Ügyiratszám: 14/2595/53/2007. Tárgy: AZ M4 gyorsforgalmi út ...

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI
ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG
Hatósági Iroda
Ügyiratszám: 14/2595/53/2007. Tárgy: AZ M4 gyorsforgalmi út
Ügyintéző: Adácsy Anna Abony-Fegyvernek közötti
dr. Lejtényi Péter szakaszának előzetes vizs-
gálati eljárása.
H a t á r o z a t
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1036 Budapest, Lajos u. 30.) által
benyújtott, az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti szakaszára
vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadom, egyúttal előírom az I.
(Z-K-P) továbbá a Z nyomvonalváltozatok vonatkozásában a környezeti
hatástanulmány benyújtását, környezetvédelmi engedélyezés céljából.
A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei:
1.) A környezeti hatástanulmányt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 6. számú mellékletében előírt
tartalommal kell elkészíteni, különös tekintettel a 7. számú mellékletben
részletezett hatásterület meghatározásra.
2.) A különösen vizsgálandó kérdések körét az alábbiakban határozom meg:
2. 1.) Bevezetés, előzmények. Az előzetes szakaszban adott hatósági és
szakhatósági előírások, a részletes vizsgálat menetének ismertetése.
2. 2.) A részletes környezeti hatásvizsgálat tárgyát képező nyomvonalak
részletes bemutatása.
I.
1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675 www.orszagoszoldhatosag.gov.hu
Telefon: 224-9227 Fax: 224-9274 orszagos@zoldhatosag.hu

2. 3.) A tervezett gyorsforgalmi út hosszú távon várható forgalmi adatai,
valamint a közvetett hatásterület úthálózatán várható forgalmi változások.
2. 4.) A területigény, a terület jelenlegi hasznosítása, a telepítési hely térképi
lehatárolása.
2. 5.) A kapcsolódó tevékenységek –anyagnyerő helyek, depónia, stb.-
bemutatása.
3.) A vizsgálatba bevont környezeti elemek és rendszerek
3. 1.) Föld, felszín alatti víz
3. 1. 1) A részletes vizsgálatba vont nyomvonalak földtani helyzetének
bemutatásához szükséges feltáró fúrások, talaj, talajvízminőség vizsgálatok
elvégzése.
3. 1. 2.) Az eredmények alapján be kell mutatni a kedvezőtlen hatások várható
mértékét, a szükséges védelmi intézkedéseket.
3. 1. 3.) A részletes tanulmányban pontosítani kell, hogy a nyomvonalak
érintik-e a térségben található, vízjogi engedéllyel rendelkező kutakat, és ha
igen milyen további intézkedésre van szükség. A nyomvonalak területének
további feltárásokra alapozott részletesebb hidrogeológiai vizsgálata
szükséges.
3. 1. 4.) Meg kell határozni a létesítmény területigényét, az ideiglenes és
végleges területfoglalást, a beruházás ásványi nyersanyag szükségletét.
3. 1. 6.) Vizsgálni kell a tervezett munkálatok talajszerkezetre gyakorolt
hatását. Humuszgazdálkodási tervet kell készíteni.
3. 1. 7.) Be kell mutatni az öntözésre berendezett, és az érvényes vízjogi
engedéllyel rendelkező drénezett (meliorált) területeket. Átvágásuk esetén
javaslatot kell tenni a védelmi megoldásokra.
3. 1. 8.) A szikkasztóárkos, ill. a szikkasztó tározós csapadékvíz elhelyezésnél
be kell mutatni a talajt, valamint a felszín alatti vizeket érő terheléseket, az
esetleges védelmi intézkedéseket.
3. 2.) Felszíni víz
2

3. 2. 1.) A felszíni vízfolyások keresztezésére a 28/1965.(V.É.20.) OVF-KPM
együttes utasítás és a 4/1981. (III. 11.) KPM-IPM együttes rendelet vonatkozó
rendelkezései az irányadók.
3. 2. 2.) A vízfolyás keresztezések és csapadékvíz befogadóként való
alkalmazásukhoz adatszolgáltatás és kezelői hozzájárulás szükséges (Közép-
Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság)
3. 2. 3.) A csapadékvíz várható mennyiségének, minőségének függvényében
vizsgálni kell a befogadók terhelhetőségét. Be kell mutatni a befogadók
jelenlegi vízminőségi állapotát, a várható változásokat.
3. 2. 4.) Meg kell határozni a csapadékvizek jellemző szennyezőanyagainak
eltávolítására alkalmas kezelési módszert. Be kell mutatni, hogy a tervezett
tisztítási technológia alkalmas az útpályáról lefolyó csapadékvíz jellemző
szennyezőanyagainak előírt mértékű eltávolítására. Térképen be kell mutatni
azok elhelyezésének helyszínét.
3. 2. 5.) Be kell mutatni a befogadókat, érő terheléseket mind az építés, mind
az üzemelés, üzemeltetés időszakára.
3. 3.) Levegő
3. 3. 1.) A részletes hatásvizsgálat során végzett mérésekkel be kell mutatni az
érintett körzet jelenlegi légszennyezettségi állapotát. A méréseket CO, NOx,
NO2, és ózonszennyezésre, ülepedő és szálló por komponensekre kell
elvégezni. A mérési helyeket a lakott területek, az érintett természetvédelmi
területek környezetében kell kijelölni.
3. 3. 2.) A kiegészítő forgalmi és meteorológiai adatokat össze kell gyűjteni,
és ki kell értékelni azokat.
3. 3. 3.) Az építéssel összefüggésben a szállítási útvonalakon jelentkező
légszennyezés nagyságát, térbeni kiterjedését be kell mutatni.
3. 3. 4.) Meg kell határozni, és térképen be kell mutatni a gyorsforgalmi
útszakasz közvetlen és közvetett levegőtisztaság-védelmi hatásterületét.
3. 3. 5.) Ahol az út lakott területek közelében halad az üzemelésből eredő
légszennyezettség lecsengését modellezni és ábrázolni kell. A kialakuló
légszennyezettséget a hatályos jogszabályban meghatározott határértékekkel
kell összehasonlítani, és igazolni annak megfelelőségét. Ahol a vizsgálatok azt
indokolják, védőerdősáv kialakítására javaslatot kell tenni.
3

3. 3. 6.) A jogszabályban előírt védőövezet kijelölését részletes számítások
alapján pontosítani kell. A pálya közelében lévő mértékadó pontokra részletes
számításokat kell készíteni.
3. 3. 7.) Be kell mutatni az építés, üzemelés bekövetkező légszennyező anyag
emisszió csökkentésének módjait.
3. 4.) Zaj- és rezgésvizsgálatok
3. 4. 1.) Be kell mutatni a jelenlegi zajviszonyokat, a tervezett út
környezetében lévő védendő területeket, létesítményeket. Zajvédelmi
szempontból védendőnek minősülnek a védett természeti területek is, ezért az
elemzést azokra is el kell végezni.
3. 4. 2.) Be kell mutatni az építés alatt várható zaj- és rezgéshatásokat, a
közvetlen és közvetett hatásterületen.
3. 4. 3.) Részletes számításokkal meg kell határozni a vizsgált nyomvonalak
mentén a védendő létesítmények várható zajterhelését, ki kell dolgozni a
telepítés zajvédelmi feltételeit. Javaslatot kell tenni a monitor pontokra, az
építés, üzemelés időszakára vonatkozóan.
3. 4. 4.) Meg kell határozni a várható zajszint változást az érintetlen
területeken is.
3. 4. 5.) Be kell mutatni a csatlakozó úthálózaton az autópálya építése miatt
bekövetkező zajszint változásokat. Növekedés esetén javaslatot kell tenni a
zajcsökkentésre.
3. 4. 6.) A szükséges zajvédő létesítmények műszaki paramétereit, telepítési
helyét meg kell határozni, tekintettel a várható forgalmi viszonyokra.
3. 4. 6.) Rezgésvédelmi munkarészt kell készíteni mind az építés, mind az
üzemelés időszakára.
3. 5.) Hulladékgazdálkodás
3. 5. 1.) Az építés, üzemelés időszakára hulladékgazdálkodási tervet kell
készíteni.
3. 6.) Táj, épített környezet
3. 6. 1.) Tájkép, tájhasználat bemutatása szükséges.
4

