Cigány népismeret - Boldog Ceferino Alapítvány

Ciga?ny I. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 10:59 AM Page 1 

Székely János 

Cigány népis meret 

Te del o Del baxt!

Ciga?ny I. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 10:59 AM Page 2

Ciga?ny I. febr.7.:cigany nepismeret 5/20/11 1:01 PM Page 3 

Székely János 

Cigány népismeret 

Te del o Del baxt! 

A roman i nye lv û alcím egy ha gy o má ny o s 

cigán y k ö sz önté s: „Adjon ne ke d Isten sze ren c sét!” 

Második kiadás 

Szent István Társulat 

az Apostoli Szentszék Könyvkiadója 

Budapest 2011


A könyv kie gé sz ítô tanan ya gké nt is ha szn álható 

köz ép isko lá k ban 

Sz a km a i lektor : Sz a bó né K á r má n Judit r om oló gus 

TÁMOGATÓK: 

Magy ar Katolikus Püsp öki Konferencia 

Pol gári 

Ma gyarországért 

Al apítvány 

Kolping Oktatási és S zociális 

Intézményfenntartó S zervezet 

ISBN: 978 963 361 702 1 

Szent István Társulat 

1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Felelôs 

Kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelôs 

kiadóvezetô: Farkas Olivér igazgató 

Tervezés, tipográfia: Ujfalussy Béla és Ujfalussy Éva 

Készült a Szekszárdi Nyomdában 

Felelôs vezetô: Vadász József ügyvezetô igazgató


ELÔSZÓ 

Hog yan írtam ezt a könyvet? 

Ér sek va dk e rte n k e z dte m a papi sz olgálatom at . N a gy on h a- 

mar me gba r átk o zta m a c igá ny ok k al. A gy er ek ek be járt ak 

ho zz á m a plé bá niár a. So k szor ha gyta m ott egye dül ôk et, 

so h a se m m i pr o blé m át n e m ok ozt ak. Sok vidá m, me ghitt 

órát töltöttem el c igán yo k között a Bibliáról be szé lgetv e, 

én eke lv e, vagy épp e n búc s úba m e n v e. R e n ge t e g sz er et e- 

tet kaptam c igány te stvér eimtôl. K evé s h elyen ér ezte m m a - 

ga m o ly an jól, mint közöttük. 

Egy m unka helyen kötelezô p sz icho ló giai v iz sgálat vo lt. 

Egy asszo ny került so rr a, a kine k h ár om gye re ke vo lt. 

A pszicho ló gus azt kér dezte tôle, hogy me lyik gy er e két 

sz er eti a le gjo bba n . Az a sszo ny a zt 

felelte, hogy term é sz ete sen m in d- 

egyik gy er ek ét e gyf or m án sz er eti, 

min de gyik et k im on dh atatlan ul sz e- 

reti. Ám a pszic ho ló gus azt mo n dt a, 

hogy ez lehetetlen, mondja m e g ô szintén, 

hogy melyik gy ere két sz ereti a 

le gjo bban. K ülö n be n a v iz sgálatot be 

is fejezi, és leh et, hogy az asszo nyt 

elbo c sátják . Az a sszo ny sz e m é be n 

ek kor kö nn ye k jelent ek m e g, m ajd 

ezt válaszolta : „ Ren dben van, doktor 

úr! Nem sz er ete m e gyf or m á n a gy e- 

rek e im et. Ha az egyik ele sett és sír, 

azt jobba n sz er etem . Ha v ala m elyik 

bet e g, és az á gyá ná l virra sztok, a zt 

5


jo bba n sz er ete m . Ha v ala me ly ik r ossz at tett, és sz é gye lli 

m a gát, azt mé g jo bba n szer ete m. Ez ektô l a kivéte le ktôl e l- 

tekintve min de gyi k gye r ek e met e gyfor m án sze r etem! ” 

Va laho gyan így van velünk az Isten is. Ô minden e m bert 

vé gte len ül sze ret. De k ülön le gesen is sz er eti a sze gé nyt, a 

gyö n gét, azt, aki ba jban van, akit me gv etn ek. 

Ezt a k ülön le ge s sz er etet et ér ez z ük n a gyo n so ka n a c i- 

gán y te stvér eink iránt. Ezzel a sz er etettel igy e ke zte m m e g- 

írni ezt a kis könyvet. 

Gy ere ke k ro ssz alko dtak, ver ek e dtek az utc án. Egy a sz- 

6 szo ny a n a gy zajra kijött, az egyik gy er e kn ek pof ont a dott, 

és kéz en fogva vitte haza. Egy ott álló me gké r de zte : „M ié rt 

c sak a nn a k az e gyn ek a dott pofont?” Az asszo ny azt felelte: 

„Mert az az enyém! ” 

Ha vala kit sz er et ün k, a hho z ô sz int ék v a gy un k, a n e- 

he ze bb dolgok at is igye k sz ünk neki e lmo n dan i. E bbe n 

a k ön yv be n is lesz szó kellem etlen dolgokró l: bûn öz é srôl,


m unk an élk ü lisé grôl, rossz szo ká sokr ól. Azért me rte m ez ek- 

rôl is be széln i a c igá ny te stv ér eim ne k, mer t sze ret e m ôk et. 

K e dv e s cigá ny te stv ér em! Ez a k ön yv n ek e d sz ól, 

a cigá ny sá g m últ já ró l, é rté ke irô l, h ibá iról, sze nve dé se irôl. 

Fo ga dd azzal a sz e ret ette l és ny itottsá gga l, a m ellye l leírni 

pró bálta m! 

K e dv e s ne m c igány olva só! Nek e d is szól ez a kis írá s. 

Leh et, hogy ha me gkér de zn ék tôle d, hogy h án y híres e m- 

bert ismer sz, aki cigá ny volt, e gy et se m t udná l mo n dan i. 

Leh et, hogy ne m sok fo ga lma d van arról, honnan és mikor 

érke ztek m e g a c igá nyo k E uró pá ba, m ilyen h a gy o m ánya ik, 

szok á sa ik v ann ak, m en ny i üldö zé sen, né pir tá so n m ent ek 

már kereszt ül. Csak azt tudjuk sz er etni, akit ismer ünk . Én 

úgy szer ettem me g c igány te stvér eink et, hogy elláto gatta m 

az otthon a ik ba , m e gism er te m a gy e re k ek et, az ö re ge k et, 

e gy ütt én ek elt ünk. Ez a kis kö nyv egy ilyen láto gatá sr a hív. 

Isten hozott! 

7


8 

A CIGÁNYOK JELKÉPEI 

A cig án yo k zás zló ja 

A cigá ny z á sz lót 19 71- ben L on do n ba n az elsô Ro ma Vilá g- 

kon gr essz uson f o ga dtá k el. A zászló kék színe jelzi az é g 

vé gt e le n sé gét , a sz a ba dsá got, Isten gon dv ise lé sét , a me lly el 

óvta a ván dor ló c igán yo kat. A zöld szín utal a ter mé szetr e, 

az er dô kr e, m ez ôk re , a r e m én yr e. A kö zé pe n találh ató k e- 

rék ôsi indiai jelk ép. Utal a len y ugv ó n a pk oro n gra , a v án - 

dor lá sr a, a c igá ny sz ek ér k e re k ér e, ált alá ba n p e dig a vilá g 

változ á sár a. 

A cigány h imn us z 

A cigány h imn uszt is az elsô Ro m a Vilá gk on gre ssz uso n 

fo ga dt ák el. Egy régi ba lká ni cigán y n ép dal alapján k öltötte 

a jugoszláviai Žarko Jovanovic (Jagdino), a címe: Gelem, Gelem. 

Me ntem, m e nte m v é gt elen uta kr a, 

talá lko zta m boldo g cigá nyok ka l. 

Hej, cigán yok, hon nan, me rrôl jöttök, 

mely orsz á gbó l, m ily en sz er en c sév el. 

/: Hej, cigán yok! Hej, testv érek ! :/


Volt nek e m is rég egy n a gy c sa lá do m, 

le gy ilko lták fek ete lé gió k. 

Me njünk e gy ütt világ cigá ny ai, 

nyissuk m e g a cigá ny ok útjait. 

É br e djetek, k e ljetek te stv ér e k, 

e gy ütt le sz ünk és e gy ütt lesz erô nk. 

/: Hej, cigán yok! Hej, testv érek ! :/ 

C igá ny (ro m ani) n ye lven : 

Ge le m, gele m, lun go ne dro m en ca 

M ala dile m ba xtale R o me nc a 

Ah, Ro m ale, kath ar t um e av en , 

le c axr en c a, ba xtale dr o m e nc a ? 

Aj, Ro ma le, aj, C hav ale! 

Vi m a n sas ek bari familija, 

M udar da sle e kali le gija. 

Athe vrem a, ushtyi rom ak an a , 

Te xutr a sa , maj m ishto k er e sa ! 

Aven m an c a sa lum ake R o ma , 

Thaj putra s le ro m an e dro ma! 

Aj, Ro ma le, aj, C hav ale! 

M a gy aror szá gon elte rj e dt egy m á sik é n ek is, a me lyet 

sz intén c igán y him n uszk ént e mle getnek. A Bari Károly által 

gy ûjtött be á s n é p me sér e Var ga G usztáv írt m a gy ar, O r só s 

Jak a b p e dig be á s da lszö v e get, s a Kalyi Ja g e gy ütte s z e- 

né sítette m e g. A himn usz uto lsó két sor át úja bba n ír tá k, 

hogy kifejezze Isten sze r etet ét a cigá n y nép iránt. 

9


Zöld az erdô , zöld a he gy is, 

a sz e r en c se jön is, me gy is. 

/: Go n do k k é se h úsunk ba v á g 

ké p m ut ató lett a világ. :/ 

E gé sz világ e llen sé günk, 

ûzött tolvajokk ént é lün k. 

/: Nem lopt unk mi c sa k egy szö get 

Jé z us vérzô tenyer é bô l. :/ 

10 Isten, könyörülj m e g n é k ün k, 

ne sz en v e dje n tov á bb n ép ünk . 

/: M e gátko ztál, m e g is ve rtél, 

örök csav ar góv á tettél. :/ 

Isten, könyörülj m e g n é k ün k, 

ne sz en v e dje n tov á bb n ép ünk . 

/: M e gá ldottál, m e gvá ltottál, 

Or szá go dba bef o ga dtá l. :/ 

A CIGÁNY NYELV 

A cigány (r o ma ni) nyelv az újind (pa n dz sá bi, rá dz sa sztán i, 

gudz sar áti, hindi) ny elv ek rok ona . A cigá ny ny elvn ek tö bb 

nye lv járá sa, dialekt usa v an . 

A cigán y nyelv le gr é ge bbi írott nyelv em lé ke i kö zött 

E uróp á ba n me g kell említenünk az E ber sber gi-kó dex 15 –16. 

sz.-i ny elve m lék ét , és az André Bo r de által 15 47 - be n 

kia dot t m ûbe n (T he Fyrst Boke of the Introduction of 

Kn o wle dge ) találh ató mon datok at. A le gô sibb f en n ma ra dt 

ma gy aror sz á gi ny elve m lé k az a két cigá ny né p da l, a m e-


ly ek et a K á jo ni -k ó dex ( 163 9) tar ta lm az . A K ájoni -kó dex 

a Kájoni Ján o s, e r délyi f er en c e s által leje gyz et t én e k ek 

gy ûjte mé ny e. A két cigá ny ny e lv û éne k cím e ’Dade zin garicum’ 

és ’Tikha vgor do na cz ka’ . 

A ma gy aror sz á gi cigá nyo k kb. 86 % -á na k any any e lv e a 

m a gya r. A f en n ma ra dó 14% kétny elv û, azaz a m a gy ar m e l- 

lett valam elyik cigány n ye lvet is be sz éli. Közülük le gtö bbe n 

(7%) az oláh cigán y nyelv, a ro ma ni v ala m ely ik dia lekt usát 

be sz élik, egy kis r é sz ük a kár p áti cigán y n ye lv et (2%), e gy 

ré sz ük p e dig a beá s ny e lvet be sz éli (5 % ). 

A beá s nyelv a r o m án nyelv egy régi, nyelvújítá s elôtti 

válto z ata. Fôk ént B ara ny a, So m o gy, Tolna és Zala me gy é- 

ben be sz élik. A c igány nyelv Ma gya ror sz á gon be sz élt ô sibb 

vá ltoz ata a k ár páti c igán y dia le kt us, me ly et Nó grá d és P est 

m e gy e e gye s telep ülé sein (P iliscsa ba, C so bánk a, Ve r sen d) 

be sz é ln ek le ginká bb. A rom an i nyelv úja bb jelentô s dialektusa 

it e gy e s oláh cigán y c sop or tok be sz élik. Ezek a dia le k- 

tuso k a lovari, kheldr a shi, c er h ari st b. 

A Göttin geni R om a Vilá gko n gr e ssz us ( 1 98 1 ) a lovari (é s 

m á so dla go san a k h elde ra sh i) diale kt ust vá la sztotta ki arr a 

a cé lr a, hogy enne k se gítsé géve l h oz zá k létre az iroda lmi 

cigán y (r o ma ni) ny elv et. 

B rassó, 1910-es évek 

11


A CIGÁNYOK EREDETE 

Ered etmo n d ák 

A cigányok köré be n több mon da él, ami az eredet üket elbe- 

széli. Az egyik ilyen monda sz erint egy na gy h e gy en élt e gy 

asszon y, aki külön ös ma gva kat re jte getett. Az e m bere k bo- 

szork ánynak hitték, féltek tôle, és ezért rátám a dtak . Az asz- 

szon yt az on ban kör ülö lelt e a na p, és f elem elt e az é gbe . 

Ekö z ben a kötény é bôl k ih ullottak k ülö nö s ma gva i. N é me - 

12 lyekbôl virágok lettek, erdôk, madarak … Má sokból pici barna 

cse csemô k k eltek ki, akikre a zóta is a napfén y visel gondot. 

Egy má sik m on da sz er int a cigá ny ok v alah a m a da r ak 

voltak. Minden ôsszel Afr iká ba kö ltöztek, tava sszal p e dig 

F erkovics József: 

S emmi közepén, 2003. 

vissz a. Min dig m á s 

tájak ra vá gyt ak, h átha 

ott több e le sé ge t 

talá ln ak . E gy sz er az - 

tán kövér m ezôkr e jutottak. 

N ap ok on át 

úgy t ele ették m a gukat, 

hogy kövérek lettek, 

és már ne m bírtak 

rep ülni. Ô ssze l 

a k öv ér m e zô fon y- 

nya dni ke z dett, de ôk 

ne m t udta k tov á bbre - 

pülni, ezért gö dr ök et 

ka par t ak, a ztá n be - 

fe dté k, ott kezdt ek e l 

lakni. L a ssa n a szár - 

ny uk ból kar lett. Ám


az óta is vá gy na k m in dig to vá bbm e nn i, mint a költözô 

m a da r ak. 

Egy har m a dik le gen da egy kicsit a bibliai ter e mt é störténetr 

e is h asonlít. Isten agy a gból gy úr ta me g az e m be r e- 

ket, és után a k e m en c é be n süt ötte ki ôk et. Az elsô n e m sült 

ki elé ggé, túl fehér lett. A má so dik túlsá go san me gsült, f e- 

ket e lett. A harm a dik sik er ült jól, ‘szép barn ára ’. Ôtôle szárm 

a z n ak a cigá n yok. 

Végül egy népi le gen da a következôk éppe n mon dj a el a cigá 

nyok ere detét : „Egy sze gény a sszonyn ak tizenhét gyer m eke 

volt. Egy szer beté rt há zá ba a Szent Isten, és így szólt hozzá: 

M ut asd me g n ek e m a gye r me keidet , hogy me gá ldha ssa m 

ôket! Mivel a sze gény a sszony na gyon szé gy ellte, hogy olyan 

sok gyer mek e van, csa k tízet mutatot t meg köz ülük az Istennek, 

a többit elrejtette. Isten me gáldotta a tíz gyerm eket, ezekbôl 

lettek a ga z da gok. A hét gyermek p e dig, akiket az anyjuk 

elrejtett Isten áldá sa elôl, sohase m t udott ga z da gsá got sz erezni. 

Enn ek a hét gyerm eknek a le szá rm azottai a c igányok.” 

Ezek per sz e c sak le ge n dá k. Ott van azon ba n benn ük a 

cigá nyo k sza ba dsá gv á gya, v án dor lá sa, va la mint az, hogy 

gyak ran ellen ük tá ma dn ak, sz e gény sé gben éln ek, de a n a p- 

fény viseli go n djuk at. A le gen dá k azt is m e gfo ga lm a zz ák, 

hogy a cigán yo k Isten külön le ge se n sz er etett teremtmé ny ei, 

ak ik be sok ér téket, k in c set, sz ép sé get elr ejtett. 

A cigányo k eln ev ezései 

cigá ny – A c igán y szó görö g er e det û, az athin ga n osz 

szó bó l szá r ma zik. Jelenté se (v aló sz ín ûle g) ’ér int het etlen’. 

A szót er e detile g bizo nyo s er etn ek c sopor to kra h a sz- 

ná lt ák , k é sô bb a c igá ny ok r a is. Ez a m e gn e v e z é s t er- 

jedt el igen sok eur óp ai ny elve n (pl. olasz: zingar o; 

13


14 

Milák Brigitta: Az ôsiség törvénye, 1999. 

né met: Z ige un er), a m a gy ar ban is. 

e gy iptom i – A 15. száz a d elején Ny ugat -E uróp á ba ér- 

kezô cigán yok ve zetô i e gyiptom ina k, vagy K is-E gyiptom 

her c e gén ek mon dt ák ma guk at. Ezért sokfelé e gyipto min ak, 

a ’fáraó népé ne k’ gon do lták és n e v e zté k a cigá ny ok at. 

Innen ered az angol gy p sy és a sp an y ol gitan me gn ev ez é s. 

Az E gy ipto mr a való ut a lá s t alá n a ( gö r ö gor sz á gi ) Gypp e 

nevû hely sé g n evé bôl szá rm az ik, ahol egy nagy c igán ytelep 

volt, és ah onn a n több c sopor t indult el E uróp a felé. Ez en- 

kívül a középkor i E uró pá ban több ter ületet is Kis-E gyiptom - 

nak nev e zt e k, a vidék k ülö nle ge s t er m ék e ny sé ge m iatt. 

A cigány c so por tok egy r ész e ilyen területekr ôl vá n do rol- 

hatott tová bb, ezért neve z hetté k m a guk at a v e z etôi k Kis- 

E gy iptom h er c e gén e k. 

ro m a – A ’rom’ (rom an i n ye lv û) szó jelenté se: e m be r, 

tö bbe s sz á ma ’roma’ (e m ber ek ). Az 19 71- es lo n do ni R o ma 

Vilá gk on gr e ssz us a r o m a m e gn e v e z é st v á la sztott a a c i- 

gán ysá g ne m zetk öz i m e gne ve z ésé ül, m er t úgy vélte, ho gy


sok ny e lv be n a ’cigány’ me gn ev e zé s m e gv eté st is kife jez. 

Ma gyaror sz á gra ez ne m e gé sze n igaz, ezért igen sok ma gy a r- 

orszá gi c igá ny e m ber, és cigány ér telm isé gi büszké n neve zi 

m a gát c igá ny na k, és n e m ro m á n ak. A be á s c igá nyo k kif e- 

je z etten e luta sítják a ro m a e ln e ve z é st. Itt a K ár pát - m e de n- 

c é be n ezért hely e se bbn ek látszik a c igá n y e ln ev ez é s 

ha sz ná lata. E bbe n a k ön yv be n e lsô sor ba n a cigá ny m e g- 

nev ez é st fogo m ha szn áln i c igány te stvé re inkr e . 

India, a v án d o rút kezd ete 

A cigá nyo k ôseine k je le ntôs ré sze Indiából szá rm azik. A cigá 

nyo k ro ko na i ann a k a n a gy és szer etetre mé lt ó n ép ne k, 

a me ly ne k fia volt Mahatm a Ga n dh i, az India sz a ba dsá gá t 

erôsza km entesen kih arc oló v e- 

zetô, vagy Rabin dranát h Tagore, 

a híres indiai költô. 

A cigán yok indiai sz ár m a - 

zá sán ak f elism er é sé be n úttörô 

sze re p e volt egy m a gy ar e m - 

bern ek, Vályi István reformát us 

lelk é szn ek. A lelké sz 1753 –54 - 

ben a le y de ni e gy ete m e n ta - 

nult, és ott ceylon i diá ktár sa i 

se gít sé gé ve l felírt kb. ezer indiai 

szót. A szóje gyz ékét e gy 

béc si f olyó irat me gje lentette. Gandhi 

Ezt hasz ná lt a fel több tudó s 

(H. M. G. Gre llma nn 1783- ba n, F. A. Pott 18 4 5- be n ) a cigán 

y sá g indiai er e deténe k biz onyítá sáho z. H az ánk ba n 1 78 9- 

ben jelent meg E ne ssei Gyö r gy e té m á ba n írt m un ká ja, 

A Tzigan nemz etne k igazi er e dete cím m el. 

15


16 

A cigán y nyelv indiai er e det û, az újind ny elvek r ok on a, 

a sza nszkr it nyelv lesz ár m azottja, mint példá ul a pa n dzsá bi, 

a r án dz sa szt á ni, és a hindi ny elv ek. Újind er e det û sza v ak 

pé ldá ul a ma n ush ( e m ber ), kher (há z) , zhal ( m e gy), c hor el 

(lo p), stb. A cigá ny sá g indiai er e det ét m utat ja a c igán yo k 

te sta lk ata (pl. sötét bôr sz ín, f ek ete h aj), és a ge n etik ai r o- 

kon sá g is. Sok olya n cigán y szok á s van, ami szintén az in- 

diai er e detr e ut al. 

Indiai ered etû cigány s zo kás o k 

In diá ban mind a mai nap ig é ln ek ka szton kívüli, ván dor ló 

nép c so po rtok, akik talán a c igá ny ok távoli rokonai. E gé sz 

In diá ban kb. 18 millióa n van nak. A c igán yok ô sein ek 

köze le bbi ô sha zá ja É sz ak-In dia: P an dz sá b, Gu dz sr át é s 

R á dz sa sztán tarto má nyok . Ezt 

a vidé k et a Kr. u. 5 –11. sz á- 

za dba n igen sok tám a dá s é rte, 

való sz ín ûle g ezek vá ltották ki 

a c igá ny sá g e lv án dorlá sát. 

Az itt élô vándor ló n é pc so- 

por tok, k ülön ö se n az a sszo - 

nyo k, sz er etik a színe s ( pir o s, 

sár ga, k ék, zöld) r uh ák at, a ho- 

Kun Pál: 

S zétszórattatás, 1999. 

gy an ez a c igá n yo kr a is jelle m zô. K e dv elik a f ûsz er es ét e- 

le ket. N a gy c salá dok ban , tör z se k ben é ln ek. E gy m á st 

testvérk ént kez elik. Így kö szön nek : ’Te stv ér va gy?’, a k ár- 

c sa k sok he ly üt t a cigá n yo k. Gy a k or i m e ste r sé gük a k o- 

vá cs, a z en é sz, a jöv en dôm on dó, viszont ninc sen ek földjeik, 

so ha ne m vo ltak fö ldm ûve sek . A cigá ny h ie de le mv ilá gban 

gya kr an me gjelen ô sz e szé ly e s sz e lle me k, dé m ono k ta lán 

sz intén az ôsi indiai hitvilá gból sz ár m a zn ak.


A HOSSZÚ ÚT 

A cig án yo k vánd o rlásán ak kezd ete 

A híres per z sa költô, Fir da uszi, m e ge m líti, hogy Ba hr á m 

Gór per z sa király (Kr. u. 421– 438) 12 000 lurit kért Sank al 

indiai kirá lytól, hogy m uz sik usa i és m ulattatói le gy en e k. 

A le gen dás e lbe szé lé s szer int búzát, m arh ák at és sz a m ar a- 

kat ajándékozott nekik, hogy gazdálko djanak vele. Ám a lurik 

ha m aro san me getté k a búz át és a m ar há k at. A pe rz sa király 

erre elke r gette ôk et. Azóta is járják a v ilá got, m un kát ke- 

re sv e, f o szto gatva . Nem biztos, hogy ez a le ge n dá s e lbe- 

szé lé s a cigá ny okr ól szól, vagy in ká bb egy m á sik n ép c so- 

portról. Ha v aló ba n a c igány okró l van itt szó, akkor ez a tör- 

ténet a cigán yok le gelsô ir o da lmi e mlíté se. 

É sz ak -I n diát je le ntô s t á m a dá sok ér té k a Kr. u. 5 –11. 

sz á za d köz ött. Az elsô a h un ok t á m a dá sa volt 470 kör ül. 

R en gete g há bor úv al járt a rövid életû Lalitáditja Biro da lo m 

létr eho zá sa is (Kr. u. 724 –760). Végül p e dig a m uz ulm á n 

17


18 

Haraszti, 1910.


hó dítá s jele ntette a dö ntô c sap á st . M ah m ud, ga zn ai 

(Af ga nisztá n) sz ultán, 100 1- ben m e gh ó dította Észak- In dia 

je le ntôs ré sz ét, többek közt P an dz sá b tar tom ányt és Delhi 

körny ékét is. 101 8- ban sok indiait P erzsiá ba telepített. 

Va ló sz ín ûle g ezek elôl a hó dít á so k elôl me ne k ültek el a 

mai cigány ok ôsei In diá bó l. Minden bizon nyal több h ullá m - 

ban ha gytá k el Indiát. 

A ván do rló k cso po rtjai, s zo kás ai 

A cigán yok ôsi szo k á sa ir ól n e m ma ra dt fenn sok a dat. Inká 

bb c sa k a k é sô bbi a dat ok ala pján t ud unk v issz ak övet - 

keztetn i e ze kre az ôsi szok á sokr a. 

A ván do r lá s so r án a c igá ny sá g c so por to k ba n h a la dt. 

A c so por tot á ltalá ba n egy tapa szta lt férfi vez ette. A c sop o rt 

ta gjai e gy m á st se gítették . A tula jdont k öz ö sn ek te kintették. 

Egy letett kabátot a c so por t ból bárki ny ugo dt an felvett és 

ha sz ná lt. Az e gye s c so por to k a be lügy e ik ben bír á sk o dt ak 

is, ezt nevezték ro man i krisne k ( je lenté se : ’ cigány törvény’). 

A csopor t ve z etôje fôk ént h áz a ssá gi h ûtlen sé g vagy súlyo s 

ve sz e ke dé se k e set én hozott ítéletet . A bünt et é s le het ett 

me gsz é gy eníté s (pl. a haj levá gá sa) , vagy a c sop ort bó l v aló 

kiz árá s is. 

E ze k et a c so por tok at t eh át n a gyo n erôs ö sszet ar tá s, é s 

egy saját m a guk által kialak ítot t be lsô rend je lle me zte. 

A ván dor ló cigán y c sop ortok at a 19. szá za dtól kez dve k um - 

pá niá kn ak is n ev ezté k 

A ván do rlás állomásai 

A ván do rlá s so rá n a c igá nyo k ôsei P er z siá ba ( a mai Irán te- 

r ületér e) ér ke ztek. Itt a k ülö n bö zô idô ben érk ez ô, e gy m á s- 

19


tól független c sop or tok e gy má ssal (és m á s v án do rl ó n é- 

pek ke l) ke ve re dni k e z dtek . Va lószín ûle g itt, P erzsiá ba n jön 

létre az a né pc sop o rt, a m e ly a mai cigán ysá g közv etlen ô se. 

A perz siai tar tózko dá st bizony ítják a cigá ny ny elv ben ta lá l- 

ható p er z sa sza va k is (pl. baxt – szer e n c se). 

P er z siá ból e gy e s c so por tok Ör m én yor sz á gba m e nte k 

tová bb. Itt soka n köz ülük k er e szté ny ek lettek. Ö r m én y er e- 

detû sz a va k is ta lálh atók a cigá n y n y elv be n (pl. ver da – 

ko c si) . Más c sopor tok a Kö ze l- Ke letre és Afr iká ba v án do- 

roltak tová bb, Afr iká ból pe dig e ljutottak Sp an yolor sz á gig. 

20 Mind a mai napig sok cigány él E gyipto m ban (kb. 1 millió), 

Sz íriá ba n (kb. 300 ezer) és Sp any olor szá gba n is (kb. 80 0 

ez er). 

Más csop ortok viszont a Bizánci Biro da lom ter ületére ér- 

ke ztek m e g ( ma T ö rök or szá g, Gö rö gor sz á g) . Itt sok görö g 

szót is átvettek a cigány ok: dro m ( út), foro (vásár, v áro s) stb. 

13 22 - be n egy f er en c e s bar át ( Simo n Sim eo nis) Kr éta 

szigetén ír a c igá ny ok je len lété rô l, akik a v á r o son k ív ül 

bar la n gok ban és sátra k ban lakta k, c ip ôk é sz íté sse l, és k o- 

vá c s m e st er sé gge l fo gla lk ozt ak. E gy e s cigá ny c sop or tok 

B e ssz ar á bia ( m a r é sz be n Moldva, ré sz ben Ukr ajna ter üle- 

tén helye zke dik el) és Ro m ánia ter ületére is e ljutottak, ah ol 

sok an köz ülük ra bszolgákk á lettek. Ezen a vidé k en gya kr an 

az az em ber is r a bszo lgáv á lett, aki cigánn ya l h á za so dott 

össze. Ha va salf öldön és M oldvá ban a r a bszolgák f elsza ba- 

dítá sa c sa k 18 56 - ban tör té nt m e g. 

Talá n a török ke l való ha rc ok is er e dm ény e zték azt, ho gy 

a c igán yok n a gy r é sze to vá bb vá n doro lt ny ugatr a. A híre s 

görö go r sz á gi gypp e i cigán y telep en pé ldá ul 1 43 8- ba n m é g 

mint e gy 300 bar ak k állt, 15 19- be n már csa k 30 .


