Keresztény Eletmód

Keresztény Eletmód
Keresztény szülők! Vegyétek fel kereszteiteket. Józanul gondoljatok szent
kötelességeitekre, melyek rajtatok nyugszanak. Kövessétek Isten törvényét és ne hódoljatok
a világ esztelen és dőre hóbortjainak, „a szem kívánságainak, az élet kérkedésének”.
Családotok boldogsága és az emberi társadalom jövendő jóléte függ attól, hogy milyen testilelki
nevelésben részesítitek gyermekeiteket első életéveikben. Ha gyermekeitek ruházata
tiszta, csinos és egyszerű, akkor az anyáknak is marad arra idejük, hogy gyermekeiket
tanítsák, nekik örömet szerezzenek és őket arra oktassák, hogy szívesen, szeretetből
engedelmeskedjenek. {KE 71.1}
Mihelyt a gyermekek értelme nyiladozik, tárjátok fel előttük a természet nagy könyvét.
Ezek az oktatások, melyeket a környezet szemléltet, felejthetetlenek. Készítsétek elő
gyermekeitek szívét a Magvető részére, hogy majd egykor jó talajba hulljék a mag. Ha csak
félannyi munkát és időt szentelnének az édesanyák családjuknak, mint amennyit hiúságukra
és a divatra fordítanak és helyettük inkább gyermekük lelkületét művelnék, helyes
szokásokra oktatnák, akkor a családokban észrevehető változás menne végbe. {KE 71.2}
Nemrégiben azt mondotta egy anya, hogy örvend ugyan jól megépített házának, de
szeretné lakását szépen, kifogástalanul berendezni, mert bosszankodik a bútorzat és a
faburkolat kisebb hibáin. A jó ízlést az ilyen dolgokban nem kárhoztatjuk; a szomorú a
dologban csak az, hogy szépérzékét nem a gyermekek nevelésében érvényesítette.
Gyermekei képezték ugyanis azt az épületet, melyért anyjuk a felelős; sajnos, hogy vad és
szerénytelen eljárásuk, izgatott és önző jellemük bántóan hatott! Mindezzel szemben az
anya vak és süket volt. Háza, berendezése fontosabb volt számára, mint gyermekei
jelleme. {KE 72.1}
A tisztaság és rend keresztény kötelesség, de nem szabad annyira túlzásba vinnünk, hogy
miatta más fontosabb dolgot elhanyagoljunk. Akik ilyesmiért elhanyagolják gyermekeik
gondozását és érdekeit, hasonlatosak azokhoz, akik megtizedelik a mentát és a köményt is,
de az ítéletet és az irgalmasságot elhanyagolják, melyek pedig legfontosabbak a
törvényben. {KE 72.2}
Minél engedékenyebbek a szülők gyermekeikkel szemben, annál önfejűbbek,
szenvedélyesebbek és akaratosabbak lesznek. Vajha meggondolnák a szülők, hogy mind
saját, mind gyermekeik boldogsága a korán megkezdett józan neveléstől függ. Kik is ezek a
gondviselésükre bízott kisdedek? Az Isten családjának ifjabb tagjai, akiket ránk bízott, hogy
ápoljuk őket, „hogy olyanok legyenek, mint a plánták, és mint a templom mintájára
kifaragott oszlopok”. Milyen szép és milyen fontos munka ez! Mégis vannak anyák, akik
távolabbi, szélesebb misszióterületre vágyakoznak. Úgy gondolják, hogyha Afrikába vagy
Indiába mehetnének, ott megfelelőbben tevékenykedhetnének. Ámde a mindennapi élet apró
kötelességeit vállalni, azokat hűen és kitartóan teljesíteni, csekélyebb értékűnek tűnik fel
előttük. Miért van ez vajjon? Onnan ered-e, hogy az anya munkáját csak nagyon ritkán
44