Életigenlők magazin 2021. tél

ÉLETIGENLŐK | KULTÚRA
nyelvre lefordították, ezért nem csak magyar, de külföldi
irodalmi elismeréseket is kapott. Például 1999-ben az
Európai Irodalom Osztrák Állami Díjat vehette át.
Több könyvéből hangoskönyv, valamint film is készült.
2003-ban a Mindentudás Egyetemén tartott előadást
A szavak csodálatos életéből címmel, ennek bővített
anyaga később kötetben is megjelent.
Nagyapja, gróf Esterházy Móric (1881–1960) 1917-ben
Magyarország miniszterelnöke volt. Édesapja gróf Esterházy
Mátyás (1919–1998), édesanyja Mányoki Irén Magdolna
(1916–1980). Felesége: Reén Gitta. Négy gyermek
– Dóra, Marcell, Zsófia és Miklós – édesapja. Testvére
Esterházy Márton magyar válogatott labdarúgó.
Magyarországon több száz tanulmány, kritika jelent
meg munkáiról. Legismertebb művei közé tartozik a Fuharosok,
a Harmonia cælestis, az Egy nő, a Tizenhét hattyúk
(Csokonai Lili álnéven). A prózai művek mellett drámákat
is írt, többek között a Harminchárom változat Haydn-koponyára,
az Én vagyok a te, az Oratorium balbulum, a Hét utolsó
szó (Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán) vagy a
Mercedes Benz című előadásokat köszönhetjük neki.
Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény
(kisssregény) című művével, a szocreál termelési regény
paródiájával aratta.
A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei
– Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Fuharosok,
Kis Magyar Pornográfia, Daisy, A szív segédigéi -, 1987-ben
nagy feltűnést keltett Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét
hattyúk című regénye, amelynek főhőse, Weöres
Sándor Psychéjének modern utóda ékes 17. századi
nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét.
Későbbi “nő-tárgyú” könyvei (Hrabal könyve, Egy
nő) arról tanúskodnak, hogy írójuk hihetetlen beleérzéssel
térképezte fel és tárta olvasói elé a nőiség lényegét,
finom árnyalatait. Nagy siker volt Harmonia caelestis
című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás,
amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel
adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit.
Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet)
is nagy népszerűségnek örvendenek. 2010-ben
jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi
Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább “esterházyul”.
2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal
című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját.
2015-ben jelent meg Szüts Miklós festőművésszel
közös kötete, A bűnös. Drámaíróként is jelentőset alkotott,
színpadon is játszották Rubens és a nemeuklideszi aszszonyok,
a Harminchárom változat Haydn-koponyára és az Én
vagyok a Te című darabjait. Műveiből több film is készült
(Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája).
Az íróról saját szavaival
Szabad: A művészet legfőképp szabad akar lenni. Ez nem
jelenti azt, hogy mindent akar és akarhat; az öncenzúra
a művészet leglényegéhez tartozik. Öncenzúrán most
nem azt a pusztító és bornírt processzust értem, amit
gyakorolunk; szerte a világon, hol politikai, hol gazdasági
kényszerek miatt – hanem azt az ősi tiltást, hogy
van egy olyan terrénum, ahová nem szabad belépni,
hogy van Megnevezhetetlen, hogy van Titok. Titok
nélkül nincs művészet.
Illúzió: Az irodalom, a művészet mindig illúziókeltés.
Ha túlpörgetés, az nem jó, ahogy a szó is mutatja, de
a pörgetés az rendben van, akkor is, ha valakinek az
efféle nem tetszik.
Munka: Valójában sosem tettem fel magamnak ezt a
kérdést, mert mindig is maga az írás foglalt le. Nyilván
a prózaíró azért csinálja, mert kiderül, hogy tudja
csinálni. Majd belebonyolódik. Közben arról se feledkezzünk
meg, hogy ez kemény munka, „mondd meg
anyádnak, nem szórakozni járunk ide”, vagy megfelelő
helyen olvasható az is: „arcom verítékével”. Az
irodalomtörténetben nem ismerek egyetlen komoly
prózaírót, aki ne lett volna szorgalmas. Anélkül nem
megy, de az sem elég. Ha tehetséges vagy, az jó, de a
tehetségnek is vannak veszélyei. Ha pedig tehetségtelen
vagy, az sem biztosíték a jó műre. Nincs semmire
sem biztosíték. Arra sem, hogy az ember a következő
könyvet meg tudja írni.
Valódi és igaz: Más a képzelet, és más a képzelődés,
ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés
az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt
vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint
működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot:
valódi és igaz.
Méltóság: Lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell
kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell
48 RÁKELLENES ÉLETMÓDMAGAZIN | ELETIGENLOK.HU