MEGÉRKEZÉS EURÓPÁBA 

A cig án yo k meg jelen és e Ny u gat-Eu róp ában 

A 15. sz áz a d e le jé n sok ny ugat- e uróp a i v á ro sba n m e gjelenn 

ek a cigányok : Hilde she im (140 7), F rankf urt, am Main, 

Str a ßbur g, B r üssze l (1 418 ), Bern (1 4 19 ), Bázel, Bolo gn a 

(1 42 2) , Párizs (14 2 7) stb. Az ér ke zô cigán y c sopor tok m a - 

guk at több h elyen e gyipto min ak mon dják. A v ez etô iket p e- 

dig e gyipto m i h er c e gne k, vagy Kis- E gy ipto m kir ályá n a k 

nev e zték. A Berni krón ik a így e mlék e zik me g az é rk e z é - 

sükrô l (141 9): „E gyiptom ból jönn ek, ron gyo s, f ekete e m be - 

rek…” A v án dor lá suk ra m a guk a c igán yo k tö bbf é l e m a - 

gy ar áz atot a dt a k. Volt, amikor 

azt mon dt ák , hogy az ôse ik 

E gy iptom ba n é ltek, és ne m foga 

dt ák be az oda m en ek ülô 

Szent C sa lá dot ( Jé z ust, Sz ûz 

Máriát és Szent Józ sefet), ezé rt 

kell mo st v án doro ln iuk. M áskor 

azt mon dtá k, hogy Krisztus 

ker e sztjén él elloptá k az ô r u- 

háit, vagy ôk ková c so lták a 

sz e gek et , ezért kell bünteté sbô l 

Borsod megye, 1892. 

ván doro ln iuk. Bo lo gná ba n a 

cigány ok at An dr á s, „E gy ipto m 

her c e ge” v ez ette, aki azt állította, 

hogy e lp ár to lt ak a k e - 

re szté ny sé gtô l, ezért a m a gya r 

király elûzte ôket. Azóta visz - 

sz at ér t ek a k er eszté ny sé gh ez , 

és m o st a király p ar an c sá r a 

Sellye, 1894 elôtt 

21


hét éven át vá n dor oln iuk kell: Ró má ba sze r etné ne k elz a- 

rán doko lni. 

E le int e tö bbn y ir e sz ív e sen fo ga dt ák a c igá n y ok at. 

A cigá n y v e z etôk f elism er ték, hogy ha za r án do k n ak 

m o n djá k m a g uk at , a kk or a m é ly en v a llá so s E ur óp á ba n 

ke dv e zô f o ga dt atá sra ta láln ak. Ezért azt án h a mis m en le- 

velek et is ké sz íttettek. A h a misítá s e gy é bk ént virágzó ipar- 

ág volt a k ö z é p k o r ba n . A h a misít ot t do k um e nt um o k at 

gy ak r an a pia c ok on ár ult á k. A kiá llítot t menlev elek szer int 

a c igá ny ok z ar á n do ko k, a kikn e k hét éve n át a bûn eikér t 

22 ve zek e lve kell v án do ro ln iuk. Az egyik ilyen, való sz ín ûle g 

h a m isít ot t m e n le v e let e gy e n e se n a p á pa (V. M ár ton ; 

14 22) ne v é ben á llíttatt ák ki. Sok e set be n a v ár o so k v a ló- 

ban z a r án do ko k na k te k int ették a c igá n yo k at , és ezért se- 

gítetté k ôk et. F ra nkf ur t pé ldá ul k en ye ret és húst utalt ki 

a sz á m uk r a ( 1 4 18 ), A r n sh e im be n p én zt is a dt a k n ek ik 

(1 4 2 9) . 

A cigány ve z etôk két, Z sigm on d m a gya r kirá ly na k é s 

né m et c sá sz ár na k tulajdon ítot t (m in de n va ló sz ín ûsé g sz e- 

rint ham is) m en lev e let is f elm ut attak (a lev e lek k e lte z é se: 

14 1 7 és 1 4 22 ). A m á so di k levél m e ge m lít i L á szlót , a c i- 

gá nyo k v a jdáját (L a disla us Va iv o da C igan or um ), aki a ki- 

rály ’hû e m be r e’. A levél ut a sít ja Z sigm on d m in de n 

alattva ló ját , hogy László va jdát , és ’alattvaló it ne a k a dá - 

lyo zz átok, élet ük et ne neh e zít séte k, h an e m e llen ke zô le g, 

m in de n a lk a lm atla n sá gt ól és bo ssz úsá gtó l vé djét e k. Ha 

pe dig c iv ak o dá sr a k er ülne sor k ö zött ük, n e m a t iéte k é s 

ne m a k ö z ület ek v aló é a bünt et é s vagy a k e gy e le m jo ga, 

ha ne m L á sz lóé , a va jdáé .’ 

Egy Andr á s nevû ’herce g’ Bo lo gn á ba n (1422) egy olyan 

m en le ve let m ut atott be, a m ely be mé g azt is be le fo galma z- 

ták, hogy a m a gy a r király úgy ren de lk ez ett, hogy utaz á sa ik


so rá n, bár m er re jár ja na k, ’akár tolvajlá ssa l is kie lé gíthetik 

sz ük sé gleteik et’, s e m iatt se nk i ne m vo nh atja ôket felelô s- 

sé gre. ’ An dr á s he rc e g’ n ev ére min den v aló szín ûsé g sz erint 

több ham is me nlev e let is kiá llítottak, mer t a k ró niká k e gy- 

sz err e több he ly en is e mlítenek ’ An drá s h er ce g’ által vez e- 

tett csop ort ok at. 

A cig án yo k meg érkezés e M agyaro rs zág ra 

Az elsô említé s a c igán yo k m a gy ar or sz á gi m e gjelen é sérô l 

egy 139 0 és 1 40 6 között keletkez ett hava salfö ldi ok lev él. 

Az oklev él arról tesz említé st, hogy egy Co ste a nevû ro m án 

bojár bir tok án ( F o gar a sban) volt 17 sátorny i cigány. 1 39 9- 

ben Liptó vár m e gyé be n ha llunk a cigá n yo k je le nlétérô l. 

1416- bó l pe dig arról van tudo m á sunk, hogy egy bizonyo s 

E m ma usz úr és 120 kísérô je ér ke zett m e g ’ E gyiptom ból’ 

B ra ssó vá r me gye ter ületé re. Br a ssó vár osa élelmet és p én zt 

a dott n ek ik. Egy bajor krónika me ge mlíti, hogy Ma gy arország 

hat ár v idé ké rô l ( 14 39- be n) sok cigá ny egy Zin delo 

nevû király ve z eté sé v el a n é m et tar to m á ny ok felé in dult 

me g, ’ büntetlen ül loptak és c sa ltak ’. 

Leteleped és 

E gy e s h ely eke n az érkez ô cigányo k le is tele pe dte k. H unya di 

Já n o s, mint be szt er ce i isp án (1 45 5- ben ) e n ge dé ly ez i a 

B a rc say c sa lá dn ak, hogy bir toka ikon 4 cigá nyt ( a n ev ük : 

K ar ac hon, Mihály, Péter és Micolo) jobbá gy ké nt tarth atn a k. 

Korán lete le pe dn ek c igá nyo k a t ár ká ny i ur a da lo m ter üle- 

tén, Sár o spat ako n, N yír bátor ba n és Ko lo zsvárott is. 

A 15 –16. sz. ok leve leibô l kitûnik, hogy e gy e s c sop ortok 

(gya kra n m enlev élle l f elr uh ázv a) vá n dor és e zá lta l sz a ba- 

23


da bb élet mó dot folytatta k, alk a lmi szolgá ltat á sok ból é s 

ker e ske dé sbô l élt ek. Más c sop or tok tö bbé- ke v é sbé let e- 

lep e dve e gy -e gy v áro s vagy fö ldesúr f elsé gter ületén, a be - 

fo ga dók sz a bályre n dszer éh e z jo bban alk a lm a zko dv a talá l- 

ták me g a m a g uk m e gé lh eté sét. 

Sok e set ben na gy ne hé z sé gek be ütkö zött e gy- e gy c sa - 

lá dn ak egy a dott hely en me gt elep e dn i. (Még év sz áz a dokk al 

ké sô bb is gy akr an n a gy k üz dele m be k er ült az, hogy e gy 

cigá ny c sopor tot egy a dott telep ülé s befo ga djon . P éldá ul 

La kato s Mihály és a vele tartó csop or t 19 0 2- be n k ér te 

24 Gyôr váro sát, hogy egy telket m e gv eh e ssen ek, és ott házat 

ép íth e sse n e k. A k ér é s be a dá sá v al e gy ütt 200 koron át is 

befiz ettek. A váro s h úzó dozot t az en ge délyt m e ga dni. Elô bb 

Ú jv áro sba , ma jd Gyô r újf aluba ak ar ták t elep íten i a c igány 

na gy c sa lá dot , de m in dk ét h e ly e n a helyi köz ö ssé g er ô s 

ellen állá sá ba ütk özt ek. Kö z ben 1 907 - ben 12 gye r m e k et 

e lv ette k a c sa lá dtó l, m o n dv án h o gy 

S zeben megye, 1908. ne m lak n ak m e gf elel ô h á z ban . Vé gül 

La kato s Mihály ne m bír ta tov á bb a v á- 

ra ko z á st , és e n ge dél y nélkül h áz at 

épít ett [190 9- ben], a m elyre aztá n ut ó- 

la go sa n [ 19 14 - ben ] ka pta me g a jóv á- 

ha gy á st ). 

A neh éz sé gek ellen ére Ma gyar- 

or sz á go n a n y uga t - e ur óp a i h ely z ettel 

elle ntét ben ( Sp an yo lor szá got kivé ve ) 

a kö z ép kor tól k ez dv e igen sok cigán y 

lete lep e detten élt. A híres 1 89 3- a s ci- 

gá ny- ö ssz e ír á s a dat ai szerint az akkori 

cigá ny sá g 89, 2 % -a már let elep e dett 

volt.


KEDVEZÔ FOGADTATÁS 

A cig án yo k fog ad tatás a Magy aro rs zág on 

A cigán yok fo ga dt atá sa Ma gy aror sz á gon szívé ly es vo lt. 

Mátyá s király ren de let et a dott ki, me ly ben elôír ta, hogy az 

er dé lyi v ajdák külön a dózt atá ssal a sz e ben i c igá ny ok at n e 

há bo r ga ssá k ( 14 76 ). Ezek a c igá ny ok a v á ro s török elleni 

erô díté si m unk álatain, és a vör ö storon yi szoro sba n dolgo z- 

tak. Alig néhá ny é vtiz e dde l a m e gérk e zé sük után a sz e be n i 

cigá ny ok má ris ha szn o s ta gjai lettek a ma gy ar tár sa da lom - 

na k, a kikn ek m unk á já ra ma ga M áty á s király is felfigyelt! 

K ésô bb arról ér te sülünk , hogy a sz e be n i cigá ny ok 

fé m m ûv e s és h óhé ri f ela datokat is v é gezt ek. II. Ulászló 

me nlev elet a dott Bolgár Tamá s va jdán ak és a vele ván dor ló 

25 sáto r c igá nyn a k (1 49 6). A me nlev él me ge mlíti, hogy a 

cigá n yo k a király fe gyv erk észítôiként dolgozta k, és P é c sr e, 

Z sigm on d p üspö k sz olgá lat ár a me nn ek. F er diná n d k irá ly 

a dó m ente ssé get a dott a sz am o sújvá ri cigán yok na k (1 5 52 ). 

Thurzó Györ gy ná dor isp án 1 61 6- ban F er en c v ajda sz á- 

m á ra állított ki egy igen szép me gszö ve ge z ésû m en le ve let. 

A lev élben ez állt: „Az ég ma da r a in ak van f é sz k ük, a r ó- 

kák na k bar lan gjuk, és min de n állatn ak van hova leh a jtania 

a fejét, ám a nyo m or ult e gyipto m i n é p sé g, a m e ly et c sa k 

cz in gar osna k ne ve z ün k, m éltá n váltja ki sajn álat unk at. Ô si 

szok á saik szerint igen neh éz é let et é ln ek a m ez ôk ön és a 

réte ke n, ron gy o s sátr ak a latt. Így tan ulta m e g öreg és f iatal… 

hogy me gk üz djön e sôve l, h ide ggel és a n a gy f or rósá 

ggal. Ninc sen ek ne kik ör öklöt t jav aik ezen a földön, 

nin c se n ek v á ro sa ik , h an e m a m a ga s égre n é zv e a t ula jdon 

kez ükk el, üllôvel, fújtatóv al, ka lapá c c sa l és fo gó va l k üz de- 

25


nek me g a bet evô f a latér t és a t e st ük r uh á já ér t. Kö nyörület 

re és min den p ár tfo gá sra m éltó na k tar tv án e né p et, 

intünk és me ge sk et ünk titek et , hogy valahány szor az e gy iptomi 

nép sé gn ek v a la m el y c so por tja, kivált pe dig F e r en c 

vajdá na k törz se … c sa lá dja ikk al , sátra ik ka l bir toka itok on 

m e gsz álln án ak , ôket… min den erô sz ak o s h á bor gató k é s 

zak latók ellen olta lm azn i és m e gv é deni sz íve ske djetek é s 

tartozz atok.” 

Cigánypurdék 

26 kocsin, 1920–28. 

Min de bbôl lát sz ik, 

hogy a c igá n y sá g sok 

helyen igen jó ka p c so- 

lat ban élt e gy ütt a befo- 

ga dó tár sa da lo m m a l. 

A m unk ájáv a l ha sz no s- 

sá tette ma gát , a bef o- 

ga dó m a gy ar ur alko- 

dók és ható sá go k pe dig 

gya kr an se gítô ké sz sé g- 

gel, ny itot t szívvel fo- 

ga dt ák az é rk ezô ci- 

gá ny c sop or tok at. P er- 

sze e mö gött a ke dv e zô 

fo ga dt atá s mö göt t ér- 

de k ek is állta k. A fô u- 

rak a c igá n y o k által is 

bizto sítottak m a guk n ak 

jo bbá gyo kat. A v é delmi lev elek ér t cser é be a dó fizeté sr e é s 

m unk ár a köt ele zték ôk et. A cigá nyo kn ak p e dig el ke llett 

viselniük, hogy be av atko zn ak t ár sa da lmi sze rk e zet ük be, 

vajdát helye zne k föléjük .


Dicsôszentmárton, 1911. 

27


28 

Cigány mesters ég ek, mu n kák 

A cigá ny ok gy akr a n a m uz sik á lá ssa l vívták ki a többsé gi 

társa da lo m e lism er é sét, sz er etetét. C sep e le n cigá ny z en é- 

szek m uz siká ltak B e atr ix k ir á lyn é m ulattatá sár a ( 1 48 9 ). 

Hy ppo lit e szter gom i ér sek udv ar á ba n is játszottak cigá ny 

lanto sok . K é sô bb arról ér tesülün k, hogy II. Lajos királyn ak 

a ló ve r se ny e k sz ün et eibe n cigá n yok ze n élt ek ( 1 5 25 ). 

Izabella kir á lyn ô e r délyi udv ar á ban a ’le gkiv á ló bb e gyip- 

tomi he ge dô sök’ ze né ltek (1 54 3). A tör ökök is n a gyr a ér- 

ték elt ék a c igá ny m uz sik uso k at . A p rot e stá n s erk ölc si 

felf o gás so ká i g rossz sz e mm e l nézte a zenét és a tán cot. 

M aro sv ásárh elyen pé ldá ul tilos volt a m uz siká lá s a h áz a k- 

nál, a k o c sm á k ba n , sôt m é g a la k o da lm ak ba n is ( 1 6 49 ). 

A cigán y zene így elsô sor ban m uz ulmá n és kato lik us te r ü- 

lete ke n terje dt el és vir á gzott. T udjuk példá ul, hogy a bu da i 

pa sa do bo ské nt egy cigány em be rt alkalm azot t (K a szi m bin


A bdullahot), ak inek R á cke vén 

egy igen elô ke lô h á za is volt. 

A m ik or p e dig a buda i p a sa 

uno káját kör ülm etélték( 1582), 

az ünn ep i m en et élén 3 török 

r uh á ba ö ltözött cigány zen é sz 

hala dt (lásd a metsz eten). F enn- 

m ar a dt Ga lánth a y E ste rh ázy 

F er e nc gróf kivált sá glev e le , 

S zentandrássy: 

Ôsi mesterségek 

üllôt a földre let év e , a t üz et 

bôr tömlô se gít sé gév el sz ítva) 

sok m unk át he ly be n és olc són 

el tudtak v é gez ni. 1 500- ba n a 

te me sv ár i vá r ba n a c igán yok 

á gy út öntöttek. Ez azt m utat- 

ja, hogy a ko v ác sm e st er sé get 

m a ga s fokon gyak oro lták, é s 

ezzel a török elleni har co k ban 

ren dkív ül h a szn os f ela datok at 

am ely be n öt cigány zen é szn ek 

a dott a dó m ent e ssé get ( 17 51 ). 

A c igán yo k m á s m e st er sé- 

gek be n is je le ske dt ek. H ír e sek 

vo lta k a c igá ny k ov á c sok. 

E gy sz er û tech niká kk al (a z 

29


tudtak ellátni. Am ikor Ko loz s- 

vá rott m e gny itott ák a híre s 

H á z so n gár di te m etôt , a sz ük - 

sé ge s sz e ge ket a c igá nyv ajdá - 

tól vá sá ro lta m e g a v ár o s 

(15 8 5). Ezek az epizó dok sz é p 

em lé ke i a bék é s e gy üttélésne k 

cigán yok és ne m c igán yok 

között. Azt biz onyítják, h o gy 

oly an kor sza kok ban, am iko r a 

30 ro má k me gé lh eté se biztosítva 

volt, amiko r a m unk ájuk á lta l 

ha sz no s t a gjai t udt ak lenni a 

társa da lo mn ak , a kko r n a gyo bb f e sz ültsé g ne m volt cigá- 

nyok és nem c igá ny ok kö zött. 

E gé sze n sajáto s k ap c solat fûzi ö ssz e a c igán y e m bert 

(k ülönö sen is a lovári törzs tagjait ) a lóval. A ló birtok lá sa 

na gy büsz ke sé ggel tölti el, és lehetôvé teszi sz á m á ra a sz a- 

bad m oz gá st . Ezért is ker ült be olykor a cigán yoktó l a bíró- 

sá gon e lv árt e sk ü sz öv e gé be a köv etke zô k itétel : ’Ha igaz at 

ne m mon dan ék, elsô cseré lé se m ben az a lov a m c sudáv á vál- 

jon és sza m árr á lé gyen ’. A cigán y ló ke re sk e dô r en dkív ül 

ügy e s a bban , hogy a nála levô lovat feljavítsa, az üzlettársat 

m e ggy ô zz e, a lovát egy re jo bbra c seré lje, ma jd végül h a- 

szo nna l ela dja. A lók ere ske dé s k ap csá n igen gy akr an f elme- 

rült a lólop á s v á dja is, a m ely az on ban sok szor a lapta la n volt, 

illetve ne m c sak cigá ny ke re ske dô k e seté ben fordult elô. 

A cigá ny ok e gy é bké nt is ügy es k er e ske dô k volt ak. 

B u dá n pé ldá ul a török idô k be n bor ra l is k e re sk e dt e k. 

A vá ro s bo rk er e sk e delm én ek je le ntôs r é sz ét egy Sz in án 

nevû cigány ke re ske dô inté zte, aki a buda i c igá ny k öz ö s- 

ség elö ljáró ja ( keth üdá ja) is volt.


A török bir o dalo m ban sok he ly en k aton ak ént is szo lgá l- 

tak cigán yok . Így a r umé lia i ter ületen t udun k kb. tízezer cigán 

y kato ná ról. 

E gye s c igá ny a ssz on yok gyó gy ítá ssal is f o glalko ztak. 

Ezt a tevé k en y sé get a tö rv é ny e k sok he ly en mint ’varáz s- 

lást’ tiltották. P éldá ul K a ssán ( 1610- ben ) bev á do lták a hír e s 

pré dik átor t, Alvinczy P éter t azzal, hogy a c sa lá dja egy cigán 

y a sszon yn ak ( B a lta z ár v ajda fe le sé gén ek ) a gyó gyító 

se gítsé gét vette igény be . 

C igán yo k do lgo zta k a dési só bá ny á ba n, és a ra ny m o sóként 

Se be s k ör ny ék én. A dési c igán yo k a dó m e nte ssé get is 

ka pta k ( 1 55 6), c ser é be a só bá ny ák ba n v é gz ett r en dkív ül 

fonto s m unk ájuk ér t. E gye s e sete k ben cigá ny m e st e r ek 

ha jó kat is javítottak. Gy a kori m e ster sé ge k vo ltak mé g a c i- 

gányok között a teknôvájó , a k ana la s, a k osár fonó, a me dvetán 

co ltató, a t eny é rjó s, a k ár ty av etô, a r é z m ûve s, a kö sz ö- 

rûs, a v ályo gvetô és a c sizm a dia . 

Matolcs, 1928. 

31


32 

Gy a k ra n a z on ba n a m á sok által m e gv etett m unk ák jutottak 

nekik, így v olt ak hóh é rok , pe c ér ek ( a k ó bo r k ut y ák 

be gy ûjtôi és kiirtói), dö ge ltak arítók, lev élh or dók , és cigá ny 

prostit uá ltakró l is m ara dt ak f elje gy zé sek ( 1567, Koloz svár). 

A késô i fo rrá sok m e gem lítik cigán yok kö zr e m ûk ö dé sét 

Dózsa Gy ör gy kiv é gzé sé ben ( 151 4). L eh etsé ge s a zon ba n, 

hogy csa k a va st r ón és m á s 

e szk öz ök elké szíté sé ben volt 

sze re p ük . 

E gy e s ter ület ek e n a c igá - 

nyok több fajta tev ék e ny séget 

is elv álla ltak, és e ze k 

elv é gzé sére e lköte le zték m a - 

guk at. Így a be c kó i és a sur á - 

nyi ur a da lm a k ba n a ko v á- 

c so lá s, a sz én a gy ûjté s, a lóv al 

való sz állítá s, és évi 2 forint 

adó befiz eté se volt a fela da - 

tuk. A közön sé ge s jo bbá gy ok 

évi a dó ja is 2 forint volt ebbe n 

az idô ben. Az 1 5 5 8- a s é s 

1560- a s e r dély i or sz á ggy ûlé s 

ezzel sz e m be n a c igán yo k 

a dóját c sak 1 forint ban állapí- 

Zsennye, 1955. 

totta m e g, a sz e gén y sé gük m iatt. Ezt a kön ny ít é st má s sz e- 

gén ye bb sor sú c sop or tokn ál is alka lma ztá k. 

Tö rékeny egy ens ú ly 

A 15 –16. száz a dba n Ma gyaror szá go n a cigányo k és a több- 

ségi tá r sa dalo m között egy többn yir e ha r mon ik us, m in dkét 

fél szá m ára k e dv ez ô e gy üttélé s a lak ult ki. K ülönö sen igaz ez


a h ó dolt sá gi ter ülete kr e és Er dé lyr e, ahol ho ssz a bb idô állt 

ren de lk e zé sre az e gy ütté lé s sza bá ly a in ak kido lgoz á sár a. 

A rom án te r ülete krôl M a gya ror szá gra átker ülô cigá ny ok 

ro ssz a bb kör ülmé ny ek közül, sok sz or ra bszo lga sor bó l k e- 

rültek át sok ka l e m ber sé ge se bb kö r ülm én yek közé. Így például 

a m ikor II. Ulászló T ör c sv ár ( a ddig ro m á n f en nh ató sá g 

alatt álló) ter ületét Br a ssó vá ro sán ak a do m án yo zz a, az ott 

élô 1500 c igány a r a bszo lga so r bó l k er ült át jobbá gyi v iszonyok 

közé. 

E nn e k a jó viszon yn ak a jele az is, hogy magya r fö lde s- 

ura k gya kr an pe re ske dt ek a cigán y jo bbá gya ik ér de ké be n, 

az ô jogaik vé de lm é ben. Ilyen per ek r e a m a gy ar fö lde sur ak 

so kszo r p énzt is áldo zt ak, n yilv án a sa ját é r de k ük ben is: 

hogy az adóf izetôiket m e gtartsák. Az er dé lyi cigá ny- m a gy ar 

e gy ütté lé s szép és tan ulsá go s e mlék ei az er dé lyi or sz á g- 

gy ûlé sek h atáro z atai is. E zek ben t ükrö zô dik egy ho ssz ú é s 

bé ké s k ap c so lat sok tapa szta lat a, bö lc se ssé ge . Így pé ldá ul 

az 1794-re k idolgoz ott orszá ggy ûlé si jav a slatok a kö vetk e- 

zôket tar talm a zz á k: a c igá ny ok m ûv elô djen ek ; jár jan ak 

tem plo m ba ; ha az ur a sá gn ál n in cs m unk a, ak kor v álla ljanak 

napsz á mot; ha le h etsé ge s, a f ölde sur ak a djan a k n ek ik 

földet. Sajno s ezek a jav a slato k végül az o r sz á ggy ûlé s elé 

se m k er ülte k. 

A 15 –16. szá za dba n egy ér zék eny e gy en súly a lak ult ki 

az e gy e s ter ülete ke n élô és ott hasz no s sz olgá latok at ellátó 

cigá ny c sopor tok és a be fo ga dó t ár sa da lo m kö zött. A c i- 

gá ny c sop or tok gya kr an faluról falura jár ta k, és h ely ben 

elvé ge zté k a sz ük sé ge s m unk á kat (pl. kov á c so lá s, sz er sz á- 

mo k jav ítá sa). Ezt a tev éke ny sé gi fo r mát n ev e zz ük m en dikálá 

sn ak (f aluz á sna k). So k szor m a guk a c igán yok ügye ltek 

ar r a, hogy a k e r e slet és kíná lat e gy en súly ban m ar a djo n, 

ezért az úja bba n ér ke zô cigá ny c so por tok at elûzt ék (p l. 

33


1585-ben Koloz sv ár körny ékérô l). A 17. száz a d elsô felé ben 

ez az e gy en súly kezd fe lbor uln i. Enn ek egyik oka a c igá n y- 

ság létsz á m be li nö v ek e dé se a be vá n dorlá s m iatt, a m á sik 

a m e ste r sé ge ik leh etô sé ge in ek be sz ûk ülé se. A cé he k k ez d- 

ték me gtilta ni a ko nk ur en s cigá ny ko v ác sok t ev ék en y sé- 

gét. Egye s c igán y c sopor to k új m e ster sé ge kk e l p ró bá l- 

koztak. So kan ekkor for dultak a z ené lé s, mint egyfa jt a me g- 

élh etési for rá s f elé. 

Ezek a folya m ato k ve z ettek o da, hogy a cigá ny sá g je- 

le ntô s ré sz é n ek m e gsz ûnt a biztos m e gélh eté si forr á sa , 

34 és így jött létre az a tár sa da lm i fe sz ült sé g, amit késô bb 

’cigá nyk ér dé sn ek’ n ev ezt ek. 

A cigány vajd ák 

A cigány ok fölötti hatalo m gy ak orlá sá ra az ur alk o dó k, a föl- 

de sur a k, vagy a vá ro si h ató sá gok va jdá k at n e ve zt ek k i. 

A vajdá k ne m cigá ny ok, és le ggya kr a bba n n e me se m be r ek 

voltak. Fô f ela dat uk a cigá nyo k a dóz á sá na k me gsze rv ez é se 

volt. Erdé ly ben már a 15. sz á za dba n me gjelent az össz e s 

ott élô cigá ny fölé ren delt v ajda intéz mé ny e. 

A ne m c igány v ajdá k alá re n delv e ké sô bb cigá ny va j- 

dák is m e gjele ntek , akik egy-e gy kise bb c igány c sop or t 

vez etôi. Á ltalá ban ôket is a fö lde sura k vagy a v á ro si h ató- 

sá gok n ev ezt ék ki. Sok he lyen fizeté st is kiut a lta k a sz á- 

m ukr a. A f ela dat uk a ka p c so lattar tá s a helyi h ató sá gokk a l, 

a c igá ny o k között a rend fe nntar t á sa , és kise bb ügye k ben 

való bír á sk o dá s volt. Az un gv ár i ura da lo m cigán ya i fö lé 

1661- be n kinev e zett Györ gy v ajda me gbíz ólev elé ben pé l- 

dául az állt, hogy a v a jda v e ssen gát at a lop á so kn a k, a 

bo ssz ún ak, és bizto sít sa, hogy a cigá n y ok ’szap oro djan ak 

és sok a suljana k’.


Kolompár család, Zalaegerszeg, 1922. 

35


36 

Késô bb i bevánd orlás i hu llá mo k 

A c igány ok sok c sop or t ban és sok irán y ból, f olya m ato- 

san é rk e zte k a K ár pát- m e de n c é be . A M a gy aro rsz á gr a le g- 

elô ször (14 –15. sz áz a d) é rk ez ô cigá ny ok az ôsei a m a 

ro m un gr ók na k, vagy m a gy ar c igán yo kn ak n ev ez ett c so- 

por tok jó ré sz én ek . Ôk, mivel legh o ssz a bb ideje éln ek h a- 

zá nk ba n, a c igán y n y elvet tö bbny ir e e lv e szít ették. Akik 

Erdély, 1900. 

a zon ba n e bbô l a c so por t bó l m e gô rizté k a c igán y ny elvet, 

azok egy nagyon ôsi dia le ktust, az úgyn eve z ett kárpáti c i- 

gán yt be szé lik. A ho ssz ú itt-tar tózk o dá s köv etk ezt é ben 

a tá r sa da lo m ba á lta lá ba n jól be ille szk e dtek. A m a gy ar c i- 

gán yok közé tar tozn ak a m uz sik usn ak n ev ez ett c igány ok 

k ülö n bö zô c sop or tjai is, akik a zo n ban gy ak orlatila g n e m 

min dig ze né sze k. 

K é sô bb m é g több jelentô s bev án dor lá si h ullá m köv ette


ezt az elsôt : az o lá hc igán yok és a be á so k érk e z é se. 