3. 6. 2.) Be kell mutatni a művi elem megjelenéséből adódó tájképi
változásokat. Fel kell tárni a tájba illesztés lehetőségeit. Javaslatot kell tenni a
tájba illesztéshez szükséges területhasználat változtatásokra.
3. 6. 3.) Fel kell tárni a megváltozott terület használat miatt szükségessé váló
területrendezési feladatokat.
3. 7.) Élővilág
3. 7. 1.) A nyomvonalak 200 méteres térségére, részletes természetvédelmi
vizsgálatok készüljenek a teljes vegetációs ill. szaporodási periódusban, az
előzetes vizsgálati dokumentációban részletezett védett és nemzetközi
egyezmény hatálya alá tartozó növényfajokra.
3. 7. 2.) Meg kell vizsgálni az autópálya rézsűjére, szegélyeire telepítésre kerülő
növényeket.
3. 7. 3.) A zoológiai értékek védelme érdekében a jelentősebb állandó
vízfolyások és vízállások helyszínein a természetvédelmi oltalom alatt álló
egyedek vizsgálatát el kell végezni.
3. 7. 4.) A vizsgálandó nyomvonalak mentén ki kell jelölni a vándorló állatok
védelme érdekében az autópályára tévedést és gázolást megakadályozó
létesítményeket és szakaszokat. Amennyiben a vizsgálatok alapján szükséges ki
kell jelölni a vadátjárók, terelők helyeit is.
3. 7. 5.) A nyomvonalakra vonatkozó részletes botanikai és zoológiai
vizsgálatoknak tartalmaznia kell minden olyan információt, ami 275/2004.(X.
8.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet szakmai megalapozásához szükséges. A
vizsgálatoknak ki kell térnie a kárenyhítési intézkedések bemutatására is.
4.) Be kell mutatni a felhasznált adatok forrásait, a hatásvizsgálatban alkalmazott
módszereket, azok korlátait, az előrejelzések érvényességi határait, a
hiányosságokat, bizonytalanságokat.
5.) Ismertetni kell a tervezési körülményeket.
6.) Be kell mutatni a tervezett monitoring rendszert, valamennyi környezeti
elemre, ill. az élővilágra vonatkozóan, mind az építés, mind az üzemelés
időszakában.
5

7.) A részletes környezeti hatástanulmánynak összegzést kell tartalmaznia a
várható környezeti hatásokról, javaslatokat azok elhárítására tervezett
intézkedésekről.
8.) A részletes környezeti hatásvizsgálathoz közérthető összefoglalót kell
készíteni:
- a tevékenység lényegének ismertetése,
- a várható környezeti hatások,
- a hatásterület bemutatása, térképi ábrázolás környezeti elemenként,
- a környezeti hatások értékelése,
- az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és
életmódjában várható változások,
- a szükséges védelmi intézkedések.
II.
Szakhatósági előírások:
1.) A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Erdészeti Igazgatósága 22.3/4772/1/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontok:
Az Abony 0373/1 hrsz.-ú erdőterület érintése (M4-M8 csomópont) miatt az
erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 65-72. § -aiban,
valamint a törvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 87-92.
§-aiban meghatározott eljárásokat az építési engedély kiadását megelőzően az
Igazgatóságnál le kell folytatni.
2.) A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti
Igazgatósága 18.3/2984/18/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában
megadott szempontok:
- Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő változatok közül erdővédelmi
szempontból nem elfogadhatóak az „L”, a „VK” és a VK4 változatok.
- Az építtető – külön eljárás keretén belül – köteles gondoskodni az érintett
erdőterületek útépítéssel érintett részének, útépítés céljára történő
igénybevételének (erdő művelési ág alól történő kivonás) és az igénybevételre
tervezett erdőterületen lévő faállomány kitermelésének, az erdészeti hatóság
által történő előzetes engedélyeztetéséről.
6

- Az erdőterület igénybevételével kapcsolatos erdőterület csökkenésével járó
kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése és mérséklése érdekében az
erdőterületek igénybevételét legalább az igénybevett erdő mértékének megfelelő
nagyságú erdő mértékének megfelelő nagyságú csereerdősítés létesítése
szükséges.
A tényleges építési munka csak az erdészeti hatóság 2. és 3. francia bekezdésben
szereplő engedélyeinek jogerőre emelkedését követően kezdhető meg.
3.) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/5962/1-TVF/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában megadott szempontok:
A végleges nyomvonal elfogadását követően az útépítési engedélyezési
tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a műszaki leírásban a beruházás és
munkák (felvonulási létesítmények, anyagtároló helyek stb.) által igénybevett
mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területeket, illetve a munkavégzés
által károsított termőföld helyreállításának munkáit;
A létesítmény által érintett, keresztezett, csatlakozó meglévő talajvédelmi
(vízlevezető vápák, övárkok, övdrén és ezek műtárgyai, stb.) és öntözési
(öntözőcsatorna és egyéb vízszállító építmény, és azok műtárgyai)
létesítményeket;
A beruházás és meglévő talajvédelmi létesítmények kereszteződési és a
csatlakozás megoldásához szükséges létesítményeket, munkákat és azok
megoldását;
A földanyag beszerzési módját, helyét, az időleges tárolás helyét (ha
termőföldön történik, illetve amennyiben hatással van a környező
mezőgazdasági területekre) és a kapcsolódó rekultivációs munkákat;
A beépítésre nem kerülő földtöbblet elhelyezésének módját, helyét;
A humuszos termőréteg mentésének technológiai leírását, hasznosítását,
melynek mellékletét kell, hogy képezze a 29/2006 (IV.10) FVM rendelet 1. § (1)
bekezdése által előírt talajtani szakvélemény;
Az építési munkák végzése során – szükség esetén – az ideiglenes vízelvezetés
megoldását
A tervmellékletek 1:10.000 – 1:25.000 méretarányú átnézeti helyzínrajzok,
melyeken ábrázolandók:
A beruházás és a munkák (felvonulási létesítmény, anyagtároló helyek, stb.)
által igénybevett terület;
A környező mezőgazdasági területek feltüntetése;
7

A meglévő talajvédelmi, meliorációs és öntözési létesítmények helye;
A földnyerés és deponálás helye;
A beruházás és meglévő talajvédelmi, meliorációs és öntözési létesítmények
keresztezése, a csatlakozás megoldásához szükséges létesítmények;
A beruházás következtében módosuló lefolyási viszonyok káros hatásának, a
megközelítési és művelési lehetőségek romlásának elhárítását szolgáló
létesítmények;
Az építési munkák során –szükség esetén- az ideiglenes vízelvezetés megoldása;
Felesleges humuszos termőréteg termőföldön történő elterítésére szolgáló terület
lehatárolása;
A beruházással keresztezett talajvédelmi, meliorációs és öntözési létesítmények
helye és a csatlakozás megoldásához szükséges létesítmények;
A beruházás következtében módosuló lefolyási viszonyok káros hatásának
elhárítására szolgáló létesítmények;
Az építési munkák végzése során –szükség esetén- az ideiglenes vízelvezetés
megoldásának létesítményei.
A tervmelléklet részét kell, hogy képezze az általános hossz-szelvény (1:1.000-
1:2.000), melyen ábrázolandó a meglévő (keresztező) talajvédelmi, meliorációs
és öntözési létesítmények jellemző adatai (szelvény, méret, magasság,
küszöbszint, terepszint, stb.)
Melléklet továbbá a keresztszelvény (1:100), melyen ábrázolandók a meglévő
(keresztező) talajvédelmi, meliorációs és öntözési létesítmények jellemző
méretei.
Tartalmaznia kell a tervdokumentációnak továbbá a földtömegszámítást ( a
termőréteg mentés figyelembevételével), valamint a földtömegmegosztást (a
termőréteg mentés figyelembevételével).
4.) A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/6365/1-TO/07. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontok:
- a beruházás során figyelembe kell venni a vizsgálati dokumentációban előírt
talajvédelmi intézkedéseket,
- az építési tervdokumentációt a humuszos talajréteg mentését megalapozó – a
29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet 2. sz. melléklet 2.5 pontja alapján összeállított
– talajtani szakvéleménnyel összhangban kell összeállítani.
8

