Keresztény Eletmód

Keresztény Eletmód
Tudom, hogy miképpen dolgozik Sátán és — sajnos — mily nagy sikerrel. Annyira
meggyengítette a szülők elméjét, hogy csak ritkán látják meg gyermekeik rossz szokásait.
Néhány fiatalember kereszténynek vallja magát és a szülők gondtalanul nyugodtan tovább
alszanak, mialatt gyermekeik testüket és lelküket rombolják. {KE 148.1}
Sátán különös munkája ezekben az utolsó napokban, hogy az ifjúságot megkaparintsa,
gondolataikat megrontsa és szenvedélyeiket felszítsa. Jól tudja, hogy ezzel a módszerrel
tisztátlan cselekedetekre csábíthatja őket. Ezáltal minden nemes képességüket tönkre teszi
és saját céljára, akaratának végrehajtására használja fel őket. Mindenkinek saját szabad
akarata van, ezért gondolatait úgy kell irányítania, hogy a helyes pályán haladjon. Aki
javulni akar, először is tisztítsa meg képzeletét. Csak olyan gondolatokkal foglalkozzék,
melyek nemesítik szívét. „Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek,
amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jóhírűek; ha van
valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.” (Fil. 4, 8.) Nagy teret
kínál itt az apostol a szellem foglalkoztatására. Ha Sátán, gondolataitokat lealacsonyító,
érzéki dolgokra akarja terelni, akkor irányítsátok nemesebb, jobb ösvények felé. {KE 148.2}
Mihelyt rossz képzeletek lopakodnak szívetekbe, forduljatok a kegyelem trónjához és
kérjetek erőt onnan felülről. Krisztus kegyelmével minden tisztátalan gondolatot el tudunk
magunktól űzni. Krisztus magához akarja vonni érzékeinket; gondolatainkat meg akarja
tisztítani és minden titkos bűnt kiirt szívünkből. „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem
testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; lerontván okoskodásokat és
minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett és foglyul ejtvén minden
gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak.” (2. Kor. 10, 4. 5.) {KE 149.1}
Az ifjúság nincs kellő önuralomra és önmegtagadásra nevelve. Mindenkor saját
akaratukat követhetik, míg végül nyakassá és önfejűvé válnak. A szülőknek fejtörést okoz,
töprengenek, hogy mimódon óvják meg gyermekeiket a romlástól? Ha a szülők és gyámok
eljárásában, Sátán fortélyaival szemben, csak a tizedrésznyi bölcsesség mutatkozna, akkor
mindkét nem társas érintkezése ártalmatlanabb lenne. Azonban a dolgok mai állása szerint
Sátáp arat sikert, mert nagyon jól ért ahhoz, hogy miképpen igézze meg az ifjúságot. Fiúk és
lányok egymással való szabad érintkezése a bajt csak fokozza. Tizenhárom-tizennégy éves
fiúk hasonló korú lányok iránt különös vonzódást tanusítanak s elég szomorú, hogy a lányok
sem nem tartózkodóak, sem nem szerények. {KE 149.2}
Mik a következményei az ilyen kapcsolatoknak? Szolgál-e az erkölcsi tisztaság
előmozdítására? Nem! bizony nem! A gyermekeket az ilyen beteges érzelgések elvakítják és
Isten igéje semmi hatással sincs rájuk. Mit tehetnénk ezen bajok megakadályozására? A
szülők sokat tehetnének, ha akarnák. {KE 149.3}
A fiatal lányt meg kell tanítani arra, hogy minden közönséges bizalmaskodást
visszautasítson, még pedig úgy, hogy az mégegyszer meg ne ismétlődhessék. Nincs rendben
92