A le ge lsô oláh c igány c so por tok 16 93- ba n jelent ek m e g 

( Sá ro sp ata ko n) , ám a n a gy tö m e gû be v á n dor lá suk a 1 9. 

szá za dba n tör tént. A mai Ro m án ia ter ület érô l, e lsô so r ban 

Hav a salfö ldrô l és Mo ldvá bó l érkeztek. A ván dorlá suk e gy ik 

oka az volt, hogy ekko r szûnt m e g a r a bsz o lga sá g ez e k en 

a te r ület ek en ( a mi fôk é nt cigá ny ok at é rintett). A mo ldov ai 

és hav a sa lföldi c igá nyok közül sok an, a m int f elsza ba dult ak 

Keszthely, 1905. 

a r a bszo lga sá gbó l, a zon na l n y ugata bbr a kö ltözt ek. Az oláh 

cigány okr a je llem zô az e rô s, c salá do kr a- klán ok ra é p ülô 

sz er ve zet. 

Az e gy e s oláh cigá ny c so por tok sok szor e gy má stó l er ô- 

sen elk ülön ülv e élt ek. A c sop or tok ta gjait ö ssz ek ötötte a 

köz ö s m e ster sé g, és gya kr a n a kö z ö s nyelv (ill. dia lekt us) 

is. A külö n bö zô c so por tok er e dete ta lán az indiai kaszt- 

ren dsz e rre nyúlik vissz a. A két le gje lentô se bb – M a gy ar - 

37


38 

Cigányasszony 

gyermekével, 1909. 

orsz á go n is letelep ült – 

oláhcigány csopor t a 

lovári (a ’lóvé’ – pénz 

szó bó l; er e detile g ko vá- 

c so k, k é sô bb lók er e s- 

ke dô k) és a kh eldera shi 

(üstfoltozók). E két cso- 

port dia lekt usá ból ala- 

kítják ki az irodalm i ro- 

ma ni ny elvet . Az oláh- 

cigá nyo k közé tar toz- 

nak a ce rh a ri ( sátor o s) 

cigá nyo k is. Ha so nló 

fogla lko zá si c so por tok 

m é g a c h ura ri ( k é se- 

sek, k ö ször ûsö k, r o s- 

tak é sz ít ô k), a colar i 

( sz ô n y e gk e r e sk e dô k ) 

és a gurv ar i ( ökö rha jtók, p á sztor ok, f ó do zó k). H a zán k ban 

tizen hár om c sop or tja, tör zse él az oláh cigá nyok na k. E gy- 

egy c sop or ton belül n e m z etsé ge k is k ia lak ultak . E ze ket 

igen gy ak ra n a n e m z etsé get alap ító v a jda, vagy ve zetô n e- 

vérôl neve zték el, pl. Raf ae l, Sztojk a, Ruva (= fark a s) . 

Az utolsó n a gy h ullá m a be á s c igán yok ér ke z é se v olt. 

Az elsô csopo rtjukró l ugy an már 1704- bô l találunk e mlíté st 

(Erdély, Fehér megy e), tömegesen azonban a 19. század vé gén, 

a 20. száza d elejé n érke ztek. Fôként B aranya , So mo gy, Tolna 

és Zala me gy é ben te lepe dt ek le. B ánát bó l jöttek, és a ro m án 

nyelv egy régi változatát be szé lik. Általá ban f akiter me lé ssel 

és fae szkö zök ( kan ál, teknô) ké sz íté sév el fo glalko ztak. 

A cigá ny sá g bete le p ülé se ho ssz ú és ö sszetett f oly a mat 

volt, ame ly et e gé sz en po nto sa n ne m ism er ünk . Az itt leírt


hár om n a gy bete lep e dé si h ullá m v aló já ban egy h o ssz an 

tartó be ár a m lá s h áro m sz a ka sz a. Az érk ez ôk c sopor tja i is 

ve gye sek vo ltak. Az érk e zô c sop or tok n e m a lkotta k e gy et- 

len, egy sé ge s, ö sszetar tó etnika i töm böt, ha ne m kis e gy sé- 

ge k ben , és a tö bbsé gi t ár sa da lo m m a l e lt érô m é ly sé gû 

kap c so latok at kiép ítve élte k. 

CIGÁNYELLENES INTÉZKEDÉSEK, 

ÜLDÖZTETÉS 

A cig ány o kkal s ze mb en hozott intézkedések 

Ny ug at- Eu róp áb an 

A ke dv ezô f o ga dtatá s utá n igen ha m ar ne h éz sé ge k is a dó d- 

tak a c igá n yo k és a be fo ga dó o rsz á gok ka pc solatá ban , fô- 

ként Ny ugat - E ur óp á ban . E z ek ne k a f e sz ült sé gek ne k tö bb 

oka is volt. A cigá ny sá g egy r é sz e n e m ak ar t lete lep e dn i, 

ne m a kar t jo bbá gy i m unk át vé ge zn i. Liszt F er en c, a h ír e s 

zen esze rzô és a c igá ny ok na gy v é dôje írta: „ E uróp a né p ei 

között egy sz err e c sa k m e gjelent egy né p, iga z sá g sz erint 

ne m t udhatja sen ki, hogy honnan ker ült. Elsz éle dt f öldr é- 

sz ünk ön a h ó dítá s v á gyá n ak jele nélk ül, de e gy sz er smin d 

ané lk ül is, hogy a let ele pe dé sr e e n ge dé lyt kért voln a. Ne m 

kíván leigáz ni sen kit , de az alattvaló sá got is m e gta ga dja ” 

(Liszt Fer en c: A cigányo król és a cigá nyo k z en é jér ôl. P e st, 

18 61 , 5. oldal) . 

Másik jele ntô s pr o blé m a a k o ldulá s és a lo p á s vo lt. 

Á lla n dó m unk a h ián yá ba n a c igán yo k n eh e ze n t udt ák a 

me gé lheté süket bizto síta ni. A m a gánt ulajdon fo ga lma se m 

alak ult ki náluk olya n erô sen, mint Eur óp á ban . A ván dor ló 

élet sor á n a c igá n yo k e gy- e gy te r ület en a h a szn á lh ató 

ter mé ny ek et f elé lték, az ut án tov á bbm e ntek. A v án dor - 

39


40 

“ Koldustérkép” 1862 

cigá nyo k ne m ism e rték a fár a dsá go s m unk áv al m e gte r me lt 

élelmiszer ér ték ét. A c igán y n a gy c salá dok ba n min den k ö- 

zös volt, bárki a má sik holm iját h a sz n álhatta. 

Több h elye n a c igány ok k olduló té rk ép ek et is ké szítet - 

tek, be je lölve ez en, hogy hol szo ktak ka pn i v a la m it , hol 

ne m . Gy a kr an a há z ak f a lár a és a k e rít é se kr e is r ajzo ltak


titkos jeleket, a m ellye l e gy m á st eligaz ították, vagy se gítet - 

tek a jó slá ssa l fo gla lko zó tár sa ikna k. A jelek jelenté sei ez ek 

voltak : jó e m be r e k; a p o lgá r m e ste r h á z a; itt loptunk ; t e- 

gyete k va la m i kárt; itt lehet pénzt k ere sni kár tyáv al; a h á- 

zia sszon y gy er ek et sz er etne ; h áz a ssá got ter v e zn ek st b. 

E gye s c so por tok gya kra n szinte betan ult szó for dulatokka l, 

színé szi ge szt uso kk al, a gy er ek ek sír á sá va l igy ek ezt ek az 

a dako zó szívét ma guk felé fordítani. 

Sz á mo s elô íté let is kia lak ult a cigá n yo kk a l sz e m be n. 

So k an török kém e kn ek tar tották ô ket. Mások azt mon dt ák, 

hogy jár vá nyo k at, bete gsé ge ket h oz na k. 

Az eg y es o rs zág o k cig án y ellen es tö rv ény ei 

Az elsô cigá nyo kk al sze m be ni tö rv én ye k a N ém et C sá sz ár- 

ság ter ületé n és Sp an yolor szá gba n sz ülettek. Az 1 4 98 - a s 

freibur gi bir o da lmi gy ûlé s az eddigi m en le v elek et se m m is- 

nek nyilvánította, és a cigány okat k itiltotta a biro dalom ból. 

15 10 - ben Luzern ak a szt ás te rh e m ellett m in den c igányt k i- 

tiltott a konfö der ác ió te r ületérô l. Sz ületett oly an tör vén y is 

(168 6- ban Br an de n bur gba n), a m ely m e gtiltotta, hogy ci- 

gá nyt bárki la kó h elyh e z jutta sson. 1 71 4- be n a mainzi ér- 

sek sé g te r ület én re n de lték el a c igá ny o k f e lk ut at á sát é s 

kiûzé sét. I. Frigye s por osz király ren de let et a dott ki (17 25 ), 

a me ly szerint min den 18 év feletti cigány, akit az orsz á g t e- 

r ületén ta láln ak, fe la ka sztható. E bbe n az idô ben P oroszor- 

szá gba n igen sok cigá nyt ak a sztottak fel. Sok szor a h atár ok 

m enté n ak a sztottá k fel ôk et, hogy elr ettentsék az or sz á gba 

e setle g be lép ni ak ar ó t ár saik at. 

Ekk or tájt több hír he dt cigá ny ra bló ban da is gar á z dá l- 

ko dott a n é m et bir o da lo m t er ületé n. H e m p er la ba n dá ját 

1726- ba n, Jako b R e inh ar dt ( H ann ik el) ba n dá ját 17 87 - be n 

41


szá m oltá k fel. A ban da ta gja it m e gkín ozt ák és kiv é gezté k. 

A F elsô- R a jna v idé ke n 1720- ban állították fel az elsô fej- 

va dá sz c sap atot a c igá n yo k ellen. Az ilyen szer v ez ett ci- 

gán yv a dá sz atokat ‘H eidenjacht’-nak ne vezték. Egy 17 34- e s 

he sse ni tör v én y szerint a cigá n y o kat bárki sz a ba don le lô- 

hette. Egy ha lott cigán yér t 3, egy élôér t 6 tallér volt a ci- 

gán yt elfogó em ber juta lma, v ala mint m e gta rthatta a cigány 

holm iját. Jüt lan dba n m é g a 19. szá za dból is t udun k oly an 

cigán yv a dász atról, me lyn ek 260 halottja volt. 

Az 14 99 - e s és az ezt követô span yolor sz á gi törv ény ek 

42 ra bszolga sá gga l vagy gá ly ar a bsá gga l büntették a zok at a c i- 

gá ny ok at , akik nem te lep e dt ek le. Volt olyan e set ( 17 4 9- 

be n) a mikor minte gy 9 –12 ezer c igán yt fo gdo stak ö ssz e 

válo gatá s n élk ül. O vie do p üspök e a dta ezt a t an á c sot a sp a- 

nyol királyn ak, hogy fogjá k el a cigá n yok at. Egy ré sz üket a 

ha jó ép ít ô dok kok ba , egy má sik r é sz ük et az alm a dé ni hi- 

B elsec koncentrációs tábor (1940). 

Cigány foglyok várják a katonák parancsát


ga ny bá ny á k ba, vagy a f e gyv er gy ár ak ba szá llítottá k. Vo lt, 

aki 16 évet húzott le ilyen helye n. A La C a rra c a-i fe gyv ergy 

ár ban az ott dolgoz ó c igányo k fapr ic c se ke n, tak aró né l- 

kül, bilinc se kk el a falhoz lá nc olv a aludta k. A r en de lk ez é s 

ellen na gy volt a f elz údulá s, ezért a király késô bb en ge dé - 

lye zte, hogy azok a cigá n yo k, ak ikn e k a jó m a gavise let ét 

valaki iga zo lja, h az atérh ettek. Igen sok pa p állított ki ilyen 

iga zo lások at c igányo k sz á má ra. A mik or né hán y e lh ur co lt 

cigá ny c sa lá d h á za it el akar ták árv er ez ni, kider ült, hogy a 

cigán yok házai a f o goly kiv áltó szer zete se k területén a szerzet 

ese k se gítsé gév el ép ülte k. 

An gliá ban és Sk óc iá ban m é g v ér e se bb e se m é ny e kr e 

ker ült sor. 1541- ben An gliá bó l és Skó ciá ból h alá lbünteté s 

terhe me llett kitiltották a cigá nyok at. Sok hely en v aló sá go s 

ha jtóv a dá sz at indult a c igá n yo k ellen, és igen sok cigán yt 

ak a sztottak fel. Egy 1 57 2- e s tör v én y szerint a c sav a r gó, 

vagy koldus k or bá c so lta ssé k me g, és a jobb füle sz úr a ssék 

át egy hüve lykny i ker ület û forró vassal. 1 636 - ban Ha ddin g- 

ton ban egy p er sor o z at le zá r á sa k ént a cigá n y f ér fia kat 

fe lak a sztottá k, a gye r m e kte len n ôk et vízbe fo jtották, az 

an y ák at m e gko r bá c so lt atták, és bélye get é gette k az arc 

uk ba. A h alálo s íté lete k e gé sze n 165 0-ig t ar tottak, a mikor 

Bury St. Edm un dsba n 13 em ber t a ka sztottak fel a v án dorcigán 

y sá g vá djáv al. A k e gyetlen – h a n e m is ha lá lo s – ít é- 

letek azo n ban folytató dta k, így pé ldá ul 171 5- ben Gla sgo w- 

ban egy e m ber t m e gkor bá c solá sr a és m in dk ét fülé nek levá 

gá sá ra íté ltek, mer t ’ m e gr ö gzött cigány és in gyen élô’. 

Sv é dor szá gbó l az 1540 -e s év ek be n k ez dt é k kiûzni a c i- 

gá ny ok at . Fr an c iaor sz á gba n az 166 6-o s tör v én y a lap ján 

bá r me ly c igányt t ár gya lá s n élk ül, a zon na l a gá ly ákr a leh e- 

tett szállítan i. Sok he lye n elv ették a r o m a c salá do któl a 

gy er m ek e ik et , hogy ma jd ke re szté ny m ó do n n ev eljé k fel 

43


ôk et. Az elvett kisgy e rm e kek na gy sz á za lék a igen h a m ar 

me ghalt az intézetekben. A forradalo m elôtti évek ben Fr anc ia- 

or sz á gba n a r e n dôr sé g sok he ly e n a szó szoro s ért elm é ben 

va dá sz ott a c igá ny okr a. 1 80 2- be n p e dig sok cigán yt fo g- 

do stak ö ssz e, h ajó n Af rik á ba vitték, és ott a sor suk r a ha gy - 

ták ôket. P or tugáliá ba n is gya kor lattá vált (1674-tô l), ho gy 

a cigá n y ok at vagy a gá ly á kr a h ur co lt ák, vagy a gy a r m a- 

tokra vitték. 

A Velen ce i Kö ztár sa sá g 1549 -tôl ke z dv e tiltotta ki a t e- 

r ület érô l a cigá ny ok at. A r en de letne k e llen á lló c igán yok at 

44 sz a ba don m e g le het et t ölni. A P ápai Állam ter ületé rôl az 

15 52 - e s évtôl kez dve tiltották ki a c igá ny ok at. Az 15 6 8- a s 

R av enna i Zsinat felsz ólította a p üspö kök et , hogy ûzzék el 

e gy há z m e gy é jük bô l a zo kat a c igány ok at, akik nem é ln ek 

ker e sztén yh ez m éltó é let et, és ba bo n a sá go k ba n hiszn ek. 

A lep antó i (tö rök ök elle ni ) ten ger i c sata (15 71) elôtt sok 

gá ly ar a br a volt sz ük sé ge a ke r e szt én y f lottán a k. Ezért a 

P áp ai Állam ter ületén is e lfo gtak 8 c igá nyt, és a gá ly á kr a 

h ur co lták ô ket. A re n delke zé s ellen tö bben tiltako ztak, így 

a flotta káp lá nja és Néri Szent Fülöp is. A tiltak o zá s e re d- 

m ényt elen volt, a nyolc em ber sor sá ról tov á bbi infor má c ió 

ne m mar a dt f e nn. 

N éh án y e set ben e gy e s c igán y c sa lá do k az on ba n let ele- 

pe dé si e n ge délyt ka ptak , így pé ldá ul 15 68- ba n egy Antal 

nevû cigán y és a vele levô c sa lá dok k apt ak ilyen en ge délyt 

P er ugia v áro sá ban. R ó má ban egy cigá ny ne gy e d is kiala- 

kult, a Rione dei Monti ker ület be n. A n e gye d egyik utc á ját 

cigá nyo k utc áján ak hívt ák ( stra da dei li zin gar i). Az itt élô 

cigány csalá dok lak bér t fizettek, üz lete ket tar tottak fen n. 

Sa jno s sok e set ben az e gy há z ban is elura lko dot t a 

cigá ny elle ne ssé g. Egy La ur entius Petri nevû svéd ev an gé - 

likus ér se k (1 5 60 - ba n) m e gtiltott a a le lk é sz e kn e k, h o gy


cigá nyo kk al fo glalko zz an a k, a gy er ek eiket m e gk er e szte l- 

jék, a h alottaikat e lte m e ssé k. B a sz k v idék ek en sok hely en 

a te m p lo m ba n külön p a dsor t jelö ltek ki a c igá ny ok na k. 

Sok oly an p ap volt, aki cigányo kk al ne m a kar t fo gla lko zn i. 

A Sie na i Zsinat (159 9- be n) ta lá ló a n jegyzi m e g, hogy a c i- 

gán yok o ly ano k, mint a juho k, ak ik ne k n in c s p á sztor a. 

A cigán ye lle ne s inté zk e dé sek a le gutó bbi idôkig jelle- 

me zté k e gy e s or szá gok po litiká ját. 

Emb erek a cig án yság v éd elméb en 

Sok he ly e n e gy e sek f ellépt ek a cigá ny ok v é delm é be n is. 

Így példá ul 17 26- ba n N é meto r sz á gba n Wo rm s, Mainz é s 

Sp e y er ká pta lan ja ( a v ez etô papi test ület) f e le m elt e sz av át 

a ter ve z ett ke gyetlen sé gek ellen: ’Végtére is em be ri lé ny ek, 

ne m é lh etn ek ég és föld között a se m m ibe n . ’ 

45


Je z suit a pap ok (pl. Pedro León és Pedro Catalay ud) m ár 

a 16 –17. szá za dba n re n gete get tettek a spany olor szá gi cigá- 

nyok vallá si oktatá sá ért, szo ciáli s h ely zet ük javítá sá ért. 

Sp any olo rszá gba n a cigán yok sok helyen részt vettek a na gy 

úrn api k ör me nete ken , és tán c ukk al szín ese bbé tették azt. 

Sevillá ban külön jámbor társulat is létesült a cigányo k szá m ára 

(1749). Bo ldo g P e dro P ove da atya (1874 –1936 ) a gr ana dai 

barlan glakók (tö bbn yir e cigányok) szá m ára léte sítet t iskolát. 

Joh n Baird skót lelkipá sztor (1830) a cigá nyok letelepíté- 

sé é rt, a gy er m ek ek isko lá ztatá sá ért tett sok at. Ja m e s C ra bb 

46 meto dist a le lké sz (18 27) im aórá kat sze rv ez ett a rom ák sz á- 

m ár a, és sok an gol k ere sztény em be rt rábírt arra, hogy láto- 

ga ssá k a c igá nytá borok at, se gítsen ek az ott élôknek. 

A fran ciaor sz á gi Tolon ban egy na gy sz er û em ber, L uc ie 

Peter 40 éven át egy va súti v a go n ban m ûk ö dtetett isko lát 

cigá ny gy er ek ek ta nít á sá ra ( 18 99-tô l) . P olica n d a sszo ny 

Gr en o ble- ba n volt évtiz e de ken át a c igá ny o k a p o sto l a é s 

se gítô je. A II. vilá ghá bor ú idején két taná rn ô és néh án y fe- 

re n ce s nô v ér a c igá ny ok k al e gy ütt ön k ént e sen bevo n ult 

a gy ûjtôtá bor ba ( M ontre uil- B e llay- ba) . H áro m év en át ott 

éltek velük, v árv a az e setle ge s e lh ur co lá st a ha lá ltá bor ok ba. 

Tan ították a gy e re k ek et, tar tották a lelket az em be re k be n. 

M a gy aror szá gon em líté st ér de me l K ap rin ai Istv án 

je z suit a m ûkö dé se (1 71 4 – 17 85) , aki K a ssá n so kat t ett 

a cigá n y sá g o kt atá sá é r t. Hám Ján o s sz at m ár i p üsp ök 

(17 81– 185 7) a fe r en ce sek se gítsé gé ve l isko lát hozott létre 

cigá ny gy er e ke k sz á má ra . Ardó kö z sé gbe n Jek e lf a lussy 

Mária az ottani lak ato s c igány ok vé de lm ér e kelt. M e gak a- 

dá ly ozt a a kite lep íté sük et, és h á z ak at é p íttetett a sz á m ukr a 

(179 2). Fa rk a s F er diná n d plé bán o s Ér sek újv ár on léte sített 

isko lát cigá ny gy er ek ek ne k ( 185 0). A vé gz ett tan ulók sz á- 

m ár a m a ga a plé bá n o s k er e sett állá st.


A cigány o kkal s ze mb en hozott intézked ések 

M agy aro rs zágo n 

M a gy ar or sz á gon a c igán yo k h elyz et e a ny ugat - eró p ainá l 

so kk al jobb volt. A ottani vér en gzé sek he z ha sonló e sete k 

itt nem for dulta k elô. Erre a tény re joggal lehet büszk e m in d 

a c igán y sá g, mind a tö bbsé gi t ár sa dalo m . Az e gy üttélé sn ek 

so kka l h a rm on ik usa bb f or m áit talált uk m e g itt Magy aror- 

szá gon, mint tôlünk ny ugata bbr a. N a gyo n fonto s volna erre 

a tör téne lmi ör ök sé gr e e m lé ke zn i, és erre építen i. 

Kolompár cigány sátra, Zsid, 1909. 

Az elsô cigányo kka l sz e m be n hozott ren de lete k M a gyar- 

or szá go n a ny ugat iak ná l jóval késô bbie k. 1 61 2- be n Z ala, 

162 4- be n Sz e p e s, 16 58 - ban So pro n, 1 66 0- ba n Nyitra vár- 

m e gy e r en de lt e el a cigá n yo k k iûz é sét. D e br e c en v ár o sa 

16 67 - ben m e gtiltotta a c igá ny ok n ak a lóval való kere sk e- 

dé st ( a lólop á sok m iatt). Az elsô c igán y lótolv ajokr ól 

M a gya ror sz á go n 15 06- ban h allun k: Ker e szté ny szigettôl 

47


Gy ulaf ehé rvá rig men ek ültek a f aluban lopott lovak kal, a hol 

azt án elfo gt ák ôk et. 

La ssan ké nt sok ak ban k ialak ult egy n e gatív c igá ny- ké p. 

Egy 158 5- be n kia dot t szót ár ban p éldá ul a c igán y szó 

ezt is jelenti: ’csalár d, álnok e m ber’ . Más forrá sok bó l ink á bb 

az e gy ütté r zé s ha n gja ér zô dik . Így Dézsi An dr ás v er se s 

m ûv e ( Moy se s és Jó sua h a lá lár ól ; 15 5 0) a c igány okr ól 

úgy e m lé ke zi k m e g, mint akik ’otthon (az ô sh a zá juk ba n) 

volta k hata lma so k’, m o s- 

tanr a p e dig ’c sa k m a r a da 

48 sátoro k ’. 

Egy szo m or ú e set me g- 

vilá gítja a cigány ok k iszo l- 

gá ltat ottsá gát . 1 7 60 - ba n 

hár o m c igán y m e gszö kött 

a f ölde s ur át ól . Késô e st e 

fo gták el ôk et. Az egyik cigá 

ny már m á so dsz or sz ö- 

kött. A földe súr f ele sé ge 

azt kér te, hogy addig v erjék 

a talp át , a m íg a v ér e 

ne m folyik. Akkor ha m us 

lúgban f ürö sztötték a lá bát. 

A m á sik k ettôt me gboto z- 

ták, aztán ló ga nét et ette k 

velük ( Sz a c sv a y László Táncoló cigánygyerek, 1920–28. 

nap ló já ból). 

A v á r m e gy é k a 18. szá z a dtól ke z dték m e gtiltani a 

cigá n yo kn a k a lók er e sk e dé st, a v á sár o ko n való rész véte lt, 

és köte le zték ôket bizon yo s ok m án yok (m en lev elek) be - 

sz er z é sér e. B é k é s m e gyé be n 1 7 69- be n a k öv etk e zô sz ö- 

vegû ren deletet ho zták: „Nem lopni és hazudni, v ará zsoln i,


cigány ko dn i, h an em igaz m unk áv al élni… Koldulni, kia báln i 

ne en ge dte ssék …” 

A fen n ma ra dt pe re k a ny a gá bó l az is kider ül, hogy a bí- 

ró sá gok á lta lá ban n e m vo lta k r é szr eh a jló ak a cigá ny ok 

ellen. Több olyan pert ism er ünk , a m elyet c igán y k ez de m é- 

nyez ett, ügyv é det is fo ga dott, és a per vé gé n a bír ó sá g visz- 

sz a a datta neki a lop ottna k hitt lovait. 

A felv ilágosu lt u ralkodó k civ ilizációs kís érletei 

Mária Terézia több re n deletet is hozott a cigá ny ok k al k ap - 

csolatban. 17 61- ben e lôírta, hogy a cigány ok na k h ázh ely et, 

földet és m un kát a djan ak. M e gtiltotta a cigá ny eln ev e zé s 

ha sz ná latát , h elyette az ’újm a gy ar ’, ’ újpara szt ’ m e gn ev ez é st 

írta elô. Ké sô bbi r en deleteiben me gtiltotta, hogy a cigán yok 

e gy m á s közt háza so dja na k, és m e gt iltotta a c igá ny ny elv 

ha szn á lat át is. Elô ír ta, hogy a cigá ny gy er ek ek et ve gyé k el 

a sz üle ikt ôl, és ma gy ar c salá dok ne v eljék ôk et. Elô ször 

2 – 8, ké sô bb 4 –10 éve s ko r ban vitték el a kisgye r ek ek et. 

Eleint e az addigi lakh ely ükhö z közeli te lep ülé se kr e vitték 

a gy er ek ek et, ké sô bb a zo n ban a gy ak ori sz ök ések miat t távola 

bbra. A r en de let ekk el sz e m ben óriási volt a cigá n yo k 

elle ná llá sa . Voltak azon ba n olya n gy er ek ek is, akik szívesen 

ottmara dt ak a n ev elô sz ülôk né l a m e gfe le lô bá ná sm ó d, 

a ke dv ez ô bb életfe ltéte le k m iatt. Mária Terézia e m be rtelen 

politik áját folytatta fia, II. Józ sef is. 

A gye rm ek ek e lv ételét szinte min den ütt vé gr e ha jtották. 

Fejér me gyé be n pé ldá ul 17 74- be n 167 gy er m ek volt nev e- 

lôsz ülôkn él, Tolna me gy é ben 39 0, So m o gy ba n tíz évvel késô 

bb 3 27. P o z son y m e gy é ben k ülö nö sen is drá m ai volt a 

gy er m eke k erô szak ka l való elvéte le (1 77 3 –74) . A gy er ek ek 

ut án a ne ve lô sz ülô k tar tá sdíjat is k a pta k. 12 éve s kor után 

49


a gye r ek ne k a nn yi évig ke llett m é g a befo ga dó c salá dná l 

szo lgálnia, ah ány évig ne ve lték. A c igá ny szülôk fôké nt azt 

né zték na gy fá jdalom m al, ha a gy er e ke iket a ne v elô sz ülô 

ver te. A c igány szülô ugy an i s ált alá ban n em veri a gy erm 

ek ét. A ne ve lô sz ülô kn él f elnev e lke dô c igány gy er e ke k 

gy akr an se a tö bbsé gi t ár sa dalo m ba ne m int e gr á ló dt ak, se 

a saját csopor tjuk ba ne m t udtak vissz aille szke dn i. E gy e sek 

bety ár rá lettek , m á sok at a k aton a sz ök ev é ny ek között találunk, 

egy e se k pr o stit uá l- 

tak lettek. Drá ma ia k a zok 

50 a v a llo m á so k, a ho gy a n 

ezek az elszak ítot t gy er e- 

kek k é sô b b a gy er ek korukról 

szólnak : „De mit soda 

hely en sz ülette m, m int 

hogy kic sin sé ge m be n onnéd 

elsza k attam , n e m t u- 

dom… Az orsz á gba n sz a- 

Egerszalók, 1960. 

na szét ne ve lk e dt em föl… ” 

Ér de ke s e piz ó dja e nn ek a ko r sz ak n ak a szo m a jo m i c i- 

gán yok e sete. A mik or ér te sültek arról, hogy Mária Teréz ia 

a gy er m ek eikn ek jó k ere sztény n eve lé st ak ar bizto sítan i, elhatá 

ro ztá k, hogy isko lát és tan ítót k ér ne k a Vár me gy étôl. 

A kér elmet m e gfo ga lma zó levél így ha n gz ott: „Tek int ete s 

Ne m es Vá rm e gy e! Mivel Fö lsé ge s A sszo ny unk ke gy elm e s 

re n de lé se az, hogy mi Új P olgá r ok a mi Gy er m ek e in ket 

Isteni félele m ben és ker e sztény i t udo m ány ba n híven oktattassuk 

, azért… a ka rv án P a rant solatyát Eö F ölsé gé ne k me n- 

tül e lô bb t elje síttetni…, alá zato sa n In stálunk hogy a mi 

hozz ánk leg kö ze le bb levô P uszta Korp á di H ely sé gbe n Iskola 

Ház építtetné k, és Mester bé ho zattatnék … Sz o ma jo mi 

Új P olgársá g.” M utatja ez az e set a c igá ny szülôk alka lm a z-

. 


ko dók ép e ssé gét és nyitottsá gát a gye r me ke ik isko lá ztatá sa 

felé, amen ny iben erre leh etô sé get is ka p na k. 

A cig ányo kkal kap cso latos intézkedések tanu ls ág ai 

Az itt leírt fájdalm as e se m ény ek bô l vilá gosan kit ûn ik, h o gy 

a tö bbsé gi tá r sa da lo m n ak súlyo s f e le lô ssé ge életleh etô séget: 

m un ka leh etô sé get, és az oktatá s le h etô sé gét m e ga dni 

a cigá n y sá gn a k. Ezen a tér e n E uró pa o r sz á ga i mind a m a i 

na pig n a gyo n k ev e set tettek . 