5.) A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1807/2/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontok:
5.1. A tárgyi létesítmény tervezett nyomvonal változatai az alábbi
szállítóvezetékeket érintik:
„B” változat (meglévő 4-es főút elkerülő szakasza)
A jelenlegi nyomvonal 2 helyen keresztezi a Hajdúszoboszló-Vecsés DN 350
nagynyomású földgáz szállítóvezetéket.
A vezeték üzemeltetője: MOL Földgázszállító Rt. 8600 Siófok, Pf.: 102.
„VK” változat
Az új nyomvonal keresztezi a Szajol-Tiszaújváros DN 300 PN 63 és a Szajol-
Tiszaújváros DN 150 PN63 termék szállítóvezetékeket.
A vezeték üzemeltetője: MOL Rt. Logisztika Elsődleges Szállítás 2443
Százhalombatta, Pf.: 1.
„L” változat
Ez a változat megegyezik a „VK” változattal, azzal a különbséggel, hogy az út
nyomvonala az ún. Milléri tótól északra keresztezi a termék szállítóvezetékeket.
„Z” és „K” változat
Ez a változat megegyezik a „VK” változattal, azzal a különbséggel, hogy a
nyomvonalvezetésnek megfelelően más-más földrajzi koordináták mellett
keresztezik a tárgyi termék szállítóvezetékeket.
Mivel a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonala keresztezi, vagy érinti a
fentebb említett vezetékeket, illetve a vezetékek közlekedési igénybevételre nem
méretezettek, ezért a csővezeték szakaszok kiváltása, vagy bevédése válik
szükségessé, így szaktervező igénybevételére van szükség.
A szaktervezőnek egyeztetnie kell az üzemeltetőkkel, illetve be kell szereznie a
kiváltási kiviteli tervek jóváhagyását jelentő üzemeltetői nyilatkozatokat az
alábbiak szerint:
1. .MOL Földgázszállító Rt. 8600 Siófok, Pf.: 102.
2. MOL Logisztika Elsődleges Szállítás 2443 Százhalombatta, Pf.:1.
A tervezés során a tervezőnek be kell szereznie a szakhatósági hozzájárulásokat
és közmű üzemeltetői nyilatkozatokat, valamint az építési területtel érintett
földingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatait is.
9

A Bányakapitányság a későbbi építés, kivitelezés során havária helyzetek
elkerülése érdekében szükségesnek tartja az alábbiak kihangsúlyozását:
A szállítóvezetékek biztonsági övezetére a Bt. végrehajtására vonatkozó
203/1998. (XII.19.) Kormány rendelet (továbbiakban Vhr.) 19/A §. (2)
bekezdésében felsorolt tiltások, korlátozások vannak érvényben.
A biztonsági övezeten belül tilos:
a) Az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése.
b) A tűzrakás, illetve anyagok égetése.
c) A külszíni szilárdanyag-bányászati tevékenység.
d) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, szállító- és
elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok
kiöntése, kiszórása.
e) A robbantási tevékenység.
f) Anyagok elhelyezése, tárolása.
g) Az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, zagytér létesítése.
h) Fák, illetve a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb
növények ültetése, valamint a 0,5 m-nél nagyobb mélységű
talajművelés, a kézimunkával végzett feltárás kivételével egyéb
földmunka végzése, tereprendezés, a kőolaj- és földgázbányászati
létesítmények, az elosztó és szállítóvezetékek részét képező
állomások, fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében,
illetve a szállítóvezeték tengelyétől mért 5-5m távolságon belül.
i) Szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása.
j) A bányászati létesítmény, a gázelosztó- és szállítóvezeték
jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása,
eltávolítása.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (továbbiakban Bt.) 31.§., illetve a
végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.)18.§., továbbá a
2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról, valamint a 96/2005. (XI.4.) GKM
rendelet alapján a vezeték szakaszok kiváltása bányahatósági építési engedély
kötelesek. Az építési engedély kérelmet az engedélyesek (üzemeltetők), vagy
azok megbízottai kötelesek a Szolnoki Bányakapitányságra benyújtani.
5.2. A útépítéshez és feltöltéshez szükséges ásványi nyersanyagokat legális
kitermelőhelyekről kell beszerezni.
5.3. A területileg illetékes TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.,
Földgázelosztás Területi Egységével (5000 Szolnok, Thököly u. 79.)
közműegyeztetést le kell folytatni.
10

5.4. Az M4 gyorsforgalmi út Abonyt érintő szakaszával kapcsolatban a
területileg illetékes Budapesti Bányakapitányság (1145 Budapest, Columbus u.
17-23.) szakhatósági állásfoglalása szükséges.
6. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Középmagyarországi
Regionális Intézete 10399-2/2007. számú közegészségügyi
szakhatósági állásfoglalásában megadott szempontok:
Az út tervezése, építése során felszíni csapadékvíz elvezetését és szikkasztását
olyan módon kell megtervezni és megoldani, hogy az a terület közelében lévő,
ivóvízellátást is biztosító vízadók vízminőségére káros hatást nem gyakorolhat.
A keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről és
ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelő módon, a munkaegészségügyi és
munkabiztonsági szempontok figyelembevételével kell gondoskodni.
A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett
tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ
Ceglédi Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes
készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált
anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap birtokában
kezdhető meg.
7.) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda
450/1912/3/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megadott szempontok:
Mivel mindegyik nyomvonal variáció érint régészeti lelőhelyeket, ezért a
beruházás földmunkákkal érintett területén megelőző feltárás elvégzése
szükséges.
Amennyiben a beruházás értéke eléri a nettó 1,5 milliárd forintot, akkor
„nagyberuházásnak” minősül, és a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet 2.§ (2)
bekezdése szerint a beruházó erről nyilatkozni köteles.
A részletes szakhatósági állásfoglalás megadására az építéshatósági eljárás során
kerül sor.
8.) Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője III. 27411-1/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában megadott szempont:
Zagyvarékas község közigazgatási területére vonatkozóan a benyújtott
dokumentációban szereplő változatok közül egyedül a „VK” jelű nyomvonal
megvalósulását nem javasolja, az erdőterületen történő áthaladása miatt.
11

Határozatom ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
Főigazgatójához címzett, és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Vízügyi Főfelügyelőséghez 2 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
A jogorvoslati díj 125.000,-Ft, azaz Egyszázhuszonötezer forint, amelyet a
33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek a Magyar
Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzatfelhasználási
számlájára átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási
megbízással (csekk) postai úton lehet teljesíteni.
I n d o k o l á s:
A Roden Mérnöki Iroda Kft. a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a
továbbiakban Zrt.) megbízás alapján benyújtotta az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre (a továbbiakban:
Főfelügyelőség) az M4-es gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti
szakaszának előzetes vizsgálati dokumentációját, és kérte annak elfogadását.
A Zrt. átutalta a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének I/39.
pontja szerinti 250.000,-Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint igazgatási
szolgáltatási díjat., amely az előzetes vizsgálati eljárás díja.
A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 67. §-a szerint :
„67. § (1) A környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság előzetes
vizsgálati eljárást folytat.
(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról,
hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes
környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá
tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó
kérelem tartalmi követelményeit.
(3) Az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban
meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(4) Ha a környezetvédelmi hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése
érdekében közmeghallgatást tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben,
továbbá a közhírré tétel útján közölt közleményben a közmeghallgatás helyéről
és idejéről is értesíti az érintetteket.
(5) Az előzetes vizsgálat alapján a környezetvédelmi hatóság határozatot hoz,
amelynek közzétételéről hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján
gondoskodik.”
12

