Életigenlők magazin 2021. tél

ÉLETIGENLŐK | PSZICHO
dig elveszett a Mikulás és a karácsony varázsa. Amikor
még alig vártuk, hogy a család együtt ünnepelhessen,
együtt tölthessék a szentestét, díszítsék fel a fát, üljenek
együtt az ünnepi asztalnál.
Ma már a fiatalok jelentős része alig várja, hogy túl
legyenek a kényszerű, rájuk erőltetett családi programokon.
Megkapják, amit kértek, vagy amire nem
is számítottak, és már kint is vannak az ajtón. Bár ez
egyre inkább elfogadottá válik, szerencsére még, vagy
újra, sok családban fedezik fel újra a család, az együtt,
egymással töltött idő örömét, hangulatát. Igyekeznek
olyan ajándékokat adni, amire a megajándékozott
valóban vágyik, ami igazi örömet szerez annak, aki
kapja. Várják a fehérszakállú Mikulást, aki akár meg
is rendelhető pénzért, hirdetés útján a neten, vagy
felhívható telefonon.
Hol van már az-az idő, amikor egy szomszéd beöltözött
piros ruhába, vattából szakállt ragasztott, és
körbejárta az ismerős családok gyerekeit. Sok éve
egy történt, hogy egy testvérpár beöltözött Mikulásnak
és Krampusznak, saját kezűleg összeállított mikuláscsomagokat
vittek a rokon gyerekeknek, nagy
örömet okozva vele, útban hazafelé, megkergették
őket a falubeli kutyák. Szerencsére hazajutottak kutyaharapások
nélkül.
Emlékezzünk meg az igazi „Mikulásról” is, Szent
Miklósról, Myra püspökéről, hiszen tőle ered az ajándékozás,
és az ablakokba csomagocskák rakásának
szokása. Segítette a szegényeket, a rászorulókat, de
sohasem várt érte köszönetet. Nem tűrte el az igazságtalanságot.
Egy alkalommal tudomására jutott,
hogy három ártatlan katonát akarnak kivégezni. Ő a
helyszínre rohant, és bátran a hóhérra vetve magát,
kiszabadította őket. Mindenben azért ne kövessük a
példáját, mert olyan is megtörtént vele, amikor az
első Nikaiai zsinaton, amin részt vett, erős felindulásból
felpofozta Arius püspököt. Nem biztos, hogy
sikere lenne egy pofozkodó Mikulásnak. Tegyük emlékezetessé
az ünnepeket. Készüljünk rá, törődjünk
egymással. A finom ételek, sütemények, melyek már
önmagukban is örömmel töltik el a lelkünket. Menjünk
el a hozzánk legközelebb eső templomba, vegyünk
részt a karácsonyi éjféli misén, vagy, ha zsidó
vallásúak, ünnepeljék meg a Hanukát.
A karácsonyt a 14-ik századig az emberek egyébként
is úgy ünnepelték, hogy elmentek a templomokba,
gyönyörködtek benne, milyen szépen fel van díszítve,
részt vettek a mostaniaknál sokkal vidámabb éjféli
miséken, majd gyakran csak hajnalban mentek haza.
Tegyük mi is vidámmá az ünnepet, de közben ne feledkezzünk
meg arról sem, hogy sokan hiába szeretnének
ajándékot adni, vagy kapni.
Lehetőségünk szerint, ha tehetjük, adományozzunk,
ne feledkezzünk meg az állatvédő szervezetek áldozatos
munkájáról sem, mert nem csak emberek, de éhező, beteg,
vagy befogadott, mentett állatok is ugyanolyan hálásak
az adományokért, amikkel hozzájárulhatunk ellátásukhoz,
esetleg még ahhoz is, hogy örökbe fogadókra
találjanak. A mondás is úgy szól: Jótett helyébe jót, várj.
Nem mindenki tudja családi körben tölteni az ünnepeket
munka vagy egyéb okok miatt. Ha velük találkozunk,
egy mosoly, egy kedves szó, nem kerül semmibe,
egy pillanatnyi örömet mégis szerezhetünk vele. Merjük
visszaidézni azokat az időket, amikor még hittük a
Télapóban, a Jézuskában, örültünk az ünnepeknek, merjünk
boldogok, vidámak, felszabadultak lenni, várni a
Mikulást és a karácsonyi ünnepek csodáját. Lehet, hogy
kevesebb időt fogunk a konyhában tölteni, nem fogunk
sokfogásos ételsort az asztalra tenni, tíz féle süteményt
sütni. A kevesebb néha több, nem arról fog szólni a készülődés,
hogy hulla fáradtak leszünk, és mire mindenkit
kiszolgálunk az asztalnál, a konyhában töltött időről
nem is beszélve. Legyen időnk magunkra is. A fiataloknak
sem kell lemondaniuk a baráti körben töltött időről,
csupán találják meg az egyensúlyt a család és a barátok
kötött. Az életet megélni és nem leélni kell.
Az ünnepek alatt megnövekszik az öngyilkosságok,
a lelki segély vonalakat felhívók száma. Ők azok, akik
depresszióval küzdenek, szenvedélybetegek, egyedül
magányosan élnek. Sajnos előfordul, hogy néhányan
tudat módosító szerekkel, alkohollal igyekeznek az
egyedüllétet, magányt átvészelni. Kívánjuk nekik is
szeretetben gazdag, kellemes ünnepeket, életigenlést,
boldogságot.
Turi Emese
46 RÁKELLENES ÉLETMÓDMAGAZIN | ELETIGENLOK.HU