Egy má sik ta n ulsá g az, hogy a cigá n y sá g sz á m á r a a 

bûn öz é s ne m m e goldá s, n e m jár ható út. Aki a bûnö z é s t é- 

nyét elba gatelliz álja, az a cigá n y sá gn a k n e m a javát szolgá 

lja, m er t növeli a többsé gi tá r sa da lo m c igán yok ka l 

sz e m beni ellené rz é sét. A c igá ny sá gn ak is elemi é r de ke a z, 

hogy erôs köz bizton sá g le gye n. Egy ro m a szülô, ha va lóban 

szereti a gy er mekét, akkor taníttatja, min de n erejéve l se - 

gíti ôt, hogy jó me gé lheté st biztosít ó sz ak mát , v é gzettsé get 

a djon a k e zé be , m unk ár a, be c sület re, e m ber sé gr e nev eli. 

A cig án yságot s eg ítô , az e mb eriess ég n evéb en 

hozott intézked ések 

A c igá ny sá g é r dek é be n való inté zk e dé s sz ük sé ge ssé gé t 

e gyr e tö bben fe lism er té k a 18 –19. szá za dba n. Így példá ul 

P ale r mó ba n 16 80 - ban külön tem plo m ot a dna k át a cigá - 

nyok szá m á ra . III. Károly sp any ol király 17 83 - ba n po lgár- 

jogot ado m á ny oz ott a lete lep e dett c igá ny ok na k. 

Je le ntô s lép é s volt Ma gy aror szá gon az 18 93 - a s n é p- 

szá m lá lá s. Vilá go ssá vált az a dato k bó l, hogy a cigá n y sá g 

je lentô s r é sz e már lete le p ülte n él, v a gy is a le gf ô bb m e go l- 

dan dó p ro blém a ne m a ’kó bor lá s’ betiltá sa. H er ma nn Anta l 

51


az össz e írá s k ap c sá n m e gír t tan ulm án yá ba n n a gyo n v ilá- 

go sa n m e gfo ga lm a zz a a m á ig is é rv ény es le gfô bb két ten- 

niv alót : a m unk a leh etô sé g és az oktat á s bizto sítá sát a 

cigá n y sá g szá m ár a. 

Elôr em ut at ó és építô volt Ha bsbur g Jó z sef f ôh er c e g 

tev ék en y sé ge is a cigá n y sá g ér de k é be n . A c igán y sá gga l 

való jó kap c so lat a egy k a la n do s e se m én ny el k e z dô dött. 

A königgr ätzi c sata ( 186 6) elôtt nem so kk a l a c se hor sz á gi 

er dô k ben t á bor oz ott a c sá sz ári se r e g. A fôh er ce g az é jsz a- 

ká ba n y úló an dolgoz ott. E gy sze rc sak egy cigán y kat on á - 

52 ját jelentették be ná la. Az öreg cigá ny be sz é lni ak ar t a 

fôhe rc e gge l. Jó z se f fôh er ce g a zonn a l a r en delke zé sér e á llt. 

A cigány e m ber k ih ívta a sátor bó l a fô her c e get, és m e gm u- 

tatta neki, hogy az erdô fölött milye n iz gatottan re p de sn ek 

a m a da r a k . Ez arra utalt, hogy ha dse re g kö ze le dik. A fô- 

her ce g a zo nn al ria dót f újatott, és így fe lké sz ülte n vár tá k 

a por o szok é jsz a ka i r ajt a üté sét. Ettôl kez dv e a f ôh erc e g ba - 

rátja és se gítô je lett a cigá ny sá gn ak. C igá ny szótár t a dott 

ki Na gyidai Sztojk a F eren cc el, a n a gy t udá sú c igá ny e m- 

berrel e gy ütt (1866 ; 18 88) . Sa ját a lc súti bir tok á n igen sok 

cigányt lete lep ített, és az isko lá ztatá suk at is m e gsze rv ezte. 

A cigá ny e sk üv ôkö n gy ak ra n volt vôfély, és sok eset ben ô 

ma ga f ôz ött. 

E bbe n az idô sz ak ba n E uró pa- sz er te er ô sö dni k e z dett 

a c igán y sá g önt udat a, ident itá st udata is. Ezt m ut atta a p á n- 

e uró pa i ro m a kon fer en c ia ( 1 87 9 ). 

A ph arrajmo s 

A cigá ny sá g üldö zteté sé ne k le gtr a gik usa bb e se m én ye a II. 

vilá ghá bor ú alatt végbe m ent nép irtá s. Hitler ne m c sa k a z si- 

dók, hane m a c igán yo k k iir tá sát is e lh atár ozt a. A c igán yo-


kat többsé gük be n k ev er t, és ezért elp usztítan dó f ajn ak tar- 

totta. N é m eto r sz á gba n m e gt iltott ák a c igá ny ok ka l k ötött 

ve gy e s h á za ssá got , m e gv ont ák a c igá n yo któl a szav a zati 

jogot, majd k itiltották a cigá ny gye r ek ek et az iskolák ból. 

19 40 - be n külön lá ger t h ozta k létre a c igá n yo k ö ssz e- 

gy ûjté sé re (L a ck e n ba ch ). Nem so kk al k é sô bb m int e gy 

5 000 len gy el c igán yt a teh er a utók k ip ufo gó gáz áv a l ölt ek 

m e g C hle mnó ba n. 

Dilinkó Gábor: Mementó 

Ma gyar orszá gon e gy esek ör ültek a c igá nyok vá rható lik- 

vidá lá sá na k. Borsy Lajos köz sé gi o rv o s a N ép e gé sz sé gü gy 

címû sz a kla p ban egy m e gle hetô s c in iz m ussal me gfo ga l- 

m az ott mo n datá ba n ezt írta (1942 - be n) : „ Va lósz ín ûle g a l- 

kalo m lenn e rá, hogy fölös szá m ú c igány ain kat Oro szor szá g 

távola bbi ter ületeir e k itelep ítsük”. Fr an ciaor szá gban már a 

53


né m et m e gsz állá s elôtt elk e z dt ék a c igá n yo k szigorít ott 

elle nôr z é sét, a be gy ûjté sük e lô ké szíté sét. A usch witz- B irke- 

na uba n külön cigány láger volt, minte gy 40 ba ra kk al. 1 94 4 

a uguszt us m á so dik áró l h a r ma dik ár a v ir ra dó é jsza ka a c i- 

gá ny lá ge r me gm a r a dt lakóit (2986 e m ber t) e lgá zo sították. 

Ez a n ap , a uguszt us 2-a lett a rom a h olok a uszt e mlék na pja. 

B ulgá ria k ülö nle ge s k iv ételt je le ntett a né m et c satló s á lla- 

mo k so rá ba n. A faji gon dolattal sz e m be n szinte telje se n im- 

m unis t udott ma ra dn i. Enn ek egyik oka talán az, hogy a 

bolgá rok év sz áz a dok óta egy ütt éltek cigán yok ka l, görö - 

54 gökk el, ö rm ény ek ke l, törökö kk el, z sidókk al. 

Igen gy ak r an a c sen dô r ök vagy a k ato n á k k e gy et le n- 

sé ge is ho z zá já r ult a m a gy ar or szá gi cigá ny sá g sz e nv e dé- 

séh e z. 194 4- be n r en de let ek et hozt ak, hogy a Sz e r bia é s 

Sz lov ákia felôl Ma gy aror szá gra m ene k ülôk közül sz ûrjé k ki 

a c igán yok at, a z sidó kat és a gy an ús e le m ek et, ôket ne en- 

ge djé k be az or sz á gba. Miskolc vá ro sa k iz ár ta a va jellátá s- 

ból a z sidó k at és a c igá n y o k at . Doboz kö z sé g h atá r á ba n 

húsz c igányt ( kö ztük gy er m ek ek et és vá ra n dós a ssz ony o- 

k at) és két nem c igá nyt vé ge ztek ki ny ilas k aton á k ( 1 94 4. 

okt. 6). Várp alot a körn yék én kb. 230 cigá nyt lôttek le a nyi- 

la sok ( a le gt ö bbet a Gr á bler t ón ál). L en gy el kö z sé gbe n 

a c se n dôr ök kim ent ek a cigá nyt ele pr e, és v álo gatá s n élk ül 

elk ez dték lelô dö zni az ott lakók at . Ha son ló gy ilko ssá gok 

tör téntek Lentibe n és L ajo sko m áro m ba n is. A kisvár da i 

gy ûjtôtá bor ba n az ott levô 2 – 300 cigányt v er ték, é he ztet - 

ték, a nô k et m e ge r ô sz a ko lt ák. Egy ott sz ületet t kisgy er- 

me ket a zon na l elvettek az é de san yjától. Az é de sa ny a soh a 

többé n e m látta a gye r m ek ét. 

Kör ülbe lül félmillió cigányt öltek me g a k on c entr á c ió s 

tá bor ok ba n. A me gö lte k sz á m a be c sült sz á m, e gy e s k ut a- 

tók véle mé ny e eltér e bbe n a k ér dé s be n . A ko nc e ntrá c ió s


tá bor ok ban elp usztítot t cigány okr ól ált alá ban se m m ily en 

felje gy zé s se m k é sz ült, tö bbny ir e mé g a n ev ük et se m tudjuk. 

Gy ak ra n bo rz a lm a s orvosi kísér letek et vé gezte k ra jt uk. 

A le gtö bb c igá nyt né m et, len gy el és szlovák ter ületrôl h urcolt 

ák el a ha lá lba. Ma gy aror szá gró l kb. 30 000 cigán yt vittek 

el. A cigán yok k iir tá sá ra tett kísérlet ne ve ’p harr ajmo s’ 

(p uszt ulá s) . 

Az üldö zé s retten ete s hó na pjaiba n e gy e s em be re k jóindulata, 

se gítôk é sz sé ge is me gnyilvá n ult. Sok oly an hivata l- 

nok volt, aki húzta az idôt, nem te lje sítette az ut a sítá so k at, 

és így sok em beré let et me ntet t m e g. Apor Vilmos gyôri püspök 

me g t udt a aka dá lyo zn i a már össz etere lt gyôri cigán yok 

elh ur co lá sát. Egy e gy sz er û p ar aszte m ber T üsk ev áron tiltakozni 

pró bált, a m ikor a c igán yo k at áth a jtották a te le p ülése 

n, mire ôt is be á llították a sor ba . Soh a n e m tért vissz a. 

Az em ber ie ssé gn ek m e gr en dítô pé ldájak ént álljon itt m é g 

egy e set. Egy zsidó férfi, mielôtt a lá ger be h ur co ltá k vo ln a, 

két év e s kisfiát isme rô s p e ste r zsé beti c igán y lók up e ce kr e 

bízta. A cigány ok ma guk is bujk áltak, és köz ben r ejte gették, 

ne ve lté k a kisgy er ek et. A zsidó e m ber f e le sé ge és az é de s- 

an y ja m e gh alt a lá ge r ek be n, a férfi azon ban h az atér t. M e g- 

talá lt a a k isf iát . A kisgy er ek kö z ben m e gt an ult be szé ln i, 

mé gho zz á cigán y ul. Az é de sa p a és a fia n e m t udta k e gym 

á ssa l be sz élni, mer t a kisfiú c sak c igán y ul t udott. Az ap a 

c sak c só ko lgatta , ölelte a gy e r m ek ét és zoko gott. 

II. János Pál p á p a írta a ro m a ho lok a uszt 50. évforduló ja 

alk almá ból : „ A usc h wit z sz ám unkra drá ma i kiáltá s: figy elm 

ezteté s az e m be ri mé ltósá g és az e m beri jogok tiszteletben 

tartá sár a. ” 

A cigá n y sá g év sz á z a do s v á n dor lá sa , a sok üldö zteté s, 

a velük sz em ben i elô ítélet m a gy ará zz a azt, hogy a cigány ok 

sok eset be n tar ta n ak a ne m c igán ytól, c sa k la ssa n bízn a k 

55


m e g be nn e. A k isba bá kn ak mo n dot t szo ká so s jók ív án sá- 

gok között példá ul gy akr an e lh an gzot t a m últ ba n: „M ent sen 

Isten a fehér em ber ek ke zétô l ! Adjon nek e d e sz et, hogy ki- 

talá ld a fehér em ber gon dolatát!” Az okn ak, akik tenni sz e- 

retn én ek a c igán yo kér t, e lô szö r is m e g kell sz erezn iük, ki 

kell ér de m e ln iük a c igá nyo k biz alm át. 

A CIGÁNYSÁG MAI HELYZETE 

56 A cigán yság h ely zete a II. v ilág hábo rú után 

N y ugat - E ur óp á ban a cigá ny sá g e gy re több or sz á go s és vi- 

lá gm éret û sz erv ezetet hozott létre. Enn e k a szer ve zô dé sn ek 

na gy e re dm ény e volt az elsô Rom a Vilá gkon gr e ssz us (1 97 1, 

Lon don) . Itt sz ületet t m e g a cigá ny sá g jelm on data : ’Opr é 

roma!’ (Fel, cigányok!), és ekkor vála sztották ki a cigány h im - 

nuszt és zászlót . A Göttingeni Rom a Vilá gkon gre ssz us (1 98 1) 

döntöt t a nyelv kérdé sé ben is: a kialak ítan dó c igány irodalmi 

nyelv ala pja a lovari és a khe ldera sh i dia le ktus lesz. A cigány 

vilá gsze rvez etek fô célkit ûzé se a v án do r életmó dho z való jog 

elf o ga dtatá sa , és a r o ma n i nyelv vala m int a c igán y k ultúr a 

ápo lá sa . E uróp a sok or sz á gá ba n (pl. Franc ia or sz á g) törv ény 

kötelezi az önkormányz atokat , hogy létesítsene k alka lm a s tá- 

bo rhe lyet a v án dor lók ide iglene s ott-tartózko dá sár a. Am eny- 

nyiben egy önko rm ány zat ter ületé n ilyen hely van, akkor az 

önkor m ányz atna k joga van má s he ly ekrô l, ahol a nomá dok 

ille gálisa n tartózkodn ak, k iutasítan i ôket. 

A sz oc ialist a tá bor or szá ga iban, és így M a gyar or sz á gon 

is, sa játo san a lak ult a c igán y sá g h e ly z ete. A fö ldo sztáskor 

cigá ny ok n e m k a ptak földet. A sze mélyi igazo lvá nyok e lsô 

kio sztá sa kor (19 54 ) a cigá ny ok z ö m me l f ek ete színû iga-


zo lv ányt ka ptak (a m i vagy az elve sz ett iga zolv ány h ely etti 

pótigazo lvá ny, vagy a me gbízh atatlan e lem ek ne k a dott igazolv 

ány színe volt). Ezt a m e gk ülö n bö zt et ô gy ako rlatot 

195 6- ba n be sz ünt ették. 

A Ma gyar Sz o cialista M unk á sp ár t 1961 jún iusá ban h a- 

tároz atban rö gz ítette, hogy a c igá ny sá g n e m egy külön etnikai 

cso po rt, va gy is n in c s sz ük sé g a c igán y nyelv, a cigány 

k ult úr a á po lá sá r a. M e gsz ünt ették a C igá ny ok K ult urá lis 

Sz öv etsé gét. A cigá ny sá got e gy sz er ûen egy sajáto s sz o ciális 

gon dosko dást igén ylô n épr éte gn ek tekintették. A cigá nyság 

a ssz imilá ciójár a, beo lva sztá sára tör ek e dte k. Ezt gy ak - 

ran me ga lá z ó m ó don tették, p é ldá ul a kény sze r mo sdat á so k 

e seté be n. 

Az isko lá k ban külön cigán y osztályok sze rv ez é sét is e n- 

ge dély e zt ék. A cigány gy ere kek je lentô s r ész ét kise gít ô osztály 

ok ba he ly e zték. Egy buda pe st i k er ület be n p éldá ul a 

gye re ke kn ek c sak 3,7 % - a volt cigány, ám a k ise gítô isk o- 

lá k ban a gy er ek ek 20, 5 % -a cigá ny volt (197 8 -a s a dat ). 

Sz oc iá lis tére n né hán y n a gy és p oz itívna k mon dható lépé 

st is me gtettek, bár e ze kne k is volt árnyolda la. Kb. 23 000 

úgyn eve z ett Cs (azaz c sök kent ett komf or tfoko zat ú) la ká st 

ép ítettek r o má k sz ám ár a. A lak á so k hol a ro m a c salá d, ho l 

az in gatlank ez elô vá llalat, hol az OTP tulajdon á ba ke r ült ek. 

A la ká s f elép íté sér e sz ánt ö ssz e get az OTP közvetlen ül a kivitelezô 

me ster e m ber ekn ek fizette ki, akik gy akr a n c sak bediktá 

lt ák a ba n k ba n, hogy m ilyen m unk ák at vége ztek e l. 

A lak á so k sok e set ben r en dkív ül rossz min ô sé gûek vo ltak 

(földre fektetett linóle ump a dló, vá lyo g falak, o ly a n p a dlá s, 

a me ly re n e m lehet fe lm en ni, m er t könn yen be sz ak a dh at, 

alig f ûthetô) . 

Az új la k ások m á sik pro blé m ája az volt, hogy újra e gy 

töm bbe n te le pít ették le a c igá n y n ép e ssé get . A falu e gy ik 

57


58 

vé ge h ely ett a m á sik v é gén é pít ettek egy kicsit jobb minô- 

sé gû te le p et. A c igány ok kb. 2 /3- a m é g 1 97 1- be n is tele- 

pe k en élt. A telep en gy ak r an p ro blé m a volt a víze llátá s, 

c sator n áz á s h ián ya. Sok e set ben kö zö s volt a villa nyór a, 

amit így nem t udt a k fizetni, ezért egy idô utá n a villa nyt 

kik a pc solt ák. 

K étsé gtelen ül na gy po zitív um a volt a ko m m un ista idôk - 

nek a szinte teljes foglalko ztatottsá g, ami sze ré ny, de biztos 

P étervására, 1960. 

me gé lh eté st ny újtot t m in den kinek . A cigá ny sá g e set é be n 

ez a régi m e ster sé gek v é gle ge s e lv e szít é sét , és a se gé d- 

m un ká si, betan ítot t m un ká si á llá sok at je lentette (k ohó k ban, 

bá ny ák ba n, n a gy üz e me k ben , st b.). 

A mé diá ba n a c igá n y sá g h á ro m a la pt é m á ba n je le nt 

me g: sz e gény sé g; bûnöz é s; k ulturá lis és politikai elit. Mind- 

má ig óriási sz ük sé g len ne egy való sá gosa bb, pozitív cigá ny- 

kép me gje le níté sér e.


A ren ds zerv álto zás ó ta 

M a gya ror sz á go n 1 993 - ban dek lar áltá k a cigá ny sá got elôször, 

mint állam alkotó, n em z et ünkh öz tar tozó etn ik ai k i- 

se bbsé get ( a tiz en há ro m álla ma lk otó k ise bbsé g k ö zött). 

A ren dsze rv áltá s egyik na gy er e dm é ny e volt a kise b b- 

ségi ön ko r má ny zato k létr eh oz á sa is. A kise bbsé gi ön kormá 

ny zatok r en dsz er e egy E ur ópá ba n e gy e dülálló k ísé rlet 

a kise bbsé ge k k é pv ise let én e k bizto sítá sár a . Az O r szá go s 

C igán y Kise bbsé gi Ön kor m án yz at 199 5. ápr. 11-én alak ult 

m e g. Elsô eln ök e Fa rk a s Flórián lett. Ez a nap azót a a m a - 

gyar or sz á gi cigán y sá g h iv atalo s ünn ep e. 

A törv ény ben az on ban tisztá zatlan m ar a dt az a k é r dé s, 

hogy ki tekinthetô egy k ise bbsé g t a gján ak . Így történ h etett 

m e g p éldá ul az, hogy Já sz la dá n y ba n 2 0 02- be n egy kiv ételével 

c supa n e m r o m a lett a cigány kise bbsé gi ön kor m á nyzat 

tagja. Nagy pro blé mát jelent az is, hogy a rom a k ise bbségi 

ké pv ise lôk je lentô s r é sz én ek iskolai vé gz ett sé ge n a- 

gyon ala c son y ( nyo lc álta láno s, vagy ke v e se bb) . Sz intén 

rossz fényt vetett a k ise bbsé gi ö nk or m án y zato kr a az, h o gy 

a ké pv iselôk igen gyak ra n in doko lat lan vagy túlzott tiszteletdíjakat 

v ettek fel. 

E lism e ré st k ap ott a lovári (19 92-tô l) és a be á s (1 9 9 6- 

tól) nyelv, min dk ettô bôl lehet elismer t nye lvviz sgát tenni. 

199 4- ben P é c set t létre jött a Ga n dhi Gim ná z ium , a m e ly 

E uróp a elsô cigány kö zé pisko lá ja, s ugy an e bbe n az é v ben 

B udap e sten m e gny itotta kap uit a Kalyi Ja g Ro m a N emz etiségi 

Sz ak isko la . C sep elen sz ín von ala s c igány ó vo da k ez dett 

m ûkö dn i (19 94) , Józ sefv áro sba n p e dig tan o da a c igá ny t a- 

nulók sz á m á ra (1 99 7) . A Zsám bék i Katolik us Tanárk ép zô 

Fô isko la ro mo ló gia i ta nsz ék et hozott létre (199 4 ). K állai 

Ernô sz e m élyé be n cigá ny sz á r ma z á sú k ise bbsé gi o m buds- 

59


60


m a n látja el a k ise bbsé ge k jo gv é de lm é ne k ké pv iseletét. 

A re n dô r sz akk öz é pisk ola tan an ya gá ba bek er ült a c igán y- 

sá gga l k a pc so lato s ism e r ete k o ktat á sa. 

Sokf éle ren dezv ény is pr ó bált a és p ró bá lja a cigá n y sá g 

inte grá cióját se gíteni, így példá ul az E uróp ai Ma gyar C igány 

F ilmf e sztivá l, a Sziget fe sztivá l ro ma pr o gr a mja i, a R om a 

K up a, st b. 

A re n dsz er v áltá s le gna gyo bb je lentô sé gû v álto zá sa 

az on ban a c igány sá g tö bbsé gén ek m unk an élk üliv é v álá sa. 

A ren dsz erv ált ás elôtt a c igán y sá g t úln yo m ó tö bbsé ge do l- 

gozott. A re n dsz er v ált ás ut án három 

évvel (199 3) már c sa k a m unkak 

ép e s c igán y la ko ssá g 2 8,6 % - a 

volt aktív kere sô! Az át go n do latla n 

ga z da sá gpo litik a kö vetk ezt é ben a 

gy en gé bb és se be zh etô bb t á r sa - 

dalmi réte ge k szinte beho zh atatla n 

hátr án y ba k er ültek. 

Új és a gga szt ó jelen sé g e gész f alvak 

és térsé gek h o mo gé n c igán y- 

falv akká, tér sé gekk é alak ulá sa. A z 

elsô ilyen telep ülé sün k A lsó sz ent - 

m ár ton volt (a me ly ne k 1 89 3- ban m é g c sak 17 ,4 % - a vo lt 

rom a). Ú ja bban Bor so d- A ba új-Z e mplén és Sz a bolc s- Sz atmár- 

B e re g me gy é ben a la k ul ki e gyre több ilyen le sza ka dó 

tér sé g. A folya m attal e gy ütt jár a m é ly sz e gé n y sé g és a 

m unk an élk ülisé g ter je dé se is az a dott vidé ke n. Az ilyen terület 

eke n álta lá ba n c sökk en a kö z bizton sá g, m e gsz ap oro d- 

nak a lo p á so k. 

Elsz o mor ít ó fe jez et e a m a gy aro r sz á gi c igá ny sá g é s 

tö bbsé g tör t én eté n ek az o la szliszk ai gyilko ssá g ( 2 00 6 ), 

ahol egy 45 éve s tan ár t linc se ltek m e g cigá ny ok, mer t a 

61

Ciga?ny I. febr.7.:cigany nepismeret 5/19/11 2:10 PM Page 62 

koc sija elé kisza la dt egy kis- 

lány, aki aztán az árok ba e sett, 

és a c salá dta go k azt gondo lták, 

hogy valam i baja történt. Épp - 

így elsz om orít ó e se m ény e a z 

utó bbi év ekn ek a 2 00 8 – 200 9 - 

es gyilko ssá gsoroz at. Na gyc sé - 

c se n Molotov pala ckot do btak , 

és r álôttek két cigán yok lakt a 

há zra . Egy középko r ú r o ma 

62 férfi és a só go r nô je me gh alt. 

Tatársze ntgyör gyön fe lgy újtot - 

tak egy há z at, a kime nek ülô 

csalá df ôt és ötév e s kisfiát 

agy onlôtték. T isza lökön egy é jsza ka i m un ká ba induló ro m a 

férfit lôttek a gyon. Kislétán egy 45 éve s ro m a a ssz onyt lôttek 

le a há z á ba n, 13 éve s kislány át pe dig életveszé lye sen me g- 

se be sítették. Az ese mén yso roz at kapc sán az is m e gdö bbentô, 

hogy a ren dô rsé g ho ssz ú idô óta figyelt e a gyilkossá gokat ter- 

vezô csop ortot, ám pontosan akko r, a m ikor azok a fegyver e- 

ket be sze re zté k, a m e gf igye lé süket a bba ha gytá k. Sz intén 

nagy felhá boro dá st vá ltott ki Marian Cozma, híres kézila bdázó 

me ggyilkolása is Ve szpr é m ben. 

Ezek az esetek a foko zó dó fe sz ültsé g jelei. Azt m utatják, 

hogy óriási sz ük sé g volna arra, hogy a c igán y sá g és a mé ly- 

sz e gén y sé gbe n élôk p ro blé m á in en yh ít sen a tá r sa da lo m. 

Óriási sz ük sé g volna sz á m ukr a m un ka leh etô sé get te r e m- 

teni, az oktatá s ter ületé n való le m ar a dá sukat c sök ke nten i, 

a kö z bizton sá got m e gerô síteni. Min de ne ke lôtt pe dig óriá si 

sz ük sé g volna arr a, hogy a vak indulatok h ely ett az em be - 

rie ssé g, a sz er etet, a se gítôké sz sé g m e gerô sö djön cigán yok 

és nem cigán yok sz ív é ben e gy ar á nt.


Híres cig án yo k a mag y ar történele mb en 

A gy ak or i f e sz ült sé ge k e llen ér e a c igá n yo k a m a gy ar 

tör ténele m szer v es r é sz ei, és igen gy akr an hô sei is lette k. 

B o c sk ai kato n ái között sok cigá ny h ar c olt , így p é ldá ul 

egy Lippai Ba lá z s nevû ha jdúk ap itá ny (akit azon ba n 

1605 - ben B o c sk ai – má ig tisztáz atlan okból – me gö letett). 

A Rá kó c zi - sza ba dsá gh a r c ban is ha rc o ltak c igá ny ok . 

A Ma gyar Sz íntársulat legelső e lő a dá sán ( 17 90 ) c igány ze - 

ne ka r játszott. 

Az 184 8 – 49 -e s sza ba dsá gh ar cn ak sz inté n volt ak r o m a 

hôsei ( Sá rk öz i Fer en c, Ko ssuth h a dn a gy a; Kálózdi Ján o s, 

aki Dem bin szky h a dte sté ben ha rco lt; Sági Balog Ján o s; P i- 

tyó József; Ko loz sv ári Sa la mon). Kör ülbelül hate z er cigá ny 

ho nv é d h ar c olt a sz a ba dsá gh a r c ba n. 

Az 1956- o s forr a da lo mn ak sok cigá ny hô se, v ért an úja 

volt, példá ul Szto jka László ( C itrom ), Kóté Sörö s Józ se f, 

Dilinkó Gá bor (B izsu), Sza bó Ilonka (Kócos), Onestyák László. 

Közülük többen hősi halált haltak (pl. Sza bó Ilonka, a ’Kócos’), 

egyeseket később kivégeztek (pl. Kolompár János, Csányi Sándor, 

Onestyák László), sokakat bebörtönöztek ( Sztojka Vince, Dilinkó 

Gábor). 

199 0 m ár ciusá ba n M aro svá sár he ly en a m a gy are llen e s 

po gr om idején ezzel a f e lk iá ltá ssa l é rk e zte k m e g a c igá - 

nyok : „Ne fé ljetek m a gyar ok, m e gjöttek a c igányok! ”. 

Cig án y zen e, iro dalo m, festés zet, sp o rto ló k 

Sok cigá ny na k van re me k m ûv é szi ér z ék e, teh et sé ge . 

C igány sz ár m az á sú volt Elvis P re sle y (a vilá ghír û rock é n e- 

k e s) , Manuel de Falla sp any ol z en e sz e rzô és z on gor a- 

m ûv é sz, Sir Michael Cain, Osc ar- díja s a n go l színé sz, Bo b 

63


64 

1. Kalányos Gyöngyi: 

Keresztút 

2. Pintér Sándor: 

Szentandrássy István 

festôm ûvész 

3. Pintér Sándor: 

Choli Daróczi József 

költô 

4. Balázs János: 

S zétlátásaim a világba 

5. Balázs János: 

A nap szerelmese 

2. 3. 

4. 5. 

1.


Ho sk in s színé sz , és a pa i á gon c igán y ô sö ktôl sz ár m a zott 

Pablo C a sals, a v ilá gh ír û c se lló m ûv é sz is. A spa ny ol f lam 

en c o stílus sz intén cigá ny er e det û. C igány sz á r m a zá sú 

volt a vilá ghír û k o mik us sz ín é sz , C har li e C ha plin, a kin ek 

filmjei t ük rö z ik a c igá ny é leté r zé st, a kör ön kív ülisé get, 

a sok szo r k issé f an y ar h umo rt. 

M a gy aror szá g híres cigá ny zen é sz ei közül a le gism erte 

bbek : Czinka P an n a (az e gy etlen isme rt cigán ypr ím á sn ô), 

Bihari János (akit a m a gy ar v er bun k o s aty ja k ént e m le get - 

nek ), D a nkó Pista (cigány prím á s, n óta sz e rzô ), Pege Ala dár 

(Ko ssuth- díja s n a gy bô gô m ûvé sz, jazz zen e sz er zô), Sz akc si 

La kato s Béla (jazz zon gor a m ûv ész, z ene sze rzô) , Rácz A ladár 

(Ko ssuth- díja s c im ba lo m m ûv é sz ), Raduly Józ sef (a 

Sz á zta gú C igány ze ne kar e ln ök e); Cziffra Gyö r gy ( zo n gora 

m ûvé sz), B a bo s Gyula dz se ssz gitáro s, Sn étber ger F er en c 

( gitá r m ûvé sz), Va r ga G uszt áv ( a Kalyi Ja g e gy ütt e s, és a 

Kalyi Ja g isko la a lap ító ja ). 