A 314/2005. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1.
sz. mellékletének 37. pontja szerint a gyorsforgalmi út (autópálya, autóút)
környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a
Kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtására a
Kormányrendelet 3. § (1) bek. a) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően került sor, és az formailag és tartalmilag is követi a jogszabályi
előírásokat.
A kérelem és a dokumentáció benyújtását követően megállapítottam, hogy a
benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció kilenc nyomvonalváltozat várható
környezeti, természeti és vízügyi hatásait vizsgálta. Tekintettel a NIF Zrt. felelős
képviselőjével történt megbeszélésre, a tervező RODEN Kft. ügyvezető
igazgatójával 2007. május 24-én tartott egyeztetésen elhangzottakra, valamint a
benyújtott kérelemhez mellékelt - 2007. március 2-án kelt - jegyzőkönyvben
foglaltakra, jelen eljárásban a 4. sz. főútból való kiválástól a Tisza
keresztezéséig a „Z” változat, a Tisza keresztezésétől a 4. sz. főúttal alkotott
csomópontig a „K” változat, felhasználva a 4. sz. főút Törökszentmiklós
elkerülő szakaszát, illetve ezt követően a 4204. j. ök. úttal alkotott csomópontig
a „P” jelű változat megvalósításának várható hatásait vizsgáltuk (I. jelű
változat). Alternatív változatként az un. „Z” nyomvonalváltozat teljes
szakaszának további vizsgálata is szükséges.
Ennek megfelelően a nyomvonal változatok az alábbiak szerint alakulnak:
I. jelű változat:
A „Z” nyomvonal a 4. számú útból történő kiválás után egyenesen kelet felé
halad, majd a 6+500 km szelvénynél egy R=5000 m sugarú ívvel észak-kelet
irányba tart tovább. Abony-Zagyvarékas térségében 50 m-re megközelít egy
erdőt. Az 5+000 km szelvénynél éri el Szolnok közigazgatási határát, ahol
mezőgazdasági művelési ágú területet érint. Keresztezi a Málé-eret, és a
Eresztőhalmi főcsatornát.
A 9+870-10+200 km szelvényben NATURA 2000 területen halad keresztül, a
Zagyvát a 10+010 km szelvényben keresztezve. Az árvízvédelmi töltéseket
követően a nyomvonal a 15+900 km szelvényig mezőgazdasági művelésű
területet érint.
A 15+300 km szelvénynél a nyomvonal kis mértékben érinti a honvédelmi
létesítmény védőterületét.
A 15+500 km szelvényben a 3225. j. út keresztezésénél csomópont létesül.
13

A 18+250 km szelvényben a 3224. jelű utat, és a Berek eret keresztezi a
tervezett nyomvonal.
A Tisza keresztezését követően a nyomvonal a „K” változat vonalában hald a
33+000 km szelvényig, felhasználva a már megépült Törökszentmiklóst elkerülő
útszakaszt.
Ezután a nyomvonal a „P” jelű változaton halad tovább. Ez a változat a 35+000
km szelvényig a már megépült 4. számú főút Törökszentmiklósi elkerülő
szakaszának nyomvonalán halad. Az út jobb oldala a település belterületét 4-500
méterre közelíti meg.
A nyomvonal mezőgazdasági területen, erdőterületen és gyep területen halad át.
A 42+880 km szelvénynél a Büdös-éri főcsatornát keresztezi, majd
vízgazdálkodási területen, a 43+130-44+690 km között egy líneár öntöző
rendszer területének szélén áthaladva éri el a tervezési szakasz végéig.
„Z” nyomvonal változat:
A nyomvonal a Tisza keresztezéséig megegyezik a az előzőekben vázoltakkal.
A keresztezést követően a nyomvonal 7000 méteres ívvel észak-keleti irányban
halad tovább.
A 24+900 km szelvényben 32127 j. útnál forgalmi csomópont létesül
Tiszapüspöki és Törökszentmiklós eléréséhez. A 29+000-29+600 km
szelvények között mintegy 40 méterre megközelíti a délre lévő gyümölcsöst és
130 méterre a sertéstelepet. A 30+000 km szelvénynél a nyomvonal tovább
halad észak-kelet irányba, majd a 37+000 km szelvényben találkozik a „K”
nyomvonal 38+800 km szelvényével.
Keresztmetszeti kialakítása: 2x2 sávos, koronaszélesség 26, 6 m, a forgalmi
sávok szélessége 3, 75 m.
A teljes keresztmetszeti kiépítés esetén a terület-igénybevétel a tervezett
autópálya hosszában 50-60 m széles sáv.
Művelési ágankénti megoszlás a vizsgált „K”, „Z”, „P” változatok esetén:
K Z P
Gyep 0 % 0 % 0,03 %
Erdő 3 % 1 % 0,5 %
Szántó 90 % 90 % 98 %
Natura 2000 5 % 0,5 % 0,01 %
Vízgazdálkodási terület 2 % 0,1 % 0 %
A Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
14

hivatalában, valamint honlapján 2007. május 30. napján közzétette az eljárásról
szóló közleményt (hirdetmény), továbbá azt – közhírré tétel céljából –
megküldte a Kormányrendelet 3. § (4) bekezdésének megfelelően a tervezett
tevékenység helye szerint érintett és lehetségesen érintett települések (Abony,
Zagyvarékas Szolnok, Besenyszög, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Örményes,
Fegyvernek) jegyzőinek, akik a közhírré tételről gondoskodtak.
A Kormányrendelet 3. § (3) bek. d) pontjában foglaltaknak megfelelően a
közlemény felhívást is tartalmazott. A felhívás kapcsán sem a
Főfelügyelőséghez sem az érintett jegyzőkhöz nem érkezett észrevétel.
Az előzetes vizsgálati dokumentációba foglaltak alapján a következőket
állapítottam meg:
A benyújtott dokumentáció formailag, és tartalmában is követi az előírásokat.
A tervező az előzmények körében vizsgálta a létesítés szükségességét, a
nyomvonalváltozatok kialakításának okait. Ismertette a tárgykörben korábban
készült tanulmányokat.
Az alapadatok körében bemutatásra kerültek a tervezett nyomvonalváltozatok, a
várható forgalmi adatok, kapcsolódó létesítmények. Az alapadatok körében
elemezte a tevékenységgel érintett környezeti elemek jelenlegi állapotát, a
vizsgálat idején rendelkezésre álló adatok felhasználásával.
Az előzetes vizsgálat tartalmi követelményeinek előírásait követve a tanulmány
foglalkozott az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásokkal az építés,
üzemelés, üzemeltetés időszakában.
Az előzetes dokumentációban vizsgált nyomvonalváltozatok megvalósulásának
környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatásairól rendelkezésre álló
ismeretek alapján az előzetes fázisban nem kerül eldöntésre, hogy melyik
változat valósuljon meg.
A Kormányrendelet szerinti részletes környezeti hatástanulmány elkészítését az
I. (Z-K-P) ill. a „Z” nyomvonalváltozatra is szükségesnek tartom.
A tervezett tevékenység helye: az M4 autópálya Abony-Fegyvernek közötti
szakasza.
A tervezett nyomvonalváltozatok környezeti hatásának összefoglaló értékelése:
A vizsgálatba bevont környezeti elemek és rendszerek
Földtani közeg, felszín alatti víz:
A tervezett nyomvonallal érintett területen a felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a kevésbé érzékeny, ill. érzékeny
15

felszín alatti terület. Ezt a tényt az út kialakításánál, a vízelvezetés
megvalósításánál figyelembe kell venni.
Az autópálya építése elsősorban a területfoglalás következtében előálló
termőterület csökkenésben jelentkezik. A nyomvonal változatok területigénybevétele
a teljes keresztmetszet kiépítése esetén várhatóan 50-60 m széles
sáv. A nyomvonal változatok jellemzően szántó művelési ágú területen
haladnak, de kereszteznek erdőt, gyepet, és gyümölcsöst, érintenek NATURA
2000 területeket is A várható minőségi változások csekélynek ítélhetők, és a
javasolt megoldásokkal a kockázatok jelentősen csökkenthetők.
A talajra vonatkozóan a közvetlen hatásterület a nyomvonal mellett a tengelytől
mért 50-50 m széles sáv.
Talajvíz esetében a padka és az árok területe tekinthető közvetlen
hatásterületnek.
Felszín alatti víz esetében közvetett hatásterület nagyságát befolyásolja
talajvízszint, a talajvíz áramlási iránya is. A tervezett nyomvonal változatok
vízbázis védőterületet nem érintenek. Ugyanakkor a tervezett nyomvonalak
mentén számos , vízjogi engedéllyel rendelkező mélyfúrású (Víztermelő és
figyelő) kút található. Ezek esetleges érintettségére a nyomvonalváltozatok
részletes vizsgálatánál figyelemmel kell lenni.
Felszíni víz:
Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő nyomvonalváltozatok között
felszíni vízvédelem szempontjából jelentős különbség nincs. Valamennyi
nyomvonal változat a Tisza vízgyűjtőjét érinti. A nyomvonalak számos felszíni
vizet kereszteznek. A Tisza keresztezés érint NATURA 2000 területeket lévő
fokozottan védett állatfajok élő és fészkelőhelyét.
A létesítmény hatása elsősorban a vízgyűjtő terület változásában nyilvánul meg.
Az út által okozott feldarabolás a vízfolyások egyes szakaszain terhelés, ill.
vízhozam változásokat okozhat. .Az építés következtében megváltoznak a
felszíni lefolyási viszonyok is.
Változást eredményez az útpályáról lefolyó csapadékvizek összegyűjtése, és
koncentrált elvezetése is. Ez a befogadó vízfolyások egyes szakaszain
többletvizet, míg máshol hiányt okozhat.
A mederállapot változások az autóút területfoglalásával függenek össze. A
kialakítás során mederkorrekciók, keresztezések történnek, a vízfolyás
esésviszonyai is megváltozhatnak.
Üzemelés közben a gépjármű kopásából, súrlódásából származó anyagok, ill. az
elcsepegő üzemanyagok, havária események okozhatnak vízminőségi
problémát. Ezek kiküszöbölésére, megelőzésére a részletes vizsgálat során
javaslatot kell tenni.
16

