Életigenlők magazin 2021. tél

KULTÚRA | ÉLETIGENLŐK
Esterházy Péter –
akinek segédigéje
a szív volt
A szerep az már elég régóta
kétséges, a felelősség meg
kétségtelen. Csak felelősségteljesen
szabad mondatot leírni...
Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi
Akadémia alapító tagja. A Kossuth-díj mellett számos
más irodalmi kitüntetést is kapott, műveit pedig több
mint húsz nyelvre fordították le. Többek között – az
egyik leggyakrabban idézett és legfrappánsabb mondatot
is köszönhetjük neki: “Bizonyos szint fölött nem sülylyedünk
bizonyos szint alá.”
Életigenlése
2015-ben hozta nyilvánosságra, hogy hasnyálmirigyrákban
szenved, utolsó művét is a betegségéről írta
Hasnyálmirigynapló címmel. Egy évvel később, 2016
júliusában hunyt el.
„Egy anyja van csak mindenkinek, ezt például már
tudom. Hogy egy élete volna csak, azt még most se.
Vagy legalábbis nem fogom föl a súlyát.” E idézet is a
Naplóból van.
Ha valaki ilyen higgadtan, szelíden derűs öniróniával
tud írni a rákbetegségek között is az egyik legrettegettebbről,
a hasnyálmirigyrákról saját bőrén tapasztalva,
annak nagy a hite, tovább tolva ezt a láthatatlan dolgokról
való meggyőződést az optimizmus még nyíltabb
szekciójába, nagy az életigenlése. Az igaz életet sejti,
óhajtja tapasztalva, hogy földi életünk nem lehet a teljes,
a való, csak az utána következő. Effajta hozzáállásával,
úgy ismeri amaz „ismeretlen tartomány“t, mint
az onnan meg nem térhető utazó.
Rák, ez a jó kezdőszó vezeti be az olvasót Esterházy
Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat
teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem
ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről,
játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte
énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán
meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra.
Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül
a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan
rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság
és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik
az ontológiai derűvel, amikor a halálos betegség
mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként
a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet.
Élete és munkássága
Esterházy Pétert többen a magyar posztmodern irodalom
egyik legjelentősebb alakjaként értékelik.
Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint
mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett
elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt.
Írásaiban rengeteg utalás található, és fontos számára
a német kultúra is.
Galántai és fraknói Esterházy Péter (Budapest, 1950.
április 14. – Budapest, 2016. július 14.).
Esterházy család grófi ágának sarjaként született.
1968-ban érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban,
majd az ELTE matematika szakát végezte el 1974-
ben. Ezután néhány évig még dolgozott matematikusként,
csak 1978-tól vált szabadfoglalkozású íróvá. Több
tucat irodalmi díjat elnyert, többek között 1986-ban a
József Attila díjat, 1996-ban a Kossuth díjat, vagy 2006-
ban a Prima Primissima díjat. Tagja volt a Széchenyi
Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Berlini Művészeti
Akadémiának. Műveinek egy részét több mint 20
ELETIGENLOK.HU | RÁKELLENES ÉLETMÓDMAGAZIN
47