Je le nt ô s ér ték et h or do z a c igá ny n ép z e n e is. A fe nn - 

m a r a dt le gr é gi bb K á r p át- m e de n c e i c igá ny n é p da lo k a t 

a K á jo n i- k ó de x tar t a lm a z z a (1 6 3 9). A k ó de x be n ta lá l - 

h ató é n e k e k et egy fer en c e s sz er z et e s, Kájoni János 

gy ûjt ötte és je gy e zt e le. A le gfo nto sa bb n ép z en ei gy ûjt é - 

se k et a K á r p át - m e de n c é be n H e r m a n n Antal, Ko dá ly 

Zo ltá n, Bar tók Béla, Já r dá n y i Pál és a C se n k i t e stv é r e k 

vé ge zt é k. 

Híres cigá ny f ilmr en dezô a fra nc ia Tony Gatlif. Híres cigá 

ny sz ín é sz ek Jó n á s Judit és Hollai Ká lmán . Nagy költôk 

R asim Sejdic és Angela Žigov a. A ma gya ror szá gi cigá ny 

iro da lo m mé g e gé sz en fiatal. Le gfô bb kép vise lôi: C se m er 

Géza ( dr a mat ur g), L ak atos Men yh ér t (író), Bari Kár oly 

(n épr a jzk ut ató, k öltô ), O r só s Ja k a b (f af ar a gó, író), Cho li 

Dar óc zi Józ se f (költô), Ro stá s-F ark as Györ gy (költô, újsá g- 

65

Ciga?ny II. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 11:08 AM Page 66 

író Ve sh o- F a rk a s Zoltán (költô, m ûf or dító) , Jón á s Tam á s, 

Kov ác s Jó z sef Honta lan, Sz éc si Ma gda, Nagy Gusztáv é s 

B alo gh Attila (költôk). 

Sok híres cigány festô is van: Antonio So lar io (Lo Zin ga ro), 

Ser ge P oliako ff, Bruno Morelli, Karl Stojka. M a gyar or sz á- 

gon jele ntôs c igá ny fe stôk tö bbek között Balá z s Jáno s, P é li 

Tam á s, Sz e nta n drá ssy István és Dilinkó Gá bor. 

Több híres cigá ny spo rtoló nk is van, így példá ul Ve r e be s 

Jó z sef (la bda r úgó, szöv et sé gi k ap itány, ’a m á gus’) , F a rk a s 

Jáno s (o limp iai bajnok la bdar úgó), Gedó Györ gy (o limpiai 

66 bajnok ö kö lvívó), Boto s A n dr á s ( hét sz er e s m a gy ar bajnok 

ökölvívó), P a pp László (o limp ia i ba jno k ökö lvívó), Kótai 

Mihály (ökölvívó, IBO v ilá gbajnok) , Pisont István (olimpiai 

válo gatot t la bdar úgó). Híres a m a gya r cigá ny la bdar úgó v á- 

lo gat ott, a m e ly 20 1 0- be n a Svájci Gá r da ( a p á p a te st ôr- 

sé ge ) c sap at áv a l is játszott R óm á ban és F elc súto n. A m ér- 

kôzé s min dkét e setben a Cigán y Vá lo gatott elsö prô gyô z el- 

mét hozta (2 1:3; 8 :1) . 

A cig án yság léts zá ma 

M a gy aror szá gon a le galapo sa bb ö ssz eír á st, am ely be n a c i- 

gán y sá g a dat ai r é sz let e se n szer ep e ln ek, 1 893 - ban v é ge z- 

ték. Ekk or ( a Tr iano n elôtti Ma gy aror szá gon) 274 940 ci- 

gán yt szá m olta k ö ssz e. Közülük c sa k 7,5% volt foglalko zá s 

nélküli, a többiek n apszá mo sok, ip arosok (kov ác sok, vályo g- 

vetôk , k ô m ûv e sek) és z ené sze k volta k. Vallási me go szlá- 

suk a kö v etk e zô volt: 108 000 róma i k atolik us, 56 00 0 

görö g kato lik us, 74 000 ortodox, 32 000 reform át us. 

A cigá ny sá g létsz á m a ar á ny la g gyor san e m e lke dett 

M a gy ar or sz á gon. 1 89 3- ba n a k é sô bbi tria no ni h at ár ok on 

belüli or szá gré sze n 64 780 cigányt tartottak szá mon . 1 94 1-


ben Ma gya ror sz á gon 116 860 

cigá nyt szá m olta k ö ssz e, 

19 71 - ben 320 000- et. E nn ek 

a gy or s n öv e k e dé sn ek e gy ik 

oka az a bor tusz e lut a sítá sa 

volt. 1941- be n pé ldá ul a sz é- 

c sén y i jár á sba n a n e m c igányok 

között a vetélé se k sz á ma 

kb. 3- sz or, a h alv a sz ületé sek 

sz á ma kb. 2- szer akk ora volt, 

mint a cigá ny ok k öz ött. Ezek mö gött a sz á mo k mö gött ott 

rejtôzik sok ma gy ar c sa lá d t itko s a bor tusz a, gy er m e k- 

gyilk o ssá ga. A 20 02 -e s a dato k szerint az összlak o ssá gba n 

10 00 fôre évi 10 sz ületé s esik, míg a r o m a la k o ssá g kö r é- 

ben évi 26. 

Je len le g M a gy aror sz á go n (k ülön bö zô be c slé sek szer int) 

570 000 – 700 000 cigán y él (6 –7%). A sok gye r me k miatt 

ez az ará ny a zo n ban, k ülö nö sen Ke let- Ma gyar or sz á go n, 

m é g igen er ô se n e m elke dn i fog a kö vetk e zô évt iz e de k ben. 

20 00 és 20 10 között Ma gya ror sz á g ö sszn ép e ssé ge k b. 

208 000-e l c sök kent ; m intha év ent e egy E szter go m m ér et û 

vár o s tûnn e el a t érk ép einkr ôl. A ma gy ar or szá gi c igán y sá g 

lét sz á m a ez alatt a 10 év alatt kb. 80 000-el nôtt. 

Igen sok cigá ny él m é g T ör ök or szá gba n (3 millió); 

R o m á niá ba n (2, 5 millió); Or o szo r szá g ba n ( 90 0 00 0) ; 

Sp any olo rsz á gban (80 0 00 0); B ulgá riá ba n ( 800 000 ); Szlová 

k iá ba n (5 20 00 0) ; Sz e r biá ba n (6 00 00 0) ; Fr an c ia orszá 

gba n ( 40 0 00 0). E ur óp á ban ö ssz e se n kb. 12 millió roma 

él. Term é sz ete sen ezek a szá m o k be c sült a dat ok. Az álla mi 

statisztikák igen sok orsz á gba n je le ntôse n elté rn ek a v alósá 

gos h elyz ettôl. E ur óp án kívül je lentô s sz á m ú cigá ny él 

E gyiptom ban (1 millió) és Szír iá ban (300 000). Míg N y ugat - 

67


E uró pá ba n és az ar a b o r sz á go k ban a cigá n y ok gy ak r an 

ván dor életmó dot fo lytatna k, a ddig pé ldá ul M a gyar or sz á- 

gon és Sp an yo lo r sz á gba n lete le pe dette k. 

A magy aro rs zág i cig ánys ág jelen hely zete s zá- 

mo kb an 

A cigá ny sá g tö bb sé ge a t ár sa da lo m p er e m é n, sze gr e gál- 

tan él. Szinte kizáró la g c igány k ör nye z et ben lakik a m a - 

gya ror szá gi cigá ny- 

68 ság 56%-a (20 03 - a s 

a dat). A h o mo gén ci- 

gán y iskolai osztályok 

szá m a 20 00- be n mé g 

c sa k 77 0, 2 0 04 - be n 

már 120 0 volt. A ci- 

gán y tö bbsé gû o szt á- 

lyok szá m a 2 00 4- be n 

30 00 volt. Míg 199 1- 

ben a cigá ny gye r m e- 

kek 31%-a tanult sz e gr e gá lt kö r ülm ény ek k özött, ma ez az 

ar án y kb. 60%. 

19 89 elôtt a m a gya ror sz á gi cigá ny sá g n a gy r é sze do l- 

gozott. A 9 0- e s é ve k e le jé n a n a gy r é sz ük elv e sz ít ette a 

m un k á ját. 1 9 71 - be n a m un k ak é p e s korú cigányok 85, 2 %- 

a volt aktív kere sô (ez az a da t közel az ono s az ö ssz né p e s- 

ség 87, 7 %- o s a datáv al), míg 1993 - ban c sak 28 ,6 % - uk vo lt 

aktív kere sô (az ö ssz né pe ssé g 6 4 % -o s a dat a m e llett). Je- 

len le g cigá nyk ént (de n e m c igá ny ké nt is) m un kát találni 

ren dkív ül n eh éz. Gy akr an m e ge sik, hogy valak it telefo non 

felv eszne k, aztán am ikor sz em ély e sen e lm e gy, és me glátják 

a bôre színét, akk or azt mon dják, hogy sajno s már betelt a z


állá s. A ma gy ar álla mn ak igen na gy m ula sztá sa az, hogy 

ne m pró bá l (le galá bbis n em sok sik err e l p ró bá l) m un k alehetô 

sé get ter e mte ni a cigá ny sá g, és má s elsz e gén ye det t réte 

gek sz á m ár a. A la ssa n két évtize de se gé ly ek bô l, m unk a 

nélkül élô cigány sá g dem or aliz áló dik. A c igá ny ok sz á m ár a 

pe dig na gyo n fo nto s k öte le ssé g volna m in dent m e gt enn i 

az ér t, hogy ne se gély ek bô l kelljen me gé ln iük, h a ne m m unkát, 

tiszte s me gé lh eté st talá ljan ak. 

A cigá ny sá g egy má sik na gy pro blé m ája az isko lá zottság 

hiá ny a. A c igán y fiatalok kb. 80%-a végzi el a 8 osztályt, 

kb. 21%- uk kezdi m e g a gim ná z ium ot, vagy a sz a k- 

köz épiskolát, és c sak m inte gy 10 % - uk jut el az é rettsé giig 

(2 0 03 - a s a da t) . Ez is fo ntos oka a n a gy ar á n y ú cigá ny 

m un ka né lk ülisé gne k. A sz ülô kne k óriási fe la dat a és fe lelô 

ssé ge, hogy a gye r m ek e ik t an íttatá sát se gít sék , báto rít - 

sá k. Az e gyh á zn ak és az á lla mn ak is fo ntos k öt ele ssé ge , 

hogy a cigán y f iata lo k tan ulm á ny ait se gít se. 

Ö rö mte li a dat viszont az oktatá ssa l k ap c so lat ba n a z, 

hogy a fe lsôo ktat á sba n ta n ul ó h a llgat ók 2%-a cigá ny n ak 

vallja m a gát (20 05 ), a v a ló sá go s a rá ny uk p e dig a f ôisko lákon 

és e gyet e me ke n en n él v ala m iv el m a ga sa bb le het. 

E bbô l a sz e mp o nt ból a m a gy a ro r sz á gi c igá ny sá g ve z et 

E uróp a többi or sz á ga elôtt (kivév e ta lá n Spa nyo lor sz á got)! 

Ma gyaro rszá gon van ar án yo san a le gtö bb dip lo m á s ro m a 

fiatal. Ez egy nagyon fonto s erôfo rrá s lehet a cigá ny sá g sz á- 

m ár a : egy oly an cigán y ér te lmisé gi r éte g, a m ely segíti a c i- 

gány sá got a felz árkó zá s útjá n, segít ôrizni a c igán y identitá st 

és érté ke k et. 

A ro ma lako ssá g je le ntô s r é sz én ek hátr án yo s he ly z etébôl 

(sz e gr e gác ió, m unka né lk ülisé g, isko lá zat lan sá g) a dó - 

dik a sok sz or elké pe sztô sz e gén y sé g, n yo m or. 19 71 - ben a 

rom ák kb. 2 /3 - a tele pe n élt, a rom a lak á sok 44 % -á ban ne m 

69


volt villany, 92%- á ban n em volt vezeté ke s víz, 62%-a földe s 

pa dlójú ház volt. 200 2- ba n a r o m ák n ak már csak 6,3 % - a 

élt telep en, de a ro m a lak á sok 3 4 % -á ba n m é g m in dig n e m 

volt vezet ék e s víz, 41 % -á ba n n e m volt fürdôszo ba. 

A ma gy aror sz á gi egy fôre esô havi átla gjöv e de le m 

20 04 - ben 60 000 Ft volt, ugy an e z a sz á m a c igá n y c sa lá- 

dok eseté be n 20 852 Ft volt. A le gsz e gén ye bb r éte g, a c i- 

gán y sá g 41,5 % - án ak egy fôre esô átlagjöve de lm e 15 000 Ft 

alatt volt. 

70 Leh etség es kivezetô utak 

Az E uró pa i Unió Fe jle szté si 

P rogr am ja (UNDP) 2002- be n 

többek között a követke zô ja- 

va slato k at tett e a kö z ép- e u- 

rópai orsz á gok n ak a r o m ák - 

kal kap c solat ban : 

– A szoc iá li s juttatá sok je- 

lentô s ré sz ét ne készp én z be n, 

ha n e m m á s fo r m á ba n ( pl. 

szo ciális k ár tya) a djá k a rá szor ulókn ak. 

– A szo ciá lis jutt atá sok at k ö ssé k m un ká ho z. 

– Az iskolai integrá c ió se gíté se, de n e m k én y sz er íté se . 

– A kisgye r mek ek isko lá ra való felké sz ítése. 

– Jó léti m unk a pr o gra m o k a k öz iga z gat á sba n és a m a - 

gán sze ktor bev on á sáv a l is. 

Ez ek he z a java slatokho z m é g a kö v etke zô go n do latok at 

fûzhetjük. A c igán y sá g na gy tö bbsé ge m é ly sze gé ny sé gbe n 

él. Sok szor az orvosi ellátá suk , a jogi ta n á c sa dá s, az ala p- 

sz ük sé gleteik kie lé gíté se is pr o blé mát jelent. É getô en f on- 

tos volna egy rugalm a s se gít ô h á ló zat k ié píté se. F onto s


le nn e az álla m i sz er vek (ö nk ormá 

nyz at , iskola, e gé sz sé gügy i ellátás, 

st b.) és a c igá n y c sa lá dok 

közötti közv etítés m e goldá sa . 

A bûn öz é s, a ho gy an látt uk a 

cigá ny sá g tör té n elm é ben , n e m járható 

út. Óriási k áro kat oko zott a 

m últ ban is a cigá n y sá gn a k . Ezt a 

z sá k ut c át a le gh at ár o zott a bba n el 

kell utasíta ni. A szülô akkor nev eli 

felelô sen, szer etettel gy er me két, ha 

k ép e s ôt ettôl a z sák ut c átó l táv ol 

tar tani, elr iasztan i. A köz bizton sá g 

erô síté se az álla m súly o s köte le ssé ge, és a cigá ny sá gn ak is 

lét ér de ke. Sa jno s az utó bbi évtiz e dek ben e gy es po litik ai 

erôk a ma gy aro r sz á gi c igán y sá got gya kr an c sa k sz av a zatsz 

er z ésre ha szn álták fel. A reális pro blé m áik on ( m unk a né l- 

k ülisé g, oktatá s) alig ja vítottak. Sok szor a cigá nyo k és n e m 

cigány ok k öz ötti fe sz ültsé g fe nntar tása is ha szno s po litik ai 

fo gá s volt a szav a zatsz erz é sr e. 

A m a gy aror szá gi cigá ny sá g le gsz e gény e bb r ész e alig 6 0 

éve került iga zán közeli kapc so lat ba a ny ugat i civ ilizá cióval. 

Addig vagy ván dor é letm ó dot folytattak, vagy a telep ülé sek 

sz élén, telep eke n, so k szo r óriási sz e gén y sé gbe n, igen m o s- 

toha k ör ülmé ny ek között élte k. Alig 60 éve kez dté k a zt 

tanulni, hogy mi az idô, a m unk ah e ly, az ír á s-o lv a sá s, a tisztálk 

o dá s, a m a gánt ulajdo n. E gy e sek azt a hibát követik el, 

hogy elvár já k a 60 éve letelep ülôktôl, hogy azonna l m e gt a- 

nulják min dazt , amit má sok é v sz á za do k óta tanultak. A cigány 

sá g inte gr ác iójáho z igen sok türe le m , és biz alo m ke ll. 

Az inte gr ác ió n em a sszim ilác iót jelent. A c igá ny sá gn ak 

joga és fela data m e gôr iz ni az ide ntit á sát, ér té k eit, sajáto s 

71


k ult úrá ját . E bbe n na gy szer ep e van a cigá ny é rtelm isé gne k, 

és az egyh á za kn ak is. E zek bôl a sa ját o s ér té k ek bô l so kat 

m er íthet a tö bbsé gi tá r sa da lo m is. 

Év szá z a do s t ar toz á sun k egy sz ínvo na las cigá ny m ú- 

ze um lét r eh oz á sa, a m ely be m ut atn á a c igá ny sá g tört én e- 

tét, m ûv é sz etét . Bár a m úz e um terve már 187 6- ba n 

felm er ült, sa jno s a zóta se m sik er ült ezt a ter vet me gv a ló sí- 

tani. Igaz, 19 96 - ba n egy k ise bb ro m a m úze um létre jött 

P é c sett, de to vá bbr a is sz ük sé g volna egy n a gy, or szá go s 

szintû múze um ra . K o mo ly elôr elép é st je lentet t a Népr ajzi 

72 M úze um 1 993- a s, ma jd 1 998- a s idô sz ak i kiállítá sa ( Sz uha y 

Péter ren de zé sé be n). Ez a kiá llít á si an y a g k é p ez h etn é a 

m ajda ni cigá ny m úz e um a lap ját. 

S arkad vidéke, 1929 

F onto s látni azt is, hogy a cigá n y sá gn a k r e n get e g ér- 

ték e, t eh et sé ge van, am iv el ga z da gítjá k a m a gya r tár sa da l- 

m at. A cigá ny k é z m ûve ssé g, a cigá ny z en e n é p ünk tör té- 

netén ek sz er ve s r ész ét a lkotja. Kö zép kor i v ár osa ink ban a


cigá ny kov á c so k, k er e sk e dôk , me st er e m ber ek m un k ája 

fontos ép ítôele me volt a tá r sa da lo m n ak . A tö bbsé gi t ár sada 

lo m sok at tan ulhat, ga z da go dh at a cigá ny sá g gye re k- é s 

c sa lá dsz er eteté bô l, ter m é sz ete s életvidá m sá gá bó l, mély hitébô 

l. A cigá ny sá g sok olya n ért éket hor doz , a m elyet a m o- 

dern civilizác ió már rész ben e lve sz ített. Ilyenek a ter m é- 

sz ethe z való köz e lsé g; a sz a ba dsá g sze r etete ; az élet m é- 

lyebb ér te lm e; a hit iránti nyitottság, ér zé ke ny sé g. 

II. János Pál p á pa m on dt a, hogy az igazi fejlô dé s elsô- sor ba n 

ne m pénz és str ukt úr á k k ér dé se , h a n e m a lelkiis- m er ete k, a 

m enta litá s, az é let m ó d át a la k ítá sá v al k e z dô dik 

73 

( Re de mptor is Missio 5 8) . Minden igazi fejlô dé s, k ibontak o- 

zás az em ber sz ívé ben ke z dô dik . Egy e m be r, egy c sa lá d é s 

a n ép e k élet e is a kko r lesz teljes, szép és örö mteli, ha tudunk 

sze retet ben , önz etlen ül é ln i. 

Néh ány jelle mzô cig án y s zo kás 

A c igán y sá go n belül sok fé le n ép c sop or t van, ame ly ek sz o- 

ká sa i e gym á stól e ltérn ek. Itt csak n éhá ny jelle mzô bb, gya k- 

ra bban e lôfor duló szoká st em lít ünk m e g. 

A cigán y sá g n a gyon erôs c sa lá di k a pc solat r en dsz er ben 

él. E gy m á s h á zá ba t er m é sz ete s m ó do n bejá rn a k, e gy m á s- 

nál e szn ek . A cigá ny gy er e k ek sz á m ár a a cigá n y sor on 

feln ôni, ann ak m in den sz e gé ny sé ge ellen ér e, a földi p ar a di- 

csom ot je le nti. A gy er ek ek et ált alá ban ké ny e ztetik , k ev é s 

sza bá ly betar tá sát v ár já k el tôlük. 

Sok cigán y é letv itelér e je llem zô a r en dszer telen sé g, k i- 

szá m íthat atla n sá g. So ka n n eh ez en lát já k elôre tetteik kö- 

vetke z mé ny eit , n eh ez en ter v ez ne k, vagy te sz n ek v ala m it 

egy távoli célér t. Enn ek egyik oka talá n a v án do r élet mó d, 

ahol nem leh etett elôre tervezni. M ásr é szt a ny o mor, a n a gy


sze gé ny sé g is le h etetle nn é 

teszi az elôre tervez é st. P ersz e 

va nn ak – e gyr e tö bben – o ly an 

cigá ny ok, akik nagy szo r ga - 

lo m ma l, tenni akará ssa l, fe le- 

lô ssé gge l ter ve z ik a m a guk , 

csalá djuk életét, jövô jét. 

H a gy o m á n yo sa n a lá nyo k 

n a gy on h a m a r h á z a so dn a k é s 

ha m ar sz üln ek, hogy ezáltal is 

74 biz ony ítsák asszo ny volt ukat. 

A há z a ssá g és a sz ülé s ideje 

la ssa n az ér ette bb k or ra toló- 

dik. Bár a férfiak kivéte le z ett 

helyzetet élveznek, mégis a


c salá dok ba n az a sszo nyo k sz er ep e m e ghat áro zó. Ôk á lta- 

lá ba n bátr ak , hat áro zotta k. 

Oláh cigán yok között ne m ritka a m en ya ssz on yp én z 

szo k á sa . Az össz e get, a m ely gy akr an igen m a ga s, a lány 

ap ja kéri a lán y á ér t. A h á za ssá g fe lbo mlá sa e seté n f elm e- 

rül a m en y a sszo ny p én z egy ré sz én ek visszaf iz eté se . Errôl 

sok e set be n a ro m a n i kris, a c igá n y be lsô tör v én yk ez é s 

dönt. Más c so por tokn á l gya kor i h áz a ssá gk öté si f or m a a 

lán y sz ökteté s. 

A ha gyo m á nyô r zô c igán y h áz a ssá gok ra á lta lá ban jel- 

lemzô a h ûsé g, a st a bilit á s. A c sa lá d, az ö ssz etar toz á s n a- 

gyon fontos ér ték a cigá ny e m ber életé be n. 

Sok cigán y bizonyo s dolgok at tisztátalannak (marim é) te- 

kint. Ezért példá ul külön kell mosni a nôi r uhá kat a többi mo s- 

nivalótól. Ha egy nô a szo kn yá jáv al m e gér int egy férfit, az 

tisztátalanná válik. A gá dz sókat e gy e s cigány c soportok eleve 

75


tisztátala nna k tekintik, me rt e zek et 

a sza bályok at ne m ta rtjá k be. 

F onto s ér té k a cigá n y sá g kör é- 

ben a tiszte let ( p atyiv). F ôk ént ün- 

nepi alk alm akk or sze retik me g- 

adni, kifejezni az idô se bbe k , a v en- 

dé ge k iránti sze ret et ük et , tiszte le- 

tüket. I lye nkor bá c sina k, n én in ek, 

test vé rn e k sz ólítják a me gt iszte lt 

em ber t, sok szoro san üdvöz lik, k í- 

76 nálják. 

R e n dkív ül f onto s a c igán yok 

sz á m ár a a te m eté s, a ha lottna k k i- 

járó tiszte let m e ga dá sa. S úly o s kö- 

tele ssé g a r o ko n te m et é sér e el- 

me nn i. Nagy félelem tölt el sok ci- 

gán yt attól, hogy a h a lott sz elle me 

(m uló) v isszat ér. Ezért igy ek ez nek 

neki min den tiszte letet m e ga dn i, 

lassan, méltósá gga l e ltem etni. A ha- 

lott haszn á lat i t ár gya it ö ssz etör ik, 

elp usztítják. 

Cig ánys ág és az Eg yh áz 

Cigány Madonna 

A cigán y em ber álta lá ban m ély en hívô. Tiszteli Istent , imá d- 

kozik hozzá. A halottait az Ô oltalm á ba a ján lja. K ülönle ge sen 

mé ly en me gér intik a c igány e m be rt a zar án doklatok, zar án- 

dokhe lyek. Ilyenkor újra éli a vá n do r é let mó d sz a ba dsá gát , a 

term é sz et k öz elsé gét , m élye bbe n érzi az Isten jele nlétét. 

A cigány sá g híres nemzetközi z arán dokhely e a franciaorsz á gi 

Sa inte s Maries de la Mer, ahol szent Sá rát tisztelik.


A cigán y sá g é v sz á za dok óta n a gy n yitott sá got m ut atott 

a k er e szté ny sé g iránt. Egye s c igány c sopor to k már a v á n- 

dor lá s so rá n t alálko zta k a k er e sztén y sé gge l, és a zt án m é g 

intenz íve bbé vált ez a k a p c so lat itt Európ á ba n. 

Az Egyh áz is sok eset be n ha sonló ny itottsá gga l t udott 

a c igá n y sá g felé for dulni. Az igaz án kr iszt usi lelk ület û k e- 

resztény ek m in dig is se gítôk é sz sé gge l, bar átsá gga l for dultak 

a sze gé ny ek , a k ita szította k, és így a cigá n y sá g felé is. 

Ah o gy an láttuk, már a k ö zé pk or ba n és a k or a újk or ba n is 

sok olyan lelké sz, pap és világi kere sztén y volt, aki tenni 

pr ó bá lt a c igá n y sá gér t. 

A II. vilá ghá bor ú utáni é vtiz e dek be n a fr a nc i a Jean 

Fle ur y, André Bar the le my, az olasz Mario Riboldi, a be lga 

C e le st in o D a u br e sse , a n é- 

met Arnold F or tuin, m in d 

oly an p apo k vo ltak , ak ik 

e gé sz é let ük et cigán y te stvéreink 

tan ítá sá ra , se gít é sér e 

szent elté k. 

VI. Pál páp a 1 96 5. sz ept. 

26- án P o m ez iá ban ta lá lk o- 

zott igen sok cigán y z ará n- 

do kka l, és azt mon dt a ne kik: 

’A cigán yok n e m az E gyh áz 

pe re m é n, h a ne m az E gyh áz 

Cigány zarándoklat 

Mátraverebély S zentkút 

szívé ben va nn ak !’ A cigán yok egy Sz ûz anya szo borra l a já n- 

dé ko zt ák m a g a p á p át. A szo bor a zóta a C igán y Ma don na 

nevet viseli, és a Ván dorlók és Úton Levôk P ápai Tanác sá na k 

kápo ln ájá ban ta lá lh at ó Ró má ban . A p áp a külön bizottsá got 

hozott létre a cigá n y sá g és m á s ha sonló é leth elyz et be n é lô 

em be rek lelk ipá sztori gon do zá sán ak irá nyítá sára ( a Ván dor- 

lók és Úton Levôk P ápa i Ta ná c sát). Ez a pá p a i ta n á c s e gy 

77


78 

Majnek Antal 

püspök 

kárpátaljai 

cigányokkal 

Országos 

cigánytalálkozó 

Gödöllô


na gy sz er û út m utatá st állított össz e a cigá ny sá g le lkipá sztori 

ellátá sáró l (Ir ány elvek a cigány pa sztor ác ió ban, 20 05 ). 

M a gy ar or sz á gon a c igá ny pa szto rá c ió na gy úttörô j e Só ja 

Miklós görö g k atolik us p ar ók us volt. Gyön yör û cigá n y- 

missziót in dítot t el Hodá szon és Kántor jáno siba n 1 94 1- be n. 

Szinte min den dé lut án le me nt a c igán ytelep re, leült az árokpa 

rtra . A gye re kek örö m me l sz ala dtak ki hozzá. Igen ha m ar 

létre ho zott egy kis cigá ny k áp olnát , ami egy sz er re vo lt 

isk ola, k ult úrh áz és te mplo m . Tan ítan i ke z dte a c igán y gy e- 

rek e ket az írás és az olv a sá s m ûv é sz eté re ( a k áp o ln a ge - 

ren dá in ott lógta k az abc bet ûi), de a ké sse l-v illáv a l való 

étke z é s t udo má ny ár a is. A v iz sgát a ztán az étk e zé s m ûv é - 

szeté bôl egy étte re m be n t ar tották. L ef or dította a lit ur gia 

sz öv e gét c igá ny ny elv re, és me gt a nította a gye re ke k et a litur 

gia ének eire. Külön atla sz a volt a gy ere ke k lá bmér eteirôl, 

hogy me gfe lel ô cipôt tudjon venni nekik. A c igá ny sá g a szívé 

be z ár ta ôt, úgy tiszte lték, mint igazi kir ály uk at. A ho dá - 

szi missz ió a zóta kiter je dt, és létre jött egy óvo da, egy szo ciális 

otthon, és egy in gy en ko nyh a is. 

A gör ö g katolik us e gy há z m ûkö dtet néh ány elcigán yoso 

dott iskolát is (pl. Rakaca szen d, Szo lnok). Bor so d-A ba új- 

Zemplén és Sz a bolc s- Szatm ár- B ere g me gyé be n sok kistelepülésen 

van kisebb-na gyo bb görö g katolikus c igány kö zössé g. 

