Computerworld magazin 2023.03.08. LIV. évfolyam 05. szám

TECHNOLÓGIA
képpen nyúlnak a legújabb technológiákhoz,
illetve általában az innovációhoz.
Az online értékesítés leginkább az ital-,
illetve a nyomdaiparban, a felhőszolgáltatások
a gyógyszeriparban gyakoriak.
A 3D nyomtatás legjobban az
autó- és műanyaggyártásban, a fémipari
és a villamos berendezések előállításában
terjedt el. A robotok az autó- és járműgyártási
ágazatokban, jellemzően a nagyobb
cégekben találhatók meg. A tanulmány
szerint komplex digitális tevékenység a
nagyobb, inkább technológiaintenzív és
exportorientált vállalatokra jellemző. Azt
is kimutatták, hogy még a legkomplexebb
digitalizációs faktorban is csak gyenge
előnyük van a külföldi cégeknek.
Projektszinten siker,
vállalati szinten kérdőjel
– Mielőtt belekezdtünk a kutatásba,
meggyőződtünk róla, hogy a digitalizáció
sokat segíthet a vállalatoknak: felgyorsulhat
a gyártás, javulhat a termékek minősége,
rugalmasabbá tehető a termelés, és
ezáltal kisebb sorozatok is előállíthatók,
adott esetben akár a gyártási költségek is
csökkenthetők. Mindezek alapján azt feltételeztük,
hogy a digitalizáció pozitívan hat
a vállalat pénzügyi mutatóira is. A kutatás
eredménye azonban rácáfolt a feltételezésünkre.
Ez természetesen nem jelenti azt,
hogy a digitalizáció nincs hatással az üzleti
mutatókra, de – egyelőre legalábbis – nem
lehet kimondani, hogy aki digitalizál, az
jobb pénzügyi teljesítményt ér el, mint azok,
akik nem digitalizálnak – fogalmaz Losonci
Dávid.
– Korábbi kutatói munkánk során számos
esettanulmányt készítettünk, és azt láttuk,
hogy még a nagyvállalatoknál is gyerekcipőben
jár a digitalizáció, az ipar 4.0 bevezetése.
Amikor azt firtattuk, hogy milyen
eredményesek a már bevezetett megoldások,
nem kaptunk egyértelmű válaszokat.
Ebből kiindulva nem is olyan meglepő a
mostani kutatásunk eredménye – magyarázza
Demeter Krisztina.
A Corvinus szóban forgó kutatásán kívül
természetesen vannak más, a digitalizáció
hatásaival foglalkozó felmérések, tapasztalatok
is. Egyre több kutatás foglalkozik
például empirikus alapokon a digitalizáció
jelenségével. Ezek azonban jellemzően csak
néhány száz vállalatra szorítkoznak, és a
minta nem reprezentatív.
A digitalizáció hatásának tapasztalatai a
legtöbb esetben projektekkel, például egy
robot üzembe állításával kapcsolatosak.
– Mi is végeztünk ilyen tanulmányokat, több
száz projektet tekintettük át, és mindegyik
sikersztori volt. Ez azonban egész más
szint, mint amikor az új technológia bevezetésének
a vállalat összteljesítményére
gyakorolt hatását vizsgáljuk. Egyelőre nem
világos, hogy a digitalizáció lokális hatása
miként gyűrűzik át vállalati szintre. Ezt a
jelenséget akár oksági homálynak is mondhatnánk
– mutat rá Losonci Dávid.
Vezetői felelősség,
támogató vagy
akadályozó hozzáállás
Érdekes kérdés az is, hogy azoknál a
vállalatoknál, ahol a digitalizáció még el
sem kezdődött, vagy csak a folyamat elején
járnak, vajon milyen okok állnak a háttérben.
Milyen szerepet játszik a késlekedésben
például a vezetés hozzáállása, a munkatársak
ellenállása, vagy netán a beruházási
költségektől való félelem? – Ebben a konkrét
kutatásban ezekre a kérdésekre nem
tértünk ki, mivel az adatbázis, amire építettünk,
alapvetően a technológiákkal foglalkozik,
és nem boncolgatja a digitalizáció
vezetési, emberi erőforrás vagy pénzügyi
feltételeit. Korábban egyébként végeztünk
ilyen kutatásokat is. Ezek eredménye alapján
összességében megállapítható, hogy a technológia
csak az alapját, a lehetőségét teremti
meg az ipar 4.0 megoldások bevezetésének.