Levegő:
A levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az üzemelés és az építés
alatt léphetnek fel. Az építéssel kapcsolatos hatás időszakos, főleg a
földmunkákra, és a szállítási útvonalakra terjed ki, amely az építés befejeztével
megszűnik. Az üzemelés során a gépjárművek káros anyag kibocsátása
folyamatos terhelést okoz a területen. A légszennyezettség mértéke függ a
forgalom nagyságától, a gépjárművek emissziójától, sebességétől, időjárási
viszonyoktól. A terjedési modell számítások alapján a nyomvonal változatok
mentén a közvetlen hatásterületen a közlekedési eredetű kibocsátások miatt az út
szélétől 10 méterre kialakuló rövid idejű átlagolási időtartamra vonatkozó szénmonoxid,
ill. nitrogén-oxidok koncentráció elmarad a légszennyezettségi
határértékektől.
A 120/2001. (VI..30.) Korm. rendelet (21/2001.(II.14.) Korm. rendelet
módosítása) 3.§-a előírja, hogy az új autópálya, autóút esetében az út tengelyétől
számított legalább 50m-es, az egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút
esetében legalább 25m-es védelmi övezetet kell kialakítani. Az elvégzett
vizsgálatok alapján a védelmi övezet minden változat esetében más területeket
érint.
A lehetséges nyomvonalakat összehasonlítva levegőtisztaság-védelmi
szempontból a következőket kell vizsgálni a részletes elemzéseknél: a várható
forgalom nagysága, gépjárművek várható emissziója, az út vonalvezetése,
útszakasz hossza, védelmi övezet, koncentráltan jelentkező légszennyező
anyagok és a teljes útszakaszon a gépkocsi forgalomból származó légszennyező
anyag terjedése.
Zaj- és rezgés
Az építkezési munkáknál az építési technológia, a munkagépek, a rakodási
műveletek, a szállítás okozhatnak környezeti zajszennyezést. Az építés idejére
várható zajhatásokat az organizációs terv ismeretében lehet pontosan
megállapítani.
Az üzemelés várható hatásait vizsgálva, megállapítható, hogy a tervezett
nyomvonalak a városias beépítésű lakott területeket elkerülik,, az érintett
létesítmények zajvédelme megoldható. Erre vonatkozó javaslatokat a részletes
vizsgálat eredményei alapján kell tenni.
Hulladékgazdálkodás
Az építés időszaka alatt keletkező hulladékok gyűjtésének, ártalmatlanításának
módját a későbbiek során készülő organizációs terv fogja tartalmazni.
Az üzemelés időszakában a mérnökségi telep feladata lesz a keletkező
hulladékok előírtak szerinti gyűjtése, elszállítása.
17

Táj, épített környezet, természetvédelem
A „Z” változat Szolnok északi területe és Zagyvarékas közt keresztezi a Zagyva
folyót, amely terület a NATURA 2000 hálózat részét képezi HUHN20089 Alsó-
Zagyva hullámtere néven tartjuk nyilván.
HUHN20089 Alsó-Zagyva hullámtere 401
Jelölő élőhelyek és fajok:
élőhely
6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó
mocsárrétjei
6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek
(Alopecurus pratensis, Sanguisorba
officinalis)
91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és
magas kőris (Fraxinus excelsior)
alkotta
ligeterdők (Alno-Padion, Alnion
incanae,
Salicion albae)
gerinctelen
Theodoxus transversalis sávos bödöncsiga
kétéltű-hüllő
Emys orbicularis mocsári teknős
emlős
Lutra lutra vidra
• az I. változat is ugyanezen a keresztezési ponton halad át, így ugyanazzal
a természetvédelmi problémával kell szembe nézni. Ez esetben részletes
vizsgálatok szükségesek, hogy a területen mikor és milyen feltételek
mellett lehet a munkát megkezdeni, ki kell jelölni a megközelítési utakat,
s attól eltérni semmilyen indokkal sem lehet;
A területen deponálásra nincs mód, meg kell jelölni a szükséges
kárenyhítő intézkedéseket is;
• a következő természetvédelmi szempontból problémás hely a Tisza folyón
történő átvezetés, amely a Közép-Tiszai TK északi részét keresztezve
egyben NATURA 2000 területet is keresztezve HUHN20015 Közép-
Tisza néven van nyilvántartva;
HUHN20015 Közép-Tisza 13888
Jelölő élőhelyek és fajok:
élőhely
18

3150 Természetes eutróf tavak
Magnopotamion vagy Hydrocharition
növényzettel
3270 Iszapos partú folyók részben
Chenopodion rubri, és részben
Bidention növényzettel
6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó
mocsárrétjei
91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és
magas kőris (Fraxinus excelsior) al-
kotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion
incanae,
Salicion albae)
gerinctelen
Unio crassus tompa folyamkagyló
hal
Gobio albipinnatus halványfoltú küllő
Gobio albipinnatus halványfoltú küllő
Gymnocephalus baloni széles durbincs
Gymnocephalus schraetzer selymes durbincs
Pelecus cultratus garda
Rhodeus sericeus amarus szivárványos ökle
kétéltű-hüllő
Bombina bombina vöröshasú unka
Emys orbicularis mocsári teknős
emlős
Lutra lutra vidra
Myotis dasycneme tavi denevér
• a Tisza folyó hullámterét illetően további gondot jelenthet a fok. védett
fajok jelenléte, fészkelése (pl. rétisas, vidra) e tekintetben a részletes
vizsgálatoknak ki kell térnie a szükséges kárenyhítő intézkedésekre is.
Amennyiben ezek egy része a beruházás megkezdése előtt már
szükségessé válik, azt maradéktalanul el kell végezni a természetvédelmi
kezelővel szoros egyetértésben, és annak ellenőrzése mellett.
Összefoglalva megállapítható hogy a tervezett nyomvonalakon a megvalósítás
természetvédelmi szempontból problémás, a megoldást csak a megfelelő
egyeztetések és azok maradéktalan megtartása jelenthet, melyet a beruházónak
kell elvégeznie a természetvédelmi kezelővel, annak iránymutatása mellett.
Korrekt és részletes szakmai válasz – egy esetleges kompromisszum – csak és
kizárólag megfelelő adatokat tartalmazó részletes felmérés, illetve előzetes
egyeztetés (a természetvédelmi kezelővel!) birtokában adható meg (botanikai- és
19

zoológiai alapadatok valamint ökológiai szemléletű elemzések ismerete
szükséges).
Részletesen ismertetni szükséges a kárenyhítő intézkedéseket, azok
költségvonzatát, kivitelezését és felelősét. A benyújtott előzetes hatásvizsgálat
természetvédelmi része kifogástalan, jól jelzi a problémás helyeket, ennek
alapján a részletes vizsgálat elvégezhető, és megtervezhető és bemutatható a
kárenyhítő intézkedések mikéntje és hogyanja is.
Ez azért is fontos momentum, mert a fentiekben bemutatott NATURA 2000
területek érintettsége miatt nemzetközi szintű egyeztetésre is szükség lesz. A
dokumentáció 4.5.2.7. fejezetében összefoglaltakkal egyetértve, a részletes
hatásvizsgálat természetvédelmi munkarészét ennek fényében kell elkészíteni.
Az eljárás során a Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének megfelelően
bevontam az előzetes vizsgálatba a Kormányrendelet 12. sz. mellékletében
megjelölt szakterületekre kiterjedően a kötelezően megjelölt és hatáskörében
érintett szakhatóságokat.
A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti
Igazgatóságának 22.3/4772/1/2007. sz. szakhatósági állásfoglalásában előírt
szempontokat határozatom rendelkező részének II. 1) pontja tartalmazza.
A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti
Igazgatósága 18.3/2984/18/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában
megadott szempontokat határozatom rendelkező részének II. 2) pontja
tartalmazza.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása a következő:
„A tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalát úgy célszerű megtervezni, hogy
az ne érintsen meglévő erdőterületet. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy azt a
változatot tartom leginkább elfogadhatónak, amelyik a lehető legkisebb
erdőterület igénybevétellel jár.
A dokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a benyújtott
előzetes vizsgálati dokumentáció minden változata érint erdőterületet (3-44 ha
nagyságrendben).
Erdővédelmi szempontból nem tartom elfogadhatónak az „L”, a „VK” és a VK4
változatok egyikét sem, mivel igen jelentős nagyságú erdőterületet érintenek
(35,7-44 ha), továbbá a kiemelt idegenforgalmi és közjóléti szerepet betöltő
Szolnok, Széchenyi Parkerdőt kettévágja, a megmaradó részek pedig
gyakorlatilag funkciójukat vesztettek lennének. A Széchenyi Parkerdőben a
közelmúltban jelentős közjóléti fejlesztések valósultak meg és valósulnak meg
jelenleg is. A Parkerdő igen jelentős közjóléti szerepet tölt be. A gyorsforgalmi
20

