Computerworld magazin 2022.01.26. LIII. évfolyam 02. szám
A Computerworld magazin 2022. január 26-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2022. január 26-án megjelent száma.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TRENDEK<br />
Ugyanott bukik el rengeteg<br />
fejlesztési projekt hazánkban<br />
Uniós adatok szerint rosszul állnak a digitalizációban a magyar cégek.<br />
Az Európai Unió digitális gazdaság<br />
és társadalom fejlettségét mérő<br />
2021-es mutató alapján Magyarország<br />
a 27 tagállama közül a 23. helyen áll.<br />
A COVID-járvány ugyan felpörgette a digitalizációt,<br />
a hazai vállalkozások különösen<br />
rosszul állnak az új technológiák alkalmazásában.<br />
Az átállás csak akkor lehet igazán<br />
sikeres hosszabb távon is, ha a szervezetek<br />
átalakítják a belső folyamataikat, és<br />
könnyen bevezethető, egyszerűen használható<br />
megoldásokra állnak át.<br />
Különbség van a verseny- és az állami<br />
szféra között is. A digitális technológiák<br />
vállalati integráltságát tekintve Magyarország<br />
a 26. helyen áll az Európai Unió (EU)<br />
tagállamai között, míg a digitális közszolgáltatásokban<br />
a 25. helyen. Az egyes tagországok<br />
digitális fejlettségét mérő DESI<br />
indexet az Európai Bizottság tavaly novemberben<br />
hozta nyilvánosságra.<br />
Hogy kerültünk a 27-es lista 23. helyére?<br />
Az adatokhoz csatolt elemzés szerint a<br />
hazai vállalkozások mindössze 14 százaléka<br />
rendelkezik elektronikus információcserére<br />
alkalmas vállalatirányítási rendszerrel, ami<br />
az uniós átlag felét sem éri el. Ha csak az<br />
elektronikus <strong>szám</strong>lák használatát nézzük,<br />
az elmúlt években kismértékben ugyan<br />
nőtt, de továbbra is alacsony a penetráció,<br />
a cégek csupán 13 százaléka használja,<br />
míg a felhőalapú szolgáltatásokat és a<br />
mesterséges intelligenciát 17 százalékuk<br />
alkalmazza.<br />
Esély a javulásra<br />
Bár az Európai Bizottság tanulmánya 2021<br />
novemberében jelent meg, még a 2020-as<br />
állapotról ad képet. Akkor már érződött a<br />
COVID-járvány hatása, a digitalizáció mind<br />
az üzleti, mind az állami szektorban kezdett<br />
felpörögni, így valószínűleg azóta már javult<br />
a helyzet, sőt még tovább javulhat.<br />
„A digitális transzformáció megkerülhetetlen<br />
a vállalkozások és a közszolgáltatások<br />
területén is, és világszinten egészen<br />
elképesztő összeget fordítunk erre a célra:<br />
az IDC becslése szerint csak tavaly 1300<br />
milliárd dollár volt az ilyen jellegű költés.<br />
Idén még tovább javulhat a helyzet, mivel a<br />
digitális átállás az EU helyreállítási tervének<br />
és stratégiai autonómiájának egyik legfontosabb<br />
eleme, ráadásul döntő szerepet tölt be<br />
abban is, hogy a közösség közelebb kerüljön<br />
éghajlatpolitikai céljainak eléréséhez. Ez<br />
pedig a hazai fejlesztéseket és kormányzati<br />
törekvéseket is meghatározza” – mondta el<br />
Szloboda Gábor, a nagyvállalati digitalizációval<br />
foglalkozó magyar vállalkozás, az<br />
Idya Hungary ügyvezető igazgatója.<br />
A legszűkebb<br />
keresztmetszet a<br />
felhasználó<br />
A Boston Consulting Group felmérése<br />
szerint a vállalkozások 80 százaléka tervezi,<br />
hogy felgyorsítja saját digitális átállását,<br />
ugyanakkor az ilyen projektek 70 százaléka<br />
nem hozza meg a várt eredményt. „A probléma<br />
az esetek többségében nem is a technológiával<br />
van, hanem az emberi tényezővel.<br />
A munkatársak ellenállása az új megoldásokkal<br />
szemben, a változás iránt nem<br />
teljesen elkötelezett menedzsment, illetve<br />
a meglévő, papíralapú folyamatok felülvizsgálatának<br />
elmulasztása egyaránt hozzájárulhat<br />
ahhoz, hogy elbukjon a digitális<br />
transzformációs projekt. Ezek a problémák<br />
sokszor azért is jönnek a felszínre, mert<br />
a megoldások, szoftverek komplikáltak,<br />
nehezen alkalmazhatóak vagy nem illenek<br />
a működési környezetbe, így nem könnyítik,<br />
hanem inkább nehezítik a munkát” – hangsúlyozta<br />
az Idya vezetője.<br />
Szloboda Gábor szerint csak akkor hozhat<br />
tartós változást és jelentős fejlődést a digitális<br />
átállás, ha érinti a belső folyamatokat<br />
is. „Igazi előrelépés csak akkor várható, ha a<br />
fejlesztés átfogó és közben házon belül nem<br />
silószerűen elkülönülő rendszerekkel, papírokat<br />
egymás között tologatva dolgoznak a<br />
munkatársak” – összegezte.<br />
Itt a magyar megoldás<br />
A társaság által fejlesztett Dokumentum<br />
Jóváhagyó Rendszer (DJR) olyan nagyvállalati<br />
informatikai megoldás, amely a<br />
dokumentumok jóváhagyását, véleményezését,<br />
szerkesztését, valamint azok központi<br />
hitelesítő rendszerben történő elektronikus<br />
aláírását egyszerűen és felhasználóbarát<br />
módon teszi elérhetővé a felhasználók<br />
<strong>szám</strong>ára. A rendszer kiváltja a hagyományos,<br />
papíralapú, e-mail- vagy egyéb<br />
„manuális vezérlésű” dokumentumjóváhagyási,<br />
– köröztetési és – aláírási folyamatokat,<br />
jelentősen gyorsítva az ügyintézést és<br />
növelve a hatékonyságot. Ráadásul az egyéb<br />
rendszerekkel való kommunikációra kialakított<br />
interfészének köszönhetően a DJR<br />
képes integrálódni a létező folyamatokba, az<br />
azokat megvalósító rendszerekkel.<br />
14 | | <strong>2022.01.26.</strong>
Change language