Computerworld magazin 2021.11.03. LII. évfolyam 21. szám
A Computerworld magazin 2021. november 3-án megjelent száma.
A Computerworld magazin 2021. november 3-án megjelent száma.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CÍMLAPUNKON<br />
mérnökök IT-tudásának alakulását. A válaszadók<br />
többsége pozitív változást tapasztalt az utóbbi<br />
években a pályakezdőknél. – A kutatásban nem<br />
kérdeztünk rá, hogy a 25-35 éves tapasztalattal<br />
rendelkező mérnökök hogyan állnak az informatikai<br />
ismeretekkel. Erről tehát most nincsenek<br />
friss információink. Az azonban egyértelműen<br />
látszik, hogy jó az irány. A frissdiplomásoknál<br />
mind az informatikai, mind az idegennyelvtudás<br />
terén kedvező a változás – hangsúlyozza Berkó<br />
Bence.<br />
A kutatás másik fontos célja, hogy kezdődjön<br />
párbeszéd a mérnökök felvevőpiacának gerincét<br />
képező nagyvállalatok és a mérnökképzésben<br />
részt vevő oktatási intézmények között. Az EJMSZ<br />
már több egyetemmel kezdett tárgyalásokat. A<br />
stratégiai együttműködési megállapodások célja,<br />
hogy országszerte több száz általános- és középiskolában<br />
kaphassanak figyelmet, bemutatkozási<br />
lehetőséget a műszaki, mérnöki szakmák, illetve<br />
a vállalatok által kínált karrierlehetőségek. Az<br />
első megállapodás a Miskolci Egyetemmel már<br />
megszületett. Az EJMSZ várhatóan még 2021-ben<br />
aláírja az együttműködési szerződést egy fővárosi<br />
és egy kelet-magyarországi egyetemmel is.<br />
Van, ahol fontos a papír,<br />
van, ahol nem<br />
Noha a felmérés nem tért ki rá, a témához kapcsolódóan<br />
érdekes kérdés, hogy vajon a piac aszerint<br />
is válogat-e, hogy a jelentkező hol, illetve milyen<br />
szintű képesítést szerzett. Ez a kérdés főként az<br />
informatika területén vetődik fel. Berkó Bence<br />
16 éves fejvadász tapasztalata alapján úgy látja,<br />
hogy az egyik végletet azok a szervezetek képviselik,<br />
amelyek BSc-diplomával rendelkezőket<br />
egyáltalán nem alkalmaznak, de még olyanokat<br />
sem vesznek fel, akik az MSc-képzést ugyan már<br />
megkezdték, de diplomájukat még nem szerezték<br />
meg. Ebbe a körbe jellemzően a kutatás-fejlesztési<br />
tevékenységet folytató szervezetek tartoznak.<br />
Számukra fontos, hogy már kezdő mérnökeik<br />
is rendelkezzenek tudományos múlttal, esetleg<br />
PhD fokozattal. Ezek a szervezetek előszeretettel<br />
alkalmaznak programozó matematikusokat is.<br />
Itt (is) egyértelműen visszaköszön az a korábbi<br />
megállapítás, hogy a „tiszta” mérnökök nem<br />
felelnek meg az elvárásoknak.<br />
Természetesen mások az igényei egy nagy<br />
árréssel dolgozó, saját termékeket nagy automatizáltsággal<br />
előállító, kevés embert alkalmazó<br />
cégnek, illetve egy több ezer főt foglalkoztató<br />
elektronikai gyárnak. Náluk jellemzően a tudás,<br />
a tapasztalat <strong>szám</strong>ít, nem a diploma szintje a<br />
meghatározó. – Azt látom, hogy a legtöbb esetben,<br />
amikor valamilyen specifikus nyelvben programozó<br />
munkatársat keresnek, senkit sem érdekel,<br />
hogy hol végzett a jelölt, hogy egyáltalán van-e<br />
valamilyen papírja. Ha esetleg csak autodidakta<br />
módon képezte magát, és rendelkezik néhány éves<br />
munkatapasztalattal, akkor is pillanatok alatt<br />
elkel a munkaerőpiacon – fogalmaz a Tech People<br />
szakértője.<br />
A tudás hatalmas érték<br />
Aktuális kérdés az is, hogy vajon a pályakezdők<br />
vagy a sokéves gyakorlattal rendelkező mérnökök<br />
keresettebbek-e a munkaerőpiacon. A kutatás<br />
erre ugyan nem tért ki, a fejvadászoknak azon -<br />
ban vannak ilyen irányú információi.<br />
– Úgy látom, hogy a hiányterületeken nagy<br />
tapasztalattal rendelkező mérnököknek<br />
nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Vegyünk<br />
például egy 30 éves olajipari tapasztalattal<br />
rendelkező szakembert. Meggyőződésem, hogy –<br />
hacsak ő maga nem úgy akarja – egyetlen napot<br />
sem kell munka nélkül töltenie. A tudás a jelen<br />
piaci körülmények között felbecsülhetetlen érték.<br />
Természetesen meghatározó, hogy egy-egy<br />
cégnek mire, milyen szakértelemre van szüksége.<br />
Egyértelmű, hogy a senior mérnököknek<br />
és a junioroknak is megvannak a maguk előnyei,<br />
és ezek az előnyök jellemzően sehol sem találkoznak.<br />
Párhuzamosan futnak. A juniorok könnyen<br />
alakíthatóak, nincsenek bennük bemerevedett<br />
sémák, szellemi gátló tényezők. Úgy is fogalmazhatunk,<br />
hogy jó értelemben véve gátlástalanabbak<br />
idősebb kollégáiknál. Ezen kívül sokkal jobban<br />
fel vannak készülve a nemzetközi környezetre,<br />
jobban beszélnek idegen nyelveket, ráadásul<br />
otthonosan mozognak az informatika világában.<br />
Ugyanakkor egy senior mérnök 25-30 éves szakirányú<br />
tapasztalatának felbecsülhetetlen értéke<br />
van a cég <strong>szám</strong>ára. Ez semmivel sem pótolható.<br />
De: az idősebb generáció tagjai kevésbé beszélnek<br />
nyelveket, kevésbé ismerik az informatikai rendszereket,<br />
és talán a kulturális változásokra is<br />
gyengébben reagálnak, mint fiatalabb kollégáik –<br />
mutat rá Berkó Bence.<br />
A seniorok esetében egyébként általában két<br />
szcenárió szokott lezajlani a vállalatoknál. Az<br />
egyik, amikor a cég egyszerűen nem alkalmaz<br />
olyan mérnököt, aki nem tudja használni a munkájához<br />
nélkülözhetetlen informatikai eszközöket.<br />
A másik, hogy a szóban forgó informatikai rendszereket<br />
különböző eszközökkel és módszerekkel<br />
felhasználóbaráttá teszik. Ehhez természetesen<br />
egyfajta cégkultúrára, illetve olyan árbevételre<br />
és árrésre van szükség, ami lehetővé teszi a<br />
szükséges változtatásokat. A fejvadász tapasz talata<br />
szerint ezek lesznek azok a cégek,<br />
amelyek egyszerre meg tudják tartani a senior<br />
és a junior munkatársakat is, így a nap végén a<br />
piaci verseny nyerteseivé válnak.<br />
6 | | <strong>20<strong>21.</strong>11.03.</strong>