út fenti nyomvonalakon történő kiépítése a tényleges területfoglaláson kívül
igen kedvezőtlen környezeti hatásokkal jár. A fentiek alapján e változatok
megépítéséhez a későbbiekben sem tudom hozzájárulásomat megadni.
A többi változat mindegyike érint erdőterületet (3-20 ha), melyek esetében
rendező elvként a minél kisebb nagyságú erdőterület igénybevétel szerepel.
Ezek alapján erdővédelmi szempontból a legkedvezőbbnek a „Z” változat
látszik, utána csökkenő prioritással a „ZVK4”, a „KZ”, „K” majd a „P”, és végül
a „B” változat tekinthető.
Felhívom figyelmüket, hogy az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi
LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 65. § b. pontja alapján a gyorsforgalmi út
létesítése az erdőterület igénybevételének minősül. Az erdőterület
igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az
engedélyeztetéshez a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 87. § (1) bekezdése szerinti
kérelmet kell benyújtani az erdészeti hatósághoz.
Tájékoztatásul közlöm, hogy Igazgatóságunk az erdőterület igénybevételével
kapcsolatos erdőterület csökkenésével járó kedvezőtlen környezeti változások
megszüntetése vagy mérséklése érdekében az erdőterületek igénybevételét
legalább az igénybevett erdő mértékének megfelelő nagyságú csereerdősítés
létesítése esetén tartja elfogadhatónak.
Tájékoztatásul közlöm, hogy Igazgatóságunk az érintett területből a Jász-
Nagykun-Szolnok megyébe eső területek esetében rendelkezik illetékességgel.
A Pest megyébe eső területek esetében a Fővárosi és Pest Megyei MGSZH
Erdészeti Igazgatósága (1054 Budapest, Széchenyi út 14.) az illetékes erdészeti
hatóság.
Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ában foglaltak alapján
adtam meg.”
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/5962/1-TVF/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában megadott szempontok a határozat rendelkező
részének II. 3. pontjában találhatóak.
A szakhatósági állásfoglalás kiadása a 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32.
§ (9) bekezdésén, az 1995. évi LIII. törvény 92. § (1) bekezdésén, valamint a
314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul,
figyelembe véve az 1994. évi LV. törvény 70. §-ában foglaltakat.
A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény
és Talajvédelmi Igazgatóság 22.2/6365/1-TO/07. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontok a határozat II. 4. pontjában találhatóak.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása:
21

„A kérelemhez mellékelt előzetes vizsgálati dokumentáció kellő alapossággal
tartalmazza az alapvető talajvédelmi intézkedéseket. Mindezeket figyelembe
véve a fenti feltételekkel megadom a szakhatósági állásfoglalást.
Szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. r. 4. § (1) bek. b)
pontjának előírásai alapján adtam ki.”
A Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1807/2/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontokat a határozat rendelkező részének II. 5.
pontja tartalmazza.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása a következő:
„Tájékoztatásul közöljük, hogy a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet értelmében
a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat
jogutódja, továbbá a Magyar Geológiai Szolgálat Kelet-magyarországi Területi
Hivatalának Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó hatáskörét és
illetékességét 2007. január 1-től a Szolnoki Bányakapitányság vette át.
A Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalást a 2004. évi CXL.
törvény (Ket.) 44.§ (2) bekezdése alapján, a 314/2005. (XII.25.) és a
269/2006.(XII.20) Korm. rendeletekben foglalt jogkörök alapján adta ki.”
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi
Regionális Intézete 10399-2/2007. számú közegészségügyi szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontokat a határozatom rendelkező részének II.
6. pontja tartalmazza.
A szakhatósági állásfoglalását az Intézet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet,
valamin t az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi
XI. tv.-ben biztosított jogkörében alakította ki.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda
a450/1912/3/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában megadott szempontok
a határozat rendelkező része II. 7. pontjában találhatóak.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása szerint az állásfoglalás a környezeti
hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet 4. § (2) bekezdésén alapul.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal a 10.267/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában a RODEN Mérnöki Iroda (1089 Budapest,
Villám u. 13.) EDV tervjelű és 0511 tervszámú, „M4 gyorsforgalmi út Abony-
Fegyvernek közötti szakasza Környezetvédelmi Előzetes Vizsgálati
dokumentáció”-ban foglaltak szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megye területét
22

érintő tervezett nyomvonal-változatokhoz – a termőföld mennyiségi védelmének
vonatkozásában – a szakhatósági hozzájárulást megadta.
A szakhatósági állásfoglalás indokolása:
„Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
(Budapest, Mészáros út 58/a.) szakhatósági állásfoglalást kért a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Földhivataltól az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek
közötti szakaszának előzetes környezeti vizsgálati eljárásában.
A megkeresés mellékletét képező, a Roden Mérnöki Iroda által készített tervek
alapján a beruházás Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatásii területén
Zagyvarékas, Szolnok, Szandaszőlős Rákóczifalva, Szajol, Törökszentmiklós,
Tiszapüspöki külterületén, -mezőgazdasági hasznosítású termőföldek végleges
és időleges más célú igénybevételével – valósul meg.
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 5. § (5) bekezdése értelmében
gyorsforgalmi út létesítése esetében is kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a
tervezés engedélyezés és megvalósítás valamennyi fázisában a termőföld
védelme, ezért a tervek véglegesítése és a kivitelezési munkák során továbbra is
vegyék figyelembe a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban:
Tft.) előírásait.
Felhívom a figyelmét arra, hogy a Tft. 45. § (1) bekezdése alapján a termőföld
más célú időleges és a 46. § (1) bekezdése szerint a végleges hasznosítást az
illetékes körzeti földhivatal - Szolnoki Körzeti Földhivatal és
Törökszentmiklósi Körzeti Földhivatal – engedélyezi.
A termőföld más célú hasznosításáért a Tft. 52. § (1), (2), (3) bekezdései szerint
kell földvédelmi járulékot fizetni.
A tervben a Tiszát négy helyen keresztezi nyolc nyomvonal változat. A
nyomvonalak Tiszától nyugatra eső részei között földvédelmi szempontból
lényeges különbség nincs. A Tiszától keletre húzódó nyomvonalak termőföld
mennyiségi védelem szempontjából jelentős különbséget mutatnak.
A Tft. 44. § (3) bekezdése értelmében a termőföld igénybevételét az indokolt
szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni, ezért a földhivatal a
Tiszától keletrefekvő nyomvonal változatok közül azt a nyomvonal változatot
javasolja elfogadni, amely a már elkészült törökszentmiklósi elkerülő szakaszra
leginkább illeszkedik, („KP”).
A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-45. §-a alapján, a
környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XI. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja és
12. számú melléklet 2. d) pontja szerint biztosított jogkörömben adtam.”
23

