letöltése (PDF) - Alkalmazott Pszichológia - Eötvös Loránd ...

58 MÉSZÁROS Andrea–KÓNYA Anikó–KAS Bence
• -(t)at/-(t)et (mű vel te tő, min den igé nél azo nos je len tés vál to zást okoz, pl. „ol vas és ol vas tat”),
de a lexikalizált for má kat kü lön szó nak ves szük (pl. „itat”, „szop tat”)
• -en/-an (pl. „szép és szé pen”)
• -ül/-ul (csak ha tá ro zó szó kép zé se ese tén, pl. „olasz és ola szul”, „pi masz és pi ma szul”,
„meg gon do lat lan és meg gon do lat la nul”)
• -lag/-leg (pl. „lo gi ka és lo gi ka i lag”, „ze ne és ze ne i leg”)
• -kor (pl. „ér ke zés és ér ke zés kor”, „le fek vés és le fek vés kor”)
• -ként/-képpen, -stul/-stül
Az ilyen tí pu sú vá la szok együt tes elő for du lá sa ese tén az érin tett sza vak ra ös sze sen egy
pon tot adunk. Így pél dá ul a „ta nít, ta nít gat” 1 pon tot ér.
B.
A betűfluencia-feladatban „kü lön” szó nak te kint jük és kü lön pon toz zuk az aláb bi kép zők elő for -
du lá sát:
– -ság/-ség (pl. „pi ros és pi ros ság”, „zöld és zöld ség”, „hegy és hegy ség”)
– itás (pl. „na iv és na i vi tás”, „ba ná lis és ba na li tás”)
– s kép zőt fő név ala pú kép zés ese tén (pl. „ku ka és ku kás”, „óra és órás”)
– atlan/-etlen, -talan/-telen (pl. „hely és hely te len”, „jár és já rat lan”, „gond, gon dat lan és
gond ta lan”)
– nyi (pl. „po hár és po hár nyi”)
– zik (pl. „internet és internetezik”)
– l (pl. „boksz és boxol”)
– ál (pl. „ana lí zis és ana li zál”, „ci vi li zá ció és civilizál(t)”, „sza bo tázs és sza bo tál”)
– (s)kodik/-kedik/-ködik (pl. „okos és okos ko dik”, „ban kár és bankároskodik”)
– g, -n (pl. „csö rög és csör ren”, „cseng és csen dül”, „zi zeg és ziz zen”)
Az ilyen tí pu sú vá la szok együt tes elő for du lá sa ese tén az érin tett sza vak ra kü lön-kü lön meg -
ad juk az 1 pon tot. Így pél dá ul a „sür göny, sür gö nyö zik” 2 pon tot ér.
C.
Ös sze tett sza vak nál an nak el dön té sé hez, hogy két szó együt te se elő for du lá sa ese tén azok önál ló
vá lasz nak szá mít-e vagy sem, a Ma gyar ér tel me ző ké zi szó tár nyújt ala pot. Az ál ta lá nos elv sze rint
a ké zi szó tár ban önál ló cím szó ként meg ta lál ha tó sza va kat kü lön-kü lön is pon toz zuk. Így pél dá ul a
kor cso lya, kor cso lya pá lya 1 szó nak szá mít, de a sí bot és a sí léc ket tő nek. Az ér té ke lés alap ja az ösz -
sze té tel át tet sző sé ge, az az a transz pa rens-ös sze kap cso lá sok (pl. „kő ház, kő út, kő ke rí tés, kő szo bor”)
nem te kint he tők kü lön vá lasz nak. Így az előb bi pél dá ban fel so rolt sza vak ös sze sen 1 pon tot ér nek.
D.
A kategóriafluencia-helyzetben a vá la szo kat az aláb bi el vek sze rint ér té kel jük:
– „Ál la tok”: Az inst ruk ció sze rint kü lön bö ző ál la to kat kell fel so rol ni, így egy ál lat faj el té -
rő fej lő dé si sza ka sza i ra (pl. „bocs, med ve”) vagy ne mi vál to za ta i ra vo nat ko zó el ne ve zé sek (pl.
„ka kas, tyúk”) egy vá lasz nak szá mí ta nak. Ilyen eset ben az el ső szó ra adunk pon tot, a töb bit
zá ró jel be tes szük, de nem szá mít juk hi bá nak.