Keresztény Eletmód

Keresztény Eletmód
válik; az állati szenvedélyek uralják a kedély nemesebb világát, az erényt nem ápolja
többé. {KE 33.4}
Éppen a mérsékelt ivás az az iskola, melyben emberek az iszákos pályára nevelődnek.
Lassanként vonja el őket Sátán a mértékletesség erős várától; a bor és a must annyira hatnak
az ízlőszervekre, hogy egészen gyanútlanul rálépnek az iszákosság útjára. A tömény italok
utáni vágy mindig erősödik; az idegrendszer megbomlik; Sátán lázas nyugtalanságban tartja
kedélyüket; a magát biztonságban ringató áldozat mindig tovább halad, míg minden korlát
ledőlt és minden alapelvet feláldozott. Még a legeltökéltebb elhatározások is füstbe mennek,
sőt még az örök élet reménysége is kevés ahhoz, hogy a felkeltett szenvedélyt az ész uralma
alá rendelje. Vannak, akik ugyan sohsem részegek, hanem állandóan a szeszes italok
kábulatában élnek. Lázasak, jellemileg ingatagok, nincsenek tökéletesen észnél,
egyensúlyukat vesztették. A nemesebb érzelmek teljesen kihaltak. {KE 34.1}
Bárhová menjünk, mindenütt ott lelhetjük a dohányzást is. Az emberek szeretnek
dohányozni, ez a szokásuk gyengíti szellemi és testi erejüket. Vajjon jogunkban áll-e, hogy
Teremtőnket és a világot megraboljuk attól a szolgálattól, mely megilleti? A dohány: lassan
ölő méreg. Sokkal nehezebb a dohányzás következményeitől szabadulni, mint az italétól. A
dohányzás rabszolgasága még súlyosabb, mint a mámort nyujtó poháré. A
dohányzás csúnya szokás, terheltjeit beszennyezi és másoknak nagyon kellemetlen.
Mindannyiszor, ha embertömeg közé kerülünk, a dohányosok mérgezett lehellete okoz
undort. Kellemetlen, sőt veszélyes olyan szobában vagy vasúti kocsiban tartózkodni, ahol a
levegőt szeszes italok gőze és dohányfüst mérgezi. Helyes eljárás-e, ha a levegőt, melyet
mások is belélegzenek, emberek így beszennyezik? {KE 34.2}
Van-e hatalma a dohány rabszolgájának, hogy a mértéktelenségnek gátat vessen?
Először is teljes átalakulásnak kell végbemennie, mielőtt a fejszét a fák gyökerére
vethetnénk. A tea, kávé, dohány és szeszes italok a mesterséges izgatószerek különböző
fokozatai csupán. {KE 35.1}
A tea és a kávé ugyanúgy hat, mint a bor, sör, must, pálinka vagy dohány. A tea is
izgatószer, mely bizonyos fokig kábít, mámorosít és lassankint a test és szellem erőit,
energiáit gyengíti. Először ugyanis élénkíti az észt, azaz izgalomba hozza; ezért gondolja a
tea élvezője, hogy hasznára van. Ebben azonban téved; mert hatása elmúltával eltűnik a
természetellenes erő és az előbbi mesterséges izgalom helyébe hasonló arányban gyengeség
és fáradtságérzet lép. A teaélvezet további következményei: fejfájás, álmatlanság,
szívdobogás, gyenge emésztés, reszketés stb. {KE 35.2}
A kávézás is káros szokás. Átmenetileg szintén élénkíti a szellemi tevékenységet. Utána
azonban ernyedtség, levertség, szellemi, testi és erkölcsi erők bénulása lép fel. Ha ezt a
szokást le nem győzzük, akkor az agy működése állandóan csökken és gyengül. {KE 35.3}
21