Igen je le ntô s a r ó ma i k atolik us e gyh á z c igány pa sztor á - 

ciós tevéke ny sé ge. K ise bb-n a gyo bb ró m ai kato lik us c igán y 

köz ö ssé g van A lsó sze ntm ár ton ba n, Arlón, Bor so sbe ré ny - 

be n, B u da pe st en a VIII. ker ületben és Kisp e sten, C se gö ldön , 

C so bán ká n, D á go n, D ejtá ron , Ér den, E szt er go m ba n , 

Ér se kva dker ten , Gy ön gy ö soro sziban, H om ro gdon, Ká lón , 

Ka po sfôn, K arc a gon, M e gy a szón , Mikóh áz án, M iskolcon , 

Mo noro n, Na pkor ban , P á sztón, Rimó con , Sz e ge d-T á pé n , 

Sz e ren c sen, Sz e n drôlá don, hogy c sak n éh án y p éldát e m lít - 

79


sünk. Több egyh ázi moz galo m 

is m ûk ö dik a c igán y sá g k ör é- 

be n, mint p éldá ul a C ur sillo 

és az Alfa kurz usok. Több sze r- 

zet e sr en d fordít k ülönö s fi- 

gy e lmet a c igá ny sá gr a, így a 

Szer etet Misszionár iusai (Teré z 

an ya nô vé re i) , A H ar m a dik 

Világ Sz e gény einek Szo lgái, 

Szent Feren c K isnôv ére i, a Jó 

80 P á szto r nô vér ek , a P r e montr ei 

nôvér ek, a p iar isták , a jez sui- 

ták, a szaléz iak stb. Sok ok- 

tatá si és szoc iális p ro gra m 

is indult e gyh áz i k e z de mé- 

nye z é sr e, mint a Sz er et et 

Isko la, a ba jn ai fe r en c e s 

esti gim ná zium , a sz alé ziak 

ka zin c bar cika i sz ak m un- 

ká sk é p zô je, a HÍD c sa lá d- 

se gít ô, a Kiút Veled E gye - 

sület, a gy ö mrô i C e fe rino -h á z, stb. A C efer ino N onprof it 

Kft. a rom á k m unk á ho z jut á sát igy ek szi k elô mo z dítan i. 

A Váci E gy há z me gy é be n ev an ge lizá ció s c sopor t jött létre 

cigán yok és n e m cigá nyo k ré szv ételév el, akik min denh ol 

e gy ütt teszn ek tan úsá got hit ükr ôl, és az ôket össze köt ô sze- 

retetrôl. A na gy e gyh áz i ünn epek en gyakr an cigán y zen észek 

is jelen vanna k, így p éldá ul a Rajkó Zenek ar, vagy a Száz- 

tagú C igá ny ze nek ar. P ár iz sba n a v áro sm issz ión m a gya r ci- 

gán yz en ek ar a dott n a gy sik er û k onc e rtet, a ho gya n Ró má-


ban két alkalomm al is a pá pán ak játsz hatot t a Rajkó Zenekar. 

Nagy elôr elépé s, hogy a p apk ép zé s ta nter vé be beleker ült 

a r o mo ló gi a is. A teoló giai f ô isko lák on a p ap nö v en dé k ek 

romo ló gia i isme retek et is sz ere zn ek ( Sz e ge den, E szte r go m - 

ba n, N yíre gy há z án, E ge r ben és B u da p e st e n a Sa p ientia 

fôiskolán). Ez so kat segít a pa p sá g m ent a lit á sán ak ala kít á- 

sá ba n, a bba n hogy a p ap kö nn y e bbe n m e gér t se a cigá n y- 

ság p ro blém á it , és m e gf ele lô bben t udjo n se gíten i, az 

ev an gé liumot a c igán y sá g ny elv én tudja közv etíteni. 

A ma gyar orszá gi prote stán s e gyh áza k is igen sokat tettek 

a c igán yp a sztor ác ió te ré n. A refo rm át us e gy há z ta no dá k at 

m ûkö dt et ( D en c sh á z a, Vilm ány, st b. ), nyári gy ere ktá bor o- 

kat szerv ez. Igen jelentôs missz iót folytat a refor m át us e gyház 

K árp áta lján is, ahol több c igá ny gy ülek e zet sz ület ett. 

Szép ke z de m é n y ez é s a falvak orvosi sz ûré se, a m ely et az 

’Út az életér t m issz ió ’ v é ge z. F onto s m é g a ’Mégis v an 

R e m ény ’ alap ítv ány m ûk ö dé se, a me ly f elnôttk ép zé se ket, 

m unk ah elyter e mtô pr o gr a mo kat indít. Az eva n gélik us e gyház 

roma gy üleke z etet a la pított Sz enteto rn yán , Nyírte le k- 

Gör ö gsz á lláson és Sá r sze ntlôr in c en. Tano dá kat , nyári táborok 

at, orsz á go s találk ozó kat sz er ve zne k r o m ák sz á m ár a. 

André Barth ele my 

81


A ba ptista e gy há z is több cigán y gy ülek ez etet hozott létre. 

Missziós közpo ntjuk Tah iba n van. Kiem elke dô a sz a ba dk e - 

resztény uszk ai missz ió és a ho ssz úpá ly i gy ülek e zet is. Je- 

lentô s c igány m issz iót folytat m é g a Hit Gy üle ke z ete, 

a me ly et sok me gt ér é s kísér. 

Ma gyaror sz á gon for dították le a vilá gon e lsôk ént (2 00 8- 

ba n) a teljes Bibliát lovári nyelvre. A fordítást a Szent Jer o mo s 

Katolik us B ibliatársulat és anna k v ezetôje, Tarjány i Béla p ro- 

fesszor m e gbízá sá ból és ir ány ításáv al Ve sh o- F a rk a s Lá szló 

ké sz ítette, és Ruva Pál Sán do r, ne mz etközi tek intély û n yel- 

82 vész lektorálta. A for dítá s új sza va k me ga lk otá sát is m e g- 

köv et elt e, a m elye k et a p an dz sá bi nyelv (r itká bba n m á s 

cigány ny elvjárá so k) alap ján hozta k létre a fordítók. 

M a gy aror szá gon k é sz ültek elô szö r (2 010) lovári nye lv û 

kat olik us m iseé n ek e k a c igá ny sá g ôsi dalla mv ilá gát fel- 

ha szn álva. A misét Var ga Guszt áv, a Kalyi Ja g e gy ütte s v e- 

zetôje kompo n álta . 

Évrôl évre cigán y búc sú van jelentôs r é szv étellel C sat- 

kán, M áripóc so n és M átrave re bély- Sz entk úton. É ve nte v an 

or sz á go s k ato lik us cigá nyt alá lk oz ó. 20 09 óta a cigá ny ok 

külön cigán y zászló alatt részt veszn ek az a ugusz t us 20 -i 

Szent Jobb-k ör m en eten is. 

Mindez jelzi, hogy cigán y testv ér eink itthon van na k a z 

e gyh áz ba n, enn e k az e gy há zn a k a lk otó, ér ték e s, te vé ke ny 

ré sz e se i. Ör öm m el éljük át újra és újra en n e k a t e stv ér isé g- 

ne k, ö ssz etar to z á sn ak az örö m ét. 

Bo ld og cigány o k 

Sz á mta la n o ly an cigán y c salá d, c igány e m ber van, akikn ek 

az élete szé p, h a rm on ik us, boldo g. Álljon itt most ízelítô ül 

e gy-k ét szép pé lda.


Egy cigány fiatalem ber Újkígy ósró l felm ent B uda pe st r e. 

Úgy ére zte, hogy van be nn e vágy a tan ulá sra , hogy sz eretn e 

az életé ve l va la m i szép et k ez de ni. Nem sok fogalma vo lt 

arról, hogy P esten ho vá me njen , kit ker e ssen. Egy m a gy ar 

em be r ö ssz etalá lko zott vele. Me glátta benn e az a k ar á st é s 

a teh et sé get. B e se gít ette ôt az egyete m r e. Ho ssz ú idôn át a 

cigány fiatalem be rne k szá llást is a dott. Ez a f iata le m ber m a 

az egyik legje le ntôse bb cigá ny költôn k. 

Hány cigány fiatal sz á mol be va la m i h a son lóró l! E gy 

gye re k a cigá ny sorr ól járt be az isko lá ba. N éh a n e m m e nt, 

m e r t a szülei n e m ke lte k fel, vagy vala m i m á s p r o blé m a 

a dó dott. Ilyenk or az egyik tanítón ô lejött a ház ukho z, ké z en 

fogta a gy e re k et, és elvitte az isko lá ba . A f iatalem ber v allom 

á sa szerint ô valószín ûle g soh a ne m jutott volna el a diplom 

á ig, ha n in c s ott a falujá ban az a t an ítón ô, aki se gítette, 

szer etettel báto rította, ké z en f o gta. 

Egy ro ma c sa lá d egy a blakta la n, kicsi ga rá z sban lakott. 

Egy kere sztény ba ráti kör me gt udt a ezt, össze a dt ak egy kis 

pénzt, és vettek nek ik egy olc só há zat. A két fiatal szülô alig 

aka rta elh inni , hogy ez leh etsé ge s. Azóta ren gete get do lgoztak 

a kis ház szép íté sén , szinte szá rn ya kat ka ptak. A le gtö bb 

na gy á lla mi pr o gr a m azért bukik m e g, m er t ninc s e m be r, 

akire hely ben rá lehetn e ép íteni. A le gfonto sa bb dolo g, ha a 

cigán y sá g f ele m elk e dé sét se gíten i szer etn énk, a jó sz án dék ú 

e m be re k, akik se gít ô kezet nyújtan ak e gy m á sn ak. 

Egy cigány gye rek n a gy sz e gé ny sé gben sz ületett, de n a- 

gyon szer etett és ak ar t is tan uln i. A utó sz er elô lett. Kilenc 

év en át két állá sa is volt. Éjfél körül ért haz a a m un k á bó l. 

Az é de sa nyja m in dig m ele g étellel vár ta. Aztán regge l né gy 

körül indult me gint do lgoz ni. Mélyen hívô em ber lett belôle, 

ak in ek szép c sa lá dja van, és siker e s v álla lko zó. Ötven e m - 

ber ne k ad ken ye r et. 

83

Ciga?ny II. nov.28.:cigany nepismeret 5/19/11 2:33 PM Page 84 

84

Ciga?ny II. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 11:09 AM Page 85


86 

Egy roma fiata le m ber szá mtalan sz or átélte, hogy a cigá ny- 

sá ga miat t le né zik. Ha be m ent egy üzletbe, e gy bô l ott ter- 

m ett m ö götte a bizto n sá gi ôr. Ha m e gszó la lt, n em v ették 

komoly an, me gmo solyo gták. Sok sebet hor dozott. A se bek et 

a ne m c igá nyo któl k apta, és ezért úgy ér ezte, hogy e zek et a 

se beket c sa k a n em c igányo k tudják be gyó gy ítani. Aztán egy 

assz ony gon dolt egy na gyot, és me ghívt a ezt a fiata le m be rt, 

aki akkoriban e gy e dül élt B uda p e sten , a c salá djáho z k ar á- 

c son yra . A f iata le m ber k ar ác so ny e ste óriási iz ga lom ma l to- 

por gott a ház bejáratán ál. Mit kell mondan ia ? T ényle g ô szinte 

sz eretettel fo ga dják ? Nem fog elrontani v ala mit ? Az a sszo ny, 

a férje, a gy e re k ei va ló ba n igazi c sa lá dta gk ént fo ga dtá k. 

Azóta is sok szép ünn ep et töltöt t el közöttük. A se be k la ssan 

be gyó gy ulta k. Kellett hozzá egy nyitot t szívû c salá d.


Egy szimp atik us cigá ny férfi a kö zö ssé gén e k h itele s ve z e- 

tôje volt. Egy egyh áz i cigán y talá lkoz ón vett részt, amikor 

látta, hogy n éh án y m a gy ar gá r dista is o da jön a t alá lk oz ór a. 

A rom a férfi oda m ent a gár disták ho z. K ö sz önt ne kik sz ív é- 

ly e se n. Aztán m e gk ér de zt e az e gy ik üktôl: ’T é ge d is a ny a 

szült?’ ’Igen’, mon dt a az me glep etv e. Mire ô: ’En gem is az 

é de sa ny á m szült. Mi akk or te stvé rek v a gy unk. ’ Azzal me g- 

ölelte a gá r dist át. Az e lgon dolko dv a, és egy kicsit me gr e n- 

dülve m ent el o nn a n. 

Va nn ak boldo g, be c sülete s, jó ak ar at ú c igány ok. Nem is keve 

se n. Va nn ak a mé ly bô l fe le me lk e dô szép élet uta k. Va n- 

nak em be r ek, akik t udna k e gy m á ssa l te stvé rk é nt e gy ütt 

élni, e gy m á sn a k kezet nyújtani. Hogy minél több ilyen legye 

n, ra jtunk is m úlik! 

Cig ánys ág és mag y ars ág 

A cigán y és a m a gya r önt udat 

ne m zárja ki egy má st , sôt ösz- 

szeta rtozik. Péli Tamá s c igány 

festô mon dta: „Két aranypánt ot 

viselün k a ho mlok unkon ; e gyik 

cigány identitásunk, m ásik m e g 

ma gya r k ult úránk. ” A m a gy ar 

cigány ok e bben a ha zá ban sz ü- 

lettek, éppe n úgy, mint a ne m c igá nyo k. Nekik is hazájuk ez 

a föld. A magya r történele m be n – a R ákóc zi- sz a ba dsá gh arctól 

kezdve az 56-os forr a dalo mig – sz ámtalan olyan c igány volt, 

aki küz dött ezért a ha zá é rt, sok an az é letük et áldozták é rte. 

A le gtöbb ma gy arorszá gi cigán y ezért szereti, és m a gáé na k 

érzi ezt az országot és a ma gy ar né pet. Ôrizze me g e m ber ie s- 

sé günk, h itünk ezt a két népet testvéri e gy sé gbe n! 

87


BOLDOG CEFERINO (EL PELÉ) 

A BOLDOGGÁ AVATOTT CIGÁNY VÉRTANÚ 

C efer ino az elsô olya n c igá ny, akit a k ato lik us e gy há z bo l- 

do ggá a vatott. Szimp atik us, na gy le lk û e m ber volt, akit már 

életé be n a c igán yo k po lgá r m e ster én e k, a c igá ny ok v é dô- 

sz entjé nek ne ve ztek. Le gye n p éldak épe min den c igán y te st - 

vér ünk nek ! 

C efer ino Gim éne z Malla (ejtsd: Sz ef erinó Him ene sz 

Majjá), cigány ne vén El Pelé 1861- ben sz ületett Spa nyo lor- 

88 szá gba n . Szülei v án do rc igá nyo k volta k. Két nôv ére és e gy 

nála sokka l fiatala bb ö cc se volt. Ceferino n em t udott írni-ol- 

va sn i, ám ez a b ba n az idô ben ne m volt ritka sá g. Gyer e k- 

ként me gta n ulta a k o sár f on á st: n á dfon ato kat, p utton yo kat, 

kosara kat ké sz ített. Sok szo r m ent ko ldulni is, és so k at é h e- 

zett. T élen, a m ikor felkelt, arc át és kezeit hóval dörz sölte 

be, am íg kicsit ki nem m ele ge dett. Sok szor ke llet t átmen nie 

a Mono gro siv atagon, ahol me gismer ke det t egy cigány ba n- 

ditáv al ( C uc a ra ch áv al) , aki gy a kr an enni is a dott nek i. 

C efer ino 18 éve s volt, amikor me gk ér te Te re sa k e zét. 

Tere sa nála két évvel idô se bb volt, és ele int e n e m ak ar t C e- 

ferinó hoz m enni, mer t Cef erino ’kissé c súny á c sk a’ volt (így 

m e sélt e az un oká ja , Ma r uja). Elálló fülei v o lta k, a h an gja 

se m volt sz ép . Az on ban ma ga s, e rô s, jószívû e m ber vo lt, 

így Tere sa k é sô bb m é gis igent mon dott neki. 

C igá ny szok á s szerint esk üdtek, e gyh áz i e sk üvôjük c sa k 

több mint har m inc évvel ké sô bb volt. Tere sa kicsi, köv ér- 

ké s, n a gyo n tiszta asszo ny volt. Cefer ino kim on dhatatlan ul 

sze r ette ôt. Amik or ké sô bb Ter e sa me gh alt , C ef er ino n a- 

gyon e gye dül é re zte m a gát. E sté nk ént gy ak ra n gy er tyát 

gy újtot t a k ép e elôtt. Az egyik kezé ben egy h ajtin c sét , a m á- 

sik ban a r óz saf üzé rét szo ron gatta, úgy im á dk ozott.


C ef er ino e sk üvôje ut án n e m sok ka l az ap ja elh a gyta a 

fele sé gét ( C ef erino é de sa ny ját), és elt ûnt egy m á sik nô ve l. 

A ’gono sz szenv e dé ly’ úrrá lett rajta, mo n dtá k a c igán yo k. 

A c salá dot ez az e set na gy fá jda lo m m al tö ltötte el. Ettôl 

kez dv e C efe rino lett a c salá dfô , és ô nev elte fel a k isö c c sét, 

El Meninót is. El Menino a bát yját így szólította: Pelé pap a. 

C eferinónak és Ter e sá na k n e m sz ülettek gy er m eke i. C e- 

ferino ezért örök be f o ga dt a egyik uno k ah úgát , La P e pitát. 

A kislányt r en dkív üli mó do n sze r ette, n a gy o da a dá ssa l n e- 

velt e. Az ir ga lm a s nô vé r ek (a p ác á k) isk olá já ba já r atta. 

La P epita m e gtan ult írni- olv a sni, kötni és zongorá zni is. Azt 

terve zte, hogy tanítónô le sz. 

C efe rino lók ere ske dô ként do lgo zott. Mindig be c sülete s 

volt. El Bo m ba, egy öreg c igá ny va llotta róla: „Az apá m lóker 

e ske dô volt, sokat h az udott. El Pelé soha. ” 

C efer ino és c salá dja bek öltö zöt t Bar ba st r o v ár o sá ba . 

Egy lak á st bér elt. A kö rnyé ken v ízv e zeték ne m volt, vizet a 

folyó túloldalá ról, egy k út bó l ho ztak. 

C ef er in o B ar ba st ro vá ro sá ban e gyr e va llá so sa bb é let et 

ke z dett élni. N ap onta járt m isér e. Kö r me nete k a lk alm áv al 

az egyik zászlót min di g ô vitte. C sütö rtök e stén ként a szentsé 

gimá dá so kon szintén min dig ott volt, imá dk ozott és én e- 

kelt. Nem tudta e lviselni, ha va la ki ká ro mko dott. Azt 

mo n dt a: „Mivel sér tett m e g té ge d az I sten? Ne szidd az Istent, 

és ne mondj ro sszat I stenrô l, de a pa po kró l se m! ” 

B ar ba stro vá ro sá ban C e fer ino egy igen szép dolgot t ett, 

ami m e gvá lto ztatta az élet ét. A fô ut c án egy idôs e m be r 

rossz ul lett, vért hányt. Látszott, hogy tüdô vé sz e s. Se n ki 

sem m er t o da m enn i se gíten i, m er t min de nk i rette gett attól, 

hogy m e gk ap j a a bete gsé ge t. C e fe r ino ép p en arra jár t. 

Am ikor látta a bete g e m ber t, rö gt ön o da lép ett, hogy se gít - 

se n. Volt ott egy kút, a z se bk en dô jé ve l m e gm o sta az idô s 

89


e m be r ar c át, aztán h a zat á m o - 

gatta. Kider ült, hogy az öre g 

e m ber – Rafael Jo r da n – a 

váro s elôzô polgár me ster e volt. 

Ettôl kezdve Cef erinót na gyo n 

m e gk e dve lté k a vá ro sba n. 

A volt polgá r m e st er ö cc se , 

Sim ón elh atáro zta, hogy se gít 

C efer inón ak. Akko riban ér t 

vé get az I. vilá ghá bor ú, és so k 

90 katon aló fölö sle ge ssé vált. 

Sim ón a dott egy na gy o bb ö sz - 

sze get C eferinónak, hogy men - 

jen el Fra nc iaor sz á gba, és ott 

ve gyen egy v a gon ö szv ér t, 

a me ly ek et ak kor iban n a gy o n 

olc són a dt ak. C ef er ino el i s 

m ent, me gv ette az ösz vér ek et, 

áthozt a ôket Sp an yolor sz á gb a 

(va súton és gy alo g át a he gye - 

ken) , és na gy ha sz onn al ela dt a 

ôk et. Az elsô do lga az vo lt, 

hogy a k ölc sö n k ap ot t p én zt 

vissz afizette Simó nnak. A ny e - 

re sé g felét is neki aka rt a a dni, 

de Sim ón ezt eluta sította. 

C efe rino e gy sze rre ga z da g 

e m ber lett (az eddigi sze gé ny - 

sé géh ez viszony ítva). M e gv et- 

te azt a lak á st, a m e ly be n a d- 

dig is la kta k, mö götte p e dig 

na gy istállót rende zet t be.


Ettôl kez dv e n a gy on so kat se gítet t a sze gé ny e ke n. E gy ik 

cigá ny ba r átjá n ak, aki se gít sé get kért tôle, azt mo n dt a: 

„Menj csa k be az istálló ba , és vidd el, a m ire sz ük sé ge d van!” 

A ko lduso k at gy a kr an be hívta a há z á ba, enni adott nekik, 

és gy ak ra n p én zt is. Aztán vállukr a tette a k ez ét, és a zt 

mo n dt a: „Adiós, adiós!” (I sten ve le d! ) Ter e sa n éh a n y ugt a- 

lan ko dott is, hogy a v é gé n m é g újra sz e gény ek le szn ek. 

C ef erino össze bar átko zot t egy bar ba str ói e gy ete m i 

taná rr al, Don N icolá s Sa nto s de Ottóval. Don N ico lá s a ba - 

rát sá g ke z deté n pr ó bár a ak ar ta tenni Ceferinót. Két isme - 

rô sét me gk ér te , hogy amik or ô kim e gy a szo bá bó l, azok 

kez djék el ôt jó han go sa n szidni, kr itizá lni. Cef erino e gy 

ideig me glep etve h allgatott, azt án az ajtóhoz ugrott és kiterje 

sztett karo kk al azt mondta: „ Vigy ázz atok, mit mon dotok! 

Nem e gy et tá m a dtok , h an e m k ettôt, Don Nico lá st é s 

en ge m!” 

Don Nic olá s gyak ra n m a gáv al vitte Ceferinót Valla do lidba 

az e gy etem re. C efe rin o így ott leh etet t a p üspö k ök é s 

min iszt erek kö zött, am ikor XIII. Alfonz király fela já nlotta 

Span yolor sz á got Jé z us Szív ének . C efer ino Don N icolás gy e- 

rek ein ek fo ga dott és na gy on sz eret ett na gy bác sija lett, rengeteget 

me sé lt a gyer ekekn ek. Gy akra n Cef erino ott is aludt 

Don Nico lá s c salá djá na k a há z á ba n. Volt ott egy kis szobá 

ja, és sokf é le m unk át e lv é gz ett a ház körül. Don Nico lá s 

na gy ban hatott C ef erinór a, se gítette ôt a h ité be n . 

Ekko riban (51 év e s ko rá ba n) döntötte el, hogy egy há zi 

há z a ssá got köt a fele sé gé ve l, Te re sá va l. Ek kor gy ónt ak 

elô szö r, és ekkor lettek elsô áldo zók is. 

E gy sz er egy igen k e lle met le n e set tör tént Ce fer inóv al. 

Sok kiváló öszvé rt vitt el egy lóvá sá rr a Ve n dr ellbe. Ott a vásár 

on egy ke re sk e dô fe lism er t Cef erino ö sz vér ei kö zött 

e gyet, amit ôtôle loptak el. Az onnal hívta a ren dôr sé get , 

91


C efe rino fo gdá ba ker ült. A tár gy a lá son a ztán tisztázó dott, 

hogy az öszvér t tényle ge sen ellopták az illetô ker e sk e dôtô l, 

de a tolvaj nem C efer ino volt. Ô bec sület esen , p én z ér t vette 

m e g az állatot, és f o galm a se m volt arról, hogy lopott jó- 

szá g. A t ár gy a lá s v é gé n a bíró kicsit vicc ese n azt mon dt a: 

„Pelé ne m tolvaj, ô szent C efer ino Gimén ez Malla, a c igá - 

nyok védô sz entje!” A tá r gya lá s na pjá n a cigá ny ok 40 kilo- 

m éter ho ssz an m e gsz álltá k az or szá gut at kor dé kk a l, 

lov akk a l. Így kö vet elté k Pelé kia dat á sát , a kine k az ár tat- 

la n sá gár ól m e g vo ltak gyô zô dv e. M á sna p C ef erino elm ent 

92 a ba r ba st ró i dó m ba , és há lát a dott Isten ne k. 

C ef erino la ssan a c igányo k v ez ér e, ’polgá rm e ster e’ lett. 

N a gy on sok akn ak se gített. So k sz or n a gy gyer ek c sapat k í- 

sér eté ben f e lme nt a do m bra , és m e sé lt a gy e re k ekn e k a c i- 

gán y ban ditá va l ( C uc a r ac há va l) való találk oz ásair ól, de az 

evan gé liumró l is. Az egyik kisgy er ek így em lé ke zett vissz a 

ez ek re a v idám , bo ldo g ór ákr a : „Úgy be sz élt v elünk, gye r e- 

kek ke l, m inth a fe ln ôttek le nn énk .” Fe le sé ge Te re sa h alála 

ut án C ef er in o a h á zát áta dt a P ep itán ak , a fo ga dott lá ny á- 

na k, ô egy kis lakásba költözött. P ep ita c sa lá dját is újra m e g 

újra na gy o bb ö ssz e ge k ke l tá m o gatta . 

19 36 - ban kitört a sp an yo l p o lgár h á bor ú. B a r ba stro é s 

kör ny ék e a vör ö sö k ( ko m m unistá k, kö ztár sa sá gia k) ke zér e 

ke r ült. H a jtóv a dá sz at ke z dô döt t a p a pok ellen. N é há ny 

hó na p alatt a ba r ba st ró i e gy h á z m e gy e p ap ja in a k 87 % - át 

m e gölt ék. E gé sz Sp an yo lo r szá gba n a po lgá rh á bor ú a latt 

41 84 p a pot és k ispa pot , 23 65 sz er z ete st és 283 a p á c át 

öltek m e g a hitük, hivat á suk miatt. 

A polgárh á bor ú elsô nap ja iban tö rtént, hogy B ar ba stró- 

ban egy fiatal papot e lfo gt ak a vör ö sk aton á k. A fiatal pap 

pró bá lt kisz a ba duln i a k ez eik közül. Cef erino épp en arra járt, 

o da lép et t a kat on á kh o z és azt mon dta: „ Sz ûzany ám , se -


gíts meg! Ennyien egy e llen, 

aki ráa dá sul m é g ártatla n is?” 

Azonnal ôt is elfogták. A zse beiben 

egy rózsaf üzé rt és egy lókapa 

rót is talá ltak, am iket szintén 

bûnjelekn ek t ekintettek. 

C ef erino bör tön be ker ült. 

A börtön be n re n gete get im á d- 

ko zott, fô k ént a ró z sa f üz ér t. 

Két héttel k é sô bb, 19 36 . a ug. 

8-ról 9-re virra dó éjsza ka több 

társá va l e gy ütt kih ur co lták a 

te met ô be. Ott a tem etô be n 

lôtték a gyon ô k et. C efer ino 

ke z é be n a r ó z sa f üz ér t tar tva 

halt me g, mikö z ben azt kiáltotta: 

„Viva Cristo Rey!” (Éljen 

Krisztus Király!) A fo ga dott 

lá ny a, P e pita ezen az éjjelen 

ne m t udott a ludni. Újra és újra 

felkelt, járk ált , aztá n h a llotta 

a t e m et ô felôl a lö vé se ket. 

Akkor m é g n e m t udta , h o gy 

C efer inót is kivé ge zték. Má s- 

nap cigán yok egy cso por tját 

ha jtották ki o da, hogy m e gá s- 

sák nek ik a sírt. C ef er in o e gy 

paph oz k ötözv e, arc ca l le fe lé, 

vér e sen fe k üdt a f öldön. 

II. Já n o s Pál p á p a 19 9 7. 

m á jus 4 -é n av atta bo ldo ggá . 

Liturgik us ünnepe is má jus 4-e. 

93


B oldo g Ce fer ino a cigán yok v é dô sze ntje, p élda k ép e. F iata- 

lon bátr a n se gített a bet e g, vért hányó ör e gem be rn ek. I dô s 

kor á ban pr ó bált m e gvé de ni egy ár tatlan ul e lh urco lt fiatal 

pa pot. A c salá dját sz er ette, a fo ga dott lán y át na gy gon dda l 

ne ve lt e, t an íttatta. A m iko r c sak t udott, se gít ett a n álá ná l 

sze gé ny e bbe k en. B e c sülete s, m in dig iga z at mo n dó e m ber 

volt, olya n, a kibe n a bar áta i va ko n me gbíz h attak. Mély hitû 

e m ber volt, ak in ek tör té n ete ir e a gye r ek ek egy é leten át 

em lé ke ztek. Se gítse az ô példája c igá ny te stv ére ink et , ho gy 

úgy é lh e ssen ek , mint Boldo g C eferino! Se gít se Bo ldo g C e- 

94 ferino életp é ldá j a a ne m c igá n yo kat is, hogy hasonló ba - 

rátsá gga l állja nak c igány te stv ér eik m ellé , mint azt Don 

Nicolá s vagy Sim ón tette! Hogy testvé rk ént, e gy m á st me g- 

be c sülv e és tisztelet ben tar tva tudjunk e gy ütt élni ebben a 

kicsi, so kat sz en v e dett orszá gba n, úgy, mint egyetlen Atyá- 

nak gye rm eke i! 

