kezelés – alacsony költség<br />
A SafeBoot Enterprise egyedileg fejlesztett, erôs központi kezelôrendszerrel<br />
rendelkezik, amely a közvetlen telepítéstôl a szabályozási<br />
rendszeren, az azonnali visszavonáson, az ellenôrzési lehetôségeken<br />
keresztül, az Active Directory/Novell/LDAP szinkronizáláson<br />
át a biztonságos központosított helyreállításig minden funkciót<br />
ellát.<br />
A központi kezelôrendszer – a megfelelô eszközökkel rendelkezô<br />
rendszergazdának – lehetôvé teszi, hogy könnyen kialakíthassa és<br />
bevezethesse a kötelezô biztonsági politika elemeit. A felhasználóknak<br />
nincs sem jogosultságuk, sem lehetôségük a biztonsági<br />
politika befolyásolására, mivel ennek elemei rájuk nézve kötelezônek<br />
tekintendôk. A biztonsági intézkedések bevezetésének<br />
ennél könnyebb és hatékonyabb módja jelenleg nem is létezik.<br />
Biztonságos helyreállítás<br />
Egy felhasználó elfelejtheti a jelszavát, elvesztheti a kulcsát, vagy<br />
akár a munkahelyét is változtathatja – a SafeBoot eszközeivel<br />
védett rendszer biztonságosan helyreállítható anélkül, hogy egy<br />
biztonságra rendkívül veszélyes „általános” rendszergazdai jelszót<br />
(master password) kellene kiskapuként használni.<br />
Amennyiben a felhasználó a jelszavát felejti el vagy a kulcsát veszti<br />
el, a helyreállítás egyszerûen egy telefonhívással vagy egy weblapon<br />
keresztül elvégezhetô. A HelpDesk helyreállító funkció lehetôvé<br />
teszi, hogy a felhasználó új jelszót kapjon egy távoli utasítással,<br />
miután sikeresen teljesítette a kérdés-válasz formájú azonosítási<br />
folyamatot, és a rendszergazda számára telefonon keresztül<br />
bizonyította a jogosultságát.<br />
A számítógéphez csatlakoztatható eszközök kontrollálása<br />
A SafeBoot® Port Control olyan megoldás, amely megakadályoz<br />
minden azonosítatlan hozzáférést a cserélhetô eszközökhöz,<br />
soros, párhuzamos, PCMCIA, USB, Bluetooth®, FireWire, IrDA®<br />
és más portokhoz. A Safeboot Port Control lehetôséget biztosít<br />
annak meghatározására a vállalaton belül, hogy mely eszközök<br />
használata engedélyezett, illetve melyeket illeszthetnek munkaállomásaikhoz.<br />
Az erôs hozzáférés-védelem és központosított<br />
menedzsment segítségével, illetve a gyártói ID-k (azonosítók) alkalmazásával<br />
szabályozható minden munkaállomáshoz illesztett<br />
eszköz engedélyezése a cég biztonsági politikájának megfelelôen.<br />
A SafeBoot Port Control támogatja napjaink minden szükséges<br />
eszköztípusát, gyorsan és megbízhatóan ismeri fel ôket. A<br />
rendszergazdák könnyen kiválaszthatják a szükséges eszközöket,<br />
melyeket engedélyezni kívánnak, s minden más eszköz használatát<br />
a rendszer megakadályozza.<br />
Kádár Sándor<br />
sandor.kadar@synergon.hu<br />
11<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
A közelmúltban egy hasonló problémákkal küszködô pénzintézet<br />
az üzemeltetés hatékonyságának javítása céljából átfogó konszolidációba<br />
kezdett, melynek célja a tárolóhálózatok egységesítése<br />
és egyszerûsítése volt.<br />
12<br />
A korábbi környezet<br />
A szóban forgó pénzintézet a projekt kezdetén is igen kiterjedt<br />
tároló-architektúrával rendelkezett, hiszen az elsôk között adaptálták<br />
a tárolóegységek önálló IT-architekturális építôelemként<br />
való kezelésének elvét.<br />
Az elsôdleges központban a SAN-hálózat gerincét 4 db 16 portos<br />
Brocade-alapú IBM Fiber Channel switch alkotta. A 4 switchre<br />
egy központi tárolószerver és egy automatizált mentôeszköz<br />
mellett számos szerver csatlakozott. Mivelhogy a redundancia<br />
megtartásához, valamint a megfelelô zónázások biztosításához<br />
további értékes portokat kellett felhasználni a switchek közötti<br />
összeköttetések biztosítására, a rendelkezésre álló host portok<br />
(szerverek csatlakozására szolgáló csatlakozók) szinte 100%-ban<br />
ki voltak használva.<br />
A projekt céljai az alábbiak voltak:<br />
• a rendszer további bôvüléséhez (új szerverek, új<br />
tárolóeszközök stb.) a megfelelô szabad portkapacitás<br />
biztosítása;<br />
• redundáns, magas rendelkezésre állású rendszer<br />
biztosítása;<br />
• egységesen, átláthatóan menedzselhetô rendszer<br />
kialakítása;<br />
• könnyen konfigurálható zónázás, kultúráltan megoldható<br />
kábelezés;<br />
• a két telephely közötti összeköttetés kialakításának<br />
lehetôsége.<br />
A megoldás<br />
A fenti igények figyelembevételével olyan megoldást alakítottak<br />
ki, amely a Fiber Channel SAN-technológia legújabb vívmányait<br />
használja fel. A megoldás a 128 db 2Gb/s sebességû porttal rendelkezô<br />
IBM M14-es, Brocade technológián alapuló directorát<br />
alkalmazza. A directorok a Fiber Channel switcheknek azok a<br />
nagy portszámú rokonai, amelyek önmagukban ötvözik a nagy<br />
kapacitás (portszám), nagy teljesítmény, valamint a magas megbízhatóság<br />
elônyeit. Mivel ezek a rendszerek teljesen redundáns<br />
kialakításúak, nincsen egyedi hibapont, ezért önmagukban is<br />
garantálják a magas rendelkezésre állást, nincs szükség az egyszerû<br />
switcheknél alkalmazott párhuzamosítási technikákra.<br />
(Természetesen ez nem vonatkozik a szerverekbe szerelt csatolókártyákra,<br />
valamint a kábelezésre, amelyeket ebben az esetben<br />
is duplikáltan kell alkalmazni.)<br />
A megoldás óriási elônye, hogy mivel egy – modulárisan<br />
bôvíthetô – eszközrôl van szó, ezért a kezelése minden szempontból<br />
teljesen egységes. A zónázások kialakítása, valamint a<br />
menedzsment egy felületrôl, egy lépésben kezelhetô. Mivel az<br />
eszköz eleve nagy portszám kezelésére készült, a kábelezés is<br />
jóval átláthatóbban megoldható, mint több kisebb switch alkalmazása<br />
esetén, ami mind a rendszer kialakítását, mind pedig az<br />
üzemeltetés során szükséges beavatkozások kivitelezését egyszerûbbé<br />
teszi.<br />
A kialakított megoldás során a <strong>Synergon</strong> mindkét telephelyre<br />
egy-egy M14-es directort telepített, amelyek kiváltották a korábban<br />
használt 16 portos switcheket. Az elsôdleges telephelyen<br />
a 128 portból 70-et használtak fel, így megfelelô tartalék maradt<br />
a jövôbeni bôvítések kivitelezéséhez. A másodlagos telephelyen<br />
az azonos típusú, de értelemszerûen alacsonyabb kihasználtságú<br />
eszköz a két telephely közötti zökkenômentes összeköttetést,<br />
illetve az egységes menedzsmentet segíti.<br />
Természetesen a SAN-hálózati eszközök konszolidációját a<br />
rendszerek üzemének minimális megzavarásával, illetve felfüggesztése<br />
mellett kellett kivitelezni, így a projektnek a megfelelô<br />
megoldás kidolgozása és kialakítása mellett rendkívül fontos<br />
része volt a migráció is.<br />
A migráció<br />
A migráció során a régi, több<br />
switch hálózatából kialakított<br />
SAN-hálózati rendszer<br />
új, egységes directoralapúSAN-hálózatra<br />
cserélôdött,<br />
de mindezt úgy kellett<br />
megtenni, hogy<br />
minden portcsatlakozás,<br />
illetve a zónázások<br />
kialakítása<br />
pontos legyen, és ne<br />
akadályozza az egyes<br />
rendszerek SAN -<br />
hálózaton keresztüli<br />
kommunikációját.<br />
A migráció rendkívül pontos megtervezése után a szakemberek<br />
kidolgozták a directoralapú rendszer pontos rendszertervét és<br />
konfigurációs tervét, majd a két állapot közötti átmenetet elôsegítô<br />
migrációs tervet is. A migráció egy hétvégén történt, így a<br />
normál napi pénzintézeti üzemet egyáltalán nem befolyásolta.<br />
Az eredmény<br />
esettanulmány<br />
SAN-konszolidáció a pénzügyi szektorban<br />
A tárolórendszerek piacával foglalkozó elemzôk már évek óta hangsúlyozzák, hogy a dedikált<br />
adattároló hálózatok (SAN) kialakításakor, illetve üzemeltetésekor egyre inkább a felügyeleti és a<br />
menedzsment-megoldások kerülnek elôtérbe a hardverelemekkel szemben. A folyamatos növekedés<br />
következtében számos cég tárolóhálózata eléri azt a méretet, amikor már az átláthatóság,<br />
kezelhetôség, illetve optimális mûködés csorbát szenved.<br />
Az alapos tervezésnek köszönhetôen a migráció zökkenômentesen,<br />
az adott karbantartási idôtartamon belül zajlott le. Az új<br />
directoralapú megoldás mind kialakításában, mind kezelhetôségében<br />
komoly elôrelépést jelentett a korábbi megoldásokhoz<br />
képest, és maximálisan kielégítette az üzembiztonsággal kapcsolatos<br />
elvárásokat is.<br />
Az üzemeltetést segítette továbbá a projekt végtermékeként<br />
születô részletes rendszer- és üzemeltetési dokumentáció is,
melyben a szakemberek a rendszer kialakításának és konfigurációjának<br />
minden részletét rögzítették.<br />
Az azonnali elônyök mellett a rendszer a jövôre vonatkozóan is<br />
pozitív hatással van, hiszen a megnövelt szabad portszám biztosítja<br />
a természetes növekedéssel járó rendszerbôvítéseket, a két azonos<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Vállalati Portál<br />
rendszerének bevezetése<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Rt.-nél mûködô Vállalati Portál rendszer<br />
bevezetését a vállalat több területén jelentkezô igények indukálták.<br />
Ezen igények alapján az alábbi folyamatokat volt szükséges<br />
támogatni, javítani, kialakítani:<br />
• belsô vállalati kommunikációs folyamatok javítása;<br />
• dokumentummenedzsment-folyamatok kialakítása;<br />
• vezetôi testületi fórumok folyamatainak támogatása.<br />
A belsô vállalati kommunikációs folyamatok<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Rt. kiemelt fontosságúnak tartja a belsô<br />
vállalati kommunikációt, a munkavállalók megfelelô és gyors információhoz<br />
jutását, a hatékony munkavégzés miatt pedig kiemelt<br />
fontosságúként kezeli a belsô kommunikációs feladatok erôforrásigényét,<br />
illetve annak kompetenciaszükségletét.<br />
A korábban használt vállalati intranet fejlesztése és tartalmi<br />
feltöltése házon belül történt, és meglehetôsen erôforrás- és idôigényes<br />
volt, mivel két lépcsôben történt: elôször a kommunikáció<br />
meghatározta, hogy milyen elemek, tartalmak jelenjenek meg az<br />
intranet felületén, majd azt követôen a meghatározott tartalmak<br />
feltöltését az informatikai részleg munkatársai végezték el.<br />
Dokumentummenedzsment<br />
A társaság mûködése során keletkezô több ezer dokumentum<br />
nagy részét nem csupán egy felhasználó kezeli és használja, hanem<br />
azok különbözô csoportmunkában is részt vesznek. Ezeket a<br />
dokumentumokat korábban egy megosztott hálózati erôforráson,<br />
egy fájlszerveren kialakított mappastruktúrában tárolták. Ez a<br />
megoldás lehetôvé tette ugyan, hogy a dokumentumokat az arra<br />
jogosult felhasználók elérhessék, de egyáltalán nem támogatta a<br />
csoportmunkát, továbbá nehezítette a különbözô verziók, a metaadatok<br />
kezelését, és egyben növelte az informatikai üzemeltetési<br />
költségeket is.<br />
Vezetôi testületi fórumok<br />
Mint minden vállalat, így a Fôvárosi Vízmûvek esetében is nagyon<br />
fontos, hogy a vállalati vezetôk a megfelelô döntések meghozatala<br />
elôtt a lehetô leggyorsabban hozzájussanak a szükséges információkhoz.<br />
A különbözô vezetôi fórumokon készült dokumentumokat<br />
szintén fájlszervereken tárolták, a jóváhagyási folyamatokat<br />
nehézkesen vagy egyáltalán nem tudták nyomon követni, támogatni,<br />
mivel a társaság nem rendelkezett olyan felülettel, ahol<br />
típusú eszköz között kialakítható nagy sebességû kommunikáció<br />
pedig a katasztrófatûrés on-line kialakításához nyújt segítséget.<br />
összpontosulhattak volna a vezetôk számára fontosnak tartott<br />
információk, dokumentumok. Ugyanakkor a hatékonyság és a<br />
gyorsaság ebben a problémakörben is kiemelt fontosságú.<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Rt. a fent leírt problémák miatt kívánta belsô<br />
vállalati intranet-felületét modernebb alapokra helyezni, segítségül<br />
híva a jelenleg alkalmazható technológiai megoldásokat,<br />
melyek hosszú távú, hatékony megoldást tudnak nyújtani. A hatékonyságon<br />
túl cél volt az is, hogy egy portálrendszer bevezetésével<br />
és üzemeltetésével a vállalat mûködése során létrejött dokumentumokat<br />
megfelelô módon tudják kezelni, könnyen be tudják ôket<br />
vonni a különbözô szintû csoportmunka-folyamatokba, átláthatóvá<br />
és kezelhetôvé tegyék a dokumentumok verziókövetését, valamint<br />
hogy az egyes vezetôi fórumok folyamatait megfelelô módon<br />
támogassák.<br />
A megoldás<br />
Naszádos László<br />
naszados.laszlo@synergon.hu<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Rt.-nél számos problémát oldott meg a <strong>Synergon</strong> szakemberei által bevezetett<br />
Vállalati Portál rendszer, melynek kialakítása MS SharePoint Portal Server 2003 alapokon történt.<br />
A 400 felhasználót kiszolgáló rendszer jelentôs hatékonyságnövekedést eredményezett,<br />
s biztosítja az információk megfelelô áramlását és naprakészségét is.<br />
Bár a Fôvárosi Vízmûvek alkalmazott saját fejlesztésû vállalati<br />
intranetet, annak funkcionalitását jóval meghaladták a felsorakozott<br />
igények. A meghatározott célok egyértelmûen egy komplex<br />
megoldás felé mutattak, mely képes minden igényt kielégíteni,<br />
sôt jövôbe mutató megoldásokat is tartalmaz. Mindezeket figyelembe<br />
véve a <strong>Synergon</strong> Rt. által javasolt és bevezetett rendszer a<br />
Microsoft SharePoint Portal Server 2003 lett, mely minden tekintetben<br />
megfelelô megoldás a Fôvárosi Vízmûvek Rt. számára.<br />
A portálrendszer bevezetése több lépésben történt.<br />
Az elsô lépésben a felmérés és a tervezés után bevezettük a MS<br />
SharePoint Portal Server 2003 rendszert, s elkészült a portál felületének<br />
testre szabása a Fôvárosi Vízmûvek arculati kézikönyve<br />
alapján. Ezenkívül a <strong>Synergon</strong> kialakította a tervezett és jóváhagyott<br />
portálstruktúrát, és testre szabta a szükséges MS SPS 2003<br />
funkciókat és kijelzôket.<br />
A második lépésben a felmérés során meghatározott taxonómia<br />
alapján kialakítottuk a dokumentummenedzsmentet megvalósító<br />
dokumentumtárakat, majd a harmadik lépésben a vezetôi<br />
testületi fórumok folyamatai alapján elkészült a vállalati intranet<br />
részeként mûködô Vezetôi Intranet Portál, a VIP.<br />
A VIP felületén az összes vezetôi testületi fórum önálló webhelyet<br />
és dokumentumtár-struktúrát kapott. A dokumentumtárak létrehozásakor<br />
a <strong>Synergon</strong> a folyamatok által megkövetelt taxonómiát<br />
vette alapul. A VIP felültén további hasznos információk is támogatják<br />
a döntéshozókat, mint például a Fôvárosi Vízmûvek Rt. fon-<br />
13<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
tosabb teljesítménymutatóinak (KPI) megjelenése a portálfelületen,<br />
melyek naprakész információt szolgáltatnak a vezetôk számára.<br />
A bevezetett technológia alapjai<br />
A Fôvárosi Vízmûvek Rt. számára bevezetett megoldás a<br />
Microsoft, SharePoint Portal Server 2003 portálrendszerére, napjaink<br />
egyik vezetô portálmegoldására épül. A nagymértékû testre<br />
szabhatóság lehetôvé teszi, hogy a bevezetett rendszer 100%-ban<br />
igazodjon a vállalati folyamatokhoz, illetve a .NET platformnak<br />
köszönhetôen könnyû továbbfejlesztési lehetôséget is biztosít. A<br />
bevezetett SharePoint 2003 rendszer MS Active Directory integrált,<br />
vagyis a felhasználók és jogosultságaik kezelése a vállalati<br />
címtárban történik.<br />
Az eredmény<br />
A bevezetés során a <strong>Synergon</strong> nagy hangsúlyt fektetett a vállalati<br />
folyamatok megismerésére. A megszerzett információk birtokában<br />
nem csupán termékbevezetést végezett el, hanem a projektben<br />
Szép környezetben, természetvédelmi ôsfenyves ligetben, a fôváros<br />
központjától 20-25 percnyi autózással elérhetô távolságban<br />
épült a viktoriánus kort idézô Pólus Palace Thermal Golf Club<br />
Hotel. Az eklektikus oszlopokkal díszített négyszintes épület felsô<br />
két szintjén vannak a szobák, az alsó két szintjén az éttermek, a látványkonyha,<br />
bárok, társalgók, konferenciatermek, a kaszinó, a<br />
foiyer, a fürdômedence, a fitnesztermek, üzletek stb. A csoda a 18<br />
lyukas (professzionális) golfpálya, 250 m-es elütô (gyakorló)<br />
pályával, bárral, társalgóval. Van még ott tavacska fahíddal, sétára<br />
csábító kert és erdô is.<br />
A szálloda tervezésekor az építészek elég mostohán bántak az<br />
épület vendégektôl elzárt részeivel. Alacsonyak az álmennyezetek,<br />
szûkösek a kábeltálcák, csak nagy gondossággal, kompromisszumokkal<br />
szerelhetôk az áttörések stb. Az utólagos módosítások<br />
csak komoly nehézségek árán voltak elvégezhetôk.<br />
A <strong>Synergon</strong> több feladatot is elvégzett a szállodában:<br />
GE-Aritech gyártmányú tûzjelzô központ kezeli le a 3 db tûzjelzô<br />
körre kapcsolt, mintegy 360 db érzékelôt és kézi jelzésadót. A címzett<br />
érzékelôk döntô többsége füstérzékelô, néhány (a konyha tartományában)<br />
hôsebesség-érzékelô. A tûzjelzô központ, mely duplikálva<br />
van a recepción, tûzriadó esetén számos kapcsolódó rendszernek<br />
ad jelzést. Vezérli a hangosbemondót, a folyosói és lakosztályi<br />
szirénákat, a tévékészülékeket, valamint az azokhoz kapcsolódó<br />
fürdôszobai hangszórókat. A lifteket alapállapotba rendeli, a<br />
tûzszakaszokat elválasztó ajtókat zárja, a szellôztetô rendszert megfelelôen<br />
élesíti. A központ természetesen elvégzi a tûzjelzéssel<br />
kapcsolatos összes szükséges adminisztrációt.<br />
A csillag topológiájú informatikai rendszerhez a <strong>Synergon</strong><br />
fóliaárnyékolású csavart érpáros strukturált kábelezést épített ki,<br />
14<br />
kiemelt szerepet szánt a portál tanácsadói tevékenységek ellátásának<br />
is. Ennek köszönhetôen a kialakított portált sikerült teljesen<br />
a vállalati folyamatokhoz igazítani.<br />
A Fôvárosi Vízmûvekben bevezetett MS SharePoint Server 2003<br />
rendszer segítségével hatékonyabbá váltak a kommunikációs<br />
folyamatok, mivel a portál tartalomfeltöltése a jövôben nem<br />
terheli az Informatikai Osztályt, kizárólag a Kommunikáció kezében<br />
van. A portálrendszernek köszönhetôen a dokumentummenedzsment<br />
magasabb szintre került, a dokumentumok immár bevonhatók<br />
a csoportmunkába, verziókövetésük egyszerûsödött, a<br />
taxonómiák alkalmazása elérhetô szolgáltatássá vált.<br />
A vezetôi testületi fórumok által generált dokumentumok,<br />
információk és jóváhagyási folyamatok egyszerôsödtek, továbbá a<br />
Vezetôi Intranet Portál felületre összpontosultak.<br />
Vrana Zoltán<br />
vrana.zoltan@synergon.hu<br />
„Intelligens hotel” Gödön<br />
A gödi Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel teljes gyengeáramú rendszerének tervezését és<br />
kivitelezését a <strong>Synergon</strong> nyerte meg. Komoly kihívást jelentett a projektmenedzsment és logisztikai<br />
területen dolgozó munkatársak számára az építkezés többéves elhúzódása. A változások<br />
kezelésében azonban sok segítséget kaptunk Mucsi Lászlótól, a hotel informatikai vezetôjétôl.<br />
a nagyobb távolságok áthidalására pedig optikai összekötetést.<br />
A csillagpontba RIT-típusú intelligens patch panel rendszert<br />
szerelt be, mely a hozzá való szoftver segítségével lehetôvé teszi,<br />
hogy a rendszergazda egy hálózatba kötött munkaállomásról<br />
ellenôrizze vagy átkonfigurálja a patchkábeles összeköttetéseket.<br />
A Bosch telefonközpont természetesen a fürdôszobákból is<br />
elérhetô, melyhez a <strong>Synergon</strong> a hozzá kapcsolódó vezeték nélküli,<br />
DECT-telefonrendszert is kiépítette.<br />
Csavart érpáras kapcsolaton mûködik továbbá a pay TV vezérlése<br />
is. A rendszerben az antennajel a mikrohullámú vevôtôl a központi<br />
egységig strukturált kábelen, majd megfelelôen méretezett erôsítôkön<br />
és leosztásokon, koaxiális kábelhálózaton érkezik a szobai<br />
tévékészülékekhez.<br />
A strukturált kábelezés segítségével lehet leolvasni távolból a<br />
villanyáram-fogyasztást is, míg a konferenciatermek tolmácsrendszeréhez,<br />
a vetítés vezérléséhez kisebb lokális hálózatok nyújtanak<br />
segítséget.<br />
A <strong>Synergon</strong> az épület hangosításához hangszóró-kábelezést,<br />
központi erôsítôt és vezérlést épített ki, melyet mikrofon- és zeneválasztó<br />
lehetôséggel egészített ki.<br />
A szintén koaxiális kábelhálózaton mûködô biztonsági kamerák<br />
képeit egy duplikált multiplexerhez kapcsolódó megjelenítôn lehet<br />
követni, illetve visszajátszani. A rendszer hatásosságát<br />
bizonyította, hogy a beüzemelés után, még az építkezés alatt sikeresen<br />
lelepleztek néhány tolvajlást a segítségével.<br />
Külön kell szólni a szobák nyitását és egyéb funkciók engedélyezését<br />
és regisztrálását végzô chipkártyás zárrendszerrôl.
Az eredeti tervben csak mágneskártyakulcs funkcióról volt szó, de<br />
ezt többször módosítva (melyet átkábelezés követett), a hostware<br />
szoftverrel jól kommunikáló chipkártyás rendszert építettek ki a<br />
társaság szakemberei. Ennek segítségével a rendszer „tudja”, ki<br />
van a szobában, ennek megfelelôen engedélyezi az illetékesnek az<br />
extraszolgáltatások igénybevételét, regisztrálja a fogyasztást, és<br />
kellô késleltetéssel, a szoba elhagyása után gondoskodik az energiafogyasztó<br />
rendszerek kikapcsolásáról.<br />
Hol tart ma a strukturált kábelezés?<br />
A kifejlesztett rendszer csillagtopológiát használ, ami számtalan<br />
elônnyel rendelkezik a régebben elterjedt buszos elrendezéssel<br />
szemben (10Base-5, 10Base-2). Buszos topológia esetén egy meghibásodott<br />
hálózati kártya ugyanis a szegmensen levô összes gép<br />
kommunikációját megbénította, csillagtopológiával viszont az aktív<br />
eszköz (HUB) egyszerûen kizárja a hibás eszközt a hálózatból,<br />
lehetôvé téve a többi gép kommunikációját.<br />
Alábbiakban egy kis történelmi áttekintést mutatok be ezen<br />
kábelezési technológia fejlôdésérôl: honnan indult, hol tart<br />
ma, hogyan csoportosítjuk a különbözô sebességûeket?<br />
A strukturált kábelezési rendszerek osztályokba sorolásával szabványosítási<br />
testületek foglalkoznak. Megkülönböztetünk amerikai,<br />
európai és nemzetközi szabványokat. A következôkben említett<br />
Category 3 – Category 7 elnevezések az amerikai szabványosítási<br />
testület, az EIA/TIA definíciói. Az európai – CENELEC EN50173 –<br />
és a nemzetközi – ISO 11801 – szabványok a kategóriák helyett inkább<br />
az „osztályokat” használják. (CLASS D, CLASS E és CLASS F )<br />
• A kezdetek kezdetén az akkori lehetôségeknek megfelelôen a<br />
maximális LAN adatátviteli sebesség 10Mb/s volt (Ethernet).<br />
Ehhez a TIA/EIA Category 3 (CAT3) szabvány írta le a kábelezés<br />
követelményeit.<br />
• Késôbb az amerikai hadsereg kérésére megalkották a rövid<br />
életû Category 4 (CAT4) szabványt, hogy lehetôvé tegyék a<br />
16Mb/s-os Token Ring használatát.<br />
• A kilencvenes évek elején alakult ki a Category 5 (CAT5) szabvány,<br />
elsôsorban a 100 Mb/s-os Ethernet támogatására.<br />
A <strong>Synergon</strong> szállította a szállodai üzemvitelhez szükséges PC- és<br />
szerveregységeket, valamint a LAN-hálózat mûködését biztosító<br />
Cisco hálózati eszközöket is.<br />
A hotel 2005 májusában nyitott, jelenleg akciós áron kínálja szolgáltatásait.<br />
http://www.poluspalace.hu/<br />
Sipos Imre<br />
sipos.imre@synergon.hu<br />
A strukturált kábelezési rendszert az AT&T cég fejlesztette ki a nyolcvanas évek közepén, melynek célja<br />
az volt, hogy az addig teljesen külön kezelt telefon- és számítógépes hálózat helyett egyetlen olyan<br />
kábelezési rendszert alakítsanak ki, ahol nem kell elôre pontosan definiálni a telefonos és a<br />
számítógépes végpontok számát, azok teljesen csereszabatosak, és a használat során az igényeknek<br />
megfelelôen lehet konfigurálni ôket.<br />
.• Az 1Gb/s Ethernet megjelenésével lépést kellett tartania a kábelezési<br />
rendszerek gyártóinak is. Elsô lépésként megszûnt a<br />
Category 5 szabvány, és életbe lépett helyette a Category 5E<br />
(CAT5E). Több mérendô paramétert – NEXT, Attenuation – szigorítottak,<br />
illetve új mérési eljárásokat vezettek be (ELFEXT,<br />
PS Return Loss).<br />
• Hosszú évek egyeztetései és fejlesztései után 2002-ben született<br />
meg hivatalosan is a Category 6 (CAT6) szabvány. Ma még<br />
ezt is „csak” az 1Gb/s-os Ethernet átvitelére használják, noha a<br />
felhasznált kábelek és csatlakozók lehetôvé tesznek ennél<br />
gyorsabb protokollt is. Több gyártó terméke is lehetôvé teszi a<br />
10 Gb/s Ethernet átvitelét ezen a rendszeren, habár csak<br />
korlátozott, maximum 55 m-es távolságon. Egyetlen kivétel ez<br />
alól a limit alól a <strong>Synergon</strong> által is forgalmazott, SYSTIMAX<br />
Solution gyártó 10 Gb/s-os GigaSPEED® X10D megoldása,<br />
amely a strukturált kábelezési rendszereknél már megszokott<br />
maximálisan 100 méteres távolságig mûködôképes. Ôk 2004<br />
novemberében jelentették be ezt a forradalmian új kábelezési<br />
megoldást, amely megtartotta a szabványos és lefelé csereszabatos<br />
RJ-45-ös csatlakozó felületet. Új rendszereknél érdemes<br />
tehát CAT6-ot választani, hiszen kedvezô ára mellett nagy<br />
sebességet és a jövôbeli alkalmazások számára egyfajta tartalék<br />
sávszélességet biztosít.<br />
• Elsôsorban az európai FTP- és STP-rendszerek gyártóinak<br />
nyomására jött létre a Category 7 (CAT7) szabvány, amely kimondottan<br />
árnyékolt rendszerekre vonatkozik, és a maximális<br />
frekvencia a kábeltévés tartományban van, 600 MHz. Ezzel a<br />
megoldással bármely ma ismert protokoll, így a 10 Gb/s Ethernet<br />
is átvihetô. Igaz, hogy itt már nem használható a jó öreg RJ-<br />
45-ös csatlakozó, hanem két teljesen új robusztus típust hagytak<br />
jóvá a szabványtestületek. Az egyik fajta csatlakozó felhasználásával<br />
(TERA) több mint 2000 végpontos CAT7-es hálózatot<br />
építettünk ki Budapesten.<br />
Látható, hogy a fejlôdés és a sebesség növekedése folyamatos, új<br />
hálózat építésekor tehát érdemes mindig a lehetô legkorszerûbb<br />
technológiát választani. Ezt indokolja még az is, hogy egy kábelezés<br />
cseréje általában lényegesen nehézkesebb és hosszabb idôtartamú<br />
építészeti munkát igényel, mint például egy hálózati eszközé,<br />
így ezen beruházások legalább 5-10 évre szólnak. A tervezéskor<br />
gondoljunk tehát befektetésünk idôtállóságára is!<br />
Sipos Imre<br />
sipos.imre@synergon.hu<br />
15<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
Az eredeti IEEE 802.11 vezeték nélküli LAN-szabványban rögzített,<br />
késôbb könnyûnek találtatott biztonsági megoldásoktól óriásit<br />
lépett elôre a fejlesztés a közelmúltban.<br />
A „hivatalos” szabványosítási folyamatnak elébe menve a gyártók<br />
által formált WI-FI szövetség létrehozta a WPA és WPA2 biztonsági<br />
szabványt. Emellett az IEEE elkészítette a 802.11i biztonsági<br />
szabványt is. Mindhárom szabvány két alapvetô komponense a<br />
titkosítás és az autentikácó.<br />
Tikosítás<br />
A WPA-ban jelent meg követelményként az eredeti WEPtitkosításnak<br />
egy feljavított változata, a TKIP, amely ugyanazt az<br />
RC4-es titkosítási algoritmust használja, mint a WEP, de az inicializáló<br />
vektor fejlettebb kezelésével mindmáig biztonságos eljárást<br />
hoztak létre.<br />
A TKIP-eljárás a jelenleg ismert törési módszerekkel szemben<br />
védelmet nyújt, de a horizonton már feltünedezôben vannak<br />
olyan módszerek, amelyek a TKIP fényét is megfakítani látszanak.<br />
A WPA2 és 802.11i szabványban kötelezô követelményként jelent<br />
meg az AES-titkosítás, amelyet a tudomány jelenleg szilárd eljárásnak<br />
tekint.<br />
Autentikáció<br />
A WI-FI szövetség egyik közelmúltbeli intézkedése során az eredetileg<br />
a WPA/WPA2 szabványban elôírt EAP–TLS autentikációs<br />
eljárást további négy EAP-eljárással bôvítette ki, amely lehetôvé<br />
teszi, hogy az autentikációs eljárás erôsségét a felhasználó biztonsági<br />
igényéhez szabjuk, kezdve az otthoni felhasználástól egészen<br />
a katonai rendszerekig.<br />
16<br />
Vezeték nélküli újdonságok<br />
A közhiedelemmel ellentétben – hála az érintett piaci szereplôk agilitásának –<br />
mára lehetségessé vált biztonsági szempontból sziklaszilárd, vezeték nélküli helyi hálózatok építése<br />
A WPA/WPA2 – Extended EAP-ban elôírt autentikációs<br />
protokollok<br />
• EAP–TLS (az eredetileg elôírt protokoll)<br />
• EAP–TTLS/MSCHAPv2<br />
• PEAPv0/EAP–MSCHAPv2<br />
• PEAPv1/EAP–GTC<br />
• EAP–SIM<br />
Az utóbbi esetén például, a digitális tanúsítványalapú eljárásokat<br />
használhatjuk, és ehhez egy teljes RADIUS/PKI infrastruktúra<br />
szükséges, míg az otthoni felhasználás esetén egy egyszerû<br />
jelszavas eljárás is megfelelô lehet.<br />
Ahogyan az otthonunkban szaporodnak azok a berendezések,<br />
amelyek hálózatra kapcsolódnak, egyre fontosabbá válik a<br />
biztonság kérdése.<br />
A TinyPEAP projekt ennek az elvárásnak igyekszik megfelelni. A<br />
projekt célja az egyébként költséges RADIUS/PKI infrastruktúra<br />
egy leegyszerûsített változatának integrálása az otthoni vezeték<br />
nélküli access pointokba. A projekt bizonyos jogviták miatt<br />
jelenleg késleltetést szenved ugyan, és még csak béta fázisban<br />
van, mégis ígéretesnek tûnik.<br />
Autentikációs eljárás<br />
EAP–TLS<br />
EAP–TLS<br />
EAP–TTLS/MSCHAPv2<br />
PEAPv0/EAP–MSCHAPv2<br />
PEAPv1/EAP–GTC<br />
EAP–SIM<br />
EAP–FAST (Cisco)<br />
LEAP (Cisco)<br />
PEAP–EAP–TLS<br />
(Microsoft)<br />
Server oldali<br />
autentikáció<br />
WPA/WPA2 kötelezô autentikációs eljárások<br />
Tanúsítvány<br />
Tanúsítvány<br />
Tanúsítvány<br />
Tanúsítvány<br />
Egyéb autentikációs eljárások<br />
Nincs<br />
Nincs<br />
Tanúsítvány<br />
WI-FI hotspot autentikáció SIM-kártya segítségével<br />
Felhasználó oldali<br />
autentikáció<br />
Tanúsítvány<br />
Felhasználónév/jelszó<br />
Felhasználónév/jelszó<br />
Token kártya/algoritmus<br />
GSM Subscriber Identity<br />
Modul (SIM)<br />
Felhasználónév/jelszó<br />
Felhasználónév/jelszó<br />
Tanúsítvány<br />
A WI-FI technológia egy másik felhasználói szegmense a WI-FI<br />
hotspotok üzemeletetôi.<br />
Ezek nyilvános, vezeték nélküli internetelérést biztosítanak, és a<br />
szolgáltatás ellenértékének számlázásához jelenleg különbözô<br />
webalapú módszereket használnak.<br />
Az EAP–SIM eljárás segítségével lehetôvé válik, hogy a mobiltelefonunkban<br />
használt SIM-kártya felhasználásával automatikusan<br />
csatlakozhassunk fel a hotspotokra.<br />
A kellemetlen ebben csak az, hogy ehhez vagy külön kártyát kell<br />
használnunk, vagy a telefonkészülékünkbôl kell kivennünk és betenni<br />
a notebookunk SIM-kártya olvasójába. Erre a problémára ad<br />
kényelmes megoldást az Axalto és az Intel megoldása. A megoldás<br />
lényege, hogy egy intelligens SIM-kártya alkalmazásával a<br />
Bluetooth-képes telefonokat biztonságos Bluetooth-on keresztül<br />
mûködô kártyaolvasóvá teszi a PC számára, így az a telefonban<br />
lévô SIM-kártyát használhatja a WI-FI Hotspotra való bejelentkezéshez.<br />
Keszler Rolland<br />
keszler.roland@synergon.hu
kitekintô<br />
Regionális integrációs program a <strong>Synergon</strong>nál<br />
A idei év elején indította el a <strong>Synergon</strong> regionális integrációs programját, mely a tervek szerint<br />
december végéig lezárul. Nagy Pétert, a KONETT Team tanácsadó cég tulajdonosát és ügyvezetôjét,<br />
a program menedzserét kérdeztük a programról, illetve várható hatásairól. A szakember olyan<br />
meghatározó, többéves projektekben vett részt, mint például az Erste Bank fiókhálózatának teljes<br />
átszervezése és fejlesztése, vagy az Aegon holdinggá alakulásának koordinálása, ezenkívül dolgozott<br />
egy európai uniós nemzetközi pályázatfejlesztési konzorcium egyik vezetôjeként is.<br />
Nagy Péter<br />
– Mit kell tudni a regionális<br />
integrációs programról?<br />
Nagy Péter: A kezdeményezés<br />
a <strong>Synergon</strong>-csoport mûködési<br />
egységesítésérôl szól, a regionális<br />
multinacionális cégcsoport<br />
mûködési kereteinek megerôsítésérôl.<br />
Illeszkedik a piaci<br />
fejlesztési munkákhoz, de alapvetôen<br />
nem az ügyfelek felé irányul,<br />
hanem egy belsô szervezési<br />
program, melynek keretében<br />
tizenkét különbözô projekt<br />
fut.<br />
– Milyen résztevékenységek léteznek a programon belül?<br />
N. P.: Maga a program egyfelôl különbözô támogató folyamatokat,<br />
szervezeti struktúra- és rendszerelemeket egységesít annak<br />
érdekében, hogy a cégcsoportban már jelenleg bent lévô cégek is<br />
összehangoltan, hasonló módon végezzenek bizonyos folyamatokat,<br />
illetve a majdan a cégcsoporthoz csatlakozó cégek egy meglévô<br />
elôírás- és követelményrendszert vehessenek fel. Ám éppolyan<br />
lényeges az is, hogy a több országban más-más kultúrájú és<br />
a vállalati életciklus más-más szakaszaiban tevékenykedô vállalatok<br />
– melyek eltérô mérettel, szervezeti és menedzsmentstruktúrával<br />
rendelkeznek – egy közös szervezeti és mûködési kultúrát<br />
alakítsanak ki, mely késôbb az egész csoportra jellemzô lesz. Ez<br />
ugyanolyan standard lesz, mint például a vállalatirányítási (ERP)<br />
és ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) informatikai rendszerek.<br />
– Egyszóval ez egy szervezetfejlesztési program?<br />
N. P.: Szervezett és tervezett változásokról van szó, amelyek egy<br />
része a folyamatokra, strukturális és szabályozási elemekre, más<br />
része az irányítási, kommunikációs és mûködési kultúrára irányul.<br />
– Mikor indult ez a program?<br />
N. P.: Az elôkészítés az idei év elejére tehetô, amikor a <strong>Synergon</strong><br />
és a külföldi tagvállalatok vezetôsége közösen megfogalmazta<br />
ilyen irányú igényét. Jómagam 2005 májusában kapcsolódtam be<br />
a munkába, ekkor definiáltuk és szerveztük össze azokat a projekteket,<br />
amelyek 2005 júniusában indultak be.<br />
– Meddig tart majd a munka?<br />
N. P.: Egyelôre egy idei fázisról van szó, tehát azok a projektek,<br />
amelyek jelenleg futnak a programon belül, az idei évre rendelkeznek<br />
munkatervvel és az idei év különbözô idôpontjaira kell elérni<br />
az eredményeket. Az év végén tartunk majd egy értékelô szakaszt,<br />
melynek segítségével meg lehet tervezni, hogy bizonyos akciókat<br />
hogyan kell folytatni 2006-ban. A szervezési munka tehát nem zárul<br />
le ennek az évnek a végén, bizonyos eredmények addigra már<br />
megszületnek ugyan, de éppen ezért akkor fogjuk majd igazán látni,<br />
hogy milyen területeken akad még tennivaló.<br />
– A program véget ér egyszer, vagy ezentúl ez a szervezési<br />
munka folyamatos része lesz a cég mûködésének?<br />
N. P.: A program projekt jellegû, van meghatározott kezdete és<br />
van vége. A zárással viszont természetesen készül egy felmérés az<br />
eredményekrôl. Ennek alapján lesznek olyan résztevékenységek,<br />
amelyeknek projektszerûen folytatódniuk kell, és lesznek olyanok,<br />
amelyek beépülnek a cégcsoport mindennapos mûködésébe.<br />
A <strong>Synergon</strong> vezérigazgatójának vezetésével mûködô regionális<br />
igazgatótestület (Regional Management Board) mellett már létezik<br />
a regionális iroda, amely koordinációs tevékenységet végez<br />
az egyes cégek szakmai területei között, és minden bizonnyal be<br />
fogja építeni mindennapi mûködésébe a program eredményeit.<br />
– Hány ember dolgozik jelenleg a programon?<br />
N. P.: 84 megbízólevelet adtunk ki a <strong>Synergon</strong>-csoporton belül,<br />
melynek a 15-20%-a a külföldi vállalatok munkatársainak szól,<br />
hiszen ôk sem maradhatnak ki a programból. Külsô tanácsadók is<br />
dolgoznak az egyes projekteken, 8-10-en.<br />
– Milyen eredmények születtek eddig a program keretében?<br />
N. P.: A magyarországi és a külföldi vállalatok között elindult egy<br />
olyan együttmûködés, amely egészen újszerû a csoporton belül,<br />
és amelynek keretében valóban közös csapatokban dolgoznak az<br />
emberek. A program egyik legfontosabb projektjét horvát kolléga<br />
vezeti, és több teamben jelentôsen közremûködnek a külföldi<br />
kollégák. Ezzel pedig elindult egy közös vállalati kultúra kialakulása<br />
is, ami persze nagyon hosszú folyamat.<br />
Van két-három kritikusan fontos informatikai projekt, ilyen például<br />
a <strong>Synergon</strong>, az Infinity és a Span vállalatirányítási rendszerének<br />
egységesítése. Ez jelenleg a tervek szerint halad, s augusztusban<br />
befejezôdött egy funkcionális specifikáció elkészítése, amelynek<br />
alapján be lehet vezetni az elsô két közös modult a rendszerbe.<br />
Augusztusban felállt egy teljesen új belsô vállalati portál is,<br />
melyet mindhárom országban használnak majd. A CRM- és helpdesk-rendszerek<br />
egységesítése szintén a tervek szerint zajlik.<br />
Röviden összefoglalva mi ennek a programnak a küldetése, az<br />
üzenete?<br />
N. P.: Ez a program egy szükségszerû befektetés a jövôbe. Ha a<br />
<strong>Synergon</strong>-csoport cégei nem tanulnak meg regionális multiként<br />
gondolkodni és mûködni ma, lehet, hogy holnap már késô lesz.<br />
A cégcsoport tagvállalatai kemény piaci versenyben vannak, élethalál<br />
kérdése a piaci növekedésük. Ennek ellenére a regionális<br />
integrációs szervezési munka többletterheit is vállalni kell, mert a<br />
mûködési és kulturális egységesítés nélkül tartós, hosszú távú<br />
növekedés nem képzelhetô el.<br />
17<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
18<br />
Szektoriális megoldások: egészségügy<br />
Az informatikai fejlesztések anatómiája<br />
Az egészségügyi intézmények informatikához kapcsolódó viszonya napjainkban paradigmaváltáson<br />
megy keresztül. Ezt támasztják alá azok a kormányzati kijelentések, amelyek a szolgáltatói magatartás<br />
irányába ösztönzik az intézményeket, és ugyanez érzékelhetô akkor, amikor a szûkös finanszírozási<br />
keret és az egészségügyi közszolgálati feladatok között keres kiutat a helyi vezetés.<br />
Egybehangzó vélemények szerint a megoldást az informatikai rendszerek jelentik,<br />
ezért messze nem közömbös, milyen irányú ezek fejlesztése.<br />
Az informatika csak költséget jelent?<br />
Nem is olyan rég még általánosan elterjedt volt az a szemlélet,<br />
amely szerint az informatika költséges, de szükséges dolog a<br />
kötelezô dokumentációk, a teljesítményfinanszírozás és a szûkös<br />
erôforrások miatti ráfordításoptimalizálás miatt. A fejlesztésekre<br />
jellemzô volt a szigetszerûség (különbözô rendszerek és szállítók<br />
együttes jelenléte), valamint az, hogy a megoldást a csodaalkalmazások<br />
(„beszédet értô robotok”) irányába keresték. Az egyes<br />
fejlesztések eredményei messze nem érték el az elvárt bevételnövekedést<br />
vagy még kevésbé a várva várt költségcsökkenést.<br />
Ma már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a rövid- és középtávú<br />
orvos-szakmai és gazdálkodási célok a kórházi menedzsment másfajta<br />
gondolkodását igénylik.<br />
Megfogalmazódtak új fôigazgatói elvárások<br />
Az elmúlt idôszakban új elvárások jelentek meg, amelyek közül<br />
talán a menedzsmenttámogatás iránti igényt lehetne kiemelni.<br />
A kórház elsô számú vezetôje mélyebben kívánja áttekinteni és<br />
szorosabban nyomon követni az informatikai fejlesztéseket is,<br />
ezért nagyobb hangsúlyt kap az egyes fejlesztések elôkészítése,<br />
illetve várható hatásaik (pénzügyi, orvos-szakmai folyamatainak)<br />
elôzetes megértése.<br />
Változást jelent az is, hogy a fejlesztések egyszeri költségeinek<br />
súlyát háttérbe szorította az üzemeltetési költségek fontossága.<br />
Egy-egy ilyen fejlesztés akár 8-10 évre is meghatározza a havi<br />
informatikai kiadásokat, amelyek fedezeti oldalát gyakorlatilag<br />
teljes egészében a havi teljesítménybôl származó OEP-átutalások<br />
adják. Akkor, amikor évenként módosulnak a finanszírozási rendeletek<br />
(lásd TVK bevezetése), vagy amikor az intézmények legnagyobb<br />
kiadási tételével, a bérköltségekkel kapcsolatos gazdálkodást<br />
egyértelmûen külsô körülmények nehezítik (közszolgálati státus,<br />
kötelezô bérnövekménykvóták, elôre jelzett súlyszámértékek<br />
módosítása), a hatékonyságnövekedés által vezérelt folyamatos<br />
költségcsökkentô intézkedések elkerülhetetlenek.<br />
Fontos követelményként maradt meg az egészségügyi dolgozókat<br />
érintô változások szakszerû kezelése a projektek során megfelelô<br />
oktatási és bevezetési módszertanokkal, és ma már elképzelhetetlen<br />
olyan fejlesztés, amelynek ne lennének a pácienseket érintô<br />
vonatkozásai is (pl. elôjegyzési funkciók, betegsorolók, VIP<br />
kommunikációs szolgáltatások stb.).<br />
Elôtérbe került az intézmények közötti kommunikáció kérdésköre<br />
is. Akár háziorvos-rendelôintézet-kórház kapcsolatról, akár telemedicináról<br />
vagy a szokásos konzíliumkérdésekrôl van szó, szükség<br />
van olyan megoldásokra, amelyek katalizálják ezeket a folyamatokat.<br />
A folyamatos igények követéséhez pedig elkerülhetetlenek a nyitott<br />
rendszermegoldások, amelyek mögött stabil fejlesztési háttér áll.<br />
A megoldás: optimalizált informatikai fejlesztések, mûködtetések<br />
A technológiai konvergenciák lehetôvé teszik az összehangolt<br />
fejlesztések megvalósítását, az ebbôl következô optimalizált üzemeltetési<br />
megoldások elérését, mindezt ma már elérhetô áron.<br />
Az IP-technológiákkal egységes (hang-adat-) infrastruktúrák alakíthatók<br />
ki, a digitális radiológiai igények kielégítésére nem feltétlenül<br />
szükséges a hálózat fizikai bôvítése. Az integráltság prioritásként<br />
megmaradt, de elôtérbe került a már kialakult szakmai<br />
rutinok megtartása, azaz az integrálságot úgy kell megoldani,<br />
hogy az egyes szakmai területeken megszokott folyamatok és gyakorlatok<br />
ne sérüljenek.<br />
Mindezek mellett az informatikai üzemeltetési szervezet munkáját<br />
számos olyan eszköz támogatja, amelyek segítik az egészségügyi<br />
felhasználó kiszolgálását, valamint az úgynevezett szolgáltatási<br />
szintek követését.<br />
Az informatika mint hatékonyságnövelô és költségmegtakarító<br />
tényezô<br />
Ha a kérdés a belsô hatékonyság növelése, a válasz egyértelmû:<br />
integrált rendszer. Az alapelvárás az ilyen rendszerekkel szemben<br />
az orvosi és a gazdálkodási adminisztrációs tevékenység segítése<br />
(egyszerûsítése, gyorsítása), a finanszírozási jelentések elôállítása<br />
és a klinikai-gazdasági terület közötti kapcsolat megléte. Elônyt<br />
jelentenek a felhasználóbarát képernyôk, valamint a minél<br />
szofisztikáltabb kódolást támogató ellenôrzô funkciók is.<br />
De az igazi hatékonyságnövelést csak úgy lehet megvalósítani,<br />
hogy a különbözô szintû felelôs vezetôk (fôorvosok, orvos-igazgató,<br />
fôigazgató) döntéseikkel idôben beléphessenek a folyamatokba.<br />
Ehhez, prompt napi/heti információk szükségesek, amelyek<br />
mutatják a gyógyító munkát végzô – és egyben bevételt termelô –<br />
orvosok teljesítményét, gazdálkodását a szervezeti egységek<br />
keretein belül, a várható teljesítmények elôrejelzését. Mindezt az<br />
intézeti határokon túlmutatóan, azaz a teljes ellátási folyamatban,<br />
a háziorvosi rendeléstôl a fekvôellátásig, a gondozásig kell megvalósítani.<br />
Ezen feltételek teljesülésekor egy ilyen lépéssel az intézmény<br />
10-20%-os hatékonyságnövekedést fog elérni, ami nem<br />
jár vagy csak nagyon kis költségcsökkentô hozadékkal járhat.<br />
Ha a fókusz a költségmegtakarításon van, a válasz: integrált<br />
(adat-hang-) hálózati infrastruktúra (IP-technológia) és az<br />
elektronikus nyilvántartások (digitális aláírás)<br />
Egy ilyen fejlesztés eredményeképpen egy üzemeltetôi kézbe kerül<br />
az informatika és a telekommunikáció (alközpont) kérdésköre is.<br />
Megszûnnek a párhuzamos hálózati fejlesztések (optikai gerincek),<br />
csökkennek a hálózati végpontszámok (strukturált hálózat), így a<br />
késôbbi bôvítési igények a meglévô hálózattal kielégíthetôk lesznek.<br />
Az infrastruktúra központi felügyeletével csökken az üzemeltetôi<br />
gárda terheltsége, és jelentôsen nô a rendszer rendelkezésre állása.
Ha mindezek mellé még a telekommunikációs szolgáltatást is az<br />
IP-rendszerszállító nyújtja, akkor a megvalósítás ideje és a projekt<br />
költségkerete csökken, valamint jelentôsen mérsékelhetôk<br />
a havi telefonszámlák is. Ezenkívül azokon az osztályokon, ahol<br />
a napi munkához az intézmény közötti szakmai egyeztetés<br />
elkerülhetetlen (háziorvos-rendelôintézet, kórház-klinika), a telefonos<br />
kommunikáció gyakorlatilag nulla költséggel (alközponti<br />
rendszeren belül) valósulhat meg.<br />
Az elektronikus dokumentáció megvalósításának jogi feltétele a<br />
digitális aláírás. Ahogy egy digitális radiológiai fejlesztés (PACS)<br />
beruházásának megtérülését leginkább a film- és elôhívószerek<br />
költségmegtakarításai adják, a betegkórtörténetek tartalmi elemeinek<br />
elektronikus tárolása minimum 30%-os megtakarítást<br />
eredményezhet az általában több tízmilliós éves papírköltségeken.<br />
Az egészségügy kiemelten érzékeny az üzemeltetési tevékenység<br />
minôségének színvonalára, hiszen ha a gyógyítás során probléma<br />
merül fel, akkor csak az azonnali reakcióidô fogadható el a hiba elhárítására.<br />
A hiányzó vagy a helytelen információk emberéleteket<br />
követelhetnek, nincs lehetôség egyes rendszerek, illetve eszközök<br />
kimaradására. Az átlagosnál heterogénebb, aluldokumentáltabb<br />
rendszereket üzemeltetô kórházi személyzet nem kellô mértékû<br />
motiváltsága és anyagi elismerése a kritikus helyzetet tovább fokozhatja.<br />
A megbízhatóság, átláthatóság jegyében a <strong>Synergon</strong> teljes<br />
körû üzemeltetési szolgáltatást kínál a kórházak számára.<br />
A <strong>Synergon</strong> folyamatos szolgáltatási modellje<br />
A modell kidolgozásakor a <strong>Synergon</strong> figyelembe vette az<br />
egészségügyi intézmények informatikai sajátosságait, speciális<br />
igényeit annak érdekében, hogy biztosíthassa a gyors reagálást, a<br />
támogatási folyamat átláthatóságát és elvárt magas színvonalát.<br />
A teljes körû outsourcing tevékenység esetén a folyamatos<br />
üzemeltetéshez a <strong>Synergon</strong> munkatársakat vesz át a kórháztól, és<br />
átvállalja a napi informatikai problémák kezelésének felelôsségét,<br />
hogy az intézmény személyzete e feladatok terhe nélkül élvezhesse<br />
az informatikai rendszerek elônyeit, több idôt takarítva meg<br />
ezzel a gyógyítási tevékenység javára.<br />
A szolgáltatások átvétele – a szokásos outsourcing-metodológia<br />
alapján – egy átmeneti idôszak közbeiktatásával történik. Ezen<br />
idôszak alatt a felek kialakítják a végleges folyamatokat, a különféle<br />
eljárásokat, valamint a kapcsolódó felelôsségi köröket. Ennek<br />
eredményeképpen elkészül a kórház katasztrófa- és mentési terve,<br />
valamint biztonsági és üzemeltetési szabályzata. Egy átlagos<br />
méretû kórház esetében ez az átmeneti idôszak 3 és 6 hónap<br />
között lehet.<br />
A <strong>Synergon</strong> az üzemeltetést saját eljárásai, módszerei szerint,<br />
szolgáltatói szintû megállapodás-alapú (Service Level Agreement,<br />
SLA) szolgáltatásként nyújtja. A megállapodás-alapú szolgáltatás<br />
Ha a cél a valóban szolgáltatói kórház szintjének elérése, a<br />
válasz: rugalmas infrastruktúrán megvalósuló bevételt generáló<br />
informatikai megoldások<br />
Itt már az a cél, hogy az informatikai fejlesztés eredményeképpen<br />
olyan szolgáltatások is megvalósuljanak, amelyek iránt<br />
kereslet van a páciensek, ellátott betegek és nem utolsósorban<br />
a kórház környezetében lévô vállalkozások, intézmények részérôl.<br />
Ilyen típusúak a VIP-kommunikációs szolgáltatások (telefon,<br />
internet, kábeltévé), az egyes dinamikus reklámhordozó felületek<br />
értékesítése (monitorok, kioszkok), valamint a betegazonosító<br />
kártyákon alapuló készpénzkímélô szolgáltatási megoldások.<br />
Ha egy ilyen fejlesztés megvalósul, az intézmény éves szinten<br />
akár 4-8% OEP-finanszírozástól független többletbevételt is<br />
elérhet. A <strong>Synergon</strong> egészségügyi rendszerintegrátorként mindazon<br />
kompetenciákkal rendelkezik, amelyek a fenti megoldások<br />
szakszerû elôkészítését, kivitelezését és minôségi kiszolgálását<br />
adják.<br />
Kerekes József<br />
kerekes.jozsef@synergon.hu<br />
Teljes körû üzemeltetési szolgáltatás kórházaknak<br />
A <strong>Synergon</strong> az egészségügyi ellátó intézmények számára nyújtott komplex megoldásai mellett a teljes<br />
körû üzemeltetési szolgáltatást is felvette kínálati palettájára.<br />
szó szerint értendô, azaz a szerzôdéskötés során meghatározzák az<br />
üzemeltetendô informatikai rendszer alkotóelemeit, az üzemeltetési<br />
feladatokat, illetve azt a többletszolgáltatási szintet, amely<br />
segítségével a megrendelô kórház magasabb üzemeltetési színvonalhoz<br />
jut. Ilyen járulékos többletszolgáltatások lehetnek például<br />
a rendszeres helyszíni üzemeltetôi és végfelhasználói továbbképzések,<br />
illetve a rendelkezésre álló, folyamatos fejlôdést biztosító<br />
e-learning típusú tananyagok.<br />
A megrendelô szempontjából legfontosabb üzemeltetési tevékenységek<br />
a következô ábra szerinti strukturált rendszerben lesznek<br />
végrehajtva.<br />
Megvalósítás<br />
Eseménykezelés<br />
Hívás - menedzsment<br />
Szabályozás<br />
Tudakozódás<br />
- kezelés<br />
Támogatás<br />
Problémakezelés<br />
Szolgáltatás - felügyelet<br />
Szolgáltatás szerinti<br />
kezelés<br />
Folyamatos üzembentartás<br />
Hibakezelés Panasz-kezelés Változtatási<br />
igénykezelés<br />
Eszközkonfigurációkezelés<br />
Fejlesztés<br />
Szoftver -<br />
felügyelet<br />
és megosztás<br />
19<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
Üzemeltetési modell<br />
A modell technikai megvalósítását végrehajtó üzemeltetôi szervezet<br />
felépítését a következô ábra szemlélteti.<br />
Helpdesk (call center)<br />
A Helpdesk biztosítja a kórház számára a folyamatos telefonos<br />
segítségnyújtást akár 7–24 órában. Tapasztalatok alapján a felmerülô<br />
hibák többsége távolról is megoldható telefonon vagy távoli<br />
bejelentkezésen keresztül anélkül, hogy külsô IT-szakembernek<br />
kellene a kórház telephelyén személyesen megjelennie. A Helpdesk<br />
azonnali segítsége jelentôsen csökkenti a felhasználók probléma<br />
miatti állásidejét, ami egyben az állásidô többletköltségeinek<br />
csökkenésével is együtt jár.<br />
Áttekinthetô folyamatdokumentáció, visszamenôleges keresési<br />
lehetôséggel<br />
A szolgáltatási modell segítségével megteremtôdik a szolgáltatási<br />
színvonal mérésének lehetôsége a kórház oldaláról is. A jól definiált<br />
problémakezelési folyamathoz kötôdô adminisztráció révén a megrendelô<br />
rendszeres, strukturált információkat kap az IT-rendszerének<br />
állapotáról, terheltségérôl, illetve az azt érintô bejelentésekrôl,<br />
az azokhoz fûzôdô intézkedésekrôl.<br />
A jelentések többek között a következô információkat tartalmazzák:<br />
• hívások száma,<br />
• hívások prioritási szintje,<br />
• a probléma megoldásáig eltelt idô,<br />
• problémamenedzsment, javaslatok fejlesztésekre<br />
Konkrét példák a Fôvárosi Nyírô Gyula Kórház üzemeltetési<br />
riportjaiból<br />
Helyszíni támogatás (On-site support)<br />
A helyszíni támogatást a kórház telephelyén dolgozó kollégák<br />
biztosítják. Az ô felelôsségük az olyan problémák, kérések megoldása,<br />
melyek távolról nem kivitelezhetôk. A helyszínen tevékenykedô<br />
kollégák munkáját a Helpdesk irányítja a regisztrációs<br />
applikáció segítségével.<br />
Amennyiben a probléma ezen a szinten sem megoldható, továbbítják<br />
a Kompetencia Központnak, amely megoldást nyújt a felhasználó<br />
számára akár külsô szolgáltató szakembereinek bevonásával<br />
is.<br />
20<br />
A szolgáltatói<br />
szervezet<br />
Eszkalációs kör<br />
1. szint<br />
Helpdesk<br />
Eszkalációs kör<br />
Távfelügyelet<br />
Bejelentés<br />
Egyeztetés<br />
SAO<br />
vezetôség<br />
Ügyfél<br />
Riportok Támogatás<br />
3. szint<br />
Támogatás<br />
Helyszíni<br />
támogatás<br />
Alvállalkozók<br />
Kompetencia<br />
Harmadik fél<br />
Központ<br />
2. szint<br />
Szektoriális megoldások: egészségügy<br />
Kompetencia Központ (2. szintû támogatás)<br />
A különbözô rendszerek specializálódott szakemberei alkotják a<br />
<strong>Synergon</strong> Kompetencia Központját, melynek tagjai felsôfokú végzettségû,<br />
magas szakértelemmel rendelkezô kollégák.<br />
Az ô feladatuk a Helpdesk, valamint az On-Site support hatókörén<br />
túlnyúló problémák, kérések megoldása, ami a probléma jellegétôl<br />
függôen lehet távoli, illetve helyszíni.<br />
Az egészségügyi kompetencia központ (InfoRend®)<br />
Az egészségügyi kompetencia központ szakembergárdáját egészségügyi<br />
szakismeretekkel és a szektorban több év tapasztalattal<br />
rendelkezô tanácsadó és fejlesztô kollégák alkotják.<br />
A hozzájuk érkezô bejelentések és a velük kapcsolatos intézkedések<br />
egységes kezelését az InfoRend® WebAdminisztrátor teszi<br />
lehetôvé, melynek segítségével az intézeti rendszer helyszíni<br />
üzemeltetôi egy internetes, speciálisan számukra kifejlesztett felületen<br />
keresztül jelenthetik be az általuk helyben nem kezelhetô<br />
problémákat. A rendszer elônye, hogy egy helyen, bármilyen idôszakra<br />
vonatkozóan áttekinthetôvé teszi a teljes folyamatot a hiba<br />
bejelentésétôl a megtett intézkedéseken át a várható eredményekig.<br />
Ez az eszköz biztosítja a jövôbeni változásokkal, új<br />
fejlesztésekkel kapcsolatos felkészítést is. A hazai és EU-s egészségpolitikai<br />
irányvonalak alapján, a felhasználói elvárások növekedésével<br />
és az egészségügyi ellátó intézmények finanszírozási<br />
szabályainak változáskövetésével az integrált rendszer folyamatosan<br />
bôvül, fejlôdik. Mindezek a változások elôre, hatásleírásokkal,<br />
paraméterezési útmutatókkal kiegészítve, dokumentáltan érhetôk<br />
el ezen az egy internetes felületen.<br />
200<br />
150<br />
100<br />
50<br />
23<br />
142<br />
0<br />
Összesen<br />
Reagálás<br />
SLA teljesült Megjelenés<br />
2 16 18<br />
Nem ütemezett hibaelháítés történt<br />
SLA teljesült Megoldva<br />
SLA teljesült<br />
Ütemezett hibaelháítés történt<br />
Nyírô-<br />
Munkaidôben<br />
84%<br />
165<br />
119<br />
121<br />
107<br />
123<br />
A bejelentések szintek<br />
szerinti megoszlása<br />
Ütemezett<br />
hibaelhárítás<br />
történt<br />
13%<br />
Nyírô-<br />
Munkaidôn<br />
kívül<br />
3%<br />
A rendszer központilag frissített, legaktuálisabb adatbázis-leírásai<br />
is elérhetôk az InfoRend® WebTudásbázis segítségével, amely az<br />
elôzô eszközhöz hasonlóan szintén internetes alapú. A WebTudásbázis<br />
külön szerepet kap, amikor az intézmény menedzsmentje<br />
eseti adatleválogatásokat kér egy-egy konkrét probléma elemzéséhez,<br />
értékeléséhez.<br />
18<br />
Összesen<br />
Varga Tünde<br />
varga.tunde@synergon.hu
Jelentôs informatikai fejlesztések<br />
a francia egészségbiztosításban<br />
A francia egészségbiztosítás és egészségügyi ellátórendszer vezetôi számára is<br />
egyértelmûvé vált, hogy az egészségügy bármilyen jellegû modernizációjához, a<br />
hatékonyság növeléséhez, a költségek féken tartásához, illetve a pontos, átlátható<br />
elszámolhatóság megteremtéséhez az informatikai fejlesztés jelentheti az<br />
egyetlen megoldást.<br />
A francia egészségbiztosítás alapfilozófiája, hogy a betegek kifizetik<br />
a szolgáltatás árát, amelyet aztán a biztosító a jogosultság<br />
megléte esetén visszafizet a biztosítottaknak. A kifizetésekben<br />
éves szinten 6-8%-os növekedés figyelhetô meg, ami jelentôs hatással<br />
van a költségvetés hiányára.<br />
A francia Nemzeti Egészségbiztosítási Ügynökség mely az ország<br />
legnagyobb egészségbiztosítójaként éves szinten 1,2 milliárd orvosi<br />
vizsgálat és recept elszámolásával a franciák egészségügyi<br />
kiadásainak 80%-át téríti, új lendületet vett ügyfelei kiszolgálásának<br />
tökéletesítése és az egészségügy kiadásainak elviselhetô<br />
szinten tartása érdekében. Mivel a kiadások növekednek, a biztosító<br />
egyszerre törekszik az ellátás minôségének növelésére és a<br />
pénzügyi egyensúly megtartására.<br />
A francia politikai vezetés felismerte, hogy elkerülhetetlen az<br />
egészségügyi rendszer modernizációja (La Reforme), melynek egyik<br />
elsô lépése az Egészségbiztosítási Ügynökség információtechnológiai<br />
fejlesztése, azaz az éves szinten 100 milliárd eurós<br />
kifizetések átláthatóságának javítása. A biztosító modernizációs<br />
programjának partnere az Oracle, a világ egyik vezetô IT-cége,<br />
amely a 4-5 éve indított és kiemelt fontosságú feladatként kezelt,<br />
egészségügyi fejlesztéseinek és üzletágának fontos állomása a<br />
francia egészségbiztosítás IT-fejlesztési feladatainak támogatása.<br />
A francia egészségügyi vezetôk céljaikat három pontban fogalmazták<br />
meg:<br />
• a szolgáltatási árak visszatérítésének gyors és megbízható,<br />
elektronikus elszámolása, a szükségtelen kiadások lefaragása;<br />
• speciális intézkedések kidolgozása a társadalom veszélyeztetett<br />
rétegei számára;<br />
• az ellátás minôségének és relevanciájának növelése.<br />
A reform részeként a biztosító stratégiai informatikai projekteket<br />
indított, melyek között adatbázis-konszolidáció, betegautentikációs<br />
és call center projektek, valamint tájékoztató webhelyek létesítése<br />
is szerepelt.<br />
A rendszer egyik fontos fejlesztése, hogy minden lakos és minden<br />
háziorvos (1 lakos-1 háziorvos) elektronikus kártyával rendelkezik,<br />
amely a nemzeti biztosítói adatbázishoz kapcsolódik, így könnyen<br />
kiszûrhetôek a duplikált, kérdéses vagy esetleg a gyanúsan túl<br />
magas költségû betegellátási tevékenységek.<br />
A mögöttes technológia lehetôvé teszi, hogy a késôbbiekben online<br />
orvosi tudásbázis és tanácsadó szolgáltatás épüljön ki. E szolgáltatás<br />
célja, hogy nemzeti szinten is mûködhessen a gyógyszerkiadások<br />
kontrolljának és a betegek ellátási biztonságának növelése<br />
érdekében megvalósuló medication management program.<br />
A nemzeti szinten 5500 kontakt helyszínnel rendelkezô biztosító<br />
ügynökség 10 helyszínen épít összekapcsolódó adattárházakat.<br />
A gyûjtött adatok mennyisége az egyes helyszíneken 600 Mbyte és<br />
13 Tbyte között változik. 2004-ben havonta 70 millió tranzakciót<br />
kezeltek elektronikusan, s a feldolgozási idô kevesebb mint 7 nap<br />
volt. Még mindig 24 millió visszafizetési igény papíralapon érkezik,<br />
de ezek feldolgozási ideje is 11 nap alatti.<br />
A napi rutin pénzügyi folyamatok mellett kiemelt figyelmet kapnak<br />
az alábbi területek:<br />
• az egészségügyi kiadások pénzügyi, de egészségközpontú elemzése;<br />
• az egészségügyi kapacitások elemzése a kínálat és kereslet<br />
összefüggésében, az ellátás típusa, az igénybevétel körülményei,<br />
a végrehajtott események, elôírt gyógyszerezés, mennyiségi<br />
felhasználások függvényében;<br />
• az egészségpolitikai döntések hatásvizsgálata;<br />
• az ellátottak tájékozottságának mérése, prevenciós akciók sikeressége;<br />
• az egészségüggyel kapcsolatos különbözô szereplôk aktivitásának<br />
mérése.<br />
Az ügykezelés folyamatainak gyorsabbá tételére az ügynökség<br />
irodáiban önkiszolgáló terminálok létesítését tervezi, amelyek<br />
lehetôvé teszik a legfontosabb tranzakciók végrehajtását. Jelenleg<br />
70 irodában 350 önkiszolgáló terminál mûködik.<br />
A program egy másik eleme a jobb kommunikáció és az orvosi<br />
munka hatékonyságának segítése: a WEB MEDICIN projekt<br />
elindításáról a francia kormány 2004-ben döntött, azzal a céllal,<br />
hogy az orvosok hozzáférjenek pácienseik személyes egészségügyi<br />
feljegyzéseihez.<br />
A hozzáférhetô információknak minimálisan az alábbi területeket<br />
kell lefedniük:<br />
• gyógyászati események helyi és privát intézményekben<br />
(kórelôzmény);<br />
• gyógyszerek és egyéb gyógyászati készítmények felhasználása<br />
(terápiás kórtörténet);<br />
• radiológiai és biológiai események (diagnosztikai archívum);<br />
• egészségügyi okokra visszavezethetô munkából történô kiesések.<br />
Az alkalmazás a korábbi Oracle-alapú portálprojekt architekturális<br />
sémájára épül. Ez az alkalmazás kritikus fontosságú – elérhetôsége<br />
7–24 órás a sürgôsségi ellátók számára –, és komoly<br />
publicitást kapott az országon belül. Ez a projekt a francia egészségügy<br />
2005-re tervezett átalakításának alapja, s elvárás vele<br />
szemben, hogy komoly mértékben járuljon hozzá fôként a<br />
többszörösen elvégzett vizsgálatok kiküszöbölése és az ellátórendszer<br />
hatékonyságának növelése révén a kormányzat által<br />
bejelentett 1 milliárd eurós megtakarításhoz.<br />
A nemzetközi egészségügyi világszervezet, a World Health Organization<br />
által a klinikai ellátást tekintve egyedülállóan magas színvonalúnak<br />
minôsített francia egészségügy az Oracle-t választotta<br />
partneréül stratégiai projektjeinek kivitelezésére. Az Oracle adatbázis-kezelô<br />
és alkalmazásszerver termékcsalád, valamint a hozzájuk<br />
kapcsolódó szakértôi szolgáltatások, kiegészülve az Oracle<br />
Advanced Support (kiemelt terméktámogatás) szolgáltatásaiva,l<br />
számos projektben bizonyították a francia Nemzeti Egészségbiztosítási<br />
Ügynökség számára, hogy sokoldalú felhasználási lehetôségeik<br />
és megbízhatóságuk révén partnerei tudnak lenni az egészségügyi<br />
ágazat komplex fejlesztéseinek.<br />
Radnai Szabolcs, dr. Rékassy Balázs<br />
21<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
technológia<br />
A támadás rejtelmei<br />
A Magasyn korábbi számaiban már beszámoltunk a napjainkban leginkább elterjedt hálózati<br />
behatolásvédelem eszközeirôl, valamint az általuk nyújtott védelmi mechanizmusokról.<br />
Az alábbiakban a programozás technikai részleteibe menôen vizsgáljuk meg egy-két konkrét<br />
támadás felépítését és mûködési elvét.<br />
A Sasser féregvírus által<br />
végzett támadás (lásd: a Magasyn<br />
2004 ôszi számát)<br />
építôköve egy puffer-túlcsordulási<br />
hiba volt, amely lehetôvé<br />
tette, hogy a féreg távoli<br />
gépeken tetszôleges kódot<br />
futtasson. De mit is jelent<br />
valójában a puffertúlcsordulás,<br />
és miért hajthat ettôl végre tetszôleges kódot a támadó?<br />
Puffertúlcsordulásról akkor beszélünk, ha egy N + M méretû objektumot<br />
egy N méretû tárolóban helyeznek el. Alapvetôen az<br />
ilyen típusú hibák oka programozói „figyelmetlenség”, amikor is<br />
valamilyen okból elmarad annak ellenôrzése, hogy megfelelô<br />
méretû-e a célpuffer.<br />
Késôbbi példákból látni fogjuk, hogy ez nemcsak azért probléma,<br />
mert felülírhatunk lényeges adatterületeket a memóriában, hanem<br />
mert – megfelelôen alkalmazva – a mûveleti mutatót (Instruction<br />
Pointer – IP) az általunk kívánt helyre mozgathatjuk, menet közben<br />
módosítva ezzel a program futását. A mûveleti mutató mozgatásával<br />
akár bizalmas adatterületeket is elérhetünk a memóriában,<br />
vagy szisztematikusan módosítva az IP helyét, egyes folyamatokat<br />
DoS támadásszerûen holtpontba juttathatunk.<br />
Lássunk egy példát! Az alábbi rövid C programban tipikus<br />
túlcsordulási hibával találkozunk:<br />
void function (char *str){<br />
char buffer[16] ;<br />
strcpy (buffer, str) ;<br />
}<br />
int main () {<br />
char large_string[ 256] ;<br />
int i;<br />
}<br />
for (i=0;i
MAGASYN 2005/NYÁR<br />
24<br />
Nagy sikerrel szerepelt a<br />
<strong>Synergon</strong> a 2005. június<br />
1–2. között megrendezett<br />
Retailtech Congress-szen, a<br />
kelet-közép-európai régió legnagyobb<br />
kereskedelmi technológiai<br />
kiállításán. A <strong>Synergon</strong> számos<br />
újdonsággal jelent meg.<br />
A legnagyobb érdeklôdés az NCR<br />
Fastline automata önkiszolgáló<br />
pénztárgép bemutatkozását kísérte. A<br />
<strong>Synergon</strong> az NRC partnereként Kelet-<br />
A hazai vitorlázás történetének legnagyobb<br />
pénzdíjas versenysorozatát rendezte meg<br />
május, június és júliusban Balatonkenesén<br />
a Kenese Marina-Port Vízisport Egyesület<br />
többek között a Vodafone és a <strong>Synergon</strong><br />
támogatásával. A május 28-án és 29-én<br />
rendezett elsô fordulón 5 olimpikon és<br />
5 magyar bajnok szállt vízre, köztük az<br />
olimpiai bronzérmes Detre Szabolcs<br />
és Detre Zsolt, valamint két magyar<br />
bajnok, Sallai Gábor és Czégay Péter.<br />
A kívülállók számára is könynyen<br />
érthetô és izgalmas páros<br />
verseny a match race a világ<br />
legnézettebb és leglátványosabb<br />
versenyformája.<br />
helysyn<br />
Retailtech Congress:<br />
nagy érdeklôdés a<br />
<strong>Synergon</strong> kiskereskedelmi<br />
megoldásai iránt<br />
Közép-Európában most elôször mutatta be az egyes országok<br />
különbözô adózási elôírásainak egyaránt megfelelô kiskereskedelmi<br />
megoldást, amelynek segítségével a vásárlók saját<br />
maguk egyenlíthetik ki a megvásárolt termékek árát.<br />
Szintén nagy volt az érdeklôdés a <strong>Synergon</strong> Retail System (SRS)<br />
elnevezésû kiskereskedelmi megoldása iránt, mely már a cseh,<br />
lengyel és szlovák piacon is megtalálható. Az SRS elônye, hogy a<br />
meglévô vállalatirányítási rendszerrel, valamint a <strong>Synergon</strong> széles<br />
körû megoldási portfóliójával (többek között teljes infrastrukturális<br />
szolgáltatások, hálózatok, intelligens épület, HW, SW) összekapcsolva<br />
a teljes kiskereskedelmi folyamatot (új áru rögzítése,<br />
árváltozás, forgalmi nyilvántartás stb.) automatikusan kezeli.<br />
A Retailtech Congress-szen a <strong>Synergon</strong>-csoport közösen<br />
mutatkozott be, a hazai ügyfelek és partnerek mellett így például<br />
Csehországból és Szlovákiából is érkeztek érdeklôdôk.<br />
A <strong>Synergon</strong> a kiállítás alatt nyolc ország mintegy 150 képviselôjének<br />
tartott bemutatót, ami a cég regionális kiskereskedelmi<br />
stratégiája iránti érdeklôdést jelzi.<br />
2 millió forintért küzdöttek a profi<br />
olimpikonok és magyar bajnokok<br />
a Vodafone Match Race-en<br />
Az utóbbi néhány évben nem volt egyetlen professzionális módon<br />
megrendezett match race verseny sem Magyarországon, pedig<br />
az Amerika Kupa, a Swedish Match Tour és a többi nagy verseny<br />
a világ legnézettebb, legnagyobb pénzdíjakkal megrendezett<br />
vitorlásversenyei. Idén a Kenese Marina-Port Vízisport Egyesület<br />
egy 60 millió forintos beruházást követôen arra vállalkozott, hogy<br />
meghonosítsa ezt a népszerû és igen látványos vitorlásversenyt<br />
hazánkban. Az ideális versenyzéshez a rendezôség 6 db új, teljesen<br />
egyforma felszereltségû Sholtz 22-es hajót biztosított a 3<br />
fôs csapatoknak.<br />
A profiknak szóló igazi kihívás mellett nagy vonzerô volt a komoly<br />
pénzdíj is, hiszen a selejtezôk gyôztesei és a döntô harmadik<br />
helyezettje negyedmillió forintot, a döntô ezüstérmese félmillió<br />
forintot, a végsô gyôztes pedig egymillió forintot vihetett haza. Az<br />
elsô helyezést Litkey Bence, a másodikat Scholtz Imre, a harmadikat<br />
pedig Goszleth Marcell csapata szerezte meg.
helysyn<br />
SAP Tihany<br />
Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg az SAP Tihany konferenciát.<br />
A szakmai rendezvény Magyarország legátfogóbb üzleti és technológiai fóruma,<br />
ahol a résztvevôk megismerhetik a legújabb informatikai<br />
fejlesztéseket és vállalatirányítási trendeket. A <strong>Synergon</strong> a konferencián<br />
szponzori támogatóként vesz részt<br />
A korábbi évekhez hasonlóan a<br />
szeptember közepén tartandó háromnapos<br />
tihanyi konferencián a<br />
különbözô iparági megoldások<br />
mellett napirendre kerülnek az<br />
aktuális gazdasági, informatikai<br />
és társadalmi témák is. A rendezvényen<br />
az SAP több mint 150 különféle elôadással várja a mintegy<br />
30 iparágban tevékenykedô vállalat döntéshozóit és vezetô szakembereit.<br />
Különbözô szekciók foglalkoznak majd az egyes<br />
ágazatokra jellemzô gyártással, feldolgozással és termeléssel, a<br />
fogyasztói termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve a pénzügyi- és<br />
közszolgáltatásokkal. A konferencia sokszínûségéhez és aktuális<br />
problémafelvetéseihez az SAP ügyfél- és partnerelôadásai is<br />
hozzájárulnak.<br />
A <strong>Synergon</strong> elôadásában betekintést fog nyújtani egy korszerû<br />
kereskedelmi vállalat mindennapjaiba az informatikai megoldások<br />
segítségével, és bemutatja az RFID-technológia kis- és nagykereskedelmi<br />
vállalatok számára nyújtott elônyeit.<br />
A látogatók között nem kizárólag a nagyvállalatok képviselôit várják,<br />
hiszen az SAP különbözô iparági megoldásai a kis- és középvállalatok<br />
versenyképesség-megôrzését, hatékonyság- és jövedelmezôségnövelését<br />
is elôsegítik. Ennek érdekében a szerdai szakmai<br />
napon kifejezetten a kis- és középvállalatok problémafelvetéseire<br />
adnak az elôadók választ és megoldást. Ezenfelül jelentôs<br />
támogatást nyújtanak a költségvetési intézmények számára<br />
is, ahol a hatékonyság növelése egyre inkább középpontba került.<br />
A résztvevôk a három nap alatt olyan kérdésekre kaphatnak választ,<br />
hogyan lehet innovatív stratégiák segítségével kompetitív<br />
elônyökhöz jutni a jövedelmezô növekedés elérése érdekében,<br />
s melyek a legújabb ügyfélkapcsolat-kezelési, vállalati erôforrástervezési<br />
és szállítólánc-felügyeleti alkalmazások.<br />
A tihanyi konferencia célja elsôsorban az, hogy irányt mutasson,<br />
lehetôséget teremtsen az ismeretek bôvítésére és kulcsfontosságú<br />
információk megszerzésére, illetve a gyakorlatban is bemutassa<br />
a cégek jövôjét formáló üzleti megoldásokat.<br />
A konferencián érdemes minden olyan vállalatnak részt vennie, amelyek<br />
választ kívánnak kapni arra, hogyan lehet a technológiai<br />
infrastruktúra teljes rendszerköltségét csökkenteni, a back-office<br />
és e-business alkalmazásokat integrálni, az új termékeket és szolgáltatásokat<br />
rövid idô alatt a piacra bevezetni, az ügyfélkapcsolatot<br />
erôsíteni és a rövid és hosszú távú nyereségességet fokozni.<br />
A korábbi évekhez hasonlóan idén is<br />
illusztris elôadókat hív meg az SAP a<br />
szakmai napok megnyitójára. Az ágazatspecifikus<br />
szekcióüléseket és gyakorlati<br />
prezentációkat követôen változatos szabadidôs<br />
kikapcsolódási lehetôséget<br />
nyújtanak a délutáni és esti programok.<br />
A sportolni vágyóknak lehetôségük nyílik<br />
összemérni erejüket fallabdában,<br />
teniszben és streetballban, illetve kipróbálhatják<br />
a mûfal- és jégmászást, valamint<br />
a bungee focit is. Az esti szórakoztató<br />
programokkal felidézhetik az<br />
elmúlt 30 év zenei slágereit Presser<br />
Gábor elôadómûvésszel, az ABBA 99<br />
és a Bolyki Brothers együttesekkel.<br />
Gyenes Adrienn<br />
gyenes.adrienn@synergon.hu<br />
25<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
26<br />
helysyn<br />
Kistérségi Roadshow<br />
az önkormányzatokért<br />
Idén februárban indította el a <strong>Synergon</strong> Önkormányzati Üzletág Kistérségi Roadshow-ját üzleti<br />
partnerével, a GKI Rt.-vel, valamint helyi partnereivel. A szemináriumsorozaton a <strong>Synergon</strong> bemutatta<br />
ÜgymeNET megoldását az adott megye nagyvárosainak önkormányzatai, valamint a megyében és a<br />
régióban mûködô kistérségi társulások elnökei és megbízottai számára, mely segítséget nyújt a térség<br />
gazdaságának fellendítéséhez, valamint a lakosságnak és a helyi kis- és középvállalkozásoknak magasabb<br />
színvonalú szolgáltatásokhoz.<br />
A szemináriumok során bemutatják a fejlesztéshez szükséges források pályázati lehetôségeit és megoldásait<br />
is, amellyel az önkormányzatok többletbevételhez juthatnak, a vállalkozások és a magánszemélyek pedig a<br />
piacnál kedvezôbb áron vehetnek igénybe informatikai és távközlési szolgáltatásokat.<br />
A témák között szerepel a településközi infrastruktúra szükségességének kérdése, megvalósíthatóságának kezdô<br />
lépései, az informatikai koncepció kialakítása. Az elôadásokon a <strong>Synergon</strong> szakemberei bemutatják a kistérségi<br />
és önkormányzati megoldások gyakorlati hasznát, felvázolják a valóban elektronikusan is szolgáltató<br />
önkormányzat, szolgáltató kistérség elônyeit, mely elôsegíti a kis- és középvállalkozások versenyképességének<br />
növelését, illetve a területen élôk életminôségének javítását.<br />
Az egyre növekvô piaci versenyhelyzetben a <strong>Synergon</strong> elônye a megvalósítás során a konkurensekkel szemben<br />
elsôsorban a komplex megoldás szállítása, mely tartalmazza a koncepció kidolgozását, pályázatírást, kivitelezést,<br />
üzemeltetést és a finanszírozást.<br />
Az idei év elsô felében 11 tervezett roadshow-állomás (Szarvason, Miskolcon, Kaposváron, Hódmezôvásárhelyen,<br />
Magyarnándoron, Göncön, Fonyódon, Keszthelyen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Sárbogárdon) valósult meg,<br />
illetve ezek eredményeképpen több helyszínen rendeztünk mikroroadshow-t, melynek keretében egy-egy kistérség<br />
képviselôi vehettek részt személyes konzultáción.<br />
A roadshow-hoz erôteljes médiajelenlét is kapcsolódott, foglalkozott vele a helyi sajtó, rádió és televízió is.<br />
A roadshow szeptemberben folytatódik.
helysyn<br />
Nagy érdeklôdés az<br />
Egészségügyi Roadshow-kon<br />
A <strong>Synergon</strong> az elmúlt hónapokban Nyíregyházán, Miskolcon, valamint Pécsett tartott Egészségügyi<br />
Roadshow-t, melyeken a megyei kórházak fôigazgatói, orvos-igazgatói, illetve gazdasági igazgatói vettek<br />
részt. Az Egészségügyi Roadshow-n olyan megoldásokat mutattak be az egészségügyi intézményeknek,<br />
elsôsorban kórházaknak, amelyek segítségével hatékonyabbá és költségkímélôbbé<br />
tehetik informatikai rendszerüket. Ezek az informatikai és kommunikációs szolgáltatások az<br />
intézmények szolgáltatási szintjének emelésén túl konkrét bevételhez juttatják üzemeltetôiket.<br />
A roadshow-k témái között szerepelt a <strong>Synergon</strong> Inforend rendszerének részletes<br />
bemutatása, melynek során a fejlesztéstôl kezdve a már jól mûködô rendszer élô<br />
demóváltozatának kipróbálásáig jutottak el a résztvevôk. A rendezvényt egy esettanulmány<br />
bemutatása zárta.<br />
A rendezvény az elôzetes várakozásokat is felülmúlva, nem várt nagy sikert hozott,<br />
hiszen a <strong>Synergon</strong> kollégái hatalmas érdeklôdés mellett tartották meg<br />
prezentációikat.<br />
27<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
A tananyagok eljuttatása a célcsoporthoz a belsô informatikai<br />
hálózatok és az internet-hozzáférés segítségével gyorsan és egyszerûen<br />
megoldható. A <strong>Synergon</strong> jelentôs tapasztalatokkal rendelkezik<br />
e-learning rendszerek és oktatási anyagok (elektronikus<br />
tartalmak) fejlesztésében. Az elsajátítandó tananyag minden esetben<br />
interaktív módon, pedagógiai módszertan alapján, felhasználóbarát<br />
szemlélettel készül.<br />
A projekt<br />
A 2004 végén kiírt meghívásos pályázaton a <strong>Synergon</strong> és partnere,<br />
a Median Webdesign Kft. nyerte el a Pannon GSM Rt. megbízását<br />
komplex e-learning oktatási csomag kifejlesztésére.<br />
A projekt célja volt, hogy olyan e-learning tartalmakat alakítsanak<br />
ki a PGSM Rt. számára, melyek a Microsoft Office 2003 programcsomag<br />
egyes alkalmazásainak funkcionalitását mutatják be,<br />
illetve amelyek segítségével a Pannon GSM Rt. dolgozói könnyen<br />
elsajátíthatják a kijelölt MS Office 2003 alkalmazások használatát.<br />
A Pannon GSM Rt. által megjelölt MS Office 2003 alkalmazások az<br />
alábbiak voltak (minden egyes alkalmazáshoz 3 szintû elektronikus<br />
tananyag – kurzus – készítése volt a feladat):<br />
- MS Word 2003<br />
- MS Excel 2003<br />
- MS Outlook 2003<br />
- MS PowerPoint 2003<br />
- MS Projekt 2003 Professional<br />
A Pannon GSM Rt. céljai között szerepelt, hogy egy sikeres<br />
magyarországi projekt esetén a teljes Telenor csoporton belül<br />
kezdeményezzék a kurzusok bevezetését. Olyan szállító kiválasztását<br />
tûzte ki célul, mely alkalmas arra, hogy tapasztalatait felhasználva<br />
olyan fejlesztési platformot, technológiát alkalmazzon –<br />
kiváltképpen a nyelvi környezet rugalmas kialakítási lehetôségeit<br />
figyelembe véve –, hogy a késôbbi Telenor roll-out minden további<br />
probléma nélkül megoldható legyen.<br />
Az alkalmazott technológiák és szerepük<br />
A kurzusok technológiarétege a következô technológiákat használja:<br />
- HTML/XHTML (hordozó, konténerszerep)<br />
- Javascript 1.2 (felhasználói interakciók, LMS-kommunikáció)<br />
- XML (lokalizált textuális tartalmak, SCORM )<br />
- Macromedia Flash 7 (szoftverszimulációk)<br />
- MP3 (narratív hanganyagok beépítve a szoftverszimulációkba)<br />
SCORM 1.2<br />
A fejlesztés során a tananyag és az e-learning keretrendszer<br />
kommunikációját a SCORM 1.2 szabványnak megfelelôen oldotta<br />
meg a <strong>Synergon</strong>. A SCORM 1.2 e-learning technológiai szabvány<br />
elterjedt, minden vállalati környezetbe szánt LMS támogatja a<br />
használatát.<br />
A SCORM szabvány alkalmazása lehetôvé teszi:<br />
• az oktatási igényeknek megfelelô és standardizált e-learning<br />
kurzusok futtatását minden SCORM 1.2 kompatibilis LMS-ben,<br />
így a tananyag hordozható marad, ha a vállalat LMS-t vált;<br />
28<br />
esettanulmány<br />
E-learning tartalomfejlesztés a Pannon GSM<br />
számára<br />
Az e-learning – mint a vállalat informatikai infrastruktúrájára és humánerôforrás-fejlesztési igényeire<br />
szabott oktatási módszer – rendkívül költséghatékony és felhasználóbarát, mivel a tanulás módszere,<br />
intenzitása és idôzítése az adott személyre, illetve szervezetre, azaz „testre” szabható.<br />
• a szabvány mentén pontos információt lehet nyújtani az LMSnek<br />
– és így az esetlegesen vele kapcsolatban álló HR-rendszernek<br />
is – az adott munkatárs, adott kurzussal kapcsolatos összes<br />
eredményérôl, aktivitásairól, a kurzussal eltöltött idôrôl stb.<br />
Kockázatmentes fejlesztés<br />
A tananyag elkészítése során elsôdleges szempontként a tartalomfejlesztési<br />
projekt kockázatának minimalizálását tekintette a<br />
<strong>Synergon</strong>, ezért a kialakítandó tananyagok az e-learning terület<br />
legfejlettebb eszközeinek és módszertanainak felhasználásával<br />
készültek el, felhasználva a <strong>Synergon</strong> és a Median WebDesign Kft.<br />
e területen szerzett jelentôs tapasztalatait.<br />
Funkcionális fókusz<br />
Az egyik legfontosabb követelménynek az elkészítendô tananyagokkal<br />
szemben a funkcionális használhatóságot, a PGSM Rt.<br />
vállalati HR folyamataihoz történô illeszthetôséget tekintette a<br />
<strong>Synergon</strong>. Ennek érdekében a tananyagokat a SCORM 1.2 szabványnak<br />
megfelelve, a tananyagfuttató környezettel (LMS) integrálva<br />
alakították ki.<br />
Technológiafüggetlenség<br />
Az elkészült tananyag, a SCORM 1.2 szabványnak való<br />
megfelelésének köszönhetôen tetszôleges e-learning keretrendszerbe<br />
illeszthetô, biztosítva ezáltal a tananyagfejlesztés beruházásának<br />
idôtállóságát, illetve a keretrendszer függetlenséget.<br />
Egyszerû lokalizáció<br />
A tananyag kialakításához alkalmazandó eszközkészletnek köszönhetôen<br />
egy úgynevezett Single Source Publishing (SSP) tudásbázis<br />
állt elô, melynek szöveges elemei többféle nyelvi verzióban<br />
tárolhatók, ezáltal a tananyag nyelvi mutációi gyorsan és olcsón<br />
kivitelezhetôk. Ennek köszönhetôen a jövôben bármikor, viszonylag<br />
alacsony ráfordítással, egyszerûen megoldható a teljes Telenor<br />
csoportra vonatkozó bevezetés.<br />
Oktatás-módszertani megközelítés és tananyag-tematika<br />
A kurzusok tematikái a nemzetközi (US/DE/CH) „best-practice”<br />
irányvonalait követve lettek kialakítva, amelyek megfelelnek a<br />
multinacionális vállalati kultúra és a vállalati oktatási tapasztalatok<br />
kritériumainak. Általános érvényû elv a tematikák felépítésében<br />
a „learning-by-doing”, amely a tanulók szoftverhasználati<br />
képességeinek fejlesztését helyezi elôtérbe, a lexikális tudásátadást<br />
háttérbe szorítva. A képességek elsajátítása úgynevezett interaktív<br />
szoftverszimulációk segítségével érhetô el.<br />
• egy alkalmazás egy felhasználó szintje alkot egy kurzust (pl.<br />
Microsoft Word 2003 alapfokú kurzus);<br />
• minden kurzus körülbelül 15 leckét tartalmaz (egy lecke elvégzésére<br />
tervezett idô max. 30 perc);<br />
• minden lecke körülbelül 2-6 szoftverhasználati képesség tanítását<br />
célozza meg;<br />
• minden szoftverhasználati képesség 4 fô fázisra tagozódik, amelyek<br />
szekvenciálisan követik egymást, és általában 5-10 lépésben<br />
(felhasználói interakció pl. egérkattintás, szövegbevitel stb.)<br />
elvégezhetô szoftverfunkció elsajátítását célozzák meg.
A standard 4 fô lépés a következô:<br />
1. A lépések bemutatása<br />
A tanuló passzív módon (prezentációszerûen) végignézi, milyen<br />
lépéseket kell elvégeznie, illetve milyen lépéseket fog megtanulni.<br />
2. Irányított lépések<br />
A tanuló irányított módon (szöveg- és hangalapú instrukciókra),<br />
de maga végzi el a lépéseket.<br />
3. Önálló gyakorlás<br />
A tanuló irányítás nélkül végzi el a lépéseket, de rendelkezésére<br />
áll a kontextusfüggô útmutatás, ha elbizonytalanodna. Amennyi-<br />
portfólió<br />
Huawei: mit tud a kínai sárkány<br />
Igen optimista az idei esztendô kilátásait tekintve a <strong>Synergon</strong> hálózati eszközöket gyártó kínai partnere, a<br />
Huawei, melynek külföldi eladásai már az elsô félévben felülmúlták a tavalyi egész éves értéket. Érdemes<br />
kicsit jobban a számok mögé nézni.<br />
A <strong>Synergon</strong> számára a kínai<br />
cég azért kiemelkedôen fontos,<br />
mert a két társaság nemrégiben<br />
regionális partneri<br />
megállapodást kötött, így a<br />
<strong>Synergon</strong> hálózati kompetenciáját<br />
– a korábbiaktól eltérôen<br />
– már a külföldi leányvállalatainál<br />
is kamatoztatni tudja.<br />
Ennek kapcsán érdemesnek<br />
tartjuk röviden bemutatni a<br />
Huaweit, mely megítélésünk<br />
szerint igen komolyan veszi a<br />
kelet-európai jelenlétet, ahol<br />
a <strong>Synergon</strong> kiváló partner<br />
lehet számára.<br />
Mit tud a Huawei?<br />
A Huawei elnökhelyettese, Hu Yong a cég shenzeni sajtótájékoztatóján<br />
elmondta, hogy az idei esztendôre 7 és 8 mrd dollár közötti<br />
értékesítést várnak a tavalyi 5,6 mrd USD-t követôen. (Az adatok a<br />
szerzôdéses, nem feltétlenül teljesült értékesítéseket jelentik.) Az<br />
elsô félévben a cég 4 mrd dolláros értékesítést ért el, ami 85<br />
százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, s<br />
külföldi eladásai már most meghaladják a tavalyi egész éves értéket.<br />
A kelet-közép-európai régió kilátásait a Huawei igen biztatónak<br />
tartja, konkrét tervszámokat azonban a menedzsment nem<br />
fogalmazott meg. A cég vezetése további tervszámokat nem közölt,<br />
pozitívan értékelte azonban, hogy a nemzetközi eladások értéke<br />
meghaladja az 50 százalékot.<br />
Referenciák<br />
A Huawei ügyfelei között a világ 50 legnagyobb távközlési<br />
vállalatából 22 megtalálható, s a cég mintegy 90 országban van<br />
jelen, Európában többek között Nagy-Britanniában, Németországban,<br />
Franciaországban, Hollandiában és Oroszországban. Kínában<br />
a cég piacvezetô pozícióval rendelkezik.<br />
A Huawei partnerei között megtalálható többek között a Microsoft,<br />
az Intel, a Motorola, az Infineon, a Sun, a Siemens, a 3Com és a<br />
Texas Instruments is, ügyfél-referenciái között pedig a Telefonica,<br />
a British Telecom, a China Mobile, az orosz MTS, a Telekom Malaysia,<br />
valamint a hongkongi Sunday.<br />
ben hibázik, a helyes, adekvát lépésre kap instrukciót, visszajelzést.<br />
4. Teszt<br />
A tanuló – az elôzô fázisoktól eltérôen – instrukciók nélkül végzi el<br />
a lépéseket, de visszajelzést kap, ha helytelenül végez egy adott<br />
lépést. Ennél a fázisnál minden felhasználói interakciót mérünk<br />
és pontozunk, s az eredményrôl a tanuló és az e-learning keretrendszer<br />
egyaránt tájékoztatást kap.<br />
Vrana Zoltán<br />
vrana.zoltan@synergon.hu<br />
A cég eddig 7 EDGE hálózatot épített ki világszerte, GSM felhasználóinak<br />
száma meghaladja az 57 milliót. A 3G technológiák területén<br />
a cég igen erôteljesen fejlesztett az elmúlt években, eddig<br />
10 – már kereskedelmi használatba került – hálózat kiépítésében<br />
vett részt, s jelenleg több mint 30 ilyen hálózat tesztelése folyik<br />
világszerte.<br />
Tulajdonosi struktúra<br />
A Huawei esetében érdekesség, hogy egy 100 százalékban magántulajdonú<br />
társaságról van szó, s tulajdonosi körébe kizárólag az<br />
alkalmazottak tartoznak. A társaság elnökhelyettese szerint a cég<br />
egyelôre nem tervezi a tôzsdei megjelenést.<br />
Az 1998-ban alapított vállalat vezetése a napokban új részvényopciós<br />
programot fogadott el, mely szerint a legalább egy éve a<br />
Huawei alkalmazásában állók szerezhetnek a papírokból, melyek<br />
után osztalékra jogosultak. A papírokat azonban a foglalkoztatás<br />
megszûnése esetén az alkalmazottnak el kell adnia a cégnek,<br />
kivéve, ha minimum 8 évet a Huawei kötelékében töltöttek, illetve<br />
ha legalább 45 évesek. A cégnél mûködô részvényopciós programnak<br />
köszönhetôen az alkalmazottaknak jelenleg a 85 százaléka birtokol<br />
Huawei-részvényt.<br />
A Huawei összesen 24 000 fôt foglalkoztat világszerte, melynek<br />
csaknem felét a K + F területén dolgozók teszik ki. Erre a területre<br />
a cég bevételeinek több mint 10 százalékát fordítja.<br />
Financial Highlights<br />
HUAWEI TECHNOLOGIES CORPORATION<br />
and Subsidiary Companies<br />
USD in millions<br />
Barát Szabolcs<br />
barat@portfolio.hu<br />
2000 2001 2002 2003 2004<br />
Árbevétel 1,933 2,290 2,128 2,694 3,827<br />
Nettó profit 345 258 108 384 624<br />
Üzemi cash flow 255 204 311 385 396<br />
Operating Profit Margin 24% 17% 10% 19% 18%<br />
Return on Net Assets 47% 20% 7% 23% 31%<br />
29<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
30<br />
leányvállalatok<br />
Linux,<br />
a feltörekvô szuperplatform<br />
Bár az asztali számítógépek területén – elsôsorban a felhasználóátképzési nehézségek miatt –<br />
a Linux-alapú operációs rendszerek és alkalmazások térnyerése még várat magára, a szerveroldali<br />
infrastruktúrában egyre gyakrabban találkozhatunk Linux operációs rendszeren futó alkalmazásokkal,<br />
sok esetben már üzletileg kritikus környezetben is.<br />
A Linux egy teljesen nyilvános forráskód alapján fejlesztett<br />
rendszer, melynek fejlesztésén profiktól kezdve a mûkedvelô programozókig<br />
fejlesztôk százezrei dolgoznak világszerte. Az operációs<br />
rendszer moduláris felépítésû, alapja a kernel vagy rendszermag,<br />
amely köré a különbözô kiegészítô és segédfunkciókat ellátó<br />
szoftvermodulok csoportosulnak. A fejlesztés jól átgondoltan és<br />
hierarchikus rendszerben folyik, így az egyedi fejlesztôk munkáit<br />
mindig felügyeli valaki, az egyes modulok fejlesztését pedig<br />
a modulgazda fogja össze. Mind a rendszermagnak, mind pedig<br />
a különbözô moduloknak számos verziójuk létezik, a Linux operációs<br />
rendszerrel pedig számtalan kisebb-nagyobb alkalmazás érhetô<br />
el. Az egyes disztribúciók – mint például a RedHat, Suse, Mandrake<br />
vagy Debian – ezek közül a modulok közül válogatják ki a legjobb,<br />
legmegbízhatóbb megoldásokat, majd átfogó funkcionális<br />
és kompatibilitási tesztelésnek vetik alá ôket. Ezt követôen állnak<br />
össze az egyes disztribúciók által forgalmazott Linux-verziók<br />
(csomagok), amelyekhez természetesen dokumentációk, technikai<br />
támogatás és oktatás is vásárolhatók.<br />
A Linux operációs rendszer (legalábbis a neves disztribúciók által<br />
forgalmazott verziói) fentiekben ismertetett fejlesztési mechanizmusából<br />
fakadóan csak a legjobb minôségû és legmegbízhatóbb,<br />
többszörösen tesztelt kódokat tartalmazza. A moduláris architektúrának<br />
köszönhetôen pedig minden egyes szerver-, illetve alkalmazáskörnyezetre<br />
könnyedén optimalizálható az operációs rendszer.<br />
A Linux operációs rendszerek fô elônyei – természetesen az<br />
alacsony költségek mellett – a rendszerstabilitás, a rendszerbiztonság<br />
és a flexibilitás.<br />
A szakmai szempontokon túl a legfôbb érv a Linux operációs<br />
rendszerek mellett a költséghatékonyság. Disztribúciótól függôen,<br />
licencdíj vagy elôfizetés megfizetése útján lehet hozzájutni a<br />
Linux operációs rendszerhez, melyek költsége töredéke a piacon<br />
elérhetô azonos, vagy bizonyos szempontból alacsonyabb funkcionalitású<br />
operációs rendszerekhez képest. Ezek keretében általában<br />
egy bizonyos idôszakra terméktámogatás is jár, amely a<br />
folyamatos frissítések nyújtása mellett az esetlegesen felmerülô<br />
problémákra is megoldással szolgál. Ezekre elsô körben a disztribúcióknál<br />
dolgozó szakemberek nyújthatnak megoldást, míg mögöttük<br />
ott van a világméretû fejlesztôi hálózat, amely gyakorlatilag<br />
ingyen dolgozik a felhasználók problémáinak megoldásán.<br />
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mindezt miért?<br />
A válasz: fôként az erkölcsi elismerés és a dicsôség miatt. A Linux<br />
fejlesztôi társadalomban egy-egy ügyes technikai megoldás<br />
megalkotóját nagy tisztelet övezi, ami a fejlesztô számára sok<br />
esetben többet ér, mint egy vaskos csekk.<br />
Ennek a mechanizmusnak a felismerése, illetve egyre nagyobb<br />
elfogadása, valamint a független szoftvergyártók egyre szélesebb<br />
körû Linux támogatása tette lehetôvé, hogy a cégek kritikus<br />
rendszereik alatt is Linux infrastruktúrát alkalmazzanak.<br />
A Linux piaci térnyeréséhez persze elengedhetetlen volt a hardvergyártók<br />
fokozott támogatása. Ezen a területen az IBM jár az<br />
élen, amely nemcsak Intel-alapú, hanem a Power5 RISC pro-<br />
cesszorral szerelt szerverein is támogatja az ismertebb Linux-verziókat.<br />
Hovatovább kimondottan a Linux operációs rendszer<br />
futtatására fejlesztette ki az OpenPower szervercsaládját, amely<br />
Power5 RISC processzorral kifejezetten Linuxra optimalizált és<br />
egyúttal rendkívül költséghatékony megoldás.<br />
Az IBM emellett több száz Linux-fejlesztôt foglalkoztat, akik az<br />
IBM hardver- és szoftvermegoldásainak összehangolásán dolgoznak<br />
a Linux operációs rendszerekkel.<br />
A Sun termékportfóliójában is számos Linux optimalizált szerver<br />
található, igaz, ezek elsôsorban Intel és AMD Opteron processzorokat<br />
használnak. Az UltraSparc processzorral szerelt szervereken<br />
egyelôre még nem támogatott a Linux futtatása, míg a HP esetében<br />
a klasszikus Intel- (IA-32) alapú szerverek mellett az Itanium<br />
processzorral szerelt szerverek esetében is támogatott a Linux<br />
operációs rendszerek futtatása.<br />
A Linux fô vonzereje, hogy a Unix operációsrendszer - filozófia<br />
elônyeit, valamint a nyílt forráskód alapú fejlesztés elônyeit egy<br />
alacsony költségû, de mégis erôteljes hardverplatformon egységesíti,<br />
így használatával összességében rendkívül hatékony<br />
rendszer alakítható ki.<br />
A Linux szerver operációs rendszerek térnyerését az üzleti rendszerekben<br />
jelentôsen segítette a Linux fürtözési technológiák<br />
megjelenése és elterjedése, amelyek segítségével nagy megbízhatóságú<br />
többutas szerverrendszerek építhetôk Linux platformon,<br />
külsô tárolórendszerek, illetve SAN-hálózatok hatékony alkalmazásával.<br />
A Linux szerver operációs rendszerek iparági elfogadását<br />
jelzi, hogy számos jelentôs szoftvergyártó támogatja alkalmazásukat,<br />
így számos ERP-rendszer, adatbázis-kezelô, hálózati biztonsági,<br />
menedzsment-, portál-, illetve egyéb alkalmazás is elérhetô<br />
ezen a platformon.<br />
A <strong>Synergon</strong> termékportfóliójában a Linux operációs rendszerek<br />
futtatására alkalmas IA-32, IA-64 és RISC architektúrás szerverek<br />
és szerverrendszerek között az IBM, Sun és HP termékei is<br />
megtalálhatók. Ennél fontosabb azonban, hogy a <strong>Synergon</strong> által<br />
nyújtott számos megoldás szintén elérhetô Linux platformon, így<br />
az ügyfelek igényeit abban az esetben is tökéletesen ki tudja szolgálni,<br />
ha az adott cégnél a preferált operációs rendszerplatform<br />
Linux. A fontosabb megoldások közé tartoznak természetesen az<br />
informatikai biztonságot segítô tûzfal (pl. Checkpoint), IDS és<br />
egyéb megoldások, az Oracle adatbázis-kezelôk és azokon alapuló<br />
megoldások, az SAP-vállalatirányítási rendszerek, valamint a<br />
Plumtree portál és az azon alapuló számos megoldás.<br />
A <strong>Synergon</strong> független megoldásszállítóként tehát a piaci<br />
igényeknek megfelelve, illetve a piac rezdüléseivel együtt<br />
mozogva, a Linux rendszerek használata esetén is teljes körû<br />
megoldásokat nyújt ügyfelei részére.<br />
Bárány Zsolt<br />
barany.zsolt@synergon.hu
Kihívások a cseh piacon:<br />
mik az Infinity vezérigazgatójának tervei?<br />
Jelentôs változások történtek az elmúlt hónapokban a <strong>Synergon</strong> cseh tagvállalatánál, az Infinitynél, s az<br />
átalakítási folyamat még nem ért véget – mondta el a társaság idei évben kinevezett új vezérigazgatója,<br />
Hanus Weisl, aki optimista az idei évet illetôen.<br />
Hanus Weisl<br />
– Milyen területeken tevékenykedett ön az elmúlt években?<br />
Hanus Weisl: Karrieremet 1993 kezdtem az Infinitynél, majd 1998tól<br />
2003-ig különbözô vezetôi beosztásokban dolgoztam a<br />
Siemens-csoportnál, ahol 4 évig a Fujitsu–Siemens országmenedzsere<br />
voltam. 2004-ben kereskedelmi igazgatóként tértem<br />
vissza az Infinityhez, majd idén márciustól a vezérigazgatói<br />
teendôket látom el.<br />
– Miért vállalta el az Infinity vezérigazgatói posztját, milyen<br />
kihívást lát ebben a munkában?<br />
H. W.: Amikor 2004-ben visszatértem az Infinityhez, a társaság<br />
teljesen más képet mutatott, mint amikor 1998-ban távoztam. Az<br />
egyik legfontosabb ok, amiért elvállaltam az Infinity vezérigazgatói<br />
teendôit, az volt, hogy kamatoztathassam a multinacionális<br />
vállalati környezetben szerzett tapasztalataimat, s ezt a „knowhow”-t<br />
az Infinitynél is bevezessem annak érdekében, hogy valódi<br />
multinacionális céggé válhasson. A legnagyobb kihívások közé<br />
tartozik az Infinity új struktúrájának kialakítása, az új csapat létrehozása,<br />
valamint a megfelelô ösztönzô rendszer kidolgozása és<br />
bevezetése.<br />
– Hogyan látja a cseh IT-piacot, illetve az Infinity helyzetét<br />
rövid és hosszú távon?<br />
H. W.: A cseh IT-piac enyhe növekedést mutat, a verseny pedig<br />
igen erôteljes – s ez nem csak az egész IT-iparágra, hanem a<br />
szolgáltatási szegmensre is vonatkozik. Rövid távon az Infinity<br />
célja, hogy megtartsa piaci pozícióját, és ügyfelei számára stabil<br />
partner legyen, hosszú távon pedig az, hogy az egyik legnagyobb<br />
IT-megoldásszállító céggé váljon a cseh piacon.<br />
– Mekkora bevételnövekedést vár az idei évre az Infinitytôl?<br />
H. W.: Idei éves árbevételi célunk az, hogy megállítsuk az<br />
értékesítések 2001 óta tartó csökkenését.<br />
– Profitszinten milyen terveket fogalmazott meg a<br />
menedzsment 2005-re?<br />
H. W.: Profitcélunk az idei esztendôre az, hogy üzemi szinten<br />
ismét nyereségessé tegyük a társaságot.<br />
– Milyen átszervezések várhatók a cégnél?<br />
H. W.: A legfontosabb és legszükségesebbnek tartott szervezeti<br />
változásokat már végrehajtottuk, így többek között befejeztük a<br />
tulajdonosok és a menedzsment szétválasztását. A mûszaki csapat<br />
jelentôsnek tekinthetô átszervezését követôen jelenleg az<br />
értékesítési tevékenység átalakítása van napirenden.<br />
– Milyen költségcsökkentéseket tervez a menedzsment az<br />
elkövetkezô idôszakban?<br />
H. W.: Az ilyenkor szokásosnak tekinthetô lépéseket tervezzük,<br />
azaz erôteljes költségkontrollt vezetünk be, autóflottánkat<br />
átszervezzük stb. Ezen költségcsökkentô intézkedések végrehajtásában<br />
jelentôs szerepet kap új pénzügyi igazgatónk, akinek legfontosabb<br />
feladata éppen ennek a költségkontrollnak a<br />
megvalósítása lesz.<br />
– Mely kompetenciákban erôs az Infinity, és milyen<br />
területeken kíván erôsíteni stratégiailag? A <strong>Synergon</strong> és a<br />
Huawei közötti együttmûködés rejt-e pozitívumokat az Infinity<br />
számára?<br />
H. W.: Az Infinity elsôsorban a professzionális infrastrukturális<br />
szolgáltatásokban, illetve a Microsoft Navisionhöz kapcsolódó<br />
tanácsadási szolgáltatásokban rendelkezik erôs piaci pozíciókkal.<br />
Kedvezônek ítélem meg a .NET fejlesztések területét is, ahol új<br />
csapatunk alakult ki, illetve a hálózati kompetenciákat a <strong>Synergon</strong><br />
és a Huawei közötti regionális stratégiai partnerség létrejötte<br />
kapcsán. A Huaweijel kötött együttmûködés következtében várakozásaink<br />
szerint visszaszerezzük korábban jelentôsnek számító<br />
piaci részesedésünket a hálózati megoldások piacán Csehországban.<br />
Ezen a területen jelentôs segítséget kapunk a <strong>Synergon</strong><br />
szakembereitôl, akik komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a<br />
hálózati kompetenciák terén, melyeket jelenleg is több közös<br />
projektben tudunk kamatoztatni.<br />
– Mik az Infinity tervei Szlovákiában?<br />
H. W.: Célunk az, hogy az Infinity Slovakiát a jelenlegi képviseleti<br />
irodából egy függetlenül mûködô IT-megoldásszállító társasággá<br />
tegyük. A szlovák piacban egyébként komoly növekedési lehetôséget<br />
látok.<br />
31<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
32<br />
Életrajz:<br />
Sárváron született 1972-ben.<br />
1990-ben vették föl a Magyar Képzômûvészeti<br />
Fôiskola festô szakára, ahol öt esztendô múlva<br />
Maurer Dóra osztályában diplomázott.<br />
Nyomban fölvették a Bécsi Képzômûvészeti<br />
Akadémiára, ott pedig 1998-ban végzett<br />
Arik Brauer osztályában.<br />
2001-tôl a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti<br />
Karának doktori képzésében (DLA) vesz részt.<br />
1995-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat,<br />
1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum<br />
ösztöndíját kapta. 1995-ben elnyerte a<br />
III. Nemzetközi Grafikai Biennálé MAOE-díját.<br />
Egyéni kiállítások:<br />
1995. Médium Galéria, Szombathely<br />
1996. Galéria Arcis, Sárvár<br />
1997. Pannónia Galéria, Sopron;<br />
Európaház, Graz<br />
Vizafogó Galéria, Budapest<br />
1998. OTP Bank Galéria, Budapest<br />
2000. Savaria Múzeum, Szombathely<br />
Csillagterem, Kôszeg<br />
2005. Képtár, Szombathely (Stekovits Gáspárral)<br />
Kortárs Galéria<br />
Az emberi test sorsa<br />
Vázlatféle – Bartek Péter Pálról<br />
Természetesen a mûvészet mindig az emberrôl szól, akkor is, ha közvetlenül<br />
nem jelenik meg a mûalkotásban, hiszen mindenkor ott van<br />
az emberi gondolat, az, ami az ember legsajátabb jellemzôje. Sôt elmondhatjuk,<br />
a XX. századi képzômûvészeti mozgalmak jelentôs<br />
része vonakodott az ábrázolástól, következésképpen az emberi test is<br />
kikerült témakörébôl, ahol viszont mégsem így történt, a hagyományos<br />
ábrázolás – akár portréban is – alaposan módosult: a hangsúly<br />
a mirôl a hogyanra tolódott át: a formanyelv kérdései bizonyultak<br />
aktuálisnak. Nincs ebben semmi kivetnivaló, tudomásul kell vennünk,<br />
hogy a megváltozott viszonyok egyszerûen kikövetelik az ilyesféle<br />
változásokat is, hiszen a világ egészében változik, a mûvészet<br />
mint érzékeny közeg azonnal reagál ezekre a változásokra. Ha nem<br />
teszi, föladja eredeti szerepét: a sajátos gondolkodást az ember<br />
helyzetérôl a világban, illetôleg, ennek a gondolkodásnak a kifejezését.<br />
Mert – ugye – a kifejezésrôl beszélünk.<br />
Pályakezdô alkotóknak általában a markáns, az egyéniséget tükrözô<br />
kifejezés megtalálása az elsôdleges kérdés, nevezetesen, miként<br />
vétessék észre magukat abban az elképesztôen színes, gazdag és<br />
sokrétû közegben, amit mûvészetnek nevezünk. Bartek Péter Pál –<br />
úgy tetszik, szerencsés volt. Mind a budapesti, mind pedig a bécsi<br />
akadémián olyan mesterek – Maurer Dóra, Arik Brauer – kezébe<br />
került, akik a figuralitásban is képesek voltak fölismerni, tanítványukkal<br />
ugyancsak fölismertetni a korszerûség lehetôségét.<br />
Megadták hozzá a képzésben a mesterség, a szakma biztonságát,<br />
gondolkodásban pedig fölszabadították fantáziáját, hogy az önkifejezés<br />
markáns hangnemét föltalálja. Ha a korai, lényegében még a<br />
képzés idejére esô munkáit vizsgáljuk, szemünkbe ötlik a komponálás<br />
magabiztossága, amely hangsúlyozottan fölmutatja a mûvészettörténeti<br />
iskolázottság jeleit; portréi – például – kifejezetten reneszánsz<br />
mesterek emlékezetes kompozícióira utalnak, noha elsô<br />
pillantásra azt is jól látjuk, hogy ami belekerül ebbe a kompozíciós<br />
rendbe, az tartalmilag más, megformálásában pedig még elütôbb.<br />
A nézônek valami különös divergenciaélménye alakul ki annak ellenére,<br />
hogy – természetesen – készséggel ragadja meg a hagyomány<br />
kínálta fogódzókat, a reneszánsz portré szokásos tájképhátterét, a képen<br />
fölbukkanó tárgyak, motívumok jelképiségét. Vagy éppen a szárnyas<br />
oltár mechanizmusát. Ezek után azonban óhatatlanul érzékelnie<br />
kell, hogy mindez tüntetôleg képiséggé formálódott, hogy a festô<br />
valóságos gondja – még a legszemélyesebb vonatkozásokban sem az,<br />
hogy a valóságábrázolás hûségének kérdését boncolgassa, sokkal<br />
inkább az, hogyan épül a valóságba a kép valóságossága. Idézetekkel,<br />
gyakorta saját munkásságából kikristályosított idézetekkel gazdagítja<br />
a portrékat (önarcképeket); ilyeténképpen úgyszólván minden<br />
portréja szándékoltan önarckép is: a XX. századi festmény bátran nyúl<br />
akár reneszánsz, akár barokk sztereotípiákhoz, egy kicsit valóban<br />
korunk szenvedéstörténetévé válik, hiszen megannyi atrocitás érte/éri<br />
a kísértet járta század kezdete óta az embert, az emberi testet.
Kortárs Galéria<br />
A figurát éppen úgy, akár a figura részleteit.<br />
És hiába – persze – bármiféle lepel, az emberi test kiszolgáltatott,<br />
a lepel nem védelem, inkább a meztelenség hangsúlyozása. Lehet,<br />
hogy a személyiségtôl megfosztja a leplezettet, ezáltal azonban<br />
növekszik védtelensége, az ellene irányuló agressziók még<br />
nyilvánvalóbbak. A legfájdalmasabb pedig éppen az, hogy szép ez<br />
az emberi test, hogy tiszteletet, de legalább könyörületet<br />
érdemelne, csak hát a Végtagok címû sorozatból láthatjuk<br />
pontosan – utalások a krisztusi szenvedéstörténetre –, hogy<br />
kíméletre nem számíthat, bármi megeshet vele. Lenyûgözô az<br />
a bravúr, amellyel Bartek a lábak különbözô helyzetét, az idô vagy<br />
a külsô beavatkozás nyomát bemutatja. Meg kell azonban<br />
jegyeznünk, ha rövid ideig is, de létezett a XX. századi modernizmusok<br />
között egy irányzat – body art –, amely, miként angol<br />
neve mutatja, gesztusaiban a testre, noha a valóságos emberi testre<br />
irányult, és azt fôként fotóban dokumentálta. Egészen bizonyos,<br />
hogy ennek ismerete – elôzményként – ugyancsak beépült festônk<br />
mûvészetébe.<br />
Bartek ezúttal Pécsett doktori képzésben vesz részt – Keserü Ilona<br />
és Tolvaly Ernô irányítása alatt. Viszonylag új keletû, hogy mûvészek<br />
is szerezhetnek ilyen fokozatot – méghozzá olyan programmal,<br />
amely föltétlenül szervezettebben szolgálja pályaépítésüket.<br />
A test és a lepel (bár ez utóbbi gyakorta csupán átvitt értelemben<br />
használható, hiszen – mondjuk – idônként szöveg takarja<br />
ki a részleteket lepelként) továbbra is központi témájának látszik.<br />
Egyértelmûnek tetszik, hogy Bartek esetében aligha a szakmai<br />
fejlesztés az elsôdleges, sokkal inkább egy olyan gondolkodásmód<br />
esetleges tágítása, amely már eddig is látványos formanyelvi<br />
eredményeket hozott egy szépen induló alkotói pályán. Hozzá kell<br />
tennünk, hogy ezeket az eredményeket egyébként számos<br />
jelentékeny egyéni és csoportos kiállítás igazolta vissza – mind<br />
itthon, mind pedig külhonban. Bartek maga is mûvészetpedagógus;<br />
Magyarországon és Ausztriában végez fontos munkát<br />
ezen a területen. Azzal azonban tisztában van, hogy a mûvészi<br />
munka folyamatos szellemi kihívás, alkotó ember alig-alig ismeri a<br />
befejezettség élményét, képességei új eredményekre sarkallják, új<br />
igazolásokat követelnek.<br />
33<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ<br />
A kétnapos túráról még év elején egy<br />
vidéki újságban olvastunk, majd izgatottan<br />
vártuk, mikor jelenik meg a felhívás<br />
az interneten (www.agyugolyofutam.hu),<br />
hogy az elsôk között csatlakozhassunk<br />
az 1500 km-es küzdelem<br />
mezônyéhez. A nevezésen egyetlen<br />
pillanatig sem gondolkodtunk.<br />
Pici korom óta feketebárány voltam a<br />
lányok között, engem a babák helyett<br />
csak (kis)autókkal lehetett levenni a<br />
lábamról. Az idô telt, a vonzódás az<br />
autókhoz maradt. Amíg nincs gyerekünk, addig az autók töltik ki a<br />
szívünk és a munka mellett fennmaradó idônk legnagyobb részét.<br />
Az útnak a párom még igen friss (az 1 hónapos szülinapját épp<br />
betöltô), fekete Toyota Corolla TS-ével vágtunk neki. Ketten voltunk<br />
pilóták, egy volt osztálytársamat pedig befogadtuk utasnak.<br />
A prológ a Népligetben történt, ahol érkezésünkkor rögtön rendôrautók<br />
hadába és elhivatott egyenruhásokba ütköztünk. Összesen<br />
53 (+19 médiafutamos) autó és egy motor vett részt a túrán. (A<br />
többi motoros valószínûleg visszariadt az esôs idô miatt.) Az<br />
autók a legkülönbözôbb típusokból kerültek ki, több Porsche,<br />
BMW, Mercedes és – elsôsorban a „sztárok” által hajtott – Audik<br />
mellett Toyoták, Volvók, Opelek, Hondák, Skodák, illetve 1<br />
Corvette, 1 Maserati és még számos hétköznapi vagy ritka gépezet<br />
sorakozott fel.<br />
A futam két napja alatt összesen 21 ellenôrzô pontot kellett<br />
érinteni az országban, ahol több helyen is különbözô feladatok<br />
vártak a túrázókra. A feladatokért összesen 299 pontot lehetett<br />
összegyûjteni, amelyek idôre váltva vonódtak le a teljes futamunk<br />
összidejébôl. A pontok és az idô aránya exponenciálisan nôtt, az<br />
összes pontot összegyûjtve maximálisan 180 percnyi jóváírást<br />
kaphattunk az idôeredménybôl.<br />
Miután végre elindultunk, kb. 50 méterre a rajtvonaltól újra egy<br />
nagy csapat rendôrbe botlottunk, traffipaxszal és szigorú tekintettel<br />
felszerelkezve. Minden autó és sofôr adatát felírták, leellenôrizték<br />
– ez a bosszantó jelenség sajnos igen gyakori volt a két<br />
nap során, pedig a versengés idôre ment. Elsô nap este 7 óra<br />
körül, hetedikként értünk a siófoki célba. Voltak versenyzôk, akik<br />
jóval éjfél után fejezték be a napot – nekik nem sokat hagytunk a<br />
lovagi étterem lakomájából, de a hajnalig tartó bulihoz korlátozás<br />
nélkül csatlakozhattak.<br />
Míg az elsô nap taktikásabb volt és több gondolkodást igényelt, a<br />
második sokkal inkább a hajtásról szólt. A nagyobb távolságoknak<br />
és kevesebb checkpointnak hála jóval gyorsabban is teljesítettük a<br />
34<br />
Szórakozás<br />
ÁgyúgolyóFutam 2005<br />
2005–ben a Hungaroringet is érintô, Európát átszelô, nagyszabású GUMBALL 3000<br />
verseny bemutatkozása után Magyarországon is megrendezték az ÁgyúgolyóFutam<br />
elnevezésû túrát – „1500 km – 48 óra, bulik és Te. Ez az ÁgyúgolyóFutam 2005 túra” –<br />
szólt a július 8–9–10-én lezajlott rendezvény szlogenje.<br />
távot. A reggel újra a rend ôreivel kezdôdött. A rajtot kötelezô<br />
szondafújás elôzte meg. Voltak versenyzôk, akiknél még volt nyoma<br />
az estének, de mi versenyezni jöttünk, bulizni máskor, máshol<br />
is lehet, így életem elsô szondája nem mutatott semmit.<br />
A fizikailag leginkább megterhelô feladatot Egerben kaptuk, ahol a<br />
Minaret tetejérôl kellett magunkról fényképet készíteni. Mindkét<br />
napra jellemzô volt a feszültség, a rettentô gyorsaság, így ez itt sem<br />
maradhatott el. Nem sokáig foglaltuk le a tornyot a turisták elôl, így<br />
még a következô hét közepén is izomláz gyötört mindannyiunkat.<br />
Az utolsó checkpoint után izgatottan hajtottunk Mogyoródra, hisz<br />
már csak az utolsó néhány km választott el minket a céltól. Iszonyatosan<br />
felfokozott állapotban voltunk, hisz tudtuk, az elôzô napi<br />
jó eredményünket is sikerült felülmúlnunk, és vasárnap további<br />
pontveszteséget sem gyûjtöttünk. 17 óra után nem sokkal<br />
érkeztünk be az aquarénai célba, amikor még csak a vasárnap<br />
leggyorsabb 3 autó ért a finisbe. A versenyzôk egészen éjszaka 11ig,<br />
nagy-nagy idôeltolódásokkal szállingóztak a célba.<br />
Az eredményhirdetésre éjfél körül került sor. Mivel a versenytársak<br />
rajtvonalon elfoglalt helyét és a teljesített feladatok eredményeként<br />
szerzett pontszámokat nem ismertük, az utolsó pillanatig<br />
sem tudtuk a helyezésünket. Miután a 3. helyezés kihirdetésekor<br />
sem a mi rajtszámunk hangzott el, iszonyatos boldogság árasztott<br />
el minket a második hely hallatán. Álomközeli állapotban vettük át<br />
a serleget és a pezsgôt, nem akartunk hinni a fülünknek. Ennyi<br />
óriási teljesítményû autót és sofôrt magunk mögött hagyva, hihetetlenül<br />
jó érzés volt a dobogón állni! Annál is inkább büszkék vagyunk<br />
az eredményre, mert nekünk nem volt tájékozódást segítô<br />
GPS-ünk és traffipaxszenzorunk. Az elsô helyezést szintén egy<br />
Toyota vitte el, a miénkkel azonos, 192 LE-s, TS motoros Celica.<br />
A két nap alatt összesen nettó 19 órát autóztunk a feladatok végrehajtásához<br />
szükséges idôt is figyelembe véve. A sebességrekordot<br />
egy 600-as Brabus Mercedes állította fel, nem kevesebb mint<br />
310 km/h-val. Ôk egyébként annak ellenére, hogy elsôként értek<br />
célba, csak az 5. helyen végeztek, mivel a feladatok megoldása helyett<br />
inkább a gyorsaságra mentek, ami végül nem bizonyult jó taktikának.<br />
A versenyt sokáig vezetô A6-os a cél elôtt egy checkpointtal<br />
kisodródott egy kanyarban, és az árokban végezte. Szerencsére<br />
sem ekkor, sem az egész futam során nem sérült meg senki.<br />
Az ágyúgolyófutam azóta sem ért véget – másnap hajnalban<br />
Pécsre mentünk egészségügyi roadshow-t tartani, és még most is<br />
rovom a km-eket az ország kórházainak checkpointjait érintve.<br />
Varga Tünde<br />
varga.tunde@synergon.hu
arcSyn<br />
Polgár Pál<br />
üzleti kapcsolatokért felelôs vezérigazgató-helyettes<br />
Polgár Pál (50) 1986-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen<br />
közgazdász ipari tervezô-szervezô szakon. Az informatika területén 1979-ben kezdett<br />
dolgozni az ÉLGAV-nál, ahol rendszerszervezô, késôbb szervezési irodavezetô lett.<br />
1989-tôl 1999-ig a Processorg Kft. ügyvezetô igazgatójaként egyedi szoftverfejlesztési<br />
feladatokat menedzselt és kivitelezett.<br />
1999. július 1-je óta dolgozik a <strong>Synergon</strong>nál, ahol pályafutását üzletág-igazgatóként<br />
kezdte a <strong>Synergon</strong> ERP üzletágában, majd az üzletágat magában foglaló Tanácsadás<br />
Divízió kereskedelmi igazgatója volt.<br />
2004 elején lett a cég kereskedelmi és marketing vezérigazgató helyettese, mely pozíciót<br />
2005 félévéig látta el. Közremûködésével sikeres, korrekt partnerkapcsolatok, illetve<br />
korrekt együttmûködés jött létre a társaság stratégiai partnereivel. Jelenlegi pozíciójában<br />
továbbra is a társaság partner- és kiemelt ügyfél-kapcsolataiért felel.<br />
Kovács Attila<br />
mûszaki vezérigazgató-helyettes<br />
Kovács Attila (39) 1989-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki<br />
Karán. Ezután a Fôfotó – Porst Kft.-nél helyezkedett el rendszermérnökként. 1994-tôl a<br />
Delta Elektronik Kft. rendszerintegrációs üzletág igazgatója, valamint a hálózati<br />
kommunikációs üzletág vezetôje, majd 2000-tôl a Lucent Technologies Hungary hazai<br />
project megvalósítási programmenedzsere. 2001 októbere óta dolgozik a <strong>Synergon</strong>nál,<br />
ahol kezdetben a Hardver- és Szoftverintegráció termékkereskedelmi vezetôje, majd a<br />
Hardver- és Szolgáltatások Divízió igazgatója és a <strong>Synergon</strong> Officium Kft. ügyvezetô<br />
igazgatója. Az Atos Origin magyarországi leányvállalatának megvásárlását követôen a<br />
SAO-<strong>Synergon</strong> Kft. ügyvezetô igazgatójaként dolgozott, jelenleg a <strong>Synergon</strong> mûszaki<br />
vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fûzôdik a SAO Kft. szakmai és szervezeti integrálása<br />
és hatékony vezetése. Angolul és oroszul beszél.<br />
Hampl Viktor<br />
kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes<br />
Hampl Viktor (32) informatikai mérnökként végzett a Bánki Donát Mûszaki Fôiskola<br />
mûszaki informatika szakán. 1998 és 2002 között a <strong>Synergon</strong> Key Account<br />
Managereként dolgozott, majd a Microsoft Magyarország Kft.-nél a Közmûvek és ipar<br />
nagyvállalati szektor kereskedelmi irányításáért volt felelôs. Az idei évben<br />
csatlakozott ismét a <strong>Synergon</strong>hoz kereskedelmi és marketing vezérigazgatóhelyettesként,<br />
így a társaság teljes kereskedelmi tevékenységéért felel. Angolul és<br />
németül beszél, hobbija a film, a zene, a síelés és a labdarúgás.<br />
35<br />
MAGASYN 2005/NYÁR – ÔSZ