A Pest Megyei Földhivatal: 10.469/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában a RODEN Mérnöki Iroda (1089 Budapest, Villám u. 13.)
EDV tervjelű és 0511 tervszámú, „M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek
közötti szakasza Környezetvédelmi Előzetes Vizsgálati dokumentáció”-ban
foglaltak szerint a Pest megyei közigazgatási területéhez tartozó szakasza
valamennyi tervezett nyomvonal-változatával szemben – földvédelmi
szempontból – kifogást nem emelt.
Szakhatósági állásfoglalását a következőkkel indokolta:
„ A megkereséshez melléklet dokumentáció szerint a tervezett közúti beruházás
Pest megye közigazgatási területén belüli szakasza, Abony város külterületén,
mezőgazdasági hasznosítású termőföldek végleges és időleges más (közútfejlesztési)
célú igénybevételével valósul meg.
A dokumentációban jelzett bármelyik nyomvonal-változatot vizsgálva
megállapítható volt, hogy Abony településen földvédelmi szempontból
figyelembeveendő lényeges különbség nincsen a különböző változatok között.
Az abonyi szakaszon a nyomvonalváltozatok az érintett mezőgazdasági művelés
alatt álló termőföldek talajminősége túlnyomórészt egyöntetű.
Az abonyi útszakasz leghosszabb nyomvonalváltozata sem indokolja, hogy
kiválasztva melyik nyomvonal-változat lehetne földvédelmi szempontból
előnyösebbnek tekinthető, ugyanis a különböző nyomvonal-változatok közötti
eltérések a termőföldek minősége és mennyisége vizsgálata (előnyök-hátrányok)
tekintetében érdemben nem rangsorolhatóak.
Fentiek alapján megkülönböztetés nélkül mindegyik nyomvonal-változat
elfogadható az ingatlanügyi ágazati jogszabályok szerint.
Szakhatósági állásfoglalásomat 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1)
bek. b) pontja és a rendelet 12. melléklete 2. d) pontja alapján biztosított
jogkörömben adtam.”
Az ÁNTSZ Észak-Alföldi Regionális Intézete a 4225-2/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy a melléklet
dokumentumok áttanulmányozása után az előzetes vizsgálati dokumentáció
ellen kifogást nem emel és a314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. § (1)
bekezdése és a 12. számú melléklete alapján környezet-és településegészségügyre
kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadja.
A Budapesti Bányakapitányság BBK/2229/2/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában a következőket nyilatkozta:
„Az előzetes vizsgálat során nem merült fel a tevékenység földtanikörnyezetvédelmi
engedélyezését kizáró ok.”
A szakhatósági állásfoglalás indokolása:
24

„A bányakapitányság a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése
alapján adta ki állásfoglalását. A tervezési területen nyilvántartott
ásványvagyon, védendő földtani érték nincs.”
Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője a III. 27409-1/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:
„Az 5/2006. (I. 26.) sz. közgyűlési határozatával jóváhagyott Szolnok MJV.
Településszerkezeti Terve, valamint Szolnok Építési Szabályzatáról és
Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (II. 15.) KR. Rendelete alapján a benyújtott
tervdokumentációban szereplő változatok közül a „Z” jelű nyomvonal
megvalósítását támogatom.”
Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője a III. 27411-1/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában megadott szempontokat a határozat rendelkező része II. 8.
pontja tartalmazza.
Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője a II.27856/2007. számú szakhatósági
állásfoglalása:
„A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1036 Budapest, Lajos u. 80.)
megbízásából a Roden Mérnöki Iroda Kft. (1089 Budapest, Villám u. 13.) által
készített M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti szakaszának előzetes
vizsgálati dokumentációját áttanulmányoztam.
Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához szakhatósági állásfoglalásomat
helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakban rögzítem:
Valamennyi nyomvonal érinti az Alsó-Zagyva hullámterét, melyet Szolnok
Város középtávú terveiben helyi védelem alá kíván vonni.
A fentiek miatt, végleges megoldásként, az Alsó-Zagyva hullámterét
legkevésbé érintő „Z” változatot javaslom kidolgozni.”
Törökszentmiklós Város Jegyzője 486/2007-F-14. számú szakhatósági
állásfoglalása:
„A rendelkezésünkre álló dokumentációt áttanulmányozva, az M4 gyorsforgalmi
út Abony-Fegyvernek közötti szakaszának megépítéséhez, figyelembe véve a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke által a Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt.-nek címzett, 2007. január 25-én kelt, 136-2/2007. számú levelében
foglaltakra (a Tisza kereszteződésétől a 4. sz. főúttal alkotott csomópontig „K”
változat; a 4. sz. főút jelenlegi nyomvonalától 4204 sz. úttal alkotott
csomópontig „P” változat) a helyi környezet-és természetvédelemre
vonatkozóan feltétel nélkül hozzájárulok.”
Törökszentmiklós Város Főépítésze a 216-47/2007.-F-9. számú szakhatósági
állásfoglalásában a következő megállapítást tette:
25

„Az I. jelű változat a jelenlegi településszerkezeti tervünkben nem szerepel, de
nem ellentétes a korábban az M4 gyorsforgalmi út vonatkozásában született
képviselő-testületi határozatokban foglaltakkal.
A Z nyomvonalváltozat megegyezik a településszerkezeti tervben feltüntetett
M4 gyorsforgalmi út nyomvonalával.
A RODEN Mérnöki Iroda Kft. által készített M4 gyorsforgalmi út Abony-
Fegyvernek közötti szakasz terve összhangban van a településrendezési és
építési előírásainkkal.”
Fegyvernek-Örményes Körjegyzői Feladatokat Ellátó Jegyzője a 305-
3/2007. sz., valamint 1041-2/2007. sz. szakhatósági állásfoglalásaiban, mint
helyi környezet-és természetvédelmi szakhatóság a benyújtott tervdokumentáció
alapján a tárgyi beruházás előzetes vizsgálatához feltétel nélkül hozzájárult.
Döntésének indokolása: „ A benyújtott kérelmet, valamint a mellékleteit helyi
környezet-és természetvédelmi szempontból megvizsgáltam és megállapítottam,
hogy az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti szakaszán a beruházás
helyi környezet-és természetvédelmi érdeket és értéket nem sért, illetve nem
érint. Fentiek figyelembe vételével a hozzájárulásomat megadtam.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) sz. Kormányrendelet 12. sz. mellékletének
2. a) pontjában biztosított jogkörben eljárva adtam ki.”
Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Jegyzője a 116-2/2007.számú
szakhatósági állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy az M4 gyorsforgalmi út
Abony-Fegyvernek közötti szakaszának előzetes vizsgálati dokumentációját
megvizsgálta és azt a rendezési tervükkel összevetette.
A helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően kifogást nem emelt ellene,
szakhatósági állásfoglalását megadta a 2004. évi CXL. törvény 21. § (1)
bekezdés b) pontja alapján.
Besenyszög Község Jegyzője: 928-2/2007. sz. alatt a következő szakhatósági
állásfoglalást adta: „ Az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közti
szakasza” előzetes vizsgálati eljárásához – a benyújtott dokumentáció alapján –
a 2004. évi CXL törvény 44-45. §-a, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja
és az R. 12. számú melléklet 2.) pontja alapján a helyi környezet-és
természetvédelemre kiterjedően hozzájárulok.”
Besenyszög Község Jegyzője: 928-3/2007. sz. alatt a következő szakhatósági
állásfoglalást adta:
26

„ Az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közti szakasza” előzetes
vizsgálati eljárásához – a benyújtott dokumentáció alapján – a 2004. évi CXL
törvény 44-45. §-a, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja és az R.
12. számú melléklet 2.) k.) pontja alapján a településrendezési és építési
előírásokkal való összhang tekintetében – Besenyszög Község kiemelt
építésügyi hatósága hatáskörében - hozzájárulok.”
Abony Város Önkormányzatának Jegyzője 11989/2007. számú szakhatósági
állásfoglalása:
„A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése b) pontja
és a R. 12. számú melléklet 2. a) pontja alapján az Abony-Fegyvernek között
M4 gyorsforgalmi út előzetes vizsgálati dokumentáció megnevezésű 0511
tervszámú RODEN Mérnöki Iroda Kft. (2007. 03.) által készített tervekre
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2007. (V.21.) számú
Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelet figyelembevételével a szakhatósági
hozzájárulást kikötés nélkül megadom”
Abony Város Önkormányzatának Jegyzőjének 13397-2/2007. számú
szakhatósági állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy a tervezett nyomvonal,
Abony Város Önkormányzat Képviselő testületének 19/2007. (V. 21.) számú
Helyi Építési szabályzatáról szóló rendelet alapján helyi környezet- és
természetvédelmi területet nem érint.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az új nyomvonal a közigazgatási
területük határán belül kettő helyen keresztezi a Máli-eret, amely az érintett
terület élővilágát jelentős mértékben befolyásolhatja. Kérte a probléma
megvizsgálását és a szükséges műszaki megoldások betervezését.
Zagyvarékas Község Jegyzője a 2349-2/2007. számú szakhatósági
állásfoglalásában az M4 gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti
szakaszának megépítéséhez helyi környezetvédelmi, természetvédelmi
szempontból hozzájárult. Kikötést nem tett.
A 2003. évi CXXVIII. törvény (Tv.) 9. § (2) bekezdése alapján,
szakvéleményének megadása céljából megkerestem a Nemzeti Közlekedési
Hatóság Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságát, mely hatóság
KU/KF/134/3/2007. számú útügyi szakvéleménye a következőket tartalmazza:
„Az M4 gyorsforgalmi út Szolnok-országhatár közötti szakasza szerepel a 2003.
évi CXXVIII. törvény 2. sz. mellékletében, a 2003-2007 között előkészítés alatt
álló gyorsforgalmi utak felsorolásában.
27

A 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési
projektek indikatív listáját tartalmazó 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározat
melléklete csak a 4. sz. főút Szolnok és Püspökladány közötti szakasz 2x2 sávos
kiépítését irányozza elő, de közlekedésbiztonsági, forgalmi, környezetvédelmi és
gazdasági érdekből indokoltnak tartom, és így támogatom a 4. sz. főút
fejlesztése mellett az M4 gyorsforgalmi út tárgyi szakaszának új, illetve részben
új nyomvonalon történő mielőbbi (a terv szerint 2013-ig történő) megvalósítását.
A tárgyi ügyben benyújtott, a RODEN Mérnöki Iroda Kft. által készített 0511
tervszámú előzetes vizsgálati dokumentációban lévő helyszínrajzokat, hosszszelvényeket,
műszaki leírást, valamint egyeztetési jegyzőkönyveket
megvizsgáltam. Ezt követően – amennyiben környezetvédelmi szempontból a
nyomvonalváltozatok közel azonos értékűek – az M4-es gyorsforgalmi út
Abony-Fegyvernek közötti szakasz előzetes vizsgálati eljárásban, a 2007.
március 2-i szakmai egyeztetésen (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ,
NIF ZRT, Magyar Közút Kht., GKM Hálózati Infrastruktúra Főosztály) készült
jegyzőkönyvben, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés
Elnökének 2007. január 25-i nyilatkozatában is javasolt, alább rögzített
„összetett” nyomvonalat támogatom.
• A terv áttekintő térképe (Tsz.: 0511, rsz.: 2.) szerint a 4. sz. főútból való
kiválástól a Tiszza keresztezéséig a „Z” változat, a Tisza keresztezésétől a
4. sz. főúttal alkotott csomópontig „K” változat - felhasználva a 4. sz.
főút Törökszentmiklóst elkerülő szakaszát -, illetve ezt követően a 4204 j.
ök. úttal alkotott csomópontig a „P” változat.
• A tervezett gyorsforgalmi út paramétereinek ki kell elégítenie a hatályos
útügyi műszaki előírásokban foglaltakat. A z autópályaként történő,
illetve autópályává fejleszthető autóút kialakítás esetében is szükségesnek
tartom a gyorsforgalmi út 26,60 m-es koronaszélességgel történő
tervezését. (Azokon a szakaszokon, ahol a forgalmi igények indokolják,
biztosítani kell a 2x3 sáv kialakításához szükséges koronaszélességet.)
• A gyorsforgalmi út, illetve a szakági tervek készítése során meg kell
oldani az út területére hulló, valamint a környező területről az út felé
gravitáló csapadékvizek biztonságos elvezetését. A csapadékvizet össze
kell gyűjteni, és megfelelő kezelés után befogadóba kell vezetni. Az
útárok öntöző csatornaként, vagy víztározóként történő felhasználása
tilos, belvízcsatorna szerepét nem töltheti be.
• A gyorsforgalmi úton a forgalom biztonsága érdekében vadvédő kerítés
létesítésével meg kell akadályozni a vad-és háziállatok átjárását, útpályára
kerülését. A fő migrációs útvonalakon megfelelő átvezetésükről
gondoskodni kell.
• A gyorsforgalmi út hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint
a környezetnek a közúti közlekedés károsító hatásaitól való megóvása
28

érdekében a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor, cserjesáv telepítéséhez
szükséges területeket biztosítani kell.
A tárgyi út építéséhez, forgalomba helyezéséhez szükséges engedélyezési
eljárást a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben,
valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének
engedélyezéséről szóló – többször módosított – 15/2000. (XI. 16.) KöViM
rendeletben foglalt előírások figyelembevételével, a Nemzeti Közlekedési
Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben, valamint az utak
építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről
szóló – többször módosított – 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 3. § (2) aa)
pontjában biztosított hatáskörében Hatóságom – a Nemzeti Közlekedési Hatóság
Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Kiemelt Ügyek Központja
Közúti Hatósági Főosztálya – fogja lefolytatni.
Szakvéleményemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.
évi LIII. törvényben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Köztársaság
gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.
évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a Nemzeti
Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (4)
bekezdése a) pontjában biztosított hatáskörömben adtam ki.”
Az eljárás során a Főfelügyelőség, az 1995. évi LIII. törvény 67. § (4)
bekezdése alapján, a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u.
2. alatti székházában közmeghallgatást tartott, amelyen észrevétel nem hangzott
el. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült.
A Főfelügyelőség 2007. július 12-én, a 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. sz.
alatti tárgyalótermében tartotta meg, a Kormányrendelet 4. § (2) bekezdésének
megfelelően a tárgyalást a szakhatóságok és a környezethasználó meghívásával.
A tárgyalásról jegyzőkönyv készült.
A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek meghatározására ezt
követően került sor.
Határozatomat a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről 2003. évi CXXVIII. törvény 2003. évi
CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § (1) bekezdése, és a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi 67. § (5) bekezdése és a
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján hoztam meg. A fellebbezési jogot a
Tv. 10. § (2) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bekezdése
biztosítja.
29

A jogorvoslati eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a
vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.
(XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint 1. számú mellékletének
II.9.2. pontja alapján állapítottam meg.
Felhívom végül a Zrt. figyelmét a Kormányrendelet 5. § (7) bekezdésére, mely
szerint: „a környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven
belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt.
A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel
meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem
történt lényeges változás.”
Budapest, 2007. augusztus 8.
30
Dr. Filotás Ildikó
főigazgató
megbízásából
Dr. Takács Margit s.k.
főosztályvezető
Erről értesül:
1.) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2.) Gazdasági és Közlekedési Miniszter,
3.) Roden Mérnöki Iroda Kft. (1089 Budapest, Villám u. 13.),
4.) Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarország Regionális
Igazgatósága Budapest
5.) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője, 5000 Szolnok,
Kossuth tér 9.,
6.) Lakatos István irodavezető, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati
Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda
7.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Jegyzője, 5200
Törökszentmiklós, Kossuth út 135/a.
8.) Abony Város Önkormányzatának Jegyzője, 2740 Abony, Kossuth tér 1.,
9.) Fegyvernek Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője, 5231 Fegyvernek,
Felszabadulás út 171.,
10.) Besenyszög Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője, 5462 Besenyszög,
Szabadság tér 5.

11.) Örményes Község Önkormányzatának Jegyzője, 5222 Örményes,
Felszabadulás út 16.,
12.) Tiszapüspöki Község Önkormányzatának Jegyzője, 5211 Tiszapüspöki,
Fő út 93.,
13.) Zagyvarékas Község Önkormányzatának Jegyzője, 5051 Zagyvarékas,
Rákóczi út 56.
14.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2.
15.) Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény
és Talajvédelmi Igazgatóság 2100 Gödöllő, Kotlán S. u. 3.
16.) ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, 1138 Budapest, Váci
út 174.sz.
17.) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, 5000 Szolnok, Ady Endre út
35-37.
18.) Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti
Igazgatóság, 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.
19.) Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti
Igazgatóság, 4025 Debrecen, Bajcsy Zs. u. 16.
20.) Szolnoki Bányakapitányság, 5000 Szolnok, Templom u. 5.
21.) Budapesti Bányakapitányság, 1145 Budapest, Columbus u. 17- 23.
22.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda, 1014
Budapest, Szentháromság tér 6.
23.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal, 5002 Szolnok, József Attila
út 46.
24.) Pest Megyei Földhivatal Földvédelmi és Földértékelési Osztály, 1051
Budapest, Sas u. 19.
24.) Nimfea Természetvédő Egyesület 5421, Túrkeve, Pf.: 33.
31