SZEMELVÉNYEK 

MAGYAR ÍRÓK CIGÁ NYOKRÓL 

Jók a i Mór: Cigá ny báró (r é szlet) 

A bba n az idô ben volt c igány n e m zet is. Úgy h ívtá k. E gy 

e gész ne m zet volt. Hogy mily en na gy lehet ett, azt ki leh et 

venni abbó l, hogy év enk ént kéte z er forint Toler án ctax át fi- 

zetett a kir ályn ak. Mikor a na gy Sa v oy ai E ugé n h er c e g a te- 

me sv ár i k apit ulá ci ó fe ltéte le it alá ír ta, am idôn a k ur ucokr ól 

c sa k ily me gvetôle g ny ilatkoz ék: la c an a glia puó an da r e, 

dove vuole (a söp r e dé k m e het a m e r r e ak a r), a ddig a c i- 

gán y ne m zetn ek m e gen ge di, hogy ide ben n m ar a dh at az or- 

sz á gba n. K é sô bb sz a ba da lm at ka pn a k a bá ny a míve lé sr e 

és a ko h á sz atr a . És ez ter m é szet e s. A c igán y n e m h a da -


kozó nép. Ha sze ret né a há bo r út, n e m bujdo sot t volna el 

a ha zá já ból v ilá gta lan v ilá ggá. Lehet neki paran c so ln i. – fölvesz 

min de n tréf át , gor o m ba sá got . Ami olya n m unk a, ho gy 

senk in ek sem t etszik, az mind a c igá ny r a vár. Aztán tud a l- 

ka lm az ko dn i. A kin ek a h atár á ba n lakik, a n n ak a v a llá sát 

tar tja, volta ké pp en p e dig mind va lam enn yin ek h átat for dít, 

s hisz a m a ga bo szor k án ya iba n, s m e gk ere szte lt gye r m e- 

kit a p att o gó tûz fölött av atja föl régi p o gá ny sz er tar tás 

sz er int. B át ra n be sz él a világ folyá sár ól, tudja jól, ho gy 

az ô nyelvét n e m érti se m m i ide ge n, s kö zötte nin c s k é m , 

se m ár uló . 

Ezt a n e mz et et sze r ette k ülö nö sen B otsin k ay Jó n á s. 

N e m c sak Szaffi m iatt: á m bá r ez is egy ok volt rá; kóbor 

életé ben szok ott mé g ho zz ájuk. Most a ztán ö ssze sze dett a 

Teme sv árró l sz étz üllött cigán yha dból egy falura való né pet 

s azo k bó l egy új te lep et alak ított valah ol a h e gy sz ak a dé k ok 

között, ahol ren gete g erdei vo ltak. Ott azok vasbán yát ny i- 

tottak, k ohó k at ép ítettek , s fo lytattá k a m a guk m e st er ségét, 

amitôl ko r mo s lesz az e m be r n ek a keze és a po fá ja. – 

Egy egé sz falu c sup a c igán yo k bó l: f ek ete h áz ak ka l, f ek ete 

ben n e a ssz ony, férfi, gy er ek, m é g az utc án vé gigfolyó p ata k 

is fek ete. A mély völgy bôl éjje l-nap pal han gz ik fel a n eh é z 

pör ölyök c satto gá sa, az á só k, k a szá k, e k ev a sak p e n gé se 

az üllô és ka la p ác s kö zött. Ez volt Jó n á sn a k a le gke dv e- 

se bb láto gatóh ely e. Na po kon, éjek en k er e szt ül elné zte a 

fe ket e le gé ny ek m unk á ját a k oh ók k e m en c é je körül, s 

va la há ny szor érc et öm le szt ettek, el n e m m ar a dt o nn a n. 

Ezt a v a sve rô falut hívták C igán dián ak. 

Ez a tr éf á s faj is úgy ra ga szko dott hozzá: mintha kö z ü- 

lök való voln a. Jó f ö lde sur uk volt, s vé de lme zt e ôket az 

„urak” ellen. Aki vala mi c sínyt köv etett el: nem hív atta fel 

a co m pa nia úr iszé kr e, töm lö c be se m c suk atta, ha ne m elô- 

95


ho zatta a v ajdá v al, s az atyaf ia iva l jó sort veretett rá: azzal 

m e gelé ge dett. Holmi ma la clop á sér t szót se m tett; minth a 

é sz re se m v en né. 

Mikszáth Kálm án: A be sz é lô kö ntö s (ré szlet) 

... Bejött a kis kor mo s, r on gyok ba n, m e zít lá b, kó c o sa n, 

m e gle ge ltette n a gy sz e m eit a kinc se k en, szája nyitva m a- 

ra dt, és a ny itott sz á já bó l mint fénye s keleti gyön gyök, f e- 

hér lettek ki a fogai. (Az a vén ma m la sz é sz re se m v ette.) 

96 E gé sz gye rm ek volt mé g, n y úlán k bár, – de erôtelje s. So- 

káig settenke dett, habozott, míg végr e me gszólította a h ajdút: 

– Hát neke m sz a ba d- e ? 

Gyuri bá c si n a gyot fújt elô bb, majd mé ltatlan ko dv a mor- 

dult rá : 

– Minek a bé k a lá bár a pat kó , Eredj a po ko lba ! 

Mintha mindenik szó egy felhô lett volna , s a le án y ar- 

cá ra, ho m lok ár a er e sz ke dn ék, o ly an szo mor ú lett. Még ezt 

a v a do n nôtt mók ust is m e gba bon á zta a p ip er e. Elf or dult, 

könn ye zett, és a k ön ny ek et a k öny ök év e l törö lgette. 

Sz e ren c se – vagy tán nem sze r en c se –, é pp e n bent volt 

a fôbíró és me gfigy elte bá nat át. ke zé ve l me gé rint ette a vá l- 

lát. Ijedten rezz ent fel. 

– Vá la ssz a r uh ák közül, öltözz fel! 

Ha boz va n éz ett fel rá. 

– Az nem e n ge di (P intyô re m utatott a me grá n dított fél- 

válláv al. ) 

– De ha én en ge de m , a v áro s fô bírá ja. 

R á né z ett a kön ny ein ker e szt ül ne vetv e. 

– Te paran c so lsz itt? Igazán ? 

– Pintyô – szólt a fôbíró mo so lyo gva –, vigye be a k is 

leá ny utá n a le gsze bb r uhát. L ássuk, mit lehet belôle c siná lni.


Meg is láth atták egy ne gye dór a m úlv a. Mikor kilép ett az 

öltözô szo bájá bó l kimo sak o dv a, f elöltö zve , a c so dá lk oz á s 

mor aja h an gzott. 

Álom játé ka - e vagy élôlény ? Olyan volt, mint egy vakító 

szép sé gû k irá ly le ány. A cser e sz nye szín se ly e mp r uszlik 

tün dé r ido mo kat en ge dett se jtetn i, a r oko ly a k ec se sen k í- 

gyó zott le a bok áig. Ajka túltet t piro ssá gáv al a r ubinto s n á s- 

fáján, kondor f eket e va rko c sa a ddig sz ala dt rajta lefelé, míg 

c sa k v a la m it talált belôle . 

– Kinek a lá ny a v a gy ? – k ér dé a fôbíró elr a ga dt atva . 

– Az öreg B ür üé, aki a „ N y alka ha lá szn á l” sz ok ott muzsik 

áln i. (A „ Ny alka h alá sz ” hírh e dett c sá r da volt a T isz a - 

parti tanyá k kö zött.) 

– Mi a n e ve d? 

– Cinna . 

– Velünk jössz B udár a? 

Vállat vont egyk e dv ûe n. 

– Akkor tied m ar a d a r uh a. 

– Megy ek. 

Juh ász Júlia: Talá lkozta m boldo gul ó cigány okka l is (r észlet) 

A beszélgetésben Or só s Jaka b, cigán y író, fafaragó szólal me g. 

„... egy nap on azt mo n dt a a tan ító: – Te, Jó sk a , két hete 

figye llek titeket, ti ne m e szte k se m m it. – Hát itt nem, ta nító 

úr, c sak e st e. Ottho n. – És n ap kö z ben ne m is sze retn ét ek 

enn i? – D eh o gy ne m sz er etné nk. De m enn yir e hogy sze ret- 

nénk! 

Erre a tan ít ó úr, tudo d, mit csin ált ? Rá bízt a a gyer ek e ket, 

képz eld el, a v igy áz ór a, vé gigjár ta a falut, és m in de n gy e- 

rekn ek sz er zett két csalá dot. Egyik nap az egy ikné l vo ltun k 

97


ven dé ge k dé lben, m á sik nap a m á sik n ál. Amíg c sa k a bba 

az isko lá ba jár tun k. Több mint öt éven át! 

N ek e m egy sv á b és egy zsidó c salá d jut ott. A Hir sch le- 

rék ne k volt egy fiuk is, a Pityu, az – képze ld el! – a na p o k- 

ban felhív ot t telefonon. ha llotta, hogy élek – bizto san a 

tévé be n látot t –, s kíván c si volt rá, hogy mi van vele m. 

m ajdn em hetv en év után! (...) 

E bé dre m ent ünk. De n e m ám a m a c sk a t áljá ból a dta k 

enni, hisz en a m e st er – a t a nít ó – kér te me g ô ket, akit n a- 

gyon tiszteltek – volt is miért! –, ha n e m a diófa aszta lho z ül- 

98 tettek. Az a sztal gy önyör û, illatos szôttesse l volt leterítve, 

ott gôzö lgött a tejf e le s ba blev e s, m e g a jó diós m e g m á ko s 

m ác si, é rte d? Úgy ér ezt em , egy c so dá s tün dé rvilá gba c sö p- 

pe nte m be le. L e ültette k, m e gm utattá k, ho gy an kell a le- 

ve sbô l me rni, ho gya n kell szelni a ken ye ret, ké st m e g v illát 

ho gya n kell ha sz ná lni. Mindent me gm ut atta k. De olyan t a- 

pintattal, hogy ne m ér ezt em egy per cig se m sz é gyen ke z é st. 

(.. .) ott, a zo k ban a tiszta lak á so k ban , a zo kn ak az étele kn ek 

az illatá ból, azok ból az e m ber ek bôl sugár zó e m be r sé gbô l 

kia lak ult ben ne m egy o lya n szép iránti igény, ami az e gész 

élete me n v é gigk ísér t. Amíg ott étkezt ün k velük az aszta l- 

nál, az a két csa lá d va la mit m on dott nek ünk. Valami bizta- 

tá st . Valami ny ugt atá st , hogy ne é re z z ük m á so kn ál k i- 

se bbn ek m a gun k at. Valami oly an erôt a dta k n ek ün k , é pp 

a bba n a ko r ban, a m ik or a gye r m ek ek fo gé ko ny ak. Öt évig 

voltunk v en dé gek a gaz dákn ál, de a ztán e lh a gyt a a törz sünk 

azt a h ely et . ( .. .) Az élet ugya n úgy folyt, aho gy an r é ge n. 

De mi, har min c an, már nem v olt unk ugya na zok. ”


CIGÁNY NÉPM ESÉK 

A lyuk a sztó er e det e 

R é ge n a cigá ny ok v a sm un ká bó l é ltek. Fönt tany á zta k a h e- 

gye n, f újtatták a tüzet, pe n gették az üllôt, kovác so ltak e gész 

álló nap . Ahogy kala pá lá s kö z be n a v ajda let ek int et t a 

völgy be, azt látta, hogy e m ber ek v on uln a k a he gy felé, r ettentô 

lá r máv a l és or díto zá ssal és k öz ele dne k f en ye getô en . 

F utott rö gtön és elh ír e szte lte a tö bbiekn ek : 

– Ja j, c igán y ok, jö nn e k a bír ák, s bizony ôk mindig a z 

ítéletet hor do zz ák! 

És e gy enk ént felk ér dezt e a tá bo r m in den la kóját , lopotte 

va la m it, ve re ke dett-e, kö vet ett-e el oly an bûnt, a miér t elle 

n ük in dulh at a tör v ény, de se nk i ne m e m lé ke z ett, ho gy 

vétke zett volna. 

– Ha jönn ek, ma jd ideé rn ek – m on dt a végül a v a jda . – 

Ami ki van reánk mé rv e, azt úgyis viseln ünk ke ll! 

Am ikor a m enet me gállt mellettük, m e gny ugo dtak, m e rt 

ne m ôket bánt ották. A felbô sz ült soka sá g egy férfit ostor o- 

zott, akine k ke re szt volt a vállá n. A c igán yok ne m is se jtet - 

ték, hogy az a férfi a Szent Isten fia, a bba n az on ba n 

biz onyo sak vo ltak, hogy ut olsó út jár a k ísér t e a tö m e g, é s 

hogy ki akar já k v é gezn i. Ám mielôtt fölfe szítették volna, az 

ítélô sz e mé ly ek m é g e gy sz er tan á c sot ült ek, s egy rövid 

idôre a poro sz ló k m a gár a ha gytá k a ha lá lr a sz á ntat. 

Akkor a va jda o da m e nt hozzá és kérde zte tôle : 

– Hej, testvé re m , hát te me g mit csiná ltá l? Nagy bûn ö- 

ket követhettél el, ha ilyen csúf halá ln ak a dn ak! 

F elelte erre Jé z us: 

– Hej, öreg cigány, n e m so ká ra m e gt udo d ma jd, ki v a- 

gyok és me gt udo d azt is, mi volt az a bûn, amiér t ker e szthalált 

kell halnom! 

99


100 

És az öreg cigán y ak kor me gp illantott a ke re szt me llett 

né gy va sszö get. Fölvette az e gyiket, s k ív ánc sian viz sgá l- 

gatni kezdt e. 

– Jaj, de jó le nne ez n ek em üsthá zat ly uk a sztan i! – a zt 

m on dja m a gá ba n. Azzal fogta és e lre jtette. T ö pre nk e dett, 

hogy a többit is e llo pja, m er t jól el tudta volna cseré lni m á s 

holm ik ra a c igán yo kk al, de végül n e m m er te me gt en ni. é s 

az össze gúz solt Szent Istenfiú csa k nézte ôt és be lelátott 

a go n do lat a iba. 

És így szólt: 

– Tudd me g hát, hogy én va gyok az égi Isten gye r m ek e, 

a sz entsé ge s Jéz us, aki a világ bûn eié rt piros vérét adja majd! 

Amikor ezt a vajda m e gha llotta, le v etette m e gát a földr e 

és csúsz ká ln i k e z dett k ör ülötte a p or ban , úgy könyö r gött: 

– Ne har a gudj r eá m, I ste ne m, a miér t tolv ajko dá sr a v e- 

tem e dte m a színe d elôtt! Nem tudta m , hogy a me nny or sz á g 

k üldötte vagy! Jó vá t e sz e m a c se lek e det e m et! 

És a k ar ta volna a k e r e szt mellé vissz ah elye zn i a v a s- 

szö get, de a Szent Istenfiú azt mon dt a: 

– Mara djon c sa k ná la d az a szög, te öreg cigány! Köny- 

nye bb lesz a h alálo m is, ha c sa k há ro m szö get v e rn ek a t e s- 

te m be , a te sor so dr a pe dig sz e re nc sét hoz majd. N a gy 

se gítsé g lesz a m un k á dba n , m e gláto d! 

És a Szent Istent csak három szöggel feszítették föl a keresztre. 

A cigá ny p e dig le m ent a h e gyrô l és do lgozn i k ez dett. 

A Szent Jéz us iga z at be szé lt, m er t a va sszö gge l na gy on 

könn ye n tudt a k ily uk a szta ni az üsth á zat. M e gláttá k a tö b- 

biek is, mily en új sz er szá m m al m unk álko dik és a z ut án 

min de gyik ük olyat kovác so lt m a gá n ak. 

Azóta isme rik a ly uk a sztót. 

(Sztojka Aranka, sz. Kalocsa 1913; gyûjtötte Bari Károly)


Az elre jtett kinc s 

Az a fa m é g m o st is m e gv a n az uszódi h atá r ban . Va lam iko r 

oda tele pe dt ek le a c igán yo k az alá a fa alá, mert na gy lo bja 

volt és na gy á rny ék ot vetett. A kar a vá nok ott álltak m e g 

a lov a sko c sija ikk al, ott tanyá ztak, ott fôztek, ott ettek. N ap - 

kö z ben a cigá ny a sszo ny ok e lme ntek k e ny ér utá n, jár tá k a 

falut, sz er en c sét mo n dt ak a n ép e kn ek, a cigá ny férfiak me g 

a t á bo r ba n m a r a dt ak a lovak mellett. A mik or a nôk haza - 

érk e zte k a baty uk ka l, ak kor k e z dte k el fôzni, min denk i a zt, 

amit a h á z ak n ál k ap ott. 

Eljött az este , tûz köré ültek a cigán yo k. E gy ütt ültek , 

be szé lgettek, szót váltottak errôl is, arról is. Egysze r c sa k 

a fa tövé n él k ilo bba nt a földbôl egy h ata lm a s zöld lán g. 

Hir telen, rettentô erôvel csap ott föl az ég felé, azt án m inth a 

vissza sz ívta volna a mély sé g, elt ûnt. A mikor m á so dszo r is 

feltört a láng, ap á m azt m on dt a a tö bbie kn e k: 

– Cigány ok, do bjatok oda egy fehér lep e dôt, m er t azo n 

a h elye n elre jtett ar a nyp é nz ne k kell lennie! 

F o gta k is egy le pe dôt és reá ter ítetté k a fûre, ahol a ra - 

gyo gó tûz m e gjelentke z ett. Vártak úgy tizenöt percig, a ztá n 

elk e z dtek ott ásn i. Nem sok földet kellett elmo z dítan iuk , 

ha m a r m e gt a lá ltá k a k in c se s lá dát. . Az egyik férfi me gra - 

ga dt a a láda fülét, em elte volna kifelé, de a m á sik cigá n y 

gy en gé bb volt, alig bír ta tar t an i a súlyt és elk ár o mk o dt a 

m a gát . A láda a bba n a p illan at ban vissz ae sett a gö dör be é s 

le sülly e dt . Elt ûnt. C sak egy na gy csörr en é st leh etet t hallan i, 

valaho l lent a m é ly be n , de ak ko r át, hogy m e gr e m e gett 

a föld a ta lp uk a latt. 

A cigány ok m e g e gy m á st szidt ák : 

– Azért veszett el a sok, drá ga a ra nyp én z, m er t te ne m 

jól fo gta d a lá dát! 

101


102 

– Te vagy a hibás, ne m én! Ne akard re á m aka sztani a hibát! 

És káro m ko dt ak v e sz ett m ó dra . 

A tûzlán g n e m lo bba nt ki a földbôl tö bbé, de a h alo m ba 

hán yt rö gö k tetején n e m sok ár a egy piros r uh á s kicsi ör dö g 

jelent me g. Bizony mo n do m, ör dö g volt és piros öltözetet 

viselt: piros csiz m át, piros na dr á got , piros k a bátot , pir o s 

sipk át, és piro sak vo ltak a sz a rv ai is! Ô volt a kin c s ôrzô je, 

és állt né m á n a fa tövé be n, nézte a c igá n y ok at. 

Azok me g úgy m e gije dtek, hogy rögtö n bef o gtá k a lo- 

va k at a sz e k er ek be és e lh ajtottak o nn an. E gé sz éjjel m e n- 

tek, ne m álltak m e g, c sak a h ete dik f aluba n. F é lte k, ho gy 

bete gek le szn ek a gye rm ek ek, mer t ily enk or az szo kott k ö- 

vetkezn i: ahol ör dö g jelenik me g, ott na gy bet e gsé g tör té- 

nik, ha nem vé de ke zn ek e llen e. 

Így voltak , a ho gy e lsor olta m. Az a fa m é g m o st is m e g- 

van, pedig há ny éve már ennek! ... 

A fekete e m ber lov ai 

(Sztojka Aranka, sz. Kalocsa 1913; gyûjtötte Bari Károly) 

Volt egy pásztor. E gy sze r az egyik tehé n e lk ó szá lt a c sor- 

dától, s a p á sztor e m be r ut á na indult az er dô be , hogy me g- 

ke re sse és v issz ah ajt sa a c satan gol ó jó szá got . Ahogy ment, 

m en de gé lt, be lee sett egy k isz ár a dt k út ba. Nem tudta, m i- 

tévô legyen , m er t arr af elé a tá jé k telje sen elh a gyatott volt, 

sen ki se m h a lotta volna m e g, ha se gít sé gé r t kiáltoz ik. 

K ez dt e ma gát ho zz á sz oktatn i a halál go n do lat áho z. 

Leszállt reá az est e, leszállt az éjsza ka is, s ah o gy sze gé ny, 

sz er en csétlen p á sztor dider gett ott a söt ét be n, e gy sz er c sa k 

azt vette észr e, hogy tüze sen v ilá gító sze me k m er e dn ek r eá 

a k útm ély m ásik oldaláról . Mo cc ann i sem m ert e z után, ö sz -


szeh úz ó dv a k upor gott e gé sz éjjel, így nyo mta el az á lo m. 

A miko r re gge l fö lé bre dt, látta, hogy rajta kívül mé g két ha- 

talm a s kígyó van a k út ba n, a zok n ak a sze m e i iz zotta k é j- 

sza ka. Fé lele m bor ította el a szívét, de a k így ó k ne m 

bá ntották . 

És volt a k útm él y kö z ep én egy kô dar a b, am e lyh e z a pik- 

kelye s c súszó állato k n apjá ban tö bbször o datek er gôzte k é s 

kin y újtották a f ullán kja ik at és m e gny a lták . És a kô e gyik 

oldala az éh sé g ellen volt, a má sik m e g a sz o mjúsá g e llen . 

A ha r ma dik n ap on sz óv al szó lították a k így ók, hogy m en - 

jen oda ô is a kôhöz és cse le ke djen h oz zá juk h a so nló an . 

És o da m ent ô is és m e gny a lta a k öv et és n e m érzett az utá n 

éh sé get és szo mjúsá got. A p á sztor e m ber két évig lakott a 

kígyók ka l a kisz ár a dt, mély kút ban. 

Hét év elmúltával az egyik kígyó váratlanul fölemelke det t a 

lev e gô be, s rep üln i k ez dett fölfelé, mintha von za ná v ala mi. 

Hoz záfo got t kész ülô dni a má sik kígyó is, m ert köv etnie kel- 

lett a tá r sát, de mielôtt elin dult voln a, k ar ik á ba gön dör ítette 

a f ar kát, azzal jelezte a p á szto rn ak, hogy kapa szko djo n bele. 

A pásztor bele is c simpa szko dot t és a kígyó kivitte ôt a kútból. 

O dafönt egy fe kete r uhá s e m ber vá rta ôket, ke zé ben e gy 

na gy kön yv volt, azzal olva st a ki a pá szt or t és a kígyó k at a 

mé ly bô l. Mihelyst fölérk eztek, a fe k ete r uh á s e m be r a k ét 

kígyón ak k ötôf ék et vá gott a f ejé be, s mind a k ettô lóvá vál- 

tozott. Kikötötte ôket egy fához. 

Akkor ér thetetlen n y elve n olva sni k e z dett a k ön yv bô l, é s 

ah o gy o lva st a a la po k at , a p á szto r úgy e me lk e dett fölfelé a 

m a ga sba , e gé sz en a felhôk közé. Onn an ismét vissz aolva sta 

a földre és azt mon dt a a pá sztorn a k: 

– Magát is me gsz a ba dította m. Vigyázzon a lo va im ra , m e rt 

na gy on e lf ára dt am ! 

E z utá n a f e ket e e m ber e la ludt . A két ló igen forgatta a fe jét 

103


104 

a p á szt or felé, a mo z dulataikk al va ló sá ggal hívo gatták. A 

pá sztor m e gsa jn álta ôket és lev ette róluk a kötôfék et. Az ok 

pe dig rö gtö n vissz av áltozt ak k ígyó vá. Akkor az egyik oda- 

c súsz ott a fe ket e r uh á s e m be rh e z, aki kiolv a sta ôket a k út- 

ból, és a ho gy a ludt, reá c sa pott a f ar ká va l, és az e m ber n ek 

a t e ste k ettév á lott, de ne m folyt ki be lôle vér. És a k ígyó k 

hár om szor m e gh a jtották a f ejük et a Nap felé és vissz a me n- 

tek a k út ba . 

(Id. Jónás Istvánné, sz. Pereces 1916; gyûjtötte Bari Károly) 

Szent Péter és a lust a e m be r 

Volt, hol nem volt, egy cigány a sszo ny me g egy c igány. E gy 

me zô n fe k üdt ek. Akk oriban mé g Szent Péter és a Sze nt 

Isten a földön járt. No, me gy a Szent Isten me g Szent P éter. 

Lát já k a c igán yt, a mint egy ...(?) fe k sz ik. Kérdi tôle a Sz e nt 

Isten: „Öreg cigány! U gy an mon dd me g, mer re ta lá lun k er- 

refelé egy szép zöld fát, ame ly ik me llett egy na gy ke re szt 

van? ” Hát, az öreg cigá ny a lá bá v al m ut atta, tov á bb n e m 

szólt se m mit, h ev eré sz ett. 

Majd tovább me gy, kö r ülbelül két-h áro m méte rre l. Talál 

egy cigá ny a ssz onyt. Az a ssz ony már talpon volt. Kérdi tôle 

a Szent Isten: „ U gy an mon dd me g, k e dv e s h úgo m, m err e 

találunk er ref elé szintén egy zöld fát, ahol egy kô, egy kô- 

kere szt va n? ” „ Gy ere , Szent Isten, me gm ut atom ne ke d!” É s 

vele me gy, k éz en fogja, és m e gm ut atja. Mikor elm ent, szó lt 

Szent Péter és az Isten, me gbe sz é lték: „No, m o st már mi 

lesz e bbô l? Ez az em be r na gyo n lusta, mi lesz vele?” 

„Hát én me gm on do m n ek e d – szólt Szent P éter. – E z ek- 

kel az lesz, hogy a lust a fogja e ltar tani az ügy e set.” 

Hát azért van ma úgy a világon, m ióta a világ teremtô dött,


hogy van egy ügy e s m e g egy lusta e m ber. Va gy az a sszon y 

lusta, vagy a férfi. Két ügy e s n e m élhet egy ütt a vilá gon. 

(Vekerdi József: Cigány nyelvjárási népmesék. I, Debrecen 1985, 207) 

NÉPKÖLT ÉSZET 

Foly a p ata k se be se n , 

H e ge dûs a k e dv e se m ; 

Foly a p at ak , de la ssa n: 

Él a ba bá m ur a ssa n . 

K ar ác son már köze le g, 

N inc sen fánk, s nagy a hide g; 

Kop la ltunk már ele get, 

Isten küldj fát, kenyeret! 

Jó Isten, szép a vilá g, 

Virágzik már min de n á g, 

Közeleg a m e le g n yá r, 

Mert a h úsv ét itt van már ! 

Jó I st en e m , térj be hozz ám, 

K isöp ör te m a kis k unyh ó m 

S tiszta abro sz asztala mon! 

Ne tép d szét a v ir á got, 

Nem hallo d-e me gszólla lt: 

«Hadd éljek, míg zöld a be r ek! 

Va gyo k, mint te, czigány gy erek!» 

Wlislocki Henrik: Erdélyi cigány népköltészet (Budapest 1885) 42–43. 

A szöveg az akkori helyesírást követi. 

105


Te na gy Isten, nem is t udo m mit tegy ek, 

Hová hajtsa m sze re nc sétle n fe je m et: 

F en ek etlen gon dn ak a do m f eje m et, 

Te na gy Isten, min dk ét k e ze m te n ek e d. 

Csikóink kényesek. Magyarországi cigány népköltészet (Európa 

Könyvkiadó Budapest 1977) 71. 

106 NÉPI IMÁDSÁ GOK 

Leszállt közén k a Szent Isten. Karác sonyi én ek és jók íván sá g 

Leszállt köz én k a Szent Isten, 

leszállt tizen két pa pjáv al. 

Dó m e, dó me, na gy Úr isten! 

B or rá v álto zott a víz is, 

jaj, le gé ny ek, sz ent az e st e, 

Szent Istené, Szent Anyjáé! 

Isten Anyja kism a m á c sk a, 

a djon ne k ün k sok szere nc sét! 

Dó m e, dó me, na gy Úr isten! 

(Lakatos Gusztáv, sz. Kántorjánosi 1923; gyûjtötte Bari Károly) 

K ará c son yi kö sz öntô 

Sz e re nc sé s r e ggelt! 

Le gyete k bo ldo gok, c igá nyo k, ezen a sz e nt n a po n!


T öltséte k el ezt a k a rá c son yt is 

e gé sz sé ge sen és jók e dv ûen a c sa lá doto kk a l e gy ütt! 

F ele jtsétek el a sz e gé n y sé get , 

és járjatok ez üstön és ar anyo n! 

Se gít se n be nn et ek et a Szent Isten mé g jobb mó dba 

és ne hulljon szét soh a se m c sa lá doto k! 

Se gít se n benn ete k et az Isten! 

Le gy ünk sz er en c sé se k! 

(Solymosi Ágoston, Csácsbozsók 1981; gyûjtötte Bari Károly) 

Isten, ne felejts el minket. Köny ör gé s 

Sz e nt sé ge s Isten, aki az é gbe n v a gy, le gy en áldott a n e - 

vec ské d! Ó, sze nt sé ge s Isten, add m e g n ek ün k a m in den - 

na pr a valót! Legyél áldott, Szent I ste nk ém , ne ha gy j e l 

mink et , ne fele dk ez z me g rólunk! Adjál nek ün k a tié dbô l, 

Szent Isten, me rt ne ke d van elég! Találj reán k, I ste ne m , vé dj 

m e g m in ket a bajtó l, védj me g a gono sztól! Aki tôlünk távo l 

van és vágy ik kö z énk, se gíts neki, Isten ké m, ve z esd el ho z- 

zá nk, indult el véle a ház un k felé, c sók o lo m a sz e nt lá ba c s- 

káidat! Adj bék e ssé get, Szent Isten, a gy er m ek eim kö zött! 

Adj r e ájuk jó vilá got , re ájuk is, c salá djaikr a is! L e gye ne k 

be nn e m in de n jó ban , se gít sd ôk et, bo c sá sd m e g a bûn ei- 

ket, Istenk é m! B o c sá ss m e g, Isten, mer t mi is m e gbo c sáj - 

tunk egy m á sn ak! C só ko lo m a sze nt lá ba c sk áidat, ne h a gy j 

el mink et! Isten, ne felejts el minket! Á m en. 

(Mohácsi Sándorné, sz. 1902 Bedô; gyûjtötte Bari Károly) 

107


108 

B eá s I m a 

Úr a ssz ony o m, se gíts m e g, 

Szûz Mária, se gíts m e g mink et, 

Adj n ek ün k, Jó ist en e m, jót és egé sz sé get , 

Hogy ne le gy ün k r o ssz ak , 

Hogy ne le gy en ba j, 

Szûz Mária, se gíts m in de n sz e gén ye n, 

Hogy ne le gy en se mm i bajunk, 

Min denkit jó ve gy en k ör ül, 

A gy er ek e kn ek le gye n e gé sz sé gük , 

Szûz Mária, drá ga Sz e nt, 

Se gít s m in denk in ek, 

Hogy Isten jót és egé sz sé get 

a djon, örö m et és m é ltó sá got, 

Hogy ne le gy ünk bet e gek , 

Szûz Mária, csóko llak , 

Se gít s mink et, Á men. 

(Kovalcsik Katalin – Konrád Imre – Ignácz János: Bátor emberek. P écs 

2001, 59) 

BEÁS KÖZMONDÁSOK 

– Ha a fér get kö vete d, sz em ét do m br a jut sz! 

– Ah ov á a bort bev iszik az ajtón , az a blakon tá voz ik az ész! 

– Nincs ér thetôbb írás az em be ri sz em né l! 

– Ne bá nt sd az erdei állato kat , m er t oly an ûzötten é ln ek , 

mint a c igá ny ok !


CIGÁNY ÍRÓK MÛVEIBÔL 

Lak atos M enyh ér t: F üstö s k ép ek (r é szlete k) 

Még egy alig é sz re ve hetô sóh a j, a ztán sz e m e Örök tekin - 

tetté m er e dt. K ô ba rn a ar cá ra fa gyott az idô, és a Cino P etro 

már csak e mlék m ar a dt. So ká ig tartó emlék , a me lyrô l C ino 

Petro lány a az öreg Liza, ho ssz ú éjsz ak áko n át m e sé lt. 

Meséi azo k at az emléke ket idé zték vissz a, a mikor az idôt 

ne m hón a pok k al, ne m n apo kk a l m ér té k, h an e m v ir á gzá s- 

sal vagy lo m bh ullá ssa l. Ap á m felett, mo n dta, szá z e gy sze r 

hullott le a lo m b. 

Azok voltun k, akikn ek a v éré be tüzet rakott az élet, se m 

a sz elek , se m a telek, bár m ilye n mo go rv ák v olta k, n e m ol- 

tották ki lán gját . Lizát kis, töpörö döt t asszo nyn ak isme rte m , 

aki c sa k a földön szer etett ülni. Állát felhúzott tér dé re tette , 

ha beszé lt, szár nélküli pipá ját á llan dó an ten yer é be n szo - 

ron gatta. T öké let e sen m e gôrizte az elm últ sz áz a dok at. Ide- 

gen volt elôtte ez a világ, a h elyh e z k ötött sé g r a bsá gá n a k 

ér ezt e. Ahhoz már na gyo n me gö re ge dett, hogy be ille sz- 

ke djék , a tiz enk ét év, amit eltöltöt t nálunk, egy m á so dp er cr e 

se m t udt a k izö kk ent en i elôzô é let é bô l. F á z ott a lefor ró bb 

nyári nap ok ba n is. F elsô szo kny á ja pa lá stsze r ûen fo gt a 

körül vállát, m a ga alá húzott lá bakk a l k uc or gott, fár a dha - 

tatlan ul szívta a f üstöt . Télen sok sz or a p itva r ban a ludt, n e m 

tudta e lv ise ln i a p utri fülledt leve gôjét . Ha ap á m m e gdor - 

gá lta ér te, m er t sz é gye llte, csa k le gyintett. 

– Oda se nézz neki, fiam, ha dd be szé lje ne k ezek a ro - 

m un go rók , ôk me gsz oktá k a ro biát ( ér tsd: ro botot), de é n 

köh ö gö k, n e m t udn ak tô le m aludni a gy er ek ek . 

So ha ne m h allottuk, hogy egy sz er is elk öhö gt e volna ma gát. 

... 

109


110 

Az öreg ô sz sza k állú la ssan lev ette sa pk áját , k en dô jét, 

elô bb az egyik ar c át, m a jd a m á sik at tar t otta a tûz f elé. 

Mindkét füle hely én seb táton gott, vízben úszta k a sze m e i, 

mint a fe ket e szô lô sze m ek. A többi is leo ldo zta a k en dô jét, 

e gyn ek se m volt füle. Zoko gta k, ne m tudt ak be sz é ln i a sí- 

rá stól . A mi a ssz ony a ink bo c sk oro k at é gettek, be szór t ák 

se beiket h am uv al. Az ér k ez ettek c sa k n a gy sok ár a t udt ák 

elmo n dani, mi tör tént velük. 

– Sok kato n a vett körül be nn ünk et – mo n dta az öreg –, 

mit tehett ün k? A gy er ek ek, a ssz ony ok miatt men ek ülé sr e 

ne m go n do lh att unk. A f ér fiak at egy c so por t ba v er t ék, be - 

ha jtották az er dô be. A v ez etôjük v alam it be szé lt , ne m ér- 

tettük. M ut atta, hogy lev á gj a a f ülün k et , a gy e r ek ek et, az 

a ssz on yo kat m e gölik , mink et m e g e len ge dn ek. 

– Akkor vette el az isten az esz ünk et. – Me gpr ó bá lta le- 

nyelni könny eit, a z ok o gá stól c sak a szája re m e gett. 

– Úgy ér tettük, ha a f ülünk et le ha gy juk v á gn i, e lm eh e- 

tün k. De ha ne m, me gö lik a gy er ek ek et, a sszo ny ok at. H át 

mit tehett ün k? Ja jszó nélkül tûr t ük. Vér e se n, sz é gy enk ez ve 

in dult unk a tá bor felé, mé g ott volt ak a k ato n ák , de a gy e- 

rek ein k, a sszo ny ain k és lova ink vér é ben tér dig gá zo ltunk. 

Egy élôlényt sem ha gytak m e g, c sak mink et, le vá gott fül- 

lel, ha dd lá ssa min den ki, hogy így jár, aki odate sz i a lá bát. 

A miko r me glátt uk a h alottak at, f o gaink k al e st ünk a k ato- 

nákn ak, sok at m e gö ltek kö z ülünk, de végül nek ik k ellet t el- 

me ne k ülniük. Ezek itt katonalov ak, de mit ér ünk v elük , bár 

ne éln énk mi se m. 

… 

Vidám, de r ûs ar cc a l fo gt uk körül a tíz fôbôl álló katon a c so - 

por tot. Akkor fogott el ben n ün k et némi szo ron gá s, a mikor


a sz ak a szv e zetô jük kihir dette , hogy a te gn a pi kiv álo gat á s 

szerint po ggy á sz a inkk a l e gy ütt sora ko zz unk fel. Még a n év - 

sor ism er tet é se elôtt felh ívt a a figy e lm ün k et , hogy eztá n 

már c sak p a r an c s lesz és te lje sít és. A kettô ne k m in dé g 

ö ssz h an gba n kell lenn ie, k ülö n be n, mint mo n dt a, ô m á r 

me gjár ta Ukr ajna földjét, és ott kigyó gy ult a sz ív bajbó l. 

– Hála Istennek! – m on dt ák a c igán yo k. A szak a szv ez etô 

vé gigm ér t benn ünk et, látta, hogy nem ér tjük, le gyint ett. 

– Szóval hiány nélkül ak a ro m a t ár sa sá got elvinni a ren - 

delteté si he lyre . M e gér tettük e gy m á st? 

– Áldja m e g az Isten, vitéz úr, látszik ma gá n , hogy jó- 

szívû. L ény e ge se n gy or sa bba n p er gett min de n, mint elôzô 

na p. Kato n á sa n, sz a bályo san do lgozt ak, ne m bánt ottak , 

ne m r ugda lta k senk it, sz ét bontották a m otyók at , kido báltá k 

az e dény ek et , k ac atok at , k utya kö lyk öket , és mire m a gunk - 

hoz tér tünk, már katon á san r óttuk az utat az állo m á sh oz . 

Kissé szo katla n ul h atott a k e mé ny p ar an c s szerinti élet, de 

a fô je gy zô sz ava ir a gon dolva, beleny ugo dt unk. Hadi vilá g 

van. Aztán me g a jófene se m tudja, me nny it v áltoz ot t min- 

den, am ióta elsz akítottak benn ünket a k ülv ilá gtól. Hón apo k 

óta nem m eh ettün k be a f a luba . Amit mi láttunk vagy hal- 

lottunk, attól iga z án ne m lettün k oko sa bbak, így a ztán, a mi- 

kor ránk c sukták a f rissen m e sz e lt va go no k a jta ját , az a k is 

a ggo da lo m is e lo szlott, amit a k aton á k je le n lét e ok ozott. 

Majd m e gsza ba dulunk tôlük, mint a c sen dôr öktô l. Do lgo z- 

zunk, egy ün k, az a lé ny e g, a ztá n m ajd c sak lesz v alaho gy. 

Az assz onyok z sörtölô dtek az e dé nye ik miatt, de a kato na - 

viselt férfiak lec silla pították ôk et. 

– Minek oda edény, ahol fôznek? Va gy tik akar tok lenn i 

a sz a k á c sn ô k? 

– De mibôl eszte k, ha lesz mit? – láz a dta k fel e gy sze rre . 

A pá m sajná lk oz va in gatta a fejét, ô vitte közöttük a p rí- 

111


112 

m et. – Jól n éz né ne k ki a k at on á k, ha vinn ék ma gukk a l a 

kor mo s lá ba st! Ka p un k e gy- e gy c sa jk át, és k ész. Az a fo n- 

tos, hogy adjá k te le. 

– Ak ár m enn yit a dn ak – sóh ajto zták az a ssz on yo k m e g- 

térve –, de le galá bb ne m ûzn ek, z av ar na k benn ünk et m in- 

denfelôl. Ki t udja, me ddig bírtuk volna m é g a sok ver é st, a 

sok éh sé get. Na de r án k te kintett a dr á ga jó iste n ünk, n y a- 

lom a sz e nt ke gy e s piros vérét! – húzták sz ára z m elle ikh ez 

alvó porontya ik at há lá lko dv a. 

A vonat zötyö gé se v isszar á ntott min denk it a bo ldo g, r e- 

mé nyte li á br án dok v ilá gá ba. I sm er etlen tájak suh ant ak el a 

va gonok sz ö ge sdrótta l be sz ôt t ablak ain túl, mosoly gó t e- 

kint etünk beler a ga dt, a p üf ö gô mo z do ny szikr ae sôjé be. 

CIGÁNY KÖLTÔK VERSEI 

Choli Daróc zi Jó z sef : Gö dör sz éli h á z 

B a rn a te ste k, söt ét c se pp ek! 

kor m o s é gen, révült sze mm e l, 

kor mo s é ge n, f üstö s h oldon, 

sírv a, félve, káro m ko dv a, 

im á dk ozv a, köny örö gve : 

révült sze m ek na pot le sn ek . 

Ó, gö dör sz éli h áz. 

C so nk a lelk ek, görn ye dt te st ek , 

mintha vo ln a, úgy ke re sn ek. 

éjho m ály ba n, éji le se n, 

út porá ba n, út k er e szt en 

Ó, gö dör sz éli h áz.


Ro n gy aink at tûzre hán yv a, 

me ne k ülôt vissz ar ántv a, 

luc sk o s a rc c al álm ot m á szv a, 

pipa f üstre figurá zv a, 

ha jn alunk at úgy vigyá zva, 

Ó, gö dör sz éli h áz. 

Kov ác s Józ sef Honta la n: I m a 

Áldott le gy e n a ne v e d, 

és me gm a ra djon 

a mi nem zet sé günk is, 

m ik ép p a gy ûlö lettôl 

B et le h e m m e góvta a k isde det, 

az onk ép p sz a ba díts 

m e g be nn ün ket a m e ga lázt atá sokt ól, 

és egysz er se 

vigyél mink et a k ísé rté sbe , 

m er t az orcá nk at dic sérô 

ajka k né m a sá gba f ulla dh atn ak 

a h az ugsá g k ôtá blái e lôtt, 

és min dé g boc sá ss me g a 

törz se in ket rá ga lma zó 

önk é nte s m a rta ló co kn ak , 

mint aho gy a n ne k ünk 

is m in de nn a p 

m e g kell bo c sát an un k 

az elle n ün k vétk ez ôkn ek, 

és áldott le gy en 

Jéz us sz ep lôte len 

an yján ak n ev e, 

Oláh Jolán: 

Üzenô Nap, 1998. 

113


114 

m er t m e gsz ült e a gye r m ek et, 

és áldott le gy en az orszá g is: 

ahol a le ge n da 

és ahol az ének m e gsz ülethetett! 

Jón á s T a m á s: Anyu, utoljár a 

Ne lepô djön m e g, an yá m, hogy ma gá zo m. 

Nem tudo m, a ny á m - e m é g azon a m á sik vilá gon. 

Tudom , hogy min dent lezárni c sa k n a gyo n k ev e sen , 

de azért gyötör, hogy ne m tudt unk m in dent mi se m . 

Talán e mlék sz ik rá, a mikor ta va ly m e gf o gt a m a k e zét, 

m a ga fázott, nyár volt, nek e m m e g n e m m e nt a be sz é d. 

F élt em , hogy valam i suta sá got mon do k. 

A halottak is ilyen sz é gy en lô s bo lon dok ? 

A kez ét, a m ikor me gc só kolt am , f é lte m, 

m er t v ala m i r é m ületet látta m utá n a a sze m é be n. 

Ha nem k e z dett volna el akkor sírni, le het, 

hogy me g is szólalok , s ma kevé sbé sze nv e de k. 

Ele gá n s ez a h allgat á s. N ev et sé ge s a be sz é d. 

Tudja, ne m t udo m elf elejten i a fehér puló ver ét. 

Nem állt jól ma gá n. Már szinte sem m ily en r uh a dar a b. 

Az arcát elfe le jthete m, de az a p ulóv er m e gm a r a d. 

Elné z é st, any á m, hogy így el-e lka la n do zok. 

Sz é gy en let e s ne ke m , mint a ha lá la, az ok. 

Most már nem ma ga miatt m on do m , de h át 

en ge m mé g ittha gyott küz den i: sz er ettem m a gát. 

S hogy Egy volt (ak ik o ly a n k e ve se n) : an yá m . 

Még a m a gá é v a gy ok . És m a ga már ne m az en y é m.


Sz é c si M a gda : Fé le k 

... Sz ük sé ge m lenn e rád m o st 

Mert egy e dül v a gyo k m a ga m m a l 

F eh ér ne onf ény be zá rv a 

Kórházi ágy ölében a nyát lan ul 

P ogán y imát vaco gv a ho z zá d 

Gy e rm ek e det fo rr á stiszta sz em m el 

Sz optató Cigán y Ma donn a... 

Nagy Gusztáv: A c igány é rte lmisé gne k 

Z üm mö gün k, ak ár a mé h ek, 

e gy m á sba döfjük a m é r get, 

és aki szúrni mer, az nyer! 

Minket az Isten ekképp ve r! 

Nagy Gusztáv: Nyiss Ajtót! 

Nyiss ajtót, ha kopogok! 

Ne félj a gy ulla dá so s m últa m bó l: 

m e gka pta m m in de n sz ér um ot a sor stó l, 

hogy szó ljak, lá ssa k, e sz m élje k. 

Nyiss ajtót, ha kopogok! 

Már nem zok o gok, mint hajdan, 

Mária Terézia dûlôin, 

m ik or p e n ge éle n da do gta m , 

mer t m a gun k üllôin 

ka la p álgattá k m e g h a lá lunk at, 

vagy ha nem, 

115


116 

met sz ették ny elv ünk et 

– nem volt é de s – 

mint az arisztok rat a k én ye s 

„Ma dzsarja ”. 

Nyiss ajtót, kopo gok! 

Va n nye lv em , sz em e m, ért elm e m, 

Már nem szor on gok 

itt a k üsz ö bö dö n 

E uró pa a ny a. 

F ark as O szká r: Lá ztalan ul 

Ledôlni a kifak ult é v ek p a m la gá ra , 

szá dba n a volt- sz ere lm ek z a m atáv al: 

láto d: – ehh ez ne m volt közöd soha ! 

N e ke d c sak az volt é de s, ami mo st oh a, 

so r s, sz er ele m, m á so d kézbô’ az ünne pi r uha . 

Az elsô padba n! A föléd hajló tanító n éni 

mo so ly áv al, 

valah o gy így kellett volna kez den e d! 

De te, flórh ar isn yá dba n a tá bla e lôtt 

tér de pe ltél. 

Így van jól. Csúszó- má szók kö zt 

tán co s te nem leh etsz! 

Elf o gy na k la ssan a gyö n gy sze m ek. A teny érnyi 

udva r, … be f utjá k lassan bo ro styán lev elek 

Ko vá sztalan sz ava k a sz á m ban : uto lsó v a c so rá m .


Ke ze m k ulc solva é gô gy e rty ár a, 

– mint csíp ô köré az elsô szer elem é jsz ak áján: – 

me gá ldozo m. 

Ro stá s- F ark as Gy ör gy : H az ám 

ôsi sz en ve dé sektôl 

c sip ké z ett orsz á g 

né k e m a h a z á m 

Ma gyaro rszá g 

Hétszáz év me n ek ülé s 

lá bny o mát ôrzi az em lé ke z et 

s me ga n ny i se be sülé s 

Ja ját te m ett ük itt el 

Me gta n ult unk sírni m a gy ar ul 

e hon nek ünk is otthon unk . 

R ost ás- Far ka s Gy ör gy : A bék e ssé g za rá n dok ai 

Jött ün k 

földúlt éjsza k ák 

üszk ö s h a m ujá n át 

cifra ruh á ban és m é g c ifr á bb 

kár o mk o dá ssa l 

bíztattuk m a gun kat 

idáig 

B ada Márta: 

Családom, 1984 

117


118 

jöttünk 

ten gelyt -ak a sztó sár ba n 

s a vonító szele k 

törölték ki sze m ünk bôl 

a k ön n y ek et 

a mikor n e m sír föl 

az újsz ülött 

jöttünk 

vér es-jajo kon át 

hozt uk a da lo k bá n atát 

öle ltün k és ölt ünk 

jöttünk 

büsz ke önt udattal 

m er t volt király unk 

és törvény ünk 

és voltak o ly an bölc s 

öreg em ber ek 

akik a tek int et bô l 

olv a sni t udt ak 

és me gf e jtették 

az arcr ez ze né s 

titkos jeleit, 

és volt hallá suk 

a h a mis be sz é d 

m e gítélé sé ben 

jöttünk 

lovak söré ny é be ka p a sz ko dv a 

par ip á s-jóke dvv e l 

s im má ron m e gér ke zt ünk 

néh án y év sz áz a dn yi 

F enyvesi József: 

Cigányok befogadása, é. n.


ké sé sse l 

tele van a ta lp un k 

tövisekk el 

de a le lk ün k ké sz 

röpülni 

ha kinyitjátok 

a sz a ba dsá g a bla k át 

ne kerít sétek 

be á lma in kat 

vá gya ink elé ne h úz zatok 

falak at 

m er t mi va gy unk 

bar áta im 

az utolsó sz a ba d no m á dok 

az úton-lét 

oly an n e k ün k 

mint egy soha vé get ne m érô 

kir án dulá s 

mi látni akar juk 

hogy mi van a he gye n t úl 

mer t év szá z a do k ót a 

ker e ssük azt a tá jat 

ahol remény eink szer int 

m é g sz a ba don lehet élni 

m er t mi is olya nok 

va gy un k mint a 

va dlo v ak büszk e 

és sz a ba dsá gr a sz ületett 

fajta 

egy so ha vé get ne m é rô 

boly on gá s 

Orsós Teréz: 

A padon, 2001 

119


120 

na gy köv ete i va gy unk 

lázas útk er e sô k 

öntörv ény û 

iga z sá g- szer etôk 

van na k kö zöttünk 

sajáto s h an gú kö ltôk 

tûn ô dô - me re n gôk 

jövô-fé ltôk 

akik olykor eléne klik 

a m á ssá g h im n usz át 

és ösv én y ek et 

k utatv a 

me gleln i a lélektôl -lélekig 

ve z etô ut at 

a me ly ne k met szôp ontjá ban 

a sz ív e k 

in dulata lo bo g 

hev e se n v er 

a t ár sa da lo m p ulz usa 

m er t sok itt 

a sz e mf ény ve sztô 

ha zár dôr 

aki sa ját sza ká llá ra 

mér i 

a r o m ák vé rn yo m á sát 

c salá sra ön á m ítá sra 

tan ítja n ép ét 

s az indián- nyá r 

jövôben bízik 

am ely le rá zott 

gy ümö lc söt á d 

Ráczné Kalányos Gyöngyi: 

India, 2000


ne higgy etek 

a h a m is pr óf étá k na k 

m er t ígér ete ik 

olc só h ulla dék 

roz sda -r á gt a 

mo ly- ette 

e m lé k ek k a c atját 

kifé ny esítették 

de belül 

a r oth a dá st 

ki állítja me g 

sz e mfén yve sztô 

kuta k ból isz unk 

c sa laf inta ro m a- önt udat ot 

s a t ár sa da lo m pe r e m én 

ker e ssük 

elgur ult á lm ainkat míg 

e gy e se k z son glô rkö dve 

la bdá z na k a 

le hetô sé gek ke l 

s a jólét zsírja 

fénylik arc ukon 

kiá ltsunk 

mie lôtt m e gfo jtan án ak 

be nn ün ket a liá no k 

egy közö s 

na gy or dítá s 

talán f ölé bre szti ma jd 

a k ó má ba z uh ant 

ak a ratot 

s újra erôr e k a p 

Oláh Mara: 

Szülés, 1967 

121


122 

a p ulz us 

s a szív ün k ben p um p álja 

az újr aé br e dé s 

le hetô sé gét 

és me gny itja sze m ünk et 

az em beribb élet leh etô sé gér e 

c sa k így sz a ba d újra 

é br e dn i e sz mé ket é s 

tüz ek et gy újtan i 

c sa k úgy sza ba d 

ha féltô szer etettel 

el tudjuk oltani 

a föllo bba nó in dulatokat 

újra itt vagy unk 

no m á d ro m ák 

s e ssz ük a le járt 

konz er ve ket 

s a h uz ato s aluljár ók ba n 

ká ntálv a 

zoknit árulunk 

elp usztíth atatlano k 

va gy un k 

mint a siv ata g f ia i 

mer t tudjuk 

hogyan ke ll 

vizet faka szta ni 

isme rjük 

a t úlé lé s tö rv ény ét 

a m e n ek ülé se k ö sv én y ét 

ne m lehet lefogni 

Szécsi Magda: 

Emlékezés, 1997


az élni-a k ar á s 

sz e mpilláját 

se m az úszni tudó 

kar ját 

nehé z lefo gn i 

az ösztö nö k düh ét 

ne rúgka pá lj 

ha elka p az örv ény 

lazítsd el ma ga d 

testv ér 

az ész 

az am ely át se gít 

e husza dik sz áz a di 

kata sztrófá kon 

s a par tr a vet 

egy arra tartó hullá m 

ahol me gle le d 

a bé k e ssé ge t m e rt 

a kor allzáton yok ô rzik 

a sz iget e det 

a me ly et te tere mtettél 

a k ép z elet v á szn ár a 

fe stette fantá ziá d 

am a ho nfo glaló pillan atot 

a me ly et oly sok sz or 

m e gálmo dt á l 

hogy már szinte való sá g 

nyisd 

tá gra a sz e m e det 

s leld m e g 

az erô forrá sát 

B alogh B alázs András: 

Az utólsó kenyér, 1998 

123


124 

am e ly be nn e d buzo g 

m e g a ka rja itatn i 

a le lk e det 

hogy friss szelle mtôl 

m e gáldv a 

ére z d 

ah o gy a sz er etet h ullá m ai 

a sz ív e dn ek c sa pó dn a k 

ak kor m e glá sd 

hoz z á d jön ne k m a jd 

a bé k e ssé g z ar á n dok a i 

bölc sek és tan ulatlano k 

föle me lik a f ejüket 

és fölc sen dül ajk uko n 

a k öz ö sen írt him n usz 

a ddigr a m in dann yian t udjuk 

hogy me gérk e ztünk 

m a gun k elé n éz ünk 

és hosszan e mlék ez ünk 

a míg ki ne m c sor dul 

a k ön ny ün k . 

R ost ás- Far ka s Gy ör gy : Sz er e ssete k 

Gy ász szín û m últun k e gé r e 

mo st c silla got f est ek da lolva 

a lázító idô elm últ 

elsir att uk a fájó se be k et 

bo lyon gó á rv a sá gun k 

a t e m etô be ho r dt uk 

Dilinkó Gábor: 

Tor, 1982


átkot hor doz ó n é p e m 

szólít egy orszá g 

egy csöpp ny i fényt emelek h o mlo kotok hoz 

vere jték ezô idôbôl valót 

itt vagyok hát szer e sset ek 

a p utr ik vilá gá bó l m en e k ült et. 

Bari Károly: Azt hiszitek 

Azt hiszitek, hogy c sak én 

ác so r go k f én yér t és sz er eteté rt 

a v áro s k ap uja elôtt, 

én kor bá c so lo m a ziháló szé l 

hát át átk aim m a l és üv öltöm az é gig 

kiv etettsé ge m sira lm ait: 

tize nh at é ve m n e m e lé g 

ar ra, hogy bef o ga djatok, 

ne m elég ar ra, hogy feje mr ôl leté pjétek 

a m e ga lá ztat á s p ók h álóit ? 

So k an v árjuk a k ap uk on kívül, ho gy 

biz almatok r ézkr ajcá rjaiv al 

me ga ján dé koz zatok ! 

125 

Milák Brigitta: 

Hûség és eredetiség, 1998


126 

KÖSZÖNET 

Sz eretnék kö szön etet mondani azért a sok haszno s ta n ác sért, 

korrek ció ért és ja va slatért a me lye ket Sza bón é Ká rm án Ju- 

dittól, enn e k a kis írá sna k a lektor ától k apt a m . Ô n e m c sa k 

romoló gus sz ake m ber, han em olya n valaki, aki a c igá ny te st - 

vére inket ô szintén szer eti, ren gete g idôt tölt velük és közöt- 

tük, ren gete get tesz értük. Köszönö m azt a sok jó tanác sot, 

amit csak a sz ívév el látó ember tud m e gfo galmaz ni. 

Há láv al tar tozom Nagy P áln ak is, aki a cigá n y sá g m a - 

gyar or sz á gi tör tén etén ek le gk iv áló bb mai k ut atója, ism e- 

rôje. Mûvei és sz e m élye s t an á c sai dö ntôe n be fo ly á solt ák 

e nn e k a kis kö ny vn e k a ta rta lm át. 

Kö szö nöm Dúl Géza aty a sok tanác sát. Kö sz önö m ne ki 

azt a sz e m lé letm ó dot , a m e lly el so ka kn a k ir án yt m utat 

a c igá nyp a sztor á ció ter én , a m elly e l építi az egy sé get, a bi- 

zalom hídjait c igányo k és n em c igá nyok köz ött. Kö szönö m 

Pintér Sz a bo lc s sok se gít sé gét és a kö n yv tör de lôin ek, 

Ujf alussy Évá nak és B élán ak na gy sz er û m un ká ját is.


FELHASZNÁLT IRODALOM 

A cigányság történetérôl számos könyv és cikk jelenik meg, ezeknek egy 

része azonban sok bizonytalan, vagy téves adatot és információt is tar- 

talmaz. Igyekeztem a legmegbízhatóbb forrásokra tá maszkodni. Elsô- 

sorban a következô mûveket vette m alapul: 

BARI KÁROLY, Az erdô anyja. Cigány mesék, hagyományok (Budapest, 

1990). 

BÁRSONY JÁNOS – DARÓCZI ÁGNES (szerk.), Pharrajimos. Romák 

sorsa a holocaust idején (Budapest, 2004). 

CHOLI DARÓCZI JÓZSEF, Csontfehér pengék között (Budapest, 1991). 

CHOLI DARÓCZI JÓZSEF, Isten homorú arcán (Budapest, 1990). 

Csikóink kényesek. Magyarországi cigány népköltészet (Európa Könyv- 

kiadó, Budapest, 1977). 

DUPCSIK CSABA, A magyarországi cigányság története (Budapest, 2009). 

FRASER, ANGUS, A cigányok (Budapest, 2006). 

KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN, Csonttarló (P écs, 2001). 

KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN, Ismeretlen cigány ének (Ipari TOTÁL 

Kft. 1991). 

La Chiesa cattolica e gli Zingari, szerk. H. Asséo és mások, Inter face 

(Ro ma, 2000). 

LAKATOS MENYHÉRT, Füstös képek (Budapest, 2009). 

LIÉGEOIS, JEAN-PIERRE, Romák Európában (Budapest, 2009). 

LIGETI GYÖRGY, Cigány népismereti tankönyv (Gyôr, é. n.). 

NAGY GUSZTÁV, Szívbolygód körül (Budapest, 1997). 

NAGY PÁL, „Kicsinségemben elszakadtam”, Educatio (II/1999) 320 – 338. 

NAGY PÁL, A magyarországi cigányok korai története (14–17. század) 

(Pécs, 2004). 

NAGY PÁL, A magyarországi cigányok története a rendi társadalo m ko- 

rában (Kaposvár, 1998). 

PRÓNAI CSABA (szerk.), Cigány világok Európában (Budapest, 2006). 

RIBOLDI, M. – PERABONI, P., Un vero kaló. El Pelé (Pavia, 1993). 

Romák Közép- és Kelet-Európában. A függôségi csapda elkerülése, 

ENSZ (UNDP) jelentés (Pozsony, 2002). 

SZÉCSI MAGDA, Fekete fények (Budapest, 2001). 

Szöveggyûjtemény a Zádor Úti Általános Iskola tanulói számára (Karcag, 

1997). 

VEKERDI JÓZSEF, Cigány nyelvjárási nép mesék (Debrecen, 1985). 

WLISLOCKI HENRIK, Erdélyi cigány népköltészet (Budapest, 1885). 

127


TARTALOMJEGYZÉK 

Elô szó 5 

A cigá nyok je lké pe i 

A cigány nye lv 

A cigá nyo k er e det e 

A hossz ú út 

Me gérk ez és E ur óp á ba 

Ke dv ezô fo ga dt atá s 

C igány elle ne s inté zke dé sek, üldözteté s 

A cigán y sá g mai he lyz ete 

Bo ldo g C efer ino 

Sz e me lv ény ek 

8 

10 

12 

17 

21 

25 

39 

56 

88 

94

Cigány népismeret - Boldog Ceferino Alapítvány

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?