Az már a vezetők felelőssége, hogy elindítják-e
a digitalizációs folyamatot. A projekt
sikeressége ezután már nagy mértékben a
munkaerőn múlik, azon, hogy az emberek
mennyire tudják elfogadni, elsajátítani és
használni az új dolgokat – összegzi korábbi
kutatásaik eredményét Demeter Krisztina.
– A digitalizáció elindítását a vezetők
hozzáállásán, az új technológiákhoz
való affinitásán kívül a vállalat folyamatmenedzsment-tudásának
szintje is
befolyásolja. Azok a vállalatok, amelyek
tudatosabban végzik a folyamatok menedzselését,
könnyebben nyúlnak hozzá a
technológiákhoz. Ez inkább a nagyvállalatokra
jellemző – teszi hozzá Losonci Dávid.
A feldolgozóipar digitalizációjával kapcsolatban
nem szabad figyelmen kívül hagyni,
hogy a gépeket szenzorokkal kell ellátni,
a szenzorokat össze kell kapcsolni, hogy
azokból ki lehessen nyerni az információt,
majd adott esetben a rendszer autonóm
szintre állítása is jogos elvárás lehet.
Lépésről lépésre érdemes haladni, mivel
ahhoz, hogy az új technológia hatása a
termelékenység növekedésében is megmutatkozzon,
óriási és tudatos beruházás
szükséges.
Tudásmegosztás
és bizalom
Ha a magyarországi cég külföldi tulajdonban
van, akkor a központ hathatós segítséget tud
nyújtani a hazai leányvállalatnak a digitalizáció
lebonyolításában. Adott esetben kész
csomagokkal, szakértelemmel is támogathatja
egy-egy új technológia bevezetését,
a pénzügyi háttér biztosításáról nem is
beszélve. Alapvetően tehát megkönnyíti a
cég dolgát az anyavállalat támogatása, ha
azonban ezt felülről érkező kényszerként
élik meg a munkatársak, akár el is bukhat a
kezdeményezés.
A kutatók hangsúlyozzák a tudásmegosztás
fontosságát, ami nemcsak
nemzetközi szinten, hanem akár a hazai
kisvállalatok körében is működhet közvetlen
kapcsolatok révén, vagy klasztereken,
egyesületeken keresztül. A sikeres
tudásmegosztásnak azonban van egy
alapvető feltétele: a bizalom. Kérdés, hogy
ez mennyire van meg a cégek között, vetik
fel a gondolatot a Corvinus kutatói.
– Kutatásunkat továbbvittük, és vannak
már előzetes eredményeink azzal kapcsolatban,
hogy a feldolgozóipari vállalat vevőjének
vagy beszállítójának viszonya hatással
van-e arra, hogy a vállalat milyen irányban
mozdul el a digitalizációval kapcsolatban.
Egyik részeredményünk, hogy ha a vevő
külföldi tulajdonban van, akkor az kis
mértékben pozitív irányban befolyásolja a
feldolgozóipari vállalat digitalizációját. Ha jó
beszállítói pozíciót akar nyerni, digitalizálni
fog – vetíti előre Losonci Dávid.
Kétségtelen tény, hogy a nagyvállalatok
általában könnyebben jutnak hozzá a
digitalizációhoz szükséges tudáshoz. De:
mint ahogy a Corvinus kutatásából kiderül,
eddig még a digitalizációban élen járók sem
tettek szert behozhatatlan üzleti előnyre.
A többiek sincsenek tehát még lemaradva
a versenyben. A digitalizáció kisebb-nagyobb
eredményeinek jelenleg a vevők a
legnagyobb nyertesei. A kutatók szerint a
felelősen gondolkozó vállalatok számára
azonban egyértelmű, hogy csak a digitalizáció
útján haladva tudják megtartani,
illetve javítani piaci pozíciójukat.
2023